Drabik_Janos-nz_diktaturajaPSY–PSY“BOOKMOBI? Pū"Ů2ÚBůRŰ bű rŲāųíÝĘý≤ķ¬Ż“ż‚Ģů "#$3&C(S*c,s .É 0ď 2£4≥6√8”:„<ů>@B#D3FCHSJcLsNÉPďR£T≥ V√!X”#Z„$\ů%^&`'b#(d3)fC*hS+jc,ls-nÉ.pď/r£0t≥1v√2x”3z„4|ů5~6Ä7ā#8Ą39ÜC:ąS<äc>Ćs?éÉ@źďAí£CĒ≥DĖ√Eė”Fö„GúůHěI†JĘ#K§3M¶CN®SO™cP¨sQģÉRįďS≤£Tī≥U∂√Vł”Wļ„XľůYĺ[ņ\¬#]ń3^∆C`»Sa cbŐscőÉd–ďe“£f‘≥g÷√hō”jŕ„k‹ůlřmŗn‚#oš3pśCqŤSsÍctžsuÓÉvūďwÚ£xŰ≥yŲ√zÝ”{ķ„}Łů~ĢÄ#ā3ÉCĄSÖ cÜ sáÉąďä£č≥Ć√ć”é„Źůź Ď í" #ď$ 3ē& CĖ( Só* cė, sô. Éö0 ďõ2 £ú4 ≥Ě6 √ě8 ”ü: „†< ůĘ> £@ §B #•D 3¶F CßH S®J c©L s™N ÉęP ď¨R £≠T ≥ĮV √įX ”ĪZ „≤\ ůī^ Ķ` ∂b #łd 3Ļf Cļh SĽj cľl sĹn Éĺp ďŅr £ņt ≥Ńv √¬x ”√z „ń| ůŇ~ ∆Ä «ā #»Ą 3…Ü C ą SŐä cÕĆ sőé ÉŌź ď—í £”Ē ≥‘Ė √’ė ”÷ö „◊ú ůōě Ŕ† ŘĘ #‹§ 3›¶ Cř® Sŗ™ cŠ¨ s‚ģ É„į ďš≤ £Śī ≥ś∂ √Áł ”Ťļ „ťľ ůÍĺŽņž¬#Ūń3Ó∆Cū»SŮ cÚŐsůőÉŰ–ďű“£ų‘≥Ý÷√ýō”ķŕ„Ż‹ůŁřżŗĢ‚#ˇš4śDŤTÍdžtÓĄūĒÚ§Űī Ųń Ý‘ ķš ŁŰ Ģ$4DT d tĄĒ§īń‘šŰ  "$!$4"&D#(T$*d%,t&.Ą'0Ē)2§*4ī+6Ń’8Ńō:ŃŁ<¬(>≠©MOBIŤżťdů)ˇˇˇˇˇˇˇˇˇˇˇˇˇˇˇˇˇˇˇˇˇˇˇˇˇˇˇˇˇˇˇˇˇˇˇˇˇˇˇˇx&RˇˇˇˇˇˇˇˇˇˇˇˇˇˇˇˇˇˇˇˇˇˇˇˇEXTHÄ,DáÄ ĺŰŪžŠŁŲů—Ů–≤@Ē@ô@ě@ĚŐ Õ ő Ō `Dr√°bik J√°nos - A p√©nz diktat√ļr√°ja

A szerzŇĎrŇĎl

DR. DR√ĀBIK J√ĀNOS a Szabad Eur√≥pa R√°di√≥ nyugd√≠jas vezetŇĎ programszerkesztŇĎje.

1938. j√ļnius 9-√©n sz√ľletett Budapesten. Csellist√°nak k√©sz√ľlt. Zenei tanulm√°nyait a budapesti Erkel Ferenc ZenemŇĪv√©szeti Szakiskol√°ban √©s Zenei Gimn√°ziumban v√©gezte Banda Ede n√∂vend√©kek√©nt. Ugyanitt √©retts√©gizett 1956-ban. K√©zt√∂r√©s miatt azonban p√°lyav√°ltoztat√°sra k√©nyszer√ľlt. 1960-ban fejezte be tanulm√°nyait az ELTE √Āllam- √©s Jogtudom√°nyi Kar√°n, 1968-ban pedig az ELTE B√∂lcs√©szkar√°n, ahol filoz√≥fi√°t tanult. 1971-ben √ľgyv√©di-jogtan√°csosi vizsg√°t tett, elŇĎzŇĎleg pedig a M√öOSZ √öjs√°g√≠r√≥-iskol√°j√°t is elv√©gezte.

1979 november√©ig k√ľl√∂nb√∂zŇĎ jogi, szerkesztŇĎi √©s √°llamigazgat√°si munkak√∂r√∂kben dolgozott. Amerik√°ba t√∂rt√©nŇĎ t√°voz√°s√°t megelŇĎzŇĎen az ERBE jogi oszt√°ly√°t vezette. A New York Universityn folytatta tanulm√°nyait √©s 1981-ben bejegyzett jogtan√°csos lett New York √°llamban. 1983-ban M√ľnchenbe ker√ľlt a Szabad Eur√≥pa R√°di√≥hoz, ahol K√©zdi P√°l n√©ven sz√°mos mŇĪsort √≠rt √©s szerkesztett. Sorozatot √≠rt t√∂bbek k√∂z√∂tt a szt√°linizmusr√≥l, az amerikai alkotm√°nyr√≥l, a neokonzerva√°vizmusr√≥l, a Szovjetuni√≥ t√∂rt√©net√©rŇĎl. √Ėt √©ven kereszt√ľl szerkesztette a Vil√°ggazdas√°gi magazint √©s a demokratikus int√©zm√©nyek mŇĪk√∂d√©s√©t elemzŇĎ ‚ÄěNyugati √öton" c. programot. 1989 febru√°rj√°ban a Szabad Eur√≥pa √©s a Szabads√°g R√°di√≥ eln√∂ke a ‚ÄěSuperior Performance Award" kit√ľntet√©sben r√©szes√≠tette az 1988-ban ny√ļjtott teljes√≠tm√©ny√©√©rt, elsŇĎsorban az amerikai alkotm√°nyr√≥l k√©sz√ľlt 32 r√©szes sorozat√°√©rt.

1983-t√≥l akt√≠van r√©szt vett a m√ľncheni Sz√©chenyi K√∂r tev√©kenys√©g√©ben, ahol t√∂bb elŇĎad√°st is tartott. 1993-1998-ig a Sz√©chenyi K√∂r titk√°ra volt. Rendszeresen √≠rt a M√ľnchenben megjelenŇĎ NemzetŇĎr c. lapba, √©s m√°s magyarorsz√°gi napi- √©s hetilapokba. Tanulm√°nyait t√∂bb folv√≥irat is k√∂z√∂lte. Az 1999-ben megindult LeleplezŇĎ c. k√∂nyv√ļjs√°g fŇĎszerkesztŇĎ-helyettese. Rendszeresen tart elŇĎad√°sokat az emberk√∂zpont√ļ t√°rsadalom, a demokr√°cia √©s a p√©nzrendszer √∂sszef√ľgg√©seirŇĎl. Alap√≠t√≥ tagja a 2000 √°prilis√°ban megalakult √Ėsszefog√°s a Fennmarad√°s√©rt Sz√∂vets√©g√©nek, amelynek c√©lja a magyar f√∂ld megŇĎrz√©se √©s Kert-Magyarorsz√°g felt√©teleinek megteremt√©se, Magyarorsz√°g gazdas√°gi √©s p√©nz√ľgyi szuverenit√°s√°nak vissza√°ll√≠t√°sa, a r√©szt vevŇĎ demokr√°cia megval√≥s√≠t√°sa, a n√©pszavaz√°s hat√°sk√∂r√©nek kiterjeszt√©se, valamint a p√©nznek a nemzet alapvetŇĎ fontoss√°g√ļ k√∂zint√©zm√©nyek√©nt val√≥ kezel√©se.

2002-ben jelent meg a Mi√©rt kellett meghalnia a h√°rom Kennedynek c. k√∂nyve. Ezt k√∂vette m√©g ebben az √©vben az Uzsoraciviliz√°ci√≥ elsŇĎ k√∂tete, majd 2003-ban a m√°sodik √©s a harmadik k√∂tete. Az Uzsorac√°viliz√°ci√≥ k√∂teteibŇĎl m√°r t√∂bb kiad√°s elfogyott. 2004-ben jelent meg a Tudatm√≥dos√≠t√°s, amely az agymŇĪk√∂d√©s befoly√°sol√°s√°nak vesz√©lyeire h√≠vja fel a figyelmet. Az egy k√∂zpontb√≥l ir√°ny√≠tott vil√°grendszer l√©trej√∂tt√©nek folyamat√°t elemzi az √öj vil√°grend? Vil√°gzs√°kutca c. tanulm√°nygyŇĪjtem√©ny.
Dr√°bik J√°nos 1997-tŇĎl 2000 m√°rcius√°ig a N√©metorsz√°gban mŇĪk√∂dŇĎ magyar egyes√ľletek, a BUOD eln√∂ks√©g√©nek tagja, 1996-t√≥l az MVSZ v√°lasztm√°ny√°ba is bev√°lasztott√°k, ahol D√©l-N√©metorsz√°got k√©pviselte. Az 1998-as parlamenti v√°laszt√°sokon a KDNP k√©pviselŇĎjel√∂ltje volt Budapest 1. sz√°m√ļ v√°laszt√°si k√∂rzet√©ben. 2004 √≥ta r√©szt vesz a magyar t√∂rt√©nelmi alkotm√°ny hat√°ly√°nak helyre√°ll√≠t√°s√°ra t√∂rekvŇĎ Orsz√°gos Nemzeti Bizottm√°ny ‚ÄĒ egy civil szervezet ‚ÄĒ eln√∂ks√©g√©nek munk√°j√°ban.
NŇĎs, feles√©ge vegy√©sz, tudom√°nyos kutat√≥.

Dr√°bik J√°nos

A p√©nz diktat√ļr√°ja

Milyen haszonnal j√°rna
a közpénzrendszer visszaállítása
Gold Book
Copyright © Drábik János, 2005 Copyright © Gold Book Kft., 2005
T√∂rdel√©s, tipogr√°fia: Gold Book Kft. SzerkesztŇĎ: T√≥th Erika

Minden jog fenntartva!
Tilos ezen kiadv√°ny b√°rmely r√©sz√©t sokszoros√≠tani, inform√°ci√≥s rendszerben t√°rolni vagy a kiad√≥val t√∂rt√©nt elŇĎzetes meg√°llapod√°s n√©lk√ľl b√°rmely form√°ban, b√°rmely m√≥don sug√°rozni

ISBN 963 425 0831
Magyarorsz√°gon kiadja a Gold Book Kft FelelŇĎs kiad√≥ a kft √ľgyvezetŇĎje
Nyomdai munk√°latok: Kinizsi Nyomda Kft., Debrecen FelelŇĎs vezetŇĎ: B√∂rdŇĎs J√°nos √ľgyvezetŇĎ igazgat√≥
Tartalomjegyzék
Bevezetés...................................................................................................9

A P√ČNZ√úGYI VIL√ĀGH√ĀBOR√ö
A bankok és korporációk hadviselése a világuralomért ..........................14

A központi bankok szerepének hanyatlása ..............................................21
Glob√°lis p√©nz√ľgyi fel√ľgyelŇĎrendszer l√©trehoz√°sa....................................26
A Nemzetk√∂zi P√©nz√ľgyi K√∂z√∂ss√©g glob√°lis szab√°lyoz√°st akar ...............28
A globális eladósítás.................................................................................30
Strukturális átalakítások a fejlett országokban ........................................32
Eladósítás és közteherviselés....................................................................34
Mik√©nt oldhat√≥ meg a k√∂zp√©nzek t√°rsadalmi ellenŇĎrz√©se? ......................36

GLOBAL EMPIRE
Már csaknem kész a világtörténelem legnagyobb birodalma...................40
Mi√©rt minŇĎs√≠thetŇĎ szuperkorpor√°ci√≥nak
az Egyes√ľlt √Āllamok? ..............................................................................52
Mi a k√ľl√∂nbs√©g a demokr√°cia √©s a k√∂zt√°rsas√°g k√∂z√∂tt?............................55 Hogyan mŇĪk√∂dik az amerikai szuperkorpor√°ci√≥? ....................................58 Glob√°lis fesz√ľlts√©g a szuperelit √©s a t√∂megek k√∂z√∂tt................................62 A Global Empire kiterjeszt√©s√©nek √ļjabb technik√°i...................................66 A leg√ļjabb c√©lpont: Oroszorsz√°g..............................................................74 A Global Empire hatalma ingatag.............................................................78 Mi a jelenlegi p√©nzuralmi vil√°grend l√©nyege? ..........................................89 A kŇĎolaj a doll√°r igazi fedezete ................................................................92 Milyen j√∂vŇĎt j√≥sol Amerik√°nak
a Nemzeti Hírszerzési Tanács?..................................................................93
Amerika hanyat√°s√°nak a p√©nzrendszer az oka..........................................96 Populista l√°zad√°s a p√©nzuralmi vil√°grend ellen.........................................99 Robert C. Byrd szen√°tor Hitler felhatalmaz√°si t√∂rv√©ny√©rŇĎl.....................105 Milyen a globalista mag√°nhatalom dinamik√°ja? .....................................107 A korpor√°ci√≥s rendszer mŇĪk√∂d√©s√©nek alapvetŇĎ szab√°lyai ..................... 110 Az emberi tudat gyarmatos√≠t√°sa...............................................................112 A t√∂megt√°j√©koztat√°s mag√°nmonop√≥liuma...............................................113 Az √ļgynevezett k√∂z√∂ns√©gkapcsolat manipul√°ci√≥s technik√°i....................115 A k√∂zv√©lem√©ny manipul√°l√°sa √©s a t√∂rv√©nyhoz√≥k meggyŇĎz√©se................115 A Global Empire √©s a Davosi Vil√°ggazdas√°gi F√≥rum ............................ 116 "Lehets√©ges egy m√°sf√©le vil√°g" .............................................................. 117 A Global Empire j√∂vŇĎje..........................................................................119 A tudatlans√°g kŇĎszikl√°j√°ra √©p√ľlt birodalom ...........................................122 Az elad√≥s√≠t√°s elpuszt√≠tja a demokr√°ci√°t...................................................124 A hitelp√©nzt a levegŇĎbŇĎl √°ll√≠tj√°k elŇĎ........................................................124 Az elad√≥s√≠t√°s ‚ÄĒ a hatalom √°tv√©tele.........................................................125

PRODUCTION PEAK OIL
- ELM√ČLET VAGY VAL√ďS√ĀG?
Mi ez a ‚ÄěPeak Oil? ..................................................................................128 A kŇĎolaj √©s a f√∂ldg√°z eredete...................................................................129 Prouty v√©leden tal√°lkoz√°sa a kŇĎolaj eredet√©vel........................................131 Val√≥ban ŇĎsanyag a kŇĎolaj? ......................................................................136 Lehets√©ges-e a kŇĎolajlelŇĎhelyek √ļjrafelt√∂ltŇĎd√©se?...................................138 A biom√°rkerek szerepe.............................................................................141 Peak Oil: Tudom√°nyos vagy politikai k√©rd√©s? ........................................144

L√ČTBIZTONS√ĀG √ČS HARM√ďNIA
A megvalósítás magyar menetrendje.......................................................154
Fehér program..........................................................................................154
Kiker√ľl√©s az ad√≥ss√°gcsapd√°b√≥l ...............................................................160
Forgatókönyv a kormánynak ...................................................................162 Kelet-közép-európai Konföderáció .........................................................167

KAPINTERN √ČS A KOMINTERN K√ĖZ√ĖS
FORRADALMA
H. G. Rakovszkij a pénzhatalom világállamáról......................................170
Dr. Landovszkij besz√°mol√≥ja az elŇĎk√©sz√ľletekrŇĎl ..................................177 A kihallgat√°s, ahogyan r√∂gz√≠tett√©k ..........................................................182 Dt. Landovszkij feljegyz√©sei a kihallgat√°s ut√°n.......................................236 ‚ÄěHangjukat hallottuk √©s nyelv√ľket meg√©rtett√ľk..."...................................239 Foglaljuk √∂ssze Rakovszkij fŇĎbb t√©teleit..................................................241 A p√©nzdiktat√ļra √©s a kommunista diktat√ļra ikertestv√©rek .......................241 Az Eur√≥pai Uni√≥ - a vil√°g√°llam r√©gi√≥ja ...................................................244 A szovjetuni√≥ ‚ÄěAzok" vil√°gt√∂rt√©nelmi k√≠s√©rlete volt ...............................245 Rakovszkij hal√°la √©s a jegyzŇĎk√∂nyv ut√≥√©lete ...........................................251 A Molotov-Ribbentropp-paktum .............................................................253

A GAZDAS√ĀGI DEMOKR√ĀCIA ELŇźFELT√ČTELE A MAG√ĀNP√ČNZ-MONOP√ďLIUM
MEGSZ√úNTET√ČSE
A pénzkibocsátás meghatározza a demokráciát......................................258 Miként cáfolhatjuk a közpénzrendszer elleni érveket? ..........................260 Milton Friedman javaslata a magánpénz-monopólium
szab√°lyoz√°s√°ra ........................................................................................264
Mit tartalmazzon egy monet√°ris reformt√∂rv√©ny? ...................................265 Joseph Stiglitz javaslatai a glob√°lis p√©nz√ľgyi rendszer
reformj√°ra ...............................................................................................267
Milyen lenne egy glob√°lis val√≥di p√©nz? .................................................270 A fizet√©sk√©ptelens√©g √ļjraszab√°lyoz√°sa ...................................................271 Mi a teendŇĎ az elad√≥sodott √°llamokkal? ................................................272 A helyi p√©nzek t√©rnyer√©se .......................................................................273 Az Ithaca-doll√°r nagy sikere ...................................................................275 Mik√©nt lehetne a p√©nzhi√°nyt megsz√ľntetni Magyarorsz√°gon? ...............278 Mi is val√≥j√°ban a ‚Äěk√∂telezŇĎ tartal√©kr√°ta"? ..............................................279 Fizess√©k vissza a bankkonszolid√°ci√≥s seg√©lyt!........................................280 Milyen k√∂vetkeztet√©sek vonhat√≥k le ebbŇĎl a t√©ny√°ll√°sb√≥l?.....................281 Tov√°bbi javaslatok az elad√≥s√≠t√°s cs√∂kkent√©s√©re .....................................286 Nincs sz√ľks√©g √ļjabb Bokros-csomagra ..................................................288 Az eg√©szs√©g√ľgy tudatos le√©p√≠t√©se............................................................290 Nincs sz√ľks√©g a nyugd√≠jasokra................................................................291

A DR√ĀGAKŇź-AKTA √ČS A T√ĖRT√ČNELMI IGAZS√ĀG
Hogyan szeml√©li a vil√°got a Skeleton Key? ...........................................295 Stephanie Caruana √©s Mae Brussell szerepe a Dr√°gakŇĎ-akt√°k karrierj√©ben..............................................................................................299 N√©zz√ľk, mit is √°ll√≠t az akta √©s mit mondanak a t√∂rt√©nelmi
tények ..................................................................................................... 301
Caruana cikke a Playgirl magazinban......................................................309 DublŇĎr√∂k fŇĎszerepben .............................................................................312 Howard Hughes √©s a sz√°m√≠t√°stechnika....................................................316 Jim Keith a Dr√°gakŇĎ-akt√°kr√≥l..................................................................319 Howard Hughes √©s Robert Maheu............................................................321 Ki√© lett Howard Hughes vagyona?...........................................................324 EMBERK√ĖZPONT√ö VAGY P√ČNZK√ĖZPONT√ö
GAZDAS√ĀG
N√©h√°ny sz√≥ a probl√©m√°k elt√©rŇĎ term√©szet√©rŇĎl .........................................330 A sz√©lsŇĎs√©ges liberalizmus antiliber√°lis ..................................................334 A monetarista dogm√°k fogyat√©koss√°gai...................................................336 A p√©nzmonop√≥lium glob√°lis ernyŇĎje .......................................................337 A kamatmentes √°llami p√©nzteremt√©s.........................................................340 Emberk√∂zpont√ļ reformokra van sz√ľks√©g..................................................343 K√©t emberkoncepci√≥ √©s k√©t gazdas√°gi strat√©gia........................................348

MAG√ĀNP√ČNZRENDSZER
VAGY K√ĖZP√ČNZRENDSZER
I. A kamatmentes p√©nzrendszer geselli modellje ....................................359 II. A jelenlegi kamatszedŇĎ mag√°np√©zrendszer..........................................360 A sz√°mlap√©nz elŇĎ√°ll√≠t√°sa...........................................................................363 MitŇĎl f√ľgg a kamat nagys√°ga?..................................................................364 A p√©nz, mint kamatoz√≥ ad√≥ss√°g ...............................................................365 A mag√°np√©nzrendszer hib√°i .....................................................................367 Mi az uzsora √©s mi a kamat? ....................................................................368 Mi okozza, √©s ki ir√°ny√≠tja a p√©nzh√≠gul√°st? ...............................................370 Mit jelent az MNB f√ľggetlens√©ge?............................................................373 Van-e alternat√≠v√°ja a jelenlegi mag√°np√©nzrendszernek? ..........................375 III. A k√∂zp√©nzrendszer k√∂ztes modellje....................................................377 A j√∂vŇĎbeli k√∂zp√©nzrendszer elŇĎnyei .........................................................380 A k√ľlf√∂ld √©s az √ļj magyar k√∂zp√©nzrendszer..............................................381 IV. Amit a jelenlegi p√©nzrendszeren bel√ľl is megtehet√ľnk.......................385 V. A k√∂zp√©nzrendszer √©s a f√∂ldj√°rad√©k ....................................................389 Milyen ad√≥refomra lenne sz√ľks√©g?............................................................391 Van alternat√≠va...........................................................................................393

Bevezetés

A k√©t korm√°nyk√©pes erŇĎ vezetŇĎit hallgatva nemcsak a k√ľl√∂nbs√©g szembe√∂tlŇĎ, hanem az is, amiben megegyeznek. Egyik√ľk sem besz√©l az orsz√°g bajait okoz√≥ monet√°ris k√©rd√©sekrŇĎl, hanem csak a fisk√°lis t√©m√°kat eml√≠tik: az ad√≥cs√∂kkent√©st, √°ltal√°ban az ad√≥z√°st, valamint a k√∂lts√©gvet√©s neh√©zs√©geit. Ezt idŇĎnk√©nt kieg√©sz√≠tik azzal, hogy az orsz√°g elad√≥s√≠t√°sa megengedheteden m√©rt√©ket √©rt el. M√©g a rendszerv√°lt√°s veszteseinek az √©rdekk√©pviselet√©t felv√°llal√≥ konzervat√≠v-polg√°ri oldal is csak a kisebb ad√≥kra, az √°ramvonalas√≠tott √°llami b√ľrokr√°ci√°ra, valamint kevesebb v√°lasztott politikusra tesz √≠g√©retet.

A m√°sik oldalon a baloldali √©rt√©kekre hivatkoz√≥ √©s a szoci√°lis √©rz√©kenys√©get hirdetŇĎ vezet√©s m√©lyen sajn√°lkozik a megrend√≠tŇĎ szeg√©nys√©g l√°tt√°n. Arr√≥l m√°r nem sz√≥l, hogy ezt a szeg√©nys√©get az okozta, hogy az √°llampolg√°rok k√∂z√∂s munk√°ja eredm√©nyek√©nt l√©trej√∂tt k√∂zvagyont elvett√©k a magyar emberektŇĎl √©s √≠gy a lakoss√°g t√ļlnyom√≥ t√∂bbs√©g√©nek egy√°ltal√°n nincs tŇĎkej√∂vedelme. Ha szerencs√©s, akkor dolgozhat, de csak az Eur√≥pai Uni√≥ munkab√©r√°dag√°nak az egy√∂t√∂d√©√©rt-egyhatod√°√©rt.

Abb√≥l a neoliber√°lis t√©veszm√©bŇĎl kiindulva, hogy minden √°llami √©s k√∂z√∂ss√©gi tulajdonnal szemben jobb a mag√°ntulajdon √©s optim√°lisabban mŇĪk√∂dtethetŇĎ, a magyar nemzeti tulajdon 90%-√°t olcs√≥n eladt√°k, √©s az nagyr√©szt a nemzetk√∂zi p√©nz√ľgyi k√∂z√∂ss√©g, valamint a tulajdon√°ban l√©vŇĎ korpor√°ci√≥k glob√°lis r√©szv√©nyvagyon√°v√° v√°lt. Ez a Magyarorsz√°gon l√©vŇĎ glob√°lis r√©szv√©nytulajdon hat√©konyan mŇĪk√∂dik, de minim√°lis ad√≥t fizet a haszn√°b√≥l. Profitj√°nak t√∂bbs√©ge ki√°ramlik az orsz√°gb√≥l. A tŇĎke m√°r √©vek √≥ta nem be, hanem ki√°ramlik Magyarorsz√°gr√≥l a privatiz√°ci√≥ k√∂vetkezt√©ben. Ez a v√°mszabadter√ľletinek nevezett - Magyarorsz√°gon mŇĪk√∂dŇĎ, de nem magyar - gazdas√°g term√©szetesen j√≥l mŇĪk√∂dik, de ennek haszna kiz√°r√≥lag a nemzetk√∂zi p√©nzes korpor√°ci√≥s oligarchia vagyon√°t gyarap√≠tja. A magyar n√©pnek j√≥form√°n semmi haszna nincs belŇĎle.

Az a gazdas√°g, amelyet √ļgy neveznek, hogy nem v√°mszabadter√ľleti gazdas√°g, amelybe a kis- √©s k√∂zepes m√©retŇĪ v√°llalatok z√∂me tartozik, √©s amely a munkahelyek t√ļlnyom√≥ r√©sz√©t biztos√≠tja a magyar munkav√°llal√≥k sz√°m√°ra, tŇĎkehi√°nyt√≥l szenved √©s ad√≥ss√°gt√≥l fuldoklik. Az egyenlŇĎtlen szab√°lyoz√≥k uni√≥s k√©nyszere miatt nem tud es√©llyel versenyezni. A magyar √°llam, amely m√©g 1989-et megelŇĎzŇĎen a nemzeti vagyon 100%-os tulajdonosa volt, term√©szetesen a szoci√°lis int√©zm√©nyrendszer fenntart√°s√°√©rt √©s a t√°rsadalombiztos√≠t√°s√©rt is felelŇĎs volt. A t√ļlzott privatiz√°ci√≥ k√∂vetkezm√©nyek√©nt a magyar √°llam is meg lett fosztva a vagyon√°t√≥l √©s √≠gy a tŇĎkej√∂vedelm√©tŇĎl. Ily m√≥don az √°llamnak nincs p√©nze arra, hogy t√°rsadalombiztos√≠t√°si √©s szoci√°lpolitikai k√∂telezetts√©geit teljes√≠tse. Ugyanakkor ezt m√°sra sem tudja √°th√°r√≠tani. Ennek az az akad√°lya, hogy az √°llampolg√°roknak nincs vagyona, √©s √≠gy tŇĎkej√∂vedelme sincs, teh√°t nem k√©pesek √∂nmagukr√≥l gondoskodni. Ez√©rt a helyzet√©rt az √°llam felel, hiszen az √°llampolg√°rok hozz√°j√°rul√°sa n√©lk√ľl adta el olcs√≥n az √°llampolg√°rok k√∂z√∂s vagyon√°t.

Az √°llam, mint jogi szem√©ly, nem tud l√©tezni a term√©szetes szem√©lyekbŇĎl √°ll√≥ √°llampolg√°rok k√∂z√∂ss√©ge n√©lk√ľl. Ez ford√≠tva nem igaz, mert a term√©szetes szem√©lyek az √°llamnak nevezett jogi absztrakci√≥ n√©lk√ľl is tudnak l√©tezni. Legfeljebb, ha nincs √°llam, nehezebb a k√∂zrend fenntart√°sa √©s a k√∂z√ľgyek int√©z√©se. Az √°llam teh√°t az √°llampolg√°rok√©. Az a vagyon pedig, amit az √°llam k√∂nnyelmŇĪen elk√≥tyavety√©lt, az is az √°llampolg√°rok√© volt. Minim√°lisan az lenne a k√∂teless√©ge, hogy sz√°moljon el nekik ezzel a vagyonnal. De ezt a k√∂teless√©g√©t sem hajland√≥ teljes√≠teni - legyen a korm√°ny baloldali vagy jobboldali.

A magyar nemzeti vagyont 1988-89-ben a Nemzetk√∂zi Valutaalap √©s a Vil√°gbank 120 milli√°rd doll√°rra √©rt√©kelte a doll√°r akkori √°rfolyam√°n sz√°m√≠tva. A rendelkez√©sre √°ll√≥ adatok szerint a nemzeti vagyon 90%-√°nak az elad√°s√°√©rt mintegy 6 milli√°rd doll√°rnyi √∂sszeg folyt be deviz√°ban a Magyar Nemzeti Bankhoz. A 100%-osan √°llami tulajdonban l√©vŇĎ, de teljesen f√ľggetlen MNB, amely nem tartozik √©rdemben elsz√°molni egyetlen √°llami szervnek sem, bele√©rtve az Orsz√°ggyŇĪl√©st √©s a korm√°nyt is, a vagyon elad√°s√°b√≥l befolyt √©rt√©kes p√©nzt (valut√°t) ad√≥ss√°gszolg√°latra, illetve devizatartal√©k√°nak a felt√∂lt√©s√©re ford√≠totta. A magyar k√∂lts√©gvet√©snek pedig l√©nyeg√©ben fedezet n√©lk√ľli pap√≠r- √©s elektronikus p√©nzt adott √°t, amelyet ŇĎ maga h√°zilag √°ll√≠tott elŇĎ. Ily m√≥don sok sz√°z milli√°rd forint ker√ľlt forgalomba, amit azt√°n mesters√©gesen - r√©szben infl√°ci√≥val - t√°vol√≠tottak el. A magyar t√°rsadalom, amely t√∂bb √©vtizedes munk√°ja eredm√©nyek√©nt tetemes vagyonnal rendelkezett, √≠gy nemcsak a vagyon√°t√≥l lett megfosztva, hanem az az√©rt kapott √©s val√≥di √©rt√©ket k√©pezŇĎ p√©nzellen√©rt√©ktŇĎl is. Vagyon√°val egy√ľtt elvesz√≠tette √∂nrendelkez√©s√©nek anyagi alapj√°t is.

A Nemzetk√∂zi P√©nz√ľgyi K√∂z√∂ss√©g, amely a Magyarorsz√°gon megtelepedett korpor√°ci√≥s vagyon tulajdonosa, elv√°rja a magyar √°llamt√≥l, hogy t√∂bbek k√∂z√∂tt √©p√≠tse ki a korszerŇĪ √ļtrendszert, valamint e nemzetk√∂ziv√© lett vagyon optim√°lis mŇĪk√∂dtet√©s√©hez sz√ľks√©ges korszerŇĪ infrastrukt√ļr√°t. Ez √≥ri√°si k√∂lts√©geket ig√©nyel. √ćgy a magyar √°llam kettŇĎs teher alatt ny√∂g. Egyr√©szt vagyon- √©s tŇĎkej√∂vedelem n√©lk√ľl is gondoskodni k√©nytelen az ugyancsak vagyon- √©s tŇĎke n√©lk√ľli √°llampolg√°rok milli√≥ir√≥l. Azokr√≥l akiket ŇĎ tett kolduss√°. S ez√©rt nem b√ļjhat ki e felelŇĎss√©ge al√≥l. M√°sr√©szt eleget kell tennie a nemzetk√∂zi p√©nz- √©s korpor√°ci√≥s oligarchia ig√©nyeinek. Mindezt csak √≥ri√°si hitelek felv√©tel√©bŇĎl tudja teljes√≠teni, amelyek√©rt hatalmas kamatot kell fizetnie. Ily m√≥don n√∂vekedett 2002 √≥ta tov√°bbi 4000 milli√°rd forinttal a magyar √°llamad√≥ss√°g, amely most m√°r el√©ri a 13 000 milli√°rd forintot. Ennek az ad√≥ss√°gszolg√°lati √©s kamatterhei elviszik a k√∂lts√©gvet√©snek csaknem a fel√©t.

A magyar nemzetgazdas√°g eg√©sz√©re nehezedŇĎ ad√≥ss√°g 2005-ben el√©rte a 110 milli√°rd doll√°rt. E hatalmas ad√≥ss√°g terheinek a z√∂m√©t ma m√°r a mag√°ntulajdonban l√©vŇĎ gazdas√°gi szereplŇĎknek kell viselni√ľk. Ez nem jelenti azt, hogy nem a magyar t√°rsadalomra nehezedik ez a teher is. A mag√°nszektor tulajdonosai fizet√©si k√∂telezetts√©geiket ‚ÄĒ termel√©si k√∂lts√©gk√©nt ‚ÄĒ r√°terhelik a magyar t√°rsadalomra. Ez√©rt tesznek meg mindent, hogy kivonj√°k magukat az ar√°nyos k√∂ztehervisel√©s al√≥l, hogy min√©l kevesebb ad√≥t fizessenek. Ez√©rt fizetnek az uni√≥s munkab√©r√°tlaghoz k√©pest annak egy√∂t√∂d√©t, egyhatod√°t kitevŇĎ munkab√©rt. Ez√©rt dr√°g√°bbak a magyar term√©kek, ami cs√∂kkenti a magyar gazdas√°g versenyk√©pess√©g√©t. L√°thatjuk, hogy a mag√°nszektorra nehezedŇĎ ad√≥ss√°gteher is a magyar t√°rsadalmat nyomor√≠tja.
A neoliber√°lis privatiz√°ci√≥s m√°nia olyan √ļgynevezett szak√©rtŇĎi, akik k√∂z√ľl t√∂bben is korm√°nyzati tiszts√©geket viselnek, m√©g mindig privatiz√°lni akarnak. Eltekintve att√≥l a t√©nytŇĎl, hogy p√©ld√°ul Franciaorsz√°gban a nemzeti tulajdon 40%-a az √°llam, illetve az √°llami tulajdonban l√©vŇĎ int√©zm√©nyek tulajdon√°ban van (hasonl√≥t lehet elmondani a skandin√°v √°llamokr√≥l is, de m√©g N√©metorsz√°gban is el√©ri az √°llami tulajdon ar√°nya a 30%-ot), ehhez k√©pest Magyarorsz√°g m√°ris t√ļlprivatiz√°lt √©s m√°r r√©g elj√∂tt az ideje, hogy v√©get vessenek a k√∂zvagyon elk√≥tyavety√©l√©s√©nek. Hamis az az √©rv, hogy a mag√°ntulajdonban l√©vŇĎ posta √©s vas√ļt is tud √ļgy mŇĪk√∂dni, mint a k√∂ztulajdonban l√©vŇĎ. Ugyanis itt nemcsak a mŇĪk√∂d√©srŇĎl √©s gazdas√°gi mutat√≥kr√≥l van sz√≥. A k√∂ztulajdon azt is jelenti, hogy a k√∂z ‚ÄĒ a t√°rsadalom eg√©sze - rendelkezik vele √©s annak tŇĎkej√∂vedelme is a t√°rsadalom√©. Ezzel szemben, ha ugyanez a tulajdon mag√°ntulajdonn√° v√°lik, akkor a tulajdonnal egy√ľtt a tulajdonosra sz√°ll √°t a rendelkez√©si jog, ez a rendk√≠v√ľl fontos hatalmi jogos√≠tv√°ny ‚ÄĒ tov√°bb√° √∂v√© lesz a tŇĎkej√∂vedelem is. A kor√°bbi tulajdonosokb√≥l pedig b√©rbŇĎl √©s fizet√©sbŇĎl √©lŇĎ f√ľggŇĎ helyzetŇĪ emberek v√°lnak, akik t√∂bb√© nem k√©pesek √©rdekeiket megv√©deni a t√ļlhatalommal rendelkezŇĎ mag√°ntulajdonossal szemben.

Ha ehhez m√©g azt is hozz√°sz√°m√≠tjuk, hogy a tulajdonos, mint a nemzetk√∂zi p√©nz- √©s korpor√°ci√≥s oligarcha tagja Magyarorsz√°gon csup√°n az√©rt v√°s√°rol ipar√ľzemeket, hogy azoknak a piac√°t megszerezze, √©s mag√°t a termelŇĎtev√©kenys√©get pedig elŇĎbb-ut√≥bb felsz√°molja, akkor a privatiz√°ci√≥ kifejezetten k√°rt√©kony gazdas√°gi beavatkoz√°s. Az elm√ļlt 16 √©v bebizony√≠totta, hogy a nullszald√≥s mŇĪk√∂d√©s is rendk√≠v√ľl √©rt√©kes, ha sz√°zezreknek biztos√≠t munk√°t.

Magyarorsz√°gon a felelŇĎtlen t√ļlprivatiz√°l√°s eredm√©nyek√©nt t√∂bb mint m√°sf√©lmilli√≥ ember vesz√≠tette el munkahely√©t. √Ėnk√©nt mer√ľl fel a k√©rd√©s, hogy ebben a p√©nzuralmi korszakban, amelyben √©l√ľnk, amelyben k√ľl√∂nleges szerephez jut a p√©nzrendszer √©s k√ľl√∂n√∂sen a monet√°ris eszk√∂z√∂k haszn√°lata, mi√©rt van az, hogy Magyarorsz√°gon a monet√°ris rendszer mŇĪk√∂d√©s√©nek k√©rd√©sei egy√°ltal√°n nem k√©pezik k√∂z√©leti vita t√°rgy√°t. Az orsz√°g gazdas√°gi bajai monet√°ris rendszer√©bŇĎl ad√≥dnak, mert hiszen monet√°ris eszk√∂z√∂kkel lett a magyar t√°rsadalom megfosztva negyven√©vi munk√°j√°nak gy√ľm√∂lcs√©tŇĎl. EbbŇĎl ad√≥dik, hogy monet√°ris eszk√∂z√∂kkel kellene ezt a vagyont visszaszerezni, vagy legal√°bbis a vagyonveszt√©s legk√°rosabb k√∂vetkezm√©nyeit orvosolni. Ennek a k√∂nyvnek az a c√©lja, hogy felh√≠vja a figyelmet a monet√°ris hatalom fontoss√°g√°ra.

Az elsŇĎ √≠r√°s azzal foglalkozik, hogy milyen terve van a nemzetk√∂zi p√©nz√ľgyi k√∂z√∂ss√©gnek a Glob√°lis Uni√≥ l√©trehoz√°s√°ra, √©s hogyan folyik p√©nz√ľgyi m√≥dszerekkel a harc a vil√°guralom megszerz√©s√©√©rt. A ‚ÄěGlob√°lis Uni√≥ √©s a p√©nz√ľgyi hadvisel√©s a vil√°guralom√©rt" c√≠mŇĪ √≠r√°s erre keresi a v√°laszt.

Hogyan magyar√°zta meg Szt√°linnak Ukrajna elsŇĎ eln√∂ke, a letart√≥ztatott √©s kiv√©gz√©s√©re v√°r√≥ trockista vezetŇĎ, Hrisztyian Georgijevics Rakovszkij a p√©nzuralom l√©nyeg√©t az√©rt, hogy megmentse √©let√©t? Mik√©nt √°ll√≠totta √°t ezzel Rakovszkij a szovjet-n√©met kapcsolatokat √©s befoly√°solta d√∂ntŇĎ m√≥don a II. vil√°gh√°bor√ļ eg√©sz menet√©t? Hogyan bizony√≠tja be az ŇĎt kihallgat√≥ KGB-s t√°bornoknak, Gavril Kuzminnak, hogy l√©tezik egy vil√°got ir√°ny√≠t√≥ h√°tt√©rhatalom, amelynek m√©g Szt√°lin is k√©nytelen engedelmeskedni? Miut√°n leellenŇĎrizte Rakovszkij √°ll√≠t√°sait, mi√©rt k√∂vette Szt√°lin fogly√°nak a tan√°csait √©s k√∂t√∂tte meg a paktumot Hitlerrel? Ezt tudhatjuk meg abb√≥l a dr√°mai kihallgat√°sb√≥l, amelynek a teljes sz√∂veg√©t ismertetj√ľk.

Lehets√©ges-e, hogy a h√°tt√©rhatalom p√©nz√ľgyi m√≥dszerekkel √©s a nyilv√°noss√°g manipul√°l√°s√°val elrabolja a vil√°g tal√°n leggazdagabb ember√©nek hatalmas gy√°rait, eg√©sz vagyon√°t? Erre k√≠s√©rel meg v√°laszt adni a Howard Hughes amerikai milli√°rdos sors√°r√≥l (a t√∂bbsz√∂r√∂s Oscar-d√≠jas Aviator c√≠mŇĪ film fŇĎszereplŇĎj√©rŇĎl) k√©sz√ľlt √≠r√°s.
Van-e alternat√≠v√°ja a jelenlegi p√©nzuralmi vil√°grendnek? Ezt kutatja a gazdas√°gi demokr√°ci√°val foglalkoz√≥ tanulm√°ny, ismertetve a legfontosabb √©s egyben meg is val√≥s√≠that√≥ megold√°si javaslatokat. A fŇĎ√°ramlathoz tartoz√≥ k√∂zgazdas√°gi szakemberek szerint gazdas√°gi demokr√°cia nincs √©s ez a meghat√°roz√°s tudom√°nyosan nem √©rtelmezhetŇĎ. Itt csak annyit jegyzek meg, hogy a gazdas√°gi demokr√°cia az √°llami √©s a mag√°nmonop√≥liumokt√≥l mentes, az egyenlŇĎ es√©lyek alapj√°n folytatott gazdas√°gi versenyt jelenti. Ahhoz, hogy gazdas√°gi demokr√°cia legyen, meg kell sz√ľntetni a monopolhelyzeteket.

Igaz-e, hogy a vil√°g megoldhatatlan energiav√°ls√°g elŇĎtt √°ll, mivel a kŇĎolajkitermel√©s el√©rte a cs√ļcs√°t √©s ez az energiahordoz√≥ m√°r nem tudja biztos√≠tani a vil√°ggazdas√°g egyre n√∂vekvŇĎ sz√ľks√©glet√©t, k√ľl√∂n√∂sen az √ļjabb √≥ri√°sfogyaszt√≥k√©nt bel√©pŇĎ K√≠na √©s India gyors ipari n√∂veked√©se mellett? A ‚ÄěPeak Oil" (Olajcs√ļcs) nevŇĪ tanulm√°ny ezt a probl√©m√°t veszi k√∂zelebbrŇĎl szem√ľgyre.

Mik√©nt lehetne a jelenlegi mag√°np√©nzrendszert, amely mag√°nellenŇĎrz√©s alatt √°ll √©s kamattal mŇĪk√∂dtetett hitelp√©nzzel mŇĪk√∂dik, felv√°ltani a t√°rsadalmi fel√ľgyelet alatt √°ll√≥ k√∂zp√©nzrendszerrel? Hogyan lehetne ezt konkr√©tan megval√≥s√≠tani? Egy ilyen k√∂zp√©nzrendszerrel mŇĪk√∂dtetett gazdas√°g lehetŇĎv√© tenn√© egy emberk√∂zpont√ļ t√°rsadalom sz√ľks√©gleteinek az optim√°lis kiel√©g√≠t√©s√©t. Mi a k√ľl√∂nbs√©g az emberk√∂zpont√ļ √©s a p√©nzk√∂zpont√ļ gazdas√°g √©s t√°rsadalom k√∂z√∂tt? Ezeket a k√©rd√©seket elemzi az ‚ÄěEmberk√∂zpont√ļ vagy p√©nzk√∂zpont√ļ gazdas√°g", valamint a ‚ÄěMag√°np√©nzrendszer vagy k√∂zp√©nzrendszer" c√≠mŇĪ tanulm√°ny.

A ‚ÄěL√©tbiztons√°g √©s a harm√≥nia" c√≠mŇĪ fejezet a ny√°ron elhunyt S√≠klaky Istv√°n neves k√∂zgazd√°sz √©s politikai gondolkod√≥ javaslatait ismerteti a p√©nz diktat√ļr√°j√°nak lecser√©l√©s√©re Magyarorsz√°gon.

A p√©nz√ľgyi vil√°gh√°bor√ļ

A bankok és korporációk hadviselése a világuralomért

Franklin Delano Roosevelt, a XX. sz√°zad nagy amerikai eln√∂ke √≠gy jellemezte azt a helyzetet, amikor a mag√°nhatalom maga al√° gyŇĪri a t√°rsadalmat √©s az ŇĎt k√©pviselŇĎ demokratikus √°llamot:

‚ÄěNincs biztons√°gban egy demokr√°ci√°nak a szabads√°ga, ha polg√°rai eltŇĪrik, hogy akkor√°ra nŇĎhessen a mag√°nhatalom, hogy erŇĎsebb legyen, mint maga a demokratikus √°llam. A korm√°nyzati hatalom birtokl√°sa egyetlen szem√©ly, csoport, vagy b√°rmely ellenŇĎrz√©st gyakori√© mag√°nhatalom √°ltal‚ÄĒ l√©nyeg√©ben fasizmus."

A k√©t vil√°gh√°bor√ļ k√∂z√∂tt a versailles-i b√©kerendszer k√∂vetkezm√©nyek√©nt j√∂tt l√©tre N√©metorsz√°gban a nemzetiszocializmus, amely kezdettŇĎl fogva k√©tfrontos harcot v√≠vott ‚ÄĒ egyr√©szt szembesz√°llt az internacionalista szocializmus mindk√©t v√°lfaj√°val a szoci√°ldemokr√°ci√°val √©s a bolsevizmussal m√°sr√©szt konfliktusba ker√ľlt a nemzetk√∂zi p√©nzhatalommal is. Az Olaszorsz√°gban megszervezŇĎd√∂tt fasiszta mozgalom rokon von√°sokat mutatott a n√©metorsz√°gi nemzetiszocializmussal, de nem volt azonos vele. Benito Mussolini, a fasiszta mozgalom megalap√≠t√≥ja, aki kor√°bban baloldali politikus volt, √≠gy hat√°rozta meg a fasizmust:

‚ÄěA fasizmust pontosabban korporatizmusnak kellene nevezni, mert egyes√≠ti az √°llamot √©s a korpor√°ci√≥s hatalmat."
√Črdemes eml√©keztetni Abraham Lincoln a sokszor id√©zett szavaira is a korpor√°ci√≥s hatalomr√≥l:

‚ÄěOlyan v√°ls√°g k√∂zeled√©s√©t l√°tom, amely megb√©n√≠t, √©s arra k√©sztet, hogy remegve agg√≥djak haz√°m biztons√°g√°√©rt. A h√°bor√ļ eredm√©nyek√©nt a korpor√°ci√≥k ker√ľltek hatalomra √©s ezt a korrupci√≥ korszaka k√∂veti a legmagasabb szinteken. A p√©nzhatalom mindent maga al√° gyŇĪr, hogy meghosszabb√≠tsa uralm√°t, kihaszn√°lja az emberek hisz√©kenys√©g√©t, eg√©szen addig, am√≠g a vagyon n√©h√°ny k√©zben halmoz√≥dik fel, √©s a k√∂zt√°rsas√°g elpusztul."

A korpor√°ci√≥k mai uralma teh√°t a mag√°nhatalom gyŇĎzelm√©t jelenti a k√∂zhatalom felett. Amerik√°ban √©s Eur√≥p√°ban is sokan vannak, akik nem veszik tudom√°sul Roosevelt v√©lem√©ny√©t, miszerint a korpor√°ci√≥s uralom ‚ÄĒ az √°llam al√°vet√©se a bankok √©s a korpor√°ci√≥k tulajdonosainak ‚ÄĒ val√≥j√°ban fasizmust jelent. A fasizmusnak az a l√©nyege, hogy a korpor√°ci√≥s mag√°nhatalom egyes√ľl az √°llami-korm√°nyzati k√∂zhatalommal. A korpor√°ci√≥s uralom a maga partikul√°ris √©rdekeinek rendeli al√° a k√∂zhatalmat. A korpor√°ci√≥k belsŇĎ strukt√ļr√°ja autokratikusnak tekinthetŇĎ, vezetŇĎit nem az alkalmazottak v√°lasztj√°k, vagy mozd√≠tj√°k el, hanem a tulajdonosok. Ha egy ilyen al√°- √©s f√∂l√©rendelts√©g szerint mŇĪk√∂dŇĎ autoriter strukt√ļra al√°rendeli mag√°nak a form√°lisan m√©g demokratikus k√∂zhatalmat, akkor az is a mag√°nhatalom szolg√°lat√°ban √°ll√≥ √°lc√°zott diktat√ļr√°v√° v√°lik. A k√∂zhatalomnak ebbŇĎl a szolgai szerepre k√©nyszer√≠t√©s√©bŇĎl k√∂vetkezik, hogy a korpor√°ci√≥s rendszerben elnyomj√°k a munkav√°llal√≥k szervezeteit, marginaliz√°lj√°k vagy felsz√°molj√°k ŇĎket. A korpor√°ci√≥s uralom m√°sik jellemzŇĎje, hogy megnŇĎ a ny√≠ltan vagy √°lc√°zva mag√°nellenŇĎrz√©s al√° ker√ľlt fegyveres erŇĎszakszervek hatalma.

Int√©zm√©nyes√ľlnek tov√°bb√° az √≠gy vagy √ļgy meghamis√≠tott csal√≥ v√°laszt√°sok. A nemzetbiztons√°gi √©rdek mindenek felett √°ll√≥ szab√°lly√° v√°lik, √©s ezen a c√≠men sz√°molnak le minden korpor√°ci√≥ellenes megnyilv√°nul√°ssal. Az objekt√≠v t√°j√©koztat√°s hely√©re a tudatipar manipul√°ci√≥ja l√©p. A kiegyens√ļlyozatlan rendszer k√∂vetkezm√©nyek√©nt a n√∂vekvŇĎ t√°rsadalmi fesz√ľlts√©get √©s bŇĪn√∂z√©st szigor√ļ bŇĪn√ľgyi eszk√∂z√∂kkel k√≠s√©rlik meg f√©ken tartani

A Nemzetk√∂zi P√©nz√ľgyi K√∂z√∂ss√©g a mag√°np√©nzrendszer kialak√≠t√°s√°val tett sikeres k√≠s√©rletet arra, hogy az ellenŇĎrz√©se alatt centraliz√°lja a vil√°g erŇĎforr√°sait √©s termelŇĎvagyon√°t, majd erre t√°maszkodva a politikai hatalmat is. Ezt a programj√°t azonban igyekezett elfogadhat√≥, sŇĎt rokonszenves programokba csomagolni: a szeg√©nys√©g lek√ľzd√©s√©t, j√≥l√©tet √©s biztons√°got √≠g√©rt a vil√°g n√©peinek. A sz√©lsŇĎs√©ges deregul√°ci√≥, liberaliz√°ci√≥, privatiz√°ci√≥ √©s globaliz√°ci√≥ neoliber√°lis programja v√©grehajt√°sa sor√°n azonban csak az erŇĎsek szabads√°g√°nak korl√°tlan n√∂vel√©se lett az √°ltal√°nos norma. A felvil√°gosod√°s h√°rmas jelszav√°nak m√°sik k√©t √≠g√©rete ‚ÄĒ az egyenlŇĎs√©g √©s testv√©ris√©g ‚ÄĒ nem globaliz√°l√≥dott, pedig csak a h√°rom k√∂vetelm√©ny egy√ľtt k√©pes kiegyens√ļlyozott helyzetet teremteni. A szabads√°ggal val√≥ vissza√©l√©st az egyenlŇĎs√©gk√∂vetelm√©nyek √©rv√©nyes√≠t√©se akad√°lyozza, megv√©delmezve a t√°rsadalom h√°tr√°nyos helyzetben l√©vŇĎ tagjait az erŇĎsekkel szemben. A szabads√°g √©s az egyenlŇĎs√©g k√∂z√∂tt a helyes ar√°nyt pedig csak az egym√°srautalts√°got √©s szolidarit√°st kifejezŇĎ testv√©ris√©g k√©pes kialak√≠tani az ember magasabb k√©pess√©geinek mozg√≥s√≠t√°s√°val. A t√©nyekbŇĎl azonban azt √°llap√≠thatjuk meg hogy az egyenlŇĎs√©g √©s a testv√©ris√©g k√∂vetelm√©nye nem v√°lt egyetemess√©.

A neoliber√°lis program keret√©ben a vil√°gra r√°k√©nyszer√≠tett √ļgynevezett szabadkereskedelem nem j√°rult hozz√° a vil√°ggazdas√°g fejlŇĎd√©s√©hez. Val√≥j√°ban a bizonytalans√°got √©s a vil√°gm√©retŇĪ szeg√©nys√©get n√∂velte. Olyan m√©rt√©kben fokozta a s√ļrl√≥d√°sokat, hogy azok helyi h√°bor√ļkhoz is vezettek. A Nemzetk√∂zi P√©nz√ľgyi K√∂z√∂ss√©g √°ltal ir√°ny√≠tott Nyugat centrumorsz√°gai, k√∂zelebbrŇĎl az ezekben az orsz√°gokban mŇĪk√∂dŇĎ p√©nz√ľgyi szektor hatalmas j√∂vedelmeket h√ļzott √©s h√ļz az ingatagg√° v√°lt p√©nzpiacokr√≥l. A nemzetk√∂zi c√©gek, transznacion√°lis konszernek ‚ÄĒ saj√°t t√ļltermel√©s√ľk nyom√°sa miatt - mindent elk√∂vetnek az√©rt, hogy kibŇĎv√≠ts√©k piacaikat a fejlŇĎdŇĎnek nevezett, gazdas√°gilag gyenge orsz√°gokban, valamint a szovjet birodalom felboml√°sa nyom√°n transzform√°ci√≥s orsz√°goknak nevezett egykori kommunista rendszerŇĪ √°llamokban. Ezekben a kiszolg√°ltatott orsz√°gokban csak √ļgy lehet bŇĎv√≠teni a multinacion√°lis c√©gek piacait, ha ezeknek az orsz√°goknak a saj√°t termelŇĎb√°zis√°t felbomlasztj√°k, megsemmis√≠tik Ezek az orsz√°gok egyre nagyobb m√©rt√©kben f√ľggnek a Vil√°gbank, a Nemzetk√∂zi Valutaalap √©s a Vil√°gkereskedelmi Szervezet dr√°ga hiteleitŇĎl, √©s megindult az al√°vet√©s√ľk, illetve √ļjragyarmatos√≠t√°suk. Ez azt jelenti, hogy piacaikat minden v√©delem n√©lk√ľl hagyva teljesen szabadd√° kell tenni a multinacion√°lis c√©gek sz√°m√°ra an√©lk√ľl, hogy b√°rmilyen v√©t√≥lehetŇĎs√©ggel rendelkezhetn√©nek.

A Nemzetk√∂zi P√©nz√ľgyi K√∂z√∂ss√©g √°ltal ir√°ny√≠tott gazdagok sz√∂vets√©ge, a beruh√°z√≥ bank√°rok √°ltal k√©zben tartott Egyes√ľlt √Āllamok ir√°ny√≠t√°s√°val val√≥j√°ban a szeg√©nys√©get, a term√©szeti k√∂rnyezet puszt√≠t√°s√°t globaliz√°lta az apartheid, a rassziszmus √©s az etnikai jellegŇĪ konfliktusok vil√°gszintŇĪ elterjeszt√©s√©vel egy√ľtt. A hidegh√°bor√ļ korszak√°nak v√©g√©vel a F√∂ld lakoss√°g√°nak jelentŇĎs r√©sze eddig p√©lda n√©lk√ľl √°ll√≥ gazdas√°gi √©s t√°rsadalmi v√°ls√°gba ker√ľlt. Ez a vil√°ggazdas√°gi kr√≠zis brut√°lisabb, mint amilyen az 1930-as √©vekben s√ļjtotta a vil√°got. Kor√°bban mŇĪk√∂dŇĎk√©pes orsz√°gok eg√©sz gazdas√°gi rendszere omlott √∂ssze √©s a civil t√°rsadalom strukt√ļr√°i is meglazultak, felbomlottak. Vil√°gszinten jelentŇĎsen megnŇĎtt a munkan√©lk√ľlis√©g √©s az elszeg√©nyed√©s.

A deregul√°ci√≥, liberaliz√°ci√≥, privatiz√°ci√≥, globaliz√°ci√≥ nyom√°n a teljesen szabadd√° tett vil√°gkereskedelem seg√≠ts√©g√©vel a harmadik vil√°g szeg√©ny orsz√°gainak v√°rosaiban a l√©tfenntart√°si k√∂lts√©gek ma magasabbak, mint az Egyes√ľlt √Āllamokban. A Nemzetk√∂zi Valutaalap √©s a Vil√°gbank szisztematikusan al√°√°sta mind a v√°rosi, mind a vid√©ki t√©rs√©gekben a gazdas√°gi √©letet, amennyiben a gazdas√°gi tev√©kenys√©g nem szolg√°lta k√∂zvetlen√ľl a multinacion√°lis c√©gek glob√°lis piaci rendszer√©t. Noha a Vil√°gbanknak √©s a Nemzetk√∂zi Valutaalapnak is az a megb√≠zat√°sa, hogy k√ľzdj√∂n a szeg√©nys√©g ellen, √©s j√°ruljon hozz√° a k√∂rnyezetv√©delemhez az √©letfontoss√°g√ļ erŇĎforr√°sok fenntart√°sa √©rdek√©ben, m√©gis ez a k√©t int√©zm√©ny t√°mogatja az erdŇĎk kiirt√°s√°t, a term√©szeti k√∂rnyezet gyors√≠tott pusztul√°s√°t √©s embermilli√≥k elŇĪz√©s√©t, akik a nagy beruh√°z√°sok √ļtj√°ban √°llnak.

Mindezt adatokkal r√©szletesen al√°t√°masztja Michel Chossudovsky, az Ottawai Egyetem tan√°r√°nak Global Brutal c√≠mŇĪ k√∂nyve, amely a Szabadj√°ra engedett vil√°gkereskedelem, a szeg√©nys√©g, a h√°bor√ļ alc√≠met viseli. Chossudovsky kimutatja, hogy a kiszolg√°ltatott orsz√°gokra r√°k√©nyszer√≠tett struktur√°lis alkalmazkod√°s val√≥j√°ban a gazdas√°gi n√©pirt√°s egyik modern form√°ja, amelyet a piaci erŇĎk tudatos manipul√°l√°s√°val elsŇĎsorban p√©nz√ľgyi eszk√∂z√∂kkel hajtanak v√©gre.

Az √ļgynevezett t√°mogat√°st ny√ļjt√≥ √°llamok korm√°nyai arra k√©nyszer√≠tik ezeket az orsz√°gokat, hogy az eddig ingyenesen szolg√°ltat√°st ny√ļjt√≥ eg√©szs√©g√ľgyi rendszer√ľket sz√°molj√°k fel, alak√≠ts√°k √°t √ľzleti v√°llalkoz√°ss√°, √©s tegy√©k teljesen szabadd√° ŇĎket a nemzetk√∂zi gy√≥gyszeripari v√°llalatok sz√°m√°ra. Mindennek eredm√©nyek√©nt az emberek t√∂bbs√©ge m√°r nem engedheti meg mag√°nak a megfelelŇĎ eg√©szs√©g√ľgyi ell√°t√°st, az orvosi √©s gy√≥gyszerszolg√°ltat√°sok ig√©nybev√©tel√©t. Hasonl√≥ sorsra jutottak a kiszemelt orsz√°gok ingyenesen mŇĪk√∂dŇĎ iskolarendszerei is. A Nemzetk√∂zi Valutaalap k√©nyszer√≠tette a szeg√©ny orsz√°gokat, hogy sz√°molj√°k fel az ingyenes iskolarendszert, √©s m√©g a legszeg√©nyebbek is fizessenek az oktat√°s√©rt, ha ismeretekhez akarnak jutni. A Vil√°gkereskedelmi Szervezet a legbrut√°lisabban be tud avatkozni a nemzeti jogrendszerekbe √©s a tag√°llamok alkotm√°nyos szab√°lyoz√°s√°ba. Ugyanakkor a glob√°lisan mŇĪk√∂dŇĎ bankok √©s a transznacion√°lis vil√°gc√©gek jogai jelent√©kenyen kibŇĎv√ľltek, √©s ma m√°r minden kereskedelmi m√≥dszer megengedett, m√©g olyanok is, amelyek nemcsak s√ļrolj√°k, de kimer√≠tik a b√ľntetŇĎjogi t√©ny√°ll√°sokat, bele√©rtve p√©ld√°ul a szellemi javak ellenszolg√°ltat√°s n√©lk√ľli kisaj√°t√≠t√°s√°t.

A Global Brutalban Chossudovsky kemény tényekkel támasztja alá a globalizáció agresszív és demokráciaellenes arculatát, amelyet a gazdag országok igyekeztek és igyekeznek elleplezni.

Chossudovsky eml√≠tett k√∂nyve azonban csak az egyik azok k√∂z√ľl a tanulm√°nyok k√∂z√ľl, amelyek kellŇĎ t√©nyanyagra t√°maszkodva megerŇĎs√≠tik, hogy F√∂ld√ľnk√∂n p√©nz√ľgyi h√°bor√ļ folyik. K√©ts√©gtelen, hogy a XXI. sz√°zad egyik meghat√°roz√≥ saj√°toss√°ga a vil√°gszinten foly√≥ p√©nz√ľgyi h√°bor√ļ. Ez sokkal rombol√≥bb √©s puszt√≠t√≥bb erejŇĪ, mint a nagy rekl√°mmal √©s propagand√°val hirdetett ‚Äěterror elleni h√°bor√ļ". Ebben a h√°bor√ļban nemcsak √°llamok √©s korm√°nyok vesznek r√©szt, de a gazdas√°gi √©s t√°rsadalmi √©let eg√©sz√©nek szinte minden szereplŇĎje.

A vil√°g p√©nz√ľgyi rendszer√©t √ļgy alak√≠tott√°k ki, hogy rendszeresek leev√©nek a fizet√©si, valuta√°tv√°lt√°si, a bankok mŇĪk√∂d√©s√©t √©s a p√©nz√ľgyi szolg√°ltat√°sok m√°s form√°it √©rintŇĎ v√°ls√°gok a vil√°g k√ľl√∂nb√∂zŇĎ r√©szein. Amikor ezek a v√°ls√°gok kirobbannak, az √°ldozatok r√°k√©nyszer√ľlnek arra, hogy keress√©k a v√°ls√°g kiv√°lt√≥ okait. A kutat√≥k az okokat a glob√°lis p√©nz√ľgyi in:√©zm√©nyekben √©s a Nemzetk√∂zi P√©nz√ľgyi K√∂z√∂ss√©g egyes szereplŇĎinek a tev√©kenys√©g√©ben tal√°lt√°k meg. Ez volt a helyzet 1998-ban, az √ļgynevezett √°zsiai p√©nz√ľgyi v√°ls√°g idej√©n is. Ekkor p√©ld√°ul Mahathir bin-Mohamad, Malajzia akkori korm√°nyfŇĎje Soros Gy√∂rgy√∂t tette felelŇĎss√©, k√∂zelebbrŇĎl az √°ltala alkalmazott beruh√°z√°si m√≥dszereket, √©s az √ļgynevezett hedgefound-okat ‚ÄĒ a fedezeti mŇĪveleteket v√©gzŇĎ alapokat. A hedging olyan mŇĪvelet, amellyel a p√©nzember a j√∂vedelm√©t v√©delmezi a j√∂vŇĎbeni √°rn√∂veked√©sek ellen. A fedezeti mŇĪveletek szŇĪkebb √©rtelemben a devizapiacokon folynak, ahol a p√©nz√ľgyi spekul√°nsok a biztos√≠t√°ssal √©s az √°rfolyamingadoz√°sok mesters√©ges l√©trehoz√°s√°val jutnak hatalmas j√∂vedelemhez. A glob√°lis p√©nz√ľgyi rendszer mindennapi mŇĪveletei a t√©nyek tan√ļs√°ga szerint jelent√©kenyen hozz√°j√°rultak a gazdas√°gi √©s politikai bizonytalans√°g, valamint a t√°rsadalmi nyugtalans√°g l√©trehoz√°s√°hoz. Folyik √ļgynevezett gazdas√°gi hadvisel√©s is, azaz kereskedelmi szankci√≥k, az embarg√≥ alkalmaz√°sa. Bebizonyosodott, hogy a p√©nz√ľgyi eszk√∂z√∂kkel folytatott hadvisel√©s gyakran ki tudja k√©nyszer√≠teni a megfelelŇĎ politikai magatart√°st, mert hat√©kony megelŇĎzŇĎ √©s elrettentŇĎ eszk√∂z.

A nemzetk√∂zi p√©nz√ľgyi piacok viszonylag alacsony k√∂lts√©ggel, nagy hat√©konys√°ggal szolg√°lj√°k a glob√°lis hatalom kiterjeszt√©s√©t, √©s az egyes √°llamok biztons√°ga igen sebezhetŇĎ a tŇĎke szabad √°raml√°sa k√∂vetkezt√©ben. A glob√°lis p√©nz√ľgyi piacok integr√°ci√≥ja megk√∂nny√≠ti, hogy a Nemzetk√∂zi P√©nz√ľgyi K√∂z√∂ss√©g √©s az ir√°ny√≠t√°sa alatt √°ll√≥ int√©zm√©nyek felt√©teleiket r√°k√©nyszer√≠ts√©k egyes √°llamokra. A XXI. sz√°zadban m√°r most megtapasztalhattuk, hogy a k√ľl√∂nb√∂zŇĎ politikai l√©p√©seket jelent√©kenyen al√° lehet t√°masztani p√©nz√ľgyi eszk√∂z√∂kkel. Ezek k√∂z√© tartoznak az √°llamok nagym√©retŇĪ elad√≥s√≠t√°s√°t, az √°rfolyamok manipul√°l√°s√°t, a tŇĎzsd√©ken √©s p√©nzpiacokon folytatott spekul√°ci√≥kat szolg√°l√≥ mŇĪveletek.

A p√©nz√ľgyi hadvisel√©snek az egyik legfontosabb r√©sze az √ļgynevezett inform√°ci√≥s h√°bor√ļ. M√©g a legfejlettebb orsz√°gok katonai √©s nemzetbiztons√°gi szervezetei sincsenek teljesen felk√©sz√ľlve a p√©nz√ľgyi inform√°ci√≥s h√°bor√ļ hat√°s√°nak felm√©r√©s√©re.

A p√©nzrendszer ellen int√©zett szervezett hadvisel√©s keret√©ben √°ltal√°ban annak leggyeng√©bb pontjaira m√©rnek csap√°sokat, amelyek a legnagyobb k√°rokat okozhatj√°k. A nagy √©s j√≥l szervezett mag√°n p√©nz√ľgyi int√©zm√©nyek jobban tudnak egy ilyen t√°mad√°ssal szemben v√©dekezni, m√©g az Egyes√ľlt √Āllamokban is, mint a korm√°nyzat p√©nz√ľgyi int√©zm√©nyei

Ma m√°r a p√©nz√ľgyi inform√°ci√≥s h√°bor√ļ r√©sz√©hez tartozik a komputerrendszerek megfertŇĎz√©se, megb√©n√≠t√°sa, a banki √©s egy√©b p√©nzmŇĪveleti tev√©kenys√©gek leblokkol√°sa. Ugyancsak ide tartozik olyan rendszerek mŇĪk√∂dtet√©se, amelyek lehetŇĎv√© teszik a piaci r√©sztvevŇĎk megzavar√°s√°t, √©s elŇĎseg√≠thetik azt, hogy t√©ves inform√°ci√≥k alapj√°n rossz d√∂nt√©seket hozzanak. Ennek a jelens√©gnek m√°r ‚Äěszakkifejez√©se" is van: spoofing ‚ÄĒ ami becsap√°st, bepaliz√°st, √°tejt√©st jelent. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy az elektronika nap nap ut√°n jelentkezik √ļjfajta elektromagnetikus technikai megold√°sokkal, amelyek a p√©nz√ľgyi hadvisel√©sben is felhaszn√°lhat√≥ak. A piacok liberaliz√°l√°sa vil√°gm√©retekben lehetŇĎv√© tette a fŇĎ p√©nz√ľgyi k√∂zpontok, elsŇĎsorban az Egyes√ľlt √Āllamok ellenfelei sz√°m√°ra, hogy ‚Äěmegcsapolj√°k" a glob√°lis p√©nz√ľgyi piacokat. √ćgy p√©ld√°ul az amerikai v√©delmi szervezetek ellenfeleinek m√°r siker√ľlt hozz√°f√©rni√ľk r√©szben legitim kereskedelmi √©rdekeken kereszt√ľl, vagy √°lkorpor√°ci√≥k felhaszn√°l√°s√°val √°llami forr√°sokhoz. A k√°b√≠t√≥szer-kereskedelemmel √©s m√°s jogellenes tev√©kenys√©gekkel foglalkoz√≥ nemzetk√∂zi bŇĪn√∂zŇĎ csoportok is k√©pesek voltak m√°r arra, hogy ‚Äělesz√≠vj√°k" a nemzetk√∂zi p√©nz√ľgyi piacokat.

A p√©nz√ľgyi hadvisel√©snek eddig kev√©ss√© felt√°rt v√°ltozata a szabot√°zs. A nemzetk√∂zi p√©nz√ľgyi piacok ma m√°r bel√ľlrŇĎl is sebezhetŇĎv√© v√°ltak. Egyes szereplŇĎk vagy csoportok mag√°n a Nemzetk√∂zi P√©nz√ľgyi K√∂z√∂ss√©gen, annak int√©zm√©nyrendszer√©n bel√ľl k√©pesek arra, hogy csŇĎdbe juttassanak egyes int√©zm√©nyeket, vagy megingass√°k a glob√°lis piacokat. Az egyik p√©lda egy ilyen lehetŇĎs√©gre a Barrings Bank szingap√ļri k√©pviselŇĎje, aki 1995-ben csŇĎdbe juttatta a nagy hagyom√°ny√ļ brit p√©nzint√©zetet azzal, hogy k√∂nnyelmŇĪen belement egy 27 milli√°rd doll√°r nagys√°grendŇĪ tŇĎzsdei spekul√°ci√≥ba.

1998 augusztus√°ban pedig a Long-Term Capital Management (LTCM) ‚ÄĒ egy z√°rtk√∂rŇĪ devizapiaci alap ‚ÄĒ hatalmas vesztes√©get halmozott fel. Emiatt a Wall Streeten egy k√ľl√∂n konzorciumot kellett l√©trehozniuk a beruh√°z√≥ bankoknak, hogy megelŇĎzz√©k a p√©nzrendszer vil√°gszintŇĪ √∂sszeoml√°s√°t. Az LTCM kudarc√°t a glob√°lis p√©nzrendszerben ritk√°n elŇĎfordul√≥ k√ľl√∂nleges hat√°sok egybees√©s√©nek tudt√°k be, m√©gis vil√°goss√° v√°lt, hogy az ilyen esetek mekkora vesz√©lyt jelentenek a glob√°lis p√©nz√ľgyi rendszer biztons√°g√°ra.

Vesz√©lyt jelenthetnek a vil√°g p√©nz√ľgyi rendszer√©nek mŇĪk√∂d√©s√©re az olyan akci√≥k is, amelyek belsŇĎ konfliktusok sz√≠t√°s√°val megb√©n√≠thatj√°k egy k√∂zponti bank mŇĪk√∂d√©s√©t. Ilyen bank lehet p√©ld√°ul az Eur√≥pai Uni√≥ K√∂zponti Bankja (az ECB). Ha ennek a rendk√≠v√ľl fontos int√©zm√©©nynek cs√∂kken a legitim√°ci√≥ja, az rendk√≠v√ľl rombol√≥ hat√°st tehet eg√©sz vil√°gt√©rs√©gek gazdas√°g√°ra.

Az elŇĎbbiekben a p√©nz√ľgyi rendszer tulajdonosai √©s ir√°ny√≠t√≥i szempontj√°b√≥l vizsg√°l√≥dtunk. Az √©remnek azonban van m√°sik oldala is. A megfelelŇĎ jogi korl√°tok n√©lk√ľl mŇĪk√∂dŇĎ glob√°lis p√©nzrendszer, mint tudnak, 1997 k√∂zep√©n s√ļlyos v√°ls√°got id√©zett elŇĎ √Āzsia p√©nzpiacain. Ezt 1997 okt√≥ber√©ben a vil√°g tŇĎzsd√©in dr√°mai m√©retŇĪ r√©szv√©ny√°rzuhan√°s k√∂vette. 1998 elej√©n a Wall Street √°tmenetileg √∂sszeszedte mag√°t, de n√©h√°ny h√≥nappal k√©sŇĎbb √ļjabb dr√°mai esem√©nyre ker√ľlt sor, amikor az orosz valuta √©rt√©ke a m√©lypontra zuhant N√©h√°ny h√©ten bel√ľl 2300 milli√°rd doll√°r r√©szv√©ny√©rt√©k tŇĪnt el az Egyes√ľlt √Āllamok r√©szv√©nypiacair√≥l. A moszkvai kereskedelmi bankok csŇĎdje lehetŇĎv√© tette n√©h√°ny nagy nyugati bank √©s br√≥kerh√°z sz√°m√°ra, hogy √°tvegye az uralmat Oroszorsz√°g p√©nz√ľgyi rendszere felett. Az orosz p√©nz√ľgyi v√°ls√°g azzal fenyegetett, hogy Moszkva nem tudja fizetni tartoz√°sait olyan nyugati hitelezŇĎinek, mint a Deutsche Bank √©s a Dresdner Bank Az Oroszorsz√°gra r√°k√©nyszer√≠tett makrogazdas√°gi reformok, azaz a Nemzetk√∂zi Valutaalap 1992-es sokkter√°pi√°ja ut√°n mintegy 500 milli√°rd doll√°r orosz nemzeti vagyon, k√∂zt√ľk hatalmas gy√°rak √©s term√©szeti erŇĎforr√°sok ker√ľltek k√©nyszerprivatiz√°ci√≥ √ļtj√°n nyugati p√©nzemberek tulajdon√°ba. A nemzetk√∂zi p√©nz√ľgyi hadvisel√©s hatalmas gyŇĎzelme volt ez af√∂l√∂tt a vil√°ghatalom f√∂l√∂tt, amellyel a Nyugat katonailag csak rivaliz√°lt, de t√©nylegesen nem sz√°llt szembe.

A p√©nz√ľgyi hadvisel√©shez hozz√°tartozik az a vil√°gszintŇĪ t√ľleked√©s a t√©nyleges √©rt√©ket k√©pviselŇĎ termelŇĎvagyon√©rt, amelyet p√©nz√ľgyi manipul√°ci√≥kkal k√≠v√°nnak megszerezni. A F√∂ld√ľnket s√ļjt√≥ gazdas√°gi √©s p√©nz√ľgyi kr√≠zisek m√∂g√∂tt a p√©nz√ľgyi hadvisel√©s financi√°lis manipul√°ci√≥i h√ļz√≥dnak meg. Ez a v√©gsŇĎ forr√°sa a t√°rsadalmi strukt√ļr√°k fellazul√°s√°nak √©s le√©p√ľl√©s√©nek. A piaci erŇĎknek ez a hatalmas p√©nzerŇĎre t√°maszkod√≥ nyom√°sa olyan gazdas√°gi fegyvert jelent, amely ma m√°r sz√ľks√©gtelenn√© teszi elvesztett gyarmati ter√ľletek √ļjragyarmatos√≠t√°s√°t vagy katonai megh√≥d√≠t√°s√°t. A XX. sz√°zad v√©g√©n √©s a XXI. sz√°zad elej√©n egy orsz√°g megh√≥d√≠t√°sa √ļgy t√∂rt√©nik, hogy a hatalmas nemzetk√∂zi p√©nz√ľgyi szereplŇĎk √°tveszik a termelŇĎjavak, a munka, a term√©szeti erŇĎforr√°sok √©s gazdas√°gi-p√©nz√ľgyi int√©zm√©nyek f√∂l√∂tt az ellenŇĎrz√©st. Mindezt szem√©lytelen m√≥don lehet megtenni, a hatalmas transznacion√°lis korpor√°ci√≥k irod√°ib√≥l. Az anonim parancsnoks√°g utas√≠t√°sai komputertermin√°lokon vagy mobiltelefonokon √©rkeznek. A fontos adatok azonnal tov√°bb√≠t√°sra ker√ľlnek a nagyobb p√©nz√ľgyi piacokra. Ezeknek gyakran az a k√∂zvetlen hat√°sa, hogy az eg√©sz nemzetgazdas√°gok mŇĪk√∂d√©s√©ben l√©pnek fel zavarok.

A p√©nz√ľgyi hadvisel√©s vonatkozik olyan komplex spekulat√≠v p√©nz√ľgyi eszk√∂z√∂kre, mint a derivat√≠v keresked√©s teljes sk√°l√°ja, az opci√≥s piac, a tŇĎzsdei hat√°ridŇĎs piac, a valutaopci√≥k, a z√°rtk√∂rŇĪ devizapiaci alapok, az indexalapok. Ezeknek a spekulat√≠v p√©nz√ľgyi eszk√∂z√∂knek a v√©gsŇĎ c√©lja megszerezni a p√©nzgazdas√°g ir√°ny√≠t√°s√°t √©s ennek seg√≠ts√©g√©vel √°tvenni a termelŇĎvagyon feletti ellenŇĎrz√©st.

A vil√°g termelŇĎvagyon√°nak a kisaj√°t√≠t√°sa a p√©nzpiacok manipul√°ci√≥i √ļtj√°n olyan elj√°r√°s, amit rutinszerŇĪen t√°mogatnak a Nemzetk√∂zi Valutaalap makrogazdas√°gi beavatkoz√°sai. Ezek k√∂vetkezm√©nyek√©nt megb√©nulnak az egyes nemzetgazdas√°gok, √©s fokozatosan sz√©tesnek. Ez imm√°ron vil√°gszerte megfigyelhetŇĎ jelens√©g. A p√©nz√ľgyi hadvisel√©s nem ismer ter√ľleti korl√°tokat. Ez a h√°bor√ļ nem csup√°n az egykori hidegh√°bor√ļs ellenfeleket t√°madja. D√©l-Kore√°ban, Indon√©zi√°ban, Thaif√∂ld√∂n a k√∂zponti bankok p√°nc√©lszekr√©nyeit a nemzetk√∂zi spekul√°nsok fosztott√°k ki, mik√∂zben ezeknek a p√©nz√ľgyi fegyverekkel tŇĪz al√° vett orsz√°goknak a p√©nz√ľgyi hat√≥s√°gai hi√°ba tettek k√©ts√©gbeesett erŇĎfesz√≠t√©seket az√©rt, hogy megt√°madott √©s gyeng√©lkedŇĎ valut√°ikat megerŇĎs√≠ts√©k.
1997-ben t√∂bb mint sz√°zmilli√°rd doll√°rt tulajdon√≠tottak el √©s juttattak mag√°np√©nzemberek kez√©hez √Āzsia valutatartal√©kaib√≥l. A helyi valut√°k le√©rt√©kel√©se nyom√°n ugr√°sszerŇĪen cs√∂kkent a foglalkoztat√°s, √©s m√©lypontot √©rtek el a re√°lkeresetek. Azokban az √°zsiai orsz√°gokban, amelyek a vil√°gh√°bor√ļ ut√°ni korszakban jelent√©keny gazdas√°gi √©s t√°rsadalmi halad√°st √©rtek el, egyik napr√≥l a m√°sikra megjelent a t√∂megnyomor. A k√ľlf√∂ldi valut√°kkal folytatott p√©nz√ľgyi csal√°ssorozat al√°√°sta a nemzetgazdas√°gok stabilit√°s√°t, √©s ez√°ltal megteremtette az elŇĎfelt√©teleit a termelŇĎ javak m√©lyen √°ron aluli eltulajdon√≠t√°s√°hoz az √ļgynevezett d√∂gkeselyŇĪ beruh√°z√≥k √°ltal.

A Nemzetk√∂zi Valutaalap rendelkez√©s√©re egyed√ľl Thaif√∂ld√∂n 56 belf√∂ldi bankot √©s p√©nzint√©zetet z√°rtak be √©s a munkan√©lk√ľlis√©g egyik napr√≥l a m√°sikra megk√©tszerezŇĎd√∂tt D√©l-Kore√°ban a Nemzetk√∂zi Valutaalap egy hasonl√≥ ‚ÄěmentŇĎakci√≥ja" csŇĎd√∂k eg√©sz sorozat√°t okozta, √©s l√©nyeg√©ben likvid√°lta az √ļn. bajba ker√ľlt kereskedelmi bankokat. A Nemzetk√∂zi Valutaalap k√∂zvet√≠t√©se k√∂vetkezt√©ben t√∂bb mint k√©tsz√°z v√°llalatot z√°rtak be naponta, √©s √≠gy, ugyancsak naponta, n√©gysz√°zezer munkav√°llal√≥ ker√ľlt az utc√°ra. A d√©l-koreai parlament a p√©nz√ľgyi zsarol√°s k√∂vetkezt√©ben √ļgy mŇĪk√∂d√∂tt, mint egy ‚Äěb√©lyegzŇĎautomata". Ha a sz√∂uli t√∂rv√©nyhoz√≥k nem teljes√≠tett√©k gyorsan a Nemzetk√∂zi Valutaalap utas√≠t√°sait, akkor √ļjabb valutaspekul√°ci√≥ vesz√©ly√©t kock√°ztatt√°k meg.

A Nemzetk√∂zi Valutaalap √°ltal szponzor√°lt megment√©si program pontosabban kifejezve kik√©nyszer√≠tett csŇĎd) erŇĎteljesen hozz√°j√°rult azoknak a mag√°ntulajdonban l√©vŇĎ, de az √°llam √°ltal finansz√≠rozott √©s ir√°ny√≠tott holdingoknak a feldarabol√°s√°hoz, amelyeket ezut√°n felsz√≥l√≠tottak, hogy l√©pjenek strat√©giai sz√∂vets√©gre a k√ľlf√∂ldi v√°llalatokkal, azaz v√°llalj√°k fel √∂nk√©ntesen a nyugati fin√°nctŇĎke ellenŇĎrz√©s√©t A d√©l-koreai p√©nznem devalv√°ci√≥j√°val le√©rt√©kelŇĎd√∂tt a d√©l-koreai munkaerŇĎ is. Ebben az idŇĎben szinte fill√©rek√©rt lehetett megvenni a cs√ļcstechnol√≥gi√°j√ļ v√°llalatokat √©s vel√ľk egy√ľtt √°ruik m√°rk√°j√°t √©s munk√°saik k√©pzetts√©g√©t.

A központi bankok szerepének hanyatlása

A vil√°gszintŇĪ p√©nz√ľgyi v√°ls√°g sok tekintetben √∂sszef√ľgg a k√∂zponti bankok szerep√©nek a hanyatl√°s√°val. Ezek a k√∂zponti szerepet bet√∂ltŇĎ p√©nzint√©zetek m√°r nem a nemzeti gazdas√°gok szuverenit√°sa √©rdek√©ben tev√©kenykednek. Ez√°ltal az egyes √°llamok m√°r nem k√©pesek befoly√°solni a p√©nzkibocs√°t√°st √©s a hitelez√©st a t√°rsadalom eg√©sz√©nek √©rdeke szempontj√°b√≥L Ez az√©rt k√∂vetkezett be, mert az int√©zm√©nyi spekul√°nsok kez√©ben l√©vŇĎ valutatartal√©kok, a rendelkez√©s√ľkre √°ll√≥ mozg√≥s√≠that√≥ p√©nz mennyis√©ge messze t√ļlsz√°rnyalja a k√ľl√∂nb√∂zŇĎ orsz√°gok k√∂zponti bankjainak p√©nz√ľgyi lehetŇĎs√©geit.

A k√∂zponti bankok ak√°r egyed√ľl, ak√°r egy√ľttesen cselekednek, t√∂bb√© nem k√©pesek ellenŇĎrz√©s√ľk alatt tartani √©s megf√©kezni az √≥ri√°si p√©nzeket mozgat√≥ spekul√°ci√≥s tev√©kenys√©get. A mag√°nhitelezŇĎk olyan m√©retŇĪ p√©nzvagyon felett rendelkeznek, hogy k√©pesek befagyasztani az egyes √°llamok k√∂lts√©gvet√©s√©t, megb√©n√≠tani a fizet√©si folyamatot √©s azt is megakad√°lyozhatj√°k, hogy az √°llam k√©pes legyen alkalmazottai milli√≥inak a havi b√©r√©t foly√≥s√≠tani. Ennek tan√ļi lehett√ľnk a Szovjetuni√≥ ut√≥d√°llamaiban. Mindez felgyors√≠totta a termel√©si folyamat √©s a t√°rsadalombiztos√≠t√°si programok √∂sszeoml√°s√°t. A vil√°gm√©retŇĪ p√©nz√ľgyi kr√≠zis m√©ly√ľl√©s√©vel ma m√°r p√©nz√ľgyi t√°mad√°sok indulnak olyan orsz√°gok k√∂zponti bankjai ellen is, mint p√©ld√°ul K√≠na. Latin-Amerik√°ban √©s a K√∂zel-Keleten is puszt√≠t√≥ hat√°st tettek ezek a beavatkoz√°sok a gazdas√°gi √©letre, annak minden t√°rsadalmi k√∂vetkezm√©ny√©vel egy√ľtt

A k√∂zponti banktartal√©koknak ez a folyamatban l√©vŇĎĎ kifoszt√°sa nem korl√°toz√≥dik a fejlŇĎdŇĎnek nevezett szeg√©ny orsz√°gokra. Olyan √°llamokat is s√ļjtanak, mint Kanada √©s Ausztr√°lia, ahol a p√©nz√ľgyi hat√≥s√°gok nem voltak k√©pesek megakad√°lyozni nemzeti valut√°juk gyeng√ľl√©s√©t. Kanada sok milli√°rd doll√°rk√∂lcs√∂nt vett fel mag√°np√©nzint√©zetektŇĎl az√©rt, hogy megerŇĎs√≠tse k√∂zponti bankja tartal√©kait a re√° nehezedŇĎ spekul√°ci√≥s nyom√°s k√∂vetkezt√©ben. Jap√°nban is m√©lypontra zuhant a jen, √©s Toki√≥ban √ļgy tekintenek a koreai forgat√≥k√∂nyvre, mint fŇĎpr√≥b√°ra, amelynek c√©lja Jap√°n p√©nz√ľgyi szektor√°nak √°tv√©tele n√©h√°ny hatalmas nyugati befektetŇĎ bank √°ltal. Ebben a vil√°gm√©retŇĪ p√©nz√ľgyi kaszin√≥ban a nagy j√°t√©kosok: a Goldman Sachs, a Morgan Stanley, a Deutsche Morgan Grenfell. M√°s √≥ri√°sspekul√°nsokkal egy√ľtt ŇĎk azok, akik kevesebb√©rt, mint eredeti √©rt√©k√ľknek a 10%-√°√©rt v√°s√°rolj√°k fel a jap√°n bankok √ļgynevezett rossz k√∂vetel√©seit. Az Egyes√ľlt √Āllamok korm√°nya pedig ny√≠ltan politikai nyom√°st gyakorolt Toki√≥ra, hogy megk√∂nny√≠tse az amerikai √©s m√°s k√ľlf√∂ldi beruh√°z√≥ bank√°rok sz√°m√°ra a problematikuss√° v√°lt bankk√∂lcs√∂n√∂k olcs√≥ √°ron val√≥ felv√°s√°rl√°s√°t. E c√©l √©rdek√©ben m√©g azt is kezdem√©nyezt√©k, hogy Jap√°n m√≥dos√≠tsa alkotm√°ny√°t; alak√≠tsa √°t politikai rendszer√©t √©s hozzon l√©tre egy √ļj p√©nz√ľgyi rendszert. Ez √©rthetŇĎ is, mert hiszen ha a k√ľlf√∂ldi beruh√°z√≥k kez√©be ker√ľl a p√©nzrendszer √©s az azt mŇĪk√∂dtetŇĎ bankok, akkor m√°r nem lehet megakad√°lyozni a jap√°n ipar tulajdonjog√°nak az √°tv√©tel√©t is.

A vil√°g legnagyobb bankjai √©s √©rt√©kpap√≠rokkal kereskedŇĎ c√©gei, br√≥kerh√°zai egyszerre hitelezŇĎk √©s int√©zm√©nyi spekul√°nsok. √Ėsszehangolt mŇĪveleteikkel, szervezett spekul√°ci√≥s beavatkoz√°saikkal al√° tudj√°k √°sni egy adott orsz√°g nemzeti p√©nznem√©t Ez√°ltal megn√∂velik az adott √°llam gazdas√°g√°ra nehezedŇĎ ad√≥ss√°gterhet. Ezut√°n hirtelen megjelennek mint hitelezŇĎk, akik k√©szek az √≠gy elviselhetetlen√ľl s√ļlyoss√° v√°lt ad√≥ss√°gterhek √°tv√©tel√©re. V√©g√ľl elint√©zik, hogy p√©nz√ľgyi tan√°csad√≥k√©nt, vagy a Nemzetk√∂zi Valutaalap √©s a Vil√°gbank konzult√°nsaik√©nt szponzor√°ljak a k√ľl√∂nb√∂zŇĎ csŇĎdprogramokat, amelyeknek v√©gsŇĎ soron ŇĎk a haszon√©lvezŇĎi. Indon√©zi√°ban is lej√°tsz√≥dott ez a folyamat √©s a kik√©nyszer√≠tett mag√°nos√≠t√°s utcai l√°zad√°sokba torkollott, amelynek k√∂vetkezt√©ben Suharto eln√∂k lemondott. A Nemzetk√∂zi Valutaalap a vil√°g nyolc legnagyobb kereskedelmi bankj√°t b√≠zta meg az indon√©z gazdas√°g kulcsszektorainak a privatiz√°ci√≥j√°val. K√∂zt√ľk voltak a Lehman Brothers, a Credit Suisse-First Boston, a Goldman Sachs, valamint a UBS/SBC Warburg Dillon Read c√©gek.

A bŇĪv√©szmutatv√°ny a k√∂vetkezŇĎ: A vil√°g legnagyobb p√©nzemberei mesters√©gesen p√©nz√ľgyi v√°ls√°got id√©znek elŇĎ, azaz k√©pletesen sz√≥lva felgy√ļjtanak egy adott orsz√°got, majd pedig a Nemzetk√∂zi Valutaalap megment√©si programja keret√©ben ugyanŇĎket kirendelik a v√°ls√°g megold√°s√°ra, azaz az √°ltaluk okozott tŇĪz elolt√°s√°ra. E szan√°l√°si folyamat keret√©ben azt√°n ŇĎk d√∂ntik el, hogy mely √ľzemeket z√°rjanak be, √©s melyeket √°rus√≠tsanak ki m√©lyen √©rt√©k√ľk alatti √°ron ‚ÄĒ k√ľlf√∂ldi befektetŇĎknek.

Az √°zsiai orsz√°gok k√∂zponti bankjai az ism√©tlŇĎdŇĎ spekulat√≠v t√°mad√°sok hat√°s√°ra sokmilli√°rdos szerzŇĎd√©seket k√∂t√∂ttek a p√©nzpiacokon abban a rem√©nyben, hogy ilyen fedezetbiztos√≠t√°si meg√°llapod√°sokkal megv√©dhetik valut√°ikat a spekul√°ci√≥s t√°mad√°sokkal szemben. Ezek az int√©zked√©sek is hozz√°j√°rultak tartal√©kalapjaik teljes kimer√ľl√©s√©hez, √©s ez√©rt a monet√°ris hat√≥s√°gok arra k√©nyszer√ľltek, hogy hatalmas √∂sszegŇĪ hiteleket vegyenek fel a p√©nzpiacokon a Nemzetk√∂zi Valutaalappal k√∂t√∂tt kezess√©gi meg√°llapod√°sok keret√©ben.

Az 1994‚ÄĒ95-√∂s mexik√≥i p√©nz√ľgyi v√°ls√°g sor√°n a kezess√©gre szolg√°l√≥ p√©nzt nem a p√©nz√ľgyi v√°ls√°g megold√°s√°ra ford√≠tott√°k. Ugyanezt a m√≥dszert haszn√°lt√°k D√©l-Korea, Thaif√∂ld √©s Indon√©zia eset√©ben is, amikor a sz√ľks√©gess√© v√°lt p√©nzeket nem is foly√≥s√≠tott√°k a bajba jutott orsz√°goknak. Azok ezekbe az orsz√°gokba √°t sem lettek utalva. Ezeket az √∂sszegeket az int√©zm√©nyi spekul√°nsok k√∂vetel√©seinek kiegyenl√≠t√©s√©re ford√≠tott√°k. Ily m√≥don biztos√≠totta a Nemzetk√∂zi Valutaalap, hogy ezek a nemzetk√∂zi p√©nz√ľgyi spekul√°nsok hozz√°juthassanak sok milli√°rd doll√°ros k√∂vetel√©seikhez. A nemzetk√∂zi bank√°rok √≠gy nem csak megszel√≠d√≠tett√©k, de meg is b√©n√≠tott√°k az egykor √°zsiai tigriseknek nevezett, dinamikusan fejlŇĎdŇĎ orsz√°gokat. Megszel√≠d√≠tve m√°r be lehetett z√°rni ŇĎket az ad√≥ss√°gf√ľgg√©s √©s a kamatfizet√©s z√°rk√°iba, arra k√©nyszer√≠tve ŇĎket, hogy ezen orsz√°gok lak√≥i bel√°thatatlan idŇĎkig munk√°juk egy jelentŇĎs r√©sz√©t ellenszolg√°ltat√°s n√©lk√ľl adj√°k √°t a nemzetk√∂zi p√©nz√ľgyi k√∂z√∂ss√©gnek.

Ha ut√°nan√©z√ľnk annak, honnan sz√°rmaznak ezek a sokmilli√°rdos √∂szszegek, akkor meg√°llap√≠thatjuk, hogy egy kisebb r√©sz√ľk a Nemzetk√∂zi Valutaalap forr√°saib√≥l j√∂n. Az 1995-√∂s mexik√≥i v√°ls√°g idej√©n a G7-eknek nevezett fejlett ipari orsz√°gokat ‚ÄĒ k√∂zt√ľk az Egyes√ľlt √Āllamokat is ‚ÄĒ arra k√©rt√©k a Nemzetk√∂zi Valutaalap vezetŇĎi, hogy nagy √∂sszegŇĪ befizet√©sekkel tegy√©k lehetŇĎv√© a valutaalap kezesi mŇĪveleteinek finansz√≠roz√°s√°t. Mindez jelent√©keny m√©rt√©kben megn√∂velte az adott korm√°nyok elad√≥sod√°s√°t. ElsŇĎsorban Amerika √°llamad√≥ss√°g√°t n√∂velte meg. Figyelemre m√©lt√≥ az az √∂sszef√ľgg√©s is, hogy az amerikai korm√°ny √°ltal a valutaalapnak ny√ļjtott √∂sszegeket ugyanazok az int√©zm√©nyi spekul√°nsok adt√°k k√∂lcs√∂n a washingtoni korm√°nynak, akik elŇĎid√©zt√©k Mexik√≥ fizet√©sk√©ptelens√©g√©t, √©s akik csak a valutaalap seg√≠ts√©gny√ļjt√°sa r√©v√©n juthattak a saj√°t p√©nz√ľkh√∂z, persze a nyeres√©ggel √©s kamatokkal megn√∂velve.

M√°s szavakkal ez azt jelenti, hogy azok, akik biztos√≠tott√°k az √°llami p√©nz√ľgyi seg√≠ts√©gny√ļjt√°shoz a hiteleket, ugyanazok voltak, akik azt√°n a folyamat v√©g√©n ezekbŇĎl megkaphatt√°k a nagy √∂sszegŇĪ ad√≥ss√°gszolg√°lati p√©nzeket ‚ÄĒ kamatostul. Vagyis a valutaalap seg√≠ts√©gny√ļjt√°sa nem volt egy√©b, mint garancia arra, hogy a nemzetk√∂zi spekul√°nsok megkapj√°k azokat a hatalmas √∂sszegeket, amelyekre az √°ltaluk elŇĎid√©zett p√©nz√ľgyi v√°ls√°gok nyom√°n keletkezett √≥ri√°si elad√≥sod√°s r√©v√©n tarthattak ig√©nyt. Az √ļgynevezett p√©nz√ľgyi megment√©si csomagok keret√©ben ny√ļjtott nagyar√°ny√ļ p√©nz√ľgyi seg√≠ts√©g azt a c√©lt szolg√°lta, hogy az √°zsiai orsz√°gok eleget tudjanak tenni ad√≥ss√°gszolg√°lati k√∂telezetts√©geiknek azokkal a p√©nz√ľgyi int√©zm√©nyekkel szemben, akik elŇĎid√©zt√©k nemzeti valut√°ik √∂sszeoml√°s√°t Az √≠gy felv√°zolt √∂rd√∂gi k√∂r k√∂vetkezt√©ben n√©h√°ny kereskedelmi bank √©s br√≥kerh√°z minden k√©pzeletet fel√ľlm√ļl√≥an hatalmas profitot zsebelt be. A p√©nz √©s a termelŇĎi vagyon felhalmoz√≥d√°s√°val pedig olyan gazdas√°gi √©s politikai befoly√°shoz jutottak, amellyel vil√°gszerte jelentŇĎsen tudt√°k n√∂velni hatalmukat a korm√°nyok √©s az egyes politikusok felett.

Az elm√ļlt h√ļsz √©v sor√°n a Nemzetk√∂zi Valutaalap d√∂ntŇĎ szerepet j√°tszott a vil√°g p√©nz√ľgyi helyzet√©nek alak√≠t√°s√°ban. A glob√°lis p√©nz√ľgyi k√∂rnyezet az a hadsz√≠nt√©r, ahol a vil√°gszinten tev√©kenykedŇĎ bankok √©s beruh√°z√≥ bank√°rok kisebb-nagyobb csat√°ikat, sŇĎt h√°bor√ļikat v√≠vj√°k ‚ÄĒ p√©nz√ľgyi eszk√∂z√∂kkel. Ezek a glob√°lis p√©nz√ľgyi hadviselŇĎ felek csillap√≠thatatlan √©hs√©get √©reznek a bennfentes inform√°ci√≥k ir√°nt. Ahogyan a hagyom√°nyos fegyverekkel v√≠vott h√°bor√ļkban, √ļgy a p√©nz√ľgyi eszk√∂z√∂kkel v√≠vott k√ľzdelmekben is rendk√≠v√ľl fontos szerepet j√°tszanak a titkos √©s hiteles inform√°ci√≥k. A sikeres p√©nz√ľgyi t√°mad√°shoz sz√ľks√©g van arra, hogy r√°k√©nyszer√≠ts√©k a t√°mad√°si c√©lpontul kiszemelt orsz√°gokra a Nemzetk√∂zi Valutaalap megszor√≠t√≥ elŇĎ√≠r√°sait Ezek az ‚ÄěerŇĎs gazdas√°gi gy√≥gyszernek" sz√°nt drasztikus beavatkoz√°sok val√≥j√°ban megb√©n√≠tj√°k a kiszemelt √°ldozatot, √©s k√∂nynyebben legyŇĎzhetŇĎv√© teszik A p√©nz√ľgyi hadsz√≠nt√©r olyan gladi√°torai, mint a Chase, a Bank of America, a Cit√≠corp √©s a GP Morgan, a Goldman Sachs, a Lehman Brothers, a Morgan Stanley, valamint a Salomon Smith Barney, valamennyien r√©szt vettek azoknak a felt√©teleknek a megfogalmaz√°s√°ban, amelyeket a Nemzetk√∂zi Valutaalap k√∂teles alkalmazni √©s r√°k√©nyszer√≠teni a kiszemelt orsz√°gra. √ćgy p√©ld√°ul amikor D√©lKore√°nak igen gyorsan r√∂vid t√°v√ļ, nagy √∂sszegŇĪ hitelt kellett ny√ļjtani, akkor a valutaalap soron k√≠v√ľl konzult√°lt (1997. december 24-√©n, teh√°t kar√°csony este) a FED legfontosabb bankj√°val a Federal Reserve Bank of New Yorkkal.

A p√©nz√ľgyi vil√°gpiac glob√°lis szereplŇĎi k√∂zvetien√ľl √©rdekeltek a nemzeti valut√°k meggy√∂ng√≠t√©s√©ben. K√∂zveden√ľl az √°zsiai orsz√°gok valut√°i elleni t√°mad√°st megelŇĎzŇĎen a Washingtonban mŇĪk√∂dŇĎ kutat√≥int√©zet, az Institute of International Finance, IIF, amely 290 glob√°lis bank √©s br√≥kerh√°z √©rdekeit k√©pviseli, arra sz√≥l√≠totta fel a korm√°nyzati szerveket a fejlŇĎdŇĎ orsz√°gokban, hogy seg√≠ts√©k elŇĎ a helyi valut√°k √°tv√°lt√°si ar√°ny√°nak cs√∂kkent√©s√©t. √ćgy t√∂bbek k√∂z√∂tt a Nemzetk√∂zi Valutaalap arra k√©nyszer√≠tette Indon√©zi√°t, hogy sz√ľntesse meg a r√ļpi√°nak a doll√°r √°rfolyam√°hoz val√≥ kapcsol√°s√°t Ennek eredm√©nyek√©nt a r√ļpia √©rt√©ke h√°rom h√≥nap alatt a doll√°rhoz viszony√≠tott √©rt√©k√©nek a t√∂red√©k√©re cs√∂kkent

Azok a nemzetk√∂zi elŇĎ√≠r√°sok, amelyek szab√°lyozz√°k a tŇĎke- √©s p√©nzmozg√°sokat, kialak√≠tj√°k azt a j√°t√©kteret, amelyen azt√°n beind√≠thatj√°k a glob√°lis spekul√°nsok gyakran tragikus kimenetelŇĪ t√°mad√°saikat. Ezek a glob√°lis bankok √©s multinacion√°lis korpor√°ci√≥k nyom√°st gyakoroltak a tŇĎkemozg√°sok vil√°gszintŇĪ teljes szabadd√° t√©tel√©re, bele√©rtve az √ļgynevezett forr√≥ √©s piszkos p√©nzek szabad mozg√°s√°t is. E t√∂rekv√©sek nem is titkolt c√©lja olyan p√©nz√ľgyi helyzetek teremt√©se, amelyek seg√≠ts√©g√©vel vil√°gszinten kisaj√°t√≠that√≥ a termelŇĎ vagyon a p√©nzvagyon-tulajdonosok √°ltal.

1998 √°prilis√°ban a Nemzetk√∂zi Valutaalap ideiglenes bizotts√°ga Washingtonban form√°lis d√∂nt√©st is hozott a nemzetk√∂zi tŇĎkemozg√°sok teljes szabadd√° t√©tel√©re, deregulariz√°ci√≥j√°ra. A hivatalos komm√ľnik√© azt √°ll√≠totta, hogy a Nemzetk√∂zi Valutaalap alapszab√°ly√°nak kieg√©sz√≠t√©s√©vel v√©gre fogja hajtani a tŇĎkemozg√°sok liberaliz√°ci√≥j√°t, amely az int√©zm√©ny l√©tez√©s√©nek egyik c√©lja, √©s ennek megfelelŇĎen ki is fogja terjeszteni a valutaalap illet√©kess√©g√©t √©s hat√°sk√∂r√©t. A Nemzetk√∂zi Valutaalap ekkor hivatalban l√©vŇĎ igazgat√≥ja, Michel Camdessus mindehhez szenvtelen hangon hozz√°tette, hogy tŇĎkesz√°ml√°ik megnyit√°s√°t k√∂vetŇĎen sz√°mos fejlŇĎdŇĎ orsz√°g spekul√°ci√≥s t√°mad√°sok c√©lpontj√°v√° v√°lhat Nem mulasztotta el azonban √ļjb√≥l elism√©telni a m√°r ezerszer hallott okfejt√©st, hogy mindezek a spekul√°ci√≥s t√°mad√°sok elker√ľlhetŇĎek, ha a c√©lorsz√°gok szil√°rd makrogazdas√°gi politik√°t folytatnak, √©s erŇĎs p√©nz√ľgyi rendszert vezetnek be, term√©szetesen a Nemzetk√∂zi Valutaalap √°ltal dikt√°lt felt√©telek szerint.

A Nemzetk√∂zi Valutaalapnak ezt a rendk√≠v√ľl fontos d√∂nt√©s√©t, amely teljesen szabadd√° tette a tŇĎkemozg√°sokat, z√°rt ajt√≥k m√∂g√∂tt hozt√°k, k√©nyelmesen kiker√ľlve a k√∂zv√©lem√©nyt √©s a sajt√≥nyilv√°noss√°got. Mindez alig k√©t h√©ttel azt megelŇĎzŇĎen t√∂rt√©nt, hogy agg√≥d√≥ polg√°rok csoportjai a vil√°g minden t√°j√°r√≥l √∂sszegyŇĪltek 1998 √°prilis√°ban a francia fŇĎv√°rosban. A p√°rizsi t√∂megt√ľntet√©sek r√©sztvevŇĎi tiltakoztak a T√∂bboldal√ļ Egyezm√©ny a Befektet√©sekrŇĎl (Mult√≠lateral Agreement on Investment ‚ÄĒ MAI) rendelkez√©sei ellen, amelyeket az OECD (Organization of Economic CoOpearation and Development - Gazdas√°gi Egy√ľttmŇĪk√∂d√©si √©s Fejleszt√©si Szervezet) √©gisze alatt folyt tan√°cskoz√°sokon fogadtak el. Ez a meg√°llapod√°s rendk√≠v√ľl sz√©les jogokat biztos√≠tott volna a kereskedelmi bankoknak √©s a multinacion√°lis c√©geknek, amelyek mind elsŇĎbbs√©get √©lveznek az egyes orsz√°gok jogszab√°lyaival szemben a k√ľlf√∂ldi beruh√°z√°sok ter√ľlet√©n, √©s jelent√©kenyen s√©rtett√©k volna a polg√°rok alapvetŇĎ jogait.

A MAI-meg√°llapod√°s azt bizony√≠totta, hogy a demokratikusan v√°lasztott √©s politikai felelŇĎss√©ggel tartoz√≥ korm√°nyzatok kapitul√°ltak a mag√°nbankok √©s a multinacion√°lis korpor√°ci√≥k elŇĎtt. Mik√∂zben a t√∂megtiltakoz√°s hat√°s√°ra le kellett √°ll√≠tani a T√∂bboldal√ļ Egyezm√©ny a Befektet√©sekrŇĎl v√©grehajt√°s√°t, ez nem akad√°lyozta meg azt, hogy m√°s √ļton val√≥s√≠ts√°k meg a k√ľlf√∂ldi beruh√°z√°sok javasolt deregul√°ci√≥j√°t. Az alapszab√°ly cikkelyeinek kieg√©sz√≠t√©se gyakorlatilag elvonja az egyes orsz√°gok korm√°nyait√≥l azt a hat√°sk√∂rt, hogy szab√°lyozhass√°k fels√©gter√ľlet√ľk√∂n a k√ľlf√∂ldi beruh√°z√°sokat. A civil szervezeteknek a MAI-meg√°llapod√°s elleni vil√°gszintŇĪ tiltakoz√°si kamp√°ny√°t is l√©nyeg√©ben eredm√©nytelens√©gre k√°rhoztatja. Ily m√≥don egyeden tollvon√°ssal be lehet vezetni a k√ľlf√∂ldi beruh√°z√°sok liberaliz√°ci√≥j√°t an√©lk√ľl, hogy foglalkozni kellene egy f√°rads√°gos, sokoldal√ļ nemzetk√∂zi egyezm√©ny megk√∂t√©s√©vel. Ha egy olyan glob√°lis beruh√°z√°si egyezm√©nyt kellett volna tetŇĎ al√° hozni, amely megfelel mind a nemzetk√∂zi k√∂zjog, mind a nemzetk√∂zi mag√°njog szab√°lyainak, az rengeteg jogi vit√°t eredm√©nyezett volna.

Glob√°lis p√©nz√ľgyi fel√ľgyelŇĎrendszer l√©trehoz√°sa

Egyre jobban kibontakozik az agressz√≠vv√© v√°l√≥ t√ľleked√©s a vil√°g termelŇĎvagyona feletti rendelkez√©si jog megszerz√©s√©√©rt √©s tov√°bb m√©ly√ľl a vil√°g p√©nz√ľgyi v√°ls√°ga. A nemzetk√∂zi bankrendszer √©s a p√©nz√ľgyi befektetŇĎk ‚ÄĒ k√ľl√∂n√∂sen az agressz√≠v spekul√°ci√≥kt√≥l sem visszarettenŇĎ tagjai ‚ÄĒ k√∂zveden√ľl k√≠v√°nnak beavatkozni a p√©nz√ľgyi strukt√ļr√°k alak√≠t√°s√°ba, hogy azt a sz√°mukra legkedvezŇĎbb√© alak√≠ts√°k √°t. Ez√©rt orsz√°gr√≥l orsz√°gra r√©szletekbe menŇĎen ellenŇĎrzik a gazdas√°gi reformokat Az Egyes√ľlt √Āllamokban a szabad piac legkonzervat√≠vabb h√≠vei is azt vetett√©k a Nemzetk√∂zi Valutaalap szem√©re, hogy g√°tl√°stalan magatart√°st tan√ļs√≠t. Tekintet n√©lk√ľl a Nemzetk√∂zi Valutaalap korm√°nyk√∂zi st√°tus√°ra, ezek a konzervat√≠vok azt k√∂vetelik, hogy az Egyes√ľlt √Āllamok gyakoroljon erŇĎteljesebb fel√ľgyeletet a Nemzetk√∂zi Valutaalap felett. Kifejezt√©k azt az ig√©ny√ľket, hogy az IMF a j√∂vŇĎben tan√ļs√≠tson m√©rs√©keltebb magatart√°st, hasonl√≥t a k√ľl√∂nb√∂zŇĎ hitelminŇĎs√≠tŇĎ int√©zetek, p√©ld√°ul a Moody's vagy a Standard and Poor tev√©kenys√©g√©hez. Mindezt term√©szetesen √ļgy kell tennie, hogy k√∂zben gondoskodjon a nemzetk√∂zi befektetŇĎbank√°rok √©s a nagy kereskedelmi bankok sokmilli√°rdos befektet√©seinek biztons√°g√°r√≥l, adott esetben vesztes√©geik p√≥tl√°s√°r√≥l.

A vil√°g legnagyobb kereskedelmi bankjai √©s befektet√©si k√∂zpontjai (beruh√°z√≥ h√°zai) 1998 √°prilis√°ban kezdem√©nyezt√©k egy p√©nz√ľgyi megfigyelŇĎ szervezet, a Private Sector Advisory Council - Mag√°nszektor Tan√°csad√≥ Test√ľlet l√©trehoz√°s√°t, amely rendszeresen fel√ľgyeln√© az IMF tev√©kenys√©g√©t. A washingtoni Institute of International Finance (Nemzetk√∂zi P√©nz√ľgyi Int√©zet), amelynek vil√°gszerte minden vezetŇĎ mag√°n p√©nz√ľgyi v√°llalat a tagja, bekapcsol√≥dott ebbe a tev√©kenys√©gbe. A nagy transznacion√°lis bankok kezdem√©nyez√©s√©re az IMF konkr√©t l√©p√©seket s√ľrgetett a mag√°nszektor megerŇĎs√≠t√©s√©re gazdas√°gi v√°ls√°gok menedzsel√©sekor. Ezt √ļgy is felfoghatjuk, mint egy hatalommegoszt√°si meg√°llapod√°st a glob√°lis bankok √©s az IMF k√∂z√∂tt.

A Nemzetk√∂zi P√©nz√ľgyi K√∂z√∂ss√©g saj√°t sz√°m√°ra is l√©trehozott egy olyan ir√°ny√≠t√≥ szervezetet, amely magas szinten foglalkozik a fejlŇĎdŇĎ piacok p√©nz√ľgyeivel. Ebben az ir√°ny√≠t√≥ test√ľletben szerepet v√°llalt a vil√°g n√©h√°ny leghatalmasabb p√©nz√ľgyi szakembere, k√∂zt√ľk William Rhodes, a Citibank helyettes eln√∂ke √©s David Walker, Morgan Stanley eln√∂ke. A nem is t√ļls√°gosan rejtett c√©lja ezeknek a kezdm√©nyez√©seknek az, hogy fokozatosan √°talak√≠ts√°k az IMF-et egy olyan √∂n√°ll√≥, glob√°lis p√©nz√ľgyi b√ľrokr√°ci√°v√°, amely hat√©konyabban szolg√°lja a vil√°gszinten tev√©kenykedŇĎ √≥ri√°sbankok √©rdekeit, mint a kor√°bbi IMF, amelynek sz√°mos nemzetk√∂zi meg√°llapod√°sra tekintettel kell lennie, mint korm√°nyk√∂zi test√ľletnek.

A glob√°lis bankok √©s a vezetŇĎ p√©nz√ľgyi spekul√°nsok hozz√° k√≠v√°nnak jutni azoknak a t√°rgyal√°soknak √©s meg√°llapod√°soknak a r√©szleteihez, √°melyeket az IMF folytatott tagorsz√°gainak korm√°nyaival. Ezeknek az adatoknak a birtok√°ban m√°r sikeresebb p√©nz√ľgyi tranzakci√≥kat bonyol√≠thatnak le, egyr√©szt az IMF-szan√°l√°si meg√°llapod√°st megelŇĎzŇĎen, m√°sr√©szt az azt k√∂vetŇĎ idŇĎszakban is. Mindez tov√°bbi extraprofithoz juttathatja ŇĎket Ez√©rt van az, hogy az egy√©bk√©nt a titkol√≥dz√°sban a v√©gsŇĎkig elmenŇĎ szuperbank√°rok a legnagyobb hangerŇĎvel k√∂vetelik a transzparenci√°t, vagyis az √°tl√°that√≥s√°got a maguk sz√°m√°ra. Ez√©rt felsz√≥l√≠tott√°k az IMF-et, hogy bocs√°ssa a rendelkez√©s√ľkre mindazokat az adatokat √©s ismereteket, amelyekhez a tag√°llamok korm√°nyaival folytatott t√°rgyal√°sokon jutott. A forma kedv√©√©rt nem tartanak ig√©nyt a bizalmas inform√°ci√≥kra, de val√≥j√°ban olyan belsŇĎ inform√°ci√≥khoz, bennfentes √©rtes√ľl√©sekhez k√≠v√°nnak jutni, amelyek kor√°bban nem √°lltak a rendelkez√©s√ľkre.

A Nemzetk√∂zi P√©nz√ľgyi K√∂zŇĎss√©g
glob√°lis szab√°lyoz√°st akar

A kibontakoz√≥ban l√©vŇĎ glob√°lis p√©nz√ľgyi v√°ls√°g vil√°gszinten meggyors√≠tja a nemzet√°llamok int√©zm√©nyeinek h√°tt√©rbe szorul√°s√°t √©s eltŇĪn√©s√©t. C√©l tov√°bb√° az is, hogy a globaliz√°ci√≥t akad√°lyoz√≥ int√©zm√©nyeket vagy lebonts√°k, vagy ha ez lehets√©ges: mag√°nellenŇĎrz√©s al√° vegy√©k ŇĎket. Ez vonatkozik a Bretton Woods-i Konferenci√°n 1944-ben l√©trehozott ikerint√©zm√©nyre, a Nemzetk√∂zi Valutaalapra √©s a Vil√°gbankra. 1944-ben m√©g az IMF √≠r√°sban is r√∂gz√≠tett feladata az volt, hogy ŇĎrk√∂dj√©k a nemzet√°llamok gazdas√°gainak stabilit√°sa felett. Az Egyes√ľlt √Āllamok akkori p√©nz√ľgyminisztere, Henry Morgenthau a k√∂vetkezŇĎket mondta:
‚ÄěAz√©rt gyŇĪlt√ľnk √∂ssze, hogy kidolgozzuk azokat a m√≥dszereket, amelyek v√©get vetnek a gazdas√°gi bajoknak ‚ÄĒ az egym√°ssal versengŇĎ valutale√©rt√©kel√©snek √©s a kereskedelem rombol√≥ akad√°lyainak ‚ÄĒ amelyek ezt a h√°bor√ļt megelŇĎzt√©k. Siker√ľlt ezt a feladatot teljes√≠ten√ľnk."

Ilyen p√©nz√ľgyi elŇĎzm√©nyek nyom√°n √©rkezett a vil√°gciviliz√°ci√≥ a XXI. sz√°zadhoz. A vil√°ggazdas√°g v√°lasz√ļt elŇĎtt √°ll. Az √ļgynevezett fejlŇĎdŇĎ vil√°g orsz√°gaiban, vagyis a legszeg√©nyebb orsz√°gokban a gazdas√°gi √°tstruktur√°l√≥d√°s t√∂meges √©h√≠ns√©ghez √©s soha nem l√°tott nagyfok√ļ elszeg√©nyed√©shez vezetett a lakoss√°g sz√©les r√©tegeiben. Ami pedig a Szovjet Birodalom felboml√°s√°val √∂n√°ll√≥ √ļtra l√©pett kelet-eur√≥pai orsz√°gokat illeti, ott is megjelentek a latin-amerikaniz√°l√≥d√°s √©s az afrikaniz√°l√≥d√°s jellemzŇĎ t√ľnetei. Az 1980-as √©vek elej√©tŇĎl kezdŇĎdŇĎen indult be az IMF √©s a Vil√°gbank √°ltal kezdem√©nyezett makrogazdas√°gi stabiliz√°ci√≥ √©s struktur√°lis alkalmazkod√°s. Ezek a programok olyan felt√©teleket k√©nyszer√≠tettek a legszeg√©nyebb orsz√°gokra, amelyek sz√°zmilli√≥k √©letes√©lyeit √°st√°k al√°. A kem√©ny megszor√≠t√°sok k√©pezt√©k az elŇĎfelt√©tel√©t annak, hogy ezeknek a rendk√≠v√ľl elad√≥sodott orsz√°goknak az ad√≥ss√°gszolg√°lati terheit √ļjrat√°rgyalj√°k, √©s fizet√©si k√∂telezetts√©geiket √°t√ľtemezz√©k.

1973 m√°jus√°ban a sv√©dorsz√°gi Saltsj√∂badenben, a nevezetes Wallenberg bank√°rdinasztia birtok√°n Bernhard herceg eln√∂klet√©vel t√°rgyalt a nagy hatalm√ļ Bilderberg-csoport. Ez eld√∂nt√∂tte, hogy 400%-kal emelni kell a kŇĎolaj vil√°gpiaci √°r√°t. Saltsj√∂badenben nemcsak az √ļgynevezett olajsokkot k√©sz√≠tett√©k elŇĎ, de arr√≥l is gondoskodtak, hogy mi t√∂rt√©njen a hatalmas olajbev√©telekkel: a petrodoll√°r-milli√°rdokkal. A Bilderberg-tan√°cskoz√°son kulcsszerepet j√°tsz√≥ Henry Kissinger, aki ebben az idŇĎben nemcsak az amerikai eln√∂k nemzetbiztons√°gi fŇĎtan√°csad√≥ja, de egyben az Egyes√ľlt √Āllamok k√ľl√ľgyminisztere is volt, r√©szletes tervet ismertetett a petrodoll√°r-milli√°rdok visszaforgat√°s√°r√≥l (Petrodollar-Recycling).

<p>1973. okt√≥ber 6-√°n t√∂rt ki a jom k√≠ppur h√°bor√ļ, amikor is Egyiptom √©s Sz√≠ria t√°mad√°st int√©zett Izrael ellen. Akkor a k√∂teless√©gtud√≥an f√©lreinform√°l√≥ t√∂megt√°j√©koztat√°s azt adta tudtul, hogy a h√°bor√ļ szerencs√©den hib√°knak, t√©ves kalkul√°ci√≥knak, illetve egy Izrael √°llama ellen szŇĎtt arab √∂sszeesk√ľv√©snek tudhat√≥ be. A jom kippur h√°bor√ļra azonban sz√ľks√©g volt a Bilderberg-csoport √°ltal j√≥v√°hagyott nagyszab√°s√ļ p√©nz√ľgyi tranzakci√≥ v√©grehajt√°s√°hoz.

Ezt a feladatot a j√≥l inform√°lt Kissinger hajtotta v√©gre √ļgynevezett ingadiplom√°ci√°j√°val. A Washingtonban k√©sz√ľlt forgat√≥k√∂nyv azonban pontosan k√∂vette a saltsj√∂badeni ir√°nyvonalat, amelyet hat h√≥nappal a h√°bor√ļ kit√∂r√©se elŇĎtt fogadtak el. A h√°bor√ļ√©rt term√©szetesen az olajtermelŇĎ arab orsz√°gok lettek felelŇĎss√© t√©ve, √©s az olajsokk miatt kit√∂rt neh√©zs√©gek√©rt a ‚Äěgonosz olajsejkeknek" kellett viselni√ľk a felelŇĎss√©get A h√°bor√ļ nyom√°n keletkezett olajembarg√≥ k√∂vetkezt√©ben az olaj√°r elŇĎsz√∂r 70%-kal emelkedett, m√°sodik menetben pedig el√©rte a kitŇĪz√∂tt 400%-os √°remelked√©st.

A kŇĎolaj vil√°gpiaci √°r√°nak 400%-os emelked√©se m√©g a leggazdagabb nyugat-eur√≥pai orsz√°gokat ‚ÄĒ √©s az Egyes√ľlt √Āllamokat ‚ÄĒ is megr√°zta. Eur√≥pa-szerte korm√°nybuk√°sokra ker√ľlt sor az olaj sokk gazdas√°gi √©s szoci√°lis k√∂vetkezm√©nyei miatt. A legs√ļlyosabb gazdas√°gi neh√©zs√©gek el√© azonban a fejlŇĎdŇĎ orsz√°gok ker√ľltek. Ezeket teljesen felk√©sz√ľleden√ľl √©rte az energiaell√°t√°s k√∂lts√©geinek 400%-os emelked√©se. Ekkor kezdt√©k a legkem√©nyebben s√ļjtott harmadik vil√°gbeli orsz√°gokat negyedik vil√°gnak nevezni Ezek az orsz√°gok 1973-ig pozit√≠v kereskedelmi m√©rleggel rendelkeztek, de 1974-ben m√°r √≥ri√°si k√ľlkereskedelmi deficittel kellett megk√ľzdeni√ľk.

Az√©rt, hogy energiaimportjukat fedezni tudj√°k, term√©szetesen k√∂lcs√∂n√©rt folyamodtak az iparilag fejlett orsz√°gok korm√°nyaihoz √©s kereskedelmi bankjaihoz. A Nemzetk√∂zi P√©nz√ľgyi K√∂z√∂ss√©g √©s h√°l√≥zat√°nak int√©zm√©nyei ebben az idŇĎben sz√≠vesen adtak k√∂lcs√∂nt viszonylag elviselhetŇĎ 5-6%-os kamattal a hozz√°juk befolyt hatalmas petrodoll√°r-milli√°rdokb√≥l. Ezekkel a milli√°rdokkal elsŇĎsorban ŇĎk rendelkeztek, minthogy kŇĎolajat csak doll√°r√©rt lehetett az OPEC-√°llamoknak eladni, √©s √≠gy a hatalmas olaj√°rt√∂bblet v√©g√ľl is a Nemzetk√∂zi P√©nz√ľgyi K√∂z√∂ss√©gn√©l k√∂t√∂tt ki.

1979 nyar√°n a City of London vezetŇĎ bank√°rai √ļgy d√∂nt√∂ttek, hogy l√©nyegesen megemelik az alapkamatot, √©s az igen r√∂vid idŇĎ alatt val√≥ban a n√©gyszeres√©re emelkedtek az ir√°nyad√≥ kamatl√°bak. A City of London p√©ld√°j√°t hamarosan k√∂vette a Federal Reserve, amely 1979 √©s 1982 k√∂z√∂tt ugyancsak megk√∂zel√≠tŇĎleg 20%-ra emelte fel a meghat√°roz√≥ kamatl√°bat. Mindezt arra hivatkozva tette, hogy megf√©kezze a felgyorsult infl√°ci√≥t. Mindennek eredm√©nyek√©nt az 1929-es nagy gazdas√°gi vil√°gv√°ls√°g √≥ta a legs√ļlyosabb gazdas√°gi visszaes√©s k√∂vetkezett be.

A nemzetk√∂zi p√©nz√ľgyi rendszer ir√°ny√≠t√≥i mindezt tervszerŇĪen hajtott√°k v√©gre a saltsj√∂badeni Bilderberg-tan√°cskoz√°son elfogadott strat√©gi√°nak megfelelŇĎen. A petrodoll√°rk√∂lcs√∂n√∂ket felvett orsz√°gok ad√≥ss√°gszolg√°lati terhei igen r√∂vid idŇĎ alatt an√©lk√ľl emelkedtek a n√©gyszeres√©re, hogy t√©nylegesen p√©nzhez jutottak volna gazdas√°gi neh√©zs√©geik megold√°s√°hoz. Ezut√°n m√°r csak az√©rt kellett √ļjabb √©s √ļjabb k√∂lcs√∂n√∂ket felvenni√ľk, hogy eleget tudjanak tenni ad√≥ss√°gszolg√°lati, elsŇĎsorban kamatfizet√©si k√∂telezetts√©geiknek. Ebbe az elad√≥sod√°si spir√°lba Magyarorsz√°g is beleker√ľlt a p√©nz√ľgyeit ir√°ny√≠t√≥ neoliber√°lis p√©nz√ľgyi lobbi j√≥volt√°b√≥l, √≠gy a Nemzetk√∂zi P√©nz√ľgyi K√∂z√∂ss√©ggel m√°r ekkor egy√ľttmŇĪk√∂dŇĎ p√°rt√°llami n√≥menklat√ļra a Bilderberg-csoport ŇĎt is elad√≥s√≠t√°si strat√©gi√°ja egyik korai √°ldozat√°v√° tette.

Az 1980-as √©vektŇĎl kezdŇĎdŇĎen az elad√≥sodott orsz√°gokra r√°k√©nyszer√≠tett IMF makrogazdas√°gi stabiliz√°ci√≥s programok √©s struktur√°lis alkalmazkod√°st kik√©nyszer√≠tŇĎ elŇĎ√≠r√°sok sz√°zmilli√≥k p√©lda n√©lk√ľl √°ll√≥ elnyomorod√°s√°hoz vezettek. Az IMF √©s a Vil√°gbank megszigor√≠t√≥ int√©zked√©seinek elfogad√°sa n√©lk√ľl az elad√≥s√≠tott orsz√°gok k√©ptelenek voltak √ļjabb k√∂lcs√∂n√∂kh√∂z jutni, illetve a hitelezŇĎk nem voltak hajland√≥k en√©lk√ľl √ļjrat√°rgyalni ad√≥ss√°gaik √°t√ľtemez√©s√©t. A Bretton Woods-i meg√°llapod√°sokkal sz√∂ges ellent√©tben, amelyek c√©lja a termelŇĎ gazdas√°g rekonstrukci√≥ja √©s a valut√°k k√∂zti √°rfolyamok stabiliz√°l√°sa volt, az IMF √©s a Vil√°gbank 1980-as struktur√°lis felz√°rk√≥z√°si programja t√©nylegesen al√°√°sta az egyes √°llamok nemzeti valut√°it, megb√©n√≠totta √©s boml√°sra √≠t√©lte a fejlŇĎdŇĎnek nevezett szeg√©ny orsz√°gok gazdas√°g√°t.

A globális eladósítás

A szeg√©ny orsz√°gok k√ľlsŇĎ elad√≥sod√°sa ebben az idŇĎben el√©rte az 1,9 trilli√≥ doll√°rt (1 trilli√≥ doll√°r 1000 milli√°rdnak felel meg). Eg√©sz orsz√°gok gazdas√°ga rend√ľlt meg √©s a nemzeti valut√°k egym√°st k√∂vetŇĎ √∂sszeoml√°sa eredm√©nyek√©nt t√°rsadalmi konfliktusokra, etnikai √∂sszecsap√°sokra √©s egyes esetekben m√©g polg√°rh√°bor√ļkra is sor ker√ľlt. A washingtoni k√∂zponttal mŇĪk√∂dŇĎ nemzetk√∂zi p√©nz√ľgyi int√©zm√©nyek ir√°ny√≠t√°s√°val zajlott a vil√°ggazdas√°g √°tszervez√©se. Ezek a befoly√°sos k√∂r√∂k elutas√≠tott√°k azt, hogy az egyes fejlŇĎdŇĎ orsz√°gok saj√°t maguk √©p√≠thess√©k nemzeti gazdas√°gukat. Ez a neoliber√°lis makrogazdas√°gi politika az egyes orsz√°gok gazdas√°g√°t olyan ny√≠lt, v√©delem n√©lk√ľl maradt gazdas√°gi ter√ľletekk√© alak√≠totta √°t, amelyek szabadon rendelkez√©sre √°llnak, √©s a nemzetk√∂zi p√©nz√ľgyi k√∂z√∂ss√©g, valamint v√°llalatai sz√°m√°ra akad√°lytalanul biztos√≠tj√°k az olcs√≥ munkaerŇĎt, valamint a term√©szeti erŇĎforr√°sokat. Ezek az internacionalista √°talak√≠t√°si programok meggyeng√≠tett√©k az egyes √°llamokat √©s al√°√°st√°k a belsŇĎ piacokat. A nemzeti tulajdonban l√©vŇĎ v√°llalatokat tervszerŇĪen csŇĎdbe juttatt√°k. Azt a teljesen hamis √©s soha semmivel be nem bizony√≠tott √°ll√≠t√°st ism√©telgett√©k, amit Magyarorsz√°gon ma is elsŇĎsorban a szabad demokrat√°k √ļgynevezett szak√©rtŇĎi mondogatnak. Eszerint a mag√°ntulajdon minden esetben hat√©konyabban mŇĪk√∂dteti a termelŇĎ gazdas√°got, mintha a termelŇĎeszk√∂z√∂k k√∂ztulajdonban vannak. A k√∂ztulajdon nem azonos az √°llami tulajdonnal, mert a k√∂ztulajdonnak sz√°mos egy√©b v√°ltozata van. A neoliberalizmus tulajdonl√°sa val√≥j√°ban ugyanolyan anonim √©s k√°rt√©kony, mint amilyen anonim √©s k√°rt√©kony volt a kommunista diktat√ļra idej√©n az √°llami tulajdonl√°s. Eltekintve att√≥l, hogy mitŇĎl tudja p√©ld√°ul a francia √°llam jobban mŇĪk√∂dtetni a budapesti v√≠zmŇĪveket, mint a magyar √°llam vagy a fŇĎv√°ros, a k√∂ztulajdonban l√©vŇĎ gazd√°lkod√°s piaci felt√©telek mellett ugyanolyan hat√©kony lehet, mint az ugyancsak anonim k√∂ztulajdonban l√©vŇĎ multinacion√°lis c√©gek gazd√°lkod√°sa. A multinacion√°lis c√©gek is egy ismeretlens√©gbe burkol√≥z√≥ kis csoport k√∂ztulajdon√°ban vannak, amely azonban kiz√°r√≥lag a profit√©rdekeket k√∂vetve mŇĪk√∂dnek.

M√°r M√°ria Ter√©zia idej√©n ismert volt, hogy csak akkor szabad kir√°lyi (√°llami) tulajdonban l√©vŇĎ vagyont, p√©ld√°ul √©rcb√°ny√°kat eladni, ha a mŇĪk√∂dtet√©s√ľkbŇĎl a tulajdonosnak j√°r√≥ haszon kisebb ann√°l, mintha eladn√°k ezeket a b√°ny√°kat, √©s az √ļj tulajdonosok t√∂bb ad√≥t fizetn√©nek be a kir√°lyi kincst√°rba. Ugyanez a szab√°ly √©rv√©nyes a jelenlegi k√∂ztulajdonra is. Csak akkor szabad egy k√∂ztulajdon√ļ termelŇĎegys√©get mag√°ntulajdonba adni, ha a mag√°ntulajdonos √°ltal fizetett ad√≥ nagyobb j√∂vedelmet biztos√≠t a k√∂z√∂ss√©gnek, a t√°rsadalomnak, mintha az adott termelŇĎ egys√©get √°llami tulajdonk√©nt mŇĪk√∂dtetik. Ez√©rt nincs semmi √©rtelme a k√∂z√∂ss√©gi √©rdek szempontj√°b√≥l olyan nyeres√©ges tev√©kenys√©gek privatiz√°l√°s√°nak, mint amilyent a Szerencsej√°t√©k Rt. folytat. De mondhatunk erre p√©ld√°t az energiaszektorb√≥l is. Teljesen k√°rt√©kony lenne a Paksi AtomerŇĎmŇĪ elad√°sa, √©s semmivel sem tudn√° biztons√°gosabban √©s gazdas√°gosabban mŇĪk√∂dtetni egy mag√°nc√©g. A privatiz√°ci√≥ eg√©sz m√°sk√©pp zajlott volna le, ha az egyes gazdas√°gi egys√©gek elad√°sa elŇĎtt hat√°stanulm√°nyokat v√©geztek volna arr√≥l, hogy azok mikor ny√ļjtanak nagyobb j√∂vedelmet: k√∂ztulajdonban maradva vagy mag√°ntulajdonba ker√ľlve, azaz a j√∂vedelem vagy a befizetett ad√≥ lenne nagyobb? Ehelyett az √°ltal√°nos szab√°ly az volt, hogy p√©nz√ľgyi eszk√∂z√∂kkel, elsŇĎsorban a forg√≥tŇĎke korl√°toz√°s√°val illetve megvon√°s√°val vesztes√©gess√© tett√©k ezeket a v√°llalatokat √©s ut√°na kiz√°r√≥lag a ‚Äěshareholder value" mesters√©ges √©rt√©k√©t szem elŇĎtt tartva a vesztes√©gess√© tett v√°llalatokat m√©lyen a val√≥di √©rt√©k√ľk alatt adt√°k el.

Fenti fejteget√©sekn√©l a magyar helyzetet tartottuk szem elŇĎtt, de ugyanez j√°tsz√≥dott le vil√°gm√©retekben. Mindez nem volt m√°s, mint a Nemzetk√∂zi P√©nz√ľgyi K√∂z√∂ss√©g azon strat√©gi√°j√°nak v√©grehajt√°sa, hogy a p√©nz√ľgyi rendszer seg√≠ts√©g√©vel megszerezze a termelŇĎvagyon mag√°ntulajdon√°t is. Ezt a glob√°lis vagyonszerz√©st reformokk√©nt t√ľntett√©k fel √©s nyom√°ban nemcsak az emberis√©g k√∂z√∂s vagyona ker√ľlt egy szŇĪk p√©nz√ľgyi befektetŇĎkbŇĎl √°ll√≥ √©rdekcsoport ellenŇĎrz√©se al√°, de az √©rem m√°sik oldalak√©nt a szeg√©nys√©g is globaliz√°l√≥dott. A m√©rhetetlen gazdagod√°s nyom√°n j√°r√≥ ugyancsak m√©rhetetlen szeg√©nys√©g vil√°gszinten √°sta al√° sz√°z √©s sz√°zmilli√≥k √©ledehetŇĎs√©g√©t √©s minden√ľtt lerombolta a civil t√°rsadalmat, ahol ez a globaliz√°ci√≥s folyamat kibontakozott √≠gy d√©len, keleten √©s √©szakon. Az √°ltal√°nos elnyomorod√°s egyik megjelen√©si form√°ja volt, hogy a belsŇĎ v√°s√°rl√≥erŇĎ meggy√∂ng√ľl√©s√©vel, illetve eltŇĪn√©s√©vel √∂sszeomlott a belsŇĎ piac. Megjelent a t√∂meges √©h√≠ns√©g, √©s az elnyomorod√°s √°ldozat√°v√° v√°ltak eg√©sz gazdas√°gi √©s szolg√°ltat√°si szektorok, √≠gy az eg√©szs√©g√ľgy √©s az iskola√ľgy is. Gyermekek sz√°zmilli√≥i maradtak oktat√°s n√©lk√ľl. Az eg√©szs√©g√ľgy leroml√°sa k√∂vetkezt√©ben ezekben a szeg√©ny orsz√°gokban √ļjb√≥l fel√ľt√∂tte fej√©t a tuberkul√≥zis, a mal√°ria √©s a kolera. Ezek mind olyan betegs√©gek voltak m√°r, amirŇĎl azt hihett√ľk, hogy v√©gleg megszabadult tŇĎl√ľk az emberis√©g. A Nemzetk√∂zi P√©nz√ľgyi K√∂z√∂ss√©g √©s az ŇĎket kiszolg√°l√≥ neoliber√°lis p√©nz√ľgyi √©s gazdas√°gi szakemberek a kez√ľkben l√©vŇĎ p√©nzrendszer seg√≠ts√©g√©vel nemcsak az √ļgynevezett harmadik vil√°gban hajtott√°k v√©gre a struktur√°ks √°talak√≠t√°st. A nemzetk√∂zi bank√°roknak a fejlett orsz√°gok termelŇĎvagyon√°ra is sz√ľks√©g√ľk volt. Hiszen c√©ljuk a vil√°g valamennyi vagyona felett megszerezni az ellenŇĎrz√©st.

Strukturális átalakítások a fejlett országokban

Az 1990-es √©vektŇĎl kezdŇĎdŇĎen a nemzetk√∂zi p√©nz√ľgyi k√∂z√∂ss√©g r√°k√©nyszer√≠tette a neoliber√°lis makrogazdas√°gi reformokat az OECD-orsz√°gokra is. Ezeknek a reformoknak a l√©nyegi elemei megegyeztek azokkal a struktur√°lis alkalmazkod√°si programokkal, amelyeket az IMF √©s a Vil√°gbank a harmadik vil√°g orsz√°gaira √©s Kelet-Eur√≥p√°ra k√©nyszer√≠tett r√°. Ezek az √ļgynevezett makrogazdas√°gi reformok azt a c√©lt szolg√°lt√°k, hogy elad√≥s√≠ts√°k az egyes √°llamokat, a gazdas√°gi szereplŇĎket √©s az √°llampolg√°rokat. Egysz√≥val a gazdas√°g √©s a t√°rsadalom eg√©sz√©t. Az 1980-as √©vek elej√©tŇĎl a nagy korpor√°ci√≥k √©s a kereskedelmi bankok mag√°nad√≥ss√°g√°t √ļgy sz√ľntett√©k meg, hogy azokat a t√°rsadalom eg√©sz√©re terhelt√©k √°t k√ľl√∂nb√∂zŇĎ technik√°kkal. Azaz k√∂ztartoz√°ss√° alak√≠tott√°k √°t ŇĎket.

Az ad√≥ss√°g √°talak√≠t√°s√°nak ez a folyamata a vil√°got s√ļjt√≥ jelenlegi ad√≥ss√°gv√°ls√°g k√∂zponti jellemzŇĎje. Az √ľzleti √©s p√©nz√ľgyi v√°llalkoz√°sok a bankok vesztes√©geit szisztematikusan r√°terhelik az egyes √°llamokra. A Nemzetk√∂zi P√©nz√ľgyi K√∂z√∂ss√©g √°ltal beind√≠tott nagy egyes√ľl√©si folyamat az 1980-as √©vek v√©g√©n, amikor egyre t√∂bb nagyv√°llalat √©s nagybank m√©g nagyobb v√°llalatt√° √©s m√©g nagyobb bankk√° fuzion√°lt, a korpor√°ci√≥k vesztes√©geit √ļgy terhelt√©k √°t az √°llamra, hogy felv√°s√°rolt√°k a csŇĎdbe ment v√°llalatokat. Ezeket azt√°n bez√°rt√°°k √©s le√≠rt√°k ŇĎket az ad√≥jukb√≥l mint vesztes√©get. A nagy kereskedelmi bankok rossz kihelyez√©snek sz√°m√≠t√≥ k√∂lcs√∂neit pedig rutinszerŇĪen le√≠rt√°k √©s √°talak√≠tott√°k ŇĎket ad√≥z√°s elŇĎtti vesztes√©gg√©. Az √ļgynevezett gazdas√°gi megment√©si int√©zked√©scsomagok, amelyeket a bajba jutott korpor√°ci√≥k √©s kereskedelmi bankok sz√°m√°ra dolgoztak ki, szint√©n azon az elven mŇĪk√∂dtek, hogy a korpor√°ci√≥s ad√≥ss√°gokat √°tterhelj√©k az √°llamkincst√°rra, a k√∂lts√©gvet√©sre, azaz az ad√≥fizetŇĎk eg√©sz√©re.

Az √°llami t√°mogat√°sok ahelyett, hogy √ļj munkahelyeket teremtettek volna, a nagy korpor√°ci√≥k f√ļzi√≥it finansz√≠rozt√°k, amelyek eredm√©nyek√©nt munkaerŇĎ-cs√∂kkent√©si technik√°kat alkalmaztak. A termel√©si tev√©kenys√©get kihelyezt√©k az olcs√≥ munkaerŇĎvel rendelkezŇĎ harmadik vil√°g orsz√°gaiba. A korpor√°ci√≥knak ez a √°talak√≠t√°sa hatalmas k√∂lts√©gekkel j√°rt, amelyeket azonban a fejlett orsz√°gok korm√°nyzatai viseltek. A k√∂zkiad√°sok k√∂zvetlen√ľl hozz√°j√°rultak a nagy vagyonok tov√°bbi koncentr√°ci√≥j√°hoz √©s a termelŇĎgazdas√°gban dolgoz√≥k l√©tsz√°m√°nak nagyar√°ny√ļ cs√∂kken√©s√©hez. A kis- √©s k√∂z√©pm√©retŇĪ gazdas√°gok sorozatos csŇĎdje √©s alkalmazottaik elbocs√°t√°sa (akik √≠gy ad√≥fizetŇĎbŇĎl seg√©lyezett√© v√°ltak) szint√©n jelentŇĎsen hozz√°j√°rult az √°llami bev√©telek cs√∂kken√©s√©hez.

Az OECD-orsz√°gokban rekordm√©reteket √∂lt√∂tt az elad√≥sod√°s, √©s a k√∂ztartoz√°s meghaladta a 13 trilli√≥ doll√°rt. Ennek a glob√°lis ad√≥ss√°gnak a finansz√≠roz√°sa nagym√©rt√©kben hozz√°j√°rult az √ļj hitelek felv√©tel√©hez √©s az √°llamok szisztematikus elad√≥s√≠t√°s√°nak gyors √ľtemŇĪ fokoz√°s√°hoz. Az Egyes√ľlt √Āllamokban, amely a vil√°g legelad√≥sodottabb orsz√°ga, a k√∂ztartoz√°s a Reagen‚ÄĒBush-korszak idej√©n meg√∂tsz√∂r√∂zŇĎd√∂tt √©s el√©rte az 5 trilli√≥ doll√°rt. MindebbŇĎl l√°that√≥, hogy p√©nz√ľgyi √∂rd√∂gi k√∂r indult be. Azok a nagy bankok √©s korpor√°ci√≥k, amelyek a hatalmas √°llami t√°mogat√°sok kedvezm√©nyezettjei voltak, az elad√≥s√≠t√°si folyamat sor√°n az √°llamok √©s a korm√°nyok hitelezŇĎiv√© alakultak √°t. Az √°llamok p√©nz√ľgyi int√©zm√©nyei, √≠gy az √°llamkincst√°r - Magyarorsz√°gon √Āllami Ad√≥ss√°gkezelŇĎ K√∂zpont - √°llami hitelleveleket, k√∂tv√©nyeket, kincst√°rjegyeket bocs√°t ki az√©rt, hogy finansz√≠rozza azokat a nagy bankokat, p√©nz√ľgyi alapokat √©s √ľzleti v√°llalkoz√°sokat, amelyek ezeket az √°llamk√∂tv√©nyeket megv√°s√°rolj√°k.

A vil√°gdr√°m√°nak ez az abszurd jelenete a k√∂vetkezŇĎk√©ppen zajlik: az √°llam finansz√≠rozza a saj√°t elad√≥sod√°s√°t, m√©gpedig √ļgy, hogy a k√∂lts√©gvet√©sbŇĎl juttatott t√°mogat√°sokat elad√≥s√≠t√°sra ford√≠tj√°k. Ennek a haszon√©lvezŇĎi ‚ÄĒ a nagybankok √©s korpor√°ci√≥k ‚ÄĒ ezt az √°llami t√°mogat√°st visszaforgatj√°k √ļgy, hogy megv√°s√°rolj√°k a t√°mogat√°st ny√ļjt√≥ √°llam ad√≥sleveleit. Az √°llami k√∂lts√©gvet√©s, azaz a t√°rsadalom ad√≥befizet√©sei felett rendelkezŇĎ korm√°ny egyr√©szt arra k√©nyszer√ľlt, hogy szubvencion√°lja a legerŇĎsebb √ľzleti csoportokat, m√°sr√©szt az √°llami hitellevelek √©s azok kamatai form√°j√°ban √≥ri√°si p√©nzeket kellett juttatnia a p√©nz√ľgyi hitelezŇĎknek. Mivel a k√∂ztartoz√°s nagy r√©sze a mag√°nbankok √©s p√©nzint√©zetek kez√©be ker√ľlt, ez ut√≥bbiak nyom√°st tudtak gyakorolni a korm√°nyokra √©s elŇĎ tudt√°k nekik √≠rni, hogy mire ford√≠ts√°k a k√∂lts√©gvet√©si erŇĎforr√°sokat.

Eladósítás és közteherviselés

Az elŇĎzŇĎekben r√©szletesen t√°rgyalt probl√©m√°kra az lenne a megold√°s, ha a tulajdonviszonyokat vil√°gszinten √ļgy lehetne √°talak√≠tani, hogy a re√°l√©rt√©k√©t k√©pezŇĎ vagyon annak a tulajdon√°ban legyen, aki azt saj√°t szem√©lyes teljes√≠tm√©ny√©vel l√©trehozta √©s mŇĪk√∂dteti. Az ilyen szem√©lyhez √©s teljes√≠tm√©nyhez k√∂t√∂tt tulajdonl√°s term√©szetesen t√°rsult form√°ban is megval√≥s√≠that√≥. Az √≠gy kialak√≠tott tulajdon m√°r lehetŇĎv√© tenn√© a k√∂zp√©nzrendszer vissza√°ll√≠t√°s√°t, √©s a p√©nzt ism√©t eredeti rendeltet√©se szerint mŇĪk√∂dtetn√©: azaz a re√°lgazdas√°gi folyamatokat k√∂zvet√≠tŇĎ k√∂zeg lenne, spekul√°ci√≥s eszk√∂∂z helyett Egy ilyen nagy horderejŇĪ v√°ltoz√°s hossz√ļ elŇĎk√©sz√≠t√©st, valamint kem√©ny gazdas√°gi √©s politikai k√ľzdelmet ig√©nyel. Addig is, am√≠g ezeket a c√©lokat el lehet √©rni, sz√ľks√©ges a monet√°ris rendszer, a fisk√°lis ‚ÄĒ vagyis k√∂lts√©gvet√©si ‚ÄĒ rendszer √©s az ad√≥z√°s √∂sszhangj√°nak jobb megteremt√©se mind vil√°gszinten, mind itt n√°lunk, Magyarorsz√°gon.

A k√∂zhatalom az Eur√≥pai Uni√≥ egyik orsz√°g√°ban sem gyakorol ma ellenŇĎrz√©st a monet√°ris politika felett A monet√°ris hatalom nemzetk√∂zi szinten mag√°nellenŇĎrz√©s al√° ker√ľlt. Ezzel szemben a k√∂lts√©gvet√©s √©s az ad√≥ztat√°s nemzeti hat√°sk√∂rben maradt T√©nylegesen azonban ez az √°ll√≠t√°s is k√©ts√©gbe vonhat√≥, mert a k√∂lts√©gvet√©si bev√©telek nagy r√©sze ad√≥ss√°gszolg√°lat √©s kamat form√°j√°ban a Nemzetk√∂zi P√©nz√ľgyi K√∂z√∂ss√©g √°ltal ir√°ny√≠tott p√©nz√ľgyi rendszerhez v√°ndorol, ennyiben a fisk√°lis √©s ad√≥z√°si politika is mag√°nellenŇĎrz√©s alatt √°ll.

Az ad√≥fizet√©si k√©pess√©g, a k√∂lts√©gvet√©si bev√©tel alapvetŇĎen a gazdas√°g p√©nz√ľgyi eszk√∂zeinek j√≥ vagy rossz, helyes vagy helytelen haszn√°lat√°b√≥l ad√≥dik. A monet√°ris politika, azaz a p√©nzkibocs√°t√°s, a hitel- √©s kamatszab√°lyoz√°s, valamint a p√©nz√ľgyi int√©zm√©nyek √©s a k√∂lts√©gvet√©s kapcsolata l√©nyeg√©ben egyik eur√≥pai orsz√°g t√∂rv√©nyhoz√°s√°ban sem kap megfelelŇĎ hangs√ļlyt. Ez √©rv√©nyes a magyar Orsz√°ggyŇĪl√©sben lezajlott vit√°kra is. Az Eur√≥pai Uni√≥ban ma mŇĪk√∂dŇĎ bankrendszer m√°r nem tekinthetŇĎ a gazdas√°g r√©sz√©re ny√ļjtott p√©nz√ľgyi szolg√°ltat√°snak hanem sokkal ink√°bb a termelŇĎ gazdas√°g feletti hatalom gyakorl√°s√°nak. Magyarorsz√°gon az Orsz√°ggyŇĪl√©s √©s a korm√°ny √°ltal nem ellenŇĎrz√∂tt Nemzeti Bank - √©s az √°ltala ir√°ny√≠tott bankrendszer ‚ÄĒ tekinthetŇĎ a gazdas√°g ir√°ny√≠t√≥j√°nak. Ez a bankrendszer hitelez√©si d√∂nt√©seivel megszabja, hogy hol lehet, √©s hol nem lehet termel√©s, melyik c√©g maradhat meg, √©s melyiknek kell megszŇĪnnie.

A jelenlegi elektronikus technol√≥gia lehetŇĎv√© tette a monet√°ris eszk√∂z√∂k m√©g k√∂nnyebb elŇĎ√°ll√≠t√°s√°t, √©s az a p√©nz, amely m√°r csak elektronikus jel form√°j√°ban jelenik meg, szinte hat√°rtalanul tud n√∂vekedni. Koncentr√°l√≥d√°sa a p√©nz√ľgyi szektor eg√©sz√©ben folytat√≥dik. A bankrendszer el van √°rasztva p√©nzzel √©s p√©nzhelyettes√≠tŇĎ eszk√∂z√∂kkel, ugyanakkor a termelŇĎ gazdas√°g fuldoklik a p√©nzhi√°nyt√≥l. A bankrendszeren bel√ľli forr√°sbŇĎs√©g ma m√°r nem n√∂veli automatikusan a hitelez√©st, nem teremt munkahelyeket, nem seg√≠ti elŇĎ a fogyaszt√°st, √©s ily m√≥don az √°llam sz√°m√°ra sem n√∂veli az ad√≥bev√©telt. A bankrendszerben felhalmoz√≥dott p√©nzmennyis√©g ink√°bb elvonja a m√°r befizetett ad√≥t is, mert a p√©nz√ľgyi rendszer arra t√∂rekszik, hogy az √°llamnak ‚ÄĒ a k√∂lts√©gvet√©snek ‚ÄĒ csak hitelek felv√©tele r√©v√©n √°lljon p√©nzeszk√∂z a rendelkez√©s√©re. Az √≠gy felvett hitelek√©rt az √°llam kamatokat fizet, de miut√°n bev√©telei nem el√©gs√©gesek a hitelek √©s a kamatok egyidejŇĪ t√∂rleszt√©s√©re, ez√©rt a fizetendŇĎ kamatokra tov√°bbi hiteleket kell felvennie ‚ÄĒ term√©szetesen a bankrendszertŇĎl ‚ÄĒ √©s ezzel beindul az ad√≥ss√°gspir√°l, amelynek a kamatterheit mindaddig viselni kell, am√≠g ez a rendszer fenn√°ll.

Az Eur√≥pai Uni√≥hoz tartoz√≥ orsz√°gok lak√≥i ‚ÄĒ k√∂zt√ľk a magyarok is ‚ÄĒ csak a szok√°sos fisk√°lis kiad√°sokr√≥l hallanak, de az √©vi √∂sszes kiad√°st megk√∂zel√≠tŇĎ m√©rt√©kŇĪ ad√≥ss√°gt√∂reszt√©s, a kamatfizet√©s, az √ļj hitel felv√©tel√©nek folyamata nem ker√ľl a t√°j√©koztat√°s l√°t√≥k√∂r√©be, √©s az ad√≥fizetŇĎ polg√°rok szemsz√∂g√©bŇĎl a s√∂t√©tben marad. Magyarorsz√°gon p√©ld√°ul a parlament nem korl√°tozza a hitelfelv√©tel m√©rt√©k√©t. A k√∂lts√©gvet√©si vit√°kban nem ker√ľl r√©szletesen megvitat√°sra az ad√≥ss√°gkezel√©s valamennyi √∂sszef√ľgg√©se. Ez az√©rt rendk√≠v√ľl k√°ros, mert a gazdas√°gt√≥l √©s fisk√°lis c√©lokt√≥l elvont p√©nz√ľgyi forr√°sok munkahelyek eltŇĪn√©s√©hez, a fogyaszt√°s korl√°toz√°s√°hoz, a fejlŇĎd√©s lelassul√°s√°hoz, az ad√≥alap √©s az ad√≥fizet√©si k√©pess√©g elveszt√©s√©hez vezetnek. Az √≠gy elŇĎ√°ll√≥ gazdas√°gi visszaes√©s pedig m√©rs√©kli a termel√©sbe t√∂rt√©nŇĎ tŇĎkebefektet√©st. Ennek m√©g kevesebb ad√≥, m√©g t√∂bb hitel felv√©tele, m√©g nagyobb elad√≥sod√°s √©s a sz√ľntelen√ľl n√∂vekvŇĎ kamatterhek k√©nyszerŇĪ v√°llal√°sa az eredm√©nye.

A hiteleket ny√ļjt√≥ bankrendszer k√©pviselŇĎi term√©szetesen k√∂vetelik a k√∂zc√©l√ļ kiad√°sok m√©rs√©kl√©s√©t, √©s ha jelentŇĎs az elad√≥sod√°s m√©rt√©ke, akkor m√©g a kamatokat is megemelik, arra hivatkozva, hogy nagyobb a kock√°zatuk, √©s ez√©rt az √°ltaluk ny√ļjtott hitelek√©rt nemcsak kamat, hanem kamatfel√°r is j√°r. Mindez a gazdas√°g folyamatos le√©p√ľl√©s√©hez vezet. A szakemberek ismerik ezeket a folyamatokat, de a fŇĎhatalmat gyakorl√≥ Nemzetk√∂zi P√©nz√ľgyi K√∂z√∂ss√©g √©s magyarorsz√°gi √©rdekk√©pviselete el√©g erŇĎs ahhoz, hogy ezt a rendszert tov√°bb mŇĪk√∂dtesse a magyar ad√≥z√≥ polg√°rok k√°r√°ra.

Erre a helyzetre nem jelentene megold√°st, ha az Eur√≥pai Uni√≥ tagorsz√°gai sz√°m√°ra √ļj ‚ÄĒ eur√≥pai szintŇĪ - ad√≥t vezetn√©nek be. Egy ilyen eur√≥pai ad√≥val nem lehet el√©rni a szoci√°lis, a k√∂rnyezeti √©s infrastruktur√°lis t√©ren megl√©vŇĎ k√ľl√∂nbs√©gek felsz√°mol√°s√°t. De ez az ad√≥ nem seg√≠ten√© elŇĎ a tagorsz√°gok k√∂z√∂tt megl√©vŇĎ k√ľl√∂nbs√©gek felsz√°mol√°s√°t sem, mert azokat nem lehet elt√ľntetni a p√©nzforr√°sok k√∂zpontos√≠t√°s√°val √©s √ļjraeloszt√°s√°val. Egy eur√≥pai ad√≥ val√≥j√°ban a k√∂zponti elad√≥sod√°s alapjait teremten√© meg, azaz most m√°r nemcsak az egyes tag√°llamok lenn√©nek elad√≥s√≠tva, hanem az uni√≥ eg√©sze is, mint f√∂der√°lis √°llam. Mert ha az uni√≥ korm√°nyzat√°nak van biztos ad√≥bev√©tele, akkor arra hitel is foly√≥s√≠that√≥. √ćgy ami lej√°tsz√≥dott az egyes √°llamok elad√≥s√≠t√°s√°val, most megism√©dŇĎdhet az Eur√≥pai Uni√≥, mint f√∂der√°ci√≥s √°llam elad√≥s√≠t√°s√°val is.

ElŇĎseg√≠ten√© az elŇĎrel√©p√©st a monet√°ris eszk√∂z√∂k felhaszn√°l√°s√°nak √©s a k√∂lts√©gvet√©s viszony√°nak √ļjragondol√°sa √©s √ļjraszab√°lyoz√°sa. Ezen t√ļlmenŇĎen sz√ľks√©g lenne a spekulat√≠v c√©l√ļ - nem mŇĪk√∂dŇĎ tŇĎk√©knek ‚ÄĒ a k√∂zc√©lok finansz√≠roz√°sa ir√°ny√°ban t√∂rt√©nŇĎ terel√©s√©re. Az ad√≥r√≥l √∂nmag√°ban nem √©rdemes d√∂nteni, mert val√≥j√°ban csak √ļgy lehet helyes ad√≥√ľgyi d√∂nt√©seket hozni, ha az ad√≥z√°s√©rt felelŇĎs t√∂rv√©nyhoz√≥ √©s korm√°nyzati szervek nem mondanak le az ad√≥ k√©pzŇĎd√©se √©s felhaszn√°l√°sa szempontj√°b√≥l d√∂ntŇĎ fontoss√°g√ļ p√©nz√ľgyek ellenŇĎrz√©s√©rŇĎl. Ahhoz, hogy az Eur√≥pai Uni√≥ mint nemzetek feletti √°llamalakulat szoci√°lisan kiegyens√ļlyozott, fejlŇĎdŇĎk√©pes eur√≥pai rendszert tudjon kialak√≠tani, ahhoz sz√ľks√©g van a monet√°ris eszk√∂z√∂k √©s az ad√≥z√°s egy√ľttes ellenŇĎrz√©s√©re √©s ir√°ny√≠t√°s√°ra.

Mik√©nt oldhat√≥ meg a k√∂zp√©nzek t√°rsadalmi ellenŇĎrz√©se?

A Nemzetk√∂zi P√©nz√ľgyi K√∂z√∂ss√©g √°ltal bevezetett p√©nz√ľgyi √©s gazdas√°gi rendszer politikai megfelelŇĎj√©nek a parlamenti demokr√°cia tekinthetŇĎ. A demokr√°cia a maga val√≥s√°g√°ban, azaz a re√°ldemokr√°cia, az ad√≥ztat√°sban √©s a p√©nz√ľgyekben ellenŇĎrizeden alrendszert mŇĪk√∂dtet. Mik√∂zben a politikai szf√©r√°ban, legal√°bbis az elj√°r√°sok √©s a form√°k tekintet√©ben demokr√°cia van, a p√©nz√ľgyekben mag√°ndiktat√ļra √©rv√©nyes√ľl.
A vil√°g napjainkra egyeden glob√°lis rendszerr√© szervezŇĎd√∂tt. E rendszer alrendszerei hat√©konys√°gukt√≥l f√ľggŇĎen r√©szes√ľlhetnek a vil√°gon fellelhetŇĎ √©s egyre fogyatkoz√≥ javakb√≥l. √Ėnk√©nt ad√≥dik az a k√∂vetelm√©ny, hogy a k√∂zp√©nzek kivet√©se, a k√∂zterhek sz√©toszt√°sa ne legyen kit√©ve a mag√°n√©rdekeket szolg√°l√≥ manipul√°ci√≥knak. Ahhoz, hogy az alulr√≥l j√∂vŇĎ t√°rsadalmi ellenŇĎrz√©s hat√©konyan √©rv√©nyes√ľlhessen, t√∂bb k√©rd√©sre is vil√°gos v√°laszt kell adni.
Az elsŇĎ ilyen k√©rd√©s az, hogy az √°llam mondjon-e le k√∂telezetts√©gei teljes√≠t√©s√©rŇĎl, vagy pedig n√∂velje az ad√≥kat. Napjaink val√≥s√°ga, hogy mik√∂zben az ad√≥teher n√∂vekszik, a k√∂zszolg√°ltat√°sok zsugorodnak. A biztosan behajthat√≥ b√©r √©s fogyaszt√°si ad√≥k nŇĎnek, a p√©nztŇĎke pedig ‚ÄĒ k√ľl√∂n√∂sen a nem mŇĪk√∂dŇĎĎ spekulat√≠v tŇĎke ‚ÄĒ megtal√°lja a kib√ļv√≥kat a k√∂ztehervisel√©s al√≥l. A nyugati vil√°gban p√©ld√°ul a munkab√©rek ad√≥terhei az elm√ļlt h√°rom √©vtizedben 25-30%-r√≥l 45-50%-ra n√∂vekedtek.

√Črdemes megeml√≠teni a k√∂ztehervisel√©s anom√°li√°ira a k√∂zelm√ļlt egyik magyarorsz√°gi p√©ld√°j√°t. 2004. november 10-√©n a korm√°nyon l√©vŇĎ MSZP orsz√°ggyŇĪl√©si frakci√≥ja azt √°ll√≠totta, hogy a MOL ‚ÄĒ ez a magyarorsz√°gi k√∂zponttal rendelkezŇĎ multinacion√°lis c√©g ‚ÄĒ megengedhetetlen gazdas√°gi manipul√°ci√≥kkal hatalmas extraprofitra tett szert Az MSZP-k√©pviselŇĎcsoport √°ll√≠t√°sa szerint a MOL 28 vezetŇĎje ‚ÄĒ vissza√©lve a rendelkez√©s√©re √°ll√≥ bennfentes inform√°ci√≥kkal ‚ÄĒ OTP-k√∂lcs√∂nbŇĎl MOL-r√©szv√©nyeket v√°s√°rolt, amelyek csaknem 11 milli√°rd forint √°rfolyamnyeres√©get hoztak e vezetŇĎknek. Az eml√≠tett vezetŇĎk ismert√©k azokat az inform√°ci√≥kat, hogy mik√©nt fog v√°ltozni a MOL-r√©szv√©nyek √°rfolyama a g√°z√ľzlet√°g elad√°sa ut√°n. Mag√°r√≥l a tranzakci√≥r√≥l is ŇĎk d√∂nt√∂ttek. A sz√≥ban forg√≥ MOL-vezetŇĎk ezt az √°rfolyamnyeres√©get ad√≥ megfizet√©se n√©lk√ľl kaphatt√°k meg. Mindez az√©rt van, mert az Orsz√°ggyŇĪl√©s nem szavazta meg az √°rfolyamnyeres√©gad√≥r√≥l sz√≥l√≥ javaslatot. A MOL visszautas√≠totta, hogy b√°rmilyen szab√°lytalans√°got k√∂vetett volna el, √©s azt √°ll√≠totta, hogy a MOL-vezetŇĎk elj√°r√°sa megfelel a nemzetk√∂zi gyakorlatnak

A m√°sodik k√©rd√©scsoport az ad√≥politika korszerŇĪs√≠t√©se. A korm√°nyok √°ltal√°ban hatalmi poz√≠ci√≥ik erŇĎs√≠t√©s√©vel vannak elfoglalva, √©s az ad√≥politika korszerŇĪs√≠t√©se egyre halaszt√≥dik. Az ad√≥z√°s c√©lj√°hoz √©s l√©nyeg√©hez kapcsol√≥d√≥ vit√°k helyett sok sz√©p sz√≥ hangzik el a k√∂z√©rdek √©s a k√∂zj√≥ szolg√°lat√°r√≥l, ugyanakkor folytat√≥dik az √°llami adminisztr√°ci√≥ √©s b√ľrokr√°cia n√∂veked√©se.

A harmadik k√©rd√©sk√∂r, amire meg kell tal√°lni a v√°laszt, hogy milyennek kellene lennie egy j√≥ ad√≥rendszernek. A neves brit k√∂zgazd√°sz, Adam Smith szerint az a j√≥ ad√≥rendszer, amely egy gazdas√°gi cikluson kereszt√ľl k√©pes fedezni a korm√°ny kiad√°sait, m√©gpedig √ļgy, hogy az ad√≥z√°s ne f√©kezze a gazdas√°gi fejlŇĎd√©st, √©s teret engedjen a gazdas√°gi hat√©konys√°gnak. Ehhez az is hozz√°tartozik, hogy ne ossza meg t√ļls√°gosan az adott t√°rsadalmat √©s legyenek olyan j√∂vedelemmel rendelkezŇĎ r√©tegek, akiktŇĎl az ad√≥ be is hajthat√≥.

Az alulr√≥l j√∂vŇĎ ellenŇĎrz√©s hat√©konny√° t√©tel√©hez negyedikk√©nt elker√ľlhetetlen a k√∂zterhek pontos meghat√°roz√°sa √©s szab√°lyoz√°sa. Ez√©rt sz√ľks√©g lenne, hogy egyeden t√∂rv√©nyben legyen mindez kodifik√°lva √©s lehetŇĎleg sz√©les k√∂zmegegyez√©sre t√°maszkodj√©k. Elj√∂tt az ideje annak az ellentmond√°snak a felold√°s√°ra, amely szerint a k√∂ztehervisel√©s alkotm√°nyosan k√∂telezŇĎ, ugyanakkor a k√∂zterhek f√ľggetlenek az alkotm√°nyt√≥l. A mindenkori k√∂zigazgat√°si ir√°ny√≠t√≥k, √©s a k√∂zhatalom √©ppen d√∂nt√©si helyzetben l√©vŇĎ szem√©lyis√©gei saj√°t ig√©nyeik szerint szinte korl√°t n√©lk√ľl l√©trehozhatj√°k √©s n√∂velhetik a k√∂zterheket
Igen fontos feladat teh√°t az ad√≥ztat√°s rendszer√©nek vizsg√°lata alkotm√°nyoss√°gi szempontb√≥l, de sz√ľks√©g van azt is felm√©rni, hogy milyen az ad√≥ztat√°s rendszer√©nek a hat√°sa a versenyk√©pess√©gre √©s az adott orsz√°g munkaerŇĎpiac√°ra.

A jelenlegi p√©nzuralmi rendszer √°ltal√°nos jellemzŇĎje, hogy azok az √°llamok, amelyek ebbe a rendszerbe integr√°l√≥dtak, begyŇĪjtenek minden el√©rhetŇĎ forr√°st, majd pedig l√©nyegesen t√∂bbet k√∂ltenek a kivetett √©s behajtott √∂sszegekn√©l. A vil√°g egyeden szuperhatalma is ennek megfelelŇĎ gyakorlatot folytat. Mivel a doll√°r m√©g mindig az elsŇĎ sz√°m√ļ vil√°gvaluta, ez√©rt mindaz, ami ebben a vonatkoz√°sban Amerik√°ban t√∂rt√©nik, meghat√°roz√≥an hat ki a vil√°ggazdas√°gra. Az Egyes√ľlt √Āllamok ad√≥ss√°ga jelenleg el√©ri a 38 000 milli√°rd doll√°rt. Amerika fizet√©si k√∂telezetts√©gei 54 000 milli√°rd doll√°rral meghaladj√°k az ad√≥bev√©teleit. A megtakar√≠t√°s ar√°nya az Egyes√ľlt √Āllamokban rendk√≠v√ľl kicsi, √©s noha 2003-ban csek√©ly m√©rt√©©kben nŇĎtt, √≠gy is csak az 1,9%-os ar√°nyt √©rte el. Amerik√°nak k√ľlf√∂ldi megtakar√≠t√°sokb√≥l kell import√°lnia ahhoz, hogy finansz√≠rozni tudja a gazdas√°gi n√∂veked√©s√©t. Ez√©rt van az, hogy az Egyes√ľlt √Āllamok k√ľlf√∂ldi tartoz√°sai el√©rik a nemzeti √∂sszterm√©k 5,7%-√°t. Ennek k√∂vetkezm√©nyek√©nt a vil√°g legnagyobb gazdas√°ga arra k√©nyszer√ľl, hogy munkanaponk√©nt 2,6 milli√°rd doll√°rt import√°ljon hi√°nyz√≥ belsŇĎ megtakar√≠t√°sai p√≥tl√°s√°ra. A kereskedelmi deficit √ļj rekordokat d√∂nt√∂tt 2004-ben, √©s a k√∂lts√©gvet√©si hi√°ny is l√©nyegesen gyorsabban nŇĎ az iraki h√°bor√ļ k√∂vetkezt√©ben.

M√°shonnan is gy√ľlekeznek a viharfelhŇĎk. Az √ļgynevezett babyboom idej√©n sz√ľletett nemzed√©kek hamarosan el√©rik a nyugd√≠jkorhat√°rt. A 65 √©ven fel√ľli amerikaiak sz√°ma az elk√∂vetkezŇĎ 25 √©vben 12%-r√≥l t√∂bb mint 18%-ra fog n√∂vekedni. Ez√©rt l√°tja √ļgy Pat Buchanan, hogy az amerikai doll√°r feltart√≥ztathatatlanul tov√°bb hanyatlik √©s az amerikai vil√°gbirodalomnak √©s terjeszked√©s√©nek hamarosan v√©ge lesz.

Amerika termelŇĎi kapacit√°s√°nak le√©p√≠t√©s√©t meg lehetne ford√≠tani, ha az Egyes√ľlt √Āllamok visszat√©rne a hamiltoni k√∂zgazdas√°ghoz, √ļjra√≠rn√° ad√≥z√°si √©s kereskedelmi t√∂rv√©nyeit, √©s szak√≠tana a Vil√°gkereskedelmi Szervezettel, a WTO-val. Az alap√≠t√≥ aty√°khoz tartoz√≥ Alexander Hamilton Alexander Hamilton ben lett p√©nz√ľgyminiszter. Sz√°mos alapvetŇĎ gazdas√°gi int√©zked√©st hozott, amely megerŇĎs√≠tette a sz√∂vets√©gi korm√°nyzat befoly√°s√°t a gazdas√°gi √©letre. Kezdem√©nyezte v√©dŇĎv√°mok bevezet√©s√©t, r√°szor√≠tva az amerikaiakat a fokozottabb saj√°t erŇĎre t√°maszkod√°sra. JelentŇĎsen meg tudta emelni az √°llami bev√©teleket, √©s √≠gy biztos√≠totta azt, hogy minden ad√≥ss√°gnak megvolt a m√©rt√©kben pontosan azonos nagys√°g√ļ fedezete. Ez vil√°gosan jelezte, hogy a k√∂zponti korm√°ny felelŇĎss√©gteljes k√∂lts√©gvet√©si politik√°t folytat. Thomas Jefferson m√©g Hamiltonn√°l is tov√°bb ment, mert ŇĎ teljesen meg akarta szabad√≠tani a korm√°nyzatot az ad√≥ss√°gt√≥l. Hamilton csak a megfelelŇĎ fedezetet k√≠v√°nta hozz√° biztos√≠tani, mert √ļgy gondolta, hogy adott esetben a hitel erŇĎs√≠theti a gazdas√°gi n√∂veked√©st, m√©g akkor is, ha ez√©rt a hitel√©rt kamatot kell fizetni.

Ma az√©rt nem t√©rhet vissza az Egyes√ľlt √Āllamok a hamiltoni k√∂zgazdas√°ghoz, mert azok a transznacion√°lis korpor√°ci√≥k, amelyek mindk√©t amerikai p√°rtot finansz√≠rozz√°k, √≥ri√°si extraprofitra tettek szert abb√≥l, hogy az Egyes√ľlt √Āllamok termelŇĎ√ľzemeit √Āzsia √©s a harmadik vil√°g alacsony munkab√©rŇĪ √©s √∂nk√∂lts√©gŇĪ √°llamaiba telep√≠tett√©k √°t. A vil√°ggazdas√°got ural√≥ transznacion√°lis korpor√°ci√≥k √©rdekeivel teh√°t nemcsak a harmadik vil√°g orsz√°gai, de imm√°ron Amerika √©rdekei is konfliktusba ker√ľltek.

A p√©nz√ľgyi vil√°gh√°bor√ļt a Nemzetk√∂zi P√©nz√ľgyi K√∂z√∂ss√©g √©s a tulajdon√°ban l√©vŇĎ transznacion√°lis korpor√°ci√≥k v√≠vj√°k imm√°ron a vil√°g valamennyi orsz√°ga √©s n√©pe ellen. Ha tov√°bb fokoz√≥dik a doll√°r hanyatl√°sa, √©s napr√≥l napra milli√°rdokkal nŇĎ tov√°bb az Egyes√ľlt √Āllamok ad√≥ss√°ga, akkor Amerika nem lesz k√©pes v√°llalni a v√©g n√©lk√ľli h√°bor√ļz√°st, sem fegyverekkel, sem p√©nz√ľgyi eszk√∂z√∂kkel. A nemzetk√∂zi p√©nzrendszer √∂sszeoml√°sa azt is jelentheti, hogy a Nemzetk√∂zi P√©nz√ľgyi K√∂z√∂ss√©g m√©gsem tudja a vil√°gstrat√©gi√°j√°ban foglalt menetrend szerint l√©trehozni a Glob√°lis Uni√≥t, s elvesz√≠theti a p√©nz√ľgyi eszk√∂z√∂kkel v√≠vott vil√°gh√°bor√ļt.

Global Empire

Már csaknem kész a világtörténelem
legnagyobb birodalma

Ezt a glob√°lis birodalmat a nemzetk√∂zi p√©nzhatalom tervezte meg, √©p√≠tette fel, s m√°r csaknem teljesen elk√©sz√ľlt. Befejez√©se a tervek szerint 2015 √©s 2020 k√∂z√∂tt v√°rhat√≥ Az Egyes√ľlt √Āllamok p√©nze, gazdas√°ga √©s hadserege csak eszk√∂z a birodalom√©p√≠tŇĎ glob√°lis fŇĎhatalom kez√©ben. Ez√©rt csak l√°tsz√≥lag van sz√≥ az egyed√ľli szuperhatalomk√©nt megmaradt Egyes√ľlt √Āllamok terjeszked√©s√©rŇĎl. A birodalom legfŇĎbb k√∂zpontja nem is az Egyes√ľlt √Āllamokban, hanem a City of Londonban van. Az Eur√≥pai Uni√≥ pedig csak egyik r√©gi√≥ja ennek a birodalomnak. Ez√©rt f√©lrevezetŇĎ az Eur√≥pai Uni√≥r√≥l, mint Amerika riv√°lis√°r√≥l besz√©lni, ami m√°s fejlŇĎd√©si lehetŇĎs√©get jelenthet az emberis√©g sz√°m√°ra. A globaliz√°ci√≥ ir√°ny√°ba tart√≥ Amerika √©s Eur√≥pai Uni√≥ k√∂z√∂tt csak f√°zisk√ľl√∂nbs√©g van. Az Egyes√ľlt √Āllamok sokkal ink√°bb a glob√°lis p√©nzhatalom ir√°ny√≠t√°sa alatt √°ll, mint Eur√≥pa. Az √∂reg f√∂ldr√©sznek elŇĎbb l√©tre kellett hoznia egys√©ges p√©nz√ľgyi, gazdas√°gi √©s politikai strukt√ļr√°it ahhoz, hogy a glob√°lis p√©nzhatalom Amerik√°hoz hasonl√≥an kiterjeszthesse r√° hegem√≥ni√°j√°t.

2004 v√©g√©n jelent meg John Perkins: Confessions of an Economic Hit Man (Egy gazdas√°gi b√©rgyilkos vallom√°sai; Berrett-Koehler Publishers, San Fransisco CA 2004) c√≠mŇĪ k√∂nyve, amely a vil√°gbirodalom-√©p√≠t√©s m√≥dszereirŇĎl sz√≥l. John Perkins t√≠z √©ven kereszt√ľl maga is r√©szt vett a birodalom√©p√≠t√©sben gazdas√°gi frontemberk√©nt. Jelzett k√∂nyve szem√©lyes besz√°mol√≥ azokr√≥l az esem√©nyekrŇĎl, amelyek arra k√©nyszer√≠tett√©k, hogy v√°lasszon lelkiismerete, az √∂nmag√°val val√≥ b√©ke, valamint az √ļgynevezett nagyvil√°gi √©let k√∂z√∂tt, ahol ki√©lvezheti a hatalmat, a luxust √©s a sz√©p nŇĎket. A k√∂nyv nemcsak igazs√°g√°val hat, de izgalmas √©s egyben lebilincselŇĎ olvasm√°ny.

A szerzŇĎ pontosan √°br√°zol egy olyan foglalkoz√°st, amelynek a l√©tez√©s√©rŇĎl csak kevesen tudnak. K√∂zgazdas√°gi szakemberekrŇĎl van sz√≥, akiknek egyed√ľli feladata az, hogy r√°vegy√©k a fejlŇĎdŇĎ orsz√°gokat olyan hatalmas √∂sszegŇĪ k√∂lcs√∂n√∂k felv√©tel√©re, amelyek azt√°n lehetŇĎv√© teszik sz√°mukra, hogy nagy amerikai c√©geket fogadjanak fel sz√ľks√©gtelen √©s megalom√°ni√°s projektek megval√≥s√≠t√°s√°ra. √ćgy a hatalmas k√∂lcs√∂n√∂k visszaker√ľlnek az Egyes√ľlt √Āllamokba. A term√©szetes k√∂ve√ľkezm√©ny az, hogy ezek az √°llamok nem k√©pesek ezeket a hatalmas k√∂lcs√∂n√∂ket √©s kamataikat visszafizetni. Ekkor az amerikai korm√°nyzat ‚ÄĒ a befektetŇĎ bank√°rok √©s a tulajdonukban l√©vŇĎ vil√°gc√©gek √©rdek√©rv√©nyes√≠tŇĎjek√©nt ‚ÄĒ bekapcsol√≥dik √©s dikt√°lja a felt√©teleket. A c√©l az adott orsz√°g √©rt√©k-elŇĎ√°ll√≠t√≥ re√°lgazdas√°g√°nak ellenŇĎrz√©s al√° v√©tele.

A tov√°bbiakban r√∂vid√≠tve ismertetj√ľk azt a besz√©lget√©st, amelyet Amy Goodman folytatott John Perkinsszel 2004. december 31-√©n a Democracy Now c√≠mŇĪ programban. Ez a New York Cityben mŇĪk√∂dŇĎ Pacifica R√°di√≥√°llom√°s legn√©pszerŇĪbb √©s legbefoly√°sosabb mŇĪsora. Amy Goodman pedig t√∂bb d√≠jat is mondhat mag√°nak, mint a Democracy Now egyik megalkot√≥ja √©s vezetŇĎ szerkesztŇĎje.

R√∂vid bemutat√°s ut√°n Goodman azt tudakolta, hogy mik√©nt szervezte be John Perkinst a National Security Agency ‚ÄĒ majd pedig a Chas T. Main konzult√°ci√≥s c√©g. Perkins elmondja, hogy 1968-ban gazdas√°gi √©s p√©nz√ľgyi ismereteket tanult, amikor megkereste a National Security Agency (Nemzetbiztons√°gi Hivatal), amely sokkal fontosabb √©s nagyobb titkosszolg√°lati int√©zm√©ny, mint a CIA. Sz√°mos k√∂telezŇĎ vizsg√°laton ment kereszt√ľl ‚ÄĒ √≠gy tesztelt√©k a szem√©lyis√©g√©t, √©s hazugvizsg√°l√≥ g√©pre is r√°fektett√©k. A tesztel√©s eredm√©nyek√©nt r√°j√∂ttek, hogy kiv√°l√≥an alkalmas lenne √ļgynevezett ‚Äěeconomic hit man"-nek, azaz gazdas√°gi frontembernek. EgyidejŇĪleg f√∂lfedezt√©k emberi gyeng√©it is. Ezek a nyugati kult√ļr√°ban tipikusnak mondhat√≥ k√∂tŇĎd√©s a p√©nzhez, a hatalomhoz √©s a szexu√°lis √∂r√∂m√∂kh√∂z. Arra b√°tor√≠tott√°k, hogy l√©pjen be a B√©kehadtestbe. Equadorban h√°rom √©vet t√∂lt√∂tt el a B√©kehadtest √∂nk√©ntesek√©nt azok k√∂z√∂tt a bennsz√ľl√∂ttek k√∂z√∂tt, akik ma h√°bor√ļban √°llnak az olajv√°llalatokkal. M√©g Equadorban tart√≥zkodott, amikor a bostoni konzult√°ci√≥s c√©g aleln√∂ke, aki szorosan egy√ľttmŇĪk√∂d√∂tt a Nemzetbiztons√°gi Hivatallal √©s a t√∂bbi h√≠rszerzŇĎ szolg√°lattal Equadorba √©rkezett √©s folytatt√°k az ŇĎ beszervez√©s√©t.

T√°vozva a B√©kehadtestŇĎl, a bostoni sz√©khelyŇĪ Charles T. Main nevŇĪ c√©ghez ker√ľlt Itt egy rendk√≠v√ľl figyelemrem√©lt√≥ √©s tehets√©ges asszony, Claudine ir√°ny√≠t√°s√°val intenz√≠v kik√©pz√©sen ment kereszt√ľl. Claudine rendk√≠v√ľl intelligens, √©les eszŇĪ, vonz√≥ szem√©lyis√©g volt, √©s √©rtett ahhoz, hogy hogyan k√∂sse mag√°hoz Perkinst. Ebben seg√≠ts√©g√©re volt mindaz az ismeret, amit a sorozatos tesztel√©sek sor√°n r√≥la szereztek Claudine feladata az volt, hogy PerkinsbŇĎl ‚Äěeconomic hit man" legyen. EgyidejŇĪleg arra is figyelmeztette, hogy ez egy nagyon mocskos √ľzlet √©s teljes elk√∂telezetts√©get ig√©nyel.

Amy Goodman ezut√°n arra k√©rte Perkinst, hogy hat√°rozza meg pontosabban, mit is jelent, ha valaki economic hit man. Perkins elmondotta, hogy az elm√ļlt 30-40 √©vben a gazdas√°gi frontemberek hozt√°k l√©tre a vil√°gt√∂rt√©nelem legnagyobb glob√°lis birodalm√°t. Mindezt oly m√≥don tett√©k, hogy kerestek egy harmadik vil√°gbeli orsz√°got, amelynek az erŇĎforr√°saira ig√©nyt form√°ltak. Ez lehetett a kŇĎolaj, vagy ak√°r a Panama-csatorna. Ezt a kiv√°lasztott orsz√°got felkerest√©k √©s elint√©zt√©k, hogy az adott orsz√°g hatalmas k√∂lcs√∂nt vegyen fel a nemzetk√∂zi p√©nz√ľgyi k√∂z√∂ss√©gtŇĎl. Rendszerint a vil√°gbank ir√°ny√≠totta ezt a folyamatot. Perkins p√©ldak√©nt elmondotta, hogy ha adtak mondjuk egymilli√°rd doll√°r k√∂lcs√∂nt, akkor a k√∂lcs√∂nz√©s egyik felt√©tele az volt, hogy a k√∂lcs√∂nz√∂tt √∂sszeg t√ļlnyom√≥ r√©sze ‚ÄĒ durv√°n 90%-a - ker√ľlj√∂n vissza az Egyes√ľlt √Āllamokba, konkr√©tan annak valamelyik nagyv√°llalat√°hoz. Ilyenek p√©ld√°ul a Bechtel vagy a Halliburton. Ezek a nagy korpor√°ci√≥k hatalmas erŇĎmŇĪveket, aut√≥p√°ly√°kat, kik√∂tŇĎket, ipari parkokat ‚ÄĒ vagyis olyan nagym√©retŇĪ infrastruktur√°lis projekteket √©p√≠tettek, amelyek ezen orsz√°gok legvagyonosabb csoportjainak a gazdagod√°s√°t szolg√°lt√°k. A szeg√©nyek √©s a k√∂z√©poszt√°lybeliek nem profit√°ltak ezekbŇĎl a k√∂lcs√∂n√∂kbŇĎl. Sz√°mukra ezek az √©p√≠tkez√©sek nem hoztak hasznot. T√©nylegesen a szoci√°lis ell√°t√°st kellett szigor√ļan korl√°tozni az√©rt, hogy fizetni lehessen e hatalmas projetekre felvett k√∂lcs√∂n√∂k ad√≥ss√°gszolg√°lati terheit.

Rendszerint az t√∂rt√©nt, hogy ezek a szeg√©ny orsz√°gok, amelyekre r√°s√≥zt√°k ezeket a nagy ad√≥ss√°gokat, nem tudt√°k a hiteleket visszafizetni. √ćgy p√©ld√°ul Equador k√ľlsŇĎ ad√≥ss√°ga el√©rte k√∂lts√©gvet√©s√©nek a fel√©t. Amikor elŇĎ√°llt a fizet√©sk√©ptelens√©g, akkor a frontemberek visszamentek √©s k√∂z√∂lt√©k: miut√°n nem tudj√°k visszafizetni az ad√≥ss√°gukat, ez√©rt adj√°k el az amerikai olajv√°llalatoknak rendk√≠v√ľl olcs√≥ √°ron a n√°luk tal√°lhat√≥ kŇĎolajat. Erre megint Equador a j√≥ p√©lda. Ez a tev√©kenys√©g r√∂viddel a II. vil√°gh√°bor√ļ ut√°n beindult √©s m√°ig is tart. Ma m√°r olyan m√©reteket √∂lt√∂tt, hogy az amerikaiak ellenŇĎrzik a vil√°g erŇĎforr√°sainak a t√∂bbs√©g√©t.
Amy Goodman ezut√°n a Panam√°ban t√∂rt√©ntek r√©szletei ut√°n tudakoz√≥dott. Panama Omar Torrijos eln√∂k idej√©n kulcsfontoss√°g√ļ orsz√°g volt
- v√°laszolta John Perkins. Torrijos, az Amerika √°ltal t√°mogatott oligarcha dikt√°torok f√©l √©vsz√°zada ut√°n vette √°t orsz√°ga ir√°ny√≠t√°s√°t. Nagyon n√©pszerŇĪ ember volt, nemcsak haz√°j√°ban ‚ÄĒ de vil√°gszerte. M√©g a Nobel-b√©ked√≠jra is elŇĎterjesztett√©k, amit, ha nem gyilkolj√°k meg, meg is kaphatott volna. Val√≥ban a h√°tr√°nyos helyzetŇĪeket v√©delmezte. Ebben az idŇĎben Carter volt az eln√∂k √©s folyamatban volt egy √ļj csatornaszerzŇĎd√©s megk√∂t√©se. A gazdas√°gi frontemberek feladata volt, hogy mik√©nt nyerj√©k meg Panam√°t saj√°t c√©ljaiknak, tekintet n√©lk√ľl arra, hogy mi t√∂rt√©nik a csatornaszerzŇĎd√©ssel. Perkins 1972-ben t√°rgyalt Torrijosszal. Minden m√°r eddig alkalmazott m√≥dszer√©t ig√©nybe vette, hogy teljes√≠tse megb√≠z√≥i k√≠v√°ns√°g√°t. Egyik t√°rgyal√°suk alkalm√°val azonban Torrijos a k√∂vetkezŇĎt mondta neki:

‚ÄěN√©zd, √©n ismerem azt a j√°t√©kot, amit ti j√°tszotok. Tudom, hogy mit pr√≥b√°ltok itt el√©rni. Az a c√©lod, hogy nyakunkba varrj egy √≥ri√°si ad√≥ss√°got, √©s √≠gy teljesen f√ľggŇĎv√© tegyetek minket. Ez√©rt megpr√≥b√°lsz korrump√°lni engem. Mivel ismerem ezt a j√°t√©kot, nem vagyok hajland√≥ r√©szt venni benne. Szem√©ly szerint nem √≥hajtok meggazdagodni belŇĎle. Szeg√©ny n√©pemet akarom seg√≠teni. Azt akarom, hogy meg√©p√≠ts√©tek azokat a projekteket, amelyeket m√°s orsz√°gokban is √©p√≠tettek, de az a k√≠v√°ns√°gom, hogy ezt a mi szeg√©ny embereink sz√°m√°ra √©p√≠ts√©tek, ne a gazdagok sz√°m√°ra. √Čs ha ezt teszitek, akkor sok munka v√°r r√°d √©s v√°llalatodra ebben az orsz√°gban. J√≥ munka, amely seg√≠tenifog az embereken."

PerkinsbŇĎl vegyes √©rzelmeket v√°ltott ki Torrijos ‚ÄĒ egyr√©szt mint ‚Äěeconomic hit man" az volt a feladata, hogy l√©pre csalja, ellenŇĎrz√©se al√° vegye, m√°sr√©szt mint egy v√°llalat partnere √©s fŇĎ k√∂zgazd√°sza ‚ÄĒ √©rdekelt volt abban is, hogy a v√°llalat sz√°m√°ra megb√≠z√°sokat szerezzen. Ebben az esetben azonban vil√°goss√° v√°lt, hogy a szok√°sos frontemberi m√≥dszerekkel nem tud egyezs√©gre jutni Torrijosszal. √Čppen ez√©rt ŇĎ engedett √©s v√°llalta a panamai eln√∂k felt√©teleit. Aggodalmat okozott neki, hogy tudta ‚ÄĒ ez a rendszer arra a felt√©telez√©sre √©p√ľl, hogy a vezetŇĎk ‚ÄĒ mint p√©ld√°ul Torrijos, korrump√°lhat√≥k. Ha azonban valaki ellen√°ll, mint Torrijos, az nemcsak egyeden orsz√°gban okoz probl√©m√°t, de az eg√©sz rendszert vesz√©lyezteti. Rossz p√©ld√°t ny√ļjt a vil√°g t√∂bbi r√©sz√©re.

Ugyanebben az idŇĎben volt egy m√°sik latin-amerikai vezetŇĎ: Jaime Roldos, equadori eln√∂k, aki ugyancsak ellen√°llt Mindketten elutas√≠tott√°k az amerikai olajv√°llalatok k√≠v√°ns√°gait Perkins tudta, hogy ez nem maradhat k√∂vetkezm√©nyek n√©lk√ľl. Val√≥ban - mindkettŇĎj√ľket meggyilkolt√°k a jackalok (sak√°lok), ahogyan a CIA √°ltal alkalmazott b√©rgyilkosokat nevezik.

Amy Goodman Guatemal√°t is megeml√≠ti, ahol 1954-ben megbuktatt√°k Arbens demokratikusan megv√°lasztott eln√∂k√∂t - a United Fruit Company √©s a CIA √°ltal t√°mogatott puccsist√°k. A United Fruit k√©sŇĎbb United Brands n√©ven a Zapata Oilba olvadt be, amely viszont George Bush tulajdona. A Panam√°val kapcsolatos konfliktus m√∂g√∂tt az is √°llt, hogy Torrijos t√°rgyalt a jap√°nokkal egy √ļj Panama-csatorna √©p√≠t√©s√©rŇĎl ‚ÄĒ m√©gpedig √ļgy, hogy a jap√°nok biztos√≠tott√°k volna a finansz√≠roz√°st, de mag√°t a kivitelez√©st a Bechtel v√©gezte volna. A jap√°nok azonban az √©p√≠t√©st is maguk k√≠v√°nt√°k v√©grehajtani. √ćgy a Bechtel kimaradt volna az akkor a vil√°gban foly√≥ legnagyobb √©p√≠t√©si v√°llalkoz√°sb√≥l. Ekkoriban a Bechtel eln√∂ke George Schultz volt, a Nixon-korm√°nyzat p√©nz√ľgyminisztere. A Bechtel c√©g tele volt Nixon, Ford √©s Bush eln√∂k√∂k cimbor√°ival. K√∂zismert, hogy a Bechtel csal√°d √°ll a republik√°nus p√°rt m√∂g√∂tt.

Perkins elmondotta, hogy George Schultz, a Bechtel eln√∂ke √©s Casper Weinberger, a c√©g vezetŇĎ jogtan√°csosa ellenezt√©k Torrijos terv√©t. Nem akart√°k, hogy az Egyes√ľlt √Āllamok √°tadja a Panama-csatorn√°t Panam√°nak, de m√©g ink√°bb ellenezt√©k, hogy a panamai eln√∂k t√°rgyal a jap√°nokkal egy √ļj, zsilipek n√©lk√ľli csatorna meg√©p√≠t√©s√©rŇĎl. A Bechtel mindezt nem tŇĪrhette. Amikor Carter eln√∂k t√°rgyal√°sokba kezdett egy √ļj csatornaszerzŇĎd√©srŇĎl, akkor az h√°tr√°nyosan hatott ki √ļjrav√°laszt√°s√°ra, ugyan√ļgy, ahogyan az ir√°ni t√ļszdr√°ma. Amikor Reagan lett az eln√∂k, George Schultz
- a Bechtel eln√∂ki sz√©k√©t felcser√©lte a k√ľl√ľgyminiszter√©vel, einberger pedig a v√©delmi miniszter lett. Ekkor k√∂z√∂lt√©k Torrijosszal, hogy k√©rik vissza a csatorn√°t, a katonai t√°maszpontokat, √©s hogy szak√≠tsa meg a t√°rgyal√°sokat a jap√°nokkal. Torrijos erre nemet mondott, k√∂z√∂lve, hogy egy szuver√©n orsz√°g eln√∂ke, nem ellens√©ge az Egyes√ľlt √Āllamoknak, nem szocialista √©s nem kommunista. EgyszerŇĪen saj√°t n√©pe jogait √©s √©rdekeit k√©pviseli. Szuver√©n orsz√°gk√©nt joga van b√°rkivel t√°rgyalni egy jobb csatorna meg√©p√≠t√©s√©rŇĎl.

Ennek lett a k√∂vetkezm√©nye, hogy n√©h√°ny h√≥napon bel√ľl g√©pe egy hegynek √ľtk√∂z√∂tt, felrobbant √©s lezuhant. Kem√©ny bizony√≠t√©kot tal√°ltak arra, hogy egy magnetofonba rejtett robban√≥anyaggal hajtott√°k v√©gre a mer√©nyletet. N√©h√°ny h√≥nappal kor√°bban hasonl√≥ t√∂rt√©nt Jamie Roldosszal is, Equador eln√∂k√©vel, aki az olajv√°llalatokkal sz√°llt szembe.

Amy Goodman ezut√°n azt tudakolta, hogy mi okozta a konfliktust az equadori eln√∂k √©s az amerikai olajv√°llalatok k√∂z√∂tt. Perkins szerint Roldos azzal nyerte meg a v√°laszt√°st, hogy ha Equadornak van kŇĎolaja, akkor annak haszn√°b√≥l az equadoriaknak is r√©szes√ľlni√ľk kell. Eln√∂kk√©nt olyan t√∂rv√©nyt hozott, hogy az equadori olajb√≥l befoly√≥ j√∂vedelem nagyobb r√©sz√©nek a lakoss√°ghoz kell ker√ľlnie. Az olajv√°llalatok a nekik juttatott √©sszerŇĪ j√∂vedelemmel nem voltak el√©gedettek √©s tartottak att√≥l hogy ez precedens lehet a vil√°g t√∂bbi orsz√°ga sz√°m√°ra is. Ily m√≥don Roldos √©s Torrijos egym√°st seg√≠tve ellen√°lltak. V√©gzet√ľk is hasonl√≥an teljesedett be.

John Perkins ezut√°n kit√©rt arra, hogy egyre ink√°bb furdalta a lelkiismeret √©s fokozatosan szembeker√ľlt √∂nmag√°val ‚ÄĒ mindazzal a hagyom√°nnyal, amellyel a csal√°dj√°ban megismerkedett, √©s amit a mag√°√©nak vallott. Ugyanakkor cs√°b√≠t√≥an hatott a nagy j√∂vedelem, befoly√°s, √©s az, hogy elhalmozt√°k dics√©rettel p√©ld√°ul olyan szem√©lyek, mint Robert MacNamara, a Vil√°gbank eln√∂ke. A Charles T. Main egy nagyon nyugodt v√°llalat volt 2000 magasan k√©pzett alkalmazottal. A munkat√°rsak 5%-a volt a tulajdonos, ez√©rt nyilv√°ntart√°sukat nem kellett bemutatni a SEC-nek (Securities and Exhange Commission ‚ÄĒ √Črt√©kpap√≠r-fel√ľgyelet). Csendben szolg√°lta a v√°llalat a birodalmi √©rdekeket Az 1980-as √©vekben eladt√°k a v√°llalatot egy nagyobb √©p√≠t√©si c√©gnek, √≠gy ma m√°r nem l√©tezik. A Main munkat√°rsainak szigor√ļan meg volt tiltva, hogy nyilatkozzanak a sajt√≥nak. Perkins azonban megszegte ezt a szab√°lyt. √ćrt egy v√©lem√©nyvez√©rcikket a Panama-csatorn√°r√≥l a Boston Globe-ba, ami√©rt azt√°n kem√©nyen megb√ľntett√©k a v√°llalatn√°l.

Amy Goodman Robert MacNamar√°r√≥l k√≠v√°nt t√∂bbet megtudni. Perkins azt emelte ki v√°lasz√°ban, hogy olyan vil√°gbirodalomr√≥l van sz√≥, amelyet csup√°n n√©h√°ny ember ellenŇĎriz. Ňźket h√≠vja corporatocracynak, vagyis korpor√°ci√≥s arisztokr√°ci√°nak. √Ėk a nagy vil√°gc√©gek, a nagy bankok √©s p√©nzint√©zetek, valamint a korm√°nyok ir√°ny√≠t√≥i √©s rendszerint szem√©ly√ľkben megegyeznek MacNamara az√©rt j√≥ p√©lda erre, mert elŇĎsz√∂r a Ford MŇĪvek eln√∂ke volt, azt√°n Kennedy √©s Johnson eln√∂k√∂k alatt v√©delmi miniszter, majd pedig a Vil√°gbank eln√∂ke lett. Mind a h√°rom √°ll√°s√°ban az amerikai √ľzletvil√°g vezetŇĎinek, a corporatocracynak az √©rdekeit kellett √©rv√©nyes√≠tenie. Ennek l√©nyege javakat Amerik√°ba hozni √©s kizs√°km√°nyolni a vil√°got. Akkoriban demokrata korm√°nyzatok voltak ‚ÄĒ Kennedy√© √©s Johnson√©.

Ma Dick Chenney t√∂lt be hasonl√≥ szerepet. George Schultz is ide sorolhat√≥ az idŇĎsebb Bush eln√∂k idej√©n. De ifjabb Bush eln√∂ks√©ge alatt megeml√≠thetj√ľk Condoleezza Rice-ot is. Val√≥j√°ban k√©tp√°rti √ľgyrŇĎl van sz√≥. Ez kereszt√ľll√©p a p√°rtvonalakon √©s MacNamara nagyon j√≥ p√©lda erre. Ňź volt az egyik legfontosabb szem√©lyis√©g, aki az √ļj gazdas√°gi rendet kialak√≠totta. √Ė ezt agressz√≠v menedzsmentnek nevezte. Ez azt jelentette, hogy vil√°gszerte jelen kell lenni, √©s Amerik√°ba kell hozni mindazt, amivel ma az amerikaiak rendelkeznek. A vil√°g l√©tezŇĎ sz√°z legnagyobb gazdas√°g√°b√≥l 52 korpor√°ci√≥. K√∂z√ľl√ľk 47 amerikai. Az Egyes√ľlt √Āllamokban √©l a F√∂ld n√©pess√©g√©nek 5%-a, ugyanakkor ŇĎ fogyasztja el a vil√°g erŇĎforr√°sainak t√∂bb mint a 25%-√°t. Az amerikaiak 1%-a t√∂bb vagyonnal rendelkezik, mint a t√∂bbi 90%. Ez az 1% a korpor√°ci√≥s arisztokr√°cia, amely mag√°hoz vonja mindezt az erŇĎforr√°st √©s az amerikaiak t√∂bbs√©ge eltartja az ad√≥j√°val, a fogyaszt√°s√°val √©s a hallgat√°s√°val. Mindezzel t√°mogatja ezt a rendszert. Perkins is ezt tette, mint economic hit man. Kiszolg√°lta ezt a rendszert. SŇĎt mi t√∂bb, seg√≠tette terjeszkedni.

Amy Goodman ezut√°n azt tudakolta, hogy hogyan mŇĪk√∂d√∂tt egy√ľtt Perkins a nemzetk√∂zi p√©nz√ľgyi int√©zm√©nyekkel. Perkins elmondotta, hogy 1970-ben √©s 1971-ben volt Indon√©zi√°ban, vagyis abban az idŇĎben, amikor m√©g tartott a vietnami h√°bor√ļ. A felsŇĎ vezetŇĎk azonban m√°r tudt√°k, hogy Amerika el fogja vesz√≠teni ezt. Ez√©rt sz√°m√≠t√°sba vett√©k a domin√≥hat√°st, amely szerint ha Indon√©zia elv√©sz, akkor D√©lkelet-√Āzsia t√∂bbi r√©sze is kiker√ľl a glob√°lis fŇĎhatalom ellenŇĎrz√©se al√≥l. √ögy gondolt√°k, Indon√©zi√°ban lehet meg√°ll√≠tani a folyamatot. A korpor√°ci√≥s hatalom nem akart kommunista rendszert ott. Ugyanakkor az is kider√ľlt, hogy Indon√©zi√°ban sok kŇĎolaj tal√°lhat√≥, amire ig√©nyt tartottak. Arra is figyelemmel kellett lenni, hogy ez a vil√°g legnagyobb l√©leksz√°m√ļ mohamed√°n orsz√°ga. Ez√©rt ha Indon√©zi√°t siker√ľl k√©zben tartani, akkor azzal sokat lehet el√©rni. Ez√©rt k√ľldt√©k John Perkinst ebbe az orsz√°gba ‚ÄĒ ez√ļttal is azzal a feladattal, hogy tukm√°ljon r√° Indon√©zi√°ra hatalmas k√∂lcs√∂n√∂ket. Perkins azt aj√°nlotta, hogy √©p√≠tsenek egy vagy t√∂bb nagym√©retŇĪ elektromos rendszert, amely kellŇĎen fogja szolg√°lni Indon√©zia gazdag embereinek √©rdekeit. E c√©lb√≥l erŇĎsen felnagy√≠tott elŇĎrejelz√©seket k√©sz√≠tettek. Ezek a nagyszab√°s√ļ tetvek val√≥ban fejlesztett√©k Indon√©zia orsz√°gr√©szeinek ipar√°t, de nem szolg√°lt√°k a lakoss√°g √©rdekeit. A k√∂vetkezm√©ny a hatalmas elad√≥sod√°s volt, amelybŇĎl Indon√©zia sohasem ker√ľlhet ki, √©s ez√°ltal el√©rhetŇĎ, hogy a glob√°lis korpor√°ci√≥s birodalom elszak√≠thatatlan r√©sz√©v√© v√°ljon.

Perkins elmondotta, hogy ŇĎ egy m√©rn√∂k√∂t v√°ltott fel indon√©ziai kik√ľldet√©se sor√°n, aki figyelmeztette ŇĎt: ne tegyen olyan gazdas√°gi elŇĎrejelz√©seket, amelyeket nem lehet teljes√≠teni ‚ÄĒ ez ugyanis csal√°s. Ez a m√©rn√∂k ‚ÄĒ Howard Parker ‚ÄĒ l√°tta, hogy mi t√∂rt√©nik ‚ÄĒ feladata az volt, hogy felm√©rje Indon√©zia elektromosenergia-sz√ľks√©glet√©t. Ha teh√°t Perkins, mint gazdas√°gi szak√©rtŇĎ 17 vagy 18%-os gazdas√°gi n√∂veked√©st j√≥sol, akkor az m√°r azt is meghat√°rozza, hogy mennyire kell felbecs√ľlni az elektromosenergiasz√ľks√©gletet. Ez√©rt Parker k√∂z√∂lte Perkinsszel, hogy ezeket a felnagy√≠tott becsl√©seket nem fogja al√°t√°masztani, mert csal√°snak tartja. Ez az eg√©sz a kapzsis√°gon alapul √©s nem hajland√≥ t√°mogatni. Parker ellen√°ll√°sa bizonyos fokig megk√∂nnyebb√ľl√©st jelentett Perkins sz√°m√°ra is. L√°thatta, hogy van egy m√°sik magatart√°s is, amely nem az elŇĎre programozott utat k√∂veti. Howard Parker a val√≥s√°gnak megfelelŇĎen sokkal alacsonyabb elektromosenergia-sz√ľks√©gletet √°llap√≠tott meg. Amikor azt√°n Perkins visszat√©rt Bostonba, szembes√ľlnie kellett azzal, hogy fŇĎn√∂ke elbocs√°totta Parkert. Ekkor h√≠vatta a fŇĎn√∂k √©s k√∂z√∂lt√©k vele, hogy ŇĎ kapta meg az √°ll√°s√°t, a kor√°bbi beoszt√°sa megtart√°sa mellett. Ekkor lett ennek a r√©szlegnek a vezetŇĎje. Gazdag lehet, de olyan elŇĎrejelz√©st kell k√©sz√≠tenie, amit a c√©g elv√°r tŇĎle.

Amy Goodman ezut√°n Ir√°nra k√©rdezett r√°. Perkins szerint ez volt az az orsz√°g, ahol a gazdas√°gi frontemberek elkezdt√©k a mŇĪk√∂d√©s√ľket az 1950-es √©vek elej√©n. Ir√°nnak ekkor Moszadik szem√©ly√©ben demokratikusan megv√°lasztott minisztereln√∂ke volt. Mihelyt hivatalba l√©pett, k√∂vetelte a British Petroleumt√≥l √©s a t√∂bbi olajv√°llalatt√≥l, hogy a hasznuk egy r√©sz√©t adj√°k √°t az ir√°ni n√©pnek. Az olajv√°llalatok az Egyes√ľlt √Āllamok beavatkoz√°s√°t k√©rt√©k. A Szovjetuni√≥nak, amely a II. vil√°gh√°bor√ļ ut√°n a fŇĎ ellenf√©ll√© v√°lt, k√∂z√∂s hat√°ra volt Ir√°nnal. Ez√©rt a birodalom√©p√≠tŇĎ k√∂r√∂k nem k√ľldhettek csapatokat Moszadik elmozd√≠t√°s√°ra. Ehelyett Kermit Roosevelt, egy CIA-√ľgyn√∂k ment Ir√°nba n√©h√°ny milli√≥ doll√°rral, s siker√ľlt olyan tiltakoz√°st, l√°zad√°sokat √©s zŇĪrzavart keltenie, hogy v√©g√ľl is Moszadikot elt√°vol√≠tott√°k √©s a sah ker√ľlt hatalomra. Maga Perkins, amikor Ir√°nba k√ľldt√©k, nem mint korm√°nyzati alkalmazott ment oda, hanem egy mag√°nv√°llalat munkat√°rsak√©nt A Nemzetbiztons√°gi Hivatal √©s a CIA term√©szetesen tudta, hogy mi az igazi feladatuk, de formailag mag√°nc√©gek alkalmazottai voltak, √©s ha lebuktak volna, akkor azt a korpor√°ci√≥s szerz√©si v√°gyra lehetett volna kenni, nem pedig az amerikai korm√°ny politik√°j√°t hib√°ztatni. Ir√°n kulcsfontoss√°g√ļ volt a vil√°gbirodalom √©p√≠tŇĎi sz√°m√°ra ‚ÄĒ egyr√©szt Oroszorsz√°ghoz val√≥ k√∂zels√©ge, m√°sr√©szt kŇĎolajtartal√©kai miatt. A korpor√°ci√≥s hatalom pedig ellenŇĎrizni k√≠v√°nja a kŇĎolajat Az eredeti elk√©pzel√©s az volt, hogy a sah seg√≠teni fogja az eg√©sz k√∂zel-keleti t√©rs√©g ellenŇĎrz√©s al√° v√©tel√©t ‚ÄĒ bele√©rtve Sz√≠ri√°t √©s Irakot is. Ez√©rt Perkins √©s koll√©g√°i tudt√°k, hogy hamarosan h√°bor√ļra ker√ľl sor Irak √©s Ir√°n k√∂z√∂tt. Az elsŇĎ l√©p√©s az volt, hogy szorosra kellett fŇĪzni a kapcsolatokat a sahhal. L√°tt√°k, hogy rendk√≠v√ľl sok olajj√∂vedelemmel rendelkezik, √©s ebbŇĎl az √°ltaluk k√©pviselt v√°llalatok nagy haszonhoz juthatnak. Nemcsak a Charles T. Main, de a Bechtel √©s a Halliburton is, valamint a t√∂bbiek √©p√≠tett√©k a v√°rosokat, erŇĎmŇĪveket, aut√≥p√°ly√°kat √©s ar√°nytalanul nagy m√©rt√©kben gazdagodtak az √≠gy nyert profiton. EgyidejŇĪleg a mohamed√°n vil√°gban igen sokan felh√°borodtak ezen.

Amy Goodman ezut√°n megjegyezte, hogy a kŇĎolaj rendk√≠v√ľl sok konfliktus forr√°sa. Perkins ezt megerŇĎs√≠tette ‚ÄĒ r√°mutatva, hogy minden olyan orsz√°g, amelynek nagyobb kŇĎolajtartal√©ka van, szenvedett emiatt. A kŇĎolaj nem szolg√°lta ezeknek az orsz√°goknak az √©rdekeit, csup√°n egy szŇĪk, nagyon gazdag embercsoportnak van haszn√°ra. Mindenki m√°s sz√°m√°ra tulajdonk√©ppen egy √°tok. Perkins szerint tal√°n az emberis√©g legnagyobb k√°rtevŇĎje a kŇĎolaj. Nemcsak a k√∂rnyezetet puszt√≠tja el, de elpuszt√≠totta sz√°mos orsz√°g gazdas√°gi √©let√©t is √©s a vil√°ggazdas√°gnak is m√©rhetetlen k√°rokat okozott Amikor idŇĎsebb George Bush eln√∂k 1990-ben elind√≠totta az Irak elleni h√°bor√ļt, akkor az Egyes√ľlt √Āllamok m√©g csak napi 8 milli√≥ hord√≥ olajat importalt. Amikor az ifjabb Bush eln√∂k ind√≠tott h√°bor√ļt, akkor m√°r napi 12 milli√≥ hord√≥t import√°lt.
Ezut√°n John Perkins Sza√ļd-Ar√°bi√°ra t√©rt r√°, ahol az olyan gazdas√°gi frontemberek, mint ŇĎ, a legnagyobb sikert k√∂nyvelhetik el. Az 1970-es √©vek elej√©n az OPEC, a KŇĎolajtermelŇĎ Orsz√°gok Szervezete megmutatta erej√©t. K√©ts√©gtelen√ľl ellenszenvesnek tal√°lt√°k az Egyes√ľlt √Āllamok felt√©tel n√©lk√ľli t√°mogat√°s√°t Izraelnek, √©s ezek az orsz√°gok √ļgy d√∂nt√∂ttek, hogy tesznek ellene valamit Ez√©rt jelentŇĎs m√©rt√©kben cs√∂kkentett√©k a kŇĎolajtermel√©st. Az OPEC kŇĎolajembarg√≥ja miatt az amerikai gazdas√°g megingott. Hossz√ļ sorokban √°lltak az aut√≥k a benzint√∂ltŇĎ √°llom√°sokn√°l √©s az amerikaiak att√≥l tartottak, hogy egy √ļjabb 1929-es gazdas√°gi √∂sszeoml√°s elŇĎtt √°llnak az OPEC miatt.

Ekkor az amerikai p√©nz√ľgyminiszt√©rium megkereste John Perkinst √©s t√°rsait, s k√∂z√∂lte vel√ľk, hogy valamit tenni kell, hogy ez soha t√∂bb√© meg ne t√∂rt√©nhess√©k. Utas√≠tott√°k ŇĎket, hogy dolgozzanak ki egy tervet ‚ÄĒ mit kell konkr√©tan tenni ahhoz, hogy egy ilyen embarg√≥ra soha t√∂bb√© ne ker√ľlhessen sor. John Perkins √©s t√°rsai tudt√°k hogy a kulcsorsz√°g Sza√ļdAr√°bia. Egyr√©szt mert t√∂bb kŇĎolaj tartal√©ka van, mint b√°rki m√°snak ‚ÄĒ m√°sr√©szt ebben az idŇĎben az ir√°ni sah helyzete m√°r igen k√©nyes volt √©s l√°that√≥ volt, hogy nem k√©pes a k√∂zel-keleti t√©rs√©g ellenŇĎrz√©s√©re.

Az ‚Äěeconomic hit man'-ek tudt√°k, hogy a sza√ļd-ar√°biai uralkod√≥h√°z korrupt √©s tov√°bb korrump√°lhat√≥, ez√©rt egy olyan aj√°nlatot tettek a sza√ļdi kir√°lyi csal√°dnak, amelynek alapj√°n azokat a petrodoll√°r-milli√°rdokat, amelyeket az Egyes√ľlt √Āllamok fizetett a kŇĎolaj√©rt, visszaforgatj√°k ugyancsak az Egyes√ľlt √Āllamokba √©s elsŇĎsorban amerikai √©rt√©kpap√≠rokba fektetik be. Ezek ut√°n az √©rt√©kpap√≠rok ut√°n fizetendŇĎ kamatot az amerikai p√©nz√ľgyminiszt√©rium eljuttatja olyan √©p√≠tŇĎipari √©s szerelŇĎipari v√°llalatoknak, amelyek nyugati mint√°ra moderniz√°lj√°k Sza√ļd-Ar√°bi√°t, hatalmas v√°rosokat √©p√≠tenek a sivatagba, erŇĎmŇĪvekkel, aut√≥p√°ly√°kkal, amerikai t√≠pus√ļ √ľzleth√°l√≥zatokkal, bev√°s√°d√≥k√∂zpontokkal. Egysz√≥val ‚Äěwesterniz√°lj√°k" Sza√ļdAr√°bi√°t.

(Az iszl√°m tiltja a kamat szed√©s√©t. Ez√©rt a mag√°t m√©lyen vall√°sosnak tekintŇĎ sza√ļdi uralkod√≥h√°z nem akart a visszaforgatott petrodoll√°rok√©rt kamatj√∂vedelmet h√ļzni. Azt azonban m√°r √∂sszeegyeztethetŇĎnek tal√°lta az iszl√°m tan√≠t√°saival, hogy a petrodoll√°rok hozam√°nak fej√©ben hatalmas √©p√≠tkez√©sek folyjanak orsz√°gukban - D. J.)

A meg√°llapod√°s szerves r√©sz√©t k√©pezte, hogy a sza√ļdi uralkod√≥h√°z garanci√°t v√°llal, hogy a kŇĎolaj √°r√°t elfogadhat√≥ szinten tartja, cser√©ben az Egyes√ľlt √Āllamok v√°llalta, hogy az ingatag helyzetŇĪ sza√ļdi kir√°lyi csal√°dot hatalmon tartja, azaz megv√©di a sza√ļdi tr√≥nt. Ez a politikai meg√°llapod√°s ma is √©rv√©nyben van. Annak ellen√©re √©rv√©nyben van, hogy a sza√ļdi h√°z t√°mogatja Oszama bin Ladent. Amikor bin Laden a szovjet hadsereg ellen harcolt Afganiszt√°nban, az amerikaiak biztatt√°k a sza√ļdi uralkod√≥h√°zat, hogy t√°mogass√°k. A sza√ļdi h√°z ma is t√°mogatja Oszama bin Ladent √©s m√°s terroristamozgalmakat is. Amerika m√©gis hatalmon tartja a sza√ļdi uralkod√≥h√°zat, mert stabiliz√°lt√°k a kŇĎolaj √°r√°t √©s tov√°bbra is hatalmas piacot jelentenek az √©p√≠tŇĎ- √©s szerelŇĎipari v√°llalatok sz√°m√°ra.

John Perkins egyike volt azoknak, akik ezt a tervet kidolgozt√°k. Amikor m√°r a r√©szletek is k√©szen √°lltak, akkor nem m√°s, mint Henry Kissinger utazott Rijadba, hogy r√°vegye a sza√ļdi kir√°lyi csal√°dot a terv elfogad√°s√°ra. Kissinger sikerrel j√°rt, mert az akkori uralkod√≥ elfogadta a tervet Ma azonban m√°r sz√°mos koronaherceget is meg kell gyŇĎzni, mivel Sza√ļdAr√°bia nem demokr√°cia. Ennek ellen√©re a kir√°lyi csal√°don bel√ľl m√°r egyfajta konszenzus alapj√°n hozz√°k a d√∂nt√©seket. John Perkins azt a megb√≠zat√°st kapta, hogy vegye fel a kapcsolatot az egyik herceggel, ahabival, aki egy√°ltal√°n nem √∂r√ľlt annak, hogy ‚Äěwesterniz√°lj√°k" haz√°j√°t. M√©gis siker√ľlt j√≥ kapcsolatot ki√©p√≠teni a sza√ļdi herceggel, mert amikor Bostonba utazott Perkinshez, mindig egy k√©k szemŇĪ, szŇĎke h√∂lgyk√≠s√©rŇĎt √≥hajtott mag√°nak. Perkinsnek siker√ľlt ezt a k√©r√©st teljes√≠tenie. Ez nem tekinthetŇĎ kifog√°stalan √ľgyint√©z√©snek, de amit Perkins frontemberk√©nt v√©gzett, szigor√ļ √©rtelemben m√©giscsak leg√°lisnak volt tekinthetŇĎ. Ebben az idŇĎben nagy forgalmat bonyol√≠tottak le feh√©r nŇĎkkel a K√∂zel-Keleten, s a herceg el√©gedett volt ezzel √©s Perkins√©k is, hiszen hozz√°j√°rult mindahhoz, amit ŇĎk akartak tŇĎle. Mivel ahabi t√°mogatta ‚ÄĒ √≠gy az eg√©sz sza√ļdi uralkod√≥h√°z is t√°mogatta.

Amy Goodman megk√©rdezte azt is: mik√©nt sz√ľletett meg a Confessions of An Economic Hit Man (Egy gazdas√°gi frontember vallom√°sai) c√≠mŇĪ k√∂nyv. Perkinsnek lelkiismeret-furdal√°sa volt, √©s √ļgy √©rezte: fel kell t√°rnia azt, hogy mi folyik a vil√°gban. Mag√°t olyan amerikainak tekinti, aki m√©lyen hisz azokban az elvekben, amelyekben az Egyes√ľlt √Āllamok alap√≠t√≥ aty√°i. Az idŇĎ m√ļl√°s√°val l√°tnia kellett, hogy megszegik, kiforgatj√°k ezeket az alapelveket. Ňź √©s nemzed√©ke pedig elvesz√≠ti a demokr√°cia ir√°nti √©rz√©k√©t. Amerika egy kapitalista korpor√°ci√≥s arisztokr√°cia √°ltal ir√°ny√≠tott birodalomm√°, imperialista orsz√°gg√° v√°lt. Azt is l√°tta, hogy ez a birodalom a lehetŇĎ legkifinomultabb √©s √°lc√°zottabb m√≥don j√∂tt l√©tre. M√°s birodalmakat katonai h√≥d√≠t√°ssal hoztak l√©tre. Mindenki tudhatta, hogy a h√≥d√≠t√≥ hadseregek az√©rt mennek egy orsz√°gba, hogy leig√°zz√°k √©s al√°vess√©k a birodalomnak. Ez a fajta birodalom√©p√≠t√©s azonban olyan kifinomult m√≥don ment v√©gbe, hogy az amerikaiaknak errŇĎl fogalmuk sincs.

Amy Goodman erre megjegyezte, hogy ez ma m√°r nem tekinthetŇĎ olyan √°lc√°zott folyamatnak, hiszen m√°r Irak eset√©ben is sokan ellenezt√©k, amit a korpor√°ci√≥s Amerika tett. Perkins ezzel egyet√©rtett ‚ÄĒ hozz√°t√©ve, hogy val√≥sz√≠nŇĪleg ez az egyik oka, hogy meg√≠rhatta k√∂nyv√©t. Amikor elŇĎsz√∂r nekifogott, azt akarta, hogy seg√≠tsenek neki azok, akik ebben a tev√©kenys√©gben r√©szt vettek. Meg akarta ŇĎket interj√ļvolni. A v√°lasz rejtett fenyeget√©s vagy megveszteget√©si k√≠s√©rlet volt Amikor az 1990-es √©vek elej√©n elkezdte √≠rni a k√∂nyv√©t, a bostoni Stoner-Webster Corporation k√©pviselŇĎje adott neki f√©lmilli√≥ doll√°rt az√©rt, hogy ne √≠rja meg ezt a k√∂nyvet Ezt a p√©nzt olyan form√°ban kapta meg, hogy tan√°csad√≥nak alkalmazt√°k, de fizet√©s√©√©rt semmit nem kellet tennie. A Stoner-Webster ugyanabban az √ľzletben tev√©kenykedett, mint a Chades T. Main nevŇĪ c√©g. Ez szigor√ļan jogi √©rtelemben nem volt megveszteget√©s, de nyilv√°nval√≥ volt, hogy az√©rt fogadt√°k fel konzult√°nsnak, hogy ne √≠rjon semmit kor√°bbi tev√©kenys√©g√©rŇĎl. Perkins azzal nyugtatgatta lelkiismeret√©t, hogy olyan nonprofit szervezetet hozott l√©tre, amely sz√°mos orsz√°gban seg√≠tette a bennsz√ľl√∂tteket. A probl√©m√°t az okozta, hogy John Perkins lelkiismerete nem nyugodott meg. Ebben az is szerepet j√°tszott, hogy 1982-ben sz√ľletett egy le√°nya, √©s agg√≥dott a j√∂vŇĎj√©√©rt. De 2001. szeptember 11-e az Amazon vid√©k√©n √©rte, √©s amikor visszat√©rt, a Vil√°gkereskedelmi K√∂zpont hely√©n t√°tong√≥ Ground Zer√≥n√°l (nullapontn√°l) meg√©rett benne az elhat√°roz√°s, hogy fel kell t√°rnia az igazs√°got, mert ami itt t√∂rt√©nt, az k√∂zveden k√∂vetkezm√©nye annak a birodalom√©p√≠t√©snek, amelyet ŇĎk, a gazdas√°gi frontemberek is v√©geztek. Perkins a Ground Zer√≥n√°l meg√©rtette, hogy ha nem tesz valamit a vil√°gban foly√≥ folyamatok megv√°ltoztat√°s√°ra, akkor l√°ny√°nak √©s az ŇĎ gyermekeinek nincs j√∂vŇĎje. M√°ris egy sokkal rosszabb vil√°gban kell √©lni√ľk, mint amiben ŇĎ sz√ľletett. Ez√©rt √ļgy d√∂nt√∂tt, hogy v√°llalnia kell minden kock√°zatot. Az a birodalom, amelyet l√©trehoztak, √©s amely oly sok embernek okoz szenved√©st bolyg√≥nkon, t√∂bb milli√°rd ember sz√°m√°ra csak nyomort √©s szeg√©nys√©get hozott. Naponta 24 000 halnak √©hen √©s 30 000 gyermek pusztul el gy√≥gyszerek hi√°ny√°ban, noha betegs√©g√ľket lehetne gy√≥gy√≠tani. Mindez√©rt v√°llalni kell a felelŇĎss√©get, mert lehet √©s kell is v√°ltoztatni ezen. V√°ltoz√°sra azonban csak akkor ker√ľlhet sor, ha az emberek meg√©rtik, hogy mi is t√∂rt√©nik

Amy Goodman ezut√°n a k√∂nyv megjelen√©s√©rŇĎl √©rdeklŇĎd√∂tt. Perkins elmondotta, hogy az egyik legtekint√©lyesebb kiad√≥ eln√∂ke elolvasta a k√©ziratot, megh√≠vta New Yorkba √©s egy√ľtt eb√©deltek Nagy k√∂nyvnek nevezte az √≠r√°st, amely lebilincselŇĎ √©s kiv√°l√≥an van meg√≠rva. Ez az a t√∂rt√©net, amit el kell mondani, de ŇĎ nem adhatja ki, mert egy nagy nemzetk√∂zi korpor√°ci√≥ birtokolja a v√°llalat√°t, amely nem √≥hajtja, hogy ez a t√∂rt√©net nyilv√°noss√°got kapjon. Perkins azt is elmondotta, hogy r√°menŇĎs New York-i √ľgyn√∂ke minden sz√°mba j√∂hetŇĎ kiad√≥hoz eljuttatta a k√©ziratot A v√°laszlevelek nagyon hasonl√≥kat tartalmaztak, mint amit a m√°r id√©zett kiad√≥ eln√∂ke szem√©lyesen k√∂z√∂lt

Perkins azt is megeml√≠tette: ez a kiad√≥ azt is aj√°nlotta neki, hogy reg√©ny form√°j√°ba √≠rja meg ezt a t√∂rt√©ntet, mert akkor k√∂nnyebb lenne publik√°lni. Perkins azonban ki√°br√°nd√≠t√≥nak tal√°lta, hogy egy olyan orsz√°gban √©l, ahol t√©nyirodalom form√°j√°ban nem lehet meg√≠rni az igazs√°got, csak reg√©ny form√°j√°ban. Hogy egyeztethetŇĎ ez √∂ssze a sajt√≥szabads√°ggal? V√©g√ľl is egy csal√°di tulajdonban l√©vŇĎ San Francisc√≥-i kiad√≥, a Berretth-Koeler vette gondoz√°sba a k√∂nyvet. Ennek ellen√©re az √ļgynevezett fŇĎ√°ram√ļ sajt√≥ m√©g mindig mellŇĎzi. Sok r√°di√≥- √©s t√©v√©programba h√≠vt√°k meg, majd v√©g√ľl az utols√≥ pillanatban lemondt√°k a mŇĪsort. Az ok mindig az volt, hogy valaki jelezte: ellenzi a mŇĪsort. S ha az illetŇĎ j√≥l fizetŇĎ rekl√°mokat jelentetett meg az adott t√©v√©n√©l, akkor a v√©lem√©ny√©t figyelembe kellett venni. Amy Goodman ekkor megjegyezte, hogy mindez a Main nevŇĪ nemzedt√∂zi konzult√°ci√≥s c√©g tekint√©lyes vezetŇĎ k√∂zgazd√°sz√°val t√∂rt√©nik.

Perkins tudja: ma m√°r vesz√©lyesnek tekintik, de amikor egy kor√°bbi interj√ļt sug√°rozott vele ‚ÄěDemocracy Now", az ‚ÄěAmazon.com" nevŇĪ internetes k√∂nyv√°ruh√°zban az ŇĎ k√∂nyve lett m√°snap a legkeresettebb. Hamarosan pedig a New York Times bestseller list√°j√°nak az √©l√©re ker√ľlt. R√∂vid idŇĎ alatt megjelent az √∂t√∂dik kiad√°sa. Ennek ellen√©re egyetlenegy nagy korpor√°ci√≥ √°ltal birtokolt, vagy egy ilyen nagy korpor√°ci√≥t√≥l f√ľggŇĎ telev√≠zi√≥ vagy r√°di√≥ sem k√©sz√≠tett vele interj√ļt.

Term√©szetesen Irak is fontos t√©ma a k√∂nyvben. Perkins besz√°mol arr√≥l, hogy miut√°n vil√°gbirodalom-√©p√≠tŇĎ t√°rsaival nagy sikert arattak Sza√ļdAr√°bi√°ban, √ļgy d√∂nt√∂ttek, hogy hasonl√≥ m√≥dszereket alkalmaznak Irakban is. Azt vett√©k sz√°m√≠t√°sba, hogy a sza√ļdi uralkod√≥h√°zhoz hasonl√≥an Szaddam Huszein √©s k√∂re is megvesztegethetŇĎ. Ezt a felt√©telez√©s√ľket az is al√°t√°masztotta, hogy m√°r hosszabb ideje √°poltak k√ľl√∂nb√∂zŇĎ √ľzleti √©s egy√©b kapcsolatokat az iraki dikt√°torral. R√° akart√°k venni Szaddam Huszeint arra, hogy fogadjon el egy hasonl√≥ √ľzletet, mint a sza√ļdiak. Ňź azonban ezt visszautas√≠totta. Ezut√°n ker√ľlt sor a ‚Äějackals"-ek, vagyis a mer√©nylŇĎk odair√°ny√≠t√°s√°ra. Ňźk sem j√°rtak sikerrel. A testŇĎri feladatokat ell√°t√≥ K√∂zt√°rsas√°gi G√°rda t√ļls√°gosan is loj√°lisnak bizonyult az iraki eln√∂kh√∂z. Megnehez√≠tette feladatukat az is, hogy Szaddam Huszeinnek sok dublŇĎre volt. E kudarcok ut√°n v√©g√ľl is nem maradt m√°s, mint a katonai intervenci√≥. Irak nemcsak a strat√©giai elhelyezked√©se miatt v√°lt rendk√≠v√ľl fontoss√° a Global Empire sz√°m√°ra, hanem az√©rt is, mert ez az orsz√°g rendelkezik a k√∂zel-keleti t√©rs√©g legnagyobb √©desv√≠ztartal√©k√°val √©s term√©szetesen kŇĎolajtartal√©ka vetekedik Sza√ļd-Ar√°bi√°√©val is.

Amerik√°nak egy√©bk√©nt rendk√≠v√ľl neh√©z betartania a sza√ļdi uralkod√≥h√°zzal k√∂t√∂tt meg√°llapod√°s√°t, ugyanis ez az uralkod√≥h√°z igen n√©pszerŇĪtlenn√© v√°lt a saj√°t alattval√≥i k√∂r√©ben is. √Čvente t√∂bb mint sz√°z mer√©nyletet k√∂vetnek el ellen√ľk. 2004-ben m√°r az amerikai konzul√°tust is megt√°madt√°k Sza√ļd-Ar√°bi√°ban. Az uralkod√≥csal√°d kez√©bŇĎl egyre ink√°bb kics√ļszik az ellenŇĎrz√©s. N√©pszerŇĪtlens√©g√©hez az is jelentŇĎsen hozz√°j√°rult, hogy elfogadta a Global Empire √°ltal felaj√°nlott alkut Val√≥j√°ban a bukott ir√°ni sahhoz hasonl√≥an viselkedtek. Ezt az alkut Oszama bin Laden is kem√©nyen t√°madja. De a vil√°g egy√©b orsz√°gaiban is el√©gedetlenek a mohamed√°n vall√°s√ļ emberek. Az iszl√°m legszentebb helyei Mekk√°ban vannak, √©s a muszlimok a sza√ļdi uralkod√≥h√°zat nem tartj√°k m√©lt√≥nak arra, hogy ŇĎk ellenŇĎrizz√©k az iszl√°m legszentebb helyeit. Egyre re√°lisabb vesz√©lly√© v√°lt, hogy Amerika is elvesz√≠ti ellenŇĎrz√©s√©t a sza√ļdi h√°z felett. Hogy m√©gis megv√©delmezhesse ŇĎket, sz√ľks√©gess√© v√°lt az iraki olajmezŇĎk √°tv√©tele, mert ezek a felt√©telez√©sek szerint m√©g nagyobbak, mint Sza√ļd-Ar√°bia olajmezŇĎi.

Amy Goodman ezut√°n eml√©keztette John Perkinst, hogy gazdas√°gi frontemberk√©nt legfŇĎbb feladata volt a strat√©giailag fontos orsz√°gok vezetŇĎinek meggyŇĎz√©se Indon√©zi√°t√≥l Panam√°ig arr√≥l, hogy vegyenek fel hatalmas k√∂lcs√∂n√∂ket. Az ‚Äěeconomic hit man"-nek kellett meggyŇĎzni ezeket a vezetŇĎket arr√≥l, hogy a nekik felaj√°nlott nagy projekteket √©rdemes megval√≥s√≠tani √©s hasznos, ha ennek √©rdek√©ben hatalmas k√∂lcs√∂n√∂ket vesznek fel. Bebizonyosodott, hogy elad√≥sod√°suk ut√°n ezek az orsz√°gok kiv√©tel n√©lk√ľl az amerikai korm√°ny, a Vil√°gbank √©s m√°s, Amerika √°ltal domin√°lt √ľgyn√∂ks√©gek ellenŇĎrz√©se al√° ker√ľltek. Ezek dikt√°lt√°k az ad√≥ss√°gszolg√°lati felt√©teleket √©s r√°k√©nyszer√≠tett√©k ezen orsz√°gok korm√°nyait, hogy vess√©k al√° magukat az eml√≠tett int√©zm√©nyek akarat√°nak. Amy Goodman azt k√©rdezte PerkinstŇĎl, hogy val√≥j√°ban mit gondolnak p√©ld√°ul a Vil√°gbank munkat√°rsai. Ok hogyan l√°tj√°k √©s √©rtelmezik ezt a helyzetet?

Ezeken az int√©zm√©nyeken bel√ľl sok munkat√°rs nem ismeri fel pontosan, hogy mi is folyik A Bechtel √©s a Haliburton m√©rn√∂kei, √©s a Vil√°gbank p√©nz√ľgyi szak√©rtŇĎi jelentŇĎs r√©sz√ľkben t√°j√©kozatlanok. Nekik kellene l√°tniuk, hogy mi is folyik a val√≥s√°gban. A dolgok m√∂g√© kellene n√©zni√ľk √©s l√°tniuk a l√©nyegi folyamatokat. √ćgy p√©ld√°ul az ŇĎ ap√≥sa a Bechtel c√©g fŇĎ√©p√≠t√©sze, aki a k√∂nyv √≠r√°sakor m√°r nyugd√≠jba vonult, nagy v√°rosokat √©p√≠tett Sza√ļd-Ar√°bi√°ban. √Ė volt ennek a projektnek a felelŇĎse. Sz√°m√°ra ez a feladat √°lmainak beteljes√ľl√©s√©t jelentette. Soha nem gondolt arra, hogy milyen m√©ly √°ramlatok zajlanak a felsz√≠n alatt. Perkins megeml√≠tette, hogy nemr√©g j√°rt Nep√°lban √©s Tibetben, valamint D√©l-Amerik√°ban, √©s meglepte, hogy ezen orsz√°gok milyen sok lakosa k√©rdŇĎjelezi meg saj√°t korm√°nyzat√°t. Abb√≥l indulnak ki, hogy orsz√°gaik korm√°nyzata korrupt, hasonl√≥an az amerikai korm√°nyzathoz. Amerik√°ban viszont b√°mulatosan kevesen vonj√°k k√©ts√©gbe a korm√°nyzat tisztess√©g√©t ‚ÄĒ legal√°bbis ny√≠ltan. T√©ny az, hogy az amerikaiak t√∂bbs√©ge nem akarja tudni, hogy val√≥j√°ban mi folyik, de erre sz√ľks√©g van. Ezzel a be√°ll√≠t√≥d√°ssal magyar√°zhat√≥, hogy a Global Empire szolg√°lat√°ban √°ll√≥ szervezetek munkat√°rsai egy√ľttmŇĪk√∂dnek a rendszerrel, erre a munk√°ra lettek kik√©pezve √©s igen j√≥l megfizetik ŇĎket. Ugyanakkor mindig vannak legfel√ľl olyan magas beoszt√°s√ļ beavatottak, mint amilyen ŇĎ is volt, akik tudj√°k, hogy mi folyik. Ňźk r√©szei a rendszernek √©s felhaszn√°lnak minden rendelkez√©s√ľkre √°ll√≥ eszk√∂zt, hogy mozg√°sban tarts√°k.

Mi√©rt minŇĎs√≠thetŇĎ szuperkorpor√°ci√≥nak az Egyes√ľlt√Āllamok?

A k√∂z√∂ns√©ges korpor√°ci√≥hoz hasonl√≥an az Egyes√ľlt √Āllamok is elsŇĎbbs√©get ad a profit√©rdekeknek az emberis√©g √°ltal√°nos-egyetemes √©rdekeivel szemben. A korpor√°ci√≥ l√©nyeg√©n√©l fogva kizs√°km√°nyol√≥ szervezeti k√©pzŇĎdm√©ny. Teh√°t nem arr√≥l van sz√≥, hogy a korpor√°ci√≥k kizs√°km√°nyolj√°k az embereket, hanem a korpor√°ci√≥ belsŇĎ l√©nyeg√©hez tartozik, hogy kizs√°km√°nyol√≥. A korpor√°ci√≥k m√°r jogi szab√°lyozotts√°gukn√°l fogva is arra vannak k√∂telezve, hogy minden m√°s szempontot megelŇĎzve maximaliz√°lj√°k a r√©szv√©nytulajdonosok profitj√°t. Amikor teh√°t √©rdek-√∂ssze√ľtk√∂z√©s keletkezik, a korpor√°ci√≥ elker√ľlhetetlen√ľl azt a megold√°st v√°lasztja, amely p√©nz√ľgyileg t√∂bbet hoz, √©s elveti azt, amely kev√©sb√© hasznot hoz√≥, de a k√∂z√©rdeket szolg√°lja. Ennek a v√©geredm√©nye a kizs√°km√°nyol√°s.

Az egyik legnyilv√°nval√≥bb ter√ľlet, ahol a korpor√°ci√≥knak ez a term√©szete nyilv√°nval√≥v√° v√°lik, a k√∂rnyezetv√©delem. Ha ak√∂z√∂tt kell egy korpor√°ci√≥nak v√°lasztania, hogy mi az, ami kedvezŇĎbb a term√©szeti k√∂rnyezet megŇĎrz√©s√©nek, a k√∂rnyezetszennyezŇĎd√©s elker√ľl√©s√©nek, vagy pedig mi kedvezŇĎbb annak, hogy m√©g nagyobb hasznot tudjon elŇĎ√°ll√≠tani, teljes biztons√°ggal √°ll√≠that√≥, hogy a k√∂rnyezetv√©delem h√ļzza a r√∂videbbet Ha azonban van olyan erŇĎs jogrendszer, amely kem√©nyen szankcion√°lja a k√∂rnyezetszennyezŇĎd√©st, akkor a korpor√°ci√≥ term√©szetesen k√©nyszerŇĪs√©gbŇĎl d√∂nthet m√°sk√©pp is. Ha azonban ezeket a szab√°lyokat a deregul√°ci√≥ sor√°n megsz√ľntetik, akkor az kiv√©tel n√©lk√ľl mindig a term√©szeti k√∂rnyezet m√©g felelŇĎtlenebb kihaszn√°l√°s√°hoz vezet.

Ugyanez a kizs√°km√°nyol√≥ term√©szet mutatkozik meg a munkab√©rek vonatkoz√°s√°ban. Hallgat√≥lagos egy√ľttmŇĪk√∂d√©s van a korpor√°ci√≥k k√∂z√∂tt a b√©rek leszor√≠t√°s√°ban. A monopolhelyzetben l√©vŇĎ korpor√°ci√≥k ‚ÄĒ nem teljesen kiel√©g√≠tve a keresletet ‚ÄĒ k√©pesek term√©keiket magasabb √°ron eladni √©s j√∂vedelm√ľket l√©nyegesen megemelni, sz√°rmazzon az ak√°r a leszor√≠tott munkab√©rekbŇĎl vagy a t√ļlzottan nagy profitb√≥l. Az elm√ļlt k√©t √©vtizedben a korpor√°ci√≥knak ez a kizs√°km√°nyol√≥ term√©szete megnyilv√°nult abban, hogy p√©ld√°ul az Egyes√ľlt √Āllamokb√≥l √©s m√°s iparilag fejlett orsz√°gokb√≥l a termelŇĎ v√°llalatok az alacsony munkab√©rŇĪ, √©s m√°s szempontb√≥l is k√∂lts√©gk√≠m√©lŇĎ orsz√°gokba telep√ľltek √°t Ez egyr√©szt rendk√≠v√ľl h√°tr√°nyos a fejlett ipari orsz√°gok dolgoz√≥ r√©tegei szempontj√°b√≥l, m√°sr√©szt a befogad√≥ orsz√°gok munkaerej√©nek fokozottabb kizs√°km√°nyol√°s√°hoz vezetett.

A korpor√°ci√≥ minden egy√©b szempontot, megfontol√°st, k√∂vetelm√©nyt egyeden dimenzi√≥ra ‚ÄĒ a p√©nzbeli sz√°moss√°gra ‚ÄĒ reduk√°l. A korpor√°ci√≥knak a harmadik vil√°gbeli orsz√°gokban az amerikai vagy nyugat-eur√≥pai munkav√°llal√≥k b√©r√©nek csak a t√∂red√©k√©t kell megfizetni√ľk. A ‚Äěharmadik orsz√°gokban" a munkab√©r csak akkora, hogy a legalacsonyabb szinten teszi lehetŇĎv√© a munkaerŇĎ reprodukci√≥j√°t. Az a szempont, hogy az adott munkav√°llal√≥ is ember, akinek ig√©nye lehet k√©pess√©gei optim√°lis kifejt√©s√©re ‚ÄĒ sz√°m√≠t√°sba sem j√∂n. E neoliber√°lis gazdas√°gpolitika h√≠vei azzal √©rvelnek, hogy mindezt nem lehet kizs√°km√°nyol√°snak tekinteni, hiszen a k√ľlf√∂ldi dolgoz√≥k √≠gy munk√°hoz jutnak. Ha pedig t√∂bbre tartan√°nak ig√©nyt, akkor munka n√©lk√ľl maradn√°nak. Akik √≠gy √©rvelnek, nem veszik figyelembe, hogy ezekben a gyakran √∂nk√©nyuralmi politikai berendezked√©sŇĪ orsz√°gokban hi√°nyzik a gazdas√°g √©s a munka vil√°g√°nak kellŇĎ szab√°lyoz√°sa. Arra sincsenek tekintettel, hogy t√∂megesen dolgoznak gyermekek rendk√≠v√ľl f√°raszt√≥ k√∂r√ľlm√©nyek k√∂z√∂tt, napi 14 √≥r√°t. Ez vissza√©l√©s a munk√°t v√©gzŇĎk jogaival, amit az tesz lehetŇĎv√©, hogy nem l√©teznek a megfelelŇĎ munkajogi √©s eg√©szs√©g√ľgyi elŇĎ√≠r√°sok. Ez√©rt fizethetnek a korpor√°ci√≥k rendk√≠v√ľl alacsony b√©reket

Ehhez kell sz√°m√≠tani azt is, hogy ugyanezen orsz√°gokban rendk√≠v√ľl laz√°k a k√∂rnyezetv√©delmi elŇĎ√≠r√°sok. Azok a korpor√°ci√≥k, amelyeknek √Čszak-Amerik√°ban vagy Nyugat-Eur√≥p√°ban csak nagy k√∂lts√©gekkel mŇĪk√∂dhetn√©nek, mert jelentŇĎs √∂sszegeket kellene beruh√°zniuk a term√©szeti k√∂rnyezet rehabilit√°l√°s√°ba, joggal mondj√°k: mi√©rt tegy√©k ezt, amikor szinte k√∂lts√©gmentesen tehetik ugyanezt a harmadik vil√°gbeli orsz√°gokban.

Ennek a gazdas√°gi magatart√°snak szinte term√©szetes kieg√©sz√≠tŇĎje az, hogy a korpor√°ci√≥k k√©szek egy√ľttmŇĪk√∂dni √©s √∂sszej√°tszani a despotikus rendszerekkel. A korpor√°ci√≥knak ez a minden√ľtt tetten √©rhetŇĎ hajlama arra, hogy a k√∂lcs√∂n√∂s haszon √©rdek√©ben egy√ľttmŇĪk√∂djenek diktat√≥rikus rendszerekkel, olyan l√©nyeges szempont, amelyrŇĎl e neoliber√°lis gazdas√°gi rendszer t√°mogat√≥i nem besz√©lnek, illetve elint√©zik azzal, hogy ez a globaliz√°ci√≥.

A korpor√°ci√≥knak az egyik legk√°rt√©konyabb tulajdons√°ga, hogy kiharcolt√°k maguknak a jogi szem√©ly st√°tust Egy jogi szem√©ly term√©szetesen nem szem√©ly, hanem jogi absztrakci√≥. De olyan absztrakci√≥, amely ig√©nyt tart arra, hogy ugyanolyan jogok, elŇĎjogok √©s v√©detts√©gek illess√©k meg, mint az √©lŇĎ, term√©szetes szem√©lyt Itt r√° kell mutatni, hogy alapvetŇĎ k√ľl√∂nbs√©g van a jogok √©s az √ļgynevezett privil√©giumok k√∂z√∂tt A term√©szetes szem√©lyis√©gŇĪ embert az√©rt illetnek meg elidegen√≠thetetlen jogok, mert embernek sz√ľletett. Ezeket a jogokat, ha valaki vall√°sos, akkor isteni eredetŇĪnek ‚ÄĒ ha nem vall√°sos, akkor a term√©szeti t√∂rv√©nyekbŇĎl levezethetŇĎ jogoknak tekinti. Ezzel szemben az elŇĎjogok, kedvezm√©nyek olyan ember √°ltal ny√ļjtott privil√©giumok, amelyeket az egyik ember ny√ļjt a m√°siknak, √©s amelyek ez√©rt vissza is vonhat√≥ak. Teh√°t az alapvetŇĎ emberi jogok √©s politikai szabads√°gjogok elidegen√≠thetetlenek. Ezzel szemben a kedvezm√©nyek, privil√©giumok, v√©detts√©gek visszavonhat√≥ak.

EbbŇĎl k√∂vetkezik, hogy egy jogi szem√©lyt nem illethetnek meg kiz√°r√≥lag a term√©szetes szem√©lyhez kapcsolhat√≥ emberi jogok √©s politikai szabads√°gok. Amikor az Egyes√ľlt √Āllamok alap√≠t√≥ aty√°i, akik a felvil√°gosod√°s eszm√©it √©s a purit√°nok erk√∂lcsi √©rt√©krendszer√©t k√∂vett√©k, l√©trehozt√°k az Egyes√ľlt √Āllamok korm√°nyzati rendszer√©t, gondosan √ľgyeltek arra, hogy ez az √°llamszervezet al√° legyen vetve a term√©szetes szem√©lyekbŇĎl √°ll√≥ polg√°roknak. A leghat√°rozottabban kider√ľl az alkotm√°nyb√≥l, hogy az √°llam az isteni vagy term√©szetjogi eredetŇĪ elidegen√≠thetetlen jogokkal rendelkezŇĎ term√©szetes szem√©lyek k√∂z√∂s akarat√°b√≥l l√©tezik.

Amikor azonban az amerikai alkotm√°ny sz√∂veg√©be be√©p√≠tett√©k az √ļgynevezett 14. alkotm√°nykieg√©sz√≠t√©st, akkor az amerikai korm√°nyzati rendszernek egy a kor√°bbit√≥l l√©nyegesen k√ľl√∂nb√∂zŇĎ v√°ltozata j√∂tt l√©tre. E szerint az 1868-ban elfogadott alkotm√°nykieg√©sz√≠t√©s szerint az emberek vannak al√°rendelve az √°llamnak √©s a korm√°nyzatnak, √©s nem ford√≠tva. Ez az alkotm√°nykieg√©sz√≠t√©s bevezette, hogy a term√©szetes szem√©lyis√©gŇĪ embereknek j√°r√≥ emberi jogokat √©s politikai szabads√°gjogokat az √°llam ny√ļjtja √©s nem ford√≠tva. Ezt a fordulatot √ļgy is megfogalmazhatjuk, hogy az alap√≠t√≥ aty√°k olyan alkotm√°nyt fogalmaztak meg, amely egy, a term√©szetes szem√©lyis√©gŇĪ emberekbŇĎl √°ll√≥ k√∂zt√°rsas√°got hozott l√©tre. Ezzel szemben a 14. alkotm√°nykieg√©sz√≠t√©ssel m√≥dos√≠tott alkotm√°ny demokr√°ci√°v√° torz√≠totta ezt a k√∂zt√°rsas√°got, amely azonban alapvetŇĎen k√ľl√∂nb√∂zik az alap√≠t√≥ aty√°k eredeti elk√©pzel√©seitŇĎl.

Mi a k√ľl√∂nbs√©g a demokr√°cia √©s a k√∂zt√°rsas√°g kŇĎz√∂tt?

A demokr√°ci√°ban az √°llam a szuver√©n √©s kegyet gyakorolva biztos√≠t jogokat polg√°rainak. A k√∂zt√°rsas√°gban a term√©szetes szem√©lyis√©gŇĪ polg√°rok egy√ľttesen szuver√©nek. A h√ļs-v√©r polg√°rok k√∂z√∂s sz√ľks√©gleteik √©s √©rdekeik hat√©konyabb int√©z√©se √©rdek√©ben bizonyos jogokat √°truh√°znak az √°llamra, amelyet azonban az √°llamt√≥l sz√ľks√©g eset√©n vissza is vehetnek. A k√∂zt√°rsas√°gban teh√°t term√©szetes szem√©lyis√©gŇĪ polg√°rok rendelkeznek egy k√∂z√ľgyeket ell√°t√≥ int√©zm√©nnyel, amely al√° van vetve a szuver√©n polg√°rok k√∂z√∂ss√©g√©nek. Ez√©rt a polg√°rok ezt az √°llamot √©s korm√°nyzatot m√≥dos√≠thatj√°k is. A demokr√°ci√°ban viszont nem a polg√°rok, hanem az √°llam a szuver√©n. √Ėv√© a v√©gsŇĎ sz√≥, √©s ŇĎ d√∂nti el, hogy mennyi jogot biztos√≠t a polg√°rainak √©s milyen felt√©telekkel.

A 14. alkotm√°nykieg√©sz√≠t√©s eset√©ben az t√∂rt√©nt, hogy a felszabad√≠tott sz√≠nes bŇĎrŇĪ lakoss√°gnak √°llampolg√°ri jogokat biztos√≠tottak. Ezeknek a szintje, legal√°bbis pap√≠ron, megegyezett a feh√©r bŇĎrŇĪ polg√°rokat megilletŇĎ jogok szintj√©vel. Val√≥j√°ban itt azonban nem az t√∂rt√©nt, hogy a sz√≠nes bŇĎrŇĪek lettek egyenlŇĎk a feh√©rekkel, hanem az t√∂rt√©nt, hogy az √°llampolg√°rok eg√©sze, sz√≠nes bŇĎrŇĪek √©s feh√©rek egyar√°nt, a k√∂zt√°rsas√°gi √°llamform√°b√≥l, ahol az √°llampolg√°rok voltak a szuver√©nek √©s tŇĎl√ľk f√ľgg√∂tt az √°llam, √°tker√ľltek egy olyan rendszerbe ‚ÄĒ demokr√°ci√°ba ‚ÄĒ ahol az √°llam √©s a korm√°ny a szuver√©n, √∂v√© a v√©gsŇĎ sz√≥ √©s ŇĎ biztos√≠t jogokat polg√°rainak. Ez a fordulat tette lehetŇĎv√©, hogy egy jogi absztrakci√≥ ‚ÄĒ a jogi szem√©ly ugyanolyan jogokat ig√©nyeljen mag√°nak, mint a term√©szetes szem√©lyis√©gŇĪ √°llampolg√°r. A korpor√°ci√≥s k√©pzŇĎdm√©nyek, ezek az objektiv√°l√≥dott jogi absztrakci√≥k √≠gy teljesen egyenlŇĎ jog√°ll√°s√ļakk√° v√°ltak a h√ļs-v√©r emberekkel, a term√©szetes szem√©lyis√©gŇĪ √°llampolg√°rokkal. Ez a mesters√©ges v√°ltoztat√°s ellentmond a term√©szet rendj√©nek, de t√°rsadalmilag √©s gazdas√°gilag sem k√≠v√°natos. A korpor√°ci√≥nak nevezett, objektiv√°l√≥dott jogi absztrakci√≥ nem tarthat ig√©nyt annyi jogra, mint ami h√ļs-v√©r ember term√©szetes velej√°r√≥ja m√°sik embert√°rs√°hoz val√≥ viszonylat√°ban.

Ha m√©lyebben √°tgondoljuk, akkor meg√°llap√≠thatjuk: val√≥j√°ban nem a korpor√°ci√≥k jutottak a k√∂zt√°rsas√°g szuver√©n polg√°r√°nak a jogi st√°tus√°hoz, hanem a k√∂zt√°rsas√°got v√°ltott√°k fel egy sokkal igazs√°gtalanabb rendszerrel, a demokr√°ci√°val. Ennek eredm√©nyek√©nt a term√©szetes szem√©lyis√©gŇĪ emberek ‚ÄĒ Isten teremtm√©nyei vagy a term√©szet t√∂rv√©nyei k√∂vetkezt√©ben l√©trej√∂tt k√ľl√∂nleges √©lŇĎl√©nyek ‚ÄĒ jogai cs√∂kkentek, √©s egy szintre ker√ľltek az objektiv√°l√≥dott jogi absztrakci√≥nak, a korpor√°ci√≥nak a jogaival. Ennek az az eredm√©nye, hogy a korpor√°ci√≥knak ma m√°r t√©nylegesen sokkal t√∂bb hatalmuk √©s befoly√°suk van a t√°rsadalomban, mint amennyi elfogadhat√≥ lenne egy term√©szetes emberi k√∂z√∂ss√©gben.

A korpor√°ci√≥k vagyonosod√°sa korl√°tlan, mert el van szak√≠tva a teljes√≠tm√©nytŇĎl. A term√©szetes szem√©ly vagyonosod√°sa viszont teljes√≠tm√©ny√©tŇĎl f√ľgg, de ezt a vagyont a korpor√°ci√≥s t√ļlhatalom el tudja vonni tŇĎle. Ezt j√≥l mutatja, hogy Amerik√°ban az √°llampolg√°roknak azt a tev√©kenys√©g√©t, amely a l√©tfenntart√°sukat szolg√°lja, a kereskedelmi jogi k√≥dex szab√°lyozza, nem pedig a ‚Äěcommon law", vagyis a term√©szetes szem√©lyek viszonyaira m√©rt√©kad√≥ √°ltal√°nos jog. Ezt a k√ľl√∂nbs√©gt√©telt √ļgy is meg lehet fogalmazni, hogy a szem√©lyhez kapcsol√≥d√≥ termŇĎf√∂ld jog√°t a mindenki sz√°m√°ra szabadon √°ll√≥ tenger jog√°val v√°ltott√°k fel. Ennek a v√°ltoz√°snak az eredm√©nyek√©nt a term√©szetes szem√©lyek is egyszem√©lyes korpor√°ci√≥kk√° alakultak, akik felcser√©lt√©k a k√∂zt√°rsas√°got demokr√°ci√°ra, elidegen√≠teden jogaikat az √°llamt√≥l kapott jogokra, saj√°t szuverenit√°sukat pedig a korpor√°ci√≥k szuverenit√°s√°ra. Mindez elvezetett a legalizmusnak abba az √ļtvesztŇĎj√©be, ahol m√°r semmi sem az, aminek l√°tszik. Ezt a mŇĪvi vil√°got divatos kifejez√©ssel √©lve ‚Äěm√°trixnak" is nevezhetj√ľk. Ebben megtal√°lhat√≥ a szabads√°gnak a l√°tszata, de ez a szabads√°g m√°r n√©lk√ľl√∂zi a l√©nyeges alapokat, elsŇĎsorban azt, hogy minden egyes ember rendelkezhess√©k saj√°t munk√°j√°nak eredm√©ny√©vel, √©s teljes√≠tm√©ny√©t senki ne vehesse el tŇĎle sem rendŇĎr√°llami m√≥dszerekkel, sem p√©nzuralmi technik√°kkal. Szem√©lyes teljes√≠tm√©nyhez k√∂tŇĎdŇĎ vagyon n√©lk√ľl az √∂nrendelkez√©s √©s a szabads√°g val√≥j√°ban csak l√°tszat.

Mindezek figyelembev√©tel√©vel √°ll√≠tjuk azt, hogy az Amerikai Egyes√ľlt √Āllamok egy glob√°lis hat√≥k√∂rŇĪ szuperkorpor√°ci√≥v√° alakult √°t. Ez a szuperkorpor√°ci√≥ tŇĪnik a vil√°gt√∂rt√©nelemben eddig ismert leghatalmasabb √©s legk√≠m√©letlenebb birodalmi k√©pzŇĎdm√©nynek. Az Egyes√ľlt √Āllamok is elsŇĎbbs√©get ad a p√©nzk√∂zpont√ļs√°gnak, a korl√°tlanul n√∂velhetŇĎ profitnak az emberk√∂zpont√ļs√°ggal, az emberi k√©pess√©gek √©s lehetŇĎs√©gek optim√°lis kifejleszt√©s√©vel szemben. John Perkins, Jeremy R. Hammond √©s m√°s szerzŇĎk szerint is az Egyes√ľlt √Āllamok mint szuperkorpor√°ci√≥, elt√©rŇĎen mŇĪk√∂dik az olyan transznacion√°lis v√°llalatbirodalmakt√≥l, mint p√©ld√°ul az Unocal vagy a Halliburton. Ink√°bb a maffi√°hoz hasonl√≠that√≥ a mŇĪk√∂d√©se, mert lehetŇĎs√©ge van, hogy csap√°st m√©rjen minden versenyt√°rs√°ra, amely vesz√©lyeztetheti a fenn√°ll√≥ rendet √©s kiv√©telezett helyzet√©t. Itt is az az elv mŇĪk√∂dik, hogy ‚Äěcsak az √ľzletet kell n√©zni, minden szem√©lyes szempont f√©lret√©tel√©vel". (‚ÄěNothing personal, just business"). De a szervezett bŇĪn√∂z√©snek m√©g a legkem√©nyebb r√©sztvevŇĎi is csak irigykedve szeml√©lhetik Amerika fegyveres hatalm√°t, amellyel a szuperkorpor√°ci√≥ r√° tudja k√©nyszer√≠teni akarat√°t a vil√°gra.

Term√©szetesen ezeket a n√©zeteket lehet Amerika-ellenesnek nevezni. E sorok √≠r√≥ja, aki nagy tisztelŇĎje az amerikai F√ľggetlens√©gi nyilatkozatot megfogalmaz√≥, majd pedig a vil√°gt√∂rt√©nelem eddig legmaradand√≥bbnak bizonyult alkotm√°ny√°t elk√©sz√≠tŇĎ alap√≠t√≥ aty√°knak, √ļgy gondolja, hogy az a val√≥ban hiteles amerikai polg√°r, aki a F√ľggetlens√©gi nyilatkozat, valamint az alkotm√°ny elveihez √©s rendelkez√©seihez tartja mag√°t. Ha pedig szembes√ľl√ľnk azzal, hogy a legut√≥bbi amerikai korm√°nyzatok sorban fel√ľl√≠rj√°k az amerikai alkotm√°ny rendelkez√©seit, akkor ink√°bb ezeket a l√©p√©seket lehet Amerika-ellenesnek minŇĎs√≠teni.

A korpor√°ci√≥k kollekt√≠v tulajdonos√°nak, a glob√°lis p√©nz√ľgyi kartell hatalm√°t kik√©nyszer√≠thetŇĎ - szankcion√°lhat√≥ - szab√°lyokkal kellene korl√°tozni. Csak ilyen szab√°lyokkal lehetne megv√©delmezni a term√©szetes szem√©lyek imm√°ron elidegen√≠thetŇĎv√© v√°lt emberi jogait √©s politikai szabads√°gait. Elj√°rt az idŇĎ az olyan √°llam √©s korm√°nyzat felett, amely elsŇĎsorban a korpor√°ci√≥kat v√©delmezi, az ŇĎ √©rdekeiket szolg√°lja a term√©szetes szem√©lyek jogv√©delme helyett. Ma m√©g a demokr√°cia nem semmis√≠tette meg a k√∂zt√°rsas√°g minden maradv√°ny√°t. Tal√°n m√©g van lehetŇĎs√©g arra, hogy helyre lehessen √°ll√≠tani a term√©szetes szem√©lyis√©gŇĪ polg√°rok szuverenit√°s√°t a korpor√°ci√≥knak al√°rendelt √°llam szuverenit√°s√°val szemben. Annak bizony√≠t√°s√°ra pedig, hogy val√≥ban e szerint a gondolatmenet szerint akart√°k az alap√≠t√≥ aty√°k l√©trehozni a szabad polg√°rok szuverenit√°s√°n nyugv√≥ √°llamot, a k√∂zt√°rsas√°got, √°lljon itt egy id√©zett az 1776. j√ļlius 4-√©n k√∂zz√©tett F√ľggetlens√©gi nyilatkozatb√≥l, amelyet az Egyes√ľlt √Āllamok Kongresszus√°nak a tagjai fogadtak el:
‚ÄěMag√°t√≥l √©rtetŇĎdŇĎnek tartjuk azokat az igazs√°gokat, hogy minden ember egyenlŇĎnek teremtetett, az embert teremtŇĎje olyan elidegen√≠thetetlen jogokkal ruh√°zta fel, amelyekrŇĎl le nem mondhat, s ezek k√∂z√© a jogok k√∂z√© tartozik a jog az √©lethez √©s a szabads√°ghoz, valamint a jog a boldogs√°gra val√≥ t√∂rekv√©sre. Ezeknek a jogoknak a biztos√≠t√°s√°ra az emberek korm√°nyzatokat l√©tes√≠tenek, amelyeknek t√∂rv√©nyes hatalma a korm√°nyzottak beleegyez√©s√©n nyugszik. Ha b√°rmikor, b√°rmely korm√°nyforma alkalmatlann√° v√°lik e c√©lok megval√≥s√≠t√°s√°ra, a n√©p joga, hogy az ilyen korm√°nyzatot megv√°ltoztassa vagy elt√∂r√∂lje, √©s √ļj korm√°nyzatot l√©tes√≠tsen, olyan elvekre alap√≠tva √©s hatalm√°t olyan m√≥don szervezve, amely jobban v√©di biztons√°g√°t, √©s jobban elŇĎseg√≠ti boldogul√°s√°t. A j√≥zan √©sz azt k√≠v√°nja, hogy a j√≥l bev√°lt korm√°nyzatot ne v√°ltoztassuk meg jelent√©ktelen √©s m√ļl√≥ neh√©zs√©gek miatt; √©s val√≥ban, a tapasztalat azt mutatja, hogy az emberis√©g ink√°bb szenved mindaddig, am√≠g a rossz nem v√°lik elviselhetetlenn√©, mintsem hogy kiv√≠vja jogait, √©s elt√∂r√∂lje a megszokott form√°kat. Ha azonban a vissza√©l√©sek √©s bitorl√°sok hossz√ļ sora ‚ÄĒ mindig ugyanazt a c√©lt szem elŇĎtt tartva ‚ÄĒ azj bizony√≠tja, hogy a n√©pet tejes zsarnoks√°gba k√≠v√°nj√°k hajtani, a n√©p joga √©s a n√©p k√∂teless√©ge, hogy az ilyen korm√°nyzat ig√°j√°t levesse, √©s j√∂vŇĎ biztons√°ga √©rdek√©ben √ļj v√©delmezŇĎkrŇĎl gondoskodj√©k. Ilyenek voltak e gyarmatok t√ľrelemmel elviselt szenved√©sei, √©s ilyen imm√°r a sz√ľks√©gess√©g, amely arra k√©nyszer√≠ti ŇĎket, hogy megv√°ltoztass√°k elŇĎbbeni korm√°nyzati rendszer√ľket."

Hogyan mŇĪk√∂dik az amerikai szuperkorpor√°c√≠√≥?

S. R. Shearer √≠rja Money And Elit Power c√≠mŇĪ tanulm√°ny√°ban
(http://www.cephas-librar7.com/myste1y_money_and_the_elite_ power.html):

,A II. vil√°gh√°bor√ļt k√∂vetŇĎen Washington olyan nemzetk√∂zi rendre t√∂rekedett, amelyik Amerika t√ļlhatalm√°ra √©p√ľl. Ennek a c√©lnak nem sok k√∂ze volt a l√©tezŇĎ, vagy felt√©telezett szovjet akci√≥kra. Az amerikai √°llamf√©rfiak val√≥j√°ban tudt√°k, hogy a vil√°guralomra t√∂rŇĎ hossz√ļ t√°v√ļ strat√©gi√°juk fokozni fogja a Szovjetuni√≥val kapcsolatos bizonytalans√°got √©s ez√°ltal a h√°bor√ļ kock√°zat√°t."

Ezt az √°ll√≠t√°st al√°t√°masztja, hogy miut√°n a Szovjetuni√≥ megszŇĪnt l√©tezni, nincs m√°r ok arra, hogy Nyugat-Eur√≥pa az amerikai biztons√°gi ernyŇĎ alatt l√©tezzen √©s folytat√≥dj√©k a NATO tev√©kenys√©ge. Erre csak akkor van magyar√°zat, ha tudom√°sul vessz√ľk, hogy a II. vil√°gh√°bor√ļ ut√°ni amerikai politik√°nak val√≥j√°ban nem a szovjet terjeszked√©s visszaszor√≠t√°sa volt a c√©lja. A hidegh√°bor√ļ csup√°n √ľr√ľgyet szolg√°ltatott az amerikai f√∂l√©ny strat√©gi√°j√°hoz. Az amerikai politika t√©nyleges c√©lja az volt, hogy az Egyes√ľlt √Āllamokat √∂sszekapcsolj√°k p√©nz√ľgyileg √©s gazdas√°gilag a vil√°g eg√©sz√©vel. Ez pedig csak egy glob√°lis birodalom l√©trehoz√°s√°val lehets√©ges.

Ennek a birodalomnak a strukt√ļr√°ja piramishoz hasonl√≠that√≥. Cs√ļcs√°n az Egyes√ľlt √Āllamok van. A m√°sodik sorba tartoznak Nyugat-Eur√≥pa √°llamai √©s Jap√°n, amelyek a hegem√≥ni√°t gyakorl√≥ Amerik√°nak a t√°rsult partnerei. B√∂lcs elgondol√°snak bizonyult Nyugat-Eur√≥p√°nak √©s Jap√°nnak seg√≠tŇĎt√°rsk√©nt val√≥ bevon√°sa a birodalom √©p√≠t√©s√©be. Ez√°ltal Amerik√°nak siker√ľlt birodalom√©p√≠tŇĎ partnerekk√© tennie azokat, akik leghat√©konyabb riv√°lisai lehettek volna. N√©metorsz√°g √©s Jap√°n ‚ÄĒ azaz Nyugat-Eur√≥pa √©s Kelet√Āzsia integr√°ci√≥j√°val ‚ÄĒ Washington k√©t fontos c√©lj√°t is el√©rte. Egyr√©szt a szabadkereskedelem m√≥dszer√©vel koopt√°lta a birodalomba k√©t ŇĎsi riv√°lis√°t. M√°sr√©szt Nyugat-Eur√≥pa √©s Kelet-√Āzsia bevon√°s√°val l√©tre tudta hozni az Amerika vezette glob√°lis gazdas√°gi rendszert.

Az elŇĎbb eml√≠tett m√°sodrang√ļ orsz√°gok alatt vannak a birodalmi piramis harmadik szintj√©hez tartoz√≥ nemzetek, amelyek √©letbev√°g√≥an fontosak a Global Empire sz√°m√°ra, de m√©gsem lehet egy szintre helyezni ŇĎket Nyugat-Eur√≥p√°val vagy Jap√°nnal. Ehhez a harmadik szinthez sorolhat√≥ak Ausztr√°lia, √öj-Z√©land, D√©l-Korea, T√∂r√∂korsz√°g, Izrael, Mexik√≥, Sza√ļdAr√°bia √©s m√©g t√∂bb hasonl√≥ m√©retŇĪ √©s kapacit√°s√ļ orsz√°g.

A birodalmi piramis alj√°n a vil√°g t√∂bbi orsz√°ga foglal helyet, az √ļgynevezett fejlŇĎdŇĎ orsz√°gok csoportja, amelyek a Global Empire-nek l√©nyeg√©ben az √ľgyfeleit alkotj√°k. Az a t√©ny azonban, hogy ezek az orsz√°gok a piramisnak a legals√≥ szintj√©n foglalnak helyet, nem cs√∂kkenti fontoss√°gukat. EllenkezŇĎleg, paradox m√≥don ŇĎk alkotj√°k a legfontosabb orsz√°gcsoportot Pontosan az√©rt, mert a birodalmi strukt√ļr√°ban elfoglalt hely√ľk alapj√°n ŇĎk a t√©nyleges munk√°t v√©gzŇĎ √©s √©rt√©ket elŇĎ√°ll√≠t√≥ √°llamok.

Az a k√∂tŇĎanyag, amely egyben tartja ezt a birodalmi strukt√ļr√°t, az a vagyon, fogyaszt√°s, forgalom, amelyek az Amerika-k√∂zpont√ļ mag√°np√©nzmonop√≥lium seg√≠ts√©g√©vel jutnak a centrumorsz√°gokba √©s ker√ľlnek sz√©toszt√°sra. A birodalom fŇĎhatalmat gyakorl√≥ p√©nz√ľgyi csoportjai a multinacion√°lis korpor√°ci√≥k h√°l√≥zat√°n kereszt√ľl osztj√°k sz√©t a javakat ‚ÄĒ elsŇĎsorban azok k√∂z√∂tt, akik engedelmeskednek a p√©nz√ľgyi k√∂z√∂ss√©g legfelsŇĎbb ir√°ny√≠t√≥ csoportj√°nak ‚ÄĒ mind √Čszak-Amerik√°ban, mind Nyugat-Eur√≥p√°ban. R√©szes√ľlnek ezekbŇĎl a juttat√°sokb√≥l √©s elŇĎny√∂kbŇĎl azok a fegyveres √©s rend√©szeti erŇĎk is, amelyek a fejlŇĎdŇĎ vil√°g orsz√°gaiban k√∂zremŇĪk√∂dnek a bennsz√ľl√∂tt lakoss√°g elnyom√°s√°ban √©s k√©szs√©gesen kiszolg√°lj√°k a Global Empire szuperelitj√©t.

A fejlŇĎdŇĎ vil√°gnak ez a kiemelkedŇĎ fontoss√°ga a szuperelit sz√°m√°ra lehetŇĎv√© teszi, hogy hatalmas profitot zsebeljen be. Ennek a szuperelitnek a tagjait sz√©p√≠tgetŇĎen befektetŇĎknek ‚ÄĒ befektetŇĎ bank√°roknak - h√≠vj√°k, √©s ŇĎk azok, akik a legink√°bb √©rdekeltek a fejlŇĎdŇĎ vil√°g munkaerej√©nek minden korl√°toz√°st√≥l mentes kihaszn√°l√°s√°ban. A piramis legalj√°n l√©vŇĎ orsz√°gokban nem kell a befektetŇĎknek agg√≥dniuk a t√ļl√≥r√°k kifizet√©se, a beteg√°llom√°ny, a fizetett √ľnnepnapok, a munkahelyi biztons√°g √©s m√°s, munk√°val kapcsolatos elŇĎ√≠r√°sok miatt. Ezeknek a befektetŇĎknek az az √©rdek√ľk, hogy a kliens √°llamokban mindig rendelkez√©s√ľkre √°lljon nagysz√°m√ļ, szeg√©ny munkan√©lk√ľli tartal√©ksereg, amely a t√°rsadalmi gondoskod√°s elhanyagol√°sa miatt nem el√©g k√©pzett, √©s amellyel b√°rmikor p√≥tolni lehet a munk√°t v√©gzŇĎk t√∂megeit. Ez√©rt a befektetŇĎk tulajdon√°ban l√©vŇĎ multinacion√°lis korpor√°ci√≥knak az az √©rdek√ľk, hogy min√©l t√∂bb √∂nell√°t√≥ mezŇĎgazdas√°gi gazd√°lkod√≥ menjen t√∂nkre √©s a helyi lakoss√°g teljes m√©rt√©kben azokt√≥l a transznacion√°lis c√©gektŇĎl f√ľggj√∂n, amelyek ily m√≥don korl√°tlanul dikt√°lhatj√°k a felt√©teleket.

Ennek a rendszernek az a l√©nyege, hogy a munkaerŇĎ a lehetŇĎ legolcs√≥bb √°ru legyen. Tov√°bb lehet m√©g cs√∂kkenteni a munkaerŇĎ √°r√°t, ha a Global Empire rendszeres√≠ti a b√∂rt√∂nmunk√°t, amely val√≥j√°ban a rabszolgamunk√°nak egy modern kori v√°ltozata. M√°ris vannak olyan latin-amerikai orsz√°gok ‚ÄĒ p√©ld√°ul Kolumbia ‚ÄĒ ahol a rabok ezreit foglalkoztatj√°k napi n√©h√°ny cent√©rt olyan projektek keret√©ben, amelyeket rehabilit√°ci√≥s programoknak neveznek. Ezeknek a raboknak t√∂bb mint a 75%-a nem b√≠r√≥s√°gi elj√°r√°s nyom√°n ker√ľlt b√∂rt√∂nbe. K√≠na is nagym√©rt√©kben alkalmazza a b√∂rt√∂nmunk√°t, sok Amerik√°ban forgalmazott k√≠nai √°rucikk ily m√≥don k√©sz√ľl, √©s ez√©rt olyan olcs√≥.

A Global Empire-nek teh√°t az egyik legalapvetŇĎbb √©rdeke, hogy a munkaerŇĎ vil√°gszerte a lehetŇĎ legolcs√≥bb legyen. Ez√©rt ragaszkodnak oly nagy vehemenci√°val a multinacion√°lis c√©gek a harmadik vil√°g orsz√°gaihoz. Tov√°bbi elŇĎny√∂ket jelent ezekben az orsz√°gokban, hogy nem kell bajl√≥dniuk k√©nyelmeden banki szab√°lyoz√≥kkal, az uzsora jellegŇĪ hitelez√©st tilt√≥ jogszab√°lyokkal, a szakszervezetek ellen√°ll√°s√°val √©s m√°s korm√°nyzati elŇĎ√≠r√°sok t√∂meg√©vel, amelyek oly k√∂lts√©gess√© √©s bonyolultt√° teszik az √ľzleti tev√©kenys√©get a piramis elsŇĎ k√©t szintj√©n l√©vŇĎ orsz√°gokban. Tov√°bbi elŇĎny, hogy nem kell sz√°molni a k√∂rnyezetv√©dŇĎ elŇĎ√≠r√°sokkal, nyugodtan lehet b√ľntetlen√ľl szennyezni m√©rgezŇĎ anyagokkal a k√∂rnyezetet

A politikai k√∂r√ľlm√©nyek is kedvezŇĎbbek, mert nem kell hosszadalmas t√°rgyal√°sokat folytatni a demokratikus politikai elj√°r√°sok keret√©ben. T√©ny, hogy Indon√©zi√°ban, Guatemal√°ban √©s a t√∂bbi hasonl√≥ helyzetŇĪ orsz√°gban a korm√°nyokat viszonylag kis k√∂lts√©ggel r√° lehet venni arra, hogy engedelmesen be√°lljanak a sorba √©s szolg√°lj√°k a glob√°lis birodalom gazdas√°gi √©rdekeit. Ehhez mind√∂ssze az kell, hogy egy√ľttmŇĪk√∂djenek a helyi hadsereggel, rendŇĎrs√©ggel √©s √ľzleti k√∂r√∂kkel. Nincs t√∂bbre sz√ľks√©g, mint a lakoss√°g 20%-√°ra. E 20 sz√°zal√©khoz tartoz√≥k k√∂z√∂tt azt√°n sz√©tosztj√°k profitjuk egy r√©sz√©t a vil√°gc√©gek.

T√©ny, hogy a II. vil√°gh√°bor√ļ √≥ta az Egyes√ľlt √Āllamok l√©trehozta a kliens √°llamokb√≥l √°ll√≥ neokolonista rendszer√©t. A Global Empire szuperkorpor√°ci√≥j√°nak funkci√≥j√°t bet√∂ltŇĎ Egyes√ľlt √Āllamok korm√°nyai ezekben az orsz√°gokban olyan rendszereket seg√≠tettek hatalomra, amelyek minden tekintetben kiszolg√°lt√°k a nemzetk√∂zi p√©nz√ľgyi k√∂z√∂ss√©g √©s a befektetŇĎk tulajdon√°ban l√©vŇĎ multinacion√°lis c√©gek √©rdekeit. A korpor√°ci√≥k mindig egy√ľttmŇĪk√∂dtek azokkal a diktat√ļr√°kkal, amelyek kem√©nyen elb√°ntak a m√°sk√©nt gondolkod√≥kkal, a szakszervezeti vezetŇĎkkel, a parasztmozgalmak szervezŇĎivel √©s mindenkivel, aki √≠gy vagy √ļgy vesz√©lyeztethette ezeknek a transznacion√°lis c√©geknek az extraprofitj√°t. Itt nem volt m√°sr√≥l sz√≥, mint azon kliens √°llamok t√°mogat√°s√°r√≥l, amelyek k√©szek voltak ak√°r az elnyom√≥ terrorista eszk√∂z√∂ket is bevetni saj√°t lakoss√°guk ellen a korpor√°ci√≥knak kedvezŇĎ politikai √©s gazdas√°gi stabilit√°s fenntart√°sa √©rdek√©ben.

A szabads√°gszeretŇĎ amerikai n√©p elŇĎtt mindezt a kem√©ny m√≥dszerekkel v√©grehajtott √ļj gyarmatos√≠t√°st a szabad kereskedelem elŇĎnyeivel igazolt√°k. Ez a szabad kereskedelem azonban elsŇĎsorban a Global Empire legfelsŇĎ p√©nz√ľgyi √©s befektetŇĎ r√©teg√©nek √©rdekeit szolg√°lta. A szabad kereskedelem val√≥j√°ban a szabad kifoszt√°st jelenti √©s b√°rki, aki ezen a rendszeren v√°ltoztatni akar, azzal szemben a legkem√©nyebben l√©pnek fel.

Az √ļj p√©nz√ľgyi vil√°grend uralkod√≥ r√©tege a nagy vil√°gc√©gek igazgat√≥tan√°csi tagjait√≥l a helyi dikt√°torokon √°t azokig a band√°kig terjed, akik ezt a birodalmat egyben tartj√°k. Ez az elit d√ļsk√°l a javakban √©s rendk√≠v√ľl pazarl√≥, f√©nyŇĪzŇĎ √©letet folytat. Nemzeti hat√°rok √©s nemzeti elk√∂telezetts√©g m√°r nem k√∂ti ezt az √ļj glob√°lis arisztokr√°ci√°t. Ny√≠ltan lemondtak arr√≥l, hogy a k√∂zj√≥t szolg√°lj√°k, annak a nemzetnek a felemelked√©s√©t, amelybe sz√ľlettek. Ma m√°r az ir√°nt a korpor√°ci√≥ ir√°nt √©reznek elk√∂telezetts√©get, amelyhez tulajdonosk√©nt tartoznak ‚ÄĒ illetve a Global Empire-hez, amely ezt a rendszert fenntartja. A nemzeti jogrendszerek √©s alkotm√°nyok elvesz√≠tett√©k jelentŇĎs√©g√ľket.

Ennek a rendszernek az eredm√©nyek√©nt az Egyes√ľlt √Āllamokban a lakoss√°g 4 sz√°zal√©k√°nak (3,8 milli√≥ embernek) siker√ľlt mag√°hoz ragadnia a ‚Äěstrukt√ļrav√°lt√°s", a ‚Äěszabad kereskedelem", a ‚Äěszakszervezetek sz√©tver√©se" √©s a ‚Äěg√°tl√°stalan bev√°ndorl√°s" seg√≠ts√©g√©vel (ez ut√≥bbi a b√©rek leszor√≠t√°s√°hoz volt sz√ľks√©ges) ‚ÄĒ b√©r √©s j√∂vedelem form√°j√°ban ‚ÄĒ √©vi 452 milli√°rd doll√°rt. Ez az √∂sszeg megegyezik azzal, amelyben b√©rek √©s juttat√°sok form√°j√°ban az amerikaiak 51%-a, 49,2 milli√≥ szem√©ly r√©szes√ľl.

E sorok √≠r√≥ja m√°r t√∂bbsz√∂r is kifejtette, hogy a p√©nzuralmi rendszer sz√ľks√©gszerŇĪen kiiktatja a gazdas√°gi √©s a t√°rsadalmi √©letbŇĎl azokat, akiknek ugyan sz√ľks√©ges √©s hasznos lenne a munk√°ja, de ezen a munk√°n nem lehet elŇĎ√°ll√≠tani a p√©nzvagyon-tulajdonosok sz√°m√°ra a kamatot, az elad√≥s√≠tott √°llam sz√°m√°ra az ad√≥ss√°gt√∂rleszt√©shez sz√ľks√©ges nagy ad√≥t, valamint a glob√°lisan versenyk√©pes √∂nk√∂lts√©get √©s nyeres√©get. Ezek az emberek elvesz√≠tik munk√°jukat, √©s feleslegess√© v√°lnak. Ez vezetett az eg√©szs√©g√ľgyi dolgoz√≥k egy√©bk√©nt rendk√≠v√ľl fontos munk√°j√°nak le√©rt√©kel√©s√©hez is. Az eg√©szs√©g√ľgy kifejezetten ‚Äěk√°rt√©kony" tev√©kenys√©get folytat a Global Empire szuperektje szempontj√°b√≥l, mert √©letben tart olyan milli√≥kat, akik m√°r csak k√∂lts√©get jelentenek sz√°m√°ra, √©s ily m√≥don akad√°lyozz√°k a p√©nzvagyonos r√©teg m√©g gyorsabb gazdagod√°s√°t.

A korpor√°ci√≥s birodalomnak csak √©rt√©ktermelŇĎkre √©s potenci√°lis fogyaszt√≥kra van sz√ľks√©ge, mert csak ezeken tudja a profitj√°t elŇĎ√°ll√≠tani √©s folyamatos gazdagod√°s√°t biztos√≠tani. Mindezek eredm√©nyek√©nt az √°tlagpolg√°r m√°r nem ura saj√°t sors√°nak √©s a rendszer erŇĎi k√©nyszer√≠tik arra ezeket az embereket, hogy az internacionalista-globalista rendszer fel√© gravit√°ljanak. Mindez al√°√°ssa az egy√©ni, k√∂z√∂ss√©gi √©s nemzeti identit√°sukat, megtart√≥ gy√∂kereiket jelentŇĎ hagyom√°nyaikat. Innen ad√≥dik az, hogy a vagyon arisztokr√°ci√°ja nem √©rdekelt a vil√°g n√©pei kultur√°lis √©s vall√°si hagyom√°nyainak megŇĎrz√©s√©ben. Ez megnyilv√°nul abban is, hogy val√≥j√°ban a nagy politikai p√°rtok k√∂z√∂tt is m√°r alig van k√ľl√∂nbs√©g mind az Egyes√ľlt √Āllamokban, mind Nyugat-Eur√≥p√°ban. √ćgy p√©ld√°ul N√©metorsz√°gban alig lehet l√©nyegi k√ľl√∂nbs√©get tal√°lni a kereszt√©nydemokrata-kereszt√©nyszoci√°lis, √©s a n√©vlegesen szoci√°ldemokrata baloldali politikusok programjai k√∂z√∂tt.

A Global Empire p√©nz√ľgyi befektetŇĎi √©s korpor√°ci√≥s arisztokr√°ci√°ja sz√°m√°ra a nemzeti k√∂tŇĎd√©s, a kultur√°lis, vall√°si √∂nazonoss√°g megŇĎrz√©se csak akad√°lyt jelent a globalizmus √©rv√©nyes√ľl√©se √ļtj√°ban. Az √°tlagpolg√°rok sz√°m√°ra mind Nyugat-Eur√≥p√°ban, mind √Čszak-Amerik√°ban nagyon fontos k√©rd√©s a korl√°toz√°s n√©lk√ľli bev√°ndorl√°s, a nemzeti √©s kultur√°lis √∂nazonoss√°g megŇĎrz√©se, a k√©tnyelvŇĪs√©g r√©v√©n az anyanyelv √°pol√°sa. A szuperelit sz√°m√°ra ezek √©rinthetetlen t√©m√°k, mert a vil√°gbirodalom-√©p√≠tŇĎ globalizmus ideol√≥gi√°j√°nak szerves r√©sz√©t k√©pezik. A szuperelit az√©rt globalista, mert ezen a rendszeren kereszt√ľl juthat a legt√∂bb profithoz √©s √≠gy gyarap√≠thatja a leghat√©konyabban vagyon√°t.

A felsoroltak k√∂vetkezt√©ben √°thidalhatatlan szakad√©k j√∂tt l√©tre a glob√°lis uralkod√≥oszt√°ly p√©nz√ľgyi √©rdekei √©s az √°ltagemberek sz√ľks√©gletei, √©rdekei √©s √©rt√©kei k√∂z√∂tt. Ez a szakad√©k ma m√°r oly m√©ly, hogy nem lehet elrejteni. M√°r az amerikaiak elŇĎl sem lehet titkolni, mi is t√∂rt√©nik val√≥j√°ban, mert szembes√ľlni√ľk kell a globalizmussal amikor megkapj√°k fizet√©si csekkjeiket, amikor napr√≥l napra rettegni√ľk kell a munkahelyeik√©rt, √©s amikor t√∂bbs√©g√ľk √©letsz√≠nvonala nyilv√°nval√≥an √©s feltart√≥ztathatatlanul romlik.

Glob√°lis fesz√ľlts√©g a szuperelit √©s a t√∂megek k√∂z√∂tt

A kor√°bbiakban elemzett helyzet k√∂vetkezm√©nyek√©nt egyre nŇĎ a fesz√ľlts√©g a Global Empire lak√≥i √©s p√©nz√ľgyi-korpor√°ci√≥s arisztokr√°ci√°ja k√∂z√∂tt. Ez a n√∂vekvŇĎ nyugtalans√°g a szuperelit t√ļlhatalm√°nak term√©szetes k√∂vetkezm√©nye. √öjra felfedezik az emberek a k√∂z√∂ss√©gi √∂sszetartoz√°sban rejlŇĎ erŇĎt, a csal√°dhoz √©s a nagyobb csal√°dhoz - a nemzethez val√≥ tartoz√°s sz√ľks√©gess√©g√©t Ez erŇĎs√≠ti az etnikai √©s a vall√°si √∂nazonoss√°g hangs√ļlyoz√°s√°t. Az iszl√°m vil√°gban megtapasztalhat√≥ fundamentalizmus is ilyen ellenhat√°snak tekinthetŇĎ az idegen eredetŇĪ, k√ľlsŇĎ √©s agressz√≠v kultur√°lis gyarmatos√≠t√°ssal szemben, amely elv√°laszthatatlan r√©sze a globaliz√°ci√≥s folyamatnak. Itt nem csak vall√°si k√©rd√©srŇĎl, hanem a kultur√°lis √∂nazonoss√°g k√©rd√©s√©rŇĎl van sz√≥.

De nemcsak iszl√°m fundamentalizmus l√©tezik. Egyre jobban kibontakozik a kereszt√©ny fundamentalizmus is mind Amerik√°ban, mind a kereszt√©ny kult√ļrk√∂r m√°s orsz√°gaiban. Mindennek eredm√©nyek√©nt nŇĎ a fesz√ľlts√©g a Global Empire uralkod√≥ csoportjai √©s a t√∂megek k√∂z√∂∂tt. A vall√°sos fundamentalizmusnak sokkal t√∂bb k√∂ze van az ellen√°ll√°shoz, mint a vall√°shoz.

A Global Empire ir√°ny√≠t√≥i sz√°m√°ra a nacionalizmus, a hazafis√°g, a kultur√°lis √∂nazonoss√°g, a vall√°si hovatartoz√°s mind akad√°lyt jelentenek a globalizmus egyeduralm√°val szemben. A Global Empire ir√°ny√≠t√≥ √©rdekcsoportja √©s annak helyi sz√∂vets√©gesei nem az√©rt globalist√°k, mert valamilyen elvi megfontol√°sb√≥l ezt tartj√°k a legjobbnak, a leghelyesebbnek, a leghasznosabbnak az √∂sszes egy√©b ideol√≥gi√°val √©s t√∂rekv√©ssel szemben. EgyszerŇĪen az√©rt globalist√°k, mert ma ott van a p√©nz √©s a hatalom, amit globalizmusnak neveznek. Mindennek eredm√©nyek√©nt az egyes orsz√°gokon, de az egyes vil√°gr√©gi√≥kon bel√ľl is, illetve vil√°gszinten egyre nŇĎ az √°thidalhatatlan megosztotts√°g egyr√©szt a glob√°lis elit p√©nz√ľgyi √©rdekei, m√°sr√©szt az √∂sszes t√∂bbi ember √©rdekei k√∂z√∂tt. A vil√°got ir√°ny√≠t√≥ nemzetk√∂zi p√©nz√ľgyi k√∂z√∂ss√©g √©s hatalmi h√°l√≥zata term√©szetesen hallgat errŇĎl a m√©ly√ľlŇĎ megosztotts√°gr√≥l, de ennek ellen√©re ez a m√©ly√ľlŇĎ szakad√©k napjaink val√≥s√°g√°hoz tartozik, √©s egyre kev√©sb√© lehet eltitkolni.

Egyre nŇĎ √©s k√∂zeledik a kritikus t√∂meghez azoknak a sz√°ma, akik vil√°gosan l√°tj√°k, hogy a vil√°g ir√°ny√≠t√°sa √°tker√ľlt egy csup√°n √∂nmag√°val t√∂rŇĎdŇĎ, elk√©rgesedett √©s √∂nzŇĎ hatalmi elit kez√©be, amely val√≥j√°ban len√©zi a t√∂bbi ember √°ltal kultiv√°lt √©rt√©keket, nem t√∂rŇĎdik alapvetŇĎ sz√ľks√©gleteikkel √©s √©rdekeikkel. ErrŇĎl a csoportr√≥l √°llap√≠totta meg Charles Wright Mills, a Columbia Egyetem tan√°ra, hogy a t√∂rt√©nelmi k√∂r√ľlm√©nyek saj√°tos √∂sszetal√°lkoz√°sa eredm√©nyek√©nt olyan hatalmi elit j√∂tt l√©tre, amelynek meghozott, illetve elmaradt d√∂nt√©sei sokkal erŇĎteljesebben meghat√°rozz√°k az emberek sors√°t, mint ahogy az lehets√©ges volt kor√°bban a vil√°gt√∂rt√©nelemben.

A Global Empire szuperkorpor√°ci√≥j√°v√° √°talakult Egyes√ľlt √Āllamok szinte valamennyi ideol√≥giai int√©zm√©nye a p√©nz√ľgyi √©s korpor√°ci√≥s elit szolg√°lat√°ba lett √°ll√≠tva. Ennek ellen√©re n√∂vekszik azon amerikaiak sz√°ma, akik egyre ink√°bb konfliktusba ker√ľlnek a fenn√°ll√≥ renddel. Ez k√ľl√∂n√∂sen azokra √©rv√©nyes, akik elvesz√≠tett√©k j√≥l fizetŇĎ √°ll√°sukat a termelŇĎ szektorban, mert azt a kiz√°r√≥lag profitszempontokat k√∂vetŇĎ fin√°nctŇĎke kivitte a harmadik vil√°g orsz√°gaiba, ahol az √ļgynevezett ‚Äěsweat-shop"-okban (olyan kiszipolyoz√≥, munk√°sny√ļz√≥ munkahelyek, ahol napi 12‚ÄĒ14 √≥r√°n kereszt√ľl dolgoznak, gyakran kiskor√ļak √©s asszonyok is, minden munkajogi v√©delem n√©lk√ľl) hatalmas extraprofitot tesznek zsebre. Ezt a p√©nzt kor√°bban munkab√©rk√©nt ki kellett fizetni√ľk Amerik√°ban, Nyugat-Eur√≥p√°ban √©s Jap√°nban. A fejlett ipari orsz√°gok nagy √∂sszegŇĪ t√°mogat√°sban r√©szes√ľlŇĎ mezŇĎgazdas√°ga fokozatosan kiszor√≠totta a vil√°gpiacr√≥l a harmadik vil√°g mezŇĎgazdas√°gi term√©keit Ennek elŇĎ√°ll√≠t√≥i - elvesz√≠tve meg√©lhet√©si lehetŇĎs√©g√ľket ‚ÄĒ r√°k√©nyszer√ľltek arra, hogy elv√°llalj√°k ezekben a sweatshopokban a legrosszabban fizetett munk√°kat is.

A Global Empire helyi kiszolg√°l√≥i term√©szetesen maguk is nagy hasznot h√ļznak Jakarta - Mexik√≥ City - Manila - Sao Paolo sweat-shopjaib√≥l, de m√°r az Egyes√ľlt √Āllamok √©s Mexik√≥ hat√°r√°n is ‚ÄĒ term√©szetesen a mexik√≥i oldalon ‚ÄĒ ilyen robotmunk√°t alkalmaz√≥ izzaszt√≥mŇĪhelyek h√°l√≥zata termeli a korpor√°ci√≥k sz√°m√°ra az extraprofitot. A helyi dikt√°torok ‚ÄĒ Pinochet, Mobutu, Marcos, Suharto √©s a hozz√° hasonl√≥k ‚ÄĒ amerikai t√°mogat√°sa al√°√°ssa az Egyes√ľlt √Āllamok hitel√©t. Neh√©z a demokr√°cia √©s az emberi jogok √©lharcos√°nak szerepk√∂r√©t bet√∂lteni, s egyben teljes m√©rt√©kben kiszolg√°lni a Global Empire uralkod√≥ k√∂reinek √©rdekeit. Neh√©z hitelesnek tekinteni a demokr√°cia terjeszt√©s√©nek azt a m√≥dszer√©t ‚Äěha belehaltok, akkor is demokr√°cia lesz... ‚ÄĒ Mi√©rt? ‚ÄĒ Csak."

A Global Empire erŇĎszakos terjeszked√©se ellen√°ll√°st v√°lt ki. Ennek az ellen√°ll√°snak az egyik megjelen√©si form√°ja a nagyr√©szt √∂nv√©delmi jellegŇĪ nacionalizmus, az etnikai √©s vall√°si √∂nazonoss√°g fel√©rt√©kelŇĎd√©se. Az √ļgynevezett iszl√°m fundamentalizmus, amely az 1970-es √©vekben a t√ļlzott k√ľlf√∂ldi vall√°si √©s kultur√°lis befoly√°s lek√ľzd√©s√©re j√∂tt l√©tre √©s Ir√°nban hatalomra is ker√ľlt, val√≥j√°ban a globalizmus √°ltal gerjesztett term√©szetes ellenhat√°s√°nak k√∂sz√∂nheti l√©t√©t. Ez a fundamentalizmus a K√∂zel-Keleten √©lŇĎ n√©pek v√°lasza volt arra a mindent el√∂ntŇĎ westerniz√°ci√≥ra (nyugatos√≠t√°sra), amely teljesen a Global Empire sz√°ja √≠ze szerint alak√≠totta √°t a kult√ļr√°t, a t√°rsadalom legbefoly√°sosabb r√©tegeinek a magatart√°s√°t - elsŇĎsorban a felsŇĎ k√∂z√©poszt√°ly√©t.

Ir√°nban sem volt t√ļls√°gosan vall√°sos a lakoss√°g t√∂bbs√©ge. A mecsetek nagy r√©sz√©t kevesen l√°togatt√°k eg√©szen addig, am√≠g az ir√°niak nem kezdt√©k √ļgy √©rezni az erŇĎszakos nyugatos√≠t√°s hat√°s√°ra, hogy vesz√©lybe ker√ľlt saj√°t kult√ļr√°juk. Kultur√°lis √∂nazonoss√°guk v√©delme √©rdek√©ben fordultak a vall√°shoz √©s kezdtek egyre t√∂bben j√°rni a mecsetekbe, hogy visszatal√°ljanak ŇĎsi hagyom√°nyaikhoz, megŇĎrizhess√©k nemzeti gy√∂kereiket √©s kultur√°lis √∂nazonoss√°gukat Min√©l erŇĎsebb √©s erŇĎszakosabb volt a Global Empire p√©nz√ľgyi, gazdas√°gi √©s kultur√°lis nyom√°sa, az emberek az iszl√°mra t√°maszkodva egyre kem√©nyebben √°lltak ellen. Ez√©rt az ir√°ni forradalom √©s a sah rendszer√©nek megd√∂nt√©se sem egyik napr√≥l a m√°sikra t√∂rt√©nt, hanem h√ļsz√©ves folyamat elŇĎzte meg. Az ir√°ni t√°rsadalom csak akkor mozdult meg, amikor a globaliz√°ci√≥ m√°r tŇĪrhetetlen nyom√°st gyakorolt r√°juk √©s ez volt az egyetlen hat√©kony v√°lasz.

Ir√°n teh√°t nemcsak az√©rt soron k√∂vetkezŇĎ c√©lpontja a Global Empire terjeszked√©s√©nek mert atomerŇĎmŇĪ-√©p√≠t√©si programja k√©pess√© teheti majd nukle√°ris fegyver elŇĎ√°ll√≠t√°s√°ra, hanem az√©rt is, mert az ir√°ni t√°rsadalom eddig hat√©konyan ellen√°llt a Global Empire erŇĎszakos terjeszked√©s√©nek. Ezzel p√©ld√°t mutatott a K√∂zel-Kelet t√∂bbi n√©p√©nek is az ellen√°ll√°shoz.

(Itt csak k√©rd√©s form√°j√°ban utalunk egy zavar√≥ kettŇĎs m√©rc√©re. Van egy √°llam, amelytŇĎl √©szakra fekszik a vil√°g m√°sodik nukle√°ris hatalma, Oroszorsz√°g; keletre tŇĎle tal√°lhat√≥ az ugyancsak nukle√°ris fegyverrel rendelkezŇĎ K√≠na, valamint az atomfegyverrel m√°r rendelkezŇĎ k√©t riv√°lis: India √©s Pakiszt√°n; nyugatra tŇĎle Izrael rendelkezik egyre n√∂vekvŇĎ nukle√°ris fegyverarzen√°llal; k√∂zvetlen√ľl keletre √©s nyugatra pedig az Egyes√ľlt √Āllamoknak, a vil√°g legnagyobb atomhatalm√°nak az erŇĎi √°llom√°soznak. Vajon mi√©rt nincs joga Ir√°nnak, hogy f√©ljen ennyi atomfegyvertŇĎl? Ha megtagadjuk Ir√°nt√≥l a f√©lelemhez val√≥ jogot, m√°s sz√≥val azt, hogy atomfegyver ellen atomfegyverrel v√©dekezhess√©k akkor val√≥j√°ban a f√ľggetlens√©ghez √©s az √∂nrendelkez√©shez val√≥ jogot tagadjuk meg ettŇĎl a 70 milli√≥s n√©ptŇĎl.

Term√©szetesen az lenne j√≥, ha min√©l kevesebb sz√°m√ļ √°llamnak lenne atomfegyvere, de egyed√ľl az ir√°ni atomfegyvert vesz√©lyesnek nyilv√°n√≠tani ‚ÄĒ ez kettŇĎs m√©rce alkalmaz√°s√°t jelenti. A Global Empire, amely az ut√≥bbi √©vekben a saj√°t maga √°ltal kialak√≠tott nemzetk√∂zi rendszer, az √©rv√©nyes nemzetk√∂zi jog szab√°lyait is megszegte, mert nem kellett hat√©kony ellen√°ll√°ssal sz√°molnia. Vagyis megtette, mert de facto megtehette.)

Az iszl√°m fundamentalizmussal egyidejŇĪleg tan√ļi lehet√ľnk a kereszt√©ny fundamentalizmus kialakul√°s√°nak √©s erŇĎs√∂d√©s√©nek nemcsak az Egyes√ľlt √Āllamokban, hanem a kereszt√©ny kult√ļrk√∂r m√°s √°llamaiban is. M√©lyebb elemz√©s kimutatja, hogy vannak a k√©t fundamentalizmusnak k√∂z√∂s okai √©s von√°sai. A legm√©lyebb ok, hogy a vil√°guralmat gyakorl√≥ glob√°lis elit √©s a F√∂ld lak√≥inak a t√∂bbi r√©sze k√∂z√∂tt egyre nŇĎ a fesz√ľlts√©g. Ez a vall√°si fundamentalizmusban is kifejezŇĎdik. Ezt j√≥l lehet szeml√©ltetni az √öjsz√∂vets√©g J√°nos Jelen√©sek k√∂nyv√©nek n√∂vekvŇĎ hat√°s√°val. Ez a Biblia utols√≥ fejezete, amely j√∂vend√∂l√©seket tartalmaz a vil√°g v√©g√©rŇĎl, az elŇĎtte bek√∂vetkezŇĎ fejlem√©nyekrŇĎl, valamint azok jeleirŇĎl. Az apokalipszis jelk√©pes lovasai a hal√°lt, a pestist, az √©h√≠ns√©get √©s a h√°bor√ļt szem√©lyes√≠tik meg. M√©g pontosabban az apokalipszis feh√©r lova a h√≥d√≠t√°st, a v√∂r√∂s lova a h√°bor√ļt, a fekete lova az √©h√≠ns√©get √©s a fak√≥ lova pedig a pestist, valamint a hal√°lt szimboliz√°lja.

Az emberis√©gre teh√°t szenved√©sek √©s megpr√≥b√°ltat√°sok v√°rnak de ez al√≥l is lesznek kiv√©telek A Global Empire arra √©rdemesnek minŇĎs√ľlŇĎ elitje, meritokr√°ci√°ja t√∂bb √©vsz√°zados erŇĎfesz√≠t√©ssel gondoskodott arr√≥l, hogy a vil√°g vagyona a rendelkez√©se al√° ker√ľlj√∂n. Ennek eredm√©nyek√©nt egy szŇĪk r√©teg val√≥ban d√ļsk√°l a javakban, √©s pazarl√≥ j√≥m√≥dban √©lhet Az emberis√©g t√∂bbi r√©sz√©nek pedig a g√ľrc√∂l√©s, az al√°vetetts√©g √©s a nyomort megk√∂zel√≠tŇĎ szeg√©nys√©g jut oszt√°lyr√©sz√ľl. Mindez nem sz√ľks√©gszerŇĪ folyamatok elker√ľlhetetlen eredm√©nye, hanem nagyr√©szt egy privilegiz√°lt, szŇĪk √©rdekcsoport p√©nzhajh√°sz√°s√°nak √©s kapzsis√°g√°nak a k√∂vetkezm√©nye. A h√≥d√≠t√°sok, a h√°bor√ļk, az √©h√≠ns√©gek √©s a j√°rv√°nyok sokkal ink√°bb az emberi brutalit√°s √©s a F√∂ld javaival val√≥ vissza√©l√©s k√∂vetkezm√©nyei voltak, semmint term√©szetes folyamatok eredm√©nyei. Egyre t√∂bb kereszt√©ny fundamentalista hangoztat olyan n√©zeteket, hogy a Bibli√°ban megj√∂vend√∂lt etnikai konfliktusok, amelyek a vil√°g v√©g√©nek k√∂zeledt√©t jelzik, t√©nylegesen a globalizmus k√∂vetkezm√©nyei. A Global Empire elitj√©nek k√≠m√©letlen terjeszked√©se v√°ltotta ki ellenhat√°sk√©nt azokat a t√∂rekv√©seket, amelyek a vil√°g sz√°mos orsz√°g√°ban nacionalizmusk√©nt √©s etnikai konfliktusk√©nt jelennek meg.

A Global Empire kiterjeszt√©s√©nek √ļjabb technik√°i

A Global Empire ‚ÄĒ vagyis az Amerikai Egyes√ľlt √Āllamoknak nevezett szuperkorpor√°ci√≥ ‚ÄĒ terjeszked√©s√©nek egyre hat√©konyabb hatalmi eszk√∂ze a b√©k√©s t√ľntet√©snek felt√ľntetett szervezett √°llamcs√≠ny, amelyet m√°r kipr√≥b√°ltak Szerbi√°ban, 2003-ban Gr√ļzi√°ban, 2001-ben sikertelen√ľl Belorusszi√°ban, √©s amelyet nagy val√≥sz√≠nŇĪs√©ggel m√©g m√°s orsz√°gokban is alkalmazni fognak. Ezt a technik√°t az amerikai ‚Äěthink-tank"-ek szak√©rtŇĎi dolgozt√°k ki. L√©nyege az, hogy √°llami p√©nzbŇĎl finansz√≠rozott √©s kik√©pzett √ļgynevezett konzult√°nsok, k√∂zv√©lem√©ny-kutat√≥k, diplomat√°k, valamint a k√©t nagy amerikai p√°rt k√©pviselŇĎi, valamint sz√°mos √ļgynevezett ‚ÄěNGO"nak, vagyis nem √°llami szervezetnek a k√©pviselŇĎi szorosan √∂sszehangolva a tev√©kenys√©g√ľket eredm√©nyesen t√°vol√≠tanak el korm√°nyokat a hatalomb√≥l. Ily m√≥don a Global Empire vezetŇĎivel egy√ľttmŇĪk√∂dŇĎ engedelmes rendszereket lehet olcs√≥n √©s gyorsan kialak√≠tani. Ezt a m√≥dszert elŇĎsz√∂r Belgr√°dban vetett√©k be az√©rt, hogy a szavaz√≥urn√°k seg√≠ts√©g√©vel t√°vol√≠ts√°k el a hatalomb√≥l Slobodan Milosevic posztkommunista vez√©rt √©s rendszer√©t.

Ebben a mŇĪveletben a vezetŇĎ koordin√°tor szerep√©t Richard Miles belgr√°di amerikai nagyk√∂vet t√∂lt√∂tte be. 2003-ban Gr√ļzi√°ban ism√©telt√©k meg sikeresen ezt a ‚Äěposztmodern √°llamcs√≠nyt". Itt is a Tbiliszibe akkredit√°lt amerikai nagyk√∂vet t√∂lt√∂tt be kulcsszerepet. Ňź ir√°ny√≠totta Mikhail Sakhasvillit Eduard Sevardnadze sikeres elt√°vol√≠t√°s√°ban.

ElŇĎzŇĎleg (mind√∂ssze 10 h√≥nappal a belgr√°di kipr√≥b√°l√°s ut√°n) Mikhael Kozak minszki amerikai nagyk√∂vet, aki kor√°bban a k√∂z√©p-amerikai Nicaragu√°ban m√°r szervezett hasonl√≥ kamp√°nyt, k√≠s√©rletet tett Belorusszia eln√∂k√©nek, Alexander Lukasenko elt√°vol√≠t√°s√°ra. Ez√ļttal azonban nem j√°rt sikerrel. Ami 2004 v√©g√©n Viktor Juscsenk√≥ hatalomra seg√≠t√©s√©vel megt√∂rt√©nt, azt bizony√≠tja, hogy a demokr√°cia megtervezett m√≥don ‚ÄĒ v√°laszt√°ssal √©s polg√°ri engedetlens√©ggel ‚ÄĒ t√∂rt√©nŇĎ terjeszt√©se ma m√°r sim√°n v√©grehajthat√≥ √©s szinte ‚Äěszabadalmaztathat√≥" m√≥dszerr√© v√°lt. Olyan sablont, mint√°t √©s modellt jelent a Global Empire √©p√≠tŇĎi sz√°m√°ra, amellyel tov√°bbi orsz√°gokban tudj√°k a sz√°mukra k√≠v√°nt m√≥don befoly√°solni a v√°laszt√°sokat √©s hatalomra juttatni az ŇĎket kiszolg√°l√≥ korm√°nyokat.

√©s hatalomra juttatni az ŇĎket kiszolg√°l√≥ korm√°nyokat.

os F√ľl√∂p-szigeteki esem√©nyekkel is, amikor Fernando Marcos eln√∂k√∂t t√°vol√≠tott√°k el az orsz√°g √©l√©rŇĎl. 1989-ben megk√≠s√©relt√©k K√≠n√°ban is ezt a m√≥dszert, de ezen v√©g√ľl is √ļgy lett √ļrr√° a pekingi p√°rtvezet√©s, hogy a m√°r r√©szben fellaz√≠tott √©s megb√≠zhatatlann√° v√°lt pekingi hadoszt√°lyokat vid√©krŇĎl felhozott, megb√≠zhat√≥ hadoszt√°lyokkal v√°ltotta fel. Ezek m√°r hajland√≥k voltak v√©res erŇĎszakkal lesz√°molni a t√ľntetŇĎ di√°kokkal. Eur√≥p√°ban, Pr√°g√°ban ugyanebben az √©vben sikeresen alkalmazt√°k ezt a rendszer- √©s korm√°nyv√°lt√≥ technik√°t az √ļgynevezett csehszlov√°kiai ‚Äěb√°rsonyos forradalomban".

Az amerikai National Endowment for Democracy, a NED (Nemzeti Demokr√°cia Alap√≠tv√°ny), a National Democratic Instititute for International Affairs, valamint az International Republican Institute j√°tszott fontos szerepet e m√≥dszerek kidolgoz√°s√°ban. Az elsŇĎnek megnevezett int√©zetet Reagan eln√∂k 1983-ban az√©rt hozta l√©tre, hogy ny√≠ltan tegye ugyanazt, amit a CIA csak szigor√ļan √°lc√°zva, titokban tehetett. Szerepe volt m√©g e demokr√°ci√°t terjesztŇĎ b√©k√©s technika l√©trehoz√°s√°ban √©s alkalmaz√°s√°ban a Freedom House-nak, amelynek jelenleg James Woolsey, a CIA kor√°bbi igazgat√≥ja az eln√∂ke. Ki kell m√©g emelni Soros Gy√∂rgy alap√≠tv√°nyainak meghat√°roz√≥ szerep√©t, amelyek jelentŇĎs √∂sszegekkel finansz√≠rozt√°k ezt a tev√©kenys√©get

A demokr√°cia b√©k√©s terjeszt√©s√©nek ez a szabv√°nyos√≠tott √©s √°ramvonalas√≠tott m√≥dszere felhaszn√°lja az internet √°ltal ny√ļjtott √ļj technikai lehetŇĎs√©geket is, k√ľl√∂n√∂sen a ‚Äěchat"-el√©st, az SMS-ek k√ľld√©s√©t √©s a webes napl√≥bejegyz√©seket. Hasonl√≥an hasznosnak bizonyultak a mobiltelefonok, amelyek a kilencvenes √©vek k√∂zep√©re m√°r sz√©les k√∂rben elterjedtek. Amikor a leg√ļjabb kommunik√°ci√≥s technik√°k alkalmaz√°s√°val gyorsan lehet kisebb l√©tsz√°m√ļ csoportokat bevetni, √°tcsoportos√≠tani, ez val√≥j√°ban annak a katonai technik√°nak a polg√°ri alkalmaz√°sa, amely ilyen mobil, kis l√©tsz√°m√ļ katonai egys√©geket alkalmaz a v√°rosi harcban. Az √ļgynevezett ‚Äěintelligence helmet", ‚Äět√°j√©koz√≥d√≥ sisak" videok√©pernyŇĎje azonnal megmutatja nekik, hogy mi a helyzet k√∂zvetlen k√∂zel√ľkben, √©s √≠gy hatalmas elŇĎnyh√∂z juttatja ŇĎket a t√°j√©koz√≥d√°s ter√©n.

Amikor fiatalok csoportjai a c√©lpontnak kiv√°lasztott helyeken tal√°lkoznak √©s m√°s csoportokkal azonnali kapcsolatot tudnak felvenni, l√©nyeg√©ben ugyanezt a technik√°t alkalmazz√°k a civil √©let vonatkoz√°s√°ban. Az amerikai hadsereg √©s a Nemzetbiztons√°gi Hivatal egyform√°n nagy √∂sszegekkel szubvencion√°lta mind az internet, mind a mobiltelefonok, mind a k√ľl√∂nleges c√©l√ļ komputerprogramok kifejleszt√©s√©t. Mindezeket az eszk√∂z√∂ket gondosan k√≠s√©rletezt√©k ki abb√≥l a szempontb√≥l, hogy mennyire lehet ŇĎket hat√©konyan haszn√°lni mind a katonai hadvisel√©sben, mind az √ļgynevezett polg√°ri vagy ‚Äěforradalmi" hadvisel√©sben. Ezek az √ļj technik√°k lehetnek erŇĎszakosak (hal√°losak) vagy pedig nem erŇĎszakos term√©szetŇĪek. Egybekapcsolja ŇĎket, hogy mindkettŇĎt ugyanazon c√©lb√≥l vetik be, hasonl√≥ az infrastrukt√ļr√°juk √©s a mŇĪk√∂dtet√©si m√≥djuk. Ezt a hadvisel√©st nevezik Cyber Warnak.

Az el√∂z√∂nl√©s fontos eleme a hadvisel√©snek mind erŇĎszakos, mind b√©k√©s form√°j√°ban. A hadvisel√©snek ez az √ļj m√≥dszere azt c√©lozza, hogy cs√ļcstechnol√≥gi√°j√ļ hord√°kkal lerohanj√°k a kijel√∂lt c√©lpontot. Ebben az √©rtelemben nagyon hasonl√≥ az, ami Irakban t√∂rt√©nt a hadsereggel √©s Ukrajn√°ban a t√ľntetŇĎkkel. Tal√°n a k√ľl√∂nbs√©g csak annyi, hogy ami Ukrajn√°ban lezajlott, az az iraki h√°bor√ļval szemben sokkal olcs√≥bbnak, hat√©konyabbnak √©s sikeresebbnek bizonyult, √©s gyŇĎzelemmel √©rt v√©gett.

Ennek a b√©k√©s hadvisel√©snek az egyik teoretikusa, dr. Peter Ackermann m√°r 2002 √°prilis√°ban meg√≠rta, hogy nem a katonai eszk√∂z√∂k bevet√©se a legc√©lszerŇĪbb Irak, Ir√°n √©s √Čszak-Korea ellen. Ackermann szerint sokkal k√∂nnyebb √©s olcs√≥bb a hatalmat b√©k√©s eszk√∂z√∂kkel √°tvenni. Ackermann, aki az 1994-ben megjelent Strategic Nonviolent Conflict c√≠mŇĪ munk√°j√°ban m√°r kidolgozta a b√©k√©s hadvisel√©sre vonatkoz√≥ elm√©let√©t, 2004. j√ļnius 29-√©n a washingtoni k√ľl√ľgyminiszt√©riumban besz√©det tartott: Kem√©ny √©s puha hatalom: a polg√°ri alap√ļ k√ľzdelem kialakul√°sa √©s a demokratikus v√°ltoz√°sc√≠mmel. Ackermann azt javasolta ekkor, hogy ugyanolyan ifj√ļs√°gi mozg√≥s√≠t√°ssal √©rjenek el korm√°nyv√°lt√°st Ir√°nban √©s √Čszak-Kore√°ban, ahogyan azt sikeresen megtett√©k Szerbi√°ban. Hozz√°tette, hogy ugyanezt lehetett volna Irakban is alkalmazni. Bush eln√∂k √∂sszes c√©lj√°t el lehetett volna √©rni k√∂lts√©ges √©s nagyar√°ny√ļ katonai mŇĪveletek ig√©nybev√©tele n√©lk√ľl. Arr√≥l is sz√≥lt, hogy szorosan egy√ľttmŇĪk√∂dik az amerikai fegyverfejleszt√©sben √©len j√°r√≥ Lawrence Iivermore Laborat√≥riumokkal az √ļj √©s m√©g t√∂k√©letesebb kommunik√°ci√≥s technik√°k √©s eszk√∂z√∂k kifejleszt√©s√©ben az√©rt, hogy a rendszerv√°lt√°sra kiszemelt fiatalokat m√©g k√∂nnyebb legyen megszervezni √©s mozgatni. Ezek a m√≥dszerek √©s eszk√∂z√∂k sokkal hat√©konyabban terjesztik a demokr√°ci√°t, mint a hadseregek, s adott esetben K√≠n√°ban is be lehet majd vetni ŇĎket, mert lehetŇĎv√© teszik a decentraliz√°lt tev√©kenys√©get, s √≠gy digit√°lisan k√©nyszer√≠thetŇĎ ki a n√©pakarat √©rv√©nyes√ľl√©se.

A h√°tt√©rhatalom fontos ir√°ny√≠t√≥ int√©zm√©nye, a Tavistock Inst√≠tute igazgat√≥ja, dr. Fred Emery m√°r 1967-ben megj√≥solta, hogy azok a m√≥dszerek, ahogyan a fiatalok a rockkoncerteken gy√ľlekeznek, tolonganak, val√≥s√°ggal el√∂z√∂n√∂lve a rendezv√©nyek sz√≠nhely√©t, hat√©konyan felhaszn√°lhal√≥s√°ggal el√∂z√∂n√∂lve a rendezv√©nyek sz√≠nhely√©t, hat√©konyan felhaszn√°lha es √©vek v√©g√©n. Dr. Emery ezt a mesters√©gesen elŇĎid√©zett t√∂meghiszt√©ria √≠r√°sos jelent√©sben is megfogalmazta. Ez megjelent az √°ltala vezetett int√©ze foly√≥irat√°ban, a Human Relationsben √©s azt a c√≠met viselte, hogyA k√∂vet kezŇĎ harminc √©v: koncepci√≥k, m√≥dszerek √©s elŇĎrejelz√©sek. A Tavistock Int√©zetet egy√©bk√©nt a brit hadsereg vezet√©se hozta l√©tre az I. vil√°gh√°bor√ļ ut√°n a pszichol√≥giai hadvisel√©s m√≥dszereinek kik√≠s√©rletez√©s√©re. Dr. Emery elgon dol√°sait m√°r 1967-ben felhaszn√°lt√°k azokn√°l a di√°kt√ľntet√©sekn√©l, amelyek nek a c√©lja Chades de Gaulle francia eln√∂k megbuktat√°sa volt. 1991-ben ugyancsak a Human Relationsben volt olvashat√≥ a besz√°mol√≥ arr√≥l a kon ferenciasorozatr√≥l amely √°ttekintette a glob√°lis ir√°ny√≠t√°s leg√ļjabb m√≥d szereit. Dr. Howard Perimutter, a Wharton School professzora elmon dotta, hogy egy ‚ÄěRockvideo Katmanduban" a megfelelŇĎ jelk√©pe annak hogyan kell egy tradicion√°lis kult√ļr√°t destabiliz√°lni √©s ez√°ltal l√©trehozni : glob√°lis, nyugati hegem√≥ni√°j√ļ civiliz√°ci√≥ lehetŇĎs√©g√©t.

A demokr√°cia b√©k√©s terjeszt√©s√©nek fontos elŇĎfelt√©tele, hogy megfeleli sz√°m√ļ kik√©pzett helyi √ľgyn√∂k √°lljon rendelkez√©sre. Ezen szakemberek ki k√©pz√©s√©re hozt√°k l√©tre 1983-ban a Harvard EgyetembŇĎl kiv√°lva az Albert Einstein Int√©zetet, amely a h√°bor√ļ nem erŇĎszakos form√°ira szakosodott Ezt az int√©zetet Soros Gy√∂rgy √©s a NED finansz√≠rozta. VezetŇĎje Robert Helvey ezredes, aki ezen a ter√ľleten D√©lkelet-√Āzsi√°ban szerzett 30 √©ven √°t tapasztalatokat. Helvey ezredes volt az, aki 1999 √≥ta szervezi √©s ir√°ny√≠tja az ifj√ļs√°gi csoportokat a Balk√°n orsz√°gaiban √©s Kelet-Eur√≥p√°ban.

Helvey 2001. janu√°r 29-√©n elmondotta, hogy akkor kapcsol√≥dott be : strat√©giai jellegŇĪ erŇĎszakmentes politikai k√ľzdelembe, amikor l√°tnia kelleti hogy katonai m√≥dszerekkel nem lehet elt√°vol√≠tani dikt√°torokat ‚ÄĒ p√©ld√°ul Mianmarban (Burm√°ban), amikor ott szolg√°lt, mint katonai attas√©. Ekkor kezdte k√∂zelebbrŇĎl szem√ľgyre venni dr. Gene Sharp b√©k√©s hadvisel√©si vonatkoz√≥ alternat√≠v aj√°nl√°sait.

Helvey Rangoonban titokban megszervezte a di√°kokat, hogy kapcso l√≥djanak be felkelŇĎ csoportok tev√©kenys√©g√©be. Ugyancsak ŇĎ k√©pzete ki Hongkongban azokat a pekingi di√°kokat, akik azt√°n 1989 j√ļnius√°ban ir√° nyitott√°k a Tiananmen t√©ri t√ľntet√©seket Most pedig ŇĎ a Falun Gong szek ta tan√°csad√≥ja, amelynek szint√©n ŇĎ tan√≠totta meg a polg√°ri ellen√°ll√°s tech nik√°j√°t.

Dr. Sharp 1985-ben publik√°lta Making Europe Unconquerable: The Potentital Of Civilian-Based Deterrence And Defense (Tegy√ľk Eur√≥p√°t megh√≥ d√≠thatatlann√°: A polg√°rok ellen√°ll√°s√°ra alapozott elrettent√©s √©s v√©delem c√≠mŇĪ munk√°j√°t, amelyhez George Kennan √≠rt bevezet√©st. Sharp kifejt hogy a polg√°ri ellen√°ll√°sra alapozott v√©delem k√©pes elh√°r√≠tani a szovjet fe nyeget√©st, √©s alkalmas t√°mad√°sok elrettent√©s√©re √©s lek√ľzd√©s√©re az√°ltal hogy korm√°nyozhatatlann√° teszi a t√°rsadalmat a leendŇĎ elnyom√≥k sz√°m√° ra, fenntartva a szervezett √∂nigazgat√°s k√©pess√©g√©t m√©g k√ľl√∂nlegesen fenyegetŇĎ helyzetben is. √Āll√≠t√°s√°t az 1961-es alg√©riai f√ľggetlens√©gi harccal √©s az 1968/69-es csehszlov√°kiai ellen√°ll√°ssal szeml√©lteti. Kennan bevezetŇĎj√©ben m√©ltatja a polg√°ri ellen√°ll√°s √©s elrettent√©s lehetŇĎs√©geit, mert r√©szben alternat√≠v√°t jelentenek a hagyom√°nyos, kiz√°r√≥lag katonai eszk√∂z√∂kkel v√≠vott v√©delemmel szemben. Sharpnak ezt a k√∂nyv√©t azonnal leford√≠tott√°k a NATO-tagorsz√°gok nyelveire.

Az olasz ford√≠t√°shoz √≠rott elŇĎsz√≥ban, 1989-ben, szociol√≥gusok √©s politol√≥gusok is polg√°ri ellen√°ll√°sra sz√≥l√≠tanak fel egy esetleges Olaszorsz√°g ellen ind√≠tott szovjet t√°mad√°ssal szemben. Itt √©rdemes utalni r√°, hogy a NATO-nak volt egy Gladio nevŇĪ titkos h√°l√≥zata, amelynek az volt a c√©lja, hogy szembesz√°lljon egy esetleges szovjet megsz√°ll√°ssal, minden lehets√©ges katonai √©s nem katonai eszk√∂zzel.

Edward Atkeson t√°bornok, az Eur√≥p√°ban √°llom√°soz√≥ amerikai csapatok h√≠rszerzŇĎ szolg√°lat√°nak helyettes fŇĎn√∂ke 1994-tŇĎl 1999-ig az Albert Einstein Int√©zet tan√°csad√≥ja is volt. Helvey ezredes √©s koll√©g√°i egy sor olyan ifj√ļs√°gi mozgalmat szerveztek meg ‚ÄĒ az Otport Szerbi√°ban, a Kmar√°t Gr√ļzi√°ban, a Por√°t Ukrajn√°ban, valamint a kor√°bbi Szovjetuni√≥ ut√≥d√°llamaiban mŇĪk√∂dŇĎ hasonl√≥ szervezeteket, amelyeknek c√©lja polg√°ri jellegŇĪ eszk√∂z√∂kkel el√©rni mindazt, amit katonai eszk√∂z√∂kkel nem siker√ľlt az 1980-as √©vekben. Ehhez hasonl√≥ polg√°ri engedetlens√©gi ifj√ļs√°gi mozgalmak szervez√©se folyamatban van Afrik√°ban √©s D√©l-Amerik√°ban is.

A Washington Post c√≠mŇĪ lap 2000. december 11-√©n sz√°mol be arr√≥l, hogy az Egyes√ľlt √Āllamok √°ltal finansz√≠rozott konzult√°nsok d√∂ntŇĎ szerepet j√°tszottak valamennyi Milosevic-ellenes szervezked√©sben, ŇĎk v√©gezt√©k a k√∂zv√©lem√©ny-kutat√°st √©s az ellen√°ll√°sban r√©szt vevŇĎ aktivist√°k ezreinek a kik√©pz√©s√©t. Ok szervezt√©k meg az √©letbe v√°g√≥an fontos, p√°rhuzamosan t√∂rt√©nŇĎ szavazatsz√°ml√°l√°st is. P√©nzt kaptak 5000 kanna fest√©kre, hogy Milosevic-ellenes graffitit fessenek a falakra Szerbia-szerte, √©s 2,5 milli√≥ √∂ntapad√≥s c√≠mk√©t is finansz√≠roztak, amelyen az volt olvashat√≥, hogy ‚ÄěMilosevicnak v√©ge". A ‚Äěb√°rsonyos forradalom" szerbiai v√°ltozat√°nak ez lett a felkapott jelszava.

A Milosevic-ellenes erŇĎfesz√≠t√©sekben k√∂zremŇĪk√∂dŇĎ n√©h√°ny amerikai tudott a CIA tev√©kenys√©g√©rŇĎl, de pontosan nem tudt√°k, hogy val√≥ban ez mibŇĎl √°ll. A vezetŇĎ szerepet azonban a k√ľl√ľgyminiszt√©riurn √©s a Nemzetk√∂zi Fejleszt√©s Amerikai Int√©zete j√°tszotta, mert ez tov√°bb√≠totta a p√©nzeszk√∂z√∂ket kereskedelmi v√°llalkoz√≥kon √©s nonprofit csoportokon kereszt√ľl a szerb fiatalokhoz. A National Democratic Institute for International Affairs (NDI) (Nemzetk√∂zi √úgyek Orsz√°gos Demokratikus Int√©zete) a szerb ellenz√©ki p√°rtokkal mŇĪk√∂d√∂tt egy√ľtt, m√≠g az International Republican Institute (a Nemzetk√∂zi K√∂zt√°rsas√°gi Int√©zet) pedig az Otporra √∂sszpontos√≠tott. Az Otpor volt a forradalom ideol√≥giai √©s szervezeti k√∂zpontja. 2000 m√°rcius√°ban az IRI t√∂bb tucat Otpor-vezetŇĎnek fizette a k√∂lts√©geit, hogy r√©szt vegyenek Budapesten, a Hilton Sz√°ll√≥ban megtartott szemin√°riumon, amelyen az erŇĎszakmentes ellen√°ll√°s m√≥dszereit oktatt√°k A Duna m√°sik partj√°n, a Marriott Hotelben pedig az NDI k√©pzett ki szerb fiatalokat. A szemin√°riumokon azt tanult√°k meg az ellen√°ll√≥ di√°kok, hogy mik√©nt kell sztr√°jkokat szervezni, hogyan kell kommunik√°lni szimb√≥lumokkal, jelk√©pekkel; mik√©nt kell lek√ľzdeni a f√©lelmet, √©s hogyan kell al√°√°sni egy diktat√≥rikus rendszer tekint√©ly√©t. A szemin√°riumok fŇĎ elŇĎad√≥ja Helvey ezredes volt, akit az ‚ÄěerŇĎszakmentes mozgalom Clausewitz"-√©nek is neveznek.

( Carl von Clausewitz porosz-n√©met t√°bornok √©s hadtud√≥s volt, aki A h√°bor√ļr√≥l √≠rott hadtudom√°nyi mŇĪv√©ben √∂sszegezte a nap√≥leoni h√°bor√ļk tan√ļs√°gait. A h√°bor√ļt a politika folytat√°s√°nak tekintette m√°s eszk√∂z√∂kkel.)

Peter Ackermann , aki a b√©k√©s eszk√∂z√∂kkel v√©grehajtott √°llamcs√≠ny szak√©rtŇĎj√©nek tekinthetŇĎ, 2001-ben megjelentette A Force More Powerful: A Century Of Non-Violant Conflict c√≠mŇĪ munk√°j√°t, amit k√∂z√∂sen √≠rt Jack DuVall-lal. Ebben sz√°mol be arr√≥l, hogy a NATO-bomb√°z√°s ut√°n ‚ÄĒ amely elŇĎseg√≠tette a rendszernek, hogy elnyomja az ellenz√©ket ‚ÄĒ nyugodtan folyt tov√°bb az Otpor szervez√©se olyan klubokban, ahol a fiatalok hoszszabb idŇĎt elt√∂lthettek, gyakorlatozhattak, valamint h√©tv√©geken tartott partikon, illetve √©tkezŇĎtermekben vagy egyszerŇĪen az aktivist√°k lak√°sainak a h√°l√≥szob√°iban.

Az Otpor nemcsak azt tette lehetŇĎv√© a rendk√≠v√ľl szeg√©nyes k√∂r√ľlm√©nyek k√∂z√∂tt √©lŇĎ fiataloknak, hogy tal√°lkozhassanak, de azt is, hogy alkot√≥ m√≥don kifejezhess√©k elgondol√°saikat. A vezetŇĎk tiszt√°ban voltak azzal, hogy nem alkalmazhatnak erŇĎt olyan ellenf√©llel szemben, amely t√∂bbsz√∂r√∂sen fel√ľlm√ļlja erŇĎben √©s fegyverzetben ŇĎket, ez√©rt el akart√°k ker√ľlni a Tienanmen t√©ri trag√©dia megism√©tl√©s√©t Szerbi√°ban. A Civic Initiatives (Polg√°ri Kezdem√©nyez√©sek) nevŇĪ belgr√°di csoport vezetŇĎje, Miljenko Dereta elmondotta, hogy a New York-i Freedom House-t√≥l kaptak p√©nz√ľgyi t√°mogat√°st √©s √≠gy 5000 p√©ld√°nyban ki tudt√°k adni Gene Sharp k√∂nyv√©t a Diktat√ļr√°t√≥l a demokr√°ci√°ig: a felszabad√≠t√°s elm√©leti v√°zlata (From Dictatorship to Democracy: A Conceptual Framework for Liberation). Az Otpor mag√°√©v√° tette Sharp ‚ÄĒA politika, mint erŇĎszakmentes cselekv√©s c√≠mŇĪ h√°romk√∂tetes fŇĎmŇĪv√©nek elgondol√°sait √©s azt alkot√≥ m√≥don belefoglalta szerb nyelven kiadott k√©zik√∂nyv√©be, amelyet Otpor User Manualnek bec√©ztek. Az aktivist√°k k√∂zvetlen kik√©pz√©st is kaptak Robert Helvey ezredestŇĎl, Sharp munkat√°rs√°t√≥l a budapesti Hilton Sz√°ll√≥ban 2000 m√°rcius√°ban.

Helvey k√ľl√∂n√∂sen azt hangs√ļlyozta, milyen fontos a szolgai engedelmess√©ghez szokott emberek magatart√°s√°nak megv√°ltoztat√°sa a tekint√©lyuralmat gyakorl√≥ hat√≥s√°gokkal szemben. K√ľl√∂n elmagyar√°zta, hogy mik√©nt kell a rendszer tart√≥pill√©reit ‚ÄĒ a rendŇĎrs√©get √©s a fegyveres erŇĎket ‚ÄĒ befoly√°solni √©s magatart√°sukat megv√°ltoztatni. √ďvta a szerb fiatalok vezetŇĎit az erŇĎszakmentes k√ľzdelem beszennyezŇĎd√©s√©tŇĎl vagyis az erŇĎszakos akci√≥kt√≥l, mert ezek elrettenten√©k a t√∂bbi fiatalt √©s a lakoss√°g jelentŇĎs r√©sz√©t att√≥l, hogy csatlakozzanak a mozgalomhoz. Ezen t√ļlmenŇĎen a nemzetk√∂zi k√∂zv√©lem√©nyre is h√°tr√°nyosan hatna, √©s ez m√°r cs√∂kkenthetn√© a nekik jut√≥ p√©nz√ľgyi √©s politikai t√°mogat√°st.

Ezen √ļj taktika k√∂vetkezt√©ben a szerb ellenz√©k is hozz√°jutott ahhoz a nyugati t√°mogat√°shoz, amelyhez kor√°bban nem f√©rhetett hozz√°. Az Otpor √©s a t√∂bbi disszidens csoport rendszeresen kapott p√©nz√ľgyi t√°mogat√°st a washingtoni korm√°nnyal egy√ľttmŇĪk√∂dŇĎ Nemzeti Demokr√°cia Alap√≠tv√°nyt√≥l, √©s az Otpor vezetŇĎi rendszeresen t√°rgyaltak Daniel Serwerrel, az amerikai B√©ke Int√©zet Balk√°n R√©szleg√©nek igazgat√≥j√°val. A szerb erŇĎszakmentes ellen√°ll√≥kat finansz√≠rozta a Nemzetk√∂zi K√∂zt√°rsas√°gi Int√©zet is, valamint az Amerikai Nemzetk√∂zi Fejleszt√©si √úgyn√∂ks√©g is.

A szerbiai b√©k√©s forradalom nyom√°n a Nemzeti Demokr√°cia Alap√≠tv√°ny, az Albert Einstein Int√©zet √©s ezek el√°gaz√°sai seg√≠tettek fiatalokb√≥l √°ll√≥ csoportokat l√©trehozni az Otpor (Ellen√°ll√°s) mint√°j√°ra m√°s keleteur√≥pai orsz√°gokban is. gy j√∂tt l√©tre a Zubr (B√∂l√©ny) Belorusszi√°ban 2001-ben, √©s mint m√°r eml√≠tett√ľk, a Kmara (El√©g) Gr√ļzi√°ban √©s a Pora (IdŇĎ) Ukrajn√°ban. A Milosevic-rendszer buk√°sa √≥ta sz√°mos Otpor-tag tal√°lkozott a Zubr-csoporttal. A Zubr honlapj√°n is megtal√°lhat√≥ m√°r a Diktat√ļr√°t√≥l a demokr√°ci√°ig c√≠mŇĪ k√∂nyv. Egy m√°s orsz√°gban v√©grehajtott akci√≥nak az egyszerŇĪ leut√°nz√°sa azonban m√©g nem jelent biztos sikert. Az Otpor sok energi√°t fektetett az emberi erŇĎforr√°sba, k√ľl√∂n√∂sen a fiatalokba. Az az NGO, amely az Otporb√≥l alakult ki, jelentŇĎsen hozz√°j√°rult a Milosevic-rendszer megd√∂nt√©s√©hez azzal, hogy nagy l√©tsz√°m√ļ √©s esem√©nyekben d√ļs tiltakoz√≥ akci√≥kat tudott szervezni. Az Otpornak m√°r j√≥l kik√©pzett k√∂vetŇĎi vannak Ukrajn√°ban, akik m√°ris bizony√≠tott√°k, hogy hat√©konyan tudj√°k befoly√°solni a politik√°t.

A gr√ļziai ‚Äěr√≥zs√°s forradalomt√≥l" elt√©rŇĎen Ukrajn√°ban nem volt orsz√°gos v√°laszt√°st ellenŇĎrzŇĎ civil (NGO) szervezet, amelynek t√∂rv√©nyes felhatalmaz√°sa lett volna arra, hogy a szavaz√≥k√∂rzetekbŇĎl megkapja a jegyzŇĎk√∂nyvek m√°solatait, √©s p√°rhuzamos √∂sszes√≠t√©st k√©sz√≠tsen a leadott szavazatokr√≥l. Ehelyett a Pora megfigyelŇĎi √©jszakai virraszt√°st szerveztek. A Pora √∂nk√©ntesei a v√°laszt√°si k√∂rzetek bej√°ratain√°l √©jszak√°ztak √©s k√∂zveden k√∂zekŇĎi ellenŇĎrizt√©k, hogy t√∂rt√©nt-e valamilyen szab√°lytalans√°g. Egyes Poraaktivist√°k √ļjs√°g√≠r√≥nak kiadva magukat kik√©rdezt√©k a v√°laszt√°si megb√≠zottakat arr√≥l, hogy h√°nyan nem adt√°k m√©g le a szavazataikat √©s ily m√≥don pr√≥b√°lt√°k kider√≠teni, hogy sor ker√ľlt-e szavazatok t√∂bbsz√∂r√∂s lead√°s√°ra.

A gr√ļz Kmar√°t elsŇĎsorban k√ľlf√∂ldrŇĎl finansz√≠rozt√°k, a Por√°t azonban nagyr√©szt belf√∂ldi forr√°sokb√≥l p√©nzelt√©k. Sok polg√°r √©s √ľzletember kereste fel a Pora helyis√©geit k√ľl√∂nb√∂zŇĎ adom√°nyokkal, p√©nzzel, felszerel√©ssel √©s √©lelemmel. A F√ľggetlen √Āllamok K√∂z√∂ss√©ge (F√ĀK) orsz√°gaiban egyre t√∂bb vezetŇĎ tesz l√©p√©seket az erŇĎszakmentes korm√°nybuktat√°s megelŇĎz√©s√©re. Alexander Lukasenko belorusz eln√∂k m√°ris felm√©rte, hogy hol tal√°lhat√≥ak a ‚Äěnarancsk√∂zpontok" √©s elrendelte a felsz√°mol√°sukat Kirg√≠zi√°ban is k√ľlf√∂ldrŇĎl p√©nzelt √ľgyn√∂k√∂knek nevezik a rendszer b√≠r√°l√≥it, akiknek a c√©lja az adott orsz√°g belsŇĎ viszonyainak al√°√°s√°sa.

E hatalom√°tv√©teli technik√°t legut√≥bb 2005 m√°rcius√°ban a k√∂z√©p-√°zsiai Kirgiziszt√°nban alkalmazt√°k. Biskekben az ellenz√©ki t√ľntetŇĎk megrohamozt√°k a korm√°ny √©p√ľlet√©t 2005. m√°rcius 24-√©n. A v√°rosk√∂zpontba tart√≥ t√ľntetŇĎket Akajev eln√∂k h√≠vei megpr√≥b√°lt√°k feltart√≥ztatni. Seg√≠tett√©k ŇĎket a rohamrendŇĎr√∂k is, de a tiltakoz√≥k megfutam√≠tott√°k ŇĎket. Amikor a t√ľntetŇĎk behatoltak a kirgiz korm√°ny fŇĎ√©p√ľlet√©be, a t√∂meg elsŇĎ roham√°t m√©g visszaverte a biztons√°gi szem√©lyzet. A m√°sodik azonban m√°r eredm√©nyesnek bizonyult, √©s az ellenz√©kiek k√©t minisztert is foglyul ejtettek. A CNN √©s m√°s nemzetk√∂zi t√°j√©koztat√°si int√©zm√©ny szerint a korm√°ny √©p√ľlet√©t elfoglal√≥ ellenz√©ki t√ľntetŇĎk a foglyul ejtett v√©delmi √©s nemzetbiztons√°gi miniszterrel al√°√≠ratt√°k lemond√°sukat. Az ellenz√©kiek egyik vezetŇĎje Bakijev, kor√°bbi minisztereln√∂k √ļj v√°laszt√°sok ki√≠r√°s√°t √≠g√©rte. Az ellenz√©k m√°sik vezetŇĎje: Rosa Ottumbajeva a korm√°ny√©p√ľletbe √©rkezett, hogy seg√≠tsen Bakijevnek. Aszkar Akajev Kazahszt√°non kereszt√ľl Moszkv√°ba t√°vozott. A kirgiz LegfelsŇĎbb B√≠r√≥s√°g egyhang√ļ d√∂nt√©ssel √©rv√©nytelen√≠tette a parlamenti v√°laszt√°sok eredm√©nyeit. Oszmonov, a LegfelsŇĎbb B√≠r√≥s√°g eln√∂ke k√∂z√∂lte, hogy a febru√°ri, m√°rciusi v√°laszt√°sok elŇĎtti t√∂rv√©nyhoz√≥ test√ľletet ismeri el t√∂rv√©nyesnek. Az ellenz√©k felsz√≥l√≠totta a hadsereget √©s a rendŇĎrs√©get, hogy tal√°ljanak b√©k√©s megold√°st a belpolitikai v√°ls√°gra.

Az elŇĎzŇĎ √∂sszet√©telŇĪ kirgiz parlament is √∂ssze√ľlt √©s megvitatta a kialakult helyzetet. Az Eur√≥pai Biztons√°gi √©s Egy√ľttmŇĪk√∂d√©si Szervezet, az EBESZ Biskekben tart√≥zkod√≥ k√ľl√∂nmegb√≠zottja hangs√ļlyozta, hogy az EBESZ k√©sz seg√≠ts√©get ny√ļjtani a helyzet rendez√©s√©hez. Felaj√°nlotta seg√≠ts√©g√©t Ukrajna is. Az Orosz V√©delmi Miniszt√©rium utas√≠totta Kirgiziszt√°nban tart√≥zkod√≥ alakulatait, hogy ne avatkozzanak be az egykori szovjet tagk√∂zt√°rsas√°g bel√ľgyeibe. Kirgiziszt√°n az az orsz√°g, ahol k√∂zvetlen√ľl van jelen a volt fŇĎhatalom √©s az √ļj fŇĎhatalom: a Global Empire katonai ereje. Biskek k√∂zel√©ben 500 orosz katona √©s 20 vad√°szrep√ľlŇĎg√©p √°llom√°sozik. Az Egyes√ľlt √Āllamok is fenntart a kirgiz fŇĎv√°rosban egy l√©gi t√°maszpontot, amely az Afganiszt√°nban harcol√≥ amerikai erŇĎk ell√°t√°s√°t biztos√≠tja. Az amerikai Associated Press tud√≥s√≠t√≥ja helysz√≠ni jelent√©se szerint az Egyes√ľlt √Āllamok √°ltal t√°mogatott lapokat tartottak a kez√ľkben az Ascar Akajev elleni t√ľntetŇĎk. Az ellenz√©ki √ļjs√°gok az Egyes√ľlt √Āllamok K√ľl√ľgyminiszt√©riuma keret√©ben mŇĪk√∂dŇĎ Demokr√°cia, Emberi Jogok √©s Munka Hivatal√°nak t√°mogat√°s√°val k√©sz√ľltek. Ez a sajt√≥ 2003 novembere √≥ta mŇĪk√∂d√∂tt a New York-i Freedom House programja keret√©ben √©s t√∂bb mint egymilli√≥ doll√°r amerikai korm√°nyt√°mogat√°st is kapott. Ezek az ellenz√©ki sajt√≥term√©kek jelentŇĎsen hozz√°j√°rultak az Akajev elleni el√©gedetlens√©g n√∂veked√©s√©hez √©s v√©g√ľl elvezettek a korm√°ny erŇĎszakos elt√°vol√≠t√°s√°hoz. Akajev az ellenz√©kkel folytatott vit√°j√°ban a Nyugat szem√©re vetette, hogy nagyar√°ny√ļ anyagi t√°mogat√°st ny√ļjt az ellenz√©knek. 1991 √≥ta Kirgiziszt√°n 800 milli√≥ doll√°r amerikai seg√©lyt kapott √©s a demokr√°cia elŇĎseg√≠t√©s√©re egyed√ľl 2004-ben 13,3 milli√≥ doll√°rt Ennek az √∂sszegnek a jelentŇĎs r√©sz√©t a Nemzeti Demokratikus Int√©zet √©s a Nemzetk√∂zi K√∂zt√°rsas√°gi Int√©zet kapta. A biskeki amerikai nagyk√∂vets√©g r√°mutatott, hogy Akajev-p√°rtiak ugyan√ļgy r√©szes√ľlhettek t√°mogat√°sban, mint az ellenz√©k. MegfigyelŇĎk azonban r√°mutattak, hogy a Nyugat √°ltal t√°mogatott demokr√°ciacsoportok fontos szerepet j√°tszottak annak a l√©gk√∂rnek a megteremt√©s√©ben, amely v√©g√ľl is elvezetett a belpolitikai helyzet ki√©lezŇĎd√©s√©hez. Rosa Ottumbajeva, aki kor√°bban orsz√°ga washingtoni, illetve londoni nagyk√∂vete volt √©s jelenleg orsz√°ga √ľgyvezetŇĎ k√ľl√ľgyminisztere, kijelentette: ,A Nyugat √©s az Egyes√ľlt √Āllamok szponzor√°lt√°k a fejlŇĎd√©s demokratikus √ļtj√°t √©s t√°mogatt√°k demokratikus c√©ljainkat."

Tal√°n el√©g ennyi is annak a k√∂vetkeztet√©snek a levon√°s√°hoz, hogy Kirg√≠zi√°ban is jelentŇĎs szerepet j√°tszott a nyugati, elsŇĎsorban amerikai p√©nz√ľgyi t√°mogat√°s az ellenz√©k tev√©kenys√©g√©ben √©s lehetŇĎv√© tette annak a hatalom√°tv√©teli technika alkalmaz√°s√°t, amely legut√≥bb Gr√ļzi√°ban √©s Ukrajn√°ban is sikeresnek bizonyult.

A leg√ļjabb c√©lpont: Oroszorsz√°g

Moszkv√°ban az a k√∂zkeletŇĪ n√©zet, hogy Ukrajn√°ban √©s Gr√ļzi√°ban l√©nyeg√©ben a CIA √°ltal szervezett √°llamcs√≠nyre ker√ľlt sor. Oroszorsz√°gb√≥l kev√©s politikus √©s liber√°lis gondolkod√°s√ļ di√°k utazott Kijevbe, hogy r√©szt vegyen az ottani megmozdul√°sokban. Egyre t√∂bben teszik fel a k√©rd√©st, hogy a demokr√°cia terjeszt√©s√©nek ez a hull√°ma el√©ri-e Oroszorsz√°got is. A moszkvai Free Thought ‚ÄĒ XXI c√≠mŇĪ √ļjs√°g szerkesztŇĎje: Vlagyiszlav Inozemtsev szerint a belgr√°di, tbiliszi √©s kijevi esem√©nyek bizony√≠tj√°k, hogy akik a Kreml-hivatalban m√©g mindig Nagy-Oroszorsz√°gban gondolkodnak, sz√°m√≠thatnak egy nagyar√°ny√ļ felfordul√°sra Oroszorsz√°gban.

Egy ilyen belsŇĎ v√°ltoz√°s m√°r folyamatban van. Orosz nyugd√≠jasok √©s h√°bor√ļs veter√°nok ezrei t√ľntettek orsz√°gszerte amiatt, hogy az √°llam megr√∂vid√≠tette ŇĎket, amikor a k√∂zelm√ļltban √°talak√≠totta t√°mogat√°si politik√°j√°t. Vlagyimir Putyin eln√∂k √∂t √©vvel ezelŇĎtti hatalomra ker√ľl√©se √≥ta ez volt a legnagyobb m√©retŇĪ korm√°nyellenes megmozdul√°s. Egyes szak√©rtŇĎk szerint a Kremlnek fel kell vennie a p√°rbesz√©det a t√°rsadalommal, mert az el√©gedetlens√©g olyan m√©retŇĪv√© dagadhat, hogy ellenŇĎrizhetetlenn√© v√°lik. A glob√°lis k√∂z√∂ss√©g nem fog f√©lre√°llni, √©s sz√°molni kell ink√°bb egy Jugoszl√°vi√°hoz hasonl√≥ t√°rsadalmi v√°ls√°ggal, azaz s√ļlyosabbal, mint ami Ukrajn√°ban zajlott le.

2005. febru√°r 24-√©n Moszkv√°ban a Jabloko (Alma) √©s Idushchie Bez Putyina (Putyin n√©lk√ľli idŇĎk) nevŇĪ ifj√ļs√°gi mozgalmak bejelentett√©k, hogy l√©trehozz√°k a demokratikus ifj√ļs√°gi ellenz√©ket A k√©t mozgalom vezetŇĎi sajt√≥t√°j√©koztat√≥n azt k√∂z√∂lt√©k, hogy a szerb Otporhoz √©s az ukr√°n Por√°hoz hasonl√≥ di√°kt√ľntet√©sekre ker√ľlhet sor. A Jabloko ifj√ļs√°gi sz√°rny√°nak vezetŇĎje, Ilja Jasin kijelentette:
‚ÄěMAtekint√©lyuralmi politikai rendszer van hatalmon Oroszorsz√°gban. A. demokratikus mozgalom szervezetlen √©s demoraliz√°lt- Ez√©rt a di√°ktiltakoz√°si mozgalom l√©trehoz√°sa k√ľl√∂nleges fontoss√°ggal b√≠r. V√°llaljuk a Putyin-rendszer elleni polg√°ri ellen√°ll√°s frontvonal√°nak k√©pviselet√©t. A. liber√°lis demokr√°cia, a polg√°ri jogok √©s szabads√°gjogok √©rt√©keit k√©pviselj√ľk M√≥dszer√ľnk az utcai tiltakoz√°s, amelynek c√©lja az emberek k√∂z√∂ss√©gi tudat√°nak befoly√°sol√°sa."
‚ÄěMeg akarjuk tan√≠tani ŇĎket, hogyan v√©dj√©k meg szabads√°gjogaikat" ‚ÄĒ tette hozz√° az Idushchie Bez Putyina r√©sz√©rŇĎl Roman Dobrokhotov. Az eml√≠tett sajt√≥√©rtekezleten a k√∂vetkezŇĎ sz√∂vegŇĪ nyilatkozatot tett√©k k√∂zz√© az egy√ľttmŇĪk√∂d√©srŇĎl:

"A Jabloko √©s az Idushchie Bez Putyina fiataljai bejelentik, hogy k√∂z√∂s erŇĎfesz√≠t√©ssel l√©trehozz√°k a demokratikus ifj√ļs√°gi ellenz√©ket a Putyinrendszer ellen √©s a polg√°ri ellen√°ll√°st a tekint√©lyuralmi politikai rendszerrel szemben, amely ma Oroszorsz√°gban hatalmon van. A hat√≥s√°gok folytatj√°k az √©rtelmetlen √©s v√©res h√°bor√ļt Csecsenf√∂ld√∂n. Ezzel t√°pl√°lj√°k az etnikai gyŇĪl√∂lk√∂d√©st. Korrump√°lj√°k az orosz hadsereget A hat√≥s√°gok lerombolj√°k a szabad k√∂zoktat√°si rendszert. A di√°kokat barakkokba k√©nyszer√≠tik. Megvonj√°k a veter√°nokt√≥l √©s a nyugd√≠jasokt√≥l juttat√°saikat A hat√≥s√°gok korl√°tozzak a polg√°ri t√°rsadalom int√©zm√©nyeit Megb√©n√≠tj√°k az ellenz√©ki p√°rtokat √©s megtagadj√°k a n√©ptŇĎl a v√°laszt√°s lehetŇĎs√©g√©t. S√°rba taposs√°k a sz√≥l√°sszabads√°got A hat√≥s√°gok n√∂velt√©k a rendŇĎri gumibotok jelenl√©t√©t. Biztons√°gi erŇĎkkel figyeltetik a hivatalban levŇĎket. Politikailag motiv√°lt bŇĪn√ľgyeket koholnak Vlagyimir Putyin rendszer√©t hatalmas appar√°tus, olaj- √©s telev√≠zi√≥monop√≥lium, √°llami propagandist√°k, valamint rendŇĎr√∂kl√∂k sz√°zezrei szolg√°lj√°k Elj√∂tt az idŇĎ azt mondani, hogy el√©g! K√©szek vagyunk fel√°ldozni t√°rsadalmi helyzet√ľnket, harcolni k√≠v√°nunk a szabads√°gunk√©rt √©s szembesz√°llni az utc√°kon Putyin tekint√©lyuralmi rendszer√©vel √©s korrupt hivatalnokainak hatalm√°val. Bejelentj√ľk polg√°ri engedetlens√©g szervez√©s√©re vonatkoz√≥ terveinket √©s nyom√°st gyakorolunk a hat√≥s√°gokra, hogy kezdjenek sz√©les k√∂rŇĪ t√°rsadalmi p√°rbesz√©det Oroszorsz√°g j√∂vŇĎj√©rŇĎl √©s felhaszn√°lunk minden t√∂rv√©nyes eszk√∂zt az Orosz F√∂der√°ci√≥ jelenlegi rendszer√©nek megv√°ltoztat√°s√°ra. Nem f√©l√ľnk a hat√≥s√°gokkal val√≥ szemben√°ll√°st√≥l. Ap√°inkt√≥l kaptuk a jogot, hogy hangot adjunk n√©zeteinknek √©s nagyon neh√©z lesz elhallgattatni benn√ľnket."

Patrick J. Buchanan , Nixon eln√∂k besz√©d√≠r√≥ja √©s t√∂bbsz√∂r√∂s eln√∂kjel√∂lts√©gre p√°ly√°z√≥ a demokr√°cia terjeszt√©s√©nek most r√©szletezett m√≥dszer√©vel kapcsolatban felvetette: vajon nem haszn√°l-e az Egyes√ľlt √Āllamok hidegh√°bor√ļs taktik√°t egy hidegh√°bor√ļ ut√°ni korszakban? Vajon nem avatkozik-e be az Egyes√ľlt √Āllamok Ukrajna bel√ľgyeibe, amikor olyan m√≥dszereket haszn√°l amelyeket mag√°val szemben felh√°bor√≠t√≥nak √©s bŇĪn√∂snek tekintene. Buchanan teh√°t egyszerŇĪen azt k√©rdezi, hogy a demokr√°cia glob√°lis elterjeszt√©s√©vel kapcsolatosan nem tekinthetŇĎek-e k√©pmutat√≥nak az amerikaiak. Az amerikai politikus felsorolja, hogy a Nemzeti Demokr√°cia Alap√≠tv√°ny, a USAid, a Freedom House, a Carnegie Alap√≠tv√°ny a Nemzetk√∂zi B√©k√©√©rt, valamint a Soros Gy√∂rgy nev√©vel f√©mjelzett Ny√≠lt T√°rsadalom Int√©zet nagy √∂sszegeket pump√°lt az ukrajnai k√ľldet√©sekbe √©s sz√°mos √ľgyn√∂k√∂t k√ľld√∂tt Kijevbe, hogy megbuktassa a Kucsma-korm√°nyzat √°ltal t√°mogatott Viktor Janukovicsot, √©s hatalomra seg√≠tse Viktor Juscsenk√≥t. Mindezt √°ll√≠t√≥lag az objekt√≠v √©s p√°rtatlan Eur√≥pai Biztons√°gi √©s Egy√ľttmŇĪk√∂d√©si Szervezet seg√≠ts√©g√©vel.

Egy m√°sik √ļjs√°g√≠r√≥, Jonathan Steele, a Guardian has√°bjain meg√°llap√≠totta: ‚ÄěJuscsenko megkapta a Nyugat fejb√≥lint√°s√°t √©s √∂ml√∂tt a p√©nz az ŇĎt t√°mogat√≥ csoportokhoz a Pora ifj√ļs√°gi szervezettŇĎl a k√ľl√∂nb√∂zŇĎ ellenz√©ki internetes honlapokig. M√©g provok√°l√≥bb m√≥don az amerikai √©s a nyugati nagyk√∂vets√©gek p√©nzelt√©k a szavaz√°s ut√°ni azonnali k√∂zv√©lem√©ny-kutat√°sokat (az √ļn. exit pollokat)."

Ezek az exit poll-felm√©r√©sek azt mutatt√°k, hogy Juscsenko 11%-kal vezet. Ez demoraliz√°lta az ellenz√©ket √©s a legt√∂bb ukr√°nt meggyŇĎzte arr√≥l, hogy Juscsenko az orsz√°g k√∂vetkezŇĎ eln√∂ke. Visszat√©rve Buchanan ‚ÄěAnti ar.com" c√≠mŇĪ, 2004. december 6-√°n megjelent √≠r√°s√°hoz, az p√°rhuzamot von Juscsenko √©s John Kerry k√∂z√∂tt. Janukovics nagyar√°ny√ļ t√∂bbs√©get kapott Kelet-Ukrajn√°ban, √©s ez ellens√ļlyozta Juscsenko nyugatukrajnai eredm√©nyeit, s √≠gy l√©nyeg√©ben 3 sz√°zal√©kkal Janukovics gyŇĎz√∂tt. Ekkor t√ľntetŇĎk ezrei lept√©k el az utc√°kat, √©s csal√°st ki√°ltoztak. K√∂vetelt√©k, hogy Juscsenko legyen az eln√∂k. Ezt k√∂vetŇĎen polg√°ri engedetlens√©g kezdŇĎd√∂tt, amelyet erŇĎteljesen t√°mogatott a Nyugat √©s a t√ľntetŇĎ t√∂megek megf√©leml√≠tett√©k a parlamentet √©s Kucsma eln√∂k√∂t A b√≠r√≥s√°g sem tehetett m√°st, √©rv√©nytelennek nyilv√°n√≠totta a v√°laszt√°st
Hatalmas t√ľntet√©sek voltak Kijevben Viktor Janukovics minisztereln√∂k mellett is, de ezekrŇĎl a nyugati t√©v√©k nem sz√°moltak be. Janukovics t√°mogat√≥it lekicsinylŇĎen ‚Äěbuszokkal besz√°ll√≠tott" embereknek titul√°lt√°k. A Juscsenk√≥t t√°mogat√≥ t√ľntetŇĎknek viszont l√©zerf√©nyek, plazmak√©pemyŇĎk, cs√ļcstechnol√≥gi√°j√ļ hangos√≠t√≥ berendez√©sek, rockkoncertek, s√°tort√°borok √©s hatalmas mennyis√©gŇĪ narancssz√≠nŇĪ ruh√°zat √°llt a rendelkez√©s√©re. Szinte komikus ŇĎket spont√°n t√ľntetŇĎknek minŇĎs√≠teni.

John Laughland , ugyancsak a Guardian has√°bjain meg√°llap√≠totta, hogy a Juscsenko mellett t√ľntetŇĎket ugyanolyan mesters√©gesen elŇĎ√°ll√≠tott ‚ÄěmŇĪt√ľntetŇĎknek" lehet nevezni, mint ahogyan ilyen mŇĪh√°bor√ļ volt az Egyes√ľlt √Āllamok √©s Alb√°nia k√∂z√∂tt Dustin Hoffmann √©s Robert De Niro: Weg the Dog ‚ÄĒ Amikor a farok cs√≥v√°lja c√≠mŇĪ filmj√©ben. Laughland szerint a Pora Washington √°ltal l√©trehozott √©s p√©nzelt szervezet hasonl√≥ az Otporhoz √©s a Kmar√°hoz, amelyeket Szerbi√°ban √©s Gr√ļzi√°ban haszn√°ltak az ott hivatalban l√©vŇĎ politikai vezet√©s lecser√©l√©s√©re egy Amerika sz√°j√≠ze szerinti m√°sikra. A Por√°nak jelk√©pe a lovagl√≥csizma, amint √©ppen eltapos egy bogarat.

‚ÄěHa az Egyes√ľlt √Āllamok az√©rt avatkozik be Ukrajn√°ban, hogy a v√°laszt√°st olyan eln√∂k jav√°ra billentse el, aki a NATO ir√°ny√°ba hajlik Moszkv√°val szemben, akkor a tŇĪzzel j√°tszunk."

- állapítja meg Jonathan Steele, hozzátéve:

‚ÄěUkrajna nemcsak f√∂ldrajzilag √©s kultur√°lisan megosztott, amely j√≥ recept a feloszt√°sra, vagy egy polg√°rh√°bor√ļra ‚ÄĒ de fontos szomsz√©dja Oroszorsz√°gnak is. Ukrajna geostrat√©giai k√©rd√©ss√© v√°lt, de nem Moszkva, hanem az Egyes√ľlt √Āllamok miatt, amely elutas√≠tja, hogy szak√≠tson azzal a hidegh√°bor√ļs politik√°val, amelynek c√©lja Moszkva beker√≠t√©se volt. Arra t√∂rekszik hogy a maga oldal√°ra √°ll√≠tsa a kor√°bbi szovjet tagk√∂zt√°rsas√°gokat."

Buchanan meg√°llap√≠tja, hogy F√∂ld√ľnk√∂n a legkritikusabb viszony a vil√°g m√°sik nagy atomhatalm√°hoz, Oroszorsz√°ghoz fŇĪzŇĎdik. Ez a nemzet k√ľszk√∂dik a n√©pess√©gfogy√°ssal, a birodalmi st√°tus elveszt√©s√©vel, orsz√°ga ter√ľlet√©nek feldarabol√°s√°val √©s a terror megf√©kez√©s√©vel. Ez a viszony sokkal fontosabb Amerika sz√°m√°ra, mint az, hogy kik korm√°nyoznak Kijevben. A posztmodern √°llamcs√≠nynek az a t√∂k√©letes√≠tett technik√°ja, amelyet sikeresen alkalmaztak Szerbi√°ban √©s Gr√ļzi√°ban, √©s sikertelen√ľl Belorusszi√°ban, abb√≥l a c√©lb√≥l, hogy amerikai vazallusok ker√ľljenek hatalomra Oroszorsz√°g szomsz√©ds√°g√°ban, vesz√©lyes √©s arrog√°ns politik√°nak minŇĎs√≠thetŇĎ. Buchanan s√ľrgette, hogy az amerikai t√∂rv√©nyhoz√°s vizsg√°lja ki a NED (National Endowment for Democracy - Nemzeti Demokr√°cia Alap√≠tv√°ny) √©s a t√∂bbi hasonl√≥ szervezet tev√©kenys√©g√©t Ukrajn√°ban, ahol titkos p√©nzeket haszn√°ltak a v√°laszt√°sok kimenetel√©nek biztos√≠t√°s√°ra.

A Global Empire hatalma ingatag

A glob√°lis p√©nz√ľgyi fŇĎhatalom hegem√≥ni√°ja alatt √°ll√≥ Egyes√ľlt √Āllamok t√∂bb trilli√≥ (sz√°m√≠t√°sunkban egytrilli√≥-ezermilli√°rd) doll√°rt is meghalad√≥ k√ľlf√∂ldi ad√≥ss√°g√°nak 40%-a tekintet√©ben fizet√©sk√©ptelenn√© v√°lt. ErrŇĎl a rendk√≠v√ľl fontos h√≠rrŇĎl azonban csak a The Economist c√≠mŇĪ lap sz√°molt be. M√°s szavakkal kifejezve ez azt jelenti, hogy az Egyes√ľlt √Āllamok sz√©lh√°mos j√°t√©kot ŇĪz a saj√°t maga √°ltal elŇĎ√°ll√≠tott doll√°rral. Ez a 100%-osan fedezetlen pap√≠r, illetve elektronikus p√©nz annak k√∂sz√∂nheti m√©g mindig meglevŇĎ vil√°gp√©nz st√°tus√°t, hogy b√≠znak benne, illetve az Egyes√ľlt √Āllamok r√° tudja k√©nyszer√≠teni ezt a p√©nzt a vil√°g t√∂bbi r√©sz√©re. Ugyanakkor az Egyes√ľlt √Āllamok p√©nztelen ad√≥snak bizonyult, mert nem fizette vissza ezt a p√©nzt ad√≥sainak, noha nagy √∂sszegŇĪ hiteleket vett fel tŇĎl√ľk. N√©zz√ľk meg, hogy milyen vesztes√©g √©rheti a hitelezŇĎket, ha nem kapj√°k meg Amerik√°t√≥l p√©nz√ľket. A doll√°r sz√°nd√©kos politikai √©s gazdas√°gi d√∂nt√©sek k√∂vetkezt√©ben vesztette el √©rt√©k√©nek 40%-√°t, √©s cs√∂kkent az eur√≥val szembeni √°tv√°lt√°si ar√°nya 133 centrŇĎl 80 centre az elm√ļlt h√°rom √©vben. A doll√°r hanyatl√°sa term√©szetesen kihat a jap√°n jenre, a k√≠nai j√ľanra √©s m√°s valut√°kra is. Sz√°m√≠tani lehet arra, hogy egy√ľttesen zuhan a m√©lypontra √°rfolyamuk.

K√©ts√©gtelen, hogy a doll√°r hanyatl√°s√°val re√°l√©rt√©kben a k√ľlf√∂ldiek kevesebbet fizetnek saj√°t ad√≥ss√°gszolg√°latuk fej√©ben. Ezt azonban csak akkor tudj√°k teljes√≠teni, ha olyan valut√°kban tudj√°k n√∂velni j√∂vedelm√ľket, amelyeknek a doll√°rhoz viszony√≠tott √°tsz√°m√≠t√°si ar√°nya viszont megn√∂vekedett. A k√ľlf√∂ldiek teh√°t ugyanabban a le√©rt√©kelt doll√°rban jutnak j√∂vedelemhez √©s egyenl√≠tik ki ad√≥ss√°gszolg√°lati k√∂telezetts√©geiket.

K√≠na √©s m√°s kelet-√°zsiai orsz√°gok doll√°rban kereskednek. Ehhez a valut√°hoz kapcsolt√°k saj√°t p√©nz√ľket. Doll√°rtartal√©kuk re√°l√©rt√©k√©nek jelentŇĎs r√©sz√©t m√°ris elvesz√≠tett√©k. Sz√°molni kell azzal, hogy a doll√°rban l√©vŇĎ p√©nz√ľgyi eszk√∂zeik t√∂bbi r√©sz√©t is elvesz√≠tik Az Egyes√ľlt √Āllamok nemzeti √∂sszterm√©k√©nek t√∂bb mint az egyharmad√°ra r√ļg√≥ √∂sszeggel tartozik a vil√°g t√∂bbi r√©sz√©nek. Ez a t√©ny √∂nmag√°ban is megfizethetetlenn√© teszi ezt az ad√≥ss√°got, m√©g akkor is, ha Washington meg akarn√° fizetni. De egyre t√∂bb t√©ny utal arra, hogy nem akarja.

Amerika belsŇĎ ‚ÄĒ hitelk√°rty√°kban fekvŇĎ ‚ÄĒ ad√≥ss√°ga megk√∂zel√≠tette a nemzeti √∂sszterm√©k 100%-√°t. A washingtoni korm√°nyzat ad√≥ss√°ga meghaladta a 7,5 trilli√≥ doll√°rt, √©s ebbŇĎl egytrilli√≥ az elm√ļlt h√°rom √©vtizedben halmoz√≥dott fel, a legutols√≥ k√©ttrilli√≥ pedig az elm√ļlt nyolc √©vben. Az utols√≥ egytrilli√≥ pedig az elm√ļlt k√©t √©vben. Mindez az amerikai k√∂lts√©gvet√©snek 300 milli√°rd doll√°r √©vi kamatterhet jelent. A washingtoni t√∂rv√©nyhoz√°s nemr√©g emelte fel az elad√≥sod√°si hat√°rt 8,2 trilli√≥ra. (Egytrilli√≥, mint m√°r utaltunk r√°, ezermilli√°rd doll√°rral egyenlŇĎ.) Ez l√°that√≥v√° t√©ve azt jelenti, hogy ha ezerdoll√°ros bankjegyeket haszn√°ln√°nk, akkor 160 kilom√©ter magas doll√°rtornyot kellene √∂sszerakni. Ennek az √∂sszegnek a fel√©t k√ľlf√∂ldiek birtokolj√°k. Amerika elad√≥sodotts√°ga ‚ÄĒ bele√©rtve a mag√°nh√°ztart√°sok kreditk√°rty√°ban, ingatlanjelz√°logban megl√©vŇĎ tartoz√°sait is ‚ÄĒ el√©ri a t√≠ztrilli√≥ doll√°rt. Ehhez m√©g hozz√° kell sz√°molni a korpor√°ci√≥s √©s financi√°lis int√©zm√©nyek ad√≥ss√°g√°t, az opci√≥kat, a deriv√°tumokat √©s az ehhez hasonl√≥kat, valamint a tag√°llamok √©s a helyi korm√°nyzati szervek ad√≥ss√°g√°t. √≠gy egybesz√°molva az ad√≥ss√°g m√©rt√©ke 37 trilli√≥ doll√°r. Ez csaknem a n√©gyszerese az Egyes√ľlt √Āllamok eg√©sz nemzeti √∂sszterm√©k√©nek. Ennek az ad√≥ss√°gnak csak egy r√©sz√©t lehet bel√ľlrŇĎl megfelelŇĎen menedzselni.

Az Egyes√ľlt √Āllamok azonban nemcsak kimer√ľlt, p√©nz√ľgyileg lecs√ļszott orsz√°g, de egyben a vil√°g legprivilegiz√°ltabb nemzete is, mivel √∂v√© annak a p√©nznek a kibocs√°t√°si monop√≥liuma, amely m√©g mindig a vil√°g elsŇĎ sz√°m√ļ tartal√©kvalut√°ja. A doll√°r l√©trehoz√°sa Washingtonnak csak anynyiba ker√ľl, amennyit a pap√≠r √©s a fest√©k √°r√°√©rt fizetnie kell illetve a sz√°m√≠t√≥g√©pei mŇĪk√∂dtet√©s√©√©rt. A vil√°gp√©nz kibocs√°t√°s√°nak monop√≥lium√°n t√ļlmenŇĎen az Egyes√ľlt √Āllamok √≥ri√°si doll√°rmennyis√©g kibocs√°t√°s√°val export√°lhatja az infl√°ci√≥t. √ćgy j√∂tt l√©tre az a helyzet, hogy a vil√°gszerte forgalomban l√©vŇĎ doll√°r mennyis√©ge h√°romszor akkora, mint amennyi mag√°ban az Egyes√ľlt √Āllamokban forgalomban van. Amerika teh√°t az egyetlen olyan orsz√°g amelynek a k√ľlsŇĎ ad√≥ss√°ga fŇĎleg olyan valutatartoz√°sb√≥l √°ll, amely valuta az ŇĎ saj√°t belsŇĎ p√©nze, √©s ez√©rt tetsz√©s szerinti mennyis√©get kre√°lhat belŇĎle. A t√∂bbi orsz√°gnak ugyanezt a doll√°rt √°rukkal √©s szolg√°ltat√°sokkal kell megv√°s√°rolnia. Az Egyes√ľlt √Āllamok ‚ÄĒ p√©ld√°ul K√≠n√°nak ‚ÄĒ √©s a t√∂bbi ad√≥s√°nak l√©nyeg√©ben olyan doll√°rral fizet, amelynek nincs val√≥s√°gos √©rt√©ke, azon t√ļl, amennyit a bel√© fektetett pap√≠r √©s fest√©k √©r. K√≠na teh√°t gyakorlatilag √©rt√©ktelen pap√≠r√©rt √°tadja Amerik√°nak a sok milli√°rdot √©rŇĎ term√©keit, amelyeket azt√°n az amerikaiak fogyasztanak el. Amikor K√≠na megkapja √°rui fej√©ben √©rt√©ktelen pap√≠rdoll√°rban a v√©tel√°rat, akkor ezekkel a milli√°rdokkal megint csak Amerik√°hoz fordul √©s megv√°s√°rolja annak √°llamk√∂tv√©nyeit, kincst√°rjegyeit, amelyek m√©g √©rt√©ktelenebbek, mint a pap√≠rdoll√°r. A k√ľl√∂nbs√©g annyi, hogy ezek ut√°n az √°llami ad√≥slevelek ut√°n n√©mi kamatj√∂vedelmet kap. Ezeket a hitelleveleket, √°llamk√∂tv√©nyeket, kincst√°rjegyeket azonban K√≠na (√©s a t√∂bbi hasonl√≥ helyzetŇĪ orsz√°g) soha nem lesz k√©pes k√©szp√©nzre √°tv√°ltani √©s ak√°r egy r√©sz√©t is eladni. Ugyanakkor t√©ny, hogy ezek az amerikai √©rt√©kpap√≠rok a doll√°r hanyatl√°sa k√∂vetkezt√©ben m√°ris rengeteget vesz√≠tettek √©rt√©k√ľkbŇĎl.

Amerika hatalma l√©nyeg√©ben k√©t tart√≥pill√©ren nyugszik. Ezek a vil√°gp√©nz-kibocs√°t√°si monop√≥lium (a pap√≠rdoll√°ron) √©s a Pentagonnal szimboliz√°lhat√≥ fegyveres ereje. MindkettŇĎ t√°mogatja egym√°st √©s mindkettŇĎ sebezhetŇĎs√©ge gy√∂ng√≠ti is a m√°sikat. Afganiszt√°n √©s Irak √≥ta megn√∂vekedett a bizalom a Pentagon ir√°nt Ez viszont n√©mik√©pp megerŇĎs√≠tette a doll√°rt is, amely viszont kulcsszerepet j√°tszik a Pentagon k√ľlf√∂ldi akci√≥inak finansz√≠roz√°s√°ban.

Amerika azonban m√°s √ľgyes fog√°sokat is alkalmaz. El tudta √©rni, hogy kilenc sz√°zal√©k hozamot kapjon k√ľlf√∂ldi gazdas√°gi √©s p√©nz√ľgyi befektet√©sei√©rt, mik√∂zben a k√ľlf√∂ldiek csak h√°rom sz√°zal√©k hozamhoz juthatnak az amerikai befektet√©seik√©rt, √©s mind√∂ssze egy sz√°zal√©k re√°lkamathoz a kincst√°ri k√∂tv√©nyek√©rt. Noha az amerikai k√ľlf√∂ldi befektet√©sek el√©rik azt a szintet, amit az Egyes√ľlt √Āllamok fektetett be k√ľlf√∂ld√∂n, ennek ellen√©re az Egyes√ľlt √Āllamok nett√≥ hat sz√°zal√©kkal t√∂bb hozamhoz tud jutni. Ehhez j√°rul m√©g az is, hogy Amerika sz√©p j√∂vedelmet h√ļz a nagyr√©szt szeg√©ny, elad√≥sodott orsz√°gok ad√≥ss√°gszolg√°lat√°b√≥l. Az Egyes√ľlt √Āllamok profitja ebben a vonatkoz√°sban el√©ri az √∂tven sz√°zal√©kot √©s m√°s k√ľlf√∂ldi √©rdekelts√©geibŇĎl m√©g tov√°bbi j√∂vedelemhez jut, amellyel el√©ri a sz√°z sz√°zal√©kot. Ez seg√≠ti Amerik√°t ahhoz, hogy k√°rp√≥tolja mag√°t a hazai elmaradt profitok√©rt, tov√°bb√° az√©rt, hogy 1972 √≥ta nem n√∂vekedett kellŇĎen gazdas√°g√°nak belsŇĎ termel√©kenys√©ge.

A Clinton eln√∂ks√©ge alatt sokat emlegetett termel√©kenys√©gn√∂veked√©s az inform√°ci√≥s technol√≥gi√°ra √©s a komputerekre korl√°toz√≥dott. De m√©g ez a fellend√ľl√©s is elakadt, amikor az elektronikai bubor√©k kipukkadt. A szolg√°ltat√≥ szektor alkalmazottai egyre kem√©nyebben dolgoztak, k√∂nyvel√©si tr√ľkk√∂kkel pedig nagy profitokat √©s termel√©kenys√©gn√∂veked√©st mutattak ki. Ez olyan csŇĎd√∂k sorozat√°hoz vezetett, mint amilyen az Enron eset√©ben is bek√∂vetkezett. Az Egyes√ľlt √Āllamok t√∂bb trilli√≥ doll√°ros ad√≥ss√°got halmozott fel, amelyrŇĎl pontos sz√°mokat nem hoznak nyilv√°noss√°gra, de amelyrŇĎl bizonyosan √°ll√≠thatjuk, hogy a vil√°g legnagyobb ad√≥ss√°gt√∂mege.

Alan Greenspan, a Federal Reserve eln√∂ke szerint ez a helyzet r√©szben az√©rt √°llt elŇĎ, mert az amerikaiak leggazdagabb 20%-a, vagyis azok, akik k√©pesek lenn√©nek a megtakar√≠t√°sokra, mind√∂ssze j√∂vedelm√ľk 2%-√°t takar√≠tj√°k meg. Ezt a megtakar√≠t√°st azonban h√°romszorosan t√ļlsz√°rnyalja a korm√°nyzat k√∂ltekez√©se, amely meghaladja a 6%-ot. Ez az √°tlagos megtakar√≠t√°si ar√°nyt 0,2%-ra cs√∂kkenti. Az √©vi 400 milli√°rd doll√°r k√∂lts√©gvet√©si hi√°ny t√∂bb mint a nemzeti √∂sszterm√©k 3%-a. Val√≥j√°ban ez a k√∂lts√©gvet√©si hi√°ny m√©g 200 milli√≥ doll√°rral meg is n√∂velendŇĎ, mivel ezt a sz√∂vets√©gi k√∂lts√©gvet√©s k√∂lcs√∂nveszi a Federal Social Security rendszer, azaz az √°llami k√∂telezŇĎ t√°rsadalombiztos√≠t√°s jelenlegi t√∂bblet√©bŇĎl. Ma m√°r nagyon sok sz√≥ esik arr√≥l, hogy a social security rendszer, amelyet a New Deal keret√©ben Franklin Delano Roosevelt eln√∂k hozott l√©tre, hamarosan csŇĎdbe jut, mivel v√°rhat√≥ a baby-boom gener√°ci√≥ n√©pes r√©teg√©nek nyugd√≠jba menetele √©s az ŇĎ nyugd√≠juk kifizet√©s√©re m√°r nem lesz el√©g p√©nz a rendszerben. Ez√©rt lett az egyik legfontosabb belpolitikai k√©rd√©s √©s a jelenlegi eln√∂k egyik fŇĎ t√∂rekv√©se a t√°rsadalombiztos√≠t√°si alap privatiz√°l√°sa. Ez azt jelenti, hogy az embereket arra k√©nyszer√≠tenek, hogy nyugd√≠jukra az egyre bizonytalanabb√° v√°l√≥ p√©nzpiacon √©s befektet√©si piacon helyezz√©k el megtakar√≠t√°saikat.

Ez a p√©nz√ľgyi helyzet k√©nyszer√≠tette arra az Egyes√ľlt √Āllamokat, hogy felhaszn√°lja m√°sok megtakar√≠t√°sait. Sz√°mos szeg√©ny orsz√°g k√∂zponti bankja tartal√©k√°t a vil√°gvalut√°nak sz√°m√≠t√≥ doll√°rban tartja, azaz Washington kezeiben. A mag√°nberuh√°z√≥k doll√°rral fizetnek √©s v√°s√°rolnak a Wall Streeten √©rt√©kpap√≠rokat, b√≠zva abban, hogy p√©nz√ľket a vil√°g legbiztons√°gosabb hely√©n fektetik be. Az Egyes√ľlt √Āllamokba √©rkezik √©vente sz√°zmilli√°rd doll√°r Eur√≥pa k√∂zponti bankjaib√≥l, t√∂bb mint sz√°zmilli√°rd K√≠n√°b√≥l √©s 140 milli√°rd Jap√°nb√≥l. Tov√°bbi t√≠zmilli√°rdok √©rkeznek sz√°mos kisebb orsz√°gb√≥l, bele√©rtve a harmadik vil√°g szeg√©ny √°llamait is. Az Egyes√ľlt √Āllamok maga is nyom√°st gyakorol r√°juk, hogy megtakar√≠t√°saikat Amerik√°ban helyezz√©k el ad√≥ss√°gaik ut√°n fizetendŇĎ t√∂rleszt√©sek √©s kamatok form√°j√°ban.

Az egyik doll√°rbehajt√≥ a Nemzetk√∂zi Valutaalap, amely a legk√ľl√∂nf√©l√©bb m√≥dszerekkel k√©nyszer√≠ti ezeket az orsz√°gokat ad√≥ss√°gszolg√°lati terheik tov√°bb fizet√©s√©re, noha felvett k√∂lcs√∂neiket m√°r sokszorosan visszafizett√©k. Ad√≥ss√°gaikt√≥l csup√°n az√©rt nem szabadultak meg, mert a k√∂lcs√∂nfelv√©tel idej√©n m√©g 5-6%-os kamatl√°bat 1979-ben a City of London, majd pedig a Federal Reserve is 1979 okt√≥ber√©ben 20%-ra emelte. Ez√©rt a kamatok fizet√©s√©re tov√°bbi k√∂lcs√∂n√∂ket kellett most m√°r magasabb kamatokkal felvenni√ľk, hogy ad√≥ss√°gszolg√°lati terheiket fizetni tudj√°k. Ily m√≥don ezek az ad√≥ss√°gok megh√°romszoroz√≥dtak. A j√°t√©k neve privatiz√°ci√≥, az ad√≥ss√°got ugyanis t√°rsadalmas√≠tott√°k, miut√°n azt nagyr√©szt mag√°nv√°llalatok ‚ÄĒ t√∂bbek k√∂z√∂tt az economic hit manek ‚ÄĒ seg√≠ts√©g√©vel l√©trehozt√°k. Csak az √°llamnak van el√©g hatalma ahhoz, hogy kifacsarja az ad√≥ss√°gszolg√°lat fizet√©s√©hez sz√ľks√©ges √∂sszegeket a k√∂z√©poszt√°lyhoz tartoz√≥kb√≥l, √©s azokat ad√≥ss√°gszolg√°lat form√°j√°ban √°tszivatty√ļzza az Egyes√ľlt √Āllamokba. Csak Argent√≠na √©s Oroszorsz√°g volt el√©g erŇĎs ahhoz, hogy morat√≥riumot tudjon kiharcolni mag√°nak ad√≥ss√°gszolg√°lati k√∂telezetts√©gei teljes√≠t√©s√©re, de mindk√©t orsz√°g csak azut√°n, hogy a Gobal Empire √°ltal r√°juk k√©nyszer√≠tett p√©nzpolitika val√≥s√°gos puszt√≠t√°st v√©gzett gazdas√°gukban √©s t√°rsadalmukban.
Argent√≠n√°nak siker√ľlt t√∂rt√©nelme tal√°n legm√©lyebb v√°ls√°g√°b√≥l talpra √°llnia. A Nemzetk√∂zi Valutaalap ad√≥ss√°gspir√°lj√°ba ker√ľlt orsz√°g megtagadta az IMF √°ltal r√°k√©nyszer√≠tett felt√©telek teljes√≠t√©s√©t. Argent√≠na elad√≥sod√°sa az elsŇĎ olaj√°rrobbant√°s (nem mag√°t√≥l bek√∂vedkezett robban√°sr√≥l volt sz√≥) ut√°n az 1974 ut√°ni √©vekben kezdŇĎd√∂tt. T√≠z √©v alatt a p√©nz√ľgyi rendszer a k√ľlf√∂ldi p√©nzint√©zetek f√ľggv√©ny√©v√© v√°lt. Az 1980-as √©vekben a valutaalap ism√©t nagym√©rt√©kben megemelte kamatait, illetve csak v√°ltoz√≥ kamatra adott hitelt. Argent√≠na hi√°ba fizetett t√∂bbet √©s t√∂bbet ad√≥ss√°gszolg√°latik√©nt, a felvett hitelek √∂sszege egyre csak n√∂vekedett, √©s 2001 v√©g√©re el√©rte a kamatokkal sz√°m√≠tott 141 milli√°rd doll√°rt. Argent√≠na ekkor fizet√©sk√©ptelenn√© v√°lt. Emberek milli√≥i lettek munkan√©lk√ľliek. A banksz√°ml√°kat befagyasztott√°k, √©s s√ļlyos politikai v√°ls√°gba ker√ľlt az orsz√°g.

Ami rendk√≠v√ľlinek sz√°m√≠tott, az az, hogy Argent√≠na nem volt hajland√≥ teljes√≠teni a Nemzetk√∂zi Valutaalap √°ltal javasolt megszor√≠t√≥ int√©zked√©sek bevezet√©s√©t √©s az argentin korm√°ny megtagadta a hitelek visszafizet√©s√©t Ehelyett √°llami beruh√°z√°sokkal √©s argentin v√°llalatok seg√≠ts√©g√©vel munkahelyeket teremtett, vagyis a h√≠res Lautenbach-terv elgondol√°sait k√≠s√©relte meg alkalmazni √ļgy, hogy a belf√∂ldi fogyaszt√°st √©l√©nk√≠tve t√∂rekedett kil√°balni a v√°ls√°gb√≥l. A Nestor Kirchner vezette korm√°ny 2004 v√©g√©n v√©gleges javaslatot tett a hatalmas √°llamad√≥ss√°g le√≠r√°s√°ra, pontosabban az ad√≥ss√°g elenged√©s√©re. Ez a l√©p√©se √≥ri√°si ellenkez√©st v√°ltott ki a hitelezŇĎk k√∂r√©ben, ugyanis az argentin korm√°ny hosszas alkudoz√°sok ut√°n csak a befektet√©sek 40%-√°t hajland√≥ kifizetni. Az Argent√≠na √°ltal kibocs√°tott √©s vissza nem fizetett √°llamk√∂tv√©nyek √©rt√©ke 81 milli√°rd doll√°r. Ezt az ad√≥ss√°gt√∂meget n√∂veli az a 21 milli√°rd doll√°r, amely ki nem fizetett kamatokb√≥l halmoz√≥dott fel. A b√≠r√°l√≥k r√°mutatnak, hogy a sz√°ml√°t v√©gsŇĎ soron azok a hitelezŇĎk ‚ÄĒ k√∂zt√ľk kisbefektetŇĎk ‚ÄĒ fizetik meg, akik az √©vi 9%-ot hoz√≥, √©s az √°llam √°ltal garant√°lt k√∂tv√©nyeket megv√°s√°rolt√°k. E hitelezŇĎk csaknem fele argentin √°llampolg√°r, a k√ľlf√∂ldiek pedig olaszok, sv√°jciak, n√©metek √©s amerikaiak. Az √°llamk√∂tv√©ny-tulajdonosoknak kell eld√∂nteni√ľk, hogy elfogadj√°k-e a felaj√°nlott csek√©ly, de biztos rendez√©st, vagy v√°rnak 2045-ig, amikor teljes eg√©sz√©ben visszakapj√°k p√©nz√ľket. Harmadik lehetŇĎs√©gk√©nt egy hosszas peresked√©s is sz√°m√≠t√°sba j√∂het.

EgyelŇĎre nem lehet tudni, hogy a Global Empire legfelsŇĎbb vezetŇĎi eld√∂nt√∂tt√©k-e m√°r a doll√°rrendszer lecser√©l√©s√©t, √©s ez√©rt hagyj√°k tov√°bb zuhanni a doll√°rt, vagy pedig a m√°r eddig bev√°lt technik√°kkal megerŇĎs√≠tik ‚ÄĒ p√©ld√°ul a Federal Reserve kamatemel√©s√©vel √©s √≠gy meghosszabb√≠tj√°k a jelenlegi p√©nzrendszer √©let√©t. Egyre t√∂bb orsz√°g megkezdte m√°r valutatartal√©kainak r√©szleges √°t√°ll√≠t√°s√°t doll√°rr√≥l eur√≥ra, amely egyre ink√°bb tartal√©kvalut√°v√° alakul √°t. 2005. febru√°r elej√©n az Orosz K√∂zponti Bank bejelentette, hogy a rubel √°tv√°lt√°si ar√°ny√°t fokozottabb m√©rt√©kben igaz√≠tj√°k az eur√≥hoz √©s a doll√°r szerep√©t cs√∂kkentik. Ez azt jelenti, hogy egy kettŇĎs valutakos√°r l√©p a doll√°r hely√©be. Ebben egyelŇĎre az amerikai doll√°r domin√°l, mert a kos√°r 90%-a amerikai valut√°b√≥l √©s 10%-a eur√≥b√≥l tevŇĎdik √∂ssze. Ez megerŇĎs√≠ti azt a 2004-ben v√©grehajtott l√©p√©st, hogy az orosz valut√°t t√∂bb√© nem kapcsolj√°k t√©nylegesen a doll√°rhoz. Ebben az amerikai p√©nz vil√°gszintŇĪ meggyeng√ľl√©s√©n t√ļlmenŇĎen az is szerepet j√°tszott, hogy Oroszorsz√°gnak a megemelkedett kŇĎolaj√°rakb√≥l jelentŇĎs t√∂bbletj√∂vedelme keletkezett. Ez a t√∂bblet lehetŇĎv√© tette, hogy a mindennapi deviza√ľgyletekn√©l fokozottabb m√©rt√©kben haszn√°lj√°k az eur√≥t. A rubel elszakad√°sa a doll√°rt√≥l val√≥j√°ban nem gyeng√≠ti, hanem erŇĎs√≠ti az orosz p√©nzt.

Argent√≠na √©s Oroszorsz√°g legut√≥bbi l√©p√©seinek ismertet√©s√©vel azt k√≠v√°ntuk al√°t√°masztani, hogy megingott a bizalom a vil√°ggazdas√°got ir√°ny√≠t√≥ p√©nz√ľgyi rendszer elsŇĎ sz√°m√ļ valut√°ja, a doll√°r ir√°nt. Mivel a hanyatl√≥ doll√°r akad√°lyozza ennek a vil√°gp√©nznek a be√°raml√°s√°t az Egyes√ľlt √Āllamokba, Alan Greenspan, a FED eln√∂ke r√°k√©nyszer√ľlt a kamatl√°bak emel√©s√©re, hogy fenntartsa a doll√°r vonzerej√©t Erre a vonzerŇĎre egyre nagyobb sz√ľks√©g van, ha fedezni k√≠v√°nj√°k az √©vrŇĎl √©vre n√∂vekvŇĎ kereskedelmi deficitet A kamatl√°bak felemel√©s√©nek azonban egyik k√∂vetkezm√©nye lehet, hogy √∂sszeomlik az ingatlan√ľzlet√°g, amely az alacsony kamatoz√°s√ļ jelz√°loghiteleken alapszik. Az amerikaiak t√∂bbs√©ge a h√°zakban tartja a megtakar√≠t√°sait Az erre alapozott k√©pzeletbeli gazdags√°g k√©pezte a t√ļlfogyaszt√°s alapj√°t, amely majdnem olyan nagy, mint az eg√©sz nemzeti √∂sszterm√©k. Ha a h√°zak √°rai √∂sszeomlanak a megn√∂vekvŇĎ kamatl√°bak k√∂vetkezt√©ben, ez nemcsak a h√°zingatlanok √°r√°t fogja cs√∂kkenteni, de domin√≥hat√°st elŇĎid√©zve megakad√°lyozhatja az √ļgynevezett m√°sodik √©s harmadik jelz√°loghitelek t√∂rleszt√©si r√©szleteinek fizet√©s√©t is. Mindez hat√°ssal van a hitelk√°rty√°k r√©v√©n t√∂rt√©nt elad√≥sod√°sra, vagyis az √°ltal√°nos fogyaszt√°sra. Ez pedig korl√°tozhatja a forgalomb√≥l √©lŇĎ c√©gek profitj√°t, beruh√°z√°sait √©s valamennyi gazdas√°gi szereplŇĎ elad√≥sod√°s√°t n√∂velheti. Az eg√©sz amerikai gazdas√°g m√©ly recesszi√≥ba s√ľllyedhet. Tov√°bbi k√∂vetkezm√©nyk√©nt sz√°m√≠t√°sba kell venni a r√©szv√©ny√°rak jelentŇĎs cs√∂kken√©s√©t. Mindez egy√ľttes hat√°s√°ban m√©g ink√°bb megnehez√≠ti az ad√≥ss√°gszolg√°lati terhek visel√©s√©t.

Az alacsonyabb amerikai beruh√°z√°s cs√∂kkenti az ipari termel√©kenys√©get √©s ezen kereszt√ľl a versenyk√©pess√©get is. Mindezt pedig m√°r nem lehet kompenz√°lni a doll√°r tov√°bbi le√©rt√©kel√©s√©vel √©s az amerikai export m√©g olcs√≥bb√° t√©tel√©vel. Ezek a m√≥dszerek eddig hat√°sosak voltak, de ezeknek is megvan a hat√°ruk. Az infl√°ci√≥ rubelben, pes√≥ban, doll√°rban t√©nylegesen defl√°ci√≥t eredm√©nyezett. (A defl√°ci√≥ a p√©nzmennyis√©g cs√∂kkent√©s√©t jelenti a p√©nz v√°s√°rl√≥erej√©nek n√∂vel√©se c√©lj√°b√≥l. Ilyen √©rtelemben az infl√°ci√≥ ellent√©t√©nek foghat√≥ fel.) Az Egyes√ľlt √Āllamok, kihaszn√°lva vil√°gp√©nzkibocs√°t√°si monop√≥lium√°t, beind√≠totta a bank√≥pr√©st √©s megfelelŇĎ mennyis√©gŇĪ doll√°rt bocs√°tott ki, hogy a lehetŇĎ legalacsonyabb √°ron felv√°s√°rolhassa Oroszorsz√°g √©s a t√∂bbi hasonl√≥ helyzetŇĪ orsz√°g erŇĎforr√°sait. Ezeknek az √°llamoknak azt√°n a gazdas√°g√°t t√©nylegesen az amerikai p√©nz mŇĪk√∂dtetette, m√©g akkor is, ha ezt k√∂vetŇĎen az adott orsz√°gok a saj√°t kibocs√°t√°s√ļ p√©nz√ľkbe √∂lt√∂ztett√©k fel az amerikai valut√°t.

[Magyarorsz√°g eset√©ben ez p√©ld√°ul azt jelenti, hogy m√°r r√©g√≥ta k√ľlf√∂ldi kibocs√°t√°s√ļ p√©nz, illetve p√©nzek l√°tj√°k el a gazdas√°gi k√∂zvet√≠tŇĎk√∂zeg szerep√©t. A Nemzeti Bank √°ltal kibocs√°tott forint val√≥j√°ban ennek a k√ľlf√∂ldi p√©nznek (p√©nzeknek) csak a ruh√°zata. Magyarorsz√°gnak az√≥ta nincs saj√°t p√©nze, ami√≥ta kiz√°r√≥lag hitelp√©nzzel mŇĪk√∂dik a magyar gazdas√°g. Vagyis a Magyarorsz√°gra √©rkezŇĎ doll√°r, eur√≥, jen, font stb. a k√∂zveden forgalomban m√©g forint elnevez√©ssel vesz r√©szt. De ez a forint nem val√≥di magyar p√©nz, hanem csup√°n a k√ľlf√∂ldrŇĎl √©rkezŇĎ hitelp√©nz magyar denomin√°ci√≥ja. Az igazi magyar p√©nz az lenne, amit a magyar √°llam √°truh√°zott hat√°sk√∂r√©ben a Magyar Nemzeti Bank nem ide √©rkezett hitelek denomin√°l√°s√°ra bocs√°tana ki, hanem a magyar gazdas√°g √©s a magyar √°llam p√©nz√ľgyi sz√ľks√©gleteinek a fedez√©s√©re. Az ilyen p√©nz ut√°n a magyar √°llamnak nem kellene kamatot fizetnie √©s ez a val√≥di magyar forint el tudn√° l√°tni a magyar belf√∂ldi sz√ľks√©gletekre termelŇĎ gazdas√°g p√©nz√ľgyi k√∂zvet√≠tŇĎj√©nek a szerep√©t.

Az exportra termelŇĎ magyarorsz√°gi gazdas√°g val√≥j√°ban az ide √©rkezett √≥ri√°s m√©rt√©kŇĪ hitelp√©nzek ad√≥ss√°gszolg√°lat√°hoz sz√ľks√©ges valut√°t termeli ki. A nem magyar sz√ľks√©gletekre termelŇĎ gazdas√°g m√°r nem magyar, csak magyarorsz√°gi. Az exportgazdas√°g legfŇĎbb funkci√≥ja a magyar nemzetgazdas√°g eg√©sz√©re nehezedŇĎ hitelek √©s k√∂lcs√∂n√∂k ad√≥ss√°gszolg√°lati terheinek kitermel√©se. A Magyar Nemzeti Bank term√©szetesen kibocs√°thatna igazi magyar forintot is, amely nemcsak k√ľlf√∂ldi valut√°k magyarorsz√°gi ruh√°zata, de ezt a Magyar Nemzeti Bank m√°r t√∂bb mint 10 √©v √≥ta nem teszi √©s a magyar szuverenit√°st megtestes√≠tŇĎ Orsz√°ggyŇĪl√©s √©s korm√°ny ez ellen nem tesz semmit. Ez is mutatja, hogy a p√©nz√ľgyi rendszer szuver√©n √°llamk√©nt mŇĪk√∂dik az √°llamban, √©s a p√©nzgazdas√°got korm√°nyz√≥ Magyar Nemzeti Bank teljesen egyenjog√ļ a p√©nz√ľgyek ter√©n a demokratikus legitim√°ci√≥val b√≠r√≥ √©s az √°llampolg√°roknak politikai felelŇĎss√©ggel tartoz√≥ Orsz√°ggyŇĪl√©ssel √©s korm√°nnyal. Ilyen demokratikus legitim√°l√°sa nincs a p√©nz√ľgyi rendszert ir√°ny√≠t√≥ MNB-nek, √©s politikai felelŇĎss√©ggel sem tartozik az √°llampolg√°rok fel√©.]

Felmer√ľl a k√©rd√©s: ha nem tudja kellŇĎen vonz√≥v√° tenni a doll√°rt az Egyes√ľlt √Āllamok, akkor milyen m√°s lehetŇĎs√©ge marad m√©g? Egyr√©szt otthon kompenz√°lnia kell a lakoss√°got a kevesebb j√∂vedelem√©rt √©s az egyre korl√°tozottabb polg√°ri szabads√°gjogok√©rt, m√©g t√∂bb hazafias sz√≥lamot hangoztatva; m√°sr√©szt k√ľlf√∂ld√∂n fenn kell tartania ezt a rendszert, meghirdetve a minden n√©pet k√∂telezŇĎen megilletŇĎ szabads√°g, demokr√°cia √©s civiliz√°ltabb √©let v√©delm√©t.

Emmanuel Todd is meg√°llap√≠tja a Birodalom ut√°n (Allprint Kiad√≥, 2003) c√≠mŇĪ k√∂nyv√©nek 232. oldal√°n, hogy

‚ÄěAmerika gazdas√°ga nem √∂nell√°t√≥, a fogyaszt√°s jelenlegi szintj√©t csak seg√©lyekkel k√©pes fenntartani. Ez a mai temp√≥ mellett napi 1,2 milli√°rd doll√°rt em√©szt fel. Ha valaki ‚ÄĒ akkor Amerika politik√°j√°nak t√ļls√°gosan nyugtalan√≠t√≥v√° v√°l√°sa eset√©n joggal f√©lhet egy esetleges embarg√≥t√≥l."

Todd szerint az amerikai √©rdekeket az Eur√≥pai Uni√≥ban √ļtj√°ra ind√≠tott √ļj p√©nz, az eur√≥ s√©rti, mert √°lland√≥ fenyeget√©st jelent az amerikai rendszerre, mindenekelŇĎtt az Egyes√ľlt √Āllamok vil√°gp√©nz-kibocs√°t√°si monop√≥lium√°ra. Az Eur√≥pai Uni√≥ gazdas√°gi s√ļlya el√©ri, sŇĎt meg is haladja az Egyes√ľlt √Āllamok√©t. Az EU k√©pes olyan fell√©p√©sre, amely befoly√°solhatja a glob√°lis egyens√ļlyt, s √≠gy tov√°bb n√∂veli az amerikai kiegyens√ļlyozatlans√°got

A Global Empire elsŇĎ sz√°m√ļ √°llam√°nak, Amerik√°nak a doll√°rkibocs√°t√°si monop√≥lium k√©pezte a legfontosabb hatalmi eszk√∂z√©t. Az Egyes√ľlt √Āllamok az eur√≥ bevezet√©s√©ig biztosan sz√°m√≠thatott a doll√°r aszimmetrikus helyzet√©bŇĎl ad√≥d√≥ elŇĎny√∂kre. Amikor az eur√≥t bevezett√©k, v√°ltozott a helyzet. Az eur√≥ √°rfolyama 2002 febru√°rj√°ig zuhant Ez a k√∂r√ľlm√©ny az Egyes√ľlt √Āllamokba ir√°ny√≠totta a tŇĎk√©t, m√≠g az eur√≥pai √°rakat 25%-kal lejjebb szor√≠totta. Az eur√≥ ily m√≥don v√°mkorl√°tokat √°ll√≠tott fel. Amikor fordult a helyzet, √©s az eur√≥ erŇĎs√∂dni kezdett, ez egy√©rtelmŇĪen kedvezett az amerikai gazdas√°gnak, de ugyanakkor jelentŇĎsen cs√∂kkentette az amerikai tŇĎketartal√©kokat. T√©ny, hogy √ļj szab√°lyoz√°si k√∂zpont jelent meg Eur√≥p√°ban, pontosabban Eur√°zsi√°ban, k√∂zelebb a vil√°g k√∂zpontj√°hoz. Az Amerik√°t t√°pl√°l√≥ anyagi, emberi √©s p√©nzforr√°sok pedig nagym√©rt√©kben cs√∂kkentek. Ez azt jelenti, hogy az Egyes√ľlt √Āllamoknak a j√∂vŇĎben a vil√°g t√∂bbi nemzet√©hez hasonl√≥ k√∂r√ľlm√©nyek k√∂z√∂tt kell majd √©lnie. J√∂n az idŇĎ, hogy ki kell egyenl√≠tenie tartoz√°sait. Ez csup√°n lakoss√°ga √©letsz√≠nvonal√°nak 15-20%-os cs√∂kkent√©s√©vel teheti meg. Abb√≥l kell kiindulni, hogy csakis az √°ruk √©s √©rt√©kteremtŇĎ szolg√°ltat√°sok importj√°nak √©s exportj√°nak van nemzetk√∂zi √©rt√©ke. Az amerikai nemzeti √∂sszterm√©kben jelenleg nyilv√°ntartott javak √©s szolg√°ltat√°sok nagy r√©sze a nemzetk√∂zi piacokon nem rendelkezik √©rt√©kkel, √©s nem eladhat√≥.

A p√©nzuralmi vil√°grendben d√∂ntŇĎ privil√©giumot jelentŇĎ vil√°gp√©nz-kibocs√°t√°si monop√≥lium megrend√ľl√©s√©vel egyre t√°volodik az a korszak, amikor az Egyes√ľlt √Āllamokban a gazdas√°gi √©s politikai hatalom, valamint az intellektu√°lis √©s kultur√°lis tolerancia √∂tv√∂zŇĎd√∂tt. A XXI. √©vsz√°zad elgyeng√ľlt ‚ÄĒ improdukt√≠v √©s dekadens ‚ÄĒ Amerik√°ja egyre kev√©sb√© toler√°ns. Ennek a fizetŇĎk√©ptelens√©ggel k√ľszk√∂dŇĎ szuperkorpor√°ci√≥nak az ir√°ny√≠t√≥i m√©g mindig √ļgy v√©lik, hogy egyed√ľl ŇĎk testes√≠tik meg az emberi ide√°lt, √©s kez√ľkben van minden gazdas√°gi fejlŇĎd√©s kulcsa. Lehet, hogy ebben maguk sem hisznek, de mindenesetre erre alapoz√≥dik hegem√≥niaig√©ny√ľk mind a vil√°ggazdas√°g, mind a t√°rsadalmi folyamatok √©s a kult√ļra ter√ľlet√©n. Az, hogy Washington egyre ink√°bb fordul erŇĎszakos eszk√∂z√∂kh√∂z, √≠gy a katonai megold√°sokhoz, nem erej√©nek hanem gyenges√©g√©nek a jele.

Az √ļj vil√°ggazdas√°gi helyzet l√©nyege, hogy a hidegh√°bor√ļ ut√°n √©s a Szovjet Birodalom felboml√°s√°val egyed√ľl megmaradt szuperhatalom, az Egyes√ľlt √Āllamok import√°l √©s fogyaszt. Behozatal√°nak fizet√©s√©hez vil√°gszerte k√ľl√∂nb√∂zŇĎ fajt√°j√ļ √©s mennyis√©gŇĪ deviz√°t szed √∂ssze, m√©ghozz√° a vil√°gt√∂rt√©nelemben eddig nem alkalmazott elj√°r√°ssal. Az Egyes√ľlt √Āllamok ugyanis a sz√°m√°ra sz√ľks√©ges javaknak √©s valut√°knak csak t√∂red√©k√©t szerzi be √∂nk√©nyes uralmi eszk√∂z√∂kkel. √ćgy p√©ld√°ul az Egyes√ľlt √Āllamok fegyverelad√°saib√≥l sz√°rmaz√≥ bev√©telei hasonl√≠that√≥k a politikai √©s katonai √ļton beszedett ad√≥khoz. Ezek nagys√°grendje azonban nem teszi lehetŇĎv√© az amerikaiak jelenlegi fogyaszt√°si szintje fenntart√°s√°t. Az Egyes√ľlt √Āllamok val√≥ban a legnagyobb fegyverexport√°l√≥, de az ebbŇĎl befoly√≥ j√∂vedelem csup√°n a k√ľlkereskedelmi deficit egy t√∂red√©k√©t fedezi.

A kŇĎolajtermelŇĎ t√©rs√©gek ellenŇĎrz√©se is fontos r√©sz√©t k√©pezi a birodalmi jellegŇĪ j√∂vedelemelvon√°snak, ‚Äěbirodalmi ad√≥nak". A kŇĎolaj kitermel√©s√©ben, finom√≠t√°s√°ban √©s forgalmaz√°s√°ban √©rdekelt multinacion√°lis c√©gek val√≥ban lehetŇĎv√© teszik az extraprofit beszed√©s√©t vil√°gm√©retekben, ‚Äěj√°rad√©klef√∂l√∂z√©st", de ma m√°r ennek m√©rt√©ke sem elegendŇĎ a k√ľl√∂nf√©le fogyaszt√°si javak amerikai importj√°nak finansz√≠roz√°s√°ra.

Egyre kev√©sb√© igaz, hogy az Egyes√ľlt √Āllamok birodalmi ad√≥inak j√≥ r√©sz√©t politikai √©s katonai k√©nyszer n√©lk√ľl liber√°lis m√≥dszerekkel √©s spont√°n m√≥don szedi be. Az Egyes√ľlt √Āllamok lak√≥i formailag adnak ellenszolg√°ltat√°st a vil√°gban v√°s√°rolt javak√©rt. Az amerikai gazdas√°g szereplŇĎi a csaknem teljesen szabadd√° v√°lt p√©nzpiacokon szerzik be a k√ľlf√∂ldi valut√°kat, amelyekkel azt√°n fizetnek, amikor bev√°s√°rolnak a glob√°lis piacon. Ezeket a valut√°kat doll√°rra v√°ltj√°k, amely ugyan most m√°r vesz√≠tett √©rt√©k√©bŇĎl, de m√©g mindig m√°gikus erŇĎvel b√≠r. A k√∂zgazd√°szok azonban m√°r kimondt√°k, hogy az Egyes√ľlt √Āllamok szerepe a vil√°gban ‚ÄĒ m√°s orsz√°gokt√≥l elt√©rŇĎen ‚ÄĒ nem a javak termel√©s√©n nyugszik, hanem a p√©nz elŇĎ√°ll√≠t√°s√°n.

A p√©nz m√©g mindig Amerik√°ba v√°ndorol a vil√°g minden t√°j√°r√≥l. V√°llalatok, bankok, int√©zm√©nyi befektetŇĎk mag√°nszem√©lyek - m√©g mindig doll√°rt v√°s√°rolnak, megŇĎrizve ezzel parit√°s√°nak egyre gyeng√ľlŇĎ, de m√©g mindig magas szintj√©t. Ebben az √∂sszef√ľgg√©sben szeml√©lve ezek a doll√°rok nem a fogyaszt√°si javak megv√°s√°rl√°s√°ra val√≥k, hanem k√∂zvetlen amerikai beruh√°z√°sokra, vagy amerikai √©rt√©kpap√≠rok ‚ÄĒ √ļgymint √°llamk√∂tv√©nyek v√°llalati k√∂tv√©nyek √©s r√©szv√©nyek megv√°s√°rl√°s√°ra. Kimondhat√≥, hogy elsŇĎsorban a vil√°gp√©nz-kibocs√°t√°s monop√≥liuma biztos√≠tja az amerikai fizet√©si m√©rleg egyens√ļly√°t. A tŇĎke √©vrŇĎl √©vre az Egyes√ľlt √Āllamok belsŇĎ piaca fel√© mozog. Ha ez a folyamat m√°r meg is rend√ľlt, de m√©g mindig l√©tezik. Ez teszi lehetŇĎv√© az amerikaiak sz√°m√°ra, hogy a vil√°g fogyaszt√≥i legyenek √©s megv√°s√°rolj√°k az √©rt√©ktermelŇĎ orsz√°gok √°ltal felk√≠n√°lt javakat. A k√ľlf√∂ld√∂n megv√°s√°rolt √°ruk nagy r√©sze belsŇĎ fogyaszt√°sra ker√ľl. Az ilyen javak ir√°nt a kereslet r√∂vid idŇĎ alatt meg√ļjul. Ezzel szemben az Egyes√ľlt √Āllamokban befektetett tŇĎke nagy r√©sze k√∂z√©p- vagy hossz√ļ t√°v√ļ befektet√©s.

Nem felel meg a t√©nyeknek az az √°ll√≠t√°s, hogy hat√°rok n√©lk√ľli vil√°gunkban a k√ľlkereskedelmi m√©rlegek egyens√ļly√°nak nincs m√°r jelentŇĎs√©ge. Glob√°lis m√©retŇĪ bizonytalans√°got okoz, hogy Amerik√°nak napi t√∂bb mint egymilli√°rd doll√°r tŇĎkebe√°raml√°sra van sz√ľks√©ge ahhoz, hogy ellens√ļlyozhassa k√ľlkereskedelmi deficitj√©t.

Ha Amerika val√≥ban r√°k√©nyszer√ľl arra, hogy lemondjon k√ľlkereskedelmi egyens√ļlya helyre√°ll√≠t√°s√°r√≥l, akkor azt is ki kell mondania, hogy √°t kell t√©rni egy glob√°lis m√©retŇĪ √©s birodalmi jellegŇĪ p√©nz√ľgyi rendszerre. Ebben a Global Empire √°ltal szavatolt √ļj p√©nz√ľgyi vil√°grendben m√°r kik√©nyszer√≠thetŇĎ a doll√°r megszabott √°rfolyama √©s az eg√©sz vil√°gra kiterjedŇĎ vil√°gvaluta st√°tus√°nak megŇĎrz√©se. Egy ilyen glob√°lis birodalmi p√©nz√ľgyi rendszernek azonban elŇĎfelt√©tele egy korl√°tlan katonai √©s √°llamhatalmi erŇĎszakrendszer mŇĪk√∂d√©se. M√°s szavakkal az Egyes√ľlt √Āllamoknak vil√°gm√©retŇĪ erŇĎszak-monop√≥liumra kellene szert tennie, k√∂zponti ir√°ny√≠t√°ssal vil√°g√°llamot kellene l√©trehoznia.

Egy ilyen vil√°gm√©retŇĪ erŇĎszakrendszer ki√©p√≠t√©s√©hez eddig egyeden szuperhatalom katonai ereje sem volt el√©gs√©ges. Ez√©rt tov√°bbra is √©rv√©nyes a k√ľlkereskedelmi egyens√ļly megteremt√©s√©nek sz√ľks√©gszerŇĪs√©ge. Ha az amerikaiak a jelenlegi m√©rt√©kben fogyasztanak, √©s a tŇĎkebe√°raml√°s a doll√°r nagyar√°ny√ļ meggyeng√ľl√©se nyom√°n megszŇĪnik, akkor csaknem bizonyos, hogy a doll√°r √∂sszeomlik.

Az 1990-es √©vekben tan√ļi lehett√ľnk annak, hogy a vil√°g alkalmazkodott a kommunista vil√°grendszer √∂sszeoml√°s√°hoz √©s egyben a p√©nz√ľgyi globaliz√°ci√≥ hegem√≥ni√°j√°hoz. Ebben az idŇĎszakban az Egyes√ľlt √Āllamokba ir√°nyul√≥ tŇĎkebe√°raml√°s egy √©vtized alatt 88 milli√°rdr√≥l 865 milli√°rd doll√°rra nŇĎtt A p√©nz√ľgyi befektetŇĎk m√©g mindig Amerik√°t √©rezt√©k a legbiztons√°gosabbnak. A befektetŇĎ egyr√©szt f√©l a vesztes√©gtŇĎl, m√°sr√©szt tart att√≥l is, hogy nem a lehetŇĎ legnagyobb nyeres√©ggel fekteti be tŇĎk√©j√©t. Egyszerre t√∂rekszik a biztons√°gra √©s a maxim√°lis profitra. Amerika az√©rt v√°lt a befektetŇĎk elsŇĎ sz√°m√ļ c√©lpontj√°v√°, mert az egyeden szuperhatalmat √©rezt√©k a legbiztons√°gosabb orsz√°gnak. A befektetŇĎk j√≥l tudt√°k, hogy a gazdas√°gi √©s p√©nz√ľgyi globaliz√°ci√≥ rendszer√©nek politikai k√∂zpontja az Egyes√ľlt √Āllamok. Az Egyes√ľlt √Āllamok a vil√°g p√©nzuralmi rendszer√©nek a k√∂zpontja. A p√©nz√ľgyi rendszer vezetŇĎ orsz√°ga √©s egyben az √ļj p√©nzuralmi gazdas√°gi rendszer ‚ÄĒ a krematisztika ‚ÄĒ k√∂zponti √°llama. Az Egyes√ľlt √Āllamok sok elŇĎnyt tudott biztos√≠tani a vil√°gszerte cs√∂kkenŇĎ profitok megŇĎrz√©s√©hez √©s biztons√°gos kezel√©s√©hez. Rendelkezett az ehhez sz√ľks√©ges neoliber√°lis ideol√≥gi√°val, a leghatalmasabb hadig√©pezettel √©s a legnagyobb tŇĎzsdei kapitaliz√°ci√≥val.

A Wall Street tŇĎzsdei mutat√≥i ir√°ny√≠tj√°k az eg√©sz vil√°g tŇĎzsd√©inek a mozg√°s√°t. Azonban az Egyes√ľlt √Āllamokba ir√°nyul√≥ hatalmas m√©retŇĪ tŇĎkemozg√°snak nem sok k√∂ze van a gazdas√°gi hat√©konys√°ghoz √©s a val√≥s termel√©kenys√©ghez. A tŇĎzsdei kapitaliz√°ci√≥ n√∂veked√©se nincs ar√°nyban az amerikai re√°lgazdas√°g n√∂veked√©s√©vel, val√≥j√°ban csak a p√©nzvagyonos r√©teg vagyon√°nak infl√°l√≥d√°s√°t jelenti. A profitnyer√©s megn√∂veli a j√∂vedelmeket, amelyeket a tŇĎzsd√©n ruh√°znak be, ahol a megv√°s√°rolhat√≥ √©rt√©kpap√≠rok a t√©nylegesen l√©tezŇĎ √©s √©rt√©ket k√©pviselŇĎ javak szŇĪk√∂ss√©ge miatt nem e javak n√∂veked√©s√©t, hanem csup√°n azok nomin√°lis √©rt√©k√©nek n√∂veked√©s√©t eredm√©nyezi.

Ebben a p√©nzuralmi vil√°grendszerben az amerikai hegem√≥nia sebezhetŇĎs√©ge abb√≥l ered, hogy a szab√°lyoz√≥, kiegyenl√≠tŇĎ mechanizmus fenyeget√©st jelent az ellenŇĎrz√©s alatt tartott orsz√°gok kiv√°lts√°gosai sz√°m√°ra. A vil√°g profitj√°nak jelentŇĎs r√©sze az amerikai tŇĎzsde fel√© √°ramlik. Ugyanakkor az Egyes√ľlt √Āllamok ma m√°r a sz√ľks√©gleteihez k√©pest gyeng√©n teljes√≠tŇĎ gazdas√°ggal b√≠r. Ezt t√°masztja al√° a fogyaszt√°si javak n√∂vekvŇĎ √©s t√∂meges importja. A tŇĎzsdei tŇĎket√∂meg n√©vleges √©rt√©k√©nek n√∂veked√©se nem jelent val√≥di gazdas√°gi erŇĎs√∂d√©st A vil√°ggazdas√°g perif√©ri√°in keletkezett p√©nzj√∂vedelem olyan p√©nzz√© alakul √°t az amerikaiak sz√°m√°ra, amely fedezi a vil√°gszerte v√°s√°rolt javak folyamatos beszerz√©s√©t. Ez m√°sk√©pp megfogalmazva azt jelenti, hogy az √≠gy vagy √ļgy t√∂rt√©nŇĎ tŇĎkebefektet√©s felsz√≠v√≥d√°sra van √≠t√©lve. Minden egyes amerikai csŇĎd ‚ÄĒ s ma m√°r egyre t√∂bb van belŇĎl√ľk ‚ÄĒ az eur√≥pai vagy jap√°n bankok sz√°m√°ra vagyonuk egy r√©sz√©nek az elp√°rolg√°s√°t jelenti.

Egyre val√≥sz√≠nŇĪbb, hogy eddig m√©g nem tapasztalt m√©retŇĪ tŇĎzsdei p√°nikra ker√ľl sor, amelynek nyom√°n a doll√°r √©rt√©ke m√©lypontra s√ľllyed. Ez olyan l√°ncreakci√≥t v√°lt majd ki, amelyben v√©get √©r az Egyes√ľlt √Āllamok vil√°gbirodalmi p√©nz√ľgyi √©s gazdas√°gi st√°tusa. Amerika rendelkezik a vil√°gt√∂rt√©nelem eddig ismert legnagyobb katonai g√©pezet√©vel, de m√©g √≠gy sem gyakorolhatja a vil√°g feletti uralmat a gazdas√°gilag, p√©nz√ľgyileg megsarcolt vil√°gr√©gi√≥k vezetŇĎ oszt√°lyainak egyet√©rt√©se n√©lk√ľl.

Mi a jelenlegi pénzuralmí világrend lényege?

A glob√°lis p√©nzrendszer fel√©p√≠t√©se p√©nz√ľgyi piramishoz hasonl√≠t Mindenki, aki ebben a rendszerben p√©nzzel fizet, ennek a p√©nz√ľgyi vil√°grendszernek a r√©szese. Azok pedig, akik nem r√©szesei ennek a p√©nz√ľgyi strukt√ļr√°nak, csak √ļgy jutnak p√©nzhez, hogy a re√°lgazdas√°gban kell √©rt√©ket elŇĎ√°ll√≠taniuk, √©s annak ellen√©rt√©kek√©nt kaphatnak p√©nzt. Ma a vil√°gon a p√©nz√ľgyi tranzakci√≥k keret√©ben naponta sokszorosan t√∂bb p√©nz√ľgyi mŇĪveletre ker√ľl sor, mint amennyit a fizikai √°ruk √©s √©rt√©khordoz√≥ szolg√°ltat√°sok cser√©je ig√©nyel. A p√©nz√ľgyi mŇĪveletek keret√©ben foly√≥ p√©nzforgalom teljesen elszakadt att√≥l a re√°lgazdas√°gt√≥l, amelynek a folyamatait kellene k√∂zvet√≠tenie. M√°s szavakkal, a tŇĎzsd√©ken foly√≥ keresked√©s az √©rt√©kpap√≠rokkal, az opci√≥kkal, a deriv√°tumokkal, a swapmŇĪveletekkel √©s m√°s, napjainkban divatos p√©nzhelyettes√≠tŇĎ eszk√∂z√∂kkel, olyan m√©rt√©kŇĪ p√©nzmennyis√©g felhalmoz√≥d√°s√°hoz vezetett ‚ÄĒ ehhez m√©g hozz√° kell sz√°molni a t√©nyleges vagyont√°rgyakon felhalmoz√≥dott ad√≥ss√°got √©s azok kamatait is ‚ÄĒ amely l√©trehozta a p√©nz√ľgyi vil√°grendszer √∂nt√∂rv√©nyŇĪ vil√°g√°t.

Ez a hatalmasra n√∂vekedett p√©nz√ľgyi piramis ‚ÄĒ pontosabban kifejezve felf√ļv√≥dott p√©nz√ľgyi bubor√©k ‚ÄĒ minden l√°tv√°nyoss√°ga ellen√©re annak a b√°zisnak k√∂sz√∂nheti fennmarad√°s√°t, amely a re√°lgazdas√°gi szereplŇĎk √©rt√©ktermelŇĎ munk√°ja r√©v√©n l√©tezik. A p√©nzbŇĎl √©s p√©nzhelyettes√≠tŇĎkbŇĎl √°ll√≥ p√©nz√ľgyi bubor√©k szerepe csup√°n annyi, hogy hitel form√°j√°ban a termelŇĎ gazdas√°g rendelkez√©s√©re bocs√°tja a mŇĪk√∂d√©s√©hez sz√ľks√©ges k√∂zvet√≠tŇĎ jelrendszert, a p√©nzt. Ennek a glob√°lis p√©nz√ľgyi bubor√©knak a k√∂zpontja az Egyes√ľlt √Āllamok. A vil√°g eg√©sz√©hez k√©pest az Egyes√ľlt √Āllamok szerepe itt ahhoz hasonl√≠that√≥, mint azok√© az amerikai v√°rosok√©, amelyekbŇĎl ilyenolyan okb√≥l kivonult a termelŇĎ gazdas√°g elsŇĎsorban az √ļgynevezett ‚Äěsmokestack industry" (vagyis az a neh√©zipar, amelyet a gy√°rk√©m√©ny szimboliz√°lt). Szinte az eg√©sz Egyes√ľlt √Āllamok √ľresnek nevezhetŇĎ az ipari termel√©s szempontj√°b√≥l. Alig √°ll√≠t elŇĎ olyan √°rukat, amelyek k√ľlf√∂ld√∂n is eladhat√≥k. A mezŇĎgazdas√°g √©s a hadiipar kiv√©tel ez al√≥l, de a sz√∂vets√©gi korm√°nyzat mindkettŇĎt hatalmas szubvenci√≥kkal t√°mogatja az ad√≥fizetŇĎktŇĎl beszedett p√©nzbŇĎl.

A k√∂zponti bankok egyik legfontosabb funkci√≥ja, hogy bet√∂ltik a lender of the last resort, azaz a k√∂lcs√∂nh√∂z jut√°s utols√≥ mened√©khely√©nek a szerep√©t. A vil√°ggazdas√°g szempontj√°b√≥l viszont az Egyes√ľlt √Āllamok a consumer of last resort, azaz a megtermelt javak fogyaszt√°sra val√≥ felk√≠n√°l√°s√°nak az utols√≥ mened√©khelye. A fogyaszt√°s term√©szetesen rendk√≠v√ľl fontos a vil√°gszintŇĪ munkamegoszt√°s szempontj√°b√≥l. Ha a vil√°g t√ļlnyom√≥ r√©sze termel, hogy munk√°t biztos√≠tson polg√°rai sz√°m√°ra, tov√°bb√° p√©nzhez jusson, hitelei t√∂rleszt√©s√©hez - term√©szetesen sz√ľks√©g van olyan orsz√°gra is, amely fogyaszt, √©s ez√©rt import√°l. Ha a doll√°r szabades√©se tov√°bb folyik, akkor ez a vil√°ggazdas√°gi munkamegoszt√°s √∂sszeomlik Ennek k√∂vetkezt√©ben sz√°z √©s sz√°z milli√≥k vesz√≠tik el munkahely√ľket, tov√°bb√° doll√°rmilli√°rdjaikat mindazok a kis- √©s nagy hitelezŇĎk, amelyeket ebbe a gazdas√°gba befektettek.

Nem szorul magyar√°zatra, hogy termelŇĎk √©s fogyaszt√≥k, re√°lgazdas√°gi √©s p√©nzgazdas√°gi szereplŇĎk, mind sokat vesz√≠thetnek, ha az √∂sszeoml√°s bek√∂vetkezik. Ha az amerikai p√©nzgazdas√°g, mint felf√ļjt ballon kipukkadna, az t√∂bbek k√∂z√∂tt K√≠n√°ra is d√∂ntŇĎ befoly√°ssal lenne. Arra k√©nyszer√≠ten√© a vil√°ggazdas√°g leggyorsabban n√∂vekvŇĎ √≥ri√°s√°t, hogy megv√°ltoztassa teljes politikai, gazdas√°gi kurzus√°t. Ahelyett, hogy √°tadja megtermelt javait ‚ÄĒ gyakorlatilag ellenszolg√°ltat√°s n√©lk√ľl ‚ÄĒ az Egyes√ľlt √Āllamoknak, saj√°t lakoss√°g√°t kellene fogyaszt√≥v√° √°talak√≠tania. K√≠na szeg√©ny sz√°zmilli√≥inak a sz√ľks√©gleteit kellene kiel√©g√≠tenie, √©s belŇĎl√ľk stabil felvevŇĎpiacot l√©trehoznia, m√°sr√©szt k√∂zvetlen kelet-√°zsiai szomsz√©dai sz√°m√°ra kellene termelnie. √Āruforgalm√°t √©s fogyaszt√°si piac√°t otthon √©s k√∂zvetlen k√∂rnyezet√©ben kellene megtal√°lnia.

Ami az Egyes√ľlt √Āllamokat illeti: a doll√°rrendszer √∂sszeoml√°sa egy csap√°sra megszabad√≠tan√° Amerik√°t is √≥ri√°si ad√≥ss√°g√°t√≥l. Ez azt is jelenten√©, hogy valamennyi k√ľlf√∂ldi √©s gazdag amerikai elvesz√≠ten√© doll√°rban √©s doll√°ralap√ļ √©rt√©kpap√≠rban l√©vŇĎ vagyon√°t. Minthogy a leggazdagabbak maguk a p√©nzrendszert ir√°ny√≠t√≥ befektetŇĎ bank√°rok, teljesen √©rthetŇĎ, hogy mindent megtesznek, hogy ez az √∂sszeoml√°s ne k√∂vetkezz√©k be. Mert a legnagyobb vesztesek ŇĎk lenn√©nek. A doll√°rrendszer √∂sszeoml√°sa az emberis√©get a t√∂rt√©nelemben eddig ismeretlen m√©retŇĪ gazdas√°gi v√°ls√°gba sodorhatn√°. Egy ilyen vil√°gm√©retŇĪ gazdas√°gi depresszi√≥ban term√©szetesen a szeg√©ny orsz√°gok vesz√≠ten√©nek a legt√∂bbet, √©s ezeknek a n√©pei szenvedn√©nek tŇĎle a legjobban.

Tal√°n m√©g j√°rhat√≥ a fokozatos √°tmenet √ļtja. √ögy tŇĪnik, Kelet-√Āzsia van abban a helyzetben, hogy a legk√∂nnyebben megtegye ezt a f√°jdalmas √°t√°ll√°st. Ennek az √°tmenetnek igen magasak a k√∂lts√©gei. Amikor az Egyes√ľlt √Āllamok 1913-ban hossz√ļ √©vtizedekig tart√≥ k√ľzdelem ut√°n a nemzetk√∂zi p√©nz√ľgyi k√∂z√∂ss√©g ellenŇĎrz√©se al√° ker√ľlt, a p√©nzgazdas√°gra val√≥ √°t√°ll√°s ugyancsak nem ment f√°jdalommentesen. A p√©nzgazdas√°gi rendszer kialak√≠t√°s√°nak sz√°ml√°j√°ra √≠rhat√≥ egy harminc√©ves puszt√≠t√≥ h√°bor√ļ, amely 1914-tŇĎl 1945-ig k√©t szakaszban zajlott le (I. √©s II. vil√°gh√°bor√ļ), amely idŇĎszak k√∂zep√©n hatalmas m√©retŇĪ gazdas√°gi v√°ls√°g s√ļjtotta. Mindez az eddig ismert adatok szerint sz√°zmilli√≥ ember √©let√©be ker√ľlt, eltekintve azokt√≥l az ugyancsak sz√°zmilli√≥kt√≥l, akik sz√ľks√©gtelen√ľl pusztultak el a szeg√©nys√©g, az √©h√≠ns√©g √©s a betegs√©gek k√∂vetkezt√©ben.

A jelenlegi p√©nzuralmi vil√°grend, amelynek az Egyes√ľlt √Āllamokat ural√≥ nemzetk√∂zi p√©nzkartell a t√©nyleges ir√°ny√≠t√≥ja (v√©grehajt√°st v√©gzŇĎ frontszervezetei pedig t√∂bbek k√∂z√∂tt a Nemzetk√∂zi Valutaalap √©s a Vil√°gbank), m√°r eddig is √≥ri√°si √°ldozatokat k√∂vetelt a struktur√°lis alkalmazkod√°s nev√©ben nemcsak a latin-amerikai orsz√°gokt√≥l ‚ÄĒ ott is kiemelkedŇĎen Mexik√≥t√≥l, Argent√≠n√°t√≥l √©s Braz√≠li√°t√≥l -, de milli√≥s nagys√°grendben okozta emberek pusztul√°s√°t Afrik√°ban, √≠gy p√©ld√°ul Ruanda-Burundiban √©s Kong√≥ban.

Ha arra keress√ľk a v√°laszt, hogy mit tesz az Egyes√ľlt √Āllamok az √°ltala kibocs√°tott √©s hozz√° visszat√©rŇĎ doll√°rmilli√°rdokkal, akkor a k√∂vetkezŇĎket √°llap√≠thatjuk meg: Az amerikaiak m√©g mindig p√©nz√ľgyi √©s gazdas√°gi lehetŇĎs√©geik felett fogyasztanak. A lakoss√°g persze ezzel nincs tiszt√°ban. A korm√°ny pedig a be√©rkezŇĎ milli√°rdok jelentŇĎs r√©sz√©t fegyverkez√©sre √©s a Pentagon kiad√°saira ford√≠tja. A hadi kiad√°sok nem a katon√°k fizet√©s√©nek n√∂vel√©s√©t jelentik, hanem annak a katonai-ipari komplexumnak ny√ļjtanak egyre j√∂vedelmezŇĎbb megrendel√©seket, amelynek a hatalm√°t√≥l m√°r Eisenhower eln√∂k is √≥vta az amerikaiakat 1958-ban.

1994 √©s 2003 k√∂z√∂tt az amerikai v√©delmi miniszt√©rium t√∂bb mint h√°romezer szerzŇĎd√©st k√∂t√∂tt 12 hadiipari mag√°nc√©ggel, t√∂bb mint h√°romsz√°zmilli√°rd doll√°r √©rt√©kben. EbbŇĎl a h√°romezerbŇĎl 2700-at mind√∂ssze k√©t c√©ggel k√∂t√∂ttek meg. Az egyik a Kellog-Brown and Root (KBR), amelyik a Cheney aleln√∂k √©rdekelts√©gi k√∂r√©hez tartoz√≥ Halliburton le√°nyv√°llalata. A m√°sik pedig a Boose Allen Hamilton. Ennek a k√©t mag√°ntulajdonban l√©vŇĎ hadiipari c√©gnek legal√°bb annyi alkalmazottja van m√°ris Irakban, mint az amerikai √©s a brit csapatok egy√ľttes l√©tsz√°ma. A Pentagon p√©nz√©t azonban elsŇĎsorban arra haszn√°lj√°k, hogy dr√°ga fegyverrendszereket v√°s√°roljanak az olyan √≥ri√°s hadibesz√°ll√≠t√≥kt√≥l, mint amilyen p√©ld√°ul a Halliburton.

A Global Empire elsŇĎ sz√°m√ļ hatalmi eszk√∂z√©v√© v√°lt Amerika ezt a katonai erŇĎt arra haszn√°lja, hogy hegem√≥ni√°ja alatt tartsa, s ha kell meg is sz√°llja azokat az orsz√°gokat, amelyek a p√©nzt szolg√°ltatt√°k ehhez a katonai erŇĎh√∂z. Ez az agressz√≠v magatart√°s √©rthetŇĎ, hiszen az Egyest√ľlt √Āllamoknak most m√°r l√©t√©rdeke, hogy tov√°bbra is hozz√°juthasson ezekhez a j√∂vedelmekhez. Az Egyes√ľlt √Āllamok biztos√≠tani akarja, hogy tov√°bbra is eltarts√°k R√°utalts√°g helyett arr√≥l hangzanak el bombasztikus kijelent√©sek, hogy terjeszteni kell a szabads√°got, a demokr√°ci√°t √©s meg kell menteni a civiliz√°ci√≥t azokt√≥l, akik nem akarj√°k a j√∂vŇĎben is eltartani az Egyes√ľlt √Āllamokat K√©rd√©ses azonban, hogy mennyire menti meg p√©ld√°ul a civiliz√°ci√≥t a nemzetk√∂zi jog olyan ny√≠lt megszeg√©se, mint amilyenre p√©ld√°ul Irak eset√©ben sor ker√ľlt. Ezt a nemzetk√∂zi jogot m√°r csak az√©rt sem szabadna √≠gy f√©kes√∂p√∂rni, mert az elm√ļlt √©vtizedek sor√°n hozz√°j√°rult a nemzetk√∂zi b√©ke fenntart√°s√°hoz, a III. vil√°gh√°bor√ļ elker√ľl√©s√©hez √©s a hidegh√°bor√ļ befejez√©s√©hez.

A t√∂k√©leden nemzetk√∂zi jog hely√©be a vadnyugat glob√°lis √∂k√∂ljoga l√©pett Ez azonban nem Amerika akarata, hanem a Global Empire-t ir√°ny√≠t√≥ p√©nz√ľgyi √©rdekcsoport, azaz a vil√°g vagyon√°t ellenŇĎrzŇĎ d√ļsgazdag p√©nzemberek√©. Az ŇĎ √©rdek√ľkben harcolt ki az Egyes√ľlt √Āllamok egyoldal√ļ elŇĎny√∂ket nemcsak univerz√°lis vil√°gvezetŇĎi funkci√≥j√°ban, de k√©toldal√ļ kapcsolataiban is. A Vil√°gkereskedelmi Szervezet, a WTO, mint a Global Empire √©rdek√©rv√©nyes√≠tŇĎje, kem√©ny ellen√°ll√°sba √ľtk√∂z√∂tt. A Global Empire univerz√°lis korpor√°ci√≥ja ez√©rt a k√©toldal√ļ kapcsolatokat r√©szes√≠ti ma elŇĎnyben. Ily m√≥don sokkal hat√©konyabban tud katonai, politikai √©s gazdas√°gi nyom√°st gyakorolni √ļgynevezett partnereire, mintha ezt a nemzetk√∂zi int√©zm√©nyek rendszerein kereszt√ľl kellene √©rv√©nyes√≠tenie. Az Egyes√ľlt √Āllamok a Global Empire korpor√°ci√≥jak√©nt ellenzi, hogy l√©tezzenek olyan orsz√°gok, amelyek m√©g mindig fenntartj√°k a legfontosabb termel√©si eszk√∂z√∂k √©s j√≥l√©ti int√©zm√©nyek k√∂ztulajdon√°t lakoss√°guk v√©delm√©ben. Ami√≥ta a Global Empire √©rdekeit √©rv√©nyes√≠tŇĎ Amerika t√©nyleges katonai ellens√ļly n√©lk√ľl maradt, sokkal hat√©konyabban √©s g√°tl√°stalanabbul tudja akarat√°t √©rv√©nyes√≠teni. Az amerikai hatalom alapja azonban, ahogyan azt m√°r kifejtett√ľk: a vissza√©l√©s a vil√°g bizalm√°val, hogy levegŇĎbŇĎl elŇĎ√°ll√≠tott, sz√°zsz√°zal√©kosan fedezetlen doll√°rral fizethet a vil√°g t√∂bbi orsz√°g√°nak az√©rt, hogy ŇĎt eltarts√°k. Ezt a pap√≠rp√©nz csak √ļgy tarthatja meg tov√°bbra is vil√°gp√©nz st√°tus√°t, ha egyed√ľl √©rte lehet beszerezni a vil√°ggazdas√°g elsŇĎ sz√°m√ļ energiahordoz√≥j√°t, a kŇĎolajat.

A kŇĎolaj a doll√°r igazi fedezete

Nemcsak az Egyes√ľlt √Āllamoknak van sz√ľks√©ge egyre t√∂bb fosszilis energiahordoz√≥ra, de a vil√°g k√©t legn√©pesebb orsz√°ga ‚ÄĒ India √©s K√≠na ‚ÄĒ is most √°llt √°t a sz√©les k√∂rŇĪ motoriz√°ci√≥ra. Ha a kŇĎolajtermelŇĎ orsz√°gok egy r√©sze √ļgy d√∂ntene, hogy doll√°r helyett √°tv√°lt az eur√≥ra vagy a j√ľanra, az sem oldja meg a k√©rd√©st, ugyanis az Egyes√ľlt √Āllamok m√°r csaknem teljesen r√°tette a kez√©t az energiaforr√°sokra √©s ellenŇĎrizni tudja: ki v√°s√°rolhasson kŇĎolajat √©s ki nem. Ez√©rt olyan fontos sz√°m√°ra, hogy a kŇĎolaj- √©s f√∂ldg√°zcsapokon rajta legyen a keze √©s katonailag is jelen legyen ott ‚ÄĒ √≠gy p√©ld√°ul K√∂z√©p-√Āzsi√°ban ‚ÄĒ, ahol ezek a csapok vannak. Helyzet√©t term√©szetesen megnehez√≠ti, ha mondjuk K√≠na √°tt√©r az eur√≥ra, mint k√ľlkereskedelme k√∂zvet√≠tŇĎ k√∂zeg√©re. Tov√°bbi neh√©zs√©get jelent az, hogy a meggyeng√ľlt Oroszorsz√°g m√©g mindig jelentŇĎs t√©nyezŇĎ, mert megmaradt a vil√°g legnagyobb ter√ľletŇĪ √°llam√°nak, tov√°bb√° az egyik legnagyobb kŇĎolaj-export√°l√≥ a vil√°gon. Az orosz kŇĎolajtartal√©kok pedig nincsenek teljesen amerikai ellenŇĎrz√©s alatt. A fosszilis energiahordoz√≥k nem cs√ļszhatnak ki Amerika ellenŇĎrz√©se al√≥l, mert akkor ki fog ig√©nyt tartani levegŇĎbŇĎl elŇĎ√°ll√≠tott doll√°rjaira? S ha fedezetlen p√©nz√©bŇĎl nem tud t√∂bb√© meg√©lni, akkor mibŇĎl fogja finansz√≠rozni hatalmas m√©retŇĪre n√∂vekedett katonai kiad√°sait?

A Financial Times 2004. decemberi 10-i sz√°m√°ban azt is meg√≠rta, hogy az Egyes√ľlt √Āllamok Kongresszusa √°ltal az iraki √ļjj√°√©p√≠t√©sre megszavazott 18 milli√°rd doll√°rb√≥l csup√°n annak alig 2%-√°t k√∂lt√∂tt√©k el. Ugyanakkor az iraki kŇĎolaj√©rt befolyt √©s Irak tulajdon√°t k√©pezŇĎ 20 milli√°rd doll√°rb√≥l m√°r elk√∂lt√∂ttek 13 milli√°rd doll√°rt. Ezt az iraki korm√°ny akkor fedezte fel, amikor √°tv√©ve n√©h√°ny korm√°nyzati feladatot az amerikai megsz√°ll√≥ erŇĎktŇĎl, √©szlelte, hogy 20 milli√°rd doll√°rt m√°r elk√∂lt√∂ttek, √©s ebbŇĎl 11 milli√°rd doll√°r az iraki kŇĎolaj elad√°s√°b√≥l sz√°rmazott Ezt megerŇĎs√≠tette az International Herald Tribune c√≠mŇĪ lap is. √ögy tŇĪnik, hogy Irakban is √©rv√©nyes√ľl: ha megoldhat√≥, akkor a legyŇĎz√∂tt ellenf√©l fizesse megsz√°ll√°s√°nak a k√∂lts√©geit. Az iraki √°llam p√©nz√©bŇĎl az egyszeri legnagyobb kifizet√©st, 1,4 milli√°rd doll√°rt nem m√°s, mint a Cheney aleln√∂k √©rdekk√∂r√©be tartoz√≥ Halliburton nevŇĪ √≥ri√°sc√©g kapta. T√∂bb kutat√≥ is ‚ÄĒ √≠gy Andre Gunder Frank ‚ÄĒ is arra a meg√°llap√≠t√°sra jutott, hogy a legt√∂bb iraki √©s amerikai k√∂lts√©gvet√©sbŇĎl sz√°rmaz√≥ doll√°r m√°s nagy amerikai korpor√°ci√≥khoz √©s mag√°nszem√©lyekhez ker√ľlt ‚ÄĒ k√∂zt√ľk katon√°khoz, vagyis olyanokhoz, akik a kassza k√∂zel√©ben voltak √©s vannak. N√©h√°ny szelet a tort√°b√≥l jutott a brit korpor√°ci√≥knak is. Az ad√≥fizetŇĎ polg√°rok azonban val√≥sz√≠nŇĪleg soha nem fogj√°k megtudni, hogy pontosan kik ezek a c√©gek √©s szem√©lyek. M√©g az √°llami sz√°mvevŇĎsz√©k szerepk√∂r√©t bet√∂ltŇĎ amerikai Inspector General (FŇĎfel√ľgyelŇĎ) is ŇĎszint√©n elmondotta, hogy az iraki √°llami p√©nzekkel kapcsolatban nem k√≠v√°n p√©nz√ľgyi fel√ľlvizsg√°latot tartani.

Milyen j√∂vŇĎt j√≥sol Amerik√°nak a Nemzeti H√≠rszerz√©siTan√°cs?

Az elŇĎzŇĎekben t√°rgyalt k√©rd√©sekbŇĎl kider√ľl, hogy az Egyes√ľlt √Āllamok hatalma cs√ļcs√°n van, ugyanakkor m√°r a hanyatl√°s jelei is mutatkoznak. Az erre vonatkoz√≥ inform√°ci√≥kat az Egyes√ľlt √Āllamok Nemzeti H√≠rszerzŇĎ Tan√°cs√°nak, a National Intelligence Councilnak (NIC) a jelent√©se tartalmazza, amely a Mapping the Global Future (A glob√°lis j√∂vŇĎ felm√©r√©se) c√≠met viseli, √©s 2020-ig tartalmaz alaposan √°tgondolt elŇĎrejelz√©seket. Ez a 119 oldalas dokumentum a vil√°g legk√ľl√∂nb√∂zŇĎbb orsz√°gaiban √©lŇĎ √©s √°llami alkalmaz√°sban nem √°ll√≥ szak√©rtŇĎkkel val√≥ konzult√°ci√≥k nyom√°n k√©sz√ľlt

A NIC jelent√©se kev√©s sajt√≥nyilv√°noss√°got kapott, noha nincs letitkos√≠tva √©s elolvashat√≥ a CIA honlapj√°n. A jelent√©s szerint 2020-ban a politikai iszl√°m m√©g mindig jelentŇĎs vil√°gpolitikai t√©nyezŇĎ lesz. Figyelemre m√©lt√≥, amit a jelent√©s legfŇĎbb k√∂vetkeztet√©se tartalmaz:

‚ÄěK√≠na √©s India val√≥sz√≠nŇĪ kiemelked√©se √©s √ļj, elsŇĎrendŇĪ, glob√°lis vil√°gpolitikai szereplŇĎv√© v√°l√°sa hasonl√≥an dr√°mai hat√°st tesz majd a vil√°g geopolitikai helyzet√©re, mint amilyet a XIX. szazadban az egyes√ľlt N√©metorsz√°g √©s a XX. sz√°zad elej√©n a hatalmass√° v√°l√≥ Egyes√ľlt √Āllamok gyakorolt az elm√ļlt k√©t √©vsz√°zadban."

Ebben az √ļj vil√°gban, amely mind√∂ssze 15 √©vre van tŇĎl√ľnk idŇĎben, az Egyes√ľlt √Āllamok megmarad a nemzetk√∂zi rend fontos alak√≠t√≥j√°nak, val√≥sz√≠nŇĪleg a vil√°g leghatalmasabb orsz√°g√°nak, de jelenlegi kiemelkedŇĎ hatalmi helyzete m√°r meggyeng√ľl. Az √ļjonnan felj√∂vŇĎ hatalmak nemcsak K√≠na √©s India, de Braz√≠lia, Indon√©zia √©s tal√°n m√©g m√°s orsz√°gok is, fel fogj√°k gyors√≠tani azt a strat√©giai folyamatot, amelynek c√©lja az Egyes√ľlt √Āllamok kiz√°r√°sa vagy izol√°l√°sa az√©rt, hogy r√°k√©nyszer√≠ts√©k, vagy r√°vegy√©k Amerik√°t az ŇĎ szab√°lyaik szerinti politiz√°l√°sra.
Az Egyes√ľlt √Āllamok jelenlegi k√ľlpolitik√°ja b√°tor√≠tja ezt a trendet - √°llap√≠tja meg a NIC-jelent√©s:

‚ÄěAz Egyes√ľlt √Āllamok elmer√ľl√©se a terrorizmus elleni h√°bor√ļban nagyr√©szt l√©nyegtelen a t√∂bbi √°zsiai orsz√°g biztons√°gi aggodalmait illetŇĎen."

A jelent√©s k√©sz√≠tŇĎi ezzel kor√°ntsem k√≠v√°nj√°k lebecs√ľlni a terror elleni h√°bor√ļ fontoss√°g√°t, azt azonban hat√°rozottan √°ll√≠tj√°k, hogy Amerika j√∂vŇĎbeni hatalma √©s befoly√°sa szempontj√°b√≥l az a kulcsk√©rd√©s: k√©pesek-e az Egyes√ľlt √Āllamok politik√°j√°nak ir√°ny√≠t√≥i arra, hogy az √°zsiai √°llamok sz√°m√°ra vonz√≥ elk√©pzel√©seket ny√ļjtsanak a biztons√°g √©s a rend szavatol√°s√°ra, olyat, amely nemcsak versenyezni k√©pes, de esetleg t√ļl is sz√°rnyalja, amit K√≠na tud felaj√°nlani nekik. Ha ezt nem teszik meg, akkor az Egyes√ľlt √Āllamok elhat√°rol√≥dik att√≥l, ami val√≥ban l√©nyeges Amerika sz√°m√°ra. Ebben az esetben az √°zsiai sz√∂vets√©gesek nagy val√≥sz√≠nŇĪs√©ggel csatlakoznak Pekinghez √©s lehetŇĎv√© teszik K√≠na sz√°m√°ra, hogy ŇĎ alak√≠tsa ki saj√°t region√°lis biztons√°g√°t, amely kirekeszti az Egyes√ľlt √Āllamokat. Ezek az √ļj hatalmak keresve azt, hogy kinek a p√©ld√°j√°t k√∂vess√©k, az Eur√≥pai Uni√≥ fel√© fordulhatnak, mellŇĎzve az Egyes√ľlt √Āllamokat, mint a glob√°lis √©s region√°lis hatalomgyakorl√°s modellj√©t. A t√∂bbp√≥lus√ļ vil√°grendre t√∂rt√©nŇĎ √°t√°ll√°s nem lesz f√°jdalommentes ‚ÄĒ √°ll√≠tja a jelent√©s ‚ÄĒ, hozz√°t√©ve, hogy k√ľl√∂n√∂sen a fejlŇĎdŇĎ vil√°g k√∂z√©poszt√°lyait fogja s√ļjtani munkahelyek tov√°bbi megszŇĪn√©s√©vel √©s a tŇĎkeberuh√°z√°sok ki√°raml√°s√°val. Az elŇĎrejelz√©s nem csup√°n a vil√°g hatalmi egyens√ļly√°nak √ļjramegfogalmaz√°s√°t val√≥sz√≠nŇĪs√≠ti, de mindazt, ami ezzel j√°r, a vagyon √©s j√∂vedelemveszt√©st, valamint a biztons√°g gy√∂ng√ľl√©s√©t e fogalom minden lehets√©ges √©rtelm√©ben.

Ezek a folyamatban l√©vŇĎ jelens√©gek m√°ris k√∂zismertek. Naponta tapasztalhatj√°k az amerikaiak p√©ld√°ul azt, hogy ki√°rus√≠tj√°k j√∂vŇĎj√ľket K√≠na √©s Jap√°n k√∂zponti bankjainak. Az Egyes√ľlt √Āllamok k√∂lts√©gvet√©si deficitje megk√∂zel√≠ti az 500 milli√°rd doll√°rt, s ezt K√≠na √©s Jap√°n finansz√≠rozza az amerikai √°llamk√∂tv√©nyek megv√°s√°rl√°s√°val. Az amerikai kereskedelmi deficit m√°r t√ļlsz√°rnyalja a 3000 milli√°rd doll√°rt, √©s ennek a k√ľlkereskedelmi hi√°nynak a nagy r√©sze a K√≠n√°ban gy√°rtott √°ruk v√°s√°rl√°s√°b√≥l halmoz√≥dik fel √©vrŇĎl √©vre. K√≠na √Āzsia-szerte kiszor√≠tja az Egyes√ľlt √Āllamokat a kereskedelemben, a beruh√°z√°sban, az oktat√°sban, a kult√ļr√°ban √©s a turizmusban. De nagym√©rt√©kben terjeszkedik a latin-amerikai piacokon. K√≠na sz√°m√°ra jelenleg Chile az elsŇĎ sz√°m√ļ exportpiac, Braz√≠lia pedig a m√°sodik. Sz√°molni kell azzal hogy √Āzsia j√∂vendŇĎ m√©rn√∂kei, akik kor√°bban az MIT-re √©s m√°s amerikai egyetemekre mentek tanulni, a Pekingi Egyetemen folytatj√°k majd tanulm√°nyaikat.

A jelent√©s √°tt√©rve az Eur√≥pai Uni√≥ra meg√°llap√≠tja, hogy az egyre ink√°bb koherens integr√°ci√≥k√©nt mŇĪĪk√∂dik. A doll√°rnak az eur√≥hoz viszony√≠tott √©rt√©ke az elm√ļlt k√©t esztendŇĎben egyharmaddal cs√∂kkent. Minthogy kisebb a doll√°rban l√©vŇĎ deviza hozama, a p√©nz√ľgyi beruh√°z√≥k, k√∂zt√ľk azok is, akik Amerika deficitj√©t finansz√≠rozz√°k megkezdt√©k p√©nztartal√©kaik diverzifik√°l√°s√°t, azaz k√ľl√∂nb√∂zŇĎ valut√°kba val√≥ elhelyez√©s√©t. K√≠na, Jap√°n, Oroszorsz√°g √©s t√∂bb k√∂zel-keleti orsz√°g k√∂zponti bankjai nagyar√°nyban cser√©lik ki doll√°rtartal√©kaikat eur√≥ra. Bush eln√∂k politik√°ja nemcsak tov√°bb n√∂velte az Egyes√ľlt √Āllamok elad√≥sod√°s√°t, de meggy√∂ng√≠tette a doll√°r mint vil√°gvaluta helyzet√©t is. Neh√©z megmondani, hogy mit tesz az Egyes√ľlt √Āllamok ennek a folyamatnak megv√°ltoztat√°s√°ra vagy legal√°bb a feltart√≥ztat√°s√°ra.

A NIC-nek ezt a jelent√©s√©t m√©g Bush eln√∂k m√°sodik eln√∂ki beiktatat√≥ besz√©d√©nek elhangz√°sa elŇĎtt tett√©k k√∂zz√©. Tartalma azonban k√©ts√©geket t√°maszt Bush azon fennk√∂lt szavai ir√°nt, amelyek szerint Amerika a vil√°g minden elnyomott n√©pe sz√°m√°ra a szabads√°got k√≠v√°nja biztos√≠tani. A NIC jelent√©se szerint √Āzsi√°ban a jelenlegi √©s a j√∂vŇĎbeni politikai vezetŇĎk szkeptikusak a demokr√°ci√°t illetŇĎen, √©s sokkal ink√°bb √©rdekli ŇĎket az, hogy mik√©nt tudnak kifejleszteni olyan korm√°nyzati modellt, amely kellŇĎen hat√©kony. A jelent√©s √ļgy v√©li, hogy ha Bush eln√∂k val√≥ban terjeszteni k√≠v√°nja a szabads√°got √©s a demokr√°ci√°t F√∂ld√ľnk√∂n, akkor t√∂bbek k√∂z√∂tt √ļgy kell bemutatnia az Egyes√ľlt √Āllamokat, mint amely a korm√°nyz√°s √©s hatalomgyakorl√°s hat√©kony modellje. Az teheti modell√©rt√©kŇĪv√© a szabad demokr√°ci√°kat, ha sikeresek √©s √©rdemes ŇĎket ut√°nozni. A NIC-jelent√©s szerzŇĎi szerint azonban vil√°gszerte egyre kevesebben tekintik p√©ldak√©pnek Amerik√°t.

K√©ts√©gtelen, hogy Bush eln√∂ki bemutatkoz√≥ besz√©d√©ben 27-szer haszn√°lta a ‚Äěfreedom" (szabads√°g, f√ľggetlens√©g) √©s 17-szer a ‚Äěliberty" (szabads√°g, politikai szabads√°gjogok) szavakat. Ugyanakkor t√∂bb amerikai lap is felvetette, hogy m√°r az elŇĎzŇĎ Bush-korm√°nyzat is jelentŇĎsen korl√°tozta a polg√°ri szabads√°gjogokat √©s John Adams eln√∂ks√©ge √≥ta ez a legjelent√©kenyebb t√°mad√°s az alkotm√°nyban foglalt √©s garant√°lt jogok ellen. Mik√∂zben √°lland√≥an hallatszik a szabads√°gra val√≥ hivatkoz√°s, egyre erŇĎs√∂dnek az amerikai demokr√°cia tekint√©lyuralmi von√°sai. Tapasztalhat√≥ a vez√©rkultusz, a militariz√°ci√≥, a politikai √©s gazdas√°gi hatalom egybefon√≥d√°sa, az √°llampolg√°rok minden eddigi m√©rt√©ket t√ļll√©pŇĎ ellenŇĎrz√©se, megfigyel√©se √©s a k√∂z√©leti vit√°kban val√≥ r√©szv√©tel kriminaliz√°l√°sa.

Bush eln√∂k meggyŇĎzŇĎd√©ssel vallja, hogy szem√©lyesen IstentŇĎl kapott megb√≠z√°st arra, hogy nagy feladatokat teljes√≠tsen. V√©gsŇĎ c√©lj√°nak a zsarnoks√°g felsz√°mol√°s√°t deklar√°lta bolyg√≥nkon. Sz√≥ szerint ezeket mondotta:

‚ÄěKitart√≥an tiszt√°zzuk d√∂nt√©s√ľnket minden uralkod√≥ √©s minden nemzet elŇĎtt Az erk√∂lcsi v√°laszt√°st az elnyom√°s (amely mindig rossz) √©s a szabads√°g (amely √∂r√∂kk√© helyes) k√∂z√∂tt."

Ezt √ļgy is √©rtelmezhetj√ľk, hogy Bush eln√∂k k√©sz h√°bor√ļt viselni b√°rki ellen, aki akad√°lyozza vil√°gpolitikai strat√©gi√°j√°t.
Amerika hanyatlásának a pénzrendszer az oka

William Greider (sz√°mos vil√°gh√≠rŇĪ k√∂nyv szerzŇĎje) alapos felk√©sz√ľlts√©ggel elemezte a glob√°lis gazdas√°g probl√©m√°it. Beutazta a vil√°got √©s hatalmas kutat√≥munk√°t v√©gzett. Az ŇĎ gondolata t√∂bbek k√∂z√∂tt a p√©nzrendszer megreform√°l√°sa √©s a demokratikus p√©nz megteremt√©se. Greider √ļgy gondolja, hogy az Egyes√ľlt √Āllamok p√©nz√ľgyi rendszer√©t a lakoss√°g kez√©be kellene adni, hogy minden amerikai olyan kamatl√°bbal kaphasson hitelt, amilyent megengedhet mag√°nak. A gazdas√°g j√≥l √©s igazs√°gosan mŇĪk√∂dtethetŇĎ valamennyi t√°rsadalmi csoport szolg√°lat√°ban, a t√°rsadalmi igazs√°goss√°g elvei szerint Nincs olyan k√∂zgazdas√°gi ok, ami miatt ezt ne lehetne megtenni. Vannak viszont f√©lelmetes erejŇĪ politikai okok, amelyek miatt ez m√©gsem val√≥sulhatott meg a t√∂rt√©nelemben. Val√≥j√°°ban a p√©nz √©s a hitelez√©s szab√°lyoz√°sa az amerikai politikai √©let k√∂zponti k√©rd√©se. Az amerikaiak sz√≥ szerint tudatlanok a p√©nzt illetŇĎen, mert ilyennek neveli ŇĎket az iskolarendszer. A monet√°ris hatalom birtokosai azt mondj√°k az amerikaiaknak, hogy k√©pzetlenek, √©s nem √©rtik az √∂sszef√ľgg√©seket. A p√©nz√ľgyi √∂sszef√ľgg√©sek azonban viszonylag egyszerŇĪek √©s meg√©rthetŇĎek. A jelenlegi korszakban bizonyos fokig mindenkinek k√∂zgazd√°sznak is kell lennie. Amerik√°ban p√©ld√°ul senki nem jelentette be, hogy feladj√°k a saj√°t csal√°di h√°zhoz √©s otthonhoz val√≥ jut√°s gyakorlat√°t, amely a II. vil√°gh√°bor√ļ ut√°n val√≥sult meg. T√©nylegesen azonban megval√≥s√≠tott√°k a finansz√≠roz√°s szabadd√° t√©tel√©vel √©s a Federal Reserve d√∂nt√©seivel. A FED hivatalosan is elismerte, hogy az 1980-as √©s 1990-es √©vekben a kamatl√°bak a legmagasabbak voltak a XX. sz√°zadban, m√©g akkor is, ha az infl√°ci√≥t levonjuk a kamatokb√≥l. Ha emelkedik a kamatl√°b, az megnehez√≠ti az otthonhoz jut√°st. A h√°ztulajdonosok vagy √©p√≠tkezŇĎk t√∂bb√© nem k√©pesek viselni a kamatterheket. Megnehez√≠tett√©k a hitelhez jut√°st a bankok, amelyeknek nincs k√©szp√©nz√ľk. MinderrŇĎl nem folyik k√∂z√©leti vita, a p√©nzrendszer ir√°ny√≠t√≥i egyszerŇĪen az emberek feje felett hozz√°k meg a d√∂nt√©seket.

Azok, akik hisznek a demokr√°ci√°ban, √ļgy gondolj√°k, hogy ha sz√©les k√∂rŇĪ t√°rsadalmi vita bontakozna ki a p√©nz√ľgyi rendszerrŇĎl, akkor ezt a rendszert meg lehetne v√°ltoztatni. Hogyan n√©zne ki a demokratikus p√©nz?

ElŇĎsz√∂r is √ļjra kellene szab√°lyozni az eg√©sz rendszert. Ez azt jelenti, hogy korl√°tozni √©s ellenŇĎrizni sz√ľks√©ges a p√©nz√ľgyi int√©zm√©nyeket, nemcsak a lakoss√°g p√©nz√©t √∂sszegyŇĪjtŇĎ takar√©kp√©nzt√°rakat, de a kereskedelmi bankokat, a beruh√°z√≥h√°zakat √©s a nagy p√©nz√ľgyi alapokat kezelŇĎ int√©zm√©nyeket is. Ha vannak ilyen szab√°lyok, azok a p√©nz√ľgyi int√©zm√©nyekre r√°k√©nyszer√≠tik a k√∂r√ľltekintŇĎ, megb√≠zhat√≥ mŇĪk√∂d√©st. √ćgy kev√©sb√© szorulnak arra, hogy idŇĎrŇĎl idŇĎre k√∂zp√©nzekbŇĎl konszolid√°lj√°k ŇĎket. Szil√°rd √©s megb√≠zhat√≥ p√©nzrendszerre van sz√ľks√©g, mert a t√ļlzott deregul√°ci√≥ miatt a rendszer eg√©sze megb√≠zhatatlann√° v√°lt. A FED √©s a Wall Street vezetŇĎi term√©szetesen tiszt√°ban vannak ezzel.

M√°sodszor: az ilyen √©rtelmŇĪ reform ism√©t a t√°rsadalmi tev√©kenys√©g eg√©sz√©nek szerves r√©sz√©v√© tenn√© a p√©nz√ľgyeket. Nem tekinthetŇĎ szabad piacnak az, ahol az egyik oldalon lehets√©ges a p√©nzvagyon korl√°tlan felhalmoz√≥d√°sa, a m√°sik oldal h√°tr√°ny√°ra. Igazi demokr√°ci√°ban a p√©nz√ľgyi rendszernek az eg√©sz nemzet sz√ľks√©gleteit √©s √©rdekeit is szolg√°lnia kell √©s hagynia kell a t√°rsadalom √©rt√©keinek √©rv√©nyes√ľl√©s√©t is.
Egy√°ltal√°n nem t√ļl bonyolult √ļgy m√≥dos√≠tani a p√©nz√ľgyi rendszert, hogy elegendŇĎ tŇĎke √°lljon rendelkez√©sre az otthonteremt√©shez. Ezt el lehet √ļgy √©rni, hogy az elsŇĎ otthonhoz jut√≥k sz√°m√°ra alacsonyan hat√°rozz√°k meg a kamatl√°bat √©s fokozz√°k a v√°rosokban a kedvezm√©nyes b√©rŇĪ lak√°sok √©p√≠t√©s√©t

K√∂nnyen megoldhat√≥ az infl√°ci√≥ cs√∂kkent√©se is. A p√©nz kibocs√°t√≥j√°nak t√°rsadalmi ellenŇĎrz√©s√©vel szab√°lyozni lehet, hogy a forgalomban l√©vŇĎ p√©nz mennyis√©ge megfeleljen a megl√©vŇĎ √°ruk, szolg√°ltat√°sok m√©rt√©k√©nek √©s a lakoss√°g l√©tsz√°m√°nak.
Greider, a Democratic Money: "Past and Future (Demokratikus p√©nz: m√ļlt √©s j√∂vŇĎ) nevŇĪ tan√°cskoz√°son (St. Louisban 1989 december√©ben) hangs√ļlyozta, hogy kiemelten kell foglalkozni a kamat √©s az uzsora probl√©m√°j√°val. A kapitalizmus kialakul√°s√°val kiiktat√≥dtak azok az erk√∂lcsi g√°tak, amelyek akad√°lyozt√°k a kamat szed√©s√©t, amit a Biblia is tilt A Biblia √°ll√°sponti√°val szemben az v√°lt √°ltal√°nos n√©zett√©, hogy a kamatra t√∂rt√©nŇĎ k√∂lcs√∂nz√©s ‚Äěalkot√≥ folyamat". Nemzed√©kek sora m√°r √ļgy tanulta Amerik√°ban, hogy az uzsora idej√©tm√ļlt kifejez√©s, amelynek nincs val√≥di k√∂zgazdas√°gi tartalma. Az uzsora olyan bŇĪncselekm√©ny, amelynek nincs √°ldozata. Ha valaki sz√°zsz√°zal√©kos kamatra k√∂lcs√∂nzi ki p√©nz√©t ‚ÄĒ szabad polg√°rk√©nt ‚ÄĒ azt b√°rki elfogadhatja vagy elutas√≠thatja. Ha valaki fizet√©sk√©ptelenn√© v√°lik, senkit sem s√©rt vele, csak √∂nmag√°t.

A val√≥s√°g ezzel szemben ez, hogy a legt√∂bb ember k√©nyszerp√°ly√°ra szorul. √ćgy p√©ld√°ul az 1880-as √©vekben az amerikai farmereknek nem volt v√°laszt√°suk, hogy 35, 50 vagy 100%-kos kamatot fizessenek-e a felvett hitelek√©rt. Ha nem fizett√©k a kamatokat, akkor el kellett adniuk gazdas√°gaikat. Nemcsak az egyes polg√°rok, de a v√°llalatok ‚ÄĒ m√©g a nagy korpor√°ci√≥k is ‚ÄĒ hasonl√≥ helyzetbe ker√ľltek. Legt√∂bbj√ľk sz√°m√°ra az a k√©rd√©s, hogy fizetik-e a k√∂lcs√∂n√∂k kamatait vagy sem, egyenlŇĎ volt azzal, hogy folytatj√°k gazdas√°gi tev√©kenys√©g√ľket vagy sem.

A kamatmechanizmus a k√∂vetkezŇĎk√©ppen mŇĪk√∂dik: ha a kamatl√°b szintje a felvett k√∂lcs√∂n√∂k ut√°n 5% √©s a gazdas√°g √©vrŇĎl √©vre h√°rom sz√°zal√©kkal n√∂vekszik, akkor k√©t sz√°zal√©k hi√°ny mutatkozik. A nemzetgazdas√°g eg√©sz√©nek √©vrŇĎl √©vre fel kell vennie tov√°bbi k√©tsz√°zal√©knyi hitelt, hogy ezt a hi√°nyt p√≥tolja. Az√©rt, hogy az √≠gy felhaszn√°lt megtakar√≠t√°s p√≥tolva legyen, √ļjabb hiteleket kell felvenni a k√∂vetkezŇĎ √©vben 5% kamattal, de a re√°lgazdas√°g n√∂veked√©se ebben az √©vben is csak 3%-nyi lesz. A kamat fizet√©s√©hez teh√°t minden √©vben t√∂bb hitelp√©nzre van sz√ľks√©g. Ez az egyik oka annak, hogy az amerikaiak vagyon√°t k√ľlf√∂ldi beruh√°z√≥knak kellett eladni.

Az 1980-as √©vekben bek√∂vetkezett mezŇĎgazdas√°gi v√°ls√°g j√≥l p√©ld√°zza mindezt. Azok a v√°llalatok, amelyeket t√©nyleges √©rt√©k√ľk alatt, igen kedvezm√©nyes √°ron kellett eladni ‚ÄĒ teljesen el voltak ad√≥sodva. Minden h√≥napban fizetni√ľk kellett a bankoknak. Hogy fizethessenek, cs√∂kkenteni kellett k√∂lts√©geiket. Ez t√©nylegesen azzal j√°rt, hogy be kellett z√°rni a gy√°rakat, el kellett adni a berendez√©seket, √©s haza kellett k√ľldeni a dolgoz√≥kat Ezt k√∂vetŇĎen √ļjabb k√∂lcs√∂n√∂ket kellett felvenni a bankokt√≥l. √ćgy az adott v√°llalat egyre kisebb√© √©s egyre kev√©sb√© produkt√≠vv√° v√°lt, hogy fenntarthassa fizetŇĎk√©pess√©g√©t Vannak kiv√©telek ez al√≥l az √°ltal√°nos jelens√©g al√≥l: olyan szem√©lyek √©s korpor√°ci√≥k, amelyek k√©pesek voltak √°llni a versenyt. Ez nem v√°ltoztat azon, hogy ha ez a folyamat sok√°ig tart, akkor az eg√©sz gazdas√°g megb√©nul a terhek alatt. Ha ez az elad√≥sod√°s folytat√≥dik, akkor elker√ľlhetetlen√ľl sz√°molni kell a p√©nz√ľgyi v√°ls√°gokkal, csŇĎd√∂kkel, region√°lis √©s orsz√°gos gazdas√°gi visszaes√©ssel. Ebben a p√©nz√ľgyi sziszt√©m√°ban mindez elker√ľlhetetlen. Greider elmondotta azt is, hogy m√©g azok a k√∂zgazd√°szok is, akik nem osztj√°k n√©zeteit, elismerik ennek az elemz√©snek a logik√°j√°t. Greider r√°mutatott: ha el is tekint√ľnk a judaizmus, a kereszt√©nys√©g √©s az iszl√°m uzsor√°ra vonatkoz√≥ n√©zeteitŇĎl, mindh√°rom vall√°sban k√∂z√∂s az, hogy erk√∂lcstelennek tekinti olyan hitelek ny√ļjt√°s√°t, amelyek garant√°ltan vezetnek a k√∂lcs√∂nvevŇĎ gazdas√°gi buk√°s√°hoz. Ma viszont az ilyenfajta hitelez√©s megengedett. Az amerikai t√°rsadalom, de a vil√°g t√∂bbi t√°rsadalma sem √©lhet egy√ľtt tart√≥san ezzel a hitelez√©si rendszerrel.
A j√≥zan √©sz azt dikt√°lja, hogy ker√ľlj√ľnk ki ebbŇĎl a p√©nzrendszerbŇĎl. Ilyen √©rvekkel azonban nem lehet meggyŇĎzni az amerikai t√∂rv√©nyhoz√≥kat, akiknek a z√∂me szint√©n t√°j√©kozatlan a p√©nz√ľgyi k√©rd√©sekben. A politikusok pedig foglyai ennek a rendszernek. Tal√°n csak n√©h√°ny tucat t√∂rv√©nyhoz√≥, k√©pviselŇĎ √©s szen√°tor √©rti a monet√°ris politik√°t V√°laszt√≥ik t√°j√©koztatj√°k ŇĎket munkahelyeik megszŇĪn√©s√©rŇĎl, a gy√°rak elk√∂lt√∂z√©s√©rŇĎl, ez√©rt a k√©pviselŇĎ a t√∂rv√©nyhoz√°sban szemreh√°ny√°st tesz a Federal Reserve-nek. A FED vezetŇĎi nemcsak √©rtik, de meg is √©rtik mindezt, hiszen ez is r√©sze a rendszer mŇĪk√∂d√©s√©nek. J√≥l tudj√°k, hogy ha a politikus nem tenne szemreh√°ny√°st, akkor v√°laszt√≥i elforduln√°nak tŇĎle. Amikor a FED k√©sŇĎbb √ļjabb d√∂nt√©seket hoz, p√©ld√°ul v√°ltoztat a kamatl√°bakon, s √≠gy olcs√≥bbak lesznek a hitelek, akkor megindul a gazdas√°gi fellend√ľl√©s, √©s minden elcsendes√ľl, mintha semmi sem t√∂rt√©nt volna. Mindez eltart a k√∂vetkezŇĎ gazdas√°gi visszaes√©sig.

Greider ahhoz hasonl√≥an fejezte be St. Louis-i fejteget√©seit, ahogy e sorok √≠r√≥ja is szokta: Ha majd elegen lesznek azok, akik meg√©rtik a p√©nzrendszer mŇĪk√∂d√©s√©t, √©s kellŇĎ erŇĎvel fogj√°k b√≠r√°lni az igazs√°g logik√°j√°val, akkor tal√°n elk√©pzelhetŇĎ valamilyen v√°ltoz√°s. A reform igazi akad√°lya az, hogy a legerŇĎsebb politikai √©s p√©nz√ľgyi √©rdekcsoportok ellen kell fell√©pni. A szakszervezetek, a b√©rbŇĎl is fizet√©sbŇĎl √©lŇĎk, √°ltal√°ban a szeg√©nyek, de a nagy korpor√°ci√≥k igazgat√≥i, valamint a lak√°s√©p√≠tŇĎk, a biztos√≠t√°si alkalmazottak soraiban is egyre t√∂bben vannak, akik hasonl√≥ n√©zeteket vallanak. A val√≥di ellen√°ll√°s azonban csak e rendszer belsŇĎ ellentmond√°sainak ki√©lezŇĎd√©s√©tŇĎl, √©s minden ellen√©rdekŇĪ f√©l √∂sszefog√°s√°t√≥l v√°rhat√≥. Az ilyen t√∂rekv√©seket azonban egy √ļjabban divatba hozott szitoksz√≥val populizmusnak b√©lyegzik.

Populista lázadás a pénzuralmí világrend ellen

Az elm√ļlt tizen√∂t √©vben a Global Empire t√©rh√≥d√≠t√°s√°val szemben n√©pi ellen√°ll√°s bontakozott ki: ez az √ļj populizmus. A populizmus m√°r a XIX. sz√°zad v√©g√©n is mozgalomm√° szervezŇĎd√∂tt az√©rt, hogy megakad√°lyozza a nagy korpor√°ci√≥k politikai hatalom√°tv√©tel√©t. Amerik√°ban ez a mozgalom v√©g√ľl is nem √©rt el √°t√ľtŇĎ sikereket. Ezzel szemben a XX sz√°zad elej√©n Olaszorsz√°gban √©s N√©metorsz√°gban az erŇĎs szakszervezeteknek siker√ľlt jelentŇĎs engedm√©nyeket kiharcolniuk a munkafelt√©telek √©s a b√©rez√©s ter√©n. Az I. vil√°gh√°bor√ļ ut√°n ezen orsz√°gok gazdas√°ga v√°ls√°gos √°llapotban volt. Ez tov√°bb fokozta a t√°rsadalmi nyugatalans√°got Az ipar alapj√°t k√©pezŇĎ neh√©zipar, valamint a p√©nz√ľgyi rendszer k√∂zel √°llt az √∂sszeoml√°shoz. Olaszorsz√°gban p√©ld√°ul a bank√°rok √©s a mezŇĎgazdas√°gi sz√∂vets√©gek p√©nz√ľgyi t√°mogat√°st ny√ļjtottak a kor√°bban szocialista sz√≠nekben politiz√°l√≥ Benito Mussolininak, hogy tagadja meg az √°llamhatalmat. Mussolini p√°rtja ‚ÄĒ amely jelk√©p√©√ľl az √°llamhatalmat szimboliz√°l√≥ vesszŇĎnyal√°bot √©s b√°rdot haszn√°lta ‚ÄĒ betiltott minden ellenz√©ki sajt√≥term√©ket. Ugyancsak megakad√°lyozt√°k a liber√°lis, a katolikus, a demokratikus √©s a k√∂zt√°rsas√°gi p√°rtnak mŇĪk√∂d√©s√©t, amely p√°rtok a v√°laszt√≥polg√°rok 80%-√°t k√©pviselt√©k. Felsz√°molt√°k a szakszervezeteket, t√∂rv√©nyen k√≠v√ľl helyezt√©k a sztr√°jkokat √©s mag√°ntulajdonba adt√°k a mezŇĎgazdas√°gi termelŇĎsz√∂vetkezeteket.

N√©metorsz√°gban az Adolf Hitler vezette nemzetiszocialista p√°rt ker√ľlt hatalomra, amely k√∂telezŇĎ b√©reket √≠rt elŇĎ √©s √°llamilag t√°mogatta az ipart. Mindk√©t √°llamban hatalmas ar√°nyban n√∂vekedett a korpor√°ci√≥k profitja. Minthogy az olasz fasiszta √©s a n√©met nemzetiszocialista √°llamhatalom igen bar√°ts√°gosnak mutatkozott a fin√°nctŇĎk√©vel √©s a korpor√°ci√≥s tŇĎk√©vel szemben, ez√©rt ezek a politikai rendszerek az amerikai big business sz√°mos nagy hatalm√ļ szem√©lyis√©ge sz√°m√°ra (p√©ld√°ul Henry Ford √©s William Randolph Hearst) vonz√≥ak voltak. Mindk√©t tekint√©lyuralmi rendszer k√∂zpontilag ir√°ny√≠tott propagandag√©pezetre t√°maszkodott, amely kisaj√°t√≠totta mag√°nak a baloldali ideol√≥gia √©s politika nyelvezet√©t, ugyanakkor ezek a rendszerek kem√©nyen √ľld√∂zt√©k a szocialist√°kat, √©s nagym√©rt√©kben korl√°tozt√°k a munkav√°llal√≥k jogait A k√©t tekint√©lyuralmi rend abban is megegyezett, hogy nagyon is racion√°lis m√≥don haszn√°lta az olyan ŇĎsi eredetŇĪ szimb√≥lumokat, amelyek bŇĪnbakk√° tettek kisebbs√©geket. A nemzeti m√ļlt glorifik√°l√°s√°val √©s a vez√©rkultusz gyakorl√°s√°val a h√≥d√≠t√≥ h√°bor√ļ h√≠vei voltak. T√°rsadalmi vonatkoz√°sban pedig azt a konzervat√≠v n√©zetet hirdett√©k, hogy a h√°zast√°rsi √©s az anyai hivat√°s az egyeden megfelelŇĎ nŇĎi szerep.

A fasizmus gazdas√°gi programj√°nak legl√©nyegesebb r√©sz√©t a nagytŇĎke √©s a tekint√©lyuralmi korm√°nyzat szoros sz√∂vets√©ge alkotta. Bertram Gross, a Nyugat-Virgin√°ban l√©vŇĎ Marshall Egyetem tan√°ra szerint azonban demokratikusnak tekintett t√°rsadalomban is lehets√©ges a fasiszta √©s nemzetiszocialista gazdas√°gi strat√©gia megval√≥s√≠t√°sa. 1980-ban megjelent Friendly Fascism ‚ÄĒ Bar√°ts√°gos fasizmus c√≠mŇĪ munk√°j√°ban abb√≥l indult ki, hogy a nagyv√°llalatok belsŇĎ hierarchi√°jukat tekintve mind szigor√ļ al√°√©s f√∂l√©rendelts√©gben mŇĪk√∂dŇĎ autoriter strukt√ļr√°k. Ezek a belsŇĎleg tekint√©lyuralmi m√≥don fel√©p√ľlt szervezetek azonban egyre nagyobb m√©rt√©kben uralj√°k a politikai, a t√∂megt√°j√©koztat√°si √©s a gazdas√°gi szf√©r√°t. A nagy korpor√°ci√≥k val√≥j√°ban m√°r az eg√©sz t√°rsadalmat k√©pesek al√°rendelni egyeden hatalmas mag√°n√©rdekcsoport √©rdekeinek an√©lk√ľl, hogy e c√©l √©rdek√©ben rohamcsapatokat vagy koncentr√°ci√≥s t√°borokat venn√©nek ig√©nybe. Nincs sz√ľks√©g megtervezett √∂sszeesk√ľv√©sre, mivel a koordin√°ci√≥ v√©gbe megy az√°ltal, hogy valamennyi korpor√°ci√≥ a saj√°t √∂n√∂s profit√©rdekeit √©rv√©nyes√≠tve tev√©kenykedik. Ha a lakoss√°g nyugtalans√°got mutat, akkor fel lehet b√©relni politikusokat, hogy faji s√©relmekre vagy a nemzeti dicsŇĎs√©g eml√©keire hivatkozva megossz√°k az ellenz√©ki csoportokat √©s az √°llam ir√°nti fokozott lojalit√°sra √∂szt√∂n√∂zz√©k a lakoss√°got.

A klasszikus olasz fasizmus (√©s a n√©met nemzetiszocializmus, spanyol fallangizmus, a portug√°l salazarizmus, az argentin peronizmus), valamint a napjainkban terjeszkedŇĎ bar√°ts√°gos fasizmus √∂sszehasonl√≠t√°sa Bertram Gross professzor k√∂nyve alapj√°n t√∂bb tanuls√°ggal is szolg√°l.

1. Milyen hatalmi strukt√ļr√°ja van a klasszikus fasizmusnak? Szoros egy√ľttmŇĪk√∂d√©s van a korm√°nyzat √©s a nagytŇĎke, m√°s sz√≥val az √ľzleti oligarchia k√∂z√∂tt egy karizmatikus dikt√°tor vagy m√°s kiemelkedŇĎ szem√©lyis√©g ir√°ny√≠t√°s√°val JellemzŇĎ r√° az expanzionizmus, az egyes t√°rsadalmi csoportok bŇĪnbakk√° nyilv√°n√≠t√°sa √©s a nemzeti ideol√≥gia.

S hogyan n√©z ki a hatalmi strukt√ļra a ‚Äěbar√°ts√°gos fasizmusban"? Itt az integr√°lt ‚ÄěBig Business" √©s a t√ļlcentraliz√°lt k√∂zponti korm√°nyzat alkot j√≥l szervezett hatalmi strukt√ļr√°t, amelyet technokrata ideol√≥gi√°val √©s a lakoss√°g manipul√°l√°s√°nak korszerŇĪbb technik√°ival kombin√°l a klasszikus fasizmus hatalmi strukt√ļr√°j√°hoz k√©pest.

2. Hogyan t√∂rt√©nik az ellenz√©k meggy√∂ng√≠t√©se a klasszikus fasizmusban?Felsz√°molj√°k vagy a minim√°lisra cs√∂kkentik a t√∂bbp√°rtrendszert, s m√°r csak igen cs√∂kkentett, korcs form√°ban mŇĪk√∂dnek a demokratikus int√©zm√©nyek √©s folyamatok, korl√°tozottan √©rv√©nyes√ľlnek az emberi jogok

Hogyan t√∂rt√©nik mindez a ‚Äěbar√°ts√°gos fasizmusban"? Kifinomult technik√°kkal, elsŇĎsorban p√©nz√ľgyi eszk√∂z√∂kkel manipul√°lj√°k a demokratikus folyamatokat, a p√°rtg√©pezeteket √©s az emberi jogok √©rv√©nyes√ľl√©s√©t

3. Hogyan sz√°molja fel az ellenz√©ket a klasszikus fasizmus?Kem√©ny szankci√≥kat l√©ptet √©letbe. Ezeket sz√©les k√∂rŇĪ √©s k√∂lts√©ges terrorral √©rv√©nyes√≠ti. Mindezt kieg√©sz√≠ti kiv√°lasztott bŇĪnbakok ellen folytatott k√∂zveden akci√≥kkal.

Hogyan val√≥sul meg mindez a ‚Äěbar√°ts√°gos fasizmusban"? K√∂zveden terrort alkalmaznak alacsony szintŇĪ erŇĎszakkal √©s professzionalista m√≥dszerekkel. Az elnyom√°st k√∂zvetett terror √ļtj√°n, lehetŇĎleg nem feltŇĪnŇĎ m√≥dszerekkel hajtj√°k v√©gre ‚ÄĒ etnikai konfliktusokon kereszt√ľl, sz√°mos bŇĪnbakot haszn√°lva √©s h√°tt√©rbŇĎl megszervezett zavarg√°sokkal.

4. Milyen meggyŇĎz√©si m√≥dszereket alkalmaz a klasszikus fasizmus?V√©get nem √©rŇĎ propaganda-agymos√°st, amelyet k√©mek √©s inform√°torok eg√©sz√≠tenek ki
- célja az elit hatalmának megszilárdítása és a tömegek mozgósítása.

Hogyan teszi ezt a bar√°ts√°gos fasizmusban"? Rejtett, inform√°lis offenz√≠v√°t folytat a lakoss√°g ellen, amelyet cs√ļcstechnol√≥gi√°j√ļ megfigyel√©ssel, tudatbefoly√°sol√°ssal, agymos√°ssal eg√©sz√≠tenek ki. Ennek c√©lja az ir√°ny√≠t√≥ r√©tegek tudat√°nak ellenŇĎrz√©se √©s a t√∂megek t√°rsadalmi aktivit√°s√°nak megb√©n√≠t√°sa.

5. Hogyan jutalmazza a klasszikus fasizmus a bar√°°tait?Sz√©les k√∂rŇĪ juttat√°sokat biztos√≠t a sz√°mukra, jobb √°ll√°sokat, olcs√≥bb √°rakat, belf√∂ldi kedvezm√©nyeket k√ľlf√∂ldi javakkal kieg√©sz√≠tve. Tov√°bb√° a t√°rsadalmi rangl√©tr√°n val√≥ elŇĎrehalad√°st a rendszer leghŇĪs√©gesebb kiszolg√°l√≥i sz√°m√°ra.

Hogyan t√∂rt√©nik mindez a ‚Äěbar√°ts√°gos fasizmusban"? Gondosan adagolj√°k a p√©nzt √©s a hatalmat az ir√°ny√≠t√≥ csoportok sz√°m√°ra, szakmai elŇĎrehalad√°st biztos√≠tva a konformist√°knak, nagyobb fogyaszt√°st √©s t√°rsadalmi szolg√°ltat√°sokat mindazoknak, akik j√≥ √©s engedelmes magatart√°st tan√ļs√≠tanak.

6. Figyelemelterel√©s √©s sz√≥rakoztat√°s a klasszikus fasizmusban:A fesz√ľlts√©gek √©s szorong√°sok levezet√©se l√°tv√°nyos rendezv√©nyeken val√≥ r√©szv√©tel √ļtj√°n, t√∂megmegmozdul√°sok szervez√©se √©s val√≥di v√©ront√°s is.

Hogyan t√∂rt√©nik mindez a ‚Äěbar√°ts√°gos fasizmusban"? Fesz√ľlts√©g-levezet√©s a szexu√°lis √©let √©s a k√°b√≠t√≥szer-fogyaszt√°s legv√°ltozatosabb m√≥dszereivel, vall√°si kultuszok terjeszt√©s√©vel. Mindez kieg√©sz√ľl az alkoholizmus, a szerencsej√°t√©k, az erŇĎszakos sportok, valamint az erŇĎszakoss√°got √°br√°zol√≥ mŇĪalkot√°sok mesters√©gesen felfokozott kultiv√°l√°s√°val.

7. Hogyan tartja fenn mag√°t a klasszikus fasizmus?BelsŇĎleg a folyamatos √©s gyakran viharos terjeszked√©sre t√°maszkodik, adott esetben az √∂npuszt√≠t√≥ expanzi√≥t is ig√©nybe v√©ve.

Hogy n√©z ki mindez a ‚Äěbar√°ts√°gos fasizmusban"? BelsŇĎ √©letk√©pess√©g√©t a gondosan megtervezett terjeszked√©sre alapozza, rendszert erŇĎs√≠tŇĎ reformokat vezet be, alkalmazza a t√∂bbszintŇĪ koopt√°ci√≥ m√≥dszereit, √©s tudatosan l√©trehozza a t√∂megm√©retŇĪ k√∂z√∂nyt √©s ap√°ti√°t.

Bertram Gross professzor √∂sszehasonl√≠t√≥ elemz√©s√©hez hozz√°fŇĪzhetj√ľk, hogy a t√°rsadalmat felfoghatjuk sokt√©nyezŇĎs automatikus rendszerk√©nt, amelyben √©s amely k√∂r√ľl el√©g l√©trehozni a megfelelŇĎ felt√©teleket, hogy azt√°n az idŇĎben beind√≠tott aktiviz√°l√≥ t√©nyezŇĎkkel el lehessen √©rni a k√≠v√°nt v√°ltoz√°sok ‚Äě√∂nmagukt√≥l" val√≥ bek√∂vetkez√©s√©t. Ez hasonl√≠t a multikomponens k√©miai reakci√≥hoz, ahol a megfelelŇĎen elhelyezett √©s kondicion√°lt t√©nyezŇĎk ‚ÄĒ j√≥l idŇĎz√≠tett provok√°l√≥ (kiv√°lt√≥) hat√°sra ‚ÄĒ a k√≠v√°nt eredm√©nyhez vezetŇĎ vegyi folyamatot ind√≠tj√°k be, pontosan elvezetve az eltervezett c√©lhoz.
Az ifjabb Robert F. Kennedy, a meggyilkolt egykori igazs√°g√ľgyminiszter fia, aki testv√©re, John Fitzerald Kennedy eln√∂k idej√©n t√∂lt√∂tte be ezt a korm√°nyzati tiszts√©get, 2004-ben k√∂nyvet jelentetett meg Crimes Against Nature: How George W. Bush And His Corporate Pals Are Plundering The Country And Hijacking Our Democracy ‚ÄĒ BŇĪncselekm√©nyek a term√©szet ellen: Mik√©nt fosztja ki az orsz√°got √©s rabolja el demokr√°ci√°nkat George W. Bush √©s korpor√°ci√≥s cimbor√°i (Haper-Collins, 2004) c√≠mmel.

Az ifjabb Kennedy nem kevesebbet állít, mint hogy az amerikaiak most már egy fasiszta országban élnek és az ifjabb Bush elnök által irányított Fehér Ház megtanulta a legfontosabb dolgokat a német nemzetiszocialistáktól. Ezt írja könyvében:

‚ÄěM√≠g a kommunizmus az √ľzlet √°llami ellenŇĎrz√©se, a fasizmus az √ľzlet kontrollja a korm√°nyzat felett. Az amerikai kultur√°lis √∂r√∂ks√©g sz√≥t√°ra √ļgy hat√°rozza meg a fasizmust, mint olyan korm√°nyzati rendszert, amelyben a sz√©lsŇĎjobb diktat√ļr√°ja az egybeolvadt √°llami √©s √ľzleti vezet√©sen √©s a harcias nacionalizmuson kereszt√ľl √©rv√©nyes√ľl."

Kennedy id√©zi Herman G√∂ringet is, aki a n√ľrnbergi per sor√°n elmondotta:

‚ÄěMindig egyszerŇĪ r√°venni az embereket, ak√°r demokr√°ci√°r√≥l, ak√°r diktat√ļr√°r√≥l, parlamenti rendszerrŇĎl vagy kommunista diktat√ļr√°r√≥l van sz√≥. Mindig el lehet √©rni, hogy teljes√≠ts√©k a vezetŇĎk k√©r√©seit. Mindez egyszerŇĪ. Csup√°n azt kell mondani nekik, hogy t√°mad√°s √©rte ŇĎket √©s becsm√©relni kell a b√©ke h√≠veit, hogy hi√°nyzik belŇĎl√ľk a hazaszeretet, √©s vesz√©lynek teszik ki az orsz√°got. Ez a m√≥dszer hasonl√≥an mŇĪk√∂dik b√°rmely orsz√°gban."

Az olasz fasizmus vezérét, Benito Mussolinit is idézi, aki szerint a fasizmust helyesebb korporatizmusnak nevezni, mivel egyesíti az állami és a korporációs hatalmat Az ifjabb Kennedy szerint az amerikai demokráciát leginkább a korporációs hatalom veszélyezteti.

‚ÄěDivatos a Feh√©r H√°zban a t√ļl erŇĎs korm√°ny, a Big Government fenyeget√©s√©rŇĎl besz√©lni. Nemzeti t√∂rt√©nelm√ľnk kezdete √≥ta a legelŇĎrel√°t√≥bb politikusaink figyelmeztett√©k az amerikai n√©pet a korpor√°ci√≥s hatalom √°ltal uralt korm√°nyzat vesz√©ly√©re. Ez a figyelmeztet√©s hi√°nyzik a k√∂z√©leti vit√°kb√≥l. Oly sok korpor√°ci√≥s p√©nz √°ramlik a politik√°ba, hogy maga a demokrata p√°rt sem tudott ennek ellen√°llni. Elfojtj√°k a t√ļltengŇĎ korpor√°ci√≥s hatalomnak az amerikai demokr√°ci√°ra tett rombol√≥ hat√°s√°r√≥l foly√≥ vit√°kat."

A klasszikus √©s a bar√°ts√°gos fasizmus jellegzetess√©geinek √∂sszehasonl√≠t√°sa ut√°n vegy√ľk k√∂zelebbrŇĎl szem√ľgyre, hogyan mŇĪk√∂dik napjaink bar√°ts√°gos fasizmusa a k√©t vil√°gh√°bor√ļ k√∂z√∂tti f√©lelmetes eur√≥pai v√°ltozataival szemben. A vil√°ggazdas√°g centrumorsz√°gaiban a korpor√°ci√≥k m√°r leszor√≠tott√°k a b√©reket √©s egyre kevesebb ad√≥t fizetnek A k√∂z√©poszt√°ly ez√°ltal fokozatosan elvesz√≠ti vagyon√°t, √©s rohamosan szeg√©nyedik. Ez t√°rsadalmi nyugtalans√°got v√°lt ki. Amikor a korpor√°ci√≥k ad√≥j√°t cs√∂kkentik, akkor azok a politikusok, akiknek a megv√°laszt√°s√°t ezek a korpor√°ci√≥k finansz√≠rozt√°k, azzal √©rvelnek, hogy korl√°tozni kell az √°llam √°ltal ny√ļjtott szolg√°lta t√°sokat, mert csak √≠gy lehet egyens√ļlyba hozni a k√∂lts√©gvet√©st. EgyidejŇĪleg ugyanezek a politikusok viszont fennen hirdetik, hogy sz√ľks√©g van az √°llam elnyom√≥ funkci√≥inak erŇĎs√≠t√©s√©re. T√∂bb b√∂rt√∂nt kell √©p√≠teni, kem√©nyebb jogszab√°lyokat alkotni, fokozni a katonai kiad√°sokat A politikusok az ily m√≥don nyom√°s al√° helyezett √©s elszeg√©nyedŇĎ k√∂z√©poszt√°ly el√©gedetlens√©g√©t elterelik a korpor√°ci√≥k szervezett √©s felelŇĎtlen hatalm√°r√≥l az √°llam ir√°ny√°ba, a k√∂zhatalmat t√©ve felelŇĎss√© roml√≥ helyzet√ľk√©rt.

A szervezett mag√°nhatalom uralma al√° ker√ľlt √°llam most m√°r kev√©sb√© seg√≠tŇĎk√©sz, √©s sokkal elnyom√≥bban l√©p fel az olyan t√°rsadalmi csoportokkal szemben, amelyeket k√∂nnyŇĪ bŇĪnbaknak megtenni a t√°rsadalmi bajok√©rt. Hyen bŇĪnbakok a jogszab√°lyokat kij√°tsz√≥k, az ad√≥z√°s al√≥l kib√ļv√≥k, a kisebbs√©gek, a fiatalok, a nŇĎk, a homoszexu√°lisok, a bev√°ndorl√≥k stb. Gondoskodnak arr√≥l is, hogy az elektronikus √©s nyomtatott t√∂megt√°j√©koztat√°sban foly√≥ vit√°k fel√ľletesek legyenek, √©s a parlamenti v√°laszt√°sok is amolyan sportverseny jelleg√©t √∂lts√©k. A korpor√°ci√≥p√°rti √ļjs√°g√≠r√≥kat, szerkesztŇĎket t√°mogatj√°k, a v√°ltoz√°sok vesztesei √©s a h√°tr√°nyos helyzetŇĪek √©rdekeit k√©pviselŇĎ komment√°torokat pedig margina√ľz√°lj√°k vagy kiszor√≠tj√°k a t√∂megt√°j√©koztat√°sb√≥l. Azok a polg√°rok, akik √ļgy √©rzik, hogy becsapta ŇĎket ez a rendszer, rendszerint az √ļgynevezett jobboldalhoz fordulnak t√°mogat√°s√©rt. Olyan politikusokat v√°lasztanak meg, akik viszont tov√°bb szubvencion√°lj√°k a korpor√°ci√≥kat, tov√°bb zsugor√≠tj√°k az √°llami szolg√°ltat√°sokat, mik√∂zben fokozz√°k az √°llamhatalom elnyom√≥ jelleg√©t. Arr√≥l is gondoskodnak, hogy mindig olyan k√©rd√©seket dobjanak be a k√∂ztudatba, amelyek elterelik a figyelmet a gazdas√°gi √©s p√©nz√ľgyi gy√∂kerekkel rendelkezŇĎ l√©nyeges k√©rd√©sekrŇĎl. A k√∂r √≠gy be is z√°rul, hiszen a folyamat √∂ngerjesztŇĎ m√≥don megy tov√°bb.

Ennek a korpor√°ci√≥s mag√°nhatalomnak l√©nyeges tulajdons√°ga az is, hogy igyekszik k√∂r√ľlb√°sty√°zni megszerzett poz√≠ci√≥it, mozg√°ster√ľlet√©t, cselekv√©si szabads√°g√°t pedig folyamatosan bŇĎv√≠ti. A szervezett mag√°nhatalom igyekszik legitimnek felt√ľntetni √°lland√≥ n√∂veked√©s√©t. Arra t√∂rekszik, hogy lehetŇĎleg min√©l √©szrev√©tlenebb√ľl maradjon a h√°tt√©rben, √©s √≠gy ne v√°lj√©k a t√∂megtiltakoz√°s c√©lpontj√°v√°. Ha viszont m√©gis sor ker√ľl ilyen t√°rsadalmi ellen√°ll√°sra, akkor a legk√ľl√∂nf√©l√©bb technik√°kkal pr√≥b√°lja a figyelmet elterelni √∂nmag√°r√≥l.
Az az √ļj populizmus, amely a korpor√°ci√≥k szervezett mag√°nhatalm√°nak ellenhat√°sk√©nt j√∂tt l√©tre mint politikai t√∂rekv√©s √©s ideol√≥giai √°ramlat, √©rti ezeket a folyamatokat, √©s tiszt√°ban van azokkal a t√∂rt√©nelmi k√∂r√ľlm√©nyekkel is, amelyek l√©trehozt√°k. Ez√©rt ez az √ļj populizmus hat√°rozottan t√∂rekszik arra, hogy egyetlen l√©tezŇĎ politikai p√°rt se v√°lj√©k uralkod√≥v√° felette. El akarja ker√ľlni a faji megosztotts√°gb√≥l oszt√°lyellent√©tekbŇĎl, a nemek k√ľl√∂nb√∂zŇĎs√©g√©bŇĎl sz√°rmaz√≥ ellentmond√°sokat, s ellen√°ll minden olyan kamp√°nynak, amely valamelyik vagyon√°t√≥l √©s √∂nrendelkez√©s√©tŇĎl megfosztott t√°rsadalmi csoportot bŇĪnbaknak akarja haszn√°lni. Elh√°r√≠tja mag√°r√≥l az olyan jelzŇĎket, mint szocialista, anarchista, fasiszta, nacionalista az√©rt, hogy ne vonja mag√°ra a k√∂zv√©lem√©ny ellenszenv√©t. Ugyanis ezek a megb√©lyegzŇĎ jelzŇĎkk√© √°talakult minŇĎs√≠t√©sek a korpor√°ci√≥s propaganda r√©v√©n m√°r igen h√°tr√°nyosak. Az √ļj populizmus arra is t√∂rekszik, hogy a k√∂z√©leti vit√°kat a korpor√°ci√≥s mag√°nhatalom leggyeng√©bb l√°ncszem√©re √∂sszpontos√≠tsa: ez pedig nem m√°s, mint a szervezett mag√°nhatalom alkotm√°nyos alapja, legitimit√°sa. Az √ļj populizmusnak arra is t√∂rekednie kelL hogy transznacion√°lis legyen, √©s ne szŇĪk√≠tse le mozg√°ster√©t egyeden orsz√°gra, mert ez lehetŇĎv√© tenn√©, hogy ebbŇĎl az orsz√°gb√≥l egyes vil√°gc√©gek egyszerŇĪen kivonuljanak, s egy m√°sik orsz√°gba √°ttelep√ľlve kivonj√°k magukat a t√°rsadalmi nyom√°s al√≥l.

Robert C Byrd szen√°tor Hitlerfelhatalmaz√°si t√∂rv√©ny√©rŇĎl

A berlini t√∂rv√©nyhoz√°s √©p√ľlete, a Reichstag felgy√ļjt√°sa 1933. febru√°r 28-√°n (amelyet a nemzetiszocialista vezet√©s hagyott j√≥v√°) alkalmat ny√ļjtott Hitlernek arra, hogy m√≥dos√≠tsa a n√©met alkotm√°nyt Az 1933. m√°rcius 5-√©n tartott parlamenti v√°laszt√°sokon a nemzetiszocialist√°k nem ker√ľltek t√∂bbs√©gbe, ez√©rt Hitler megf√©leml√≠t√©ssel √©s fenyeget√©ssel r√°vette a Reichstag k√©pviselŇĎinek t√∂bbs√©g√©t, hogy fogadj√°k el az √ļgynevezett Ermachtigungsgesetzet, vagyis a felhatalmaz√°si t√∂rv√©nyt. Ez Adolf Hitlert dikt√°tori hatalommal ruh√°zta fel, aki ezut√°n N√©metorsz√°g vitathatatlan egyszem√©lyi vezetŇĎj√©v√©, F√ľhrer√©v√©, vez√©r√©v√© v√°lt

Robert C. Byrd szen√°tor, aki 1958 √≥ta k√©pviseli Nyugat-Virgini√°t az Egyes√ľlt √Āllamok szen√°tus√°ban, 2005. m√°rcius l-j√©n nagy hat√°s√ļ besz√©det mondott a szen√°torokat megilletŇĎ azon jog v√©delm√©ben, hogy a legfontosabb politikai d√∂nt√©sek elŇĎtt, ha sz√ľks√©ges, ak√°r d√∂nt√©shalogat√≥, idŇĎh√ļz√≥ besz√©dekkel ‚ÄĒ ‚Äěfilibusterrel" (obstru√°l√°ssal) ‚ÄĒ is felh√≠vhass√°k a figyelmet egy-egy k√©rd√©s fontoss√°g√°ra. Byrd t√∂bbek k√∂z√∂tt a k√∂vetkezŇĎket mondotta:
‚ÄěT√∂rt√©nelm√ľnkben sokszor fegyvert kellett fognunk, hogy megv√©delmezz√ľk a kisebbs√©get m√°s orsz√°gok zsarnoki t√∂bbs√©g√©vel szemben. Mi elt√©rŇĎen a n√°ci N√©metorsz√°gt√≥l vagy Mussolini Olaszorsz√°g√°t√≥l soha nem szŇĪnt√ľnk meg a jogok nemzete lenni. De n√©zz√ľk csak meg, hogy erre t√∂rekvŇĎ emberek √©s egy t√∂bbs√©g mik√©nt tudja manipul√°lni a jogot kegyetlen √©s igazs√°gtalan c√©lok √©rdek√©ben. Allen Bullock t√∂rt√©n√©sz meg√°llap√≠tja, hogy Hitler diktat√ļr√°ja egyeden jogszab√°lyt√≥l, az √ļgynevezett felhatalmaz√°si t√∂rv√©nytŇĎl kapta alkotm√°nyos alapj√°t. Hitlernek 2/3-os t√∂bbs√©gre volt sz√ľks√©ge, hogy elfogadtassa ezt a t√∂rv√©nyt, √©s ez√©rt √≠g√©retekkel r√°vette az ellenz√©ket a Reichstagban, hogy t√°mogassa. Bullock szerint Hitler k√©sz volt mindent meg√≠g√©rni, hogy kereszt√ľlmenjen ez a t√∂rv√©ny ‚ÄĒ m√©gpedig az√©rt, hogy megŇĎrizze a t√∂rv√©nyess√©g l√°tszat√°t."

Byrd ezut√°n kifejti, hogy Hitler felismerte, a forradalmi v√°ltoz√°sokat hat√©konyan, modern felt√©telek k√∂z√∂tt nem az √°llam ellen√©re, hanem az √°llamhatalom t√°mogat√°s√°val kell kereszt√ľlvinnie. Ez√©rt azt a sorrendet k√∂vette, hogy elŇĎsz√∂r megszerezte a hatalmat √©s azt√°n fogott hozz√° a forradalmi v√°ltoztat√°sokhoz. Hitler soha nem mondott le a t√∂rv√©nyess√©g l√°tszat√°r√≥l. Tiszt√°ban volt annak a l√©lektani hat√°s√°val, ha a jogot a maga oldal√°n tudhatja. Ez√©rt ink√°bb mag√°t a jogot cser√©lte ki √©s tette leg√°liss√° az illeg√°list.

Byrd szen√°tor szerint azok, akik el akarj√°k t√∂r√∂lni a szen√°toroknak azt a jog√°t, hogy meghat√°rozatlan hossz√ļs√°g√ļ besz√©dekben fejthess√©k ki n√©zeteiket, √©s ez√°ltal nyom√°st gyakorolhassanak a t√∂bbi szen√°torra is egy-egy d√∂nt√©s meghozatala elŇĎtt, megvonj√°k a kisebbs√©gtŇĎl azt az eszk√∂zt, amelylyel kompromisszumokra k√©nyszer√≠theti a t√∂bbs√©get. Ez azt jelenti, hogy az eln√∂k korl√°tlan hatalomhoz jut, √©s szinte egyed√ľl uralkodhat Az Egyes√ľlt √Āllamok eln√∂ke √ļgynevezett eln√∂ki rendeletekkel korm√°nyozhat abban az esetben, ha a t√∂rv√©nyhoz√°s mindk√©t h√°z√°ban ‚ÄĒ a k√©pviselŇĎh√°zban √©s a szen√°tusban is ‚ÄĒ t√∂bbs√©ge van. Ilyen k√∂r√ľlm√©nyek k√∂z√∂tt a kisebbs√©g f√©lres√∂p√∂rhetŇĎ, az elt√©rŇĎ n√©zetek elfojthat√≥k √©s a sz√≥l√°sszabads√°g meggy√∂ng√ľl. Byrd szen√°tor teh√°t l√©nyeg√©ben azzal v√°dolta meg George W. Bush eln√∂k√∂t, hogy Hitlerhez hasonl√≥ dikt√°tori helyzetet akar mag√°nak teremteni.

Byrd szen√°tort besz√©de elmond√°sa ut√°n kem√©ny t√°mad√°sok √©rt√©k, de az amerikai sajt√≥ban t√∂bben is osztott√°k n√©zeteit. Kiemelt√©k, hogy George W. Bush nem szervez ugyan n√°ci t√≠pus√ļ t√∂meggyŇĪl√©seket, de nem tŇĪri azokat a csoportokat a k√∂z√©letben, amelyek zavar√≥ k√©rd√©seket tehetnek fel neki. Karl Rove, aki az eln√∂k egyik vezetŇĎ politikai tan√°csad√≥ja, tudatosan haszn√°lja a t√∂megt√°j√©koztat√°si int√©zm√©nyeket az amerikaiak megt√©veszt√©s√©re, ahogy G√∂bbels is tette a n√©metekkel Hitler besz√©deinek √≠r√°sakor. Harvey Wasserman a Columbus Free Press has√°bjain (2005. m√°rcius 7.) kifejtette, hogy Hitlerhez hasonl√≥an m√°r Bush is √ļgy viselkedik, √©s √ļgy besz√©l, mint aki Isten nev√©ben sz√≥lal meg. M√°r k√©tszer is kifejtette nagy nyilv√°noss√°g elŇĎtt tartott besz√©deiben, hogy ‚Äěnem ellenzi a diktat√ļr√°t, am√≠g ŇĎ a dikt√°tor". Ha figyelemmel vagyunk arra a kellŇĎen dokument√°lt k√∂r√ľlm√©nyre, hogy a Bush csal√°dot annak idej√©n p√©nz√ľgyi √©s politikai sz√°lak fŇĪzt√©k a nemzetiszocialista rendszerhez, tov√°bb√° szoros √ľzleti kapcsolatban √°llt az Oszama bin Laden csal√°ddal is, akkor k√ľl√∂n√∂s √©rtelmet nyernek Bush eln√∂k diktat√ļr√°ra vonatkoz√≥ kijelent√©sei. Wasserman m√©g ezeket jegyzi meg

‚ÄěAz amerikai demokr√°cia minden szempontb√≥l v√©kony sz√°lon f√ľgg, amelyet Bush √©s Rove el akar v√°gni. Robert Byrd szen√°tor konzervat√≠v √©s egyed√ľl√°ll√≥an k√©pzett ember. Ha ŇĎ Busht Hitlerhez hasonl√≠tja, akkor azt nagyon szomor√ļan, ugyanakkor tudom√°nyos felk√©sz√ľlts√©ggel teszi, ez√©rt oda kell figyelni r√°."

Az√©rt t√©rt√ľnk ki r√©szletesen Robert C. Byrd besz√©d√©re, mert jelezni k√≠v√°ntuk, hogy nemcsak az amerikai rendszer k√≠v√ľl√°ll√≥ b√≠r√°l√≥i √©szlelik a dekadens jelens√©geket, a demokr√°cia elfajul√°s√°t, hanem olyan tapasztalt √©s felk√©sz√ľlt amerikai politikusok is, mint az imm√°ron csaknem √∂t √©vtizede az amerikai k√∂z√©let fŇĎ√°ramlat√°ban √©lŇĎ virginiai szen√°tor.

Milyen a globalísta magánhatalom dinamikája?

A XIX. sz√°zad v√©g√©n √©s a XX sz√°zadban v√°lt a korl√°tolt felelŇĎss√©gŇĪ t√°rsas√°g, mint n√©vtelens√©gbe burkol√≥dz√≥ jogi szem√©ly a vil√°g leghatalmasabb int√©zm√©ny√©v√© mind politikailag, mind gazdas√°gilag. De a kult√ļr√°t is fokozatosan a hegem√≥ni√°ja al√° vonta. A korpor√°ci√≥k egyr√©szt m√°s korpor√°ci√≥kkal val√≥ sz√∂vets√©gben halmozz√°k fel vagyonukat √©s gyakorolj√°k hatalmukat, m√°sr√©szt azzal, hogy p√©nz√ľgyi √©s gazdas√°gi t√ļlhatalmukat a korrupci√≥ legv√°ltozatosabb √©s sokszorosan rejtett form√°ival konvert√°lj√°k √°t politikai d√∂nt√©sekk√©, amennyiben befoly√°suk al√° vonj√°k a helyi, az orsz√°gos √©s a nemzetk√∂zi szintŇĪ √°llami int√©zm√©nyeket.

A Vil√°gkereskedelmi Szervezet, a WTO (World Trade Organization) hat√°sk√∂re √©s illet√©kess√©ge ny√≠ltan is a nemzeti t√∂rv√©nyek √©s jogszab√°lyok felett √°ll. Ez a k√∂r√ľlm√©ny felh√≠vta a vil√°gk√∂zv√©lem√©ny figyelm√©t arra, hogy a politikai √©s gazdas√°gi hatalom f√∂ldgoly√≥nkon egyre kevesebb ember kez√©ben √∂sszpontosul. Az olyan multinacion√°lis p√©nz√ľgyi int√©zm√©nyek, mint a Vil√°gbank √©s a Nemzetk√∂zi Valutaalap, amelyeket a leggazdagabb orsz√°gokban mŇĪk√∂dŇĎ korpor√°ci√≥k ellenŇĎriznek, privatiz√°lt√°k a vil√°g vagyon√°t √©s √ļjrastruktur√°lt√°k az √ļgynevezett periferikus orsz√°gok t√°rsadalompolitik√°j√°t. Egyre t√∂bb olyan, a k√∂zeg√©szs√©g√ľggyel √©s a szoci√°lis biztons√°ggal megb√≠zott korm√°nyzati int√©zm√©ny van, amelyeknek ir√°ny√≠t√≥it azok a korpor√°ci√≥k fizetik, amelyeket ezeknek az ir√°ny√≠t√≥knak fel√ľgyelni√ľk √©s szab√°lyozniuk kellene. A korpor√°ci√≥s lobbicsoportok √≠rj√°k a jogszab√°lytervezeteket √©s keresik meg ‚ÄĒ j√≥l megfizetve - a politikai tiszts√©gek bet√∂ltŇĎit. A korpor√°ci√≥k √°ltal finansz√≠rozott ,,think-tank"-ek (gondolati mŇĪhelyek) alkalmazottai √©s a loj√°lis oktat√≥k sz√°m√≠thatnak a tekint√©lyes egyetemek √°ll√°saira, ahol feladatuk a korpor√°ci√≥s c√©lok t√°mogat√°sa √©s beilleszt√©se a tananyagba. A korpor√°ci√≥k √°ltal l√©trehozott alap√≠tv√°nyok gyakorolj√°k a manipul√°ci√≥s c√©lzat√ļ j√≥t√©konykod√°st, √©s ŇĎk t√°mogatj√°k a k√∂rnyezetv√©delmi csoportokat is. A beruh√°z√≥ bank√°rok t√∂bb p√©nz felett rendelkeznek, mint a Vil√°gbank. Az elm√ļlt negyven √©v tan√ļs√≠tja, hogy a teljesen szab√°lyozatlan spekul√°ci√≥ az egyes orsz√°gok valut√°ival m√°r t√∂bb √≠zben is s√ļlyos gazdas√°gi v√°ls√°got okozott Latin-Amerik√°ban √©s √Āzsi√°ban. A legitim korm√°nyzatok t√©nylegesen a multinacion√°lis korpor√°ci√≥k kiszolg√°l√≥iv√° v√°ltak. A jelenlegi vil√°grend izm√°t √©s agy√°t n√©gysz√°z - a p√©nzvagyon felett rendelkezŇĎk tulajdon√°ban l√©vŇĎ ‚ÄĒ vil√°gc√©g alkotja.

A szervezett mag√°nhatalomm√° integr√°l√≥dott korpor√°ci√≥k meghat√°roz√≥ befoly√°st gyakorolnak a korm√°nyzati tiszts√©gviselŇĎkre, az egyes region√°lis k√∂z√∂ss√©gekre. Igazi hatalmukat azon lehet lem√©rni, hogyan tudj√°k √©rv√©nyes√≠teni politikai strat√©gi√°jukat, al√°rendelni maguknak az egyes orsz√°gok korm√°nyzatait, valamint a nemzetk√∂zi jog rendelkez√©seit. Az √ļgynevezett √ľzleti kerekasztalok (Business Roundtable), √©s a k√ľl√∂nb√∂zŇĎ kereskedelmi kamar√°k k√∂zismert korpor√°ci√≥s t√°rsul√°sok. M√°s szervezetek ‚ÄĒ √ļgymint a Vil√°gkereskedelmi Szervezet, az Eur√≥pai Nagyiparosok Kerekasztala - viszonylag √ļj int√©zm√©nyek, de vitathatatlanul a korpor√°ci√≥s mag√°nhatalom √©s a globaliz√°ci√≥ k√∂zponti d√∂nt√©shoz√≥ int√©zm√©nyei. De a szervezett mag√°nhatalom hegem√≥ni√°ja al√° tartozik a NATO √©s az ENSZ is, mert mindk√©t nemzetk√∂zi szervezet hat√©konyan t√°mogatja a korpor√°ci√≥s mag√°nhatalom vil√°gbirodalom-√©p√≠t√©si strat√©gi√°j√°t.

A szervezett mag√°nhatalom kutat√≥i keresik ennek a hatalomnak a mechanizmus√°t, de ezt nem k√∂nnyŇĪ megtal√°lni, mert ez a glob√°lisan megszervezŇĎd√∂tt mag√°nhatalom sokkal bonyolultabb, mint egy g√©pezet. Ez a hatalom, vagyis az, hogy ki hozza a d√∂nt√©seket, √©s ki ellenŇĎrzi az erŇĎforr√°sokat, a n√©pek k√∂zti viszonyok dinamik√°j√°ban tal√°lhat√≥ meg. √ögy √©rhetj√ľk tetten a nemzetk√∂zileg megszervezŇĎd√∂tt mag√°nhatalmat, ha megv√°laszoljuk a k√∂vetkezŇĎket: Ki kit tud k√©nyszer√≠teni, √©s ki az, aki engedelmeskedni k√∂teles? Ki hozza a politikai √©s gazdas√°gi d√∂nt√©seket? Hogyan √°ramlanak az erŇĎforr√°sok az egy√©nek, a csoportok √©s a korpor√°ci√≥k k√∂z√∂tt? Amikor egy t√°rsadalom gazdas√°gi, politikai √©s t√°rsadalmi strukt√ļr√°i int√©zm√©nyes√ľlnek, akkor a hatalom az egyes emberektŇĎl az int√©zm√©nyekre tevŇĎdik √°t. Ellent√©tes ir√°ny√ļ folyamat azonban nincs. √ćgy a koncentr√°l√≥dott hatalom m√°r nem oszt√≥dik sz√©t √ļjra azok k√∂z√∂tt, akiktŇĎl eredetileg sz√°rmazott.

A hatalomnak a korpor√°ci√≥khoz val√≥ √°raml√°s√°t jogi eszk√∂z√∂k is elŇĎseg√≠tik. Hyen eszk√∂z a t√ļls√°gosan sok elŇĎjoggal felruh√°zott jogi szem√©ly ‚ÄĒ egy mesters√©ges jogi konstrukci√≥ ‚ÄĒ amely ma m√°r csaknem annyi jogot biztos√≠t egy jogi absztrakci√≥nak, mint a term√©szetes szem√©lynek. Ugyanezek a jogi mechanizmusok korl√°tozz√°k felelŇĎss√©g√©t √©s felelŇĎss√©gre vonhat√≥s√°g√°t, lehetŇĎv√© t√©ve, hogy b√ľntetlen√ľl szennyezze a k√∂rnyezetet, finansz√≠rozza a politikai √©s v√°laszt√°si kamp√°nyokat. Ugyancsak a korpor√°ci√≥ mag√°nhatalm√°t n√∂velik az olyan szab√°lyoz√≥ √ľgyn√∂ks√©gek, mint az √°llami exporthiteleket biztos√≠t√≥ szervezetek, a rend√©szeti erŇĎk √©s a hadseregek. Mindezek a mechanizmusok √©s a strukt√ļr√°k szorosan koordin√°lt hatalmi szervezett√© integr√°l√≥dnak. √ćgy p√©ld√°ul az Egyes√ľlt √Āllamok nyolcsz√°z nagy korpor√°ci√≥j√°nak a 90%-a szorosan kapcsol√≥dik egym√°shoz egy ilyen h√°l√≥zat r√©v√©n. Ebben fontos szerepet j√°tszik az √°ttekinthetetlen keresztbetulajdonl√°s is.

Az Egyes√ľlt √Āllamokban mŇĪk√∂dŇĎ Business Roundtable (√úzleti Kerekasztal) szorosan egybefon√≥dik a Business Councillal (√úzleti Tan√°ccsal), a Committee for Economic Developmenttel (a Gazdas√°gi Fejleszt√©s Bizotts√°g√°val), a Brookings Institute-tal (a Brookings Int√©zettel), az American Enterprise Institute-tal (az Amerikai V√°llalkoz√°si Int√©zettel). Ki kell emelni kapcsolat√°t a New York-i Council on Foreign Relationnel (K√ľlkapcsolatok Tan√°cs√°val), amely a glob√°lis birodalom√©p√≠t√©s egyik legfontosabb koordin√°l√≥ int√©zm√©nye, valamint a Trilater√°lis Bizotts√°ggal, a Hoover Int√©zettel, az Egyes√ľlt √Āllamok Kereskedelmi Kamar√°j√°val, valamint a Heritage Foundationnel (Nemzeti √Ėr√∂ks√©g Alap√≠tv√°nnyal) is. A korpor√°ci√≥s hatalom fontos eleme a felsorolt int√©zm√©nyek k√∂z√∂tti kapcsolat, de nagys√°g√°t nem lehet pontosan felm√©rni √©s meghat√°rozni. A kapcsolati h√°l√≥ erej√©re abb√≥l k√∂vetkeztethet√ľnk, hogy milyen befoly√°st gyakorol a korpor√°ci√≥k glob√°lis tev√©kenys√©g√©re.

A korpor√°ci√≥k √©s az √°ltaluk alap√≠tott alap√≠tv√°nyok finansz√≠rozz√°k azokat a gondolati mŇĪhelyeket, amelyek kidolgozz√°k a korpor√°ci√≥k √©rdekeit szolg√°l√≥ nagy √≠vŇĪ politikai strat√©gi√°kat. Ugyanezen korpor√°ci√≥k jog√°szai viszont elk√©sz√≠tik azokat a jogszab√°lytervezeteket, amelyek ezeket a strat√©gi√°kat az adott orsz√°g t√∂rv√©nyei k√∂z√© emelik. A korpor√°ci√≥k √°ltal finansz√≠rozott politikai akci√≥k √©s a v√°laszt√°si kamp√°nyok p√©nz√ľgyi t√°mogat√°sa lehetŇĎv√© teszi azoknak a politikusoknak a megv√°laszt√°s√°t, akik azt√°n elfogadj√°k ezeket a jogszab√°lytervezeteket. A leg√°liss√° tett lobbiz√≥k pedig arr√≥l gondoskodnak, hogy a politikusok nehogy meggondolj√°k magukat. A korpor√°ci√≥k ir√°ny√≠t√≥it rendszeresen kinevezik azoknak az √°llami int√©zm√©nyeknek az √©l√©re, amelyek v√©grehajtj√°k ezeket a jogszab√°lyokat, illetve √©rv√©nytelen√≠tik azokat, amelyek nem szolg√°lj√°k a korpor√°ci√≥k √©rdekeit A l√©trehozott orsz√°gos √©s nemzetk√∂zi fejleszt√©si szervezetek olyan kereskedelmi rendszert alak√≠tanak ki √©s t√°mogatnak, amelyet egy√©rtelmŇĪen a legnagyobb vil√°gkorpor√°ci√≥k uralnak. Ezek az int√©zm√©nyek k√∂zp√©nzeket haszn√°lnak fel a korpor√°ci√≥k szubvencion√°l√°s√°ra.

A korpor√°ci√≥s rendszer mŇĪk√∂d√©s√©nek alapvetŇĎ szab√°lyai

Ezeknek a szab√°lyoknak az a c√©lja, hogy kialak√≠ts√°k √©s fenntarts√°k a korpor√°ci√≥k hegem√≥ni√°j√°t a vil√°ggazdas√°gban. Ez a korpor√°ci√≥s hatalom f√ľgg azonban jogi, gazdas√°gi √©s politikai int√©zm√©nyektŇĎl √©s folyamatokt√≥l.

1. Az elsŇĎ szab√°ly a profit mag√°nos√≠t√°sa. Annyi t√°mogat√°st kell szerezni a termelŇĎmunk√°b√≥l, a k√∂lts√©gvet√©sbŇĎl √©s a k√∂rnyezettŇĎl, amennyi csak lehets√©ges. A termel√©si k√∂lts√©g alatt kell hozz√°jutni a k√∂ztulajdonban l√©vŇĎ ter√ľletekrŇĎl a nyersanyagokhoz. Gondoskodni kell arr√≥l, hogy a helyi k√∂z√∂ss√©gek √©s a korm√°nyok viselj√©k az infrastrukt√ļra ki√©p√≠t√©s√©nek √©s fenntart√°s√°nak k√∂lts√©geit. Folyamatosan lobbizni kell az ad√≥kedvezm√©nyek√©rt. Mag√°ntulajdonba kell venni a k√∂ztulajdon√ļ erŇĎforr√°sokat √©s √°llami szolg√°ltat√≥rendszereket. Min√©l kev√©sb√© l√°that√≥ egy ilyen k√∂zt√°mogat√°s, ann√°l jobb. Ugyanakkor folyamatosan hangoztatni kell a t√∂megt√°j√©koztat√°sban, hogy milyen hatalmas elŇĎnyei vannak a mag√°ntulajdonnak, a mag√°nv√°llalkoz√°snak √©s mennyire boldogg√° tesz a profit

2. A k√∂lts√©geket √°t kell h√°r√≠tani. Ez√©rt a munkav√°llal√≥kat alul kell fizetni, m√©g akkor is, ha ez azt jelenti, hogy p√©ld√°ul a tengerent√ļli orsz√°gokban gyermekeket kell dolgoztatni, gyakran naponta 12 √≥r√°n √°t. A hullad√©kanyag √ļjrafeldolgoz√°s√°val nem kell t√∂rŇĎdni. Akkor sem kell elt√°vol√≠tani, ha m√©rgezŇĎ. Ha m√©gis felelŇĎss√©gre vonnak √©rte, akkor a biztos√≠t√≥t√°rsas√°gokat kell r√°szor√≠tani arra, hogy fedezz√©k ennek a k√∂lts√©geit. Minim√°lisra kell cs√∂kkenteni a jogi felelŇĎss√©gv√°llal√°st √©s ilyen esetben az absztrakt jogi szem√©lynek ugyanolyan alkotm√°nyos jogokat kell k√∂vetelni, mint amilyen csak egy term√©szetes szem√©lyt illethet meg.

3. EllenŇĎrz√©s al√° kell vonni a t√°j√©koztat√°si rendszert. Ez√©rt, ha lehet, meg kell szerezni minden t√∂megt√°j√©koztat√°si int√©zm√©nyt. Egybe kell olvasztani a r√°di√≥k √©s telev√≠zi√≥k programjait. Fel kell v√°s√°rolni a f√ľggetlen kiad√≥kat √©s k√∂nyvforgalmaz√≥kat, √©s elŇĎ kell √≠rni nekik, hogy mit publik√°lhatnak √©s mit √°rus√≠thatnak. Gondoskodni kell arr√≥l, hogy a tank√∂nyveket a korpor√°ci√≥k szempontjai szerint √≠rj√°k, √©s az ilyen tank√∂nyveket lehessen csak sz√©tosztani a k√∂zoktat√°si rendszerhez tartoz√≥ iskol√°kban. √ögy kell megfizetni a tan√°rokat √©s professzorokat, valamint t√°rsadalmi aktivist√°kat, hogy √∂szt√∂n√∂sen cenz√ļr√°zz√°k magukat meg√©lhet√©s√ľk biztos√≠t√°sa √©rdek√©ben. Korl√°tozni kell a sajt√≥- √©s sz√≥l√°sszabads√°got. √ćgy p√©ld√°ul az √ļgynevezett bev√°s√°rl√≥k√∂zpontokban ne lehessen azon a c√≠men politikai gyŇĪl√©seket tartani, hogy az mag√°ntulajdon. Meg kell tiltani az alkalmazottaknak, hogy a munkahelyeken t√°rsadalmi-k√∂z√©leti fontoss√°g√ļ k√©rd√©seket vitassanak meg. LehetŇĎleg minden t√©ren fokozni kell a titkos√≠t√°st, hogy a korpor√°ci√≥k tev√©kenys√©g√©re vonatkoz√≥ inform√°ci√≥k, valamint a korpor√°ci√≥kkal kapcsolatos korm√°nyzati d√∂nt√©sekre vonatkoz√≥ t√°j√©koz√≥d√°s min√©l nehezebb legyen. Kultuszt kell ŇĪzni a szak√©rtelembŇĎl, √©s ha lehet, √∂ssze kell keverni a t√©nymeg√°llap√≠t√≥ adatk√∂zl√©st a val√≥di tud√°ssal.

4. A politikai hatalmat centraliz√°lni kell. Ehhez az is hozz√°√©rtendŇĎ, hogy a korpor√°ci√≥k nem sokat t√∂rŇĎdnek az √ľzemi biztons√°ggal, az √ľzemi baleseteket szenvedett alkalmazottaikat lehetŇĎleg t√°vol tartj√°k att√≥l, hogy k√°rt√©r√≠t√©st k√∂veteljenek. Ha pedig nem tudj√°k elker√ľlni a jogi felelŇĎss√©gre von√°st, akkor ‚ÄĒ Amerik√°ban legal√°bbis ‚ÄĒ elint√©zik, hogy a sz√∂vets√©gi b√≠r√≥s√°gok t√°rgyalj√°k az ilyen √ľgyeket, √©s ne az egyes tag√°llamok b√≠r√≥s√°gai. Az esk√ľdtb√≠r√≥s√°gok elker√ľlendŇĎek Glob√°lisan a vil√°gkereskedelmi szervezetet, a WTO-t kell arra felhaszn√°lni, hogy semleges√≠tse az egyes orsz√°gok b√≠r√≥s√°g√°nak d√∂nt√©seit. A fŇĎ feladat, hogy az √°llami int√©zm√©nyek hely√©be a mag√°ntulajdonban l√©vŇĎ korpor√°ci√≥k szervezetei l√©pjenek.

5. Centraliz√°lni kell a gazdas√°gi hatalmat is. Minden lehets√©ges eszk√∂zzel ki kell saj√°t√≠tani az √ļgynevezett kis- √©s k√∂z√©pv√°llalkoz√°sokat, sz√∂vetkezeteket √©s m√°s a ‚Äěsmall business"-hez tartoz√≥ szervezeteket. A fennmarad√≥ korpor√°ci√≥kat viszont olyan nagym√©retŇĪv√© kell tenni, amennyire csak lehets√©ges. Erre nem az√©rt van sz√ľks√©g, hogy el√©rj√©k az optim√°lis nagys√°got, amelyre 30-40 √©vvel ezelŇĎtt t√∂rekedtek, hanem az√©rt, hogy a mag√°nellenŇĎrz√©s alatt √°ll√≥ gazdas√°gi hatalom is n√©h√°ny k√©zben koncentr√°l√≥djon √©s kiiktathassa a versenyt. El kell √©rni, hogy csak n√©h√°ny √≥ri√°sv√°llalat uralja az egyes ipar√°gakat, √©s ŇĎk ossz√°k el az erŇĎforr√°sokat, hat√°rozz√°k meg a termelŇĎgazdas√°g c√©ljait √©s eszk√∂zeit. Mindehhez hozz√°tartozik az √°rak meghat√°roz√°sa is. A j√∂vedelmet el kell venni az egyes √°llami √©s helyi k√∂z√∂ss√©gektŇĎl. Olyan off-shore bankokn√°l √©s v√°llalatokn√°l kell elhelyezni, amelyek lehetŇĎv√© teszik az √°llami ellenŇĎrz√©s √©s ad√≥z√°s al√≥li kib√ļv√°st.

6. El kell h√°r√≠tani minden korl√°toz√°st a kereskedelem elŇĎl, f√ľggetlen√ľl att√≥l, hogy ezek a szab√°lyoz√≥k √©s korl√°tok a lakoss√°g sz√°m√°ra nagyon is fontos gazdas√°gi tev√©kenys√©get, az eg√©szs√©g√ľgyet, az iskola√ľgyet, a k√∂zbiztons√°got, az emberi jogokat vagy a k√∂rnyezet v√©delm√©t szolg√°lj√°k. A korpor√°ci√≥s vez√©rkar elŇĎjogait ki kell terjeszteni arra a k√∂z√∂ss√©gre is, ahol a korpor√°ci√≥k mŇĪk√∂dnek. LehetŇĎv√© kell tenni, hogy befoly√°suk legyen a politikai d√∂nt√©st hoz√≥ int√©zm√©nyekre √©s minden k√∂zfeladat ell√°t√°s√°ra. A jogalkot√°s √©s jogalkalmaz√°s, valamint a t√°rsadalmi √©s gazdas√°gi d√∂nt√©shozatal meghat√°roz√≥ t√©nyezŇĎj√©v√© a mag√°ntulajdont √©s a profit el√©r√©s√©t kell megtenni. El kell √©rni, hogy az emberek √©s a k√∂z√∂ss√©geik k√©ptelenek legyenek magukat ell√°tni, sz√ľks√©gleteiket kiel√©g√≠teni, s minden√©rt bele√©rtve az √©lelmez√©st, ruh√°zkod√°st √©s a kult√ļr√°t is - k√©szp√©nzzel fizessenek. √úzleti v√°llalkoz√°ss√° kell √°talak√≠tani az iskol√°kat is. Ne legyen az √©letnek egyetlen olyan vonatkoz√°sa sem, ami√©rt ne kelljen p√©nzzel fizetni. Ez a p√©nz pedig a nemzetk√∂zi p√©nzkartell monet√°ris monop√≥liuma keret√©ben elŇĎ√°ll√≠tott hitelp√©nz, amelynek minden egyes - levegŇĎbŇĎl elŇĎ√°ll√≠tott - doll√°rj√°√©rt (eur√≥j√°√©rt, jen√©√©rt, fontj√°√©rt √©s forintj√°√©rt) kamat form√°j√°ban t√©nyleges √©rt√©ket k√©pviselŇĎ mag√°nad√≥t kell fizetni a szervezett mag√°nhatalomnak

A nemzetk√∂zi p√©nz√ľgyi k√∂z√∂ss√©g tulajdon√°ban l√©vŇĎ multinacion√°lis korpor√°ci√≥k szervezett mag√°nhatalma att√≥l f√ľgg, mennyire siker√ľl az elŇĎzŇĎ hat pontban felsorolt k√∂vetelm√©nyeket teljes√≠teni. Ezek a kultur√°lis, jogi, gazdas√°gi √©s p√©nz√ľgyi mechanizmusok √∂ssze vannak fon√≥dva, √©s k√∂lcs√∂n√∂sen f√ľggnek egym√°st√≥l, s √≠gy alkotj√°k a szervezett mag√°nhatalom val√≥di b√°zis√°t. A hatalomnak ez az olajozottan mŇĪk√∂dŇĎ int√©zm√©nyrendszere nagyr√©szt rejtve marad, √©s a val√≥s√°g l√°thatatlan m√°trix√°t alkotja. T√©ny, hogy t√°mogat√°sok, korl√°tozott felelŇĎss√©g, a t√°rsadalmi √©s politikai √©letre gyakorolt m√©rt√©ktelen befoly√°s, valamint az inform√°ci√≥ megszerz√©se felett gyakorolt monop√≥lium n√©lk√ľl ezek a korpor√°ci√≥k val√≥ban nem lenn√©nek m√°sok, mint emberek t√°rsul√°sai. √ćgy azonban olyan koordin√°lt √©s hat√©konyan mŇĪk√∂dŇĎ, szervezett mag√°nhatalmi strukt√ļr√°t alkotnak, amely ma m√°r nagyobb hatalommal rendelkezik, mint az √°llam √°ltal reprezent√°lt k√∂zhatalom.

Az emberi tudat gyarmatosítása

A korpor√°ci√≥k kultur√°lis hatalma azon a felismer√©sen alapul, hogy a gazdas√°gi √©s a politikai hatalom nem tart sok√°ig, hacsak nincs megfelelŇĎen be√°gyaz√≥dva az adott emberi k√∂z√∂ss√©g kult√ļr√°j√°ba. Ez a kult√ļra fel√∂leli az adott t√°rsadalom szok√°sos gondolkod√°sm√≥dj√°t, munkav√©gz√©si √©s egy√ľtt√©l√©si szok√°sait; az √°ltal√°nosan elfogadott vil√°gn√©zetet, amelybŇĎl az a meggyŇĎzŇĎd√©s sz√°rmazik, hogy elker√ľlhetetlen√ľl √ļgy kell √©lni az √©letet, ahogyan az adott k√∂z√∂ss√©g azt gyakorolja. Ezek a hitek, meggyŇĎzŇĎd√©sek √©s szok√°sok olyan m√©lyen beiv√≥dnak, hogy az emberek azt hiszik: s√©rthetetlen term√©szeti t√∂rv√©nyeket, illetve isteni parancsokat k√∂vetnek. A t√∂megt√°j√©koztat√°si int√©zm√©nyek, a j√≥l megfizetett gondolati mŇĪhelyek, a k√∂z√∂ns√©gkapcsolatot manipul√°l√≥ PR-v√°llalatok, tov√°bb√° az oktat√°si int√©zm√©nyek tov√°bb√≠tj√°k a szervezett mag√°nhatalom √ľzenet√©t a fŇĎ√°ramlat√ļ k√∂zgondolkod√°sba.

A korpor√°ci√≥k √°ltal fizetett hivat√°sos lobbiz√≥k, √©rdekkij√°r√≥k ny√≠ltan befoly√°solj√°k a politikai d√∂nt√©shoz√≥kat. A gondolati mŇĪhelyek (think-tankek) √©s az alap√≠tv√°nyok az oktat√≥kat √©s a di√°kokat manipul√°lj√°k. A gyakran virtu√≥z technik√°kat alkalmaz√≥ hirdet√©si ipar pedig a fogyaszt√≥k agy√°t gy√ļrja, mint az agyagot. A val√≥s√°gnak ez a korpor√°ci√≥s szeml√©lete √©s gyakorlata nevets√©gess√© teszi a k√∂ztulajdonra, az ar√°nyos k√©pviseletre, valamint a val√≥di √∂nrendelkez√©sre vonatkoz√≥ alternat√≠v politikai n√©zeteket. A korpor√°ci√≥s uralom technikusai minden eszk√∂zzel terjesztik azokat a n√©zeteket √©s d√∂nt√©si lehetŇĎs√©geket, amelyek a szervezett mag√°nhatalom √©rdekeit szolg√°lj√°k, √©s √≠gy elfogadott√° teszik a lakoss√°g k√∂r√©ben a nemzetk√∂zi kereskedelemtŇĎl val√≥ f√ľggŇĎs√©get, valamint a politikai kamp√°nyok √©s v√°laszt√°sok korpor√°ci√≥s finansz√≠roz√°s√°t.

A tömegtájékoztatás magánmonopóliuma

Ma m√©g sok olyan √ļjs√°g√≠r√≥ van, aki k√©sz leleplezni a korpor√°ci√≥s bŇĪn√∂z√©st √©s hatalomgyakorl√°st. A lakoss√°g sz√©les k√∂rei azonban ma m√°r rendk√≠v√ľl szkeptikusak, sŇĎt igen sokan cinikusak, ha a korrupci√≥r√≥l van sz√≥, amely egyre ink√°bb behatol a t√°rsadalmi √©s gazdas√°gi tev√©kenys√©g minden r√©sz√©be. A korpor√°ci√≥s uralom rendszer√©ben sz√ľks√©gszerŇĪen van jelen az int√©zm√©nyes√ľlt korrupci√≥, mert a szervezett mag√°nhatalom a korrupci√≥ legv√°ltozatosabb technik√°ival tudja a legsim√°bban politikai d√∂nt√©sekk√© konvert√°lni p√©nz√ľgyi-gazdas√°gi f√∂l√©ny√©t.

A t√∂megt√°j√©koztat√°si int√©zm√©nyek szorosan f√ľggenek a korpor√°ci√≥k hirdet√©seitŇĎl. √Čppen ez√©rt mind a nyomtatott, mind az elektronikus m√©diumok fŇĎ term√©ke ma m√°r nem az objekt√≠v t√°j√©koztat√°s, a t√©nyek √©s a h√≠rek k√∂zread√°sa, hanem sokkal ink√°bb az elfogult √©s egyoldal√ļ v√©lem√©nyeket tartalmaz√≥ k√∂zbesz√©d terjeszt√©se ‚ÄĒ √ļgynevezett v√©lem√©nymŇĪsorok √©s vit√°k form√°j√°ban. A legfŇĎbb term√©k, amit a t√∂megt√°j√©koztat√°si ipar elŇĎ√°ll√≠t, a meghat√°rozott t√°rsadalmi r√©tegeket c√©lba vevŇĎ hirdet√©sek. A t√∂megt√°j√©koztat√°si int√©zm√©nyek egyre kevesebb k√©zben centraliz√°l√≥dtak a f√ļzi√≥k r√©v√©n, s ily m√≥don a m√©dia vil√°ga oligop√≥liumm√° alakult √°t n√©h√°ny hatalmas korpor√°ci√≥ tulajdon√°ban. Az Egyes√ľlt √Āllamok eset√©ben kiemelhetj√ľk a Viacomot, a Time Warnert, a New House-t, a Disney-t, a Knight Riddert. √Črdekess√©g, hogy ide sorolhat√≥ az a General Electric is, amely sok√°ig csak mint elektromos √°ramot elŇĎ√°ll√≠t√≥ nagyv√°llalat volt ismert Ez a General Electric ma az NBC tulajdonosa.

A XXI. sz√°zad elej√©n a t√∂megt√°j√©koztat√°si ipar m√©reteiben vetekszik az energiatermelŇĎ, a hadiipari, a l√©gi k√∂zleked√©si √©s a befektetŇĎ √≥ri√°sc√©gekkel. Az amerikai fŇĎv√°rosban mŇĪk√∂dŇĎ lobbiz√≥k el√©rt√©k, hogy a washingtoni t√∂rv√©nyhoz√°s teljesen felszabad√≠totta a k√∂t√∂tts√©gek al√≥l az elektronikus √©s nyomtatott t√∂megt√°j√©koztat√°si ipart; sz√°mos ad√≥z√°si kedvezm√©nyt biztositott sz√°mukra √©s lehetŇĎv√© tette azt is, hogy r√°tegy√©k a kez√ľket a k√∂zszolg√°lati telev√≠zi√≥z√°sra √©s r√°di√≥z√°sra. A lakoss√°got inform√°ci√≥k helyett a nagyv√°llalatok hirdet√©seivel √°rasztj√°k el. Az Egyes√ľlt √Āllamokban egyelŇĎre tiltj√°k a jogszab√°lyok, hogy a k√∂zszolg√°lati mŇĪsorsz√≥r√≥k hirdet√©sekkel szak√≠ts√°k meg mŇĪsoraikat Ennek ellen√©re a k√∂zszolg√°lati t√∂megt√°j√©koztat√°s egyre ink√°bb r√° van utalva a korpor√°ci√≥k hirdet√©seire. Tudom√°nyos kutat√°sok r√©v√©n a legfejlettebb technik√°kkal c√©lozz√°k meg az egyes n√©zŇĎi √©s hallgat√≥i r√©tegeket, s √≠gy pr√≥b√°lj√°k ŇĎket fogyaszt√≥v√° √°talak√≠tani. A vil√°g hirdet√©seinek a 2/3-a az Egyes√ľlt √Āllamokban ker√ľl kinyomtat√°sra √©s sug√°rz√°sra. Jap√°n, amelyik a m√°sodik, a glob√°lis hirdet√©si ipar 12%-√°t fogyasztja el.

Az amerikai alap√≠t√≥ aty√°k √°ltal l√©trehozott k√∂zt√°rsas√°g √©s annak alkotm√°nya k√ľl√∂nleges fontoss√°got biztos√≠tott a sajt√≥- √©s sz√≥l√°sszabads√°gnak. A t√∂megt√°j√©koztat√°si int√©zm√©nyek √©s a meghat√°roz√≥ sajt√≥term√©kek azonban m√°r nem hozz√°f√©rhetŇĎek minden amerikai polg√°r sz√°m√°ra. Ennek a hozz√°f√©rhetŇĎs√©gnek nagyon is kem√©ny p√©nz√ľgyi akad√°lyai vannak. Ezek az akad√°lyok t√©nyleges lehetŇĎs√©g n√©lk√ľli √ľres jogg√° reduk√°lj√°k a val√≥di sz√≥l√°s- √©s sajt√≥szabads√°got. A sajt√≥- √©s v√©lem√©nyszabads√°g legnagyobb g√°tja azonban az indokolatlan m√©retŇĪv√© v√°lt titkol√≥dz√°s, amely egyar√°nt jellemzi a k√∂zhatalmat k√©pviselŇĎ t√∂rv√©nyhoz√≥i, korm√°nyzati √©s igazs√°g√ľgyi szerveket, valamint a szervezett mag√°nhatalmat k√©pviselŇĎ p√©nz√ľgyi int√©zm√©nyeket √©s korpor√°ci√≥s szervezeteket. A lakoss√°gnak emiatt nincs lehetŇĎs√©ge, hogy kellŇĎen t√°j√©koz√≥dj√©k azokr√≥l a k√∂r√ľlm√©nyekrŇĎl, amelyek meghat√°rozz√°k √©let√©t. A polg√°rok ily m√≥don att√≥l is el vannak z√°rva, hogy t√©nylegesen hat√°st gyakoroljanak a k√∂z√ľgyek int√©z√©s√©re, saj√°t sorsuk alak√≠≠t√°s√°ra. Az indokolatlan titkol√≥dz√°s - p√©ld√°ul az, hogy az 1963-ban bek√∂vetkezett Kennedy-gyilkoss√°gra vonatkoz√≥ adatokat csak 2035-ben k√≠v√°nj√°k a titkos√≠t√°s al√≥l feloldani ‚ÄĒ arra utal, hogy a t√©nyleges hatalmat gyakorl√≥k megszerezt√©k maguknak az inform√°ci√≥s monop√≥liumot is.

A 2001. szeptember 11-√©n bek√∂vetkezett tragikus esem√©nyekre vonatkoz√≥ adatoknak a z√∂me is hossz√ļ √©vtizedekre le van titkos√≠tva, holott a lakoss√°gnak joga lenne ahhoz, hogy az erre vonatkoz√≥ √©s indokolatlanul letitkos√≠tott adatokat megismerhesse, mivel ezen esem√©nyek nyom√°n √≥ri√°si v√°ltoz√°sok k√∂vetkeztek be √©let√©ben. Egyr√©szt viselnie kell egy v√©g n√©lk√ľlinek √≠g√©rkezŇĎ h√°bor√ļ terheit. M√°sr√©szt egyre t√∂bb alkotm√°nyos jog√°t al√° kell rendelnie az egyre diktat√≥rikusabban korm√°nyz√≥ √°llam rendŇĎri m√≥dszereinek. MindebbŇĎl kider√ľl, hogy a sajt√≥-, a sz√≥l√°s- √©s a v√©lem√©nyszabads√°g t√°rsadalmi szinten illuz√≥rikus √©s l√©nyeg√©ben a mag√°nszf√©r√°ra van korl√°tozva.

Az √ļgynevezett k√∂z√∂ns√©gkapcsolat manipul√°ci√≥stechnik√°i

Az √ļgynevezett ‚Äěpublic relation" ipar a Global Empire elsŇĎ sz√°m√ļ megakorpor√°ci√≥j√°nak sz√°m√≠t√≥ Egyes√ľlt √Āllamokban √©vente 20 √©s 30 sz√°zal√©kkal n√∂vekszik. Az Egyes√ľlt √Āllamok √∂tsz√°z legnagyobb korpor√°ci√≥ja m√°r 1998-ban √©vente egyenk√©nt t√∂bb mint n√©gymilli√≥ doll√°rt k√∂lt√∂tt PRtev√©kenys√©gre. Ha azonban a szŇĪken vett PR-tev√©kenys√©ghez hozz√°sz√°m√≠tjuk a menedzsmentre, az alap√≠tv√°nyi t√°mogat√°sra, a korpor√°ci√≥s im√°zsra ford√≠tott kiad√°sokat, akkor ez a k√∂lts√©g √©vente √©s korpor√°ci√≥nk√©nt m√°r el√©ri a 25 milli√≥ doll√°rt. A legt√∂bbet erre a a c√©lra a telekommunik√°ci√≥s, az energiaipari √©s a fogyaszt√°si javakat forgalmaz√≥ c√©gek k√∂lt√∂tt√©k Az iskola√ľgy a szervezett mag√°nhatalom kiemelten fontos ter√ľlete. Az egyetemek √©s a tudom√°nyos int√©zm√©nyek t√°mogat√°sa legitim√°lja a korpor√°ci√≥k hatalm√°t. √ćgy tudj√°k eladni tudom√°nyos ismeretk√©nt az √ľzleti propagand√°t. A nagy korpor√°ci√≥k doll√°rmilli√°rdokat ford√≠tanak a kutat√≥int√©zetekre, egyetemekre √©s m√°s kultur√°lis int√©zm√©nyekre. E korpor√°ci√≥k igazgat√≥i gyakran tagjai a college-ok √©s egyetemek ir√°ny√≠t√≥ test√ľleteinek. A korpor√°ci√≥k √°ltal finansz√≠rozott √©s befoly√°solt gondolati mŇĪhelyek szinte minden egyetemen megtal√°lhat√≥ak.

A sz√©lsŇĎs√©gesen konzervat√≠v √©s korpor√°ci√≥s tulajdonban l√©vŇĎ alap√≠tv√°nyok √©vente sok milli√≥ doll√°rt ford√≠tanak a politol√≥gia, a jogtudom√°ny, valamint a k√∂zgazdas√°gi kutat√°s befoly√°sol√°s√°ra. Csak p√©ld√°l√≥zva eml√≠tj√ľk meg a Cornell a Harvard, a Yale, a John Hopkins, a Loyola, a Stanford, a Princeton egyetemeket, valamint a katonai √©s haditenger√©szeti akad√©mi√°kat. Tizenk√©tezer √°llami iskola k√∂t√∂tt szerzŇĎd√©st a Channel‚ÄĒ1 elnevez√©sŇĪ korpor√°ci√≥s h√≠r- √©s hirdet√©si h√°l√≥zattal. Ennek √©rtelm√©ben nyolcmilli√≥ di√°k k√∂teles hetente legal√°bb egy √≥r√°n √°t n√©zni a Channel-1 mŇĪsorait. A Channel‚ÄĒ1 csak az egyik konkr√©t p√©ld√°ja annak, hogy a kereskedelmi √©s fogyaszt√°si √©rdekek mik√©nt befoly√°solj√°k a k√∂zoktat√°st.

A k√∂zv√©lem√©ny manipul√°l√°sa √©s a t√∂rv√©nyhoz√≥kmeggyŇĎz√©se

A korpor√°ci√≥k √°ltal alap√≠tott alap√≠tv√°nyok √©s think-tankek feladata a korpor√°ci√≥s mag√°nhatalom c√©ljainak ismertet√©se, n√©pszerŇĪs√≠t√©se. A korpor√°ci√≥k hatalm√°t megtestes√≠tŇĎ Global Empire vil√°gstrat√©gi√°j√°t legink√°bb a konzervat√≠v ir√°nyults√°g√ļ Heritage Foundation, a centrista Brookings Institution, valamint a libertari√°nus ir√°nyvonalat k√∂vetŇĎ Cato Int√©zet reprezent√°lja.
(A libertarianizmus nem azonos a liberalizmussal. Az elŇĎbbi alatt rendszerint a nem k√∂zmegegyez√©ssel j√≥v√°hagyott erŇĎszak alkalmaz√°s√°ra vonatkoz√≥ elm√©letet √©rtik. Ezen elm√©let szerint az egyes emberek teljes m√©rt√©kben rendelkeznek √∂nmagukkal, √©s erk√∂lcsi joguk van arra, hogy tulajdonosi jogaik is legyenek bizonyos felt√©telek megl√©te eset√©n. Ezek a tulajdonosi jogok, amelyek szem√©lyhez √©s a szem√©lytŇĎl elk√ľl√∂n√ľlŇĎ dolgokra vonatkoznak, korl√°tozz√°k a megengedhetŇĎ erŇĎszakot egy szem√©llyel szemben. Az erŇĎszak csak akkor elfogadhat√≥, ha valakit meg kell akad√°lyozni abban, hogy m√°sok hasonl√≥ jogait megs√©rtse, vagy ha megt√∂rt√©nt egy ilyen jogs√©rt√©s, akkor annak k√∂vetkezm√©nyeit j√≥v√°tegy√©k b√ľntet√©ssel vagy kompenz√°ci√≥val. Az erŇĎszak alkalmaz√°sa √°rtatlan emberrel szemben teh√°t nem megengedett annak a szem√©lynek vagy hatalomnak a r√©sz√©rŇĎl, aki √©s amely ebbŇĎl hasznot h√ļz. Ez√©rt a hatalmi eszk√∂z√∂k √©s a k√©nyszer√≠t√©s alkalmaz√°s√°nak korl√°toz√°sa radik√°lisan cs√∂kkenti a korm√°nyzat sz√°m√°ra az erŇĎszak legitim haszn√°lat√°t.)

Az sem mindegy, hogy egy-egy ilyen gondolati mŇĪhelynek, kutat√≥int√©zetnek mekkora a k√∂lts√©gvet√©se. √ćgy p√©ld√°ul Amerik√°ban a h√ļsz legfontosabb konzervat√≠v think-tank megk√©tszerezte a k√∂lts√©gvet√©s√©t 1992 √©s 1997 k√∂z√∂tt. Az 1990-es √©vekben t√∂bb mint egymilli√°rd doll√°rt haszn√°lhattak fel.

A Global Empire és a Davosí Világgazdasági Fórum

Eur√≥pa ir√°ny√≠t√≥i 1970 √≥ta tan√°cskoznak minden √©v elej√©n k√∂tetlen form√°ban a sv√°jci Davosban. A r√©sztvevŇĎk sz√°ma √©s k√∂re √©vrŇĎl √©vre bŇĎv√ľlt Ma m√°r a davosi szimp√≥zium napirendj√©n a glob√°lis elit √°ltal legfontosabbnak tartott gazdas√°gi, t√°rsadalmi √©s k√∂rnyezetv√©delmi probl√©m√°k szerepelnek. Minthogy a Global Empire egyik legfontosabb √©vi tal√°lkoz√≥j√°r√≥l van sz√≥, a r√©sztvevŇĎkre √ļgy is tekinthet√ľnk mint √©lŇĎ ‚ÄěWho is who?"-ra, vagyis ki kicsoda a szem√ľnk elŇĎtt kibontakoz√≥ vil√°gbirodalom ir√°ny√≠t√≥i k√∂r√©ben.

A 2005. janu√°r 26-t√≥l 30-ig megtartott tal√°lkoz√≥n arra a k√©rd√©sre kerest√©k a v√°laszt a vil√°g ir√°ny√≠t√≥i, hogy merre tart bolyg√≥nk, √©s mi v√°r lak√≥ira az elk√∂vetkezŇĎ √©vtizedekben. A Global Empire vezetŇĎinek arra kell sz√°m√≠taniuk, hogy √∂tven √©v m√ļlva F√∂ld√ľnk lak√≥inak a sz√°ma, amely jelenleg m√°r meghaladja a 6 milli√°rdot, 10 milli√°rd f√∂l√© emelkedhet

A n√©pess√©g leggyorsabban a szeg√©ny orsz√°gokban n√∂vekszik, ahol nincs el√©g √©lelem √©s iv√≥v√≠z. M√°r k√∂zhelynek sz√°m√≠t, hogy a vil√°g erŇĎforr√°sainak 80%-√°t a vil√°g n√©pess√©g√©nek 20%-√°t kitevŇĎ fejlett √©szaki orsz√°gok lak√≥i ‚ÄĒ pontosabban azok p√©nzvagyonos r√©tegei ‚ÄĒ haszn√°lj√°k fel. A nyomor, az √©hez√©s √©s a jobb √©let keres√©se miatt √©vrŇĎl √©vre milli√≥k indulnak a vil√°g centrumorsz√°gaiba. A nagyr√©szt illeg√°lisan bev√°ndod√≥kat nem fogadj√°k t√°rt karokkal. Az Eur√≥pai Uni√≥ban egyik k√∂zponti feladat az √©vente f√©lmilli√≥nyi illeg√°lisan √©rkezŇĎ t√°voltart√°sa. M√°r az Egyes√ľlt √Āllamokba is, amely valamikor a bev√°ndod√≥k haz√°ja volt, rendk√≠v√ľl neh√©z bejutni.

A 2005. √©vi davosi f√≥rumon a legnagyobb vil√°gc√©gek √©s a politikai elit ragjai term√©s2etesen az emberis√©g sors√°nak megjav√≠t√°s√°r√≥l t√°rgyaltak. Ez√ļttal azt a jelsz√≥t v√°lasztott√°k, hogy ‚Äěv√°llaljuk a felelŇĎss√©get a kem√©ny d√∂nt√©sek√©rt!" (Taking responsibility for tough choices!) A sz√©les k√∂zv√©lem√©nyben azonban √ļgy tekintenek a r√©sztvevŇĎkre, mint akik tev√©kenys√©g√ľkkel megnehez√≠tik az emberek t√∂bbs√©g√©nek hozz√°jut√°s√°t az √©letfontoss√°g√ļ javakhoz, a tiszta iv√≥v√≠zhez, az el√©gs√©ges t√°pl√°l√©khoz, az eg√©szs√©g√ľgyi ell√°t√°shoz √©s a tanul√°shoz. Ugyanezen szem√©lyek azok, akik megtagadj√°k tŇĎl√ľk a mozg√°s szabads√°g√°t, azt, hogy oda mehessenek, ahol munk√°t √©s meg√©lhet√©st tal√°lnak. A davosi tan√°cskoz√°s kritikusai a milli√≥k sz√°m√°ra nyomort hoz√≥ neoliber√°lis gazdas√°gpolitika k√©pviselŇĎit l√°tj√°k a sv√°jci tan√°cskoz√°s r√©sztvevŇĎiben, akik √∂nzŇĎ, partikul√°ris √©rdekeik szem√ľveg√©n kereszt√ľl szeml√©lik a vil√°g probl√©m√°it.

A globalizmus ellenfelei √ļgy gondolj√°k, hogy alternat√≠v strat√©gi√°t kidolgoz√≥ m√°sik vil√°gtan√°cskoz√°sra is sz√ľks√©g van. Ez a sz√°nd√©k m√°r jelen volt Seattle-ben √©s Genov√°ban is. 2005-ben a davosival egyidejŇĪleg a braz√≠liai Porto Allegr√©ben tan√°cskoztak a Vil√°g Szoci√°lis F√≥rum keret√©ben a glob√°lis birodalom b√≠r√°l√≥i. A Vil√°g Szoci√°lis F√≥rum n√©gy √©vvel ezelŇĎtt j√∂tt l√©tre √©s gyorsan kiemelkedŇĎ jelentŇĎs√©gre tett szert, mert a vil√°gsajt√≥ gyakorlatilag ezt tekintette a globaliz√°ci√≥ hivatalos ellenz√©ki f√≥rum√°nak. A visszat√©rŇĎ t√©ma ezen a f√≥rumon a szeg√©nys√©g elleni vil√°gm√©retŇĪ √∂sszefog√°s. Konkr√©tan felmer√ľlt nemzetk√∂zi ad√≥ bevezet√©se abb√≥l a c√©lb√≥l, hogy meg√°ll√≠ts√°k √©s lek√ľzdj√©k az egyre terjedŇĎ szeg√©nys√©get √©s √©h√≠ns√©get a harmadik vil√°g orsz√°gaiban. N√©h√°ny √©vvel ezelŇĎtt ez m√©g teljesen ut√≥pikus elk√©pzel√©snek tŇĪnt, de pontosan a davosi tan√°cskoz√°s idej√©n hangzott el Chirac francia eln√∂k nyilatkozata, aki t√°mogatta ilyen nemzetk√∂zi ad√≥ bevezet√©s√©t. Hamarosan csatlakozott hozz√° Lula da Silva brazil eln√∂k is, al√° az ENSZ-n√©l sz√°llt s√≠kra ugyanez√©rt. Mag√°ban Porto Allegr√©ben 2005 janu√°rj√°ban 135 orsz√°g 6500 szervezet√©nek k√©pviselŇĎi tan√°cskoztak hat napon √°t. √Ėsszesen 2500 rendezv√©nyre √©s tan√°cskoz√°sra ker√ľlt sor. Valami teh√°t megindult a nagyvil√°gban, amely arra k√©szteti F√∂ld√ľnk lak√≥it, hogy hat√©konyan avatkozzanak be saj√°t sorsuk alakul√°s√°ba.

‚ÄěLehets√©ges egy m√°sf√©le vil√°g"

Ez volt a jelszava a m√°r eml√≠tett Vil√°g Szoci√°lis F√≥rumnak a braz√≠liai Porto Allegr√©ben. Heiner Geiő≤ler, aki a N√©met Kereszt√©nydemokrata Uni√≥, a CDU fŇĎtitk√°ra volt 1977-tŇĎl 1989-ig, s ma a n√©met kereszt√©nydemokr√°cia nagy √∂reg√©nek sz√°m√≠t, Davos √©s Porto Allegre kapcs√°n kijelentette: legfŇĎbb ideje, hogy egy √°llameln√∂k tegyen javaslatot a spekul√°ci√≥s p√©nzmŇĪveletek m√°r r√©g√≥ta esed√©kes megad√≥ztat√°s√°ra. A vil√°g tŇĎzsd√©in √©s a p√©nzpiacokon naponta k√©tezermilli√°rd doll√°r forgalom bonyol√≥dik le. Egy 0,25%-os ad√≥ √©vi √∂tsz√°zmilli√°rd doll√°rt tenne ki. Ez az √∂sszeg a h√©tszerese annak, amit a Gazdas√°gi Egy√ľttmŇĪk√∂d√©si √©s Fejleszt√©si Szervezet, az OECD seg√©ly form√°j√°ban ny√ļjt a szeg√©ny orsz√°goknak. Geiő≤ler a Deutschland Radi√≥nak nyilatkozva r√°mutatott, hogy sz√∂rnyŇĪ katasztr√≥f√°t okozott az Indiai-√≥ce√°n t√©rs√©g√©ben a sz√∂kŇĎ√°r, de hetente t√∂bben halnak meg √©h√≠ns√©g k√∂vetkezt√©ben, mint a sz√∂kŇĎ√°r √°ldozatai. Ezt a probl√©m√°t nem lehet j√≥t√©konykod√°ssal megoldani, hanem a globaliz√°ci√≥ elker√ľlhetetlen folyamat√°t sz√ľks√©ges emberileg elviselhetŇĎv√© √°talak√≠tani. A mai gazdas√°gi vil√°grend nem nevezhetŇĎ rendnek, mert az √ļgynevezett shareholder value-hoz, vagyis a r√©szv√©nytulajdon spekul√°ci√≥s √©rt√©k√©hez igazodik. Ez mindent a tŇĎke egydimenzi√≥s profit√©rdekei szerint orient√°l, az emberek val√≥di sz√ľks√©gletei k√°r√°ra. Ez a rendszer alapjaiban rossz, ez√©rt a felsz√≠ni k√©rd√©sekkel foglalkoz√≥ davosi tan√°cskoz√°st√≥l nem lehet j√≥ megold√°sokat v√°rni. Egy olyan rendszer, amelyben egy v√°llalat √©rt√©ke az√°ltal n√∂vekszik a tŇĎzsd√©n, hogy racionaliz√°l√°s c√≠m√©n egyre t√∂bb embert elbocs√°t, nem nevezhetŇĎ elfogadhat√≥nak. Ez egyszerre erk√∂lcstelen √©s gazdas√°gilag hib√°s, ez√©rt meg kell v√°ltoztatni. Neoliber√°lis, kapitalista gazdas√°g helyett szoci√°lis √©s √∂kol√≥giailag is elfogadhat√≥ nemzetk√∂zi piacgazdas√°gra van sz√ľks√©g. Heiner Geiő≤ler nem kevesebbet √°ll√≠tott, mint azt, hogy a hatvan √©vvel kor√°bban nemzeti keretek k√∂z√∂tt l√©trehozott szoci√°lis piacgazdas√°got kellene vil√°gszinten megval√≥s√≠tani. A vil√°ggazdas√°g jelenlegi rendszer√©ben n√©gysz√°z csal√°d t√∂bb j√∂vedelmet h√ļz (ezermilli√°rd doll√°r felett), mint h√°rommilli√°rd embernek az √©vi keresete. Ezt csak hib√°s gazdas√°gi strukt√ļra k√∂vetkezm√©ny√©nek tekinthetj√ľk. Geiő≤ler hangs√ļlyozta, hogy az NSZKban egykor vir√°gz√≥ szoci√°lis piacgazdags√°g n√©met gyakorlat√°t nem lehet egyszerŇĪen lem√°solni. Az igazs√°gosabb gazdas√°gi vil√°grendhez √ļj megold√°sokra van sz√ľks√©g. EllenŇĎrz√©s al√° kell helyezni a tŇĎzsd√©ket √©s ehhez megfelelŇĎ eszk√∂z lehet a nemzetk√∂zi spekul√°ci√≥s ad√≥ vil√°gszintŇĪ bevezet√©se. Tov√°bb√° halad√©ktalanul fel kellene sz√°molni az √ļgynevezett offshore k√∂zpontokat is, amely k√∂zpontokba a gigantikus m√©retŇĪv√© n√∂vekedett p√©nz√ľgyi ipar kimenek√≠ti a spekul√°ci√≥s nyeres√©g√©t. Ezek az ad√≥z√°s al√≥l kivont hatalmas p√©nzek azt√°n a Bermud√°kr√≥l, LiechtensteinrŇĎl √©s a hasonl√≥ off-shore k√∂zpontokb√≥l √ļjb√≥l beker√ľlnek a glob√°lis p√©nz√ľgyi kaszin√≥ba. EzekbŇĎl a p√©nzekbŇĎl a terrorist√°kt√≥l a maffi√°kon √°t a nagyv√°llalatokig hatalmas √©s ad√≥zatlan j√∂vedelmeket h√ļz a p√©nzvagyonos r√©teg. Ez√©rt elker√ľlhetetlen az ENSZ int√©zm√©nyek√©nt mŇĪk√∂dŇĎ Vil√°gbank √©s Nemzetk√∂zi Valutaalap, valamint a Vil√°gkereskedelmi Szervezet demokratikus ellenŇĎrz√©s al√° helyez√©se.

Mind az európaiaknak, mind az amerikaiaknak le kell mondaniuk arról, hogy adókedvezményekkel és más támogatásokkal szubvencionálják termékeiket, s így szorítsák ki a harmadik világ országait a világpiacról. Amíg tehát Davosban nem ezeknek a problémáknak a megoldásáról esik szó, addig sokat nem várhatunk az ilyen tanácskozásoktól.

A Global Empire j√∂vŇĎje

Kirkpatrick Sale a Global Empire-t egyszerŇĪen ‚ÄěAmerikai Birodalomnak" nevezi. Ez azonban elrejti azt a m√©lyebb √∂sszef√ľgg√©st, hogy az Egyes√ľlt √Āllamok felett is a nemzetk√∂zi p√©nz√ľgyi k√∂z√∂ss√©g uralkodik, s Amerik√°t csak eszk√∂z√ľl haszn√°lja saj√°t vil√°gbirodalma √©p√≠t√©s√©hez. A vil√°gt√∂rt√©nelemben eddig sz√°mos √≥kori, k√∂z√©pkori √©s √ļjkori birodalom l√©tezett, s ezek n√©h√°ny √©vsz√°zadon bel√ľl mind felbomlottak. A birodalmak olyan √°llamrendszereket jel√∂lnek, amelyek szervezeti fel√©p√≠t√©s√ľkn√©l √©s mŇĪk√∂d√©s√ľkn√©l fogva hasonl√≥ hib√°kat k√∂vetnek el. E hib√°ik k√∂z√© tartoznak azok a fogyat√©koss√°gok, amelyek t√ļlzott m√©reteikbŇĎl komplexit√°sukb√≥l, belsŇĎ fel√©p√≠t√©s√ľk bonyolults√°g√°b√≥l, a benn√ľk sz√ľks√©gszerŇĪen kialakul√≥ uralmi m√≥dszerekbŇĎl, hierarchikus fel√©p√≠t√©s√ľkbŇĎl, valamint egyenlŇĎtlen vagyoni √©s hatalmi viszonyaikb√≥l ad√≥dnak.

A Global Empire is hasonl√≥ fogyat√©koss√°gokkal k√ľszk√∂dik. ElsŇĎk√©nt kiemelendŇĎ, hogy a birodalom k√∂zponti orsz√°ga, az Egyes√ľlt √Āllamok s√ļlyos k√∂rnyezeti √°rtalmakt√≥l szenved. A t√∂rt√©nelem tan√ļs√°ga szerint a birodalmak mindig puszt√≠tott√°k azokat a term√©szeti erŇĎforr√°sokat ‚ÄĒ termŇĎf√∂ldet, vizeket ‚ÄĒ amelyektŇĎl pedig fennmarad√°siak f√ľgg√∂tt. Ennek egyik oka az, hogy korl√°tot √©s √∂nm√©rs√©kletet nem ismerve haszn√°lj√°k ki a term√©szeti erŇĎforr√°sokat. Az Egyes√ľlt √Āllamokban is √©vtizedek √≥ta tart a termŇĎtalaj er√≥zi√≥ja, a t√ļlhal√°szat, az erdŇĎk irt√°sa, az iv√≥v√≠z szennyezŇĎd√©se, a talaj szikesed√©se, a t√ļlzott fogyaszt√°s, a term√©szeti kincsek kimer√ľl√©se, √ļj betegs√©gek megjelen√©se, sz√©lsŇĎs√©ges idŇĎj√°r√°si v√°ltoz√°sok, olvad√≥ j√©ghegyek √©s emelkedŇĎ tengerv√≠zszint, √°llat- √©s n√∂v√©nyfajok v√©gleges eltŇĪn√©se √©s √≠gy tov√°bb. Kijelenthetj√ľk, hogy a Global Empire hat√°sa m√°ris felbor√≠totta F√∂ld√ľnk egyens√ļly√°t. Az Amerikai V√©delmi Miniszt√©rium tanulm√°nya is meg√°llap√≠totta: katonai szempontb√≥l sz√°molni kell a kl√≠mav√°ltoz√°ssal, az iv√≥v√≠z √©s az energia katasztrof√°lis hi√°ny√°val. Mindennek a k√∂vetkezm√©nye, hogy bolyg√≥nk nem k√©pes t√∂bb√© regener√°l√≥dni √©s megfelelŇĎen ell√°tni a rajta √©lŇĎ embereket. Ez√©rt √ļgy tŇĪnik, hogy a Global Empire v√©ge nemcsak egy birodalom kim√ļl√°s√°t fogja jelenteni, hanem az emberi civiliz√°ci√≥ mai form√°j√°nak a v√©g√©t is.

Ehhez azt k√≠v√°njuk fŇĪzni, hogy az a nemzetk√∂zi p√©nzkartell, amely ennek a vil√°gbirodalomnak a haszon√©lvezŇĎje √©s ir√°ny√≠t√≥ja, m√©g mindig a fenntarthat√≥ n√∂veked√©st √©s fejlŇĎd√©st szorgalmazza elsŇĎsorban az √°ltala az emberis√©gre r√°k√©nyszer√≠tett p√©nzrendszerben mŇĪk√∂dŇĎ kamatmechanizmus k√©nyszerhat√°sa miatt. Az emberis√©gnek azonban nem a p√©nzhozamokat garant√°l√≥ gazdas√°gi n√∂veked√©sre van sz√ľks√©ge, hanem a term√©szeti erŇĎforr√°soknak √©s az emberis√©g √©letfelt√©teleinek a megŇĎrz√©s√©re. Fenntarthat√≥ n√∂veked√©s val√≥j√°ban nincs, mert v√©ges F√∂ld√ľnk√∂n semmilyen alrendszer nem n√∂vekedhet v√©gtelen√ľl. A fenntarthat√≥ pedig arra utal, ami √°lland√≥. Teh√°t nem fenntarthat√≥ n√∂veked√©sre, hanem fenntarthat√≥ term√©szeti k√∂rnyezetre √©s erŇĎforr√°sokra van sz√ľks√©g.

A Global Empire m√°sodik v√©szj√≥sl√≥ hat√°sa a vil√°ggazdas√°g fokozatos lelassul√°sa, stagn√°l√°sa. A birodalmak mindig is f√ľggtek az erŇĎforr√°sok m√©rt√©ktelen kihaszn√°l√°s√°t√≥l. A klasszikus gyarmattart√≥ birodalmakat is az √°lland√≥ terjeszked√©s jellemezte, hogy a birodalmi k√∂zpontok √ļjabb √©s √ļjabb erŇĎforr√°sokhoz jussanak. Az erŇĎforr√°sok kimer√ľl√©s√©vel √©s a nagy t√°vols√°gokkal egyre k√∂lts√©gesebb√© v√°lt ezeknek a megszerz√©se. Ma a szem√ľnk elŇĎtt zajlik az √ļgynevezett Peak Oil jelens√©g, amely jelzi: t√ļljutott cs√ļcs√°n az emberis√©g rendelkez√©s√©re √°ll√≥ kŇĎolaj √©s f√∂ldg√°z kitermel√©se. Az eg√©sz vil√°ggazdas√°g t√∂r√©kenys√©g√©re utal, hogy erre a kifogy√≥ energiahordoz√≥ra van r√°utalva. A Global Empire k√∂zponti orsz√°ga, az Egyes√ľlt √Āllamok √©rt√©k-elŇĎ√°ll√≠t√≥ termel√©se egyre cs√∂kken, √©s a re√°lgazdas√°g ma csak a nemzeti √∂sszterm√©k 13%-√°t √°ll√≠tja elŇĎ. M√°r r√©szletesen sz√≥ltunk arr√≥l, hogy l√©nyeg√©ben a harmadik vil√°g tartja el a birodalom k√∂zpontj√°t. Jelenleg napi egymilli√°rd doll√°r k√ľlf√∂ldi p√©nzbevon√°sra van sz√ľks√©ge az Egyes√ľlt √Āllamoknak ahhoz, hogy kereskedelmi deficitj√©t finansz√≠rozni tudja. Nyilv√°nval√≥, hogy ez tart√≥san nem maradhat fenn.

A k√ľlkereskedelmi deficithez 500 milli√°rd doll√°rt el√©rŇĎ k√∂lts√©gvet√©si deficit j√°rul. Az Egyes√ľlt √Āllamok √°llamad√≥ss√°ga el√©rte a 7,4 trilli√≥ doll√°rt (1 trilli√≥ 1000 milli√°rd). Egyed√ľl a katonai kiad√°sok √©vi 530 milli√°rd doll√°rt em√©sztenek fel. Most csak utalunk arra, amit m√°r bŇĎvebben r√©szletezt√ľnk, hogy ez az egyik oka annak, hogy a doll√°r az eur√≥hoz k√©pest elvesz√≠tette kor√°bbi √©rt√©k√©nek 30%-√°t.

A Global Empire harmadik nagy betegs√©gt√ľnete az erŇĎn fel√ľli katonai k√∂telezetts√©g v√°llal√°sa, a lehetŇĎs√©gein val√≥ m√©rt√©ktelen t√ļlterjeszked√©s. Ez az imp√©rium csak osztozik a kor√°bbi birodalmak sors√°ban, hiszen minden birodalom terjeszkedett, gyarmatos√≠tott, √©s ez arra k√©nyszer√≠tette, hogy katonai mozg√°ster√©t min√©l t√∂bb orsz√°gra √©s ter√ľletre kiterjessze. Egy bizonyos hat√°rig ez megy, ezt k√∂vetŇĎen m√°r a kimer√ľl√©s jelei mutatkoznak a nyomukban j√°r√≥ √∂sszes k√∂vetkezm√©nnyel. A vesz√©lyeztetett csapatok megb√≠zhatatlann√° v√°lnak, a megh√≥d√≠tott perif√©ria lakosai egyre ink√°bb ellen√°llnak, v√©g√ľl fell√°zadnak. A Global Empire k√∂zponti √°llama George W. Bush eln√∂ks√©ge alatt m√°r 446 ezer fŇĎnyi harcol√≥ egys√©get tart 725 ismert t√°maszponton, 38 orsz√°gban. F√∂ld√ľnk 150 orsz√°g√°ban van valamilyen form√°j√°ban amerikai katonai jelenl√©t Ha sz√°m√≠t√°sba vessz√ľk, hogy az Egyes√ľlt √Āllamok lak√≥i a F√∂ld n√©pess√©g√©nek 5%-√°t teszik ki, akkor nyilv√°nval√≥v√° v√°lik, hogy katonailag lehetŇĎs√©gein fel√ľl k√∂telezte el mag√°t. A terror elleni h√°bor√ļ, a ‚ÄěWar on Terror" olyan t√°g c√©lkitŇĪz√©st jelent, amely sem az ellens√©get nem jel√∂li ki pontosan, sem a h√°bor√ļ tartam√°t. L√©nyeg√©ben univerz√°lis √©s √°lland√≥ harci k√©sz√ľlts√©grŇĎl van sz√≥, amely felem√©szti az Egyes√ľlt √Āllamok erŇĎforr√°sait, √©s val√≥j√°ban gy√∂ng√≠ti katonai erej√©t. Ezt az erŇĎn fel√ľli elk√∂telezetts√©get jelzi az is, hogy eddig nem siker√ľlt az iraki helyzetet stabliliz√°lni. Mik√∂zben a Pentagon azt √°ll√≠tja, hogy k√©pes egyszerre a vil√°g k√ľl√∂nb√∂zŇĎ pontjain egyidejŇĪleg k√©t h√°bor√ļt is folytatni, √ļgy tŇĪnik, hogy egyetlen h√°bor√ļ sikeres folytat√°sa is komoly neh√©zs√©gekbe √ľtk√∂zik.

A birodalom hanyatl√°s√°nak negyedik t√ľnete, hogy a Global Empire k√∂zponti orsz√°g√°ban egyre nŇĎ a belsŇĎ fesz√ľlts√©g. A vil√°gt√∂rt√©nelemben eddig l√©tezett birodalmak d√∂ntŇĎ m√≥don bel√ľlrŇĎl omlottak √∂ssze, amit a k√≠v√ľlrŇĎl √©rkezŇĎ t√°mad√°sok csak felgyors√≠tottak. Az Egyes√ľlt √Āllamokban m√©g nem √©rt el kritikus pontot a belsŇĎ el√©gedetlens√©g, ez r√©szben a b√≠r√°l√≥ √°ll√°spontok elfojt√°s√°nak √©s a f√©lelemkelt√©s fejlett m√≥dszereinek k√∂sz√∂nhetŇĎ. MindkettŇĎ a belsŇĎ biztons√°gra hivatkozva t√∂rt√©nik. KifejlŇĎd√∂tt a t√∂megek √≥korb√≥l ismert befoly√°sol√°s√°nak ‚ÄĒ a ‚Äěkeny√©rrel √©s a cirkusszal" val√≥ manipul√°ci√≥ ‚ÄĒ virtu√≥z technik√°ja. Szemtan√ļi lehet√ľnk a sz√≥rakoztat√°s, a sportok, a telev√≠zi√≥, az internet, a fogyaszt√°s, a k√°b√≠t√≥szerek az alkohol, a szex √©s a szerencsej√°t√©kok hat√°sos kombin√°ci√≥ja r√©v√©n a dekadencia feltart√≥ztathatatlan terjed√©s√©nek. De a t√°rsadalom manipul√°l√°s√°hoz akt√≠van felhaszn√°lj√°k a k√ľl√∂nb√∂zŇĎ vall√°sos doktr√≠n√°kat √©s m√≥dszereket is.

A Bush-korm√°nyzat tart a lakoss√°g r√©sz√©rŇĎl √©rkezŇĎ b√≠r√°latokt√≥l √©s k√©sz azokkal a legv√°ltozatosabb m√≥don szembesz√°llni. Nem vesz tudom√°st a k√∂rnyezetv√©delmi √©s polg√°rjogi csoportok k√∂vetel√©seirŇĎl. Hajland√≥ lefizetni azokat a komment√°torokat, akik a t√∂megt√°j√©koztat√°si eszk√∂z√∂k √ļtj√°n t√°mogatj√°k. Ezeket a k√≠m√©letlen m√≥dszereket m√°r a washingtoni t√∂rv√©nyhoz√°s ellenz√©ki tagjaival szemben is alkalmazta. Ezek k√∂z√© tartozik a hazugs√°gok √©s f√©lrevezet√©sek korm√°nyzati gyakorlatt√° t√©tele. Nemzetk√∂zi vonatkoz√°sban pedig Washington megszegte azokat a szerzŇĎd√©seket √©s √©vtizedeken √°t betartott nemzetk√∂zi jogi elŇĎ√≠r√°sokat, amelyeken a II. vil√°gh√°bor√ļ ut√°ni nemzetk√∂zi rendszer nyugodott.

A Global Empire ir√°ny√≠t√≥inak elŇĎrel√°t√≥ tudatm√≥dos√≠t√°si programjai meghozt√°k a gy√ľm√∂lcs√ľket Az Egyes√ľlt √Āllamok lak√≥inak 65%-a (a Gallup Int√©zet 2004-ben folytatott felm√©r√©se szerint) meg van gyŇĎzŇĎdve arr√≥l, hogy a vall√°s v√°laszt tud adni valamennyi k√©rd√©sre, de legal√°bbis a jelen legt√∂bb probl√©m√°j√°ra. A Time √©s CNN k√∂zv√©lem√©ny-kutat√°sa szerint pedig az amerikaiak 59%-a hisz abban, amit a Biblia J√°nos Jelen√©sek c√≠mŇĪ k√∂nyve az apokalipszisrŇĎl, a v√©gidŇĎk jeleirŇĎl √©s a vil√°g v√©g√©rŇĎl √≠r. A jelen valamennyi katasztr√≥f√°j√°t Isten akarat√°nak √©s az utols√≥ idŇĎk jeleinek tekintik.
Kirkpatrick Sale Imperial Entropy: Collapse of the American Empire (Birodalmi entr√≥pia: az amerikai birodalom √∂sszeoml√°sa) c√≠mŇĪ √≠r√°s√°ban, amelyet a http://www.counterpimch.com/sale02222005.html internetes honlapon tett k√∂zz√©, kifejti:

‚ÄěNeh√©z elhinni, hogy egy nemzet, amelynek minden alapvetŇĎ int√©zm√©nye ennyire korrupt, megv√°s√°rolt p√°rtjaival, tud√≥saival, korpor√°ci√≥ival, br√≥kereivel, k√∂nyvvizsg√°l√≥ival, √°llami hivatalnokaival ‚ÄĒ tŇĪrhetetlen√ľl egyenlŇĎtlen j√∂vedelmi √©s tulajdoni viszonyokon alapul√≥ gazdas√°gi √©s t√°rsadalmi b√°zis√°val ‚ÄĒ k√©pes lesz hosszabb idŇĎn √°t fenntartani √∂nmag√°t."

A tudatlans√°g kŇĎszikl√°j√°ra √©p√ľlt birodalom

A Global Empire olyan birodalom, amely a tudatlans√°g kŇĎszikl√°j√°ra √©p√ľlt. Ennek a kŇĎszikl√°nak az √∂sszetart√≥ ereje az, hogy a vil√°g n√©pei nem √©rtik a mag√°np√©nz-monop√≥lium, a hitelp√©nzrendszer √©s a kamat kombin√°lt erej√©t. A mag√°np√©nz-monop√≥lium uralm√°t csak √ļgy lehet lek√ľzdeni, ha valamilyen form√°ban felsz√°moljuk a p√©nz k√∂r√ľl fenntartott mesters√©ges tudatlans√°got. Csak a p√©nzrendszer mŇĪk√∂d√©s√©nek √©s puszt√≠t√≥ hat√°s√°nak sz√©les k√∂rŇĪ megismertet√©s√©vel lehet sz√©tporlasztani azt a kŇĎszikl√°t, amelyre a nemzetk√∂zi beruh√°z√≥ bank√°rok fel√©p√≠tett√©k a Global Empire-t, a vil√°gt√∂rt√©nelem legnagyobb √©s legpuszt√≠t√≥bb birodalm√°t. Ha a tudatlans√°g, mint alap, meginog ‚ÄĒ b√°rmennyire hihetetlen is ‚ÄĒ sz√©tporlik, cserepeire hullik sz√©t ez a birodalom. Mert a Global Empire ‚ÄĒ hasonl√≥an a hitelp√©nzrendszerhez ‚ÄĒ agyagl√°bakon nyugszik

A Global Empire-t is, mint annyi minden m√°st, a k√∂vetkezm√©nyeirŇĎl lehet meg√≠t√©lni Azaz a f√°t a gy√ľm√∂lcs√©rŇĎl. Az elŇĎzŇĎekben m√°r r√©szletezt√ľk, hogy a szabadj√°ra engedett √©s teljesen g√°tl√°stalann√° v√°lt korpor√°ci√≥s hatalom eg√©sz n√©peket tasz√≠t f√ľggŇĎs√©gbe, amely alig k√ľl√∂nb√∂zik az √≥kori rabszolgas√°gt√≥l. Az elad√≥s√≠t√°s r√©v√©n kialakult f√ľggŇĎs√©g az emberi nyomor√ļs√°g legv√°ltozatosabb form√°it hozta l√©tre. Az ad√≥ss√°gteher, amelytŇĎl bolyg√≥nk lak√≥i egyre ink√°bb k√©ptelenek kivonni magukat, mindent elnyelŇĎ ingov√°nynak bizonyult. Az elad√≥sodott n√©pek hi√°ba tesznek emberfeletti erŇĎfesz√≠t√©seket, nem k√©pesek ettŇĎl a tehertŇĎl megszabadulni √©s elmer√ľlnek az ad√≥ss√°gf√ľggŇĎs√©g mocsar√°ban.

Nemcsak az egyes szem√©lyek, de a gazdas√°gi szereplŇĎk is √ļsznak az ad√≥ss√°gban. Gyakran m√©g j√≥ nevŇĪ v√°llalatok is csak annyit k√©pesek profitk√©nt elŇĎ√°ll√≠tani, amivel √©ppen esed√©kes ad√≥ss√°gszolg√°lati terheiket fizetni tudj√°k. Kijelenthetj√ľk, hogy a vil√°gc√©gek t√∂bbs√©ge is csak k√∂nyvel√©si tr√ľkk√∂kkel tudja fenntartani fizetŇĎk√©pess√©g√©t, t√∂bbs√©g√ľk olcs√≥n k√©nyszer√ľl elk√≥tyavety√©lni √©rt√©keit, csak hogy teljes√≠teni tudja ad√≥ss√°gszolg√°lati k√∂telezetts√©geit. De nemcsak az egyes emberek √©s a v√°llalatok, hanem az egyes orsz√°gok is el vannak ad√≥sodva. Min√©l nagyobb √©s gazdas√°gilag teljes√≠tŇĎk√©pesebb egy √°llam, ann√°l ink√°bb el van ad√≥s√≠tva. Az Egyes√ľlt √Āllamok ma a vil√°g legelad√≥sodottabb orsz√°ga √©s √∂sszes√≠tett √°llami, √°llampolg√°ri √©s kereskedelmi ad√≥ss√°ga a nemzetk√∂zi beruh√°z√≥ bank√°rok fel√© el√©rte a 22 trilli√≥ doll√°rt, ami sokszorosa annak a doll√°rmennyis√©gnek, amely az orsz√°g gazdas√°g√°ban m√©g megtal√°lhat√≥. A vil√°g t√∂bbi orsz√°ga is hasonl√≥ helyzetben van √©s F√∂ld√ľnk √°llamainak √∂sszes√≠tett ad√≥ss√°ga a sokszorosa annak, mint amennyi p√©nzzel ezek az orsz√°gok egy√ľttesen rendelkeznek. Ezt az ad√≥ss√°got soha nem lehet kiegyenl√≠teni.

Ha lenne olyan orsz√°g, amely elhat√°rozn√°, hogy megfizeti ad√≥ss√°g√°t, akkor a gazdas√°g√°nak a mŇĪk√∂d√©s√©t biztos√≠t√≥ valamennyi p√©nzt a hitelezŇĎ beruh√°z√≥ bank√°rok p√©nzint√©zeteinek a sz√°ml√°ira kellene √°tutalnia. Ez azt jelenten√©, hogy az adott orsz√°g gazdas√°ga le√°llna √©s lakoss√°ga katasztrof√°lis nyomorba s√ľllyedne. De m√©g ebben az esetben sem tudna megszabadulni az adott orsz√°g m√°r megl√©vŇĎ ad√≥ss√°gterheitŇĎl. Ha k√∂zelebbrŇĎl szem√ľgyre vessz√ľk azokat az orsz√°gokat, amelyek ilyen k√≠s√©rletet tettek ad√≥ss√°gaik rendez√©s√©re, akkor l√°thatjuk, hogy pontosan ez t√∂rt√©nt. Argent√≠n√°ban, Peruban, Braz√≠li√°ban, Mexik√≥ban √©s m√°s orsz√°gokban eltŇĪnt a p√©nz √©s √°tker√ľlt a nemzetk√∂zi bankkartell sz√°ml√°ira. A s√ļlyos belsŇĎ p√©nzhi√°ny pedig folyamatosan nyomta lefel√© az √©letsz√≠nvonalat, puszt√≠totta az infrastrukt√ļr√°t √©s megb√©n√≠totta a gazdas√°gi tev√©kenys√©get.

Az elad√≥s√≠t√°s c√©lja nem az ad√≥ss√°g visszafizet√©se, hanem a vil√°g n√©peinek az al√°rendel√©se a korpor√°ci√≥k √©s a korpor√°ci√≥kat tulajdonl√≥ nemzetk√∂zi bank√°rok akarat√°nak. Egy olyan vil√°ggazdas√°gban, ahol a hitelezŇĎ bank√°rok √©s int√©zm√©nyeik gyakorolj√°k a hatalmat, az igazi c√©l ennek a hatalomnak a fenntart√°sa, √©s ha lehets√©ges, tov√°bbi n√∂vel√©se. A nemzetk√∂zi p√©nzkartell √©s korpor√°ci√≥i folyamatosan veszik √°t eg√©sz orsz√°gok gazdas√°gi √©let√©t. Az egyes nemzetek korm√°nyai egyre szervilisebben al√°zkodnak meg a nemzetk√∂zi bankkartell √©s korpor√°ci√≥i elŇĎtt. Tev√©kenys√©g√ľk egyre ink√°bb az √°ltaluk dikt√°lt politika megval√≥s√≠t√°s√°ra szor√≠tkozik.

A hitelezŇĎ √©s ad√≥s kapcsolat√°ban a hitelezŇĎ a meghat√°roz√≥ szereplŇĎ. A nemzetk√∂zi p√©nzkartell a saj√°t mag√°nmonop√≥lium√°v√° tette a p√©nz levegŇĎbŇĎl t√∂rt√©nŇĎ elŇĎ√°ll√≠t√°s√°t √©s √≠gy korl√°tlan mennyis√©gŇĪ hitelp√©nz felett rendelkezik. Ezzel a fedezet n√©lk√ľli hitelp√©nzzel azonban ig√©nyt form√°l t√©nyleges √©rt√©ket k√©pezŇĎ vagyont√°rgyak tulajdon√°ra. LevegŇĎbŇĎl elŇĎ√°ll√≠tott p√©nz√©t csak √ļgy adja k√∂lcs√∂n, ha az √©rt√©ktermelŇĎ re√°lgazdas√°g szereplŇĎi hagyj√°k jelz√°loggal megterhelni ingatlanaikat √©s biztos√≠t√©kul felk√≠n√°lni m√°s, val√≥di √©rt√©ket jelentŇĎ vagyont√°rgyaikat. A re√°lgazdas√°gban mindig kevesebb p√©nz forog k√∂zvet√≠tŇĎ k√∂zegk√©nt, mint amennyinek onnan ki kell √°ramlania. A visszafizetendŇĎ hitel a kamattal automatikusan megn√∂vekszik. Ez√©rt nagyobb az √∂sszege, mint a felvett hitelnek Az ily m√≥don elŇĎ√°ll√≥ p√©nzcs√∂kken√©s a re√°lgazdas√°gban kik√©nyszer√≠ti egy sor gazdas√°gi szereplŇĎ fizet√©sk√©ptelens√©g√©t. Ezeknek a csŇĎdbe jutott ad√≥soknak azt√°n a bankok elveszik a jelz√°loggal megterhelt vagy biztos√≠t√©kk√©nt √°tadott t√©nyleges √©rt√©ket jelentŇĎ tulajdon√°t. Ha teh√°t egy ad√≥s nem akarja vagyon√°t elvesz√≠teni, akkor k√©nytelen m√©g jobban elad√≥sodni √©s m√©g t√∂bb kamatfizet√©si k√∂telezetts√©get mag√°ra v√°llalni. Ily m√≥don egyre ink√°bb al√°rendelŇĎdik a p√©nzk√∂lcs√∂nzŇĎknek, akiknek a felette gyakorolt hatalma eg√©szen addig n√∂vekszik, am√≠g abszol√ļtt√° nem v√°lik.

A nemzetk√∂zi p√©nzkartell m√°r jelenleg is szinte abszol√ļt hatalmat gyakorol a rem√©nytelen√ľl elad√≥s√≠tott korm√°nyok, a fizet√©sk√©ptelen iparv√°llalatok √©s minden jelz√°loggal megterhelt gazdas√°gi szereplŇĎ felett.

Az eladósítás elpusztítja a demokráciát

Amikor a demokratikus technik√°kkal nem ellenŇĎrizhetŇĎ szervezett mag√°nhatalom √≠rja elŇĎ a korm√°nyoknak, hogy mit tegyenek, az a rendszer nem nevezhetŇĎ t√∂bb√© demokratikusnak. A k√∂zhatalmi szf√©r√°ban m√©g fellelhetŇĎ demokratikus folyamatok √©s technik√°k csak kulissz√°ul szolg√°lnak a rejtŇĎzk√∂dŇĎ val√≥di hatalom sz√°m√°ra. A t√°rsadalom errŇĎl a helyzetrŇĎl csak √ļgy szerezhetne tudom√°st, ha t√°j√©koztatn√°k r√≥la a t√∂megt√°j√©koztat√°si int√©zm√©nyek. Az elektronikus √©s nyomtatott sajt√≥ azonban teljesen a p√©nz szervezett mag√°nhatalm√°t√≥l f√ľgg: vagy √ļgy, hogy a p√©nzkartell a tulajdonosa, vagy √ļgy, hogy teljesen el van neki ad√≥sodva. Ilyen k√∂r√ľlm√©nyek k√∂z√∂tt val√≥di sz√≥l√°s- √©s sajt√≥szabads√°gr√≥l nem besz√©lhet√ľnk.

Ameddig a nemzetk√∂zi p√©nzkartell √©s a beruh√°z√≥ bank√°rok egy kis csoportja a gazdas√°gi √©let k√∂zvet√≠tŇĎ k√∂zeg√©nek mag√°nmonop√≥liuma r√©v√©n meg tudja hat√°rozni n√©pek √©s korm√°nyok sors√°t a hitelek ny√ļjt√°s√°val vagy megtagad√°s√°val, nem besz√©lhet√ľnk sem szabads√°gr√≥l sem nemzeti √∂nrendelkez√©srŇĎl. A mesters√©ges k√∂d√∂s√≠t√©s, f√©lret√°j√©koztat√°s, a tudatosan elŇĎid√©zett k√°osz eredm√©nyek√©nt az emberek t√∂bbs√©ge ma m√©g nem k√©pes a bonyolult p√©nzviszonyokban kiismerni mag√°t. A hatalmat k√©zben tart√≥ √©s felelŇĎss√©gre nem vonhat√≥ p√©nz√ľgyi elit szinte √©szrev√©tlen√ľl szerezte meg ezt az abszol√ļt hatalmat. Onnan lehet tudni, hogy mennyire k√°rt√©kony ez a hatalom, hogy nyom√°ban soha nem l√°tott m√©rt√©kŇĪv√© nŇĎtt a nyomor, √©s a szeg√©nys√©g megjelent a vil√°ggazdas√°g centrumorsz√°gaiban is.

A hitelp√©nzt a levegŇĎbŇĎl √°ll√≠tj√°k elŇĎ

Ez a c√≠m semmi √ļjat nem tartalmaz, m√©gis megism√©telj√ľk, mert jelent√©se m√©g mindig nem ment √°t a k√∂ztudatba. Kevesen teszik fel a k√©rd√©st, hogy ha az eg√©sz vil√°g a feje b√ļbj√°ig ad√≥sa a beruh√°z√≥ bank√°roknak, √©s ha az ad√≥ss√°g nagyobb, mint a vil√°g √∂sszes p√©nze, akkor ezek a hitelezŇĎk honnan vett√©k ezt a sok p√©nzt, √©s mik√©ppen tudt√°k azt kik√∂lcs√∂n√∂zni? Erre a k√©rd√©sre val√≥j√°ban egyszerŇĪ a v√°lasz, de az emberek t√∂bbs√©ge nem akarja, nem meri elhinni: A vil√°gt√∂rt√©nelem legnagyobb csal√°s√°r√≥l van sz√≥. Olyan csal√°sr√≥l, amely sz√°mtalan h√°bor√ļt okozott, sok milli√≥ ember √©let√©be ker√ľlt √©s eg√©sz n√©peket puszt√≠tott el.

Csak fontoss√°ga miatt ism√©telj√ľk el n√©h√°ny sz√≥val, hogy amikor ebben a mag√°np√©nz-monop√≥liumon alapul√≥ p√©nzuralmi rendszerben valaki ‚ÄĒ egy szem√©ly, egy v√°llalat vagy korm√°ny ‚ÄĒ k√∂lcs√∂nvesz, mondjuk, egymilli√≥ doll√°rt, akkor az illetŇĎ bank ezt √ļgy teremti elŇĎ a levegŇĎbŇĎl, hogy a hitelfelvevŇĎnek sz√°ml√°t nyit √©s r√°√≠rja a hitelezett √∂sszeget. Semmi m√°sr√≥l nincs sz√≥, minthogy a bank fŇĎk√∂nyv√©ben megjelent egy t√©tel √©s megv√°ltoznak a k√∂nyvel√©si sz√°mok. Val√≥di √©rt√©ket jelentŇĎ √°ruk, vagy √°rukat jelzŇĎ p√©nzek mozg√°s√°ra nem ker√ľlt sor. A levegŇĎbŇĎl √°ll√≠totta elŇĎ a bank a kik√∂lcs√∂nz√∂tt hitelt. E nem l√©tezŇĎ p√©nznek a kik√∂lcs√∂nz√©s√©√©rt a hitelezŇĎ azt√°n nemcsak kamatot, hanem munkad√≠jat √©s jutal√©kot is felsz√°m√≠t, tov√°bb√° val√≥di √©rt√©ket is k√∂vetel biztos√≠t√©kul, hamis p√©nze fedezet√©√ľl.

Felmer√ľl a k√©rd√©s, hogy ha a szervezett mag√°nhatalom, a nemzetk√∂zi p√©nzkartell megteheti ezt a var√°zslatot, akkor a k√∂zhatalom, az √°llam, a korm√°nyok mi√©rt nem bocs√°tanak ki p√©nzt? Ha ez a hitelp√©nzteremt√©s lehets√©ges a szervezett mag√°nhatalom sz√°m√°ra, akkor mi√©rt nem lehets√©ges a szervezett k√∂zhatalom sz√°m√°ra? Ez nemcsak az adott √°llamok √©s korm√°nyok joga lenne, de egyben k√∂teless√©ge is, amit azonban nem teljes√≠tenek. Ehelyett a mŇĪk√∂d√©s√ľkh√∂z sz√ľks√©ges p√©nzt k√∂lcs√∂nveszik a szervezett mag√°nhatalomt√≥l azzal hogy a beszedett ad√≥b√≥l majd kamatostul visszafizetik. Ha az ad√≥bev√©teleik fedezet√©re nem hitelp√©nzbŇĎl finansz√≠rozn√°k a korm√°nyok k√∂zkiad√°saikat, hanem a saj√°t maguk √°ltal kibocs√°tott p√©nzbŇĎl, akkor hatalmas ad√≥ss√°gterheik ut√°n nem kellene kamatot fizetni√ľk. A n√©pszuverenit√°s demokratikus elv√©bŇĎl k√∂vetkezik, hogy az annak r√©sz√©t k√©pezŇĎ monet√°ris szuverenit√°s is a t√°rsadalom eg√©sz√©t k√©pviselŇĎ k√∂zhatalmat illeti meg. Ez√©rt az egyes √°llamoknak √©s korm√°nyzatoknak nem is szabadna monet√°ris szuverenit√°sukr√≥l lemondani √©s azt √°tengedni a szervezett mag√°nhatalmat k√©pviselŇĎ nemzetk√∂zi p√©nzkartellnek.

Az eladósítás - a hatalom átvétele

Nem neh√©z bel√°tni, hogy ez a p√©nzuralmi rendszer, amelyet Arisztotel√©sz a t√°rsadalom sz√ľks√©gleteire termelŇĎ √∂kon√≥mi√°val (k√∂zgazdas√°ggal) szemben krematisztik√°nak (p√©nzgazdas√°gnak) nevezett, fenntarthatatlan rendszer. LehetŇĎv√© teszi a vil√°got ural√≥ nemzetk√∂zi p√©nzkartell sz√°m√°ra, hogy mag√°np√©nz-monop√≥lium√°ra t√°maszkodva tetsz√©se szerint szab√°lyozza a forgalomban l√©vŇĎ p√©nz mennyis√©g√©t, ez√°ltal a saj√°t ellenŇĎrz√©se alatt centraliz√°lja a vil√°g termelŇĎvagyon√°t √©s erŇĎforr√°sait. Ennek a felm√©rhetetlen hatalomnak az egyed√ľli forr√°sa az, hogy tudatlan, illetve megv√°s√°rolt politikusokkal legaliz√°ltatni tudta a p√©nzhamis√≠t√°s monop√≥lium√°t a maga sz√°m√°ra.

A nemzetk√∂zi p√©nzkartell semmif√©le √©rt√©ket nem √°ll√≠t elŇĎ, √©s az √°ltaluk l√©trehozott nemzetk√∂zi rendszer r√©szek√©nt l√©trehozott magyarorsz√°gi bankrendszer sem √°ll√≠t elŇĎ semmilyen √©rt√©ket Ugyanakkor k√∂ztudom√°s√ļ, hogy a p√©nzint√©zetek √©s a bankok minden k√©pzeletet fel√ľlm√ļl√≥ hatalmas profitot tesznek zsebre √©vrŇĎl √©vre, √©s cser√©be nem adnak semmit a t√°rsadalomnak. Magyarorsz√°gon a bankok, amelyek 82%-ban k√ľlf√∂ldi tulajdonban vannak, a bet√©tesektŇĎl, illetve k√ľlsŇĎ forr√°sokb√≥l szerzett p√©nznek a tizenkilencszeres√©t k√∂lcs√∂n√∂zhetik ki, term√©szetesen kamatra √©s fedezet megk√∂vetel√©s√©vel.

Val√≥j√°ban az √ļr √©s a szolga viszony√°nak posztmodern v√°ltozat√°val √°llunk szemben, amikor is a p√©nzteremt√©s lehetŇĎs√©g√©vel rendelkezŇĎ bank√°rok gyakorolj√°k a hatalmat a gazdas√°gi szereplŇĎk, a mezŇĎgazdas√°gi gazd√°lkod√≥k √©s √©rt√©k-elŇĎ√°ll√≠t√≥ dolgoz√≥k, de a korm√°nyok felett is. Ez a rejtett uralom a hatalmas vagyoni egyenlŇĎdens√©gek okoz√≥ja. Felmer√ľl a k√©rd√©s, hogy mi√©rt √©s meddig kell m√©g elviselnie az emberis√©gnek ezt a rendszert? Ez ann√°l ink√°bb jogos k√©rd√©s, mivel viszonylag egyszerŇĪ lenne az emberis√©g nyomor√ļs√°g√°t okoz√≥ uzsoraciviliz√°ci√≥t megv√°ltoztatni. A n√©pszuverenit√°s r√©v√©n legitim√°lt korm√°nyoknak a k√∂zhatalom gyakorl√≥inak egyszerŇĪen vissza kellene venni√ľk az √ļgynevezett monet√°ris fels√©gjogokat a nemzetk√∂zi p√©nzkartelltŇĎl. Azaz kiz√°r√≥lag a k√∂zhatalom, az √°llam bocs√°thatna csak ki p√©nzt √©s osztan√° sz√©t kamatmentes haszn√°latra az √©rt√©kelŇĎ√°ll√≠t√≥ √©s termelŇĎ gazdas√°g szereplŇĎi k√∂z√∂tt. A k√∂zhatalom a k√∂zp√©nzrendszer seg√≠ts√©g√©vel megfelelŇĎen tudna gondoskodni arr√≥l, hogy kellŇĎ mennyis√©gŇĪ k√∂zvet√≠tŇĎ k√∂zeg ‚ÄĒ p√©nznek nevezett jel - √°lljon a termelŇĎ gazdas√°g rendelkez√©s√©re az√©rt, hogy az megfelelŇĎen tudjon mŇĪk√∂dni. B√°rmely korm√°ny az adott orsz√°g v√°laszt√≥polg√°rainak a t√°mogat√°s√°val visszavonhatn√° a nemzetk√∂zi p√©nzkartelltŇĎl azokat az elŇĎjogokat, amelyekkel ezt a rombol√≥ hat√°s√ļ hatalm√°t gyakorolja. Ehhez term√©szetesen politikai akaratra lenne sz√ľks√©g, amelyet a korm√°nyzatok csak hatalmas n√©pi nyom√°sra k√©nyszer√ľln√©nek tan√ļs√≠tani.

Az√©rt rendk√≠v√ľl fontos a nemzetk√∂zi p√©nzkartell szempontj√°b√≥l a lakoss√°g t√°j√©kozatlanul tart√°sa, mert a t√°j√©kozatlan, √©s az elad√≥s√≠t√°s r√©v√©n nyom√°s al√° helyezett, megzavarodott, gyakran munkan√©lk√ľli √©s k√©ts√©gbeesett t√∂megek egyszerŇĪen k√©ptelenek megfelelŇĎen inform√°l√≥dni arr√≥l hogy mi az igazs√°g a p√©nzrendszer vonatkoz√°s√°ban, √©s mi is az igazi oka nyomor√ļs√°guknak. A p√©nzrendszerre vonatkoz√≥ alapvetŇĎ ismereteket kihagyt√°k az iskolai oktat√°sb√≥l, hi√°nyosan √©s egyoldal√ļan tal√°lhat√≥k meg az egyetemi k√©pz√©sben is. A p√©nzkartell √°ltal tulajdonolt, illetve ellenŇĎrz√∂tt t√∂megt√°j√©koztat√°sb√≥l a p√©nz√ľgyi √∂sszef√ľgg√©sek val√≥di elemz√©se ki van tiltva. Amit m√©gis megtudhatnak az emberek, nem m√°s, mint zavaros √©s megt√©vesztŇĎ f√©lret√°j√©koztat√°s. A nemzetk√∂zi p√©nzkartell val√≥s√°gos mŇĪv√©szett√© fejlesztette a f√©lrevezet√©st a p√©nz√ľgyekre vonatkoz√≥an. Ennek az eredm√©nye az, hogy a nemzetk√∂zi p√©nz√ľgyi k√∂z√∂ss√©g zavartalanul √©p√≠theti a Global Empire-t, √©s a vil√°g n√©pei nem √©rtve a bajok okait, nem a t√©nyleges okoz√≥kat teszik felelŇĎss√©.

Tov√°bbi gondot jelent, hogy azok a csoportok is, amelyek m√°r felismert√©k ennek a p√©nzuralmi rendszernek egyik vagy m√°sik √∂sszef√ľgg√©s√©t, nem rendelkeznek egys√©ges diagn√≥zissal √©s a hat√©kony ter√°pi√°t szolg√°l√≥ strat√©gi√°val. Ez√©rt nem siker√ľlt el√©rni√ľk √°t√ľtŇĎ eredm√©nyt. A szeg√©nys√©g terjed √©s fokoz√≥dik az igazs√°gtalans√°g. Elszeg√©nyedve egyre t√∂bben vesz√≠tik el √∂nrendelkez√©s√ľket, s a term√©szeti k√∂rnyezet feltart√≥ztathatatlanul pusztul tov√°bb.

Ha kellŇĎ l√©tsz√°m√ļ kort√°rsunk √©rten√© a kamatszedŇĎ hitelp√©nzrendszer mŇĪk√∂d√©s√©t, hogy az milyen m√≥dszerekkel, mennyire ar√°nytalanul gazdag√≠t egy kis l√©tsz√°m√ļ bank√°rkasztot, mik√∂zben eg√©sz n√©peket tasz√≠t ad√≥ss√°gf√ľgg√©sbe, tov√°bb√° hogy a p√©nzkartell nemcsak p√©nz√ľgyeiket, gazdas√°gukat, de t√∂megt√°j√©koztat√°si rendszer√ľket is ellenŇĎrzi, akkor m√°r hat√©konyan lehetne fell√©pni a k√∂zp√©nzrendszer vissza√°ll√≠t√°sa √©rdek√©ben.

Ha valaki azt is meg√©rti, hogy a f√∂l√©je nŇĎtt p√©nzhatalom viszonylag egyszerŇĪen megd√∂nthetŇĎ, hogy nincs m√°sra sz√ľks√©g, mint a p√©nz kibocs√°t√°s√°nak √©s forgalomba hozatal√°nak a k√∂z√∂ss√©g ‚ÄĒ a t√°rsadalom eg√©sz√©t k√©pviselŇĎ demokratikus √°llam, az Orsz√°ggyŇĪl√©s √©s a korm√°ny ‚ÄĒ ellenŇĎrz√©se al√° val√≥ visszahelyez√©s√©re, a p√©nzkibocs√°t√°s mag√°nmonop√≥liuma megsz√ľntet√©s√©re, akkor megreped a tudatlans√°g kŇĎszikl√°ja, az az alap, amelyre ez a o√©nzhatalom √©p√ľlt. B√°rmennyire hihetetlennek tŇĪnik, de ily m√≥don fel lehet sz√°molni a p√©nzkartell vil√°guralm√°t.

Productíon Peak Oíl - elmélet vagy valóság?

Sz√°mos amerikai m√©g mindig nem √©rti, hogy val√≥j√°ban egy birodalomban √©l, amelynek m√°r csak kulissz√°ja a sokat emlegetett demokr√°cia. Ha a folyamatok a jelenlegi ir√°nyban haladnak, akkor az a demokratikus k√∂zt√°rsas√°g, amely valamikor az Egyes√ľlt √Āllamok volt, alig lesz t√∂bb√© felismerhetŇĎ. Sokan a v√°ltoz√°sokat gazdas√°gi, p√©nz√ľgyi okokra vezetik vissza. M√°sok viszont √ļgy l√°tj√°k, hogy 2001. szeptember 11-√©vel a hidegh√°bor√ļ ut√°ni szab√°lyok radik√°lisan megv√°ltoztak. Azok, akik nem hisznek a hivatalos magyar√°zatokban, valahol m√°shol keresik az igazi mot√≠vumokat, a t√∂rt√©n√©sek mi√©rtj√©t √©s hogyanj√°t. Az egyik egyre divatosabb magyar√°zat a ‚ÄěPeak Oil", amely szinte mindent √©rthetŇĎv√© tesz elfogad√≥i sz√°m√°ra.

Mi ez a ‚ÄěPeak O√≠l"?

Azt jelenti, hogy az az energiahordoz√≥, amely ma a vil√°ggazdas√°g alapja, vagyis a kŇĎolaj, olyan szerves maradv√°nyokb√≥l sz√°rmaz√≥ fosszilis anyag, amely egyr√©szt csak korl√°tozott mennyis√©gben √°ll az emberis√©g rendelkez√©s√©re, m√°sr√©szt ennek a kitermel√©si szintje el√©rte lehetŇĎs√©geinek a cs√ļcs√°t. Ennek a kritikus szintnek ‚ÄěOlajcs√ļcs", azaz ‚ÄěPeak Oil" a neve. Az amerikai eln√∂kv√°laszt√°snak nevezett sz√≠nj√°t√©kot sok amerikai egy szuperkorpor√°ci√≥ igazgat√≥j√°nak kijel√∂l√©s√©hez hasonl√≠totta. Ez√©rt e szuperkorpor√°ci√≥ vez√©rigazgat√≥i tiszts√©g√©re p√°ly√°z√≥ mindk√©t kijel√∂lt szem√©ly megfelelŇĎen t√°j√©kozott volt arr√≥l, hogy elŇĎ√°llott a Peak Oil szitu√°ci√≥. ErrŇĎl azonban gondosan hallgattak, hogy elker√ľlj√©k a t√°rsadalmi m√©retŇĪ k√°oszt, de legfŇĎk√©ppen az olajkitermelŇĎ √©s -forgalmaz√≥ v√°llalatok r√©szv√©ny√°rainak a cs√∂kken√©s√©t. E szerint a gondolkod√°sm√≥d szerint a Peak Oil olyan glob√°lis energiav√°ls√°g, amelyhez hasonl√≥t eddig nem ismert az emberis√©g. Ha ez a v√°ls√°g teljes m√©rt√©kben kibontakozik, akkor az √©lelmiszer√°rak elviselhetetlen√ľl magasak lesznek, s az amerikai √©letm√≥d, ahogy ma ismert, el fog tŇĪnni. A Peak Oil ugyanis azt jelenti, hogy v√©get √©rt a fenntarthat√≥ n√∂veked√©s folyamata v√©ges m√©retŇĪ bolyg√≥nkon. Egy ilyen nagy horderejŇĪ k√©rd√©srŇĎl √©rthetŇĎ m√≥don a ‚Äěszuperkorpor√°ci√≥" egyik ‚Äěvez√©rigazgat√≥s√°gra" p√°ly√°z√≥ja sem k√≠v√°nt p√°rbesz√©det folytatni a lakoss√°ggal.
Akik hisznek a Peak Oil elm√©letben, szinte sajn√°lkoznak azokon, akik t√°j√©kozatlans√°gb√≥l, tudatlans√°gb√≥l ezt az elm√©letet valamif√©le tudatos f√©lrevezet√©snek tartj√°k, amely val√≥j√°ban a kŇĎolajban √©rdekelt vil√°gc√©gek √©rdekeit szolg√°lja. Eszerint nem kell v√©delmezni ezt az elm√©letet, mert a k√∂zelj√∂vŇĎ t√©nyei kellŇĎen al√° fogj√°k t√°masztani. Az elm√©let k√∂vetŇĎi k√∂z√∂tt tudom√°nyos fokozattal rendelkezŇĎ egyetemi tan√°rok is sz√©p sz√°mmal tal√°lhat√≥ak. K√∂z√©j√ľk tartozik Carolyn Baker, az √öj-mexik√≥i Egyetem tan√°ra. Szerinte elŇĎsz√∂r azt kell az amerikaiaknak tudom√°sul venni√ľk, hogy birodalomban √©lnek, s hogy ez a birodalom egy fasisztoid √°llamm√° alakult √°t. V√©get kell vetni annak a fant√°zi√°lgat√°snak, hogy m√©g mindig demokr√°ci√°ban √©lnek √©s hogy m√≥djuk van a megfelelŇĎ p√°ly√°z√≥kb√≥l megv√°lasztani politikai vezetŇĎj√ľket.

M√°sodszor azt is tudom√°sul kell venni√ľk, hogy el kell utas√≠taniuk a szeptember 11-√©rŇĎi nekik felt√°lalt meseszerŇĪ legend√°kat. Carolyn Baker szem√©ly szerint azt hiszi, hogy 9/11 trag√©di√°j√°nak felder√≠t√©se v√≠zv√°laszt√≥ lehet az amerikai t√°rsadalom sz√°m√°ra, ugyanis a 9/11 igazs√°gkeresŇĎk olyan t√∂megmozgalomm√° nŇĎhetnek, amely mozgalom val√≥ban megv√°ltoztathatja az eg√©sz Egyes√ľlt √Āllamok fejlŇĎd√©si ir√°ny√°t.

A professzor harmadik aj√°nl√°sa az, ami a k√∂vetkezŇĎ fejezetek fŇĎ t√©m√°ja lesz, amely arr√≥l sz√≥l, hogy elj√∂tt az idŇĎ az alapos takar√©koss√°gra √©s fel kell k√©sz√ľlni arra, hogy ki-ki maga √°ll√≠tsa elŇĎ az √©letfenntart√°s√°hoz legsz√ľks√©gesebb term√©keket. Carolyn Baker gondolataib√≥l annak a szeml√©ltet√©s√©re id√©zt√ľnk: milyen ill√ļzi√≥kat fŇĪznek m√©g magasan k√©pzett amerikai √©rtelmis√©giek is ahhoz, hogy rendk√≠v√ľli helyzet √°llott elŇĎ az eg√©sz vil√°gciviliz√°ci√≥ vonatkoz√°s√°ban az alapj√°t k√©pezŇĎ energiahordoz√≥nak, a fosszilis eredetŇĪ kŇĎolaj fokozatos elfogy√°sa, majd eltŇĪn√©se miatt.

A kŇĎolaj √©s a f√∂ldg√°z eredete

Ahhoz, hogy meg√©rts√ľk a Peak Oil dilemm√°j√°t, n√©h√°ny gondolat erej√©ig foglalkozni kell a kŇĎolaj √©s a f√∂ldg√°z eredet√©vel. A kŇĎolajr√≥l tudjuk, hogy f√∂ldk√©regben elŇĎfordul√≥, v√≠zzel nem elegyedŇĎ √©ghetŇĎ folyad√©k, amely fŇĎleg sz√©nhidrog√©nekbŇĎl √°ll. A f√∂ldg√°z szint√©n a f√∂ldk√©regben tal√°lhat√≥, a kŇĎolajjal egy√ľtt vagy att√≥l k√ľl√∂n√°ll√≥an. A kŇĎolajt√≥l elt√©rŇĎen fŇĎk√©nt ill√©kony, tel√≠tett sz√©nhidrog√©neket tartalmaz.

A ma √°ltal√°nosan elfogadott felfog√°s szerint a kŇĎolaj √©s a f√∂ldg√°z legnagyobbr√©szt tengeri √©lŇĎl√©nyek maradv√°nyaib√≥l keletkezett. Az elpusztult √©lŇĎl√©nyek az √ľled√©kes kŇĎzetekben halmoz√≥dtak fel, ahol test√ľk szerves alkot√≥r√©szei az oxig√©ntŇĎl elz√°rva boml√°snak indultak. Ez a geol√≥giai felt√©telek k√∂z√∂tt v√©gbemenŇĎ boml√°s vezetett a kŇĎolaj √©s a f√∂ldg√°z k√©pzŇĎd√©s√©hez. Ezt az elk√©pzel√©st az t√°masztja al√°, hogy a kŇĎolajb√≥l elk√ľl√∂n√≠tettek olyan bonyolult - k√∂zt√ľk optikailag akt√≠v szerves vegy√ľleteket is - amelyek nagy val√≥sz√≠nŇĪs√©ggel csak √©lŇĎ szervezetekbŇĎl sz√°rmazhattak.

Ha a n√∂v√©nyi √©s √°llati eredetŇĪ szerves vegy√ľletek oxig√©n jelenl√©t√©ben bomlanak el, azok sz√©ntartalma sz√©n-dioxidd√° alakul √°t √©s a levegŇĎbe ker√ľl. A levegŇĎben l√©vŇĎ sz√©n-dioxidot viszont a n√∂v√©nyek az asszimil√°ci√≥ sor√°n megk√∂tik √©s abb√≥l a klorofill seg√≠ts√©g√©vel, a f√©nyenergia felhaszn√°l√°s√°val szerves vegy√ľleteket √©p√≠tenek fel.

(A klorofill v√∂r√∂s √©s k√©k f√©nyt nyel el a napf√©nybŇĎl. Nem old√≥dik a n√∂v√©nyi sejteket megt√∂ltŇĎ vizes oldatban, hanem a sejtekben tal√°lhat√≥ korongszerŇĪ kloroplasztok membr√°njaihoz kapcsol√≥dik. A fotoszint√©zis ezekben a kloroplasztokban zajlik √©s itt alakul √°t a f√©nyenergia k√©miai energi√°v√°. A klorofillban elnyelt f√©ny szolg√°ltatja az energi√°t √©s a n√∂v√©ny a sz√©n-dioxidot √©s a vizet oxig√©nn√©, valamint sz√©nhidr√°tt√° alak√≠tja √°t.)

Mivel ezekbŇĎl a vegy√ľletekbŇĎl t√∂bbfokozat√ļ leboml√°s sor√°n ism√©t sz√©n-dioxid k√©pzŇĎdik, megval√≥sul a sz√©n term√©szetes k√∂rforg√°sa. A kŇĎolaj, a f√∂ldg√°z √©s a kŇĎsz√©n k√©pzŇĎd√©se arra vezethetŇĎ vissza, hogy a sz√©n egy r√©sze folyamatosan kil√©p ebbŇĎl a k√∂rforg√°sb√≥l, mivel oxig√©nmentes k√∂rnyezetbe ker√ľl.

IdŇĎrŇĎl idŇĎre m√°r eddig is felbukkantak elm√©letek, amelyek szerint a kŇĎolaj √©s a f√∂ldg√°z elsŇĎdlegesen szervetlen eredetŇĪ anyag. Az ut√≥bbi idŇĎben azonban pontosan a ‚ÄěProduction Peak Oil" j√≥slatok nyom√°n ezt a n√©zetet egyre t√∂bb nyugati tud√≥s √©s olajkutat√≥ is vallja, √≠gy Thomas Gold √©s dr. J. F. Kenney. Thomas Gold (1920-2004) neves asztron√≥mus volt, a Cornell Egyetemen kutatott √©s tan√≠tott, tagja volt az Egyes√ľlt √Āllamok Nemzeti Tudom√°nyos Akad√©mi√°j√°nak. Thomas Gold a szovjet, elsŇĎsorban ukr√°n √©s orosz kutat√≥k nyom√°n √ļtt√∂rŇĎ munk√°t v√©gzett a planet√°ris sz√©nhidrog√©nek eredet√©vel kapcsolatosan. 1992-ben ny√ļjtotta be megvitat√°sra az Amerikai Tudom√°nyos Akad√©mi√°nak a The Deep Hot Biosphere M√©ly forr√≥ bioszf√©ra c√≠mŇĪ tanulm√°ny√°t. Ebben terjesztette elŇĎ az az√≥ta is vitatott elm√©let√©t a kŇĎolaj √©s a f√∂ldg√°z elŇĎfordul√°si helyeire vonatkoz√≥an.

Thomas Gold elm√©lete szerint a nyersolaj-lelŇĎhelyek a term√©szetes f√∂ldg√°zk√©pzŇĎd√©s folyamat√°hoz kapcsol√≥dnak. Ez a f√∂ldg√°z t√°pl√°lja azokat a bakt√©riumokat, amelyek igen m√©lyen √©lnek a F√∂ld felsz√≠ne alatt. Gold publik√°lt egy hasonl√≥ c√≠mŇĪ k√∂nyvet 1999-ben, amely l√©nyeg√©ben 1992-es tanulm√°ny√°nak √©rvel√©s√©re t√°maszkodott, √©s az √©let eredet√©re vonatkoz√≥ √ļjabb n√©zeteit is mag√°ba foglalta. Gold √©s k√∂vetŇĎi szerint a kŇĎolajban tal√°lhat√≥ bakt√©riumoknak tudhat√≥ be a biol√≥giai eredetŇĪ maradv√°nyanyagok jelenl√©te a fosszilis energiahordoz√≥kban, sz√ľks√©gtelenn√© t√©ve a kŇĎolaj √©s f√∂ldg√°z keletkez√©s√©re vonatkoz√≥ biogenetikus (szerves anyagokra t√°maszkod√≥) elm√©letet. A bakt√©riumok tev√©kenys√©ge magyar√°zatot adhat m√°s furcsas√°gokra is az √°sv√°nyi anyagok koncentr√°ci√≥iban.
Mint m√°r utaltunk r√°, a nyugati geol√≥gusok √©s kŇĎolajkutat√≥ szakemberek a petr√≥leum szervetlen eredet√©re vonatkoz√≥ elm√©leteket nem fogadj√°k el √©s a hivatalos √°ll√°spont szerint a szerves eredetre vonatkoz√≥ elm√©let kellŇĎ magyar√°zatot ad a fosszilis energiahordoz√≥k kialakul√°s√°ra √©s lelŇĎhelyeinek kutat√°s√°ra. A legt√∂bb geol√≥gus elismeri, hogy a geol√≥giai karbonciklus fel√∂leli a f√∂ldk√©reg szerkezeti mozg√°saival kapcsolatos, √©s a f√∂ldfelsz√≠nhez visszat√©rŇĎ sz√©nvegy√ľletmozg√°sokat. Bebizony√≠tott t√©ny, hogy a sz√©nvegy√ľletek k√ľl√∂nb√∂zŇĎ m√≥don haladnak a felsz√≠n fel√©. Thomas Gold √©s t√∂bb m√°s geol√≥gus r√°mutatott, hogy a biol√≥giai eredethez kapcsol√≥d√≥ elm√©letek azonban nem adnak magyar√°zatot olyan jelens√©gekre, mint p√©ld√°ul a h√©lium jelenl√©te a kŇĎolajmezŇĎk√∂n, valamint azt sem magyar√°zz√°k meg, hogy mi j√°tsz√≥dik le azokon az olajmezŇĎk√∂n, amelyek nagy m√©lys√©gben lezajl√≥d√≥ geol√≥giai folyamatokkal f√ľggnek √∂ssze. A k√∂zelm√ļltban tett felfedez√©sek kimutatt√°k, hogy bakt√©riumok sokkal m√©lyebben is elŇĎfordulnak, mint ahogy azt kor√°bban hitt√©k. De ez √∂nmag√°ban nem el√©g tudom√°nyos bizony√≠t√©k Gold elm√©let√©nek al√°t√°maszt√°s√°ra, ugyanakkor m√©gis s√ļlyt ad √©rveinek.

Az a vegyi folyamat, amelynek sor√°n az √°llati hullad√©k √°talakul sz√©nhidrog√©n energiahordoz√≥v√°, tartalmaz olyanokat is, amelyek bakt√©riumok n√©lk√ľl is v√©gbemehetnek. Mindez azonban nem ad magyar√°zatot arra, hogy mik√©nt ker√ľlnek a kŇĎolajba olyan maradv√°nyok, mint p√©ld√°ul a m√°gnesvas√©rc.

MielŇĎtt tov√°bb folytatjuk a szemben √°ll√≥ √©rvek felsorakoztat√°s√°t amellett, hogy a kŇĎolaj √©s a f√∂ldg√°z fosszilis eredetŇĪ √©s ez√©rt v√©ges mennyis√©g √°ll rendelkez√©sre, m√°sr√©szt azokat az √©rveket, amelyek azt t√°masztj√°k al√°, hogy a f√∂ldg√°z inorganikus, abiotikus eredetŇĪ, amelynek a forr√°sa a F√∂ld magm√°j√°ban van √©s ez√©rt mindaddig, am√≠g bolyg√≥nk l√©tezik, kŇĎolaj is l√©tezni fog ‚ÄĒ tegy√ľnk egy kit√©rŇĎt!

Prouty v√©letlen tal√°lkoz√°sa a kŇĎolaj eredet√©vel

(L. Fletcher Prouty az Egyes√ľlt √Āllamok L√©gierej√©nek nyugalmazott ezredese. Utols√≥ szolg√°lati beoszt√°s√°ban √∂sszek√∂tŇĎ tisztk√©nt mŇĪk√∂d√∂tt a l√©gierŇĎ, majd pedig a V√©delmi Miniszt√©rium, azaz a Pentagon √©s a CIA k√∂z√∂tt. Ily m√≥don a titkosszolg√°lat katonai vonatkoz√°s√ļ √ľgyeirŇĎl elsŇĎ forr√°sb√≥l t√°j√©koz√≥dhatott Minthogy nem a CIA alkalmazottja volt, nem kellett letennie olyan titoktart√°si esk√ľt, mint a h√≠rszerzŇĎ szolg√°lat alkalmazottainak.)

1996. j√ļnius 20-√°n Prouty ezredes hozz√°sz√≥lt ahhoz az interneten foly√≥ vit√°hoz, hogy meg√ļjul√≥ energiahordoz√≥-e a kŇĎolaj vagy sem. Prouty a k√∂vetkezŇĎket √°ll√≠totta:

¬ĽA kŇĎolajat gyakran ‚Äěfosszilis" energiahordoz√≥nak is nevezik; ennek az az oka, hogy kor√°bban l√©tezŇĎ, √©lŇĎ organizmusokb√≥l sz√°rmaztatj√°k Ez elfogadhat√≥nak tekinthetŇĎ, amikor az olajkutakat a f√∂ldk√©reg fosszilis r√©tegeibe f√ļrt√°k; manaps√°g azonban nagy mennyis√©gŇĪ kŇĎolajat tal√°ltak olyan m√©lyebbre f√ļrt olajkutakn√°l, amelyek minden fosszilis szint al√° hatoltak. Mik√©nt j√∂het a kŇĎolaj a fosszilis r√©tegekbŇĎl, vagy kor√°bban √©lŇĎ anyag maradv√°nyaib√≥l, ha az m√©lyen a fosszilis r√©tegek alatt tal√°lhat√≥ kŇĎzetekben l√©tezik? Nem j√∂het kor√°bban √©lŇĎ organizmusokb√≥l, szerves anyagb√≥l.¬ę

Daniel E. Reynolds ezzel kapcsolatban k√©rd√©st tett fel az interneten kereszt√ľl Proutynak, aki a k√∂vetkezŇĎ v√°laszt k√ľldte neki:

¬ĽDanieL, megfelelŇĎen haszn√°lod az abiotikus kifejez√©st. Mint nem fosszilis energiahordoz√≥nak, a petr√≥leumnak nincs √©lŇĎ eredete. Vegyi elemeket tartalmaz, amelyek √©lŇĎ anyagokban is elŇĎfordulnak; de nem volt ‚Äěkor√°bban √©lŇĎ anyag." Nem volt el√©g ‚Äěkor√°bbi √©lŇĎ anyag" a Teremt√©s √≥ta, hogy annyi kŇĎolaj legyen belŇĎle, amennyit m√°r a mai napig felhaszn√°ltak Ezzel kapcsolatos ismereteim 1943-ig ny√ļlnak vissza. Ekkoriban pil√≥ta voltam √©s az Egyes√ľlt √Āllamok geol√≥giai f√∂ldm√©rŇĎ csoportj√°t sz√°ll√≠tottam Casablanc√°b√≥l Dhahranba, Sza√ļd-Ar√°bi√°ba. Ott tal√°lkoztunk a Standard Oil kutat√≥ival. Ezut√°n visszat√©rt√ľnk Kair√≥ba, hogy fogadjuk Roosevelt eln√∂k√∂t, aki 1943 november√©ben ott tal√°lkozott Churchill-lel √©s Csang Kaj-sekkel. Roosevelt elrendelte egy olajfinom√≠t√≥ fel√©p√≠t√©s√©t a II. vil√°gh√°bor√ļ c√©ljaira. Ez vezetett az ARAMCO megalakul√°s√°hoz.

Az 1970-es √©vek energiav√°ls√°ga idej√©n a Sz√∂vets√©gi Alkalmazottak Energia Szemin√°riuma programj√°nak a r√©sztvevŇĎjek√©nt k√©pviseltem az Egyes√ľlt √Āllamok vasutakkal kapcsolatos iparv√°llalatait a Strat√©giai √©s Nemzetk√∂zi Tanulm√°nyok K√∂zpontj√°ban (Center for Strategic and International Studies), amelyet a Georgetown Egyetem szponzor√°lt. Ez 1974 janu√°rj√°ban kezdŇĎd√∂tt, √©s n√©gy √©ven √°t tartott Az volt a c√©lja, hogy megvitassa az Egyes√ľlt √Āllamok energiarendszer√©nek mŇĪk√∂d√©s√©t √©s √ļj t√°vlatokat nyisson az energiakutat√°s sz√°m√°ra. A programokon rendszeresen r√©szt vett Henry Kissinger √©s James Shlesinger is.

Az egyik tal√°lkoz√≥ sz√ľnet√©ben az eb√©dlŇĎben Arthur Kantrowitz, az AVCO c√©g bostoni Kantrowitz Laborat√≥rium√°nak vezetŇĎje mellett √ľltem. Az asztaln√°l vel√ľnk egy√ľtt n√©gy fiatal geol√≥gus a petr√≥leumr√≥l cser√©lt eszm√©t. A besz√©lget√©s sor√°n egyik√ľk megjegyezte, hogy a petr√≥leum szerves anyag √©s fosszilis energiahordoz√≥. Sz√≥ szerint id√©zte a Rockefeller Bibli√°t. Kantrowitz a m√∂g√∂tte √ľlŇĎ geol√≥gushoz fordulva megk√©rdezte: ‚ÄěVal√≥ban azt hiszi, hogy a petr√≥≥leum fosszilis energiahordoz√≥?" Az illetŇĎ r√°v√°gta, hogy felt√©tlen√ľl, √©s mind a n√©gyen csadakoztak hozz√°. Kantrowitz figyelmesen hallgatott √©s megjegyezte:, A legm√©lyebb fosszilis anyag, amelyet valaha is tal√°ltak, 4877 m√©terre fek√ľdt a tengerszint alatt. Ennek ellen√©re mi m√°r olyan kutakb√≥l is nyer√ľnk kŇĎolajat, amelyek 9144 m√©ter m√©lyen vagy az alatt vannak. Hogyan ker√ľlhet ilyen m√©lyre fosszilis energiahordoz√≥? Ha az valamikor √©lŇĎ anyag volt, akkor a felsz√≠nen kell elŇĎfordulnia. Ha nem alakult √°t petr√≥leumm√° a felsz√≠nen vagy annak a k√∂zel√©ben, akkor mik√©ppen tud ilyen m√©lyre ker√ľlni? Mi a nehezebb fajs√ļly√ļ: a kŇĎolaj vagy a v√≠z? A v√≠z. √ćgy annak kellene m√©lyre hatolnia √©s nem a kŇĎolajnak. Az olajnak a v√≠z tetej√©n kellene maradnia, ha az 'organikus' √©s 'k√∂nnyŇĪ' lenne."

Valamennyien egyet√©rtettek, hogy a v√≠z a nehezebb fajs√ļly√ļ, √©s ha lenne valamilyen r√©s vagy m√°s ny√≠l√°s, amelyen ez az ‚Äěorganikus anyag" leh√ļz√≥dhatna a f√∂ld magm√°j√°hoz, akkor elŇĎsz√∂r a v√≠znek kellene lesziv√°rognia √©s a kŇĎolaj a f√∂ldfelsz√≠nhez k√∂zelebb helyezkedne el. Ez √©sszerŇĪnek tŇĪnik. M√©g ha egyet is √©rt√ľnk, hogy a ‚Äěmagma √°sv√°nyi anyagok √©s organikus anyagok durva kever√©ke nem sŇĪrŇĪ halmaz√°llapotban", ez m√©g nem jelent petr√≥leumot, √©s ha az lenne, akkor a F√∂ld felsz√≠n√©hez k√∂zelebb kellene elŇĎfordulnia, mint a n√°l√°n√°l nehezebb v√≠znek.

A D. Van Nonsttand Tudom√°nyos Enciklop√©dia meghat√°roz√°sa szerint a ‚Äěmagma" olvadt anyag. Term√©szetes, komplex, foly√©kony, magas hŇĎm√©rs√©kletŇĪ szilik√°t oldat, valamennyi izz√≥ kŇĎzet ŇĎsanyaga, mind a be√°raml√°sos, mind a vulkanikus kŇĎzetekn√©l. A magma eredete ismeretlen.

N√©h√°ny √©vvel ezelŇĎtt √≠rtam k√©t-h√°rom oldalt, amely megjelent a McGraw Hill Tudom√°nyos √©s Technol√≥giai √Čvk√∂nyvben Vas√ļttervez√©s √©s -√©p√≠t√©s (Railroad Engineering) c√≠m alatt. Ez is kiss√© bizonytalan a petr√≥leum eredet√©t illetŇĎen: annak a szerves anyagnak, amely a tengeri k√∂rnyezetben keletkezik, vagy onnan sz√°rmazik, kevesebb mint 1%-a szerves anyag √©s ez megtal√°lhat√≥ az √≥ce√°n √ľled√©k√©ben. A legt√∂bb petr√≥leum a katagenezis folyamat√°ban j√∂n l√©tre. (A mineraliz√°ci√≥, azaz √°sv√°nyoknak, f√©meknek valamely kŇĎzetbe val√≥ behatol√°sa ‚ÄĒ vagyis az √°sv√°nyk√©pzŇĎd√©s, kapcsolatban √°ll k√ľl√∂nb√∂zŇĎ fejlŇĎd√©st√∂rt√©neti folyamatokkal. Az √©rcek kialakul√°sa n√©gy fejlŇĎd√©si f√°zis√°nak az egyike a katagenetikus f√°zis -D.J.)

Ha el√©gs√©ges szerves anyag van jelen az √≥ce√°n √ľled√©k√©ben, amelyek √°tmennek ezen a folyamaton, akkor ezek lehets√©ges petr√≥leum-lelŇĎhelyek M√©lyen fekvŇĎ tengeri organikus anyagok, fŇĎleg kŇĎolajat, m√≠g a sz√°razf√∂ldi n√∂v√©nyek maradv√°nyai fŇĎleg f√∂ldg√°zt ny√ļjtanak

Mindez nem vezet minket sehov√°. √Čn m√©g mindig visszat√©rek Kantrowitzhoz. Minthogy az olaj k√∂nnyebb, mint a v√≠z ‚ÄĒ minden√ľtt a F√∂ld√∂n, ez√©rt nem lehets√©ges, hogy a kŇĎolaj organikus eredetŇĪ, fosszilis energiahordoz√≥ legyen, amely a F√∂ld felsz√≠n√©n, vagy annak a k√∂zel√©ben keletkezett √©s a vizet megelŇĎzve hatolt √°t a F√∂ld k√©rg√©n, s jutott le a m√©lybe. A kŇĎolajnak sokkal m√©lyebbrŇĎl kell erednie, √©s fokozatosan utat tal√°lnia felfel√© a m√©lyen fekvŇĎ lelŇĎhelyekhez, amelyek m√°r el√©rhetŇĎek a felsz√≠ni kŇĎolajf√ļr√≥ tornyok sz√°m√°ra. A kŇĎolaj teh√°t m√©lyrŇĎl j√∂n. √Čppen ez√©rt a petr√≥leum nem fosszilis √ľzemanyag-hordoz√≥, amely a F√∂ld felsz√≠n√©n vagy annak a k√∂zel√©bŇĎl sz√°rmazik.

A XIX. sz√°zad olajkitermelŇĎi k√©pviselt√©k azt az √°ll√°spontot, hogy fosszilis energiahordoz√≥ az√©rt, hogy l√©trehozz√°k √©s elterjessz√©k azt a koncepci√≥t, miszerint csak korl√°tozott mennyis√©g √°ll rendelkez√©sre, √©s ez√©rt a kŇĎolaj rendk√≠v√ľl √©rt√©kes. Mindez j√≥l beleillik a ‚Äěkimer√ľl√©s alapj√°n j√°r√≥ fel√°r" ig√©nyl√©s√©hez.

A C. S. I. S. - Center for Strategic and International Studies (Strat√©giai √©s Nemzetk√∂zi Tanulm√°nyok K√∂zpontja) - 1978-as rendezv√©nyein a K√∂z√∂s Piac energiafŇĎn√∂ke, a francia M. Montibrial mondotta nek√ľnk, hogy mik√∂zben a petr√≥leumot hord√≥nk√©nti 20 doll√°r√©rt vagy t√∂bb√©rt √°rulj√°k a vil√°gpiacon, az olajkutakn√°l nem ker√ľl t√∂bbe, mint 25 cent hord√≥nk√©nt Ez a mi igazi petr√≥leumprobl√©m√°nk. T√∂bb mint 1 doll√°r 50, 1 doll√°r 60 centet fizet√ľnk egy gallon kŇĎolaj√©rt, ami csak egy hord√≥nak a 42-ed r√©sze. Akik √©rdeklŇĎdnek, azoknak t√∂bbet kell tanulniuk a brit K√∂zleked√©si Int√©zettŇĎl, s ne vesztegess√©k idej√ľket az OPEC-re (Organiza√ľon of Petroleum Exporting Countries - a KŇĎolaj Export√°l√≥ Orsz√°gok Szervezete) √©s a ‚ÄěFedŇĎ" t√∂rt√©netre.

Azok, akik a pennsylvaniai olajkutakat ‚Äěsz√°razra" szivatty√ļzt√°k a XIX. sz√°zad v√©g√©n, val√≥j√°ban megŇĎrizt√©k mindazt jobb napokra, amit m√©g tartalmaztak¬ę

Fletcher Prouty ismertetett levele nyom√°n szerte√°gaz√≥ vita bontakozott ki a kŇĎolaj eredet√©rŇĎl. Ez a vita az interneten √©s a szaklapok has√°bjain a mai napig tart. A XIX. sz√°zadban kezdŇĎd√∂tt tudom√°nyos eszmecsere teh√°t nemhogy al√°bbhagyott volna, hanem egyre nagyobb intenzit√°ssal folyik. KezdettŇĎl fogva voltak olyanok, akik azt √°ll√≠tott√°k, hogy a kŇĎolaj primordi√°lis (ŇĎsi, elsŇĎdleges, alapvetŇĎ) eredetŇĪ anyag, √©s bolyg√≥nk kialakul√°s√°val egyidejŇĪ. EbbŇĎl k√∂vettezŇĎen szervetlen folyamatok sor√°n keletkezik. M√°sok azzal √©rveltek, hogy a kŇĎolaj az √©lŇĎ organizmusok boml√°sterm√©keibŇĎl j√∂tt l√©tre, elsŇĎsorban az √≥ce√°nban tal√°lhat√≥ planktonokb√≥l. Planktonoknak nevezik a v√≠zben lebegŇĎ, saj√°t mozg√°st alig v√©gzŇĎ par√°nyi √©lŇĎ szervezetek √∂sszess√©g√©t Ezek a planktonok t√∂bb milli√≥ √©vvel ezelŇĎtt √≥ri√°si mennyis√©gben elszaporodtak egy viszonylag r√∂vid ideig tart√≥ glob√°lis felmeleged√©s idŇĎszak√°ban. Ezt k√∂vetŇĎen maradv√°nyaik beker√ľltek az √≥ce√°n √ľled√©k√©be - egyelŇĎre nem kellŇĎen felder√≠tett k√∂r√ľlm√©nyek k√∂z√∂tt.

A XX. sz√°zad m√°sodik fel√©ben a geofizika √©s a geok√©mia tudom√°ny√°nak elŇĎrehalad√°s√°val a tud√≥sok t√∂bbs√©ge a kŇĎolaj biol√≥giai eredet√©t hirdetŇĎ elm√©let m√∂g√∂tt sorakozott fel. Orosz √©s ukr√°n tud√≥sok egy kis csoporta n√©h√°ny nyugati koll√©g√°j√°val egyetemben ‚ÄĒ ezek k√∂z√© tartozik a m√°r kor√°bban eml√≠tett Thomas Gold, a Cornell Egyetem fizikusa - kitartottak a kŇĎolaj abiotikus, azaz nem biol√≥giai, szervetlen eredet√©t vall√≥ elm√©let mellett Mivel ezt az elm√©letet elsŇĎsorban orosz √©s ukr√°n tud√≥sok dolgozt√°k ki, ez√©rt egyesek k√∂z√ľl√ľk √ļgy tekintenek Thomas Goldra, mint aki az ŇĎ kutat√°si eredm√©nyeiket √°tvette. Ez√©rt az amerikai tud√≥s 1998-ban megjelent The Deep Hot Biosphere (A m√©ly izz√≥ bioszf√©ra) c√≠mŇĪ k√∂nyv√©t pl√°giumnak tekintik. A k√∂nyv azonban felkeltette a k√∂zv√©lem√©ny figyelm√©t √©s sz√©les k√∂rŇĪ vita bontakozott ki arr√≥l, hogy v√©g√ľl is honnan sz√°rmazik a kŇĎolaj √©s mennyi √°ll rendelkez√©sre belŇĎle. Thomas Gold azzal √©rvelt, hogy a sz√©nhidrog√©n k√ľl√∂nb√∂zŇĎ v√°ltozatai m√°r a Naprendszer kialakul√°sakor l√©teztek, √©s jelenlegi ismereteink szerint nagy mennyis√©gben elŇĎfordulnak a Jupiteren, a Szaturnuszon, az Ur√°nuszon √©s ezeknek a bolyg√≥knak a holdjain. Minthogy a Naprendszernek ezeken a plan√©t√°in √©let soha nem l√©tezett, ez√©rt a kŇĎolaj kezdetektŇĎl fogva l√©tezŇĎ, primordi√°lis anyagnak tekintendŇĎ. Ez az abiotikus elm√©let l√©nyege.

EbbŇĎl az elm√©letbŇĎl az k√∂vetkezik, hogy korl√°tlan mennyis√©gben √°ll rendelkez√©sre foly√©kony halmaz√°llapot√ļ primordi√°lis sz√©nhidrog√©n a f√∂ldk√©reg m√©lyebb r√©tegeiben. Ezek a hatalmas m√©retŇĪ, m√©lyen fekvŇĎ k√©szletek lass√ļ folyamat keret√©ben, idŇĎrŇĎl idŇĎre p√≥tolj√°k azokat a f√∂ldfelsz√≠ni kŇĎolajtartal√©kokat, amelyeket a hagyom√°nyos kŇĎolajkutak a kitermel√©s rolyam√°n megcsapolnak. A kŇĎolaj-kitermelŇĎ √©s -finom√≠t√≥ v√°llalatok a biol√≥giai eredetet vall√≥ elm√©let alapj√°n t√°rt√°k fel sikeresen a kitermelhetŇĎ kŇĎolajmezŇĎket. Ha val√≥ban l√©teznek √©rintetlen, m√©lyen fekvŇĎ sz√©nhidrog√©nk√©szletek, amelyek lassank√©nt √ļjrat√∂ltik a kŇĎolajkutak √°ltal kimer√≠tett mezŇĎket, √ļgy tŇĪnik: a t√©nyleges termel√©s szempontj√°b√≥l nem j√°tszanak meghat√°roz√≥ szerepet. Ezt az az egyszerŇĪ t√©ny t√°masztja al√°, hogy vil√°gszerte kŇĎolaj- √©s g√°zmezŇĎk t√≠zezrei mer√ľltek ki, √©s ez a bizonyos √ļjrafelt√∂ltŇĎd√©s csak nagyon ritk√°n volt megfigyelhetŇĎ. Emiatt a ritkas√°g miatt kereskedelmi szempontb√≥l nincs jelentŇĎs√©ge az elm√©leti vit√°nak Ez t√©nylegesen nem befoly√°solta sem a kŇĎolaj-kitermel√©s mennyis√©g√©t, sem a kereslet √©s a k√≠n√°lat alakul√°s√°t.

A nem biol√≥giai eredet mellett kitart√≥k hangs√ļlyozz√°k, hogy a hagyom√°nyos kŇĎolaj-kitermel√©st v√©gzŇĎk tev√©kenys√©g√©t egy helytelen elm√©let val√≥j√°ban csak korl√°tozza. Ez az elm√©let megakad√°lyozza, hogy felt√°rj√°k a m√©lyebben fekvŇĎ primordi√°lis eredetŇĪ kŇĎolajk√©szleteket. Ha megfelelŇĎ helyen v√©gezn√©nek f√ļr√°sokat, sokkal t√∂bb kŇĎolajat tal√°ln√°nak, mint jelenleg. Amikor ezt az √°ll√≠t√°st tudom√°nyos pr√≥b√°nak vetett√©k al√°, a legjobban dokument√°lt abiotikus k√≠s√©rleti f√ļr√°s is ‚ÄĒ kereskedelmi szempontb√≥l - kudarcnak volt minŇĎs√≠thetŇĎ. √ćgy teh√°t, ha az abiotikus elm√©let r√©szben vagy eg√©szben tudom√°nyosan m√©gis √©rv√©nyesnek bizonyulna, akkor sem lenne √©rezhetŇĎ gyakorlati k√∂vetkezm√©nye sem az olajkutak kimer√ľl√©se, sem a jelentkezŇĎ glob√°lis kŇĎolaj-kitermel√©si cs√ļcs, azaz a ‚ÄěProduciton Peak Oil" szempontj√°b√≥l.

Mindez azonban nem el√©gs√©ges ahhoz, hogy a kŇĎolajprobl√©ma sz√°mos k√©rd√©s√©t eld√∂nts√ľk. Ugyanis ha a kŇĎolajtermel√©s el√©rte a lehets√©ges intenzit√°s maximum√°t, akkor s√ļlyos vil√°ggazdas√°gi √©s vil√°gpolitikai k√∂vetkezm√©nyekkel kell sz√°molni. A kŇĎolaj-kitermel√©s cs√ļcsa: a ‚ÄěProduction Peak Oil" abban az idŇĎszakban k√∂vetkezett be, amikor a motoriz√°ci√≥ soha nem l√°tott m√©rt√©kben gyorsult fel a vil√°g k√©t legn√©pesebb orsz√°g√°ban ‚ÄĒ K√≠n√°ban √©s Indi√°ban. Ezzel olyan energiahordoz√≥ t√∂bbletsz√ľks√©glet jelent meg amely a jelenlegi termel√©si kapacit√°s mellett nem kiel√©g√≠thetŇĎ. Ez pedig azt jelenti, hogy ki√©lezŇĎdik a k√ľzdelem a vil√°g energiahordoz√≥ tartal√©kainak ellenŇĎrz√©s√©√©rt. E fenti meggondol√°sok miatt m√©gis csak vissza kell t√©rni ahhoz, hogy honnan is ered a kŇĎolaj.

Val√≥ban ŇĎsanyag a kŇĎolaj?

Thomas Goldnak igaza van abban, hogy a sz√©nhidrog√©nek m√°s bolyg√≥kon is megtal√°lhat√≥ak, m√©g a vil√°gŇĪr t√°voli r√©szein is. Ha ez √≠gy van, akkor mi√©rt ne tal√°lhatn√°nk primordi√°lis ŇĎsanyag sz√©nhidrog√©nt F√∂ld√ľnk√∂n? F√∂ld√ľnk fŇĎleg met√°n form√°j√°ban, amely a legegyszerŇĪbb sz√©nhidrog√©n, val√≥ban rendelkezik primordi√°lis sz√©nhidrog√©nneL Kev√©s bizony√≠t√©k van arra, hogy ilyen sz√©nhidrog√©nek megtal√°lhat√≥ak lenn√©nek az olyan kŇĎzetes belsejŇĪ bolyg√≥kon, mint a Merk√ļr, a V√©nusz √©s a Mars. Az idŇĎk folyam√°n lehets√©ges, hogy a sz√©nhidrog√©nek vagy elp√°rologtak, vagy m√°s m√≥don t√°voztak a vil√°gŇĪrbe a Naprendszer fejlŇĎd√©se sor√°n. Az is lehets√©ges, hogy ezek a sz√©nhidrog√©nek az adott bolyg√≥k m√©ly√©be h√ļz√≥dtak le. A Mars atmoszf√©r√°j√°ban nemr√©g tal√°ltak met√°nt, √©s ezt a biol√≥giai aktivit√°s valamikori jelenl√©t√©nek tekintik. Az is bizony√≠tott, hogy a F√∂ld m√©lyebb szintjein szint√©n tal√°lhat√≥ met√°n. Az eljuthatott oda az √≥ce√°nok m√©ly√©n fellelhetŇĎ gerinceken, bar√°zd√°kon ‚ÄĒ noha az √≠gy √°tsziv√°rg√≥ mennyis√©g viszonylag kicsinek tekinthetŇĎ.

Az Egyes√ľlt √Āllamok Energia√ľgyi Miniszt√©riuma √©s a Lawrence Livermore Laborat√≥rium √ļjabb tanulm√°nya szerint nagy mennyis√©gŇĪ met√°nk√©szletek fordulhatnak elŇĎ a f√∂ldk√©regben 97 kilom√©tertŇĎl 194 kilom√©ter m√©lys√©gig. Az olajkitermelŇĎ v√°llalatok azonban ma m√©g csak 9,6 kilom√©ter m√©lys√©gre tudnak lef√ļrni, de csak kŇĎzetlerak√≥d√°sokban. Az izz√≥, v√°ltoz√≥-alakul√≥ kŇĎzetben eddig mind√∂ssze 3,6 kilom√©ter m√©lyre tudtak a f√ļr√≥k behatolni. B√°rmely k√≠s√©rlet arra, hogy behatoljanak olyan m√©lys√©gre, amely m√°r k√∂zel√≠t a f√∂ldk√∂penyhez, a f√ļr√≥eszk√∂z√∂k burkolata megolvadt a nagy nyom√°s √©s hŇĎm√©rs√©klet hat√°s√°ra.

Az eml√≠tett tanulm√°ny a met√°nk√©szletek eredet√©vel kapcsolatban m√°s magyar√°zatot ad. Thomas Gold azt is √°ll√≠totta, hogy a foly√©kony sz√©nhidrog√©n, a kŇĎolaj megtal√°lhat√≥ a F√∂ld m√©ly√©ben. Ezzel a n√©zettel az a probl√©ma, hogy 4572 m√©ter m√©lyen a hŇĎm√©rs√©klet m√°r el√©ri a 135 Celsius-fokot, ami el√©g ahhoz, hogy sz√©tt√∂rje a sz√©nhidrog√©n-k√∂t√©seket. Ami ezekbŇĎl a molekul√°kb√≥l a boml√°s ut√°n megmarad, az a met√°n, amelynek a molekul√°ja csak egyeden sz√©natomot tartalmaz. A petr√≥leumgeol√≥gusok sz√°m√°ra ez nem csup√°n elm√©let, hanem sokszor megtapasztalt √©s idŇĎnk√©nt dr√°g√°n megfizetett t√©ny. Ezek a gyakorlati munk√°t v√©gzŇĎ geol√≥gusok √ļgynevezett kŇĎolaj ‚Äěablakr√≥l" besz√©lnek, amely nagyj√°b√≥l 2250 √©s 4550 m√©ter m√©lyben tal√°lhat√≥, ahol a hŇĎm√©rs√©klet kedvezŇĎ a kŇĎolajmolekul√°k l√©trej√∂tt√©hez. Ha valaki ettŇĎl az ablakt√≥l t√°vol v√©gez pr√≥baf√ļr√°sokat kŇĎolaj√©rt, rendszerint √ľres lukra tal√°l amelyben legfeljebb csak f√∂ldg√°z fordulhat elŇĎ. Vannak olyan r√©tegek, amelyek geol√≥giai fogalmak szerint viszonylag gyorsan mozognak vagy lefel√© vagy f√∂lfel√©.

A ma fŇĎ√°ramlat√ļnak tekinthetŇĎ elm√©let szerint a kŇĎolaj kialakul√°sa kapcsolatban √°ll az √ľled√©kes lerak√≥d√°sokban zajl√≥ folyamatokkal. T√©ny az, hogy az elm√ļlt m√°sf√©l √©vsz√°zadban felt√°rt kŇĎolajmezŇĎk kapcsolatban √°lltak az √ľled√©kes kŇĎzetekkel. M√°sr√©szt nem neh√©z olyan kŇĎzeteket tal√°lni, amelyek egykor a F√∂ld belsej√©ben l√©teztek, olyan m√©lys√©gekben, ahol kedvezŇĎek voltak a felt√©telek az abiotikus kŇĎolaj kialakul√°s√°ra vagy a primordi√°lis petr√≥leumk√©szletek l√©trej√∂tt√©re. Az ilyen kŇĎzetek viszont tipikusan nem tartalmaznak sz√©nhidrog√©n-maradv√°nyokat. Abban a n√©h√°ny ritka esetben, amikor kis mennyis√©gŇĪ sz√©nhidrog√©n-maradv√°nyok fordultak elŇĎ izz√≥ √©s alakul√≥ban l√©vŇĎ kŇĎzetekben, akkor ezek szinte kiv√©tel n√©lk√ľl sz√©nhidrog√©nt tartalmaz√≥ √ľled√©kes kŇĎzetek k√∂zel√©ben voltak. A mindk√©t t√≠pus√ļ kŇĎzetben tal√°lhat√≥ sz√©nhidrog√©nek azonos biom√°rkereket tartalmaztak. (A biom√°rkerek specifikus biok√©miai anyagok, amelyeknek olyan saj√°tos molekul√°ris jellegzetess√©geik vannak, amelyek alkalmass√° teszik ŇĎket, hogy m√©r√©seket v√©gezzenek vel√ľk.)

Thomas Gold √ļgy gondolta: legjobban √ļgy lehetne k√≠s√©retileg igazolni az abiotikus elm√©letet, ha m√©lyen fekvŇĎ krist√°lyos kŇĎzetekben v√©gezn√©nek pr√≥baf√ļr√°sokat. MeggyŇĎzte a sv√©d korm√°nyt, hogy eszk√∂z√∂lj√∂n 1988-ban egy 7,2 kilom√©ter m√©lyre hatol√≥ f√ļr√°st olyan gr√°nitkŇĎzetben, amely kor√°bban egy meteoritbecsap√≥d√°s miatt m√°r sz√©tt√∂redezett √°llapotban volt Ez a sz√©tt√∂redezetts√©g tette lehetŇĎv√© a rendk√≠v√ľl m√©lyre hatol√≥ f√ļr√°st A t√∂bb milli√≥ doll√°ros k√∂lts√©ggel v√©gzett f√ļr√°s eredm√©nyek√©nt siker√ľlt is 80 hord√≥ kŇĎolajat tal√°lni. Ezt a programot 1991-ben √ļjraind√≠tott√°k, de kereskedelmileg kudarcnak bizonyult. Gold azonban ragaszkodott ahhoz a v√©lem√©ny√©hez, hogy a k√≠s√©rleti f√ļr√°sok igazolt√°k elm√©let√©t. A legt√∂bb geol√≥gus azonban tov√°bbra is szkeptikus, √ļgy gondolja, hogy a felt√°rt kŇĎolaj nem m√°s, mint a f√ļr√°s sor√°n keletkezett olajiszap.
Az egykori Szovjetuni√≥ geol√≥gusainak is csup√°n egy kisebbs√©ge √°ll√≠tja hat√°rozottan, hogy az Ukrajn√°ban l√©vŇĎ Dnyeper‚ÄĒDonyec-medenc√©ben v√©gzett m√©lyf√ļr√°sok az ott tal√°lhat√≥ kŇĎzetekben eredm√©nyesek voltak, √©s kitermel√©sre alkalmas kŇĎolajmezŇĎkh√∂z juttatt√°k a kutat√≥kat. Vlagyilen A. Krajuskin professzor, az Ukr√°n Tudom√°nyos Akad√©mia Geol√≥giai Tudom√°nyok Int√©zete KŇĎolajkutat√≥ R√©szleg√©nek eln√∂ke Kijevben a k√∂vetkezŇĎket √≠rta errŇĎl:

‚Äě11 nagy √©s egy √≥ri√°s olaj- √©s g√°zmezŇĎt fedezt√ľnk fel ebben a t√©rs√©gben, amelyrŇĎl 40 √©vvel ezelŇĎtt meg√°llap√≠tott√°k, hogy nem alkalmasak petr√≥leumtermel√©sre. Ezeknek a mezŇĎknek a felt√°r√°s√°t teljes m√©rt√©kben a modern orosz‚ÄĒukr√°n ‚ÄĒ a nagy m√©lys√©gben tal√°lhat√≥ abiotikus kŇĎolajra vonatkoz√≥ ‚ÄĒ elm√©let szerint hajtottuk v√©gre. Azokat a f√ļr√°sokat, amelyek ezekhez a felt√°r√°sokhoz vezettek sz√°nd√©kosan m√©lyen, a krist√°lyos kŇĎzetekben v√©gezt√ľk √©s ez a m√©lyen fekvŇĎ r√©teg az, ahol a kŇĎolajk√©szletek legnagyobb r√©sze tal√°lhat√≥. A tartal√©©kok mennyis√©ge el√©ri a 8200 milli√≥ metrikus tonn√°t (1 metrikus tonna 1000 kilogramm; 1 milli√≥ metrikus tonna pedig 1 milli√°rd kilogramm ‚ÄĒ D. J.), ami megfelel 65 milli√°rd hord√≥ kitermelhetŇĎ kŇĎolajnak amelyhez m√©g hozz√° kell sz√°molni sz√°zmilli√°rd k√∂bm√©ter kitermelhetŇĎ f√∂ldg√°zt. Ez√©rt ez a felt√°r√°si hely √∂sszehasonl√≠that√≥ Alaszka √©szaki lejtŇĎs ter√ľlet√©vel."

F√ľggetlen szak√©rtŇĎi felm√©r√©sek nem t√°masztj√°k al√° ezeket az √°ll√≠t√°sokat. ElŇĎsz√∂r is, az Egyes√ľlt √Āllamok Geol√≥giai F√∂ldm√©rŇĎ Int√©zete nem √©rt egyet azzal, hogy a Dnyeper‚ÄĒDonyec-medence tartal√©kai ekkor√°k lenn√©nek (az int√©zet 2,7 milli√°rd hord√≥ olajtartal√©kr√≥l tesz eml√≠t√©st). M√°sodszor, ha lehets√©ges is, m√©gis szokatlan a m√©lyen fekvŇĎ kŇĎzetekben val√≥ olaj-elŇĎfordul√°s, tov√°bb√° sokf√©le okb√≥l fordulhat elŇĎ kŇĎolaj a nagy m√©lys√©gben tal√°lhat√≥ kŇĎzetekben. A f√ļr√°si folyamatnak kereszt√ľl kell hatolnia e kŇĎzetr√©teg felett fekvŇĎ √ľlep√≠tett kŇĎzeteken, √©s ily m√≥don maga a f√ļr√°s is elŇĎseg√≠theti a kŇĎolaj m√©lyebbre sziv√°rg√°s√°t. √ćgy azt√°n √ļgy tŇĪnik, mintha alulr√≥l j√∂nne a kŇĎolaj. Vannak olyan helyzetek is, amikor a vulk√°ni eredetŇĪ vagy alakul√≥ban l√©vŇĎ metamorfikus kŇĎzetek felfel√© mozognak, illetve az √ľled√©kes kŇĎzetek lefel√©. Ily m√≥don a m√©lyen fekvŇĎ kŇĎzet (basement rock) befedi az √ľled√©kes kŇĎzetet. Bizonyos esetekben ez a r√°rak√≥d√°s el√©rheti a t√∂bb sz√°z n√©gyzetkilom√©ternyi nagys√°got is. A Texaco Angola c√©g szak√©rtŇĎje, Tako Koning OilProduction from Basement Reservoirs(KŇĎolaj-kitermel√©s a m√©lyen fekvŇĎ k√©szletekbŇĎl) c√≠mŇĪ tanulm√°ny√°ban, amely elsŇĎsorban az Egyes√ľlt √Āllamok √©s Venezuela szempontj√°b√≥l foglalkozik a t√©m√°val, olyan p√©ld√°kra hivatkozik, amikor megk√∂v√ľlt agyagpal√°b√≥l j√∂ttek l√©tre kŇĎzetek. Sz√°mos tanulm√°ny hivatkozik arra is, hogy a Dnyeper‚ÄĒDonyec-t√©rs√©gben is megtal√°lhat√≥ak az √ľled√©kes eredetŇĪ kŇĎzetek.

Lehets√©ges-e a kŇĎolajlelŇĎhelyek √ļjrafelt√∂ltŇĎd√©se?

Az abiotikus elm√©let k√∂vetŇĎi gyakran hivatkoznak olyan p√©ld√°kra, amikor kor√°bban kimer√ľlt olajlelŇĎhelyek √ļjrafelt√∂ltŇĎdtek. Az egyik legt√∂bbet hivatkozott p√©lda: Eugene Island. √ćgy nevezik azt a v√≠z al√° ker√ľlt fenns√≠kot, amely mintegy 130 kilom√©terre d√©lre tal√°lhat√≥ Lousiana partjait√≥l a Mexik√≥i-√∂b√∂lben. Chris Bennett a WoddNetDaily.com internetes honlapon √≠gy t√°j√©koztat errŇĎl Sustainable Oil? (Fenntarthat√≥ kŇĎolaj-kitermel√©s?) c√≠mŇĪ √≠r√°s√°ban:

‚ÄěAz 1960-as √©s az 1970-es √©vekben jelentŇĎs mennyis√©gŇĪ kŇĎolajat fedeztek fel egy v√≠z alatti fenns√≠kon, amelyet Eugene 330-nak neveztek, √©s amely naponta 15 000 hord√≥ kiv√°l√≥ minŇĎs√©gŇĪ nyersolajat termelt A nyolcvanas √©vek v√©g√©re a fenns√≠k kitermel√©se napi 4000 hord√≥ra esett vissza, √©s √ļgy tekintett√©k, hogy kimer√ľlt. 1990-ben azonban v√°ratlanul ism√©t napi 15 000 hord√≥ra n√∂vekedett a kitermel√©s. Az ott tal√°lhat√≥ kŇĎolajk√©szlet mennyis√©g√©t, amelyet a 70-es √©vekben 60 milli√≥ hord√≥ra becs√ľltek, 400 milli√≥ hord√≥ra m√≥dos√≠tott√°k. Tov√°bbi √©rdekess√©g, hogy az √ļj kŇĎolaj geol√≥giai kora l√©nyegesen elt√©rt az 1970-es √©vekben kiszivatty√ļzott kŇĎolaj√©t√≥l. A szeizmikus adatok elemz√©se felt√°rta: l√©tezik egy ‚Äěm√©ly t√∂r√©s" (vetŇĎd√©s) a Eugene Island-i kŇĎolajk√©szlet alatt. Ezen a t√∂r√©sen kereszt√ľl √°ramlott fel a kŇĎolajfolyam m√©lyebben fekvŇĎ √©s kor√°bban nem ismert forr√°sb√≥l."

Ez √≠gy √≠g√©retesnek tŇĪnt. A k√∂zelebbi vizsg√°l√≥d√°s azonban m√°s magyar√°zatokhoz vezetett. David S. Holland √©s munkat√°rsai az Eugene Island-i kŇĎolajat tartalmaz√≥ kŇĎzetekrŇĎl meg√°llap√≠tott√°k, hogy jellemzŇĎ volt r√°juk a t√∂r√©sek √°ltal okozott alakv√°ltoztat√°s, valamint a s√≥kupol√°k √©s a s√≥val kapcsolatos vetŇĎd√©sek jelenl√©te. A homok √©s olajpala eredetŇĪ palalerak√≥d√°sok vastag r√©teget k√©peztek. A kevesebb mint 2,5 milli√≥ √©vesnek tekinthetŇĎ fiatalabb kŇĎolajk√©szletek olyan sz√©nhidrog√©nekbŇĎl sz√°rmaztak, amelyek szerves anyagokban gazdag, m√©lyebben fekvŇĎ kŇĎolajpal√°b√≥l keletkeztek. A r√©tegezŇĎd√©s k√ľl√∂nb√∂zŇĎ lerak√≥d√°sok, √©s a nyomukban j√°r√≥ hat√°sok k√∂vetkezt√©ben gyorsan v√°ltozott

Eugene Island kŇĎolajtartal√©kai val√≥ban n√∂vekedtek, de a n√∂veked√©s nagys√°grendje nem tekinthetŇĎ rendk√≠v√ľlinek. √ćgy p√©ld√°ul 1978-t√≥l 1988-ig a jobb kutat√°si √©s kitermel√©si m√≥dszerek is hozz√°j√°rultak egyr√©szt a becs√ľlt tartal√©k, m√°sr√©szt a kitermel√©s n√∂veked√©s√©hez. M√°s √©szak-amerikai kŇĎolajlelŇĎhelyeken is n√∂vekedtek a nyilv√°ntartott tartal√©kok. Ez r√©szben annak a k√∂vetkezm√©nye, hogy a Securit√≠es and Exchange Commission (Amerikai √Črt√©kpap√≠r- √©s TŇĎzsdefel√ľgyelet ‚ÄĒ SEC) jelent√©si k√∂telezetts√©gre vonatkoz√≥ elŇĎ√≠r√°sai megk√∂vetelik, hogy √©vente pontosan k√∂z√∂lj√©k az illet√©kes v√°llalatok, mekkor√°k a kitermel√©s alatt √°ll√≥ kŇĎolajmezŇĎk becs√ľlt tartal√©kai, √©s a megl√©vŇĎ felszerel√©sekkel t√©nylegesen mennyi nyersolajat lehet belŇĎl√ľk kitermelni. Ahogyan n√∂vekszik az adott lelŇĎhelyen mŇĪk√∂d√©sbe helyezett kutak sz√°ma, √ļgy ‚ÄěnŇĎ" a becs√ľlt tartal√©kok nagys√°ga is. Amikor azonban az el√©rhetŇĎ kŇĎolajmennyis√©get kiszivatty√ļzz√°k, akkor a k√©szletek apadnak, √©s a kitermel√©si kv√≥t√°k is cs√∂kkennek.

1989-re Eugene Islanden a kitermelt kŇĎolajmennyis√©g el√©rte a napi 20 000 hord√≥t 1992-re ez napi 15 000 hord√≥ra esett vissza, de hamarosan ism√©t n√∂veked√©snek indult a termel√©s √©s 1996-ban el√©rte a napi 30 000 hord√≥t. EttŇĎl kezdve azonban a termel√©s mennyis√©ge folyamatosan cs√∂kken. A Eugene Islanddel kapcsolatos tapasztalatok arra utalnak hogy val√≥ban l√©teznek olyan m√©lyebben fekvŇĎ kŇĎolajtartalm√ļ kŇĎzetek, amelyekbŇĎl a kŇĎolajmezŇĎk lassan √ļjrat√∂ltŇĎdnek. Azonban az ezt a n√©zetet vall√≥ geol√≥gusok nem k√©sz√≠tenek elm√©leteket a kŇĎolaj primordi√°lis (ŇĎsi, bolyg√≥nk kialakul√°s√°val kapcsolatos) eredet√©rŇĎl.

A Pacific Northwest National Laboratory munkat√°rsa, Kathy Blanchard meg√°llap√≠totta az Oil and Gas ‚ÄĒ 'Renewable Resources'? c√≠mŇĪ tanulm√°ny√°ban, hogy a leg√ļjabb geok√©miai kutat√°sok bizony√≠tott√°k, miszerint a sokf√©le √∂sszet√©telŇĪ kŇĎolajlelŇĎhelyek Eugene Island k√ľl√∂nb√∂zŇĎ kŇĎolajmezŇĎin kapcsolatban √°llnak egym√°ssal, valamint a m√©lyebben fekvŇĎ ‚ÄĒ a jura-kr√©ta f√∂ldt√∂rt√©neti idŇĎszakb√≥l sz√°rmaz√≥ ‚ÄĒ kŇĎzetekkel.

Blanchard √ļgy v√©li, hogy a kŇĎolajnak ez a v√°ndorl√°sa a k√∂zeli kŇĎzetekbŇĎl nem tekinthetŇĎ rendk√≠v√ľlinek √©s ezt a jelens√©get a hagyom√°nyos biol√≥giai eredetet vall√≥ elm√©let alapj√°n elemzi. Az AAPG (American Association of Petroleoum Geologists ‚ÄĒ KŇĎolajgeol√≥gusok Amerikai T√°rsas√°ga) k√∂zreadta David S. Holland √©s munkat√°rsai tanulm√°ny√°t a Eugene Island-i Block 330 jel√∂l√©st viselŇĎ kŇĎolaj-kitermelŇĎ helyrŇĎl, amelyben bŇĎs√©ges bizony√≠t√©k tal√°lhat√≥ a nagy t√°vols√°g√ļ vertik√°lis kŇĎolajk√©szlet mozg√°sr√≥l. K√ľl√∂nb√∂zŇĎ biom√°rkerek √©s a benzintartom√°nyba sorolhat√≥ jelzŇĎanyagok alapj√°n arra a k√∂vetkeztet√©sre jutottak, hogy az itt tal√°lhat√≥ kŇĎolajf√©les√©gek 4572-tŇĎl 4877 m√©terig terjedŇĎ m√©lys√©gekben keletkezhettek. Itt a hŇĎm√©rs√©klet 150-tŇĎl 170 Celsius-fokig terjed. Jelenl√©t√ľk a sek√©ly, √©s hŇĎm√©rs√©kleti szempontb√≥l √©retlen k√©szletekben jelentŇĎs vertik√°lis mozg√°sokat tesz sz√ľks√©gess√©. A k√©szlet √©retts√©ge √©s a benne l√©vŇĎ kŇĎolaj √©retts√©ge k√∂zti k√ľl√∂nbs√©gt√©tel szembe√∂tlŇĎ, √©s arra utal hogy a kŇĎolaj t√∂bb mint 3650 m√©ter m√©lyrŇĎl √©rkezhetett. A f√∂ldk√©reg t√∂r√©svonalai ment√©n t√∂rt√©nŇĎ petr√≥leumv√°ndorl√°s √©rz√©kelhetŇĎ a megfigyelt hŇĎm√©rs√©kletbŇĎl, a sz√©nhidrog√©n anom√°li√°iban a felsz√≠nen, valamint eloszl√°suk alapj√°n az olajat tartalmaz√≥ felsz√≠n alatti r√©tegekben.

A bíomárkerek szerepe

Kor√°bban m√°r eml√≠tett√ľk, hogy a biom√°rkerek olyan specifikus biok√©miai anyagok, amelyeknek saj√°tos molekul√°ris jellegzetess√©geik vannak, s ezek alkalmass√° teszik ŇĎket m√©r√©sek elv√©gz√©s√©re.

Visszat√©rve az √ļgynevezett abiotikus elm√©letre, azt m√°s vonatkoz√°sban is t√ļl√©rt√©kelik. Az ugyancsak m√°r hivatkozott J. F. Kenney, a houstoni Gas Resources Corporation egyik vezetŇĎje ahhoz a kev√©s nyugati geol√≥gushoz tartozik, aki az abiotikus eredet meggyŇĎzŇĎd√©ses h√≠ve. Kenney √≠rja a k√∂vetkezŇĎket:

‚ÄěHozz√°√©rtŇĎ fizikusok, k√©mikusok, vegy√©szm√©rn√∂k√∂k √©s a termodinamik√°ban j√°ratos szakemberek m√°r a XIX. sz√°zad utols√≥ negyed√©tŇĎl kezdve tudj√°k, hogy a term√©szetes petr√≥leum nem biol√≥giai anyagokb√≥l keletkezik."

Ez a meg√°llap√≠t√°s arra utal, hogy manaps√°g m√°r csak n√©h√°ny, a fejlŇĎd√©s menet√©t felfogni k√©ptelen ember az, aki m√©g mindig kitart az idej√©tm√ļlt √©s lej√°ratott t√©veszme mellett, amely szerint a kŇĎolaj biol√≥giai eredetŇĪ anyagokb√≥l sz√°rmazik. Noha az egyetemek √©s az olajv√°llalatok hozz√°√©rtŇĎ szakemberek ezreit alkalmazz√°k, ezek nemcsak kitartanak a biol√≥giai eredet mellett, de mindennapi munk√°jukban erre t√°maszkodnak, √©s sikeresen t√°rj√°k fel az olajlelŇĎhelyeket. A laborat√≥riumi k√≠s√©rletek is ism√©telten al√°t√°masztott√°k, hogy a petr√≥leum t√©nylegesen elŇĎ√°ll√≠that√≥ szerves anyagb√≥l olyan felt√©telek mellett, amelyek ut√°nozni pr√≥b√°lj√°k a geol√≥giai korszakokban fenn√°ll√≥nak tekinthetŇĎ k√∂r√ľlm√©nyeket.

A t√©nyleges helyzet pontosan a ford√≠tottja annak, mint amit Kenney sugalmaz. A legt√∂bb geol√≥gus felt√©telez√©se szerint a kŇĎolaj abiotikus eredet√©re vonatkoz√≥ orosz‚ÄĒukr√°n hipot√©zis az√©rt tekinthetŇĎ idej√©tm√ļlt anakronizmusnak, mert olyan idŇĎszakban keletkezett, amikor m√©g nem v√°lt ismertt√© a modem lemeztektonikus elm√©let. (A tektonika a geol√≥gi√°ban a f√∂ldk√©reg-szerkezettant jel√∂li. A f√∂ldtan f√∂ldk√©reg szerkezet√©vel √©s mozg√°s√°val foglalkoz√≥ √°g√°nak a neve. A tektonizmus kifejez√©s pedig a f√∂ldk√©regben a hegys√©gk√©pzŇĎ erŇĎk hat√°s√°ra v√©gbemenŇĎ alakv√°ltoz√°sokat jel√∂li. A F√∂ldnek az a mintegy 700 m√©ter vastag felsŇĎ √∂ve viseli a tektonoszf√©ra nevet, amely r√©szt vesz a F√∂ldnek a hegys√©g- √©s sz√°razulatk√©pzŇĎ mozg√°saiban.)

A tektonikus mozg√°sok arr√≥l ismertek, hogy radik√°lisan √°trendezik a kŇĎzetr√©tegeket √©s f√∂ldtanilag fiatalabb, √ľled√©kes kŇĎolaj- √©s g√°ztartalm√ļ kŇĎzeteket lent hagynak az als√≥ kŇĎzett√©tegekben. √ćgy bizonyos esetekben azt a l√°tszatot keltik, hogy a kŇĎolaj a prekambrium korszakbeli krist√°lykŇĎzetbŇĎl ered. T√©nylegesen pedig nem ez a helyzet. (A geol√≥gi√°ban prekambriumnak nevezik a f√∂ldt√∂rt√©neti ŇĎskort. A tudom√°ny jelenlegi √°ll√°sa szerint a F√∂ld kialakul√°s√°nak √©s t√∂rt√©net√©nek 4,5 milli√°rd √©ve kezdŇĎd√∂tt √©s 590 milli√≥ √©vvel ezelŇĎtt v√©get √©rt legr√©gebbi korszak√°r√≥l van sz√≥.)

A geol√≥gusok a sz√©nhidrog√©nekben az izotopikus egyens√ļly elemz√©se

A geol√≥gusok a sz√©nhidrog√©nekben az izotopikus egyens√ļly elemz√©se es izot√≥p√ļ, mind√∂ssze alig t√∂bb mint egy sz√°zal√©ka 13-as izot√≥p. (Az izot√≥p szakkifejez√©s jelzi ugyanazon elemnek azonos rendsz√°m√ļ, de k√ľl√∂nb√∂zŇĎ t√∂megsz√°m√ļ √©s ez√©rt elt√©rŇĎ fizikai tulajdons√°g√ļ v√°ltozat√°t. Az izot√≥pok a t√∂megsz√°mt√≥l f√ľggŇĎen fizikai √©s k√©miai tulajdons√°gaikban elt√©rnek.)

A szerves anyag azonban rendszerint kevesebb C-13-at, azaz 13-as izot√≥pot tartalmaz, mert a n√∂v√©nyek fotoszint√©zis√©ben elsŇĎsorban a C-12 izot√≥pok v√°laszt√≥dnak ki, nem pedig a C-13-asok. A kŇĎolaj √©s a f√∂ldg√°z tipikusan olyan ar√°nyban tartalmazza a C-12 √©s C-13 izot√≥pokat, ahogyan azt a biol√≥giai eredetŇĪ anyagok tartalmazz√°k, amely anyagokb√≥l a felt√©telez√©sek szerint a kŇĎolaj sz√°rmazik. A C-12, C-13 ar√°ny olyan √°ltal√°nosan √©rv√©nyes√ľlŇĎ tulajdons√°ga a petr√≥leumnak, ahogyan azt a biol√≥giai eredetre vonatkoz√≥ elm√©let √°ll√≠tja. √Čppen ez√©rt ezt az ar√°nyt nem lehet merŇĎ v√©letlens√©gnek tekinteni.

Ezen t√ļlmenŇĎen a kŇĎolaj tipikusan tartalmaz olyan biom√°rkereket is, amelyek kapcsolatban √°llnak a n√∂v√©nyekben elŇĎfordul√≥ klorofillal, valamint a hemoglobinn√°], azaz a v√∂r√∂s v√©rtestek oxig√©nt tartalmaz√≥ feh√©rj√©j√©vel. M√°s k√©miai nyomot hagy az a kŇĎolaj, amely p√©ld√°ul alg√°kb√≥l keletkezett, √©s m√°st az, amelyik planktonokb√≥l Ez√©rt a geok√©mikusok rutinszerŇĪen haszn√°lj√°k a biom√°rkereket arra, hogy kikeress√©k a kŇĎolajmint√°kat a specifikus kŇĎzetekbŇĎl.

A szervetlen, abiotikus eredetet vall√≥ tud√≥sok √©s kutat√≥k felt√©telez√©se szerint a kŇĎolajban szennyezŇĎd√©s form√°j√°ban ker√ľlnek bele a k√ľl√∂nb√∂zŇĎ k√©miai biom√°rkerek, olyan bakt√©riumokb√≥l, amelyek m√©lyen a f√∂ldk√©reg alatt √©lnek vagy m√°s biol√≥giai maradv√°nyokkal odaker√ľltek. Nem lehet azonban √∂nk√©nyesnek tekinteni a kapcsolatot a biom√°rkerek √©s a kŇĎolajat tartalmaz√≥ anyagok k√∂z√∂tt. EllenkezŇĎleg! Ezek rendszerezhetŇĎek √©s elŇĎre l√°that√≥ak a biol√≥giai eredetet vall√≥ elm√©let alapj√°n. √ćgy p√©ld√°ul egy kŇĎolajat tartalmaz√≥ kŇĎzet biom√°rkerei kapcsolatba hozhat√≥ak a kŇĎzet k√∂rnyezet√©vel. Sz√°razf√∂ldi eredetŇĪ n√∂v√©nyzet biom√°rkerei a kŇĎolajkŇĎzetekben, sz√°razf√∂ldi kŇĎolajmezŇĎkn√©l vagy sek√©lyes tengeri √ľled√©kn√©l fordulnak elŇĎ. Olyan petr√≥leum-biom√°rkerek, amelyek viszont tengeri eredetŇĪ szerves organizmusokkal hozhat√≥k kapcsolatba, csak a tengeri √ľled√©kben tal√°lhat√≥ak
Richard Heinberg e t√©m√°r√≥l az interneten r√∂vid √∂sszefoglal√≥ tanulm√°nyt tett k√∂zz√©, amelyre sz√°mos √©szrev√©tel √©rkezett. Ezek mintegy fel√©t kifejezetten szakemberek √≠rt√°k. Egyik r√©sz√ľk v√©dte az abiotikus elm√©letet, m√°sik r√©sz√ľk b√≠r√°lta azt. J. F. Kenney t√∂m√∂ren √©s meggyŇĎzŇĎen √©rvelt az abiotikus te√≥ria mellett, √©s eddig nem k√©sz√ľlt olyan tanulm√°ny, amely rendszeresen √©s megalapozva c√°folta volna √°ll√≠t√°sait. Olyanok azonban akadtak, akik t√∂bb√©-kev√©sb√© elfogadhat√≥an b√≠r√°lt√°k Kenney n√©h√°ny √°ll√≠t√°s√°t. Ha a kŇĎolaj val√≥ban a f√∂ldk√∂penyben keletkezik, az abiotikus elm√©let h√≠vei nem adtak elfogadhat√≥ magyar√°zatot arra: mik√©nt tud √ļgy m√©lyre hatolni a kŇĎolaj - √°thaladva k√∂zvet√≠tŇĎ t√©rs√©geken, ahol a hŇĎm√©rs√©klet t√ļls√°gosan magas, a nyom√°s pedig t√ļls√°gosan alacsony ‚ÄĒ, hogy a sz√©nhidrog√©n mindezek ellen√©re megmaradhasson.

E tal√°n t√ļls√°gosan is technikai r√©szletek ut√°n t√©rj√ľnk vissza a nagyobb
- a gazdas√°gi, valamint politikai √∂sszef√ľgg√©seket is tartalmaz√≥ - elemz√©shez. EgyelŇĎre nem lehet kiz√°rni, hogy abiotikus eredetŇĪ petr√≥leum nem l√©tezik. A tudom√°nyos megismer√©s v√©gtelen folyamat, hipot√©zisek √©s elm√©letek seg√≠ts√©g√©vel, valamint ezek k√≠s√©rleti ellenŇĎrz√©s√©vel halad elŇĎre. De azt sem lehet azonban √°ll√≠tani, hogy tudom√°nyosan igazolt t√©ny lenne a kŇĎolaj abiotikus eredete. Ehhez sok olyan bizony√≠t√©kot kellene megc√°folni, amelyek a biol√≥giai eredet mellett sz√≥lnak. Itt olyan j√≥l ismert folyamatok √ļjra√©rt√©kel√©s√©re ‚ÄĒ esetleg c√°folat√°ra - is ki kellene t√©rni, amelyeket laborat√≥riumi felt√©telek mellett m√°r bizony√≠tottak.

A szellemileg maga √ļtj√°t j√°r√≥ ember m√°r csak az√©rt is, mert igyekszik a gyeng√©bb p√°rtj√°t fogni, vonz√≥dik a Production Peak Oil elm√©lethez, mint elŇĎremutat√≥ elgondol√°shoz. Amikor azonban egy √ļj elgondol√°s oldal√°ra √°llunk, nem adhatunk elsŇĎbbs√©get neki csup√°n az√©rt, mert √ļj. Ha pedig √ļj, akkor egy mag√°t progressz√≠v szem√©lynek tekintŇĎ embernek illik elfogadnia √©s t√°mogatnia. Gondoljunk csak arra, mennyire unalmas, elkoptatott, sŇĎt ŇĎskonzervat√≠v, hogy az ember a l√°b√°n j√°r. √Čs mennyire modern, sŇĎt posztmodern elgondol√°s lenne, ha m√°t√≥l kezdve pl. a kez√©n j√°rna. A tudom√°nyban is eg√©szen addig ragaszkodni kell a hagyom√°nyokhoz, am√≠g azokat nyom√≥s √©rvek √©s t√©nyek t√°masztj√°k al√°. A jelen helyzetben teh√°t nem d√∂nthetŇĎ el, hogy a Production Peak Oil csak az emberis√©g ijesztget√©s√©re szolg√°l√≥ propaganda, √©s nagyobb profit kipr√©sel√©s√©re szolg√°l√≥ √ľzleti fog√°s, vagy pedig nagyon is sz√°m√≠t√°sba veendŇĎ fontos k√∂r√ľlm√©ny. A tudom√°nyos k√∂zv√©lem√©nyben egy napon l√©trej√∂het a megegyez√©s, hogy a kŇĎolaj, vagy annak egy r√©sze t√©nylegesen nem biol√≥giai eredetŇĪ. Sz√°m√≠t√°sba kell venni, hogy val√≥ban l√©tezhetnek 32 kilom√©ter m√©lyen a f√∂ldfelsz√≠n alatt met√°nr√©tegek. De nyomban fel kell tenni a k√©rd√©st, hogy egy ilyen tudom√°nyos megegyez√©snek vannak-e gyakorlati k√∂vetkezm√©nyei, √©s hozz√°j√°rulnak-e annak a k√©rd√©snek a megv√°laszol√°s√°hoz, hogy kimer√ľlŇĎben vannak-e F√∂ld√ľnk kŇĎolajtartal√©kai vagy sem?

A rendelkez√©sre √°ll√≥ jelent√©sekbŇĎl, amelyek m√°r sz√°m√≠t√°sba veszik a sza√ļd-ar√°biai √©s a texasi olajkitermel√©s adatait is, azt lehet kiolvasni, hogy a kitermelhetŇĎ olajmezŇĎk felt√°r√°sa cs√∂kken, √©s ez a folyamat m√°r 1960 √≥ta tart. A n√©lk√ľl√∂zhetŇĎ termel√©si kapacit√°sok gyakorlatilag eltŇĪntek. A r√©gi √≥ri√°s olajmezŇĎk, amelyek biztos√≠tott√°k a vil√°gtermel√©s t√∂bbs√©g√©t, vagy k√∂zel√≠tenek kitermel√©si lehetŇĎs√©g√ľk cs√ļcs√°hoz, vagy m√°r azon t√ļl is haladtak EttŇĎl nem mentesek azok az oroszorsz√°gi olajmezŇĎk sem, amelyekre az abiotikus elm√©let h√≠vei bizony√≠t√©kk√©nt hivatkoznak.

2004 j√ļnius√°ban az Orosz F√∂der√°ci√≥ Energiahivatal√°nak vezetŇĎje bejelentette, hogy a 2005. √©vi termel√©s vagy az elŇĎzŇĎ √©vi szintj√©n marad, vagy ann√°l kisebb lesz. M√°s orosz hivatalos szem√©lyek azt is k√∂z√∂lt√©k, hogy az orosz kŇĎolaj-kitermel√©s szintj√©t nem lehet n√©h√°ny √©vn√©l tov√°bb fenntartani.

Peak Oíl: Tudományos vagy politikai kérdés?

A m√°r kifejtett √©rvek nyom√°n meg√°llap√≠thatjuk, hogy a kŇĎolaj eredete sok√°ig szakmai k√©rd√©s volt, amely elsŇĎsorban az illet√©kes szaktudom√°nyok mŇĪvelŇĎit, geol√≥gusokat, vegy√©szeket, fizikusokat √©rintett. Ez megv√°ltozott, mert az energiaell√°t√°sban mutatkoz√≥ neh√©zs√©gek k√∂vetkezt√©ben a kŇĎolaj eredete elsŇĎrendŇĪ vil√°gpoktikai k√©rd√©ss√© v√°lt. Fontos lenne tudni: mennyi kŇĎolajtartal√©kkal rendelkezik F√∂ld√ľnk, √©s mennyire lehet t√°maszkodni a kŇĎolaj eredet√©vel kapcsolatban az abiotikus elm√©letekre? A tudom√°nyos √©s a politikai √©rvek √∂sszecsap√°sa eredm√©nyezte a Production Peak Oil vit√°t Ez a vita nagym√©rt√©kben √°tpolitiz√°l√≥dott, √©s a geol√≥giai szakfoly√≥iratokb√≥l benyomult a fŇĎ√°ramlat√ļ elektronikus √©s nyomtatott t√∂megt√°j√©koztat√°sba. Az Oil Peak szorosan kapcsol√≥dik ahhoz a n√©zethez, hogy a sz√©nhidrog√©n energiahordoz√≥k v√©ges mennyis√©gben √°llnak rendelkez√©sre. Sok k√∂zgazd√°sz ezt a n√©zetet soha nem fogadta el, mert az ŇĎ szempontjuk szerint egy energiahordoz√≥ forr√°s el√©rhetŇĎs√©ge, kitermelhetŇĎs√©ge √©s gazdas√°goss√°ga elsŇĎsorban az √°rt√≥l f√ľgg, nem pedig fizikai-geol√≥giai t√©nyezŇĎktŇĎl.

Tov√°bb √©l√©nk√≠tette √©s bonyol√≠totta a vit√°t az, amikor k√∂zpontj√°ba az az √°ll√≠t√°s ker√ľlt, hogy a kŇĎolaj nem korl√°tozott, hanem korl√°tlan mennyis√©gben √°ll rendelkez√©sre. Az abiotikus elm√©let, ahogy azt m√°r kifejtett√ľk, azt √°ll√≠tja, hogy a F√∂ld k√∂peny√©ben folyamatosan √ļjrak√©pzŇĎdnek a sz√©nhidrog√©nek. EbbŇĎl viszont az k√∂vetkezik, hogy Peak Oilra nem is fog soha sor ker√ľlni. Az abiotikus elm√©let egyes k√©pviselŇĎi meglehetŇĎsen erŇĎszakosak. Olyanok is akadnak k√∂z√∂tt√ľk, akik szerint a Peak Oil m√∂g√∂tt val√≥j√°ban titkos politikai strat√©gia h√ļz√≥dik meg. Ez a strat√©gia t√∂bbek k√∂z√∂tt arra is alkalmas volt, hogy George W. Bush eln√∂knek k√©nyelmes magyar√°zatot ny√ļjtson arra vonatkoz√≥an, hogy az Egyes√ľlt √Āllamok mi√©rt foglalta el Irakot √©s mi√©rt erŇĎs√≠ti folyamatosan a jelenl√©t√©t a K√∂zel-Kelet t√©rs√©g√©ben.

Az abiotikus elm√©let h√≠veinek √©rvei a tudom√°nyosan is megalapozott √©rvektŇĎl a misztikus √©s titkos √∂sszef√ľgg√©seken √°t a politikailag kellemetlen, sŇĎt vesz√©lyes n√©zetekig terjednek. Ha az objektivit√°s √©rdek√©ben a vit√°b√≥l elt√°vol√≠tjuk a politikailag szalonk√©ptelennek tekinthetŇĎ n√©zeteket, akkor is √ľgyelemmel kell lenn√ľnk arra, hogy egy √°tlagos mŇĪvelts√©gŇĪ ember, aki nem tekinthetŇĎ specialist√°nak, nem k√©pes arra, hogy √°tr√°gja mag√°t azokon a tudom√°nyos ismereteken, amelyek n√©lk√ľl az abiotikus te√≥ria nem √©rthetŇĎ meg. Ez√©rt az eddig kifejtetteket egyszerŇĪ √©s k√∂z√©rthetŇĎ form√°ban √∂szszefoglaljuk:

Abb√≥l indulunk ki, hogy az abiotikus ‚ÄĒ vagyis a kŇĎolaj szerveden eredet√©re vonatkoz√≥ ‚ÄĒ elm√©let helyes. Nos, ebbŇĎl milyen k√∂vetkezm√©nyek sz√°rmaznak r√°nk, emberekre, √©s milyenek F√∂ld√ľnk bioszf√©r√°j√°ra? Ha √ļgy tal√°ljuk, hogy a k√∂vetkezm√©nyek nem egyeznek meg azzal, amit l√°tunk √©s tapasztalunk, akkor biztons√°ggal elvethetj√ľk az abiotikus elm√©letet. √ögy utas√≠thatjuk el, hogy nem kellett √°tr√°gni magunkat a geol√≥gia leg√ļjabb egyetemi tank√∂nyvein. Ha elv√©gezz√ľk ezt a mŇĪveletet, akkor √ļgy tal√°lhatjuk, hogy vagy csek√©lyek ezek az √©rz√©kelhetŇĎ k√∂vetkezm√©nyek vagy pedig irrelev√°nsak ‚ÄĒ azaz olyanok amelyeket nem kell sz√°m√≠t√°sba venni, mert l√©nyegtelenek.
Ugo Bardi egyetemi tan√°r, a Firenzei Egyetem K√©miai Int√©zet√©nek igazgat√≥ja szerint az abiotikus elm√©letnek val√≥j√°ban k√©t v√°ltozata l√©tezik: egy gyenge √©s egy erŇĎs. A gyenge abiotikus elm√©let szerint a kŇĎolaj nem biol√≥giailag alakul ki, de mennyis√©ge nem t√∂bb, mint az√© a petr√≥leum√©, amelyrŇĎl a geol√≥gusok felt√©telezik, hogy a hagyom√°nyos elm√©let szerint l√©trej√∂hetett. Ennek a v√°ltozatnak teh√°t csek√©ly a politikai jelentŇĎs√©ge. Az erŇĎs abiotikus elm√©let szerint a kŇĎolaj olyan gyorsas√°ggal k√©pzŇĎdik, hogy el√©gs√©ges a kitermelt cseppfoly√≥s √©s g√°z halmaz√°llapot√ļ sz√©nhidrog√©nek p√≥tl√°s√°ra. Ez azt jelenti, hogy t√≠zezerszer gyorsabban k√©pzŇĎdik, mint ami eddig ismert volt a petr√≥leumgeol√≥gi√°ban. Ennek az √°ll√≠t√°snak azonban m√°r nagyon s√ļlyos politikai vonatkoz√°sai vannak. Mindk√©t v√°ltozat szerint a petr√≥leum √ļgy k√©pzŇĎdik, hogy a sz√©nsav valamely s√≥ja k√©miai reakci√≥ba l√©p a vas-oxiddal √©s v√≠zzel bolyg√≥nknak azon t√©rs√©g√©ben, amit f√∂ldk√∂penynek neveznek, √©s amely m√©lyen F√∂ld√ľnk√∂n bel√ľl helyezkedik el. Thomas Gold professzor 1993-ban publik√°lt tanulm√°nya azt is felt√©telezi, hogy a f√∂ldk√∂peny hatalmas kiterjed√©sŇĪ t√°roz√≥, √©s az eml√≠tett k√©miai reakci√≥ban r√©szt vevŇĎ alkot√≥elemek csak n√©h√°ny milli√°rd √©v sor√°n mer√ľlhetnek ki.. Ugo Bardi szerint ez nem √©sszerŇĪden felt√©telez√©s, mert a f√∂ldk√∂peny val√≥ban hatalmas m√©retŇĪ.

E mechanizmus k√∂vetkezt√©ben √≥ri√°si mennyis√©gŇĪ sz√©nhidrog√©n √°ramlik felfel√© a f√∂ldk√∂penybŇĎl bolyg√≥nk felsz√≠n√©re. Ezt a hatalmas menynyis√©gŇĪ sz√©nhidrog√©nt a bakt√©riumok anyagcser√©vel √°talak√≠tj√°k, √©s ily m√≥don sz√©n-dioxid keletkezik. A sz√©n-dioxid mennyis√©ge pedig m√°r nagy hat√°ssal van atmoszf√©r√°nk hŇĎm√©rs√©klet√©re. A sz√©n-dioxid koncentr√°ci√≥j√°t k√©t biol√≥giai ciklus szab√°lyozza. Az egyik a fotoszintetikus ciklus, a m√°sik a szilik√°t (kovasavas s√≥) sz√©tm√°l√°s√°val, er√≥zi√≥j√°val kapcsolatos ciklus. MindkettŇĎnek van ebben a k√∂rforg√°sban negat√≠v visszacsatol√°sa. Ez a visszacsatol√°s hossz√ļ t√°von olyan keretek k√∂z√∂tt tartja a sz√©n-dioxid koncentr√°ci√≥j√°t, hogy biztos√≠tva van a megfelelŇĎ hŇĎm√©rs√©klet az √©lŇĎl√©nyek sz√°m√°ra.

Ha az abiotikus kŇĎolaj val√≥ban hatalmas mennyis√©gben l√©tezne, nagy zavart okozna a sz√©nhidrog√©nek √©s a sz√©n-dioxid eme k√©t ciklus√°ban. A gyenge abiotikus elm√©let eset√©ben felt√©telezhetŇĎ, hogy a f√∂ldk√∂penybŇĎl eredŇĎ sz√©n el√©g kev√©s ahhoz, hogy megk√ľzdj√∂n a biol√≥giai ciklusokkal, √©s fennmaradhasson a sz√©n-dioxid-koncentr√°ci√≥ feletti kontrollja. Az erŇĎs abiotikus elm√©let szerint azonban ez m√°r nem k√©pzelhetŇĎ el. A kŇĎolaj-kisziv√°rg√°s mennyis√©ge t√∂bb milli√≥nyi √©v alatt olyan m√©rt√©kŇĪ lenne, hogy val√≥s√°ggal √ļszn√°nk √©s megfulladn√°nk a kŇĎolajmennyis√©gben.

Ez√©rt nem lehet azon csod√°lkozni, hogy az abiotikus elm√©let h√≠vei ‚ÄĒ szinte kiv√©tel n√©lk√ľl - az elm√©let gyenge v√°ltozat√°t r√©szes√≠tik elŇĎnyben. Thomas Gold professzor a m√°r hivatkozott 1993-ban publik√°lt tanulm√°ny√°ban egyszer sem eml√≠ti, hogy az olajkutak √ļjrat√∂ltŇĎdnek A gyenge v√°ltozat√ļ elm√©let sem ad azonban magyar√°zatot sz√°mos jelens√©gre. √ćgy p√©ld√°ul nem magyar√°zza meg mi√©rt van az, hogy a kŇĎolajlelŇĎhelyek csaknem mindig kapcsolatban √°llnak a nagyar√°ny√ļ biol√≥giai lerak√≥d√°sok oxid√°l√°st√≥l mentes idŇĎszakaival. Az abiotikus elm√©letet azonban nem lehet t√°madhat√≥s√°ga ellen√©re sem - mint helytelent - figyelmen k√≠v√ľl hagyni.

√ćgy jutunk el ahhoz a k√©rd√©shez, hogy egy√°ltal√°n mi a jelentŇĎs√©ge a gyakorlatban az abiotikus elm√©letnek? Az erŇĎs v√°ltozatot hamisnak tekinthetj√ľk, √©s ez√©rt nem elfogadhat√≥. A gyenge v√°ltozatot pedig az√©rt tekinthetj√ľk irrelev√°nsnak, mert m√©g ha igaz is, gyakorlati hat√°sa csek√©ly. Egyik k√∂vetkezm√©nyek√©nt √°t kell majd √≠rni a geol√≥giai tank√∂nyveket, de ez aligha fog v√°ltoztatni azon, hogy az emberis√©gnek szembe kell n√©znie a rendelkez√©s√©re √°ll√≥ kŇĎolajmennyis√©g fokozatos cs√∂kken√©s√©vel.

Thomas Gold √©s n√©h√°ny hasonl√≥ gondolkod√°s√ļ elm√©leti √©s gyakorlati szakember √ļgy v√©lte, hogy az abiotikus elm√©let gyenge v√°ltozata is hat√°ssal lehet a kŇĎolaj-kitermel√©s j√∂vŇĎj√©re. √ćgy p√©ld√°ul elŇĎseg√≠theti, hogy olyan helyeken is v√©gezzenek m√©lyf√ļr√°sokat, ahol eddig nem ker√ľlt r√°juk sor. E szakemberek szerint van es√©ly arra, hogy ily m√≥don is √ļjabb kŇĎolaj- √©s g√°zlelŇĎhelyeket t√°rjanak fel. Figyelembe kell azonban venni, hogy min√©l m√©lyebbre f√ļrunk a kŇĎolaj√©rt, ann√°l gazdas√°gtalanabb a kitermel√©se. Ma m√©g gazdas√°gtalan a t√≠z kilom√©tern√©l m√©lyebbrŇĎl t√∂rt√©nŇĎ kitermel√©s.

Arra is figyelemmel kell lenni, hogy a kŇĎolaj-geol√≥gia olyan gyakorlati ter√ľlet, amely a kŇĎolaj ut√°ni kutat√°s gyakorlat√°b√≥l fejlŇĎd√∂tt ki, ahol nagy szerepe volt a pr√≥b√°lgat√°s, vagyis a ‚Äětrial and error" m√≥dszer√©nek. A geol√≥gusok sok f√°rads√°g √°r√°n tanult√°k meg, hogy hol szabad f√ļrniuk, √©s hol nem. E gyakorlati munk√°juk sor√°n alak√≠tott√°k ki elm√©leti modellj√ľket, amit egyszerŇĪen az√©rt haszn√°lnak, mert seg√≠ti a munk√°jukat √Čppen ez√©rt neh√©z k√©telkedni a felk√©sz√ľlt petr√≥leumgeol√≥gusok egym√°st k√∂vetŇĎ nemzed√©keinek felhalmoz√≥dott tapasztalataiban.

Mindezek alapj√°n azt is √°ll√≠thatn√°nk, hogy a kŇĎolaj eredet√©re vonatkoz√≥ abiotikus elm√©let nyugodtan mellŇĎzhetŇĎ a k√∂z√©leti vit√°kb√≥l. Ezt az√©rt nem tehetj√ľk, mert a Peak Oil problematik√°j√°nak fontos politikai tartalma van. Aki e t√©ma ut√°n kutat, pl. az interneten, sok olyan √≠r√°ssal tal√°lkozik, amely a Production Peak Oil koncepci√≥t m√°r szervesen be√©p√≠tette abba a vil√°got ir√°ny√≠t√≥ ‚Äě√∂sszeesk√ľv√©sbe", amely szerint a glob√°lis fŇĎhatalom a Peak Oil problematik√°t is csak az√©rt tal√°lta ki, hogy ijesztgesse vele az emberis√©get, √©s m√©g magasabbra sr√≥folhassa a kŇĎolaj √°r√°t.

E sorok √≠r√≥j√°nak m√°r t√∂bbsz√∂r is kifejtett v√©lem√©nye szerint l√©tezik egy olyan glob√°lis fŇĎhatalom, amely a p√©nzrendszer mag√°nmonop√≥lium√°ra t√°maszkodva m√°r hosszabb idŇĎ √≥ta sikeresen centraliz√°lja a saj√°t ellenŇĎrz√©se alatt a vil√°g vagyon√°t. Erre vonatkoz√≥an kidolgozott strat√©gi√°val √©s a v√©grehajt√°shoz sz√ľks√©ges int√©zm√©nyi rendszerrel is rendelkezik. Elk√©pzel√©seinek jelentŇĎs r√©sz√©t ‚ÄĒ az eredm√©nyess√©g √©rdek√©ben ‚ÄĒ titokban tartja. A glob√°lis fŇĎhatalom ir√°ny√≠t√≥inak √©s h√°l√≥zatainak ezt a koordin√°lt cselekv√©s√©t, amely egy titkos strat√©gi√°t hajt v√©gre, lehet √∂sszeesk√ľv√©snek is minŇĎs√≠teni. Ez csak sz√≥haszn√°lat k√©rd√©se. Az t√©ny, hogy a kŇĎolaj √°ra soha nem l√°tott magass√°gokba sz√∂k√∂tt, √©s az is t√©ny, hogy a vil√°got ir√°ny√≠t√≥ fŇĎhatalom √≥ri√°si hasznot h√ļz ebbŇĎl.

Felmer√ľl az a k√©rd√©s is, hogy t√©nylegesen milyen haszonnal j√°rna az emberis√©g sz√°m√°ra, ha a kŇĎolaj kimer√≠thetetlen energiaforr√°s lenne? T√∂bb olyan tud√≥s is van, aki szerint a kŇĎolaj felfedez√©se hossz√ļ t√°v√ļ hat√°saiban val√≥j√°ban h√°tr√°nyos volt az emberis√©g sz√°m√°ra. Ha korl√°tlan mennyis√©gben √°llna rendelkez√©sre kŇĎolaj, az val√≥sz√≠nŇĪleg elej√©t venn√© a nyer√©szked√©st c√©lz√≥ √°remelked√©seknek √©s a kŇĎolajhi√°ny k√∂vetkezt√©ben elŇĎ√°ll√≥ katasztrof√°lis helyzet kialakul√°s√°nak. Ezzel az elŇĎnnyel szemben viszont n√∂vekedne a vil√°ggazdas√°g f√ľggŇĎs√©ge a kŇĎolajt√≥l, √©s a n√∂vekvŇĎ kŇĎolaj fogyaszt√°s √≥ri√°si mennyis√©gŇĪ sz√©n-dioxidot juttatna az atmoszf√©r√°ba. Ennek k√∂vetkezt√©ben tov√°bb s√ļlyosbodn√°nak a k√∂rnyezetszennyez√©ssel kapcsolatos probl√©m√°k, √≠gy p√©ld√°ul az √©lŇĎvil√°g pusztul√°sa, a biol√≥giai soksz√≠nŇĪs√©g fokoz√≥d√≥ eltŇĪn√©se. A kŇĎolajerŇĎforr√°sok kimer√ľl√©se val√≥ban rossz h√≠r, de legal√°bb olyan rossz lenne az is, ha korl√°tlan mennyis√©gben √°llna rendelkez√©sre kŇĎolaj, mert akkor az emberis√©g sz√°m√°ra l√©tfontoss√°g√ļ bioszf√©r√°t, a F√∂ld√ľnket k√∂r√ľlvevŇĎ levegŇĎr√©teget szennyezn√© be j√≥v√°teheteden√ľl.

Ehhez a t√©m√°hoz kapcsol√≥dik az, hogy a Deutsche Bank kutat√°si r√©szleg√©nek elemzŇĎi szerint kŇĎolajb√≥l 43, f√∂ldg√°zb√≥l pedig 64 √©v tartal√©kkal rendelkezik az emberis√©g. A jelent√©s k√©sz√≠tŇĎi szerint azzal kell sz√°molni, hogy lez√°rul az emberis√©g gazdas√°gt√∂rt√©net√©nek az a korszaka, amely a kŇĎolajhoz √©s a f√∂ldg√°zhoz, mint meghat√°roz√≥ energiahordoz√≥hoz k√∂tŇĎd√∂tt. Ha idŇĎk√∂zben √ļjabb kŇĎolaj- √©s f√∂ldg√°zmezŇĎket fedezn√©nek fel, illetve eddig ismeretlen kitermel√©si technol√≥gi√°t fejleszten√©nek ki, akkor ez a 43, illetve 64 √©ves idŇĎhat√°r kitol√≥dhat. A rendelkez√©sre √°ll√≥ idŇĎ alatt - a k√©szlet fogy√°sa miatt ‚ÄĒ fokozatos dr√°gul√°ssal kell sz√°molni.
A Deutsche Bank jelent√©s√©t √∂ssze√°ll√≠t√≥ Josef Auer szerint t√≠z √©v m√ļlva ak√°r 60 doll√°ros hord√≥nk√©nti olaj√°r is elk√©pzelhetŇĎ. Az OECD- (Organization for Economic Cooperation and Development - a Gazdas√°gi Egy√ľttmŇĪk√∂d√©si √©s Fejleszt√©si Szervezet) orsz√°gok termel√©se 25 √©v m√ļlva a jelenlegi napi 21,1 milli√≥ hord√≥r√≥l 12,7 milli√≥ra cs√∂kken. Az OPEC- (Organization Petroleum Exporting Countries ‚ÄĒ KŇĎolajexportŇĎr Orsz√°gok Szervezete) orsz√°gok termel√©se meghat√°roz√≥ lesz √©s a jelenlegi napi 28,2 milli√≥ hord√≥r√≥l napi 64,8 milli√≥ hord√≥ra n√∂vekszik. Ez azt jelenti, hogy az OPEC kez√©ben lesz a vil√°g termel√©s√©nek 53%-a, a jelenlegi 37%-kal szemben. A Perzsa-√∂b√∂l ment√©n elter√ľlŇĎ orsz√°gok r√©szesed√©se 51,8 milli√≥ hord√≥, ami azt jelenti, hogy a vil√°ggazdas√°g m√©g ink√°bb f√ľgg majd ettŇĎl a t√©rs√©gtŇĎl.

Az olajf√ľggŇĎs√©get cs√∂kkentheti az, hogy a kŇĎolajjal szemben a sz√©ntartal√©kok k√©tsz√°z √©vre elegendŇĎek. Figyelemre m√©lt√≥ az a k√∂r√ľlm√©ny is, hogy fokozatosan megv√°ltozik a nukle√°ris erŇĎmŇĪvekkel szemben tan√ļs√≠tott be√°ll√≠t√≥d√°s. Saj√°tos n√©met helyzet az, hogy a z√∂ldek nyom√°s√°ra a jelenlegi koal√≠ci√≥ olyan jogszab√°lyokat fogadtatott el, amelyek szerint 2020-ig fokozatosan le kellene √°ll√≠tani az atomerŇĎmŇĪveket N√©metorsz√°gban. Re√°lis az az elk√©pzel√©s, hogy ha a k√∂vetkezŇĎ v√°laszt√°sokon az uni√≥p√°rtok ker√ľlnek korm√°nyra, akkor ezt a le√°ll√≠t√°si programot visszavonj√°k. Az √ļgynevezett harmadik gener√°ci√≥s atomerŇĎmŇĪvek, amelyek az eddigiekn√©l kevesebb ur√°niumot haszn√°lnak fel √©s egyben j√≥val biztons√°gosabbak, val√≥sz√≠nŇĪleg √ļjb√≥l fontos energiaforr√°sok lesznek. Ňźket kieg√©sz√≠thetik azok a leg√ļjabb technol√≥gi√°val mŇĪk√∂dŇĎ sz√©nerŇĎmŇĪvek, amelyek m√°r k√∂rnyezetbar√°tok √©s csak igen kev√©s k√°ros√≠t√≥ anyagot bocs√°tanak ki.

Mi √ļgy gondoljuk, hogy a legnagyobb j√∂vŇĎ elŇĎtt a meg√ļjul√≥ energiaforr√°sok √°llnak, s ezeknek a r√©szar√°nya ugr√°sszerŇĪen fog n√∂vekedni. M√©g a v√≠zenergi√°nak is vannak tartal√©kai, de terjed a sz√©lenergia √©s a napenergia fokozott kihaszn√°l√°sa is. A bioenergia elŇĎtt szint√©n √≥ri√°si lehetŇĎs√©gek √°llnak. Itt most csak utaln√©k a ‚Äěmiscanthus"-ra, vagyis a k√≠nai n√°dra, amelybŇĎl k√ľl√∂nb√∂zŇĎ c√©lokra felhaszn√°lhat√≥ biomassza √°ll√≠that√≥ elŇĎ. Ez √°tt√∂r√©st hozhat a n√∂v√©nyi anyagb√≥l elŇĎ√°ll√≠tott gazdas√°gos energiatermel√©s ter√ľlet√©n. ElŇĎrejelz√©sek szerint az Eur√≥pai Uni√≥ban az √©vtized v√©g√©ig az elektromos energia termel√©s√©ben a meg√ļjul√≥ energiaforr√°sok r√©szar√°nya el√©rheti a 21%-ot, ahogy errŇĎl a HVG 2005. janu√°r 8-i sz√°m√°nak 62. oldal√°n, Weyer B√©la cikk√©ben is olvashatunk.

Nem lehet sz√°m√≠t√°son k√≠v√ľl hagyni, hogy a tudom√°ny elŇĎrehaladt√°val megold√≥dhat a szab√°lyozott magf√ļzi√≥ bonyolult probl√©m√°ja is. A futurol√≥gus szakemberek szerint azonban v√°rhat√≥an csak a k√∂vetkezŇĎ √©vsz√°zadban lesz ez el√©rhetŇĎ energiaforr√°s az emberis√©g sz√°m√°ra.

Az amerikai John Perkins Confession of An Economic Hitman (Egy gazdas√°gi b√©rgyilkos vallom√°sai) c√≠mŇĪ k√∂nyv√©ben a kŇĎolaj vil√°ggazdas√°gi √©s vil√°gpolitikai szerep√©vel is foglalkozik. K√∂nyv√©ben utal r√°, hogy az Egyes√ľlt √Āllamokban m√°r nem √©rv√©nyes√ľl a lincolni elv ‚ÄěGovernment of the people, for the people, by the people", azaz a n√©p korm√°nyzata, a n√©p √°ltal, a n√©p√©rt Felv√°ltotta a ‚ÄěGovernment of the corporations, for the corporations, by the corporations", azaz a mag√°nc√©gek korm√°nyzata, a mag√°nc√©gek √°ltal a mag√°nc√©gek √©rdek√©ben. √Ė maga az Egyes√ľlt √Āllamokat korm√°nyz√≥ uralkod√≥ csoport szolg√°lat√°ban, amelyet ŇĎ ‚Äěcorporatocracy"-nak nevez, √©vekig dolgozott az√©rt, hogy ez az √©rdekcsoport az ellenŇĎrz√©se al√° vehesse a vil√°g erŇĎforr√°sait, t√∂bbek k√∂z√∂tt a legfontosabb kŇĎolajtermelŇĎ orsz√°gait. K√∂nyv√©ben, amely 2004-ben jelent meg, besz√°mol arr√≥l hogy egy Consulting firm (√ľzleti tan√°csad√≥ v√°llalat) vezetŇĎjek√©nt val√≥j√°ban az√©rt kereste fel a k√ľl√∂nb√∂zŇĎ orsz√°gokat, hogy azokat min√©l nagyobb m√©rt√©kben elad√≥s√≠tsa. Ennek a fŇĎ m√≥dszere az volt, hogy ŇĎ √©s t√°rsai milli√°rdos nagys√°grendŇĪ k√∂lcs√∂n√∂ket k√©nyszer√≠tettek ezekre az orsz√°gokra hatalmas √©s felesleges projektek finansz√≠roz√°sa √©rdek√©ben. Szorgalmazt√°k √≥ri√°s erŇĎmŇĪvek, nagy befogad√°s√ļ tengeri kik√∂tŇĎk, orsz√°gutak, ipari parkok √©s m√°s, ehhez hasonl√≥k meg√©p√≠t√©s√©t. EzekbŇĎl a projektekbŇĎl az elad√≥s√≠t√°sra kiszemelt orsz√°gok lak√≥inak nem sok elŇĎny√ľk volt Az a v√©kony kompr√°dor r√©teg tett szert csup√°n nagy profitra, amelyik egy√ľttmŇĪk√∂d√∂tt az amerikaiakkal. Amikor azt√°n elj√∂tt a k√∂lcs√∂n√∂k √©s kamataik visszafizet√©se, ezek az orsz√°gok term√©szetesen nem tudtak eleget tenni ad√≥ss√°gszolg√°lati k√∂telezetts√©geiknek. Ekkor a hitelezŇĎk arra k√©nyszer√≠tett√©k az ad√≥s orsz√°gokat, hogy adj√°k √°t term√©szeti erŇĎforr√°saikat, mindenekelŇĎtt a kŇĎolajukat ‚ÄĒ rendk√≠v√ľl olcs√≥ √°ron.

Ezzel kapcsolatban John Perkins egyenesen azt mondja, hogy a kŇĎolaj val√≥s√°gos √°tok az emberis√©gen, mert felhaszn√°l√°s√°val √≥ri√°si k√°rokat okozott a term√©szeti k√∂rnyezetben, √©s t√∂nkretette a vil√°ggazdas√°g jelentŇĎs r√©sz√©t ‚ÄĒ k√ľl√∂n√∂sen a harmadik vil√°g orsz√°gainak gazdas√°g√°t, de sz√°mos n√©pnek m√©g a kult√ļr√°j√°t is felsz√°molta. Ma m√°r az a bizonyos Global Empire rendelkezik a vil√°g erŇĎforr√°sainak t√ļlnyom√≥ t√∂bbs√©g√©vel, amelynek ŇĎ is a frontembere volt.

K√∂nyv√©ben besz√°mol arr√≥l, hogy ez a ‚ÄěGlobal Empire" legmagasabb szintŇĪ k√©pviselŇĎit k√ľldte a sza√ļdi uralkod√≥h√°zhoz, amelynek a k√©pviselŇĎirŇĎl tudt√°k, hogy korruptak √©s megvesztegethetŇĎk. Felaj√°nlott√°k nekik, hogy az amerikai hatalom megv√©delmezi rendk√≠v√ľl ingatag helyzet√ľket, de cser√©be olcs√≥n √°t kell adniuk a kŇĎolaj feletti rendelkez√©st a ‚ÄěGlobal Empire" r√©sz√©re.

A sza√ļdi uralkod√≥h√°z hatalm√°nak megszil√°rd√≠t√°s√°hoz sz√ľks√©g volt az arab vil√°g t√∂bbi fontos orsz√°g√°nak is az ellenŇĎrz√©s al√° v√©tel√©re. Ezek k√∂z√ľl is kiemelkedett Irak ‚ÄĒ egyr√©szt strat√©giai helyzet√©n√©l fogva, m√°sr√©szt az√©rt, mert a K√∂zel-Kelet egyik √©desv√≠zben leggazdagabb orsz√°ga, √©s harmadr√©szt kŇĎolajtartal√©kai is vetekszenek Sza√ļd-Ar√°bi√°√©val. Irak vesz√©lyeztethette a sza√ļdi uralkod√≥h√°z hatalm√°t √©s ez√©rt ezt az orsz√°got is a ‚ÄěGlobal Empire" ellenŇĎrz√©se al√° kellett vonni. A szok√°sos m√≥dszerekkel k√∂zel√≠tettek Szaddam Huszeinhez is. Elmentek hozz√° az ‚Äěeconomic hit man"-ek, √©s megpr√≥b√°lt√°k megv√°s√°rolni. Kider√ľlt, hogy Szaddam Huszein nem megv√°s√°rolhat√≥. Ekkor ugyancsak a szok√°sos m√≥don az √ļgynevezett ‚Äějackals"-ek (‚Äěsak√°lok") mentek Irakba. John Perkins szerint a ‚Äějackals"ek val√≥j√°ban a CIA sz√°m√°ra dolgoz√≥ szem√©lyek, akik az √ļgynevezett ‚Äěnedves feladatokat" (amelyek ember√©let kiolt√°s√°t is jelenthetik) hajtj√°k v√©gre. Irak eset√©ben azonban a ‚Äějackals"-ek sem j√°rtak sikerrel, mert egyr√©szt a testŇĎri feladatokat ell√°t√≥ K√∂zt√°rsas√°gi G√°rda megb√≠zhat√≥ emberekbŇĎl √°llt, m√°sr√©szt Szaddam Huszeinnek sz√°mos hasonm√°sa volt √©s nem lehetett tudni, hogy melyik az igazi.

Irak √©s az ugyancsak riv√°lisnak sz√°°m√≠t√≥ Ir√°n meggy√∂ng√≠t√©s√©t szolg√°lta a k√∂zt√ľk k√ľlsŇĎ k√∂zremŇĪk√∂d√©ssel is l√©trehozott ellens√©gesked√©s √©s a mindk√©t orsz√°g erŇĎforr√°sait lek√∂tŇĎ, sŇĎt kimer√≠tŇĎ nyolc√©ves h√°bor√ļ. V√©g√ľl nem maradt m√°s h√°tra, mint ig√©nybe venni az amerikai hadsereget az orsz√°g √©s erŇĎforr√°sai ellenŇĎrz√©s al√° v√©tel√©hez. Ezt a c√©lt szolg√°lta az elsŇĎ √∂b√∂lh√°bor√ļ 1991-ben, amikor a Desert Storm (Sivatagi Vihar) hadmŇĪvelet keret√©ben siker√ľlt megt√∂rni Irak katonai √©s gazdas√°gi erej√©t. Az orsz√°g teljes √©s v√©gleges ellenŇĎrz√©s al√° v√©tel√©hez azonban √ļjabb h√°bor√ļra volt sz√ľks√©g √©s erre ker√ľlt sor 2003. m√°rcius 19-√©n az Operation Iraqui Freedom nevŇĪ hadmŇĪvelet keret√©ben.

Napjainkban teh√°t tan√ļi vagyunk nemcsak a kŇĎolaj birtokl√°s√°√©rt foly√≥ harc ki√©lezŇĎd√©s√©nek, hanem a kŇĎolaj √°ra soha nem l√°tott emelked√©s√©nek. Igen val√≥sz√≠nŇĪ, hogy a kŇĎolaj birtokl√°s√°√©rt foly√≥ harc tov√°bb folytat√≥dik, valamint az is, hogy a kŇĎolaj-kitermel√©s vil√°gszinten m√°r t√ļljutott a cs√ļcson. Egyre t√∂bb kŇĎolaj-export√°l√≥ orsz√°g alakul √°t kŇĎolajimportŇĎrr√©. Nagy-Britannia p√©ld√°ul 2004-ben m√°r kŇĎolaj-behozatalra szorult. EbbŇĎl k√∂vetkezik, hogy a glob√°lis m√©retŇĪ energiav√°ls√°g k√∂zeled√©se re√°lis vesz√©ly, √©s e vesz√©ly elh√°r√≠t√°s√°r√≥l elsŇĎsorban nem elm√©leti vit√°kat kellene folytatni, mert ezek csak elvonj√°k a figyelmet az √ļj energiahordoz√≥k felt√°r√°s√°t√≥l. Olyan √ļj k√∂rnyezetbar√°t energiaforr√°sok bekapcsol√°s√°ra van sz√ľks√©g, amelyek egyr√©szt kiel√©g√≠tik az energiasz√ľks√©gletet, m√°sr√©szt meg√≥vj√°k a p√≥tolhatatlan term√©szeti erŇĎforr√°sokat. Csak egy ilyen √ļj megk√∂zel√≠t√©s biztos√≠thatja a bioszf√©ra, az √©lŇĎvil√°g, benne az emberis√©g hossz√ļ t√°v√ļ fennmarad√°s√°t F√∂ld√ľnk√∂n, ezen a csod√°latos, de ugyanakkor nagyon is t√∂r√©keny bolyg√≥n.

Létbiztonság és harmónia

S√≠klaky Istv√°n k√∂zgazd√°sz, ismert k√∂z√©leti szem√©lyis√©g √©s gondolkod√≥ eddig m√°r t√∂bb mŇĪszaki, gazdas√°gi √©s t√°rsadalomtudom√°nyi mŇĪvet √≠rt. Ezek sz√©les t√©mak√∂rt √∂lelnek fel a mŇĪszaki-gazdas√°gi folyamatok √°br√°zol√°s√°t√≥l a sz√°m√≠t√≥g√©pes v√°llalati inform√°ci√≥s rendszerek fel√©p√≠t√©s√©n kereszt√ľl eg√©szen az 1982-ben publik√°lt Koncepci√≥ √©s kritika Koncepci√≥ √©s kritika ben l√°tott napvil√°got a BelsŇĎ v√°llalkoz√°s c√≠mŇĪ szakmunk√°ja, √©s 1986-ban a Konstrukci√≥k egy vil√°gn√©zetrŇĎl. 1994-ben tette k√∂zz√© az Aj√°nl√°s a t√ļl√©l√©shez‚ÄĒ egy √∂koszoci√°lis piacgazdas√°g fel√©c√≠mŇĪ munk√°j√°t, amelyben meg√°llap√≠tja, hogy az emberis√©g vonata 150 √©vvel ezelŇĎtt egy v√°lt√≥n kereszt√ľl √ļj v√°g√°nyra t√©rt, amelyen haladva azonban a v√©gpusztul√°sba rohan. Ez√©rt ideje, hogy megk√≠s√©relj√ľnk egy √ļjabb v√°lt√≥√°ll√≠t√°st. M√°r ebben a munk√°j√°ban is elemzi az √ļj gazdas√°gi vil√°grend √©s a gazdas√°gi demokr√°cia kapcsolat√°t. A gazdas√°gi demokr√°ci√°t √ļgy hat√°rozza meg, hogy a t√°rsadalom minden tagj√°nak a t√∂bbivel egyenlŇĎ es√©lye legyen az √°ltala kiv√°lasztott erŇĎforr√°s feletti rendelkez√©sre, √©s az √≠gy kialakul√≥ versenyben szerezzen jogot a tulajdonhoz, azaz az rendelkezzen az adott erŇĎforr√°ssal, aki azt a legkedvezŇĎbb m√≥don tudja mŇĪk√∂dtetni a t√°rsadalom sz√°m√°ra.

S√≠klaky Istv√°n fŇĎmŇĪv√©nek azonban egy√©rtelmŇĪen az √Čghajlat Kiad√≥n√°l ‚ÄĒ Kov√°cs Lajos P√©ter egyetemi tan√°r gondoz√°s√°ban ‚ÄĒ most megjelent L√©tbiztons√°g √©s harm√≥nia c√≠mŇĪ k√∂nyve tekinthetŇĎ. A tudom√°nyos ig√©nynyel elk√©sz√ľlt munka hatalmas szint√©zis.

Noha maga a k√∂nyv csup√°n 150 oldal terjedelmŇĪ √©s tov√°bbi sz√°z oldalt a f√ľggel√©kek foglalnak el, m√©gis egy eg√©sz √©let munk√°j√°t betetŇĎzŇĎ nagy mŇĪvel √°llunk szemben. Az elsŇĎ fejezetnek a szerzŇĎ az Alapoz√°s c√≠met adta. Ebben √°ttekinti a jelenlegi vil√°grend fenntarthatatlans√°g√°t al√°t√°maszt√≥ t√©nyeket, √©s bizony√≠tja, hogy gy√∂keres fordulatra van sz√ľks√©g. Elemzi a munkamegoszt√°s √©s a tŇĎk√©s termel√©s, a globalizmus √©s a lokalizmus √∂sszef√ľgg√©seit. Ezut√°n tudom√°nyos alaposs√°ggal, m√©gis k√∂z√©rthetŇĎen megmagyar√°zza, hogy mi a csere √©s a p√©nz. Mi a kamat, √©s honnan ered? Mi az infl√°ci√≥, a brutt√≥ √©s a nett√≥ kamat? Mit kell √©rteni a kereskedŇĎk versenye √©s a p√©nz versenye alatt? Megvil√°g√≠tja a cserek√∂zvet√≠t√©s, a p√©nzk√∂lcs√∂nz√©s √©s a bankszektor szerep√©t. Kit√©r a k√∂lcs√∂nkamat √©s a beruh√°z√°s problematik√°j√°ra, a p√©nzkibocs√°t√°s szerep√©re, valamint arra, hogy mi a k√ľl√∂nbs√©g a k√∂zp√©nzrendszer √©s a mag√°np√©nzrendszer k√∂z√∂tt. Foglalkozik a sz√∂vetkezet √©s r√©szv√©nyt√°rsas√°g szerep√©vel, √©s meggyŇĎzŇĎen bizony√≠tja a gazdas√°gi szubszidiarit√°s, a sz√ľlŇĎf√∂ld√∂n val√≥ boldogul√°s elŇĎnyeit. A piacgazdas√°gi alapfogalmakat S√≠klaky a term√©szetjogi alap√ļ gazdas√°gtan szellem√©ben √©rtelmezi.

A gazdas√°gi alapfogalmak ut√°n S√≠klaky ‚ÄĒ ugyancsak a term√©szetjog szellem√©ben ‚ÄĒ megvil√°g√≠tja a politikai alapfogalmakat is. Ebben a fejezetben sz√≥l arr√≥l, hogy mi a nemzet helye a vil√°gegyetem rendj√©ben. V√°zolja a t√°rsadalmi szervezŇĎd√©s t√≠pusait, elmagyar√°zza, hogy mi a politikai √©s a nemzeti k√∂z√∂ss√©g, √©s kit√©r arra is, hogy ki a magyar √©s ki nem az. Nem ker√ľli meg a trianoni probl√©m√°t sem. Kifejti a v√©lem√©ny√©t a faj √©s szem√©lyis√©g k√©rd√©sk√∂r√©rŇĎl, a rasszizmusr√≥l, a befogad√°sr√≥l √©s a nemzeti √∂nazonoss√°gr√≥l. K√ľl√∂n is sz√≥l a gazdas√°gi szuverenit√°s rendk√≠v√ľl fontos, de mellŇĎz√∂tt ‚ÄĒ elhallgatott ‚ÄĒ problematik√°j√°r√≥l.

A szerzŇĎ ezut√°n a t√∂rt√©nelmi alkotm√°nyt helyre√°ll√≠t√≥ nemzetgyŇĪl√©s sz√°m√°ra aj√°nl kiindul√≥pontokat. Ennek az alfejezetnek a c√≠me a T√°rsadalmi √©let term√©szetjogi alapt√©tel√©, valamint e t√©telek idŇĎszerŇĪ magyar vonatkoz√°sai. R√∂viden ismerteti az √©rt√©krendet, a t√°rsadalomszervez√©si alapelveket, valamint azokat az emberi szem√©lyhez kapcsol√≥d√≥ alapjogokat, amelyek √©rv√©nyes√≠t√©s√©rŇĎl a t√°rsadalomnak kell gondoskodnia. Kit√©r a magyar nemzeti k√∂z√∂ss√©g saj√°tos politikai √©rt√©keire, valamint Magyarorsz√°g √©s a t√∂bbi nemzet viszony√°ban √©rv√©nyes√≠tendŇĎ elvekre.

Az eddig ismertetett megalapoz√°s k√©sz√≠ti elŇĎ annak a t√°rsadalmi tervrajznak a meg√©rt√©s√©t, amelyet a k√∂nyv m√°sodik fejezete tartalmaz. A szerzŇĎ Rudolf Steiner nyom√°n a t√°rsadalom h√°rmas tagoz√≥d√°s√°b√≥l indul ki. A h√°rom szf√©ra: a jogi-politikai, a gazdas√°gi √©s a kultur√°lis. Az elsŇĎ szf√©r√°r√≥l sz√≥l√≥ r√©szben S√≠klaky Istv√°n felv√°zolja a r√©szv√©teli demokr√°cia int√©zm√©nyrendszer√©t. Ennek keret√©ben meghat√°rozza a demokr√°cia fogalm√°t √©s felsorolja a k√©pviseleti demokr√°cia sz√ľks√©gess√©g√©t al√°t√°maszt√≥ √©rveket. Kit√©r a ter√ľleti √©s list√°s v√°laszt√°sra, a k√©pviselŇĎk visszah√≠vhat√≥s√°g√°ra, a k√©tkamar√°s parlamentre √©s a legalulr√≥l f√∂l√©p√ľlŇĎ √∂nigazgat√°sra. A gazdas√°gi szf√©r√°r√≥l sz√≥l√≥ alfejezet Sylvio Gesell tan√≠t√°saira t√°maszkodva a geselli t√≠pus√ļ p√©nzreformmal √©s annak hat√°saival foglalkozik. Ismerteti a szabad p√©nzzel eddig szerzett tapasztalatokat, valamint azt, hogy mik√©nt lehetne t√°rsadalmas√≠tani a hitelrendszert √©s a f√∂ldj√°rad√©kot. A term√©szetjog alapj√°n √ļj tulajdonszerkezet v√°ltan√° fel a jelenlegit, √©s ennek eredm√©nyek√©nt √°talakulna a t√°rsadalmi √∂sszterm√©k feloszt√°sa. S√≠klaky elemzi a term√©szetjogot k√∂vetŇĎ ad√≥rendszert is: ennek keret√©ben a f√∂ld√©rt√©k- √©s telek√©rt√©kad√≥t, az √∂r√∂k√∂s√∂d√©si ad√≥t, az √°ltal√°nos fogyaszt√°si ad√≥t Szorgalmazza a szolidarit√°son nyugv√≥ nyugd√≠jrendszer vissza√°ll√≠t√°s√°t.

A szerzŇĎ a legkorszerŇĪbb nemzetk√∂zi szakirodalomra t√°maszkodva eredeti elk√©pzel√©seket fejt ki az √∂nfenntart√≥ kist√°j sz√∂vetkezetekrŇĎl. Megvil√°g√≠tja, hogy a helyi sz√∂vetkezet elsz√°mol√≥ egys√©g. A kist√°jszervezŇĎd√©s politikai √∂sszetevŇĎje pedig az alulr√≥l √©p√ľlŇĎ helyi k√∂zigazgat√°s, valamint a szomsz√©ds√°gi k√∂r√∂k. S√≠klaky gyakorlati tan√°csokat is ad arra vonatkoz√≥an, hogy mik√©nt fogjunk hozz√° egy kist√°jsz√∂vetkezet szervez√©s√©hez. Ezen t√ļlmenŇĎen m√©g arra is v√°llalkozik, hogy k√©sz cselekv√©si programot ny√ļjtson √°t annak a korm√°nynak, amely k√©sz felv√°llalni a term√©szetes t√°rsadalom megval√≥s√≠t√°s√°t.

A tov√°bbiakban S√≠klaky felv√°zolja azt az agr√°r- √©s energiastrat√©gi√°t, amely igazodik a term√©szetes t√°rsadalomhoz. K√ľl√∂n kit√©r a fenntarthat√≥ k√∂zleked√©sre, az √∂kopolitik√°ra, valamint a k√ľlkereskedelemre. Figyelemre m√©lt√≥ az, amit a k√ľlkereskedelmet szab√°lyoz√≥ v√°lt√≥piacr√≥l √≠r, amelyet t√∂bb v√°ltozatban is bemutat Gesell p√©ld√°j√°n: az elsŇĎ v√°ltozat az, ahogyan az Eur√≥pai Monet√°ris Uni√≥ban szab√°lyozt√°k. A m√°sodik, ahogyan a term√©szetes gazdas√°gban mŇĪk√∂dne.
A harmadik alfejezet a kultur√°lis szf√©ra problematik√°j√°val foglalkozik. S√≠klaky kifejti, hogy mik√©nt mŇĪk√∂dne a szabads√°g elve az als√≥fok√ļ √©s a felsŇĎfok√ļ oktat√°sban, s hogyan lehetne el√©rni, hogy sz√ľlŇĎf√∂ld√ľnknek saj√°t √©rtelmis√©ge legyen. Ennek kapcs√°n foglalkozik az emberi √©s nemzeti √∂ntudat, valamint a felelŇĎss√©gtudat √°pol√°s√°nak sz√ľks√©gess√©g√©vel. Rendk√≠v√ľl √©rdekes az, amit kult√ļrav√°lt√°sr√≥l √≠r: a ‚Äěmunkak√∂zpont√ļ kult√ļr√°t" eszerint √ļj kult√ļr√°val kellene lecser√©lni.

A megvalósítás magyar menetrendje

A L√©tbiztons√°g √©s a harm√≥nia harmadik fejezete r√©szletesen kifejti a term√©szetes t√°rsadalom magyarorsz√°gi megval√≥s√≠t√°s√°nak konkr√©t menetrendj√©t. S√≠klaky szerint a fordulat kulcsa: hazafias, patri√≥ta k√∂zhatalom l√©trehoz√°sa. Ez a fejezet az√©rt rendk√≠v√ľl fontos, mert bebizony√≠tja, hogy van a jelenlegi sz√©lsŇĎs√©gesen neoliber√°lis vadkapitalizmusnak Magyarorsz√°gon is re√°lis alternat√≠v√°ja. Igenis lehets√©ges a jelenlegi sz√©lsŇĎs√©gesen globaliz√°lt, liberaliz√°lt √©s agyonprivatiz√°lt t√°rsadalmat √ļgy megv√°ltoztatni, hogy Magyarorsz√°g talpon maradhasson. A gy√∂keres fordulatnak Magyarorsz√°g eset√©ben is megvan a lehetŇĎs√©ge geopolitikailag. A fordulat alapvetŇĎ felt√©tele azonban az √∂nrendelkez√©s visszaszerz√©se. A vadkapitalista √ļjgyarmatos√≠t√°s elleni v√©dekez√©shez √©s a tulajdonszerkezet √°talak√≠t√°s√°hoz korszerŇĪ f√∂ldv√©delmi t√∂rv√©nyre √©s munkahelyv√©delmi t√∂rv√©nyre van sz√ľks√©g.

Fehér program

S√≠klaky szerint a gazdas√°gi reform elsŇĎ l√©p√©se az √ļn. feh√©r program. Abb√≥l a t√©nybŇĎl indul ki, hogy Magyarorsz√°gon mindig is termett annyi √©lelmiszer, ruh√°nak √©s fed√©lnek val√≥, hogy senki ne √©hezzen, tisztess√©ggel √∂lt√∂zk√∂dhessek √©s lakhasson. Mindig az volt a baj, hogy az orsz√°gra r√°telepedett egy √©lŇĎsdi r√©teg ‚ÄĒ hol tankokkal, hol m√°ssal, pl. mag√°np√©nz-monop√≥liummal ‚ÄĒ √©s hatalmi t√∂rekv√©sei √©rdek√©ben megfosztotta a n√©p t√ļlnyom√≥ r√©sz√©t munk√°ja gy√ľm√∂lcs√©tŇĎl. Ez annyira nyilv√°nval√≥ t√©ny, hogy nem szorul k√ľl√∂n bizony√≠t√°sra. E t√°rgyi felt√©telekbŇĎl ad√≥d√≥an lehets√©ges az 1989‚ÄĒ90-es √©vek (azaz a vadkapitalizmus elŇĎtti utols√≥ √©vek) fogyaszt√°s√°1989‚ÄĒ90-es √©vek (azaz a vadkapitalizmus elŇĎtti utols√≥ √©vek) fogyaszt√°s√° ban a magyar termelŇĎkapacit√°s jelentŇĎs r√©sze kihaszn√°latlan. Bevetetlenek a f√∂ldek, f√©lgŇĎzzel termelnek az √ľzemek, igen sok az ok n√©lk√ľl megsz√ľntetett, de az√©rt m√©g nagyobb befektet√©s n√©lk√ľl helyre√°ll√≠that√≥, kisebbnagyobb termelŇĎegys√©g. S igen sok a rendszeres munka n√©lk√ľl tengŇĎdŇĎ k√©pzett munkaerŇĎ.

Ha teh√°t megnŇĎ a fizetŇĎk√©pes kereslet, akkor v√°rhat√≥, hogy a termel√©sbŇĎv√≠t√©st seg√≠tŇĎ hitelt√°mogat√°ssal ‚ÄĒ a v√°s√°rl√≥erŇĎ m√©rt√©k√©ben ‚ÄĒ megn√∂vekszik az alapvetŇĎ cikkek hazai termel√©se is. Ez√©rt a gy√∂keres fordulat programj√°t azzal kell ind√≠tani, hogy √©rezhetŇĎen megn√∂velj√ľk a kis keresetŇĪek j√∂vedelm√©t. Mivel ezeknek az embereknek az eg√©szs√©ges √©lelmiszersz√ľks√©glete nincs kiel√©g√≠tve, ez√©rt csaknem bizonyos, hogy t√∂bbletj√∂vedelm√ľket nagyr√©szt √©lelmiszerre fogj√°k k√∂lteni. Ma m√©g Magyarorsz√°gon az elad√°sra ker√ľlŇĎ √©lelmiszerek nagyobbik r√©sze a globaliz√°l√°s ellen√©re is hazai term√©k √©s viszonylag egyszerŇĪ technik√°val el√©rhetŇĎ, hogy a j√∂vedelemt√∂bbletet teljes eg√©sz√©ben magyar term√©kek v√°s√°rl√°s√°ra ford√≠ts√°k. Ez jav√≠tja az agr√°rn√©pess√©g √©s rajtuk kereszt√ľl a kis- √©s k√∂z√©pv√°llalkoz√≥k √©letsz√≠nvonal√°t is, √©s egyidejŇĪleg cs√∂kkenti a munkan√©lk√ľlis√©get. A szerves fejlŇĎd√©s elv√©t k√∂vetve c√©lszerŇĪ az 1989‚ÄĒ90-es j√∂vedelemszintet a k√©tszeres√©re n√∂velni. S√≠klaky szerint ezt √©vi 20%-os emel√©sekkel n√©gy √©vre elosztva kellene megval√≥s√≠tani.

Mindennek az alapfelt√©tele a hatalomv√°lt√°s. Az elk√∂vetkezŇĎ v√°laszt√°sok sor√°n a v√°laszt√≥polg√°roknak olyan Orsz√°ggyŇĪl√©sre kell b√≠zniuk haz√°jukat, amelynek t√∂bbs√©ge elŇĎre elk√∂telezte mag√°t a term√©szetes t√°rsadalmi rendet megval√≥s√≠t√≥ fordulat mellett. √ćgy l√©p szolg√°latba a gy√∂keres fordulat korm√°nya. Az e korm√°ny √°ltal beny√ļjtott elsŇĎ √©vi k√∂lts√©gvet√©s teh√°t 20%-kal megn√∂veln√© a k√∂zp√©nzekbŇĎl fizetett b√©reket, valamint a nyugd√≠jakat √©s a csal√°di p√≥tl√©kot. Az Orsz√°ggyŇĪl√©s azt is kinyilv√°n√≠tja, hogy a k√∂vetkezŇĎ √©vekben megism√©tli a 20-20%-os emel√©st eg√©szen addig, am√≠g a negyedik √©vben a k√∂lts√©gvet√©sbŇĎl h√ļzott minden j√∂vedelem re√°l√©rt√©ke ‚ÄĒ vagyis a v√°s√°rl√≥erŇĎ ‚ÄĒ el nem √©ri az 1989-es szint k√©tszeres√©t. Ez a lakoss√°g k√∂zel fel√©t √©rinten√©. Azoknak a b√©re, akiket nem k√∂zp√©nzbŇĎl fizetnek, vagyis a versenyszf√©ra dolgoz√≥i a piaci t√∂rv√©nyek nyom√°s√°ra l√©nyeg√©ben el fogj√°k √©rni ugyanezt a szintet. A hazai term√©kek ir√°nti kereslet n√∂veked√©se folyt√°n pedig megn√∂vekszik a gazd√°lkod√≥k √©s a nem agr√°r kis- √©s k√∂z√©pv√°llalkoz√≥k j√∂vedelme is. Mindez szer√©ny j√≥l√©tet eredm√©nyezne.

Ez a szerzŇĎ √°ltal feh√©r programnak nevezett t√°rsadalmi forgat√≥k√∂nyv a k√∂zp√©nzbŇĎl fizetettek t√∂bblet v√°s√°rl√≥erej√©t a hazai term√©kek megv√°s√°rl√°sa ir√°ny√°ba tereln√©. A gy√∂keres fordulat korm√°nya ugyanis l√©trehozn√° a Magyar Aruk Bolth√°l√≥zat√°t. Ez a megl√©vŇĎ boltokb√≥l √∂nk√©ntes csatlakoz√°ssal megalakul√≥ h√°l√≥zat. A korm√°ny szerzŇĎd√©ssel k√∂telezn√© mag√°t arra, hogy a k√∂zp√©nzekbŇĎl fizetett b√©rek 20%-os emel√©s√©t, valamint a nyugd√≠j- √©s csal√°dip√≥d√©k-emel√©st nem k√©szp√©nzben, hanem ‚Äěfeh√©r k√°rty√°kon" adja ki. A feh√©r k√°rtya nem m√°s, mint v√°s√°rl√°sra is haszn√°lhat√≥ bankk√°rtya. A k√∂zp√©nzekbŇĎl j√∂vedelmet h√ļz√≥k, vagyis a k√∂ztisztviselŇĎk, a k√∂zalkalmazottak, az eg√©szs√©g√ľgyiek, a pedag√≥gusok, a post√°sok, a t√∂megk√∂zleked√©si dolgoz√≥k, a rend√©szeti szervekhez tartoz√≥k, a katon√°k stb. sz√°m√°ra nyitn√°nak egy-egy lakoss√°gi foly√≥sz√°ml√°t valamelyik bankfi√≥kn√°l. Ezt lehetne feh√©r banksz√°ml√°nak nevezni. A fizetŇĎ √°llami szervezetek a 20%-os emel√©s √∂sszeg√©t a kedvezm√©nyezetteknek a feh√©r banksz√°ml√°j√°ra utaln√°k √°t. Ez ut√≥bbiak kapn√°nak egy-egy feh√©r k√°rty√°t A Magyar √Āruk Bolth√°l√≥zat√°hoz kapcsol√≥d√≥ √ľzletek a csatlakoz√°si szerzŇĎd√©sben k√∂telezn√©k magukat arra, hogy az ilyen k√°rty√°val fizetŇĎknek csak magyar √°rukat szolg√°ltatnak ki. Teh√°t olyan √°rukat, amelyeknek termelŇĎi √°ra ‚ÄĒ mondjuk ‚ÄĒ legal√°bb 80%-ban magyar munk√°√©rt fizetett b√©rbŇĎl, illetve magyar √°llampolg√°rok, v√°llalkoz√≥k √©s gazd√°k j√∂vedelm√©bŇĎl tevŇĎdik √∂ssze. Ebbe bekapcsol√≥dhat a m√°r sikeresen megindult Magor-mozgalom, amely √∂szszekapcsol√≥dhat a feh√©r programmal.

A feh√©r program fontos r√©sze a feh√©r p√©nz. Ennek siker√©hez sz√ľks√©ges, hogy mindenki, aki havi fizet√©semel√©sk√©nt a feh√©r sz√°ml√°j√°n megjelenŇĎ feh√©r p√©nzt kap, ezt m√©g az adott h√≥napban magyar √°ruk v√°s√°rl√°s√°ra ford√≠tja. Ha ezt nem teszi, azaz feh√©r p√©nz√©t megtakar√≠tani k√≠v√°nja, akkor gondoskodnia kell arr√≥l, hogy ez a p√©nz magyar √°rut elŇĎ√°ll√≠t√≥ v√°llalkoz√≥khoz, illetve gazd√°khoz ker√ľlj√∂n, hogy fejleszt√©sre √©s termel√©sbŇĎv√≠t√©sre lehessen ford√≠tani. Ez√©rt minden kedvezm√©nyezettnek tudom√°sul kell vennie, hogy ha h√≥nap v√©g√©ig nem k√∂lti el, vagy nem helyezi el egy √©vre lek√∂t√∂tt takar√©ksz√°ml√°ra, akkor a h√≥nap v√©g√©n a ‚Äěfeh√©r banksz√°ml√°j√°n" maradt p√©nz 1%-√°t levonj√°k. Ez az 1% a p√©nztart√°si d√≠j. Ezt a d√≠jat h√≥napr√≥l h√≥napra meg kell fizetnie annak, aki a p√©nz√©t visszatartja. Ez az √∂sszeg S√≠klaky javaslata szerint a hiteltest√ľletek √°ltal a p√°ly√°zatokra sz√©toszthat√≥ hitelkeretet n√∂veln√©. Ha teh√°t valaki valamilyen tart√≥s fogyaszt√°si cikkre, vagy m√°s c√©lra gyŇĪjt, akkor √ļgy j√°r el helyesen, ha utas√≠t√°st ad a ‚Äěfeh√©r banksz√°ml√°j√°t" vezetŇĎ p√©nzint√©zetnek, hogy a banksz√°ml√°n maradt feh√©r p√©nzt √≠rja √°t az egy √©vre lek√∂t√∂tt takar√©ksz√°ml√°j√°ra. Ezt a p√©nzt egy √©vig nem terheli p√©nztart√°si d√≠j, vagyis betevŇĎje vagy v√°ltozatlan √∂sszegben felveheti egy √©v m√ļlva, vagy √ļjra meghosszabb√≠thatja a lek√∂t√©st. Ha a megtakar√≠t√≥ egy √©v letelte elŇĎtt m√©gis kiveszi a p√©nz√©t, ezt csak a havi 1%-os p√©nztart√°si d√≠j levon√°s√°val kaphatn√° meg. A takar√©ksz√°ml√°n l√©vŇĎ √∂sszegeket a bankok adj√°k oda azoknak, akik a p√©nzt magyar √°ruk termel√©s√©nek a bŇĎv√≠t√©s√©re akarj√°k felhaszn√°lni.

A feh√©r programnak sz√°mos hat√°sa lenne. Ezek k√∂z√ľl hatot sorol fel a szerzŇĎ:
‚ÄĒ Az elsŇĎ szerint az √©lelmiszert √©s m√°s k√∂zsz√ľks√©gleti cikkeket √°rus√≠t√≥ √ľzletek csatlakozn√°nak a Magyar Aruk Bolth√°l√≥zat√°hoz. Az ezzel j√°r√≥ szervez√©si k√∂lts√©gek j√≥csk√°n megt√©r√ľln√©nek a nagyobb forgalomb√≥l.
‚ÄĒ A m√°sodik hat√°sk√©nt n√∂vekedne a mezŇĎgazdas√°gi termelŇĎk √©rt√©kes√≠t√©si lehetŇĎs√©ge, nyugodtan bŇĎv√≠thetn√©k termel√©s√ľket a megn√∂vekedett kereslet miatt.
‚ÄĒ Harmadik k√∂vetkezm√©nyk√©nt hitelsz√ľks√©glet is elŇĎ√°ll a bŇĎv√≠t√©sek egy r√©sz√©n√©l. A korm√°ny errŇĎl k√∂zhitelkeret rendelkez√©sre bocs√°t√°s√°val gondoskodna. Ez az √ļjfajta hitelpiac a feh√©r program ut√°n √©vrŇĎl √©vre erŇĎteljesebben hatna, mivel a feh√©r sz√°ml√°kra ker√ľlt havi √∂sszegek n√©gy √©v alatt meg√∂tsz√∂r√∂zŇĎdn√©nek.
‚ÄĒ Negyedik hat√°s lenne a lakoss√°g fogyaszt√°s√°nak jelentŇĎs n√∂veked√©se, elsŇĎsorban a magyar √°ruk vonatkoz√°s√°ban. Ennek folyt√°n nŇĎ azoknak a v√°llalkoz√≥knak a termel√©se, akik magyar munkav√°llal√≥kat foglalkoztatnak. Ez viszont cs√∂kkenten√© a munkan√©lk√ľlis√©get.
‚ÄĒ Az √∂t√∂dik hat√°s pedig az lenne, hogy a biztos hazai piacra t√°maszkod√≥ termelŇĎk k√∂nnyebben l√©tes√≠thetn√©nek exportkapcsolatokat. Ennek r√©v√©n megv√°ltozhatna az az eg√©szs√©gtelen helyzet, hogy a magyar export t√ļlnyom√≥ r√©sz√©t a multik v√°mszabad ter√ľleten l√©tes√≠tett √∂sszeszerelŇĎ √ľzemeibŇĎl kiker√ľlŇĎ term√©kek teszik ki.
‚ÄĒ A hatodik hat√°s is fontos. Ennek nyom√°n n√∂vekedne a kereskedŇĎk √©rdekelts√©ge a magyar √°ruk beszerz√©se √©s gy√°rt√°sa ir√°nt.

A feh√©r programot az √°llam finansz√≠rozn√°. Az Orsz√°ggyŇĪl√©s hat√°rozata alapj√°n az √Āllami Valutahivatal kibocs√°t t√≠zmilli√≥ darab t√≠zezer forintos bankjegyet. Ezt a demokratikusan v√°lasztott hiteltest√ľletek sz√©tosztj√°k kamatmentesen a p√°ly√°z√≥ termelŇĎk k√∂z√∂tt. Csup√°n √©vi k√©tsz√°zal√©kos kezel√©si k√∂lts√©get sz√°m√≠tan√°nak.

A kereseteket pedig √ļgy lehetne megn√∂velni, hogy az Orsz√°ggyŇĪl√©s d√∂nt√©se alapj√°n az illet√©kes miniszt√©riumok a fizet√©st, nyugd√≠jat, csal√°di p√≥tl√©kot kiutal√≥ szervezetek felh√≠v√°s√°ra a fizet√©semel√©sben r√©szes√ľlŇĎk feh√©r banksz√°ml√°t nyitnak. Ezeken havonta megjelenik a 20%-os keresetemel√©s √∂sszege. A dolgoz√≥k megkapj√°k a m√°r eml√≠tett feh√©r k√°rty√°t √©s ezzel a Magyar Aruk Bolth√°l√≥zata √ľzleteiben lev√°s√°rolj√°k a keresetemel√©s √∂sszeg√©t. A vevŇĎktŇĎl a boltokhoz, majd onnan a termelŇĎkh√∂z √°tter√ľlt feh√©r sz√°mlap√©nz a hitelek t√∂rleszt√©sek√©ppen visszaker√ľl az √Āllami Valutahivatal sz√°ml√°j√°ra, √©s ott megsemmis√ľl. A keresetn√∂vel√©st √©s a hitelek √°ltal keltett t√∂bblet v√°s√°rl√≥erŇĎt √≠gy kiegyenl√≠tette a termel√©s bŇĎv√≠t√©se, teh√°t nincs infl√°ci√≥.

A hivatalos k√∂zgazd√°szok, tov√°bb√° a k√∂zv√©lem√©ny a t√∂megt√°j√©koztat√°si szervezetek egyoldal√ļs√°ga miatt azt hiszi, hogy csak a mag√°np√©nzvagyon tulajdonosait√≥l, √©s az ŇĎ tulajdonukban l√©vŇĎ bankokt√≥l, p√©nz√ľgyi v√°llalatokt√≥l lehet a gazdas√°g mŇĪk√∂dtet√©s√©hez sz√ľks√©ges hiteleket beszerezni. Ezzel szemben az az igazs√°g, hogy egy monet√°ris szuverenit√°ssal rendelkezŇĎ √°llam √∂nmaga is k√©pes ‚ÄĒ mag√°nhitel ig√©nybev√©tele n√©lk√ľl ‚ÄĒ finansz√≠rozni. S√≠klaky Istv√°n v√©giggondolja, hogyan menne v√©gbe, pontosabban: mik√©nt fordulna a vissz√°j√°ra egy ilyen akci√≥, a mostani, teh√°t a gy√∂keres fordulat elŇĎtti rendszerben.

Ma l√©tezik az √Āllami Ad√≥ss√°gkezelŇĎ Hivatal. Ez kibocs√°tana 400 milli√°rd forint √©rt√©kben √°llamk√∂tv√©nyt, √©vi 20%-os kamatoz√°ssal. Ezt a kereskedelmi bankok megvenn√©k abb√≥l a hitelbŇĎl, amit e c√©lra a Magyar Nemzeti Bankt√≥l kapnak, mondjuk √©vi 10%-os kamatra. A Magyar Nemzeti Bank kinyomtatna negyvenmilli√≥ darab 10 000 forintos bankjegyet. Ezt odaadn√° a kereskedelmi bankoknak. Azok pedig megv√°s√°rolva az √°llam hitelleveleit, vagyis az √°llamk√∂tv√©nyeket, tov√°bbadn√°k az √Āllami Ad√≥ss√°gkezelŇĎ Hivatalnak. A hivatal pedig √°tutaln√° a miniszt√©riumoknak, amelyek k√∂zvet√≠t√©s√©vel v√©g√ľl megkapn√°k a jogosultak. Az √°llamk√∂tv√©ny kamat√°val ‚ÄĒ mintegy √©vi nyolcsz√°zmilli√°rd forinttal ‚ÄĒ megn√∂vekedne a k√∂lts√©gvet√©s jelenlegi, kereken ezerk√©tsz√°zmilli√°rd forintos ad√≥ss√°gszolg√°lati t√©tele, amit z√∂mmel az √©rt√©k-elŇĎ√°ll√≠t√≥ munk√°t v√©gzŇĎ dolgoz√≥kt√≥l beszedett ad√≥kb√≥l fedeznek.

Ezt a kamatot megkapn√°k a kereskedelmi bankok, kifizetn√©k belŇĎle a bank√°rok havi t√∂bbmilli√≥s fizet√©s√©t, √©vi sokmilli√≥s jutalm√°t, tov√°bb√° m√°rv√°nypalot√°ik rezsij√©t, a fel√©t pedig tov√°bb fizetn√©k kamatk√©nt a Magyar Nemzeti Banknak, amely megint kifizetn√© belŇĎle a havi t√∂bbmilli√≥s fizet√©st, √©s √©vi sokmilli√≥s jutalmat a saj√°t vezetŇĎ bank√°rainak. √Čs ez √≠gy menne eg√©szen addig, am√≠g ez a mag√°np√©nzrendszer van √©rv√©nyben, am√≠g √©rv√©nyes√ľl a mag√°np√©nz-monop√≥liummal mŇĪk√∂dtetett p√©nzgazdas√°g. Az √Āllami Ad√≥ss√°gkezelŇĎ K√∂zpontnak ugyanis - amikor elj√∂n az √°llamk√∂tv√©nyek visszafizet√©s√©nek ideje ‚ÄĒ √ļjabb k√∂tv√©nyeket kellene kibocs√°tania a r√©giek visszav√°s√°rl√°s√°nak a fedez√©s√©re, √©s √≠gy tov√°bb, √©s √≠gy tov√°bb. A bank√°rok teh√°t egy√©rtelmŇĪen j√≥l j√°rn√°nak. Ma m√°r a magyar √°llamk√∂tv√©nyek z√∂m√©t k√ľlf√∂ldiek, vagy k√ľlf√∂ldi tulajdonban l√©vŇĎ magyarorsz√°gi bankok veszik meg. Ez teh√°t azt jelenti, hogy tov√°bb n√∂vekedne a k√ľlf√∂lddel szembeni elad√≥sod√°s.
√Črdemes azt is k√∂zelebbrŇĎl szem√ľgyre venni, hogy mik√©nt jutn√°nak hozz√° a mai rendszerben a termelŇĎk a sz√°zmilli√°rdos hitelhez. A korm√°ny felk√©rn√© a Magyar Nemzeti Bankot, hogy bocs√°sson hitelp√©nzt a kereskedelmi bankoknak, amibŇĎl azok hitelt ny√ļjtan√°nak az √°ltaluk kiv√°lasztott hitelig√©nylŇĎknek. A hitelt felvevŇĎk egy r√©sze, a bank√°rok tudt√°val ‚ÄĒ vagy an√©lk√ľl ‚ÄĒ megsz√∂kik a p√©nzzel, vagy m√°s m√≥don elt√ľnteti azt, s az √≠gy keletkezett banki vesztes√©geket azt√°n az √°llam idŇĎrŇĎl idŇĎre kifizeti a bankoknak, term√©szetesen az ad√≥fizetŇĎk √°ltal befizetett k√∂zp√©nzbŇĎl. Ez az elm√ļlt tizenh√°rom √©vben t√∂bbsz√∂r is elŇĎfordult, bankkonszolid√°ci√≥nak, illetve ad√≥ss√°gcser√©nek nevezt√©k. A hitelek m√°s r√©sz√©t megkapj√°k a val√≥di termelŇĎk. Az ŇĎ kamatfizet√©s√ľknek √©s t√∂rleszt√©s√ľknek a garant√°l√°s√°r√≥l az √°llamnak kellene gondoskodnia, nehogy a bankoknak kock√°zatot kelljen v√°llalniuk. A termelŇĎktŇĎl befolyt kamatok bus√°san fedezik a bank√°rok sokmilli√≥s j√∂vedelm√©t √©ppen √ļgy, mint ahogyan fentebb l√°ttuk. Azt, hogy ki milyen felt√©telekkel, milyen c√©lra, mekkora √∂sszegŇĪ hitelt kapott, v√©di a szigor√ļ banktitok. Ha valami vissza√©l√©s m√©gis kisziv√°rogna, s az √ľgy√©szs√©g hajland√≥ lenne nyomoz√°st elrendelni, akkor b√≠r√≥s√°g el√© ker√ľlne az √ľgy, beindulna egy t√∂bb √©ven √°t tart√≥ elj√°r√°s. Volt olyan bankeln√∂k is, akinek a kezei k√∂z√∂tt sz√°zmilli√°rdos nagys√°grendben tŇĪntek el √∂szszegek, de B√©csbŇĎl √ľzengetett a magyar hat√≥s√°goknak, m√≠g v√©g√ľl majd minden v√°d al√≥l felmentett√©k, illetve fel fogj√°k menteni a j√∂vŇĎben.

A S√≠klaky Istv√°n √°ltal kidolgozott feh√©r program az√©rt is alkalmas arra, hogy a nagy √°talakul√°s egyik kezdŇĎ l√©p√©se legyen, mert nem kell, hogy megelŇĎzz√©k a nemzeti valuta v√©delm√©nek √©s a v√°mrendszer √°talakul√°s√°nak szakmai elŇĎk√©sz√≠t√©st ig√©nylŇĎ l√©p√©sei. A legfontosabb elŇĎfelt√©tel a politikai jellegŇĪ hatalmi v√°lt√°s. A feh√©r programnak elengedhetetlen felt√©tele a p√©nzkibocs√°t√°s √©s hitelez√©s visszav√©tele a demokratikusan ellenŇĎrz√∂tt √©s politikai felelŇĎss√©ggel tartoz√≥ int√©zm√©nyekhez. Ehhez a nemzetk√∂zi p√©nz√ľgyi k√∂z√∂ss√©get kiszolg√°l√≥ √©s a p√©nzgyarmatos√≠t√°st elfogad√≥ ‚ÄĒ n√©gy p√°rt sz√≠neiben politiz√°l√≥ ‚ÄĒ egyeden politikai erŇĎ lev√°lt√°s√°ra van sz√ľks√©g. A rejtett p√©nzdiktat√ļr√°t kellene lecser√©lni val√≥di piacgazdas√°gra, ahol a gazdas√°gi es√©lyegyenlŇĎs√©g szab√°lyai szerint folyik a gazdas√°gi verseny, s amelyben a tulajdon a szem√©lyes teljes√≠tm√©nyhez van kapcsolva.

A feh√©r program azzal a k√∂vetkezm√©nnyel is j√°rna, hogy a lakoss√°g sz√©les r√©tegei megismerkedn√©nek a forg√°sbiztos√≠tott p√©nzzel. Megtanulhatn√°k az ezzel kapcsolatos p√©nzkezel√©si technik√°kat, √©s a p√©nzforgalmi szervezetekben is kialakuln√°nak az ezzel kapcsolatos gyakorlati ismeretek √©s rutinelj√°r√°sok. A gazdas√°gi √©s p√©nz√ľgyi strat√©gia korm√°nyzati szintŇĪ tervezŇĎi √©rt√©kes tapasztalatokhoz juthatn√°nak, elv√©gezhetn√©k a fontos elemz√©seket, √©s mindez lehetŇĎv√© tenn√©, hogy mondjuk √∂t √©v m√ļlva m√°r nemcsak a ‚Äěfeh√©r p√©nz", hanem a nemzeti valuta is nagyobb megr√°zk√≥dtat√°s n√©lk√ľl forg√°sbiztos√≠tott p√©nzz√© legyen √°talak√≠that√≥.

Szem√©lyesen az√©rt emeltem ki ezt a r√©szt, mert Sylvio Gesell, Hans J√ľrgen Klaussner, Thomas Estermann, Margrit Kennedy √©s G√ľnter Oggef nyom√°n ilyen megold√°s ir√°ny√°ban gondolkodtam magam is, √©s ennek a szellem√©ben √≠rtam meg a Val√≥s√°g 1997/12. sz√°m√°ban megjelent Emberk√∂zpont√ļ vagy p√©nzk√∂zpont√ļ gazdas√°g, tov√°bb√° a Val√≥s√°g 1999/6. sz√°m√°ban megjelent A mag√°np√©nzrendszer vagy k√∂zp√©nzrendszer c√≠mŇĪ tanulm√°nyaimat. M√°r ezek meg√≠r√°sakor is sz√°mos szakmai megbesz√©l√©st folytattam S√≠klaky Istv√°nnal, akit sok tekintetben tan√≠t√≥mesteremnek is tekintek Varga Istv√°nnal, a kiv√°l√≥ m√©rn√∂k-k√∂zgazd√°sszal, valamint Plenter J√°nos √©s Nagy Pongr√°c nemzetk√∂zi p√©nz√ľgyi szak√©rtŇĎkkel, tov√°bb√° Gidai Erzs√©bet √©s Csath Magdolna egyetemi tan√°rral egy√ľtt. S√≠klaky Istv√°n azonban olyan rendk√≠v√ľl magas szintŇĪ szint√©zist hozott l√©tre, amely ebben a vonatkoz√°sban el√©ri, sŇĎt egyes megold√°sok gyakorlati alkalmazhat√≥s√°g√°t illetŇĎen meg is haladja a vil√°gsz√≠nvonalat.

Kiker√ľl√©s az ad√≥ss√°gcsapd√°b√≥l

E kis kit√©rŇĎ ut√°n a L√©tbiztons√°g √©s harm√≥nia egyik legfontosabb r√©sz√©vel, az ad√≥ss√°gcsapda felsz√°mol√°s√°val szeretn√©k foglalkozni. S√≠klaky Istv√°n kitŇĪnŇĎen √©rt ahhoz, hogy a legbonyolultabb szakmai k√©rd√©seket is egyszerŇĪ √©s vil√°gos, mindenki sz√°m√°ra √©rthetŇĎ, szeml√©letes form√°ban vil√°g√≠tsa meg. A nemzetk√∂zi p√©nz√ľgyi k√∂z√∂ss√©g az emberis√©g 80%-√°t√≥l elveszi munk√°ja eredm√©ny√©nek mintegy harmad√°t. Az √°llamokat olyan helyzet fenntart√°s√°ra, s olyan gazdas√°gpolitika folytat√°s√°ra k√©nyszer√≠ti, hogy nemzeti j√∂vedelm√ľk jelentŇĎs r√©sze kamat form√°j√°ban hozz√° ker√ľlj√∂n. Ennek alapvetŇĎ technik√°ja az elad√≥s√≠t√°s, aminek a v√©gsŇĎ f√°zisa az ad√≥ss√°gcsapda. Ha egy orsz√°g ir√°ny√≠t√≥i n√∂velni akarj√°k a lakoss√°g fogyaszt√°s√°t √©s termel√©s√©t: vagy el kell hogy adj√°k a nemzeti vagyon megfelelŇĎ r√©sz√©t, vagy kamatoz√≥ hitelp√©nzt k√©nytelenek ig√©nybe venni. Vannak olyan helyzetek, mint p√©ld√°ul term√©szeti katasztr√≥f√°k elh√°r√≠t√°sa, v√©delmi c√©l√ļ fegyverkez√©s, vagy a hat√©konys√°got jav√≠t√≥ beruh√°z√°s, amikor ezek a l√©p√©sek indokoltak. De lehet nagyon k√°ros c√©lokra is p√©nzt ig√©nybe venni. Ilyen a h√≥d√≠t√≥ c√©l√ļ fegyverkez√©s, a r√°fizet√©ses beruh√°z√°s, a vezetŇĎ r√©teg ar√°nytalan vagyonosod√°s√°nak a biztos√≠t√°sa, vagy √©ppens√©ggel a felesleges luxusfogyaszt√°s √©s a bŇĪn√∂s korrupci√≥.

Az √≠gy elŇĎ√°ll√≥ ad√≥ss√°got ‚ÄĒ kamataival egy√ľtt ‚ÄĒ t√∂rleszteni lehet a fogyaszt√°st meghalad√≥ termel√©sbŇĎl, a k√ľlkereskedelmi √©s fizet√©si m√©rleg t√∂bblet√©bŇĎl, m√°sr√©szt √ļjabb k√∂lcs√∂n√∂kbŇĎl. Amikor elŇĎ√°ll az ad√≥ss√°gcsapda, akkor az elad√≥s√≠tott √°llam √©s a nem √°llami gazdas√°gi szereplŇĎk a t√∂rleszt√©st √©s kamatfizet√©st m√°r csak √ļjabb k√∂lcs√∂n√∂kbŇĎl tudj√°k teljes√≠teni. Ez ugr√°sszerŇĪen megn√∂veli a kiszolg√°ltatotts√°got, mivel az √ļjabb hitelt a p√©nzvagyon-tulajdonosok olyan felt√©telekhez k√∂tik, amelyek ar√°nytalan elŇĎny√∂kh√∂z juttatj√°k a hitelezŇĎket. A nemzetk√∂zi p√©nz√ľgyi k√∂z√∂ss√©g e felt√©telek kialak√≠t√°s√°ra √©s v√©grehajt√°s√°ra a Nemzetk√∂zi Valutaalapot √©s a Vil√°gbankot haszn√°lja.

S√≠klaky kiemelten id√©zi a Magyar Nemzeti Bank MŇĪhelytanulm√°nyok c√≠mŇĪ kiadv√°ny√°b√≥l (1993/2., 56. oldal), hogy az idŇĎszak eg√©sz√©t tekintve Magyarorsz√°g 1973-t√≥l 1989-ig mintegy egymilli√°rd forr√°sbevon√°shoz jutott, √©s ez√©rt √∂sszesen 11 milli√°rd doll√°r halmozott kamatkiad√°sa volt Noha az eladott nemzeti vagyon ellen√©rt√©k√©t kiz√°r√≥lag ad√≥ss√°gszolg√°latra ford√≠tott√°k, az az ad√≥ss√°gteher, amely 1989-ben 21 milli√°rd doll√°r volt, tov√°bb n√∂vekedett. A Magyar Nemzeti Bank √©s a Statisztikai Hivatal kimutat√°sa szerint 2003. m√°rcius 31-√©n a p√©nz√ľgyi eszk√∂z√∂k √©s k√∂telezetts√©gek √°llom√°nya a k√∂vetkezŇĎ volt:

A termelŇĎ szektort, vagy m√°s n√©ven nem p√©nz√ľgyi v√°llalatokat 15 770 milli√°rd forint ad√≥ss√°g terhelte. A p√©nz√ľgyi v√°llalatok, √ļgymint a k√∂zponti bank n√©lk√ľli monet√°ris int√©zm√©nyek, p√©nz√ľgyi k√∂zvet√≠tŇĎk, p√©nz√ľgyi kieg√©sz√≠tŇĎk, biztos√≠t√≥k √©s nyugd√≠jp√©nzt√°rak ad√≥ss√°ga mind√∂ssze 123 milli√°rd forint volt. A k√∂zponti bankot terhelte 5,3 milli√°rd tartoz√°s. Az √°llamh√°ztart√°si szektor, √ļgymint a k√∂zponti korm√°nyzat, a helyi √∂nkorm√°nyzatok, a t√°rsadalombiztos√≠t√°si alapok elad√≥sod√°sa is 6808 milli√°rd forint volt √Ėszszes√≠tve a nemzetgazdas√°g eg√©sz√©re nehezedŇĎ tartoz√°s 12 134 milli√°rd forint volt, ami a m√°rciusi eur√≥-deviza√°rfolyamon sz√°m√≠tva 50 milli√°rd eur√≥t tesz ki. Az√≥ta spekul√°ci√≥s nyom√°sra a forint t√∂bbsz√∂r is le√©rt√©kelŇĎd√∂tt. A jelenlegi korm√°nyzat hib√°s gazdas√°gi politik√°ja r√©v√©n eddig tov√°bbi 2000 milli√°rd forinttal nŇĎtt az √°llamh√°ztart√°st s√ļjt√≥ ad√≥ss√°g. (2005-ben a nemzetgazdas√°g eg√©sz√©re nehezedŇĎ ad√≥ss√°gteher el√©rte a 110 milli√°rd doll√°rt. Ennek a hatalmas tartoz√°snak kell kitermelni minden √©vben az ad√≥ss√°gszolg√°lati terheit, a kamatokat √©s a t√∂rleszt√©seket. Mindez elviszi a magyar t√°rsadalom teljes j√∂vedelm√©t. Az orsz√°g mŇĪk√∂dtet√©s√©hez naponta nyolcmilli√°rd forint tov√°bbi ad√≥ss√°got kell felv√°llalni. A hitelp√©nzzel mŇĪk√∂dtetett mag√°np√©nz-monopolista rendszer felsz√°mol√°sa n√©lk√ľl ettŇĎl az ad√≥ss√°gtehertŇĎl √©s a gyorsul√≥ √ľtemŇĪ folyamatos elad√≥sod√°st√≥l nem lehet megszabadulni.)

Az ad√≥ss√°gszolg√°lat √©s a kamatfizet√©s terheit ak√°r √°llami, ak√°r nem √°llami ad√≥ss√°gr√≥l van sz√≥, az √°llampolg√°rok fizetik. Csup√°n a tehervisel√©s technik√°ja m√°s. √Āllami ad√≥ss√°g eset√©ben az √°llam kiveti az ad√≥t, √©s annak mintegy a fel√©t tov√°bbadja ad√≥ss√°gszolg√°latra √©s kamatra; a nem √°llami szektor ad√≥ss√°g√°t pedig √ļgy viseli az √°llampolg√°r, hogy a mag√°ntulajdonosok sz√©tosztj√°k ad√≥ss√°gszolg√°lati terheiket: egyr√©szt ennyivel dr√°g√°bb a megtermelt √°rujuk, m√°sr√©szt kevesebb munkab√©rt fizetnek a k√ľlf√∂ldi azonos munk√°t v√©gzŇĎkh√∂z k√©pest, harmadr√©szt a legk√ľl√∂nb√∂zŇĎbb ad√≥kedvezm√©nyek kicsikar√°s√°val kivonj√°k magukat a k√∂ztehervisel√©s al√≥l. A jelenlegi korm√°ny az elŇĎzŇĎ nyomdokain haladva, csak a multinacion√°lis c√©gek ad√≥kedvezm√©nyeire k√©rt derog√°ci√≥t, azaz halaszt√°st az Eur√≥pai Uni√≥t√≥l.

S√≠klaky id√©zi Bokros Lajost, aki szerint az ad√≥ss√°gcsapd√°b√≥l nem lehet kil√°balni, de gazdas√°gunk, ha megerŇĎs√∂dik, akkor ‚ÄĒ legal√°bbis Bokros szerint, aki a k√∂nyv megjelen√©sekor a Vil√°gbank kelet-eur√≥pai igazgat√≥ja volt ‚ÄĒ m√°r alig √©rezz√ľk majd tehernek az ad√≥ss√°gszolg√°lat fizet√©s√©t. Az √≠gy v√©lekedŇĎk teljesen f√©lrevezetŇĎ √©s t√©nyekkel c√°folhat√≥ √°ll√≠t√°sa az, hogy ha ad√≥ss√°gk√∂nny√≠t√©st kezdem√©nyezn√©nk az jelentŇĎsen rontan√° Magyarorsz√°g gazdas√°gi helyzet√©t, mert nehezebben jutna hitelhez. Ez term√©szetesen a p√©nz√ľgyi k√©rd√©sekben j√°ratlan polg√°roknak c√≠≠mzett agymos√°s.

Nagy Pongr√°c , a kiv√°l√≥ nemzetk√∂zi p√©nz√ľgyi szak√©rtŇĎ ezzel szemben r√°mutatott arra, hogy ‚Äěmialatt az ad√≥ss√°gelenged√©sben" r√©szes√ľlt orsz√°gok piaci hitelk√©pes√≠t√©si minŇĎs√≠t√©se 30%-kal javult, az ad√≥ss√°got pontosan fizetŇĎ Magyarorsz√°g√© √©ppen 30%-kal romlott." ‚ÄěTov√°bb√°, m√≠g Lengyelorsz√°gban az 1991-es ad√≥ss√°gelenged√©st megelŇĎzŇĎ √©vekben nett√≥ ki√°raml√°s volt, 1992-re a be√°raml√°s m√°r 678 milli√≥ doll√°rra, 1993-ra pedig 1700 milli√≥ra r√ļgott." A re√°lj√∂vedelem is nŇĎtt azokban az orsz√°gokban, amelyek ad√≥ss√°gk√∂nny√≠t√©sben r√©szes√ľltek. A 22 ad√≥ss√°gkedvezm√©nyben r√©szes√ľlt orsz√°g k√∂z√ľl 16-nak jobb a gazdas√°gi teljes√≠tm√©nye, mint az ad√≥ss√°got pontosan √©s rend√ľleden√ľl fizetŇĎ Magyarorsz√°g√©. S√≠klaky id√©zi Antal√≥czy Zolt√°nt is, aki a Magyar Nemzet has√°bjain meg√°llap√≠totta (1995. 08. 14-√©n), hogy a XX. sz√°zad v√©g√©n m√°r csak k√©t olyan orsz√°g van, amelyik nem k√©rt valamilyen k√ľlf√∂ldi ad√≥ss√°gelenged√©st (cs√∂kkent√©st vagy √°t√ľtemez√©st): Peru √©s Magyarorsz√°g.

Forgatókönyv a kormánynak

Rendk√≠v√ľl √©rdekes az a forgat√≥k√∂nyv, amit S√≠klaky Istv√°n aj√°nl a gy√∂keres fordulat korm√°nya sz√°m√°ra. Eszerint az ad√≥ss√°gcsapd√°b√≥l √ļgy lehetne kil√°balni, hogy a korm√°ny a k√ľl- √©s belf√∂ldi ad√≥ss√°gszolg√°latot h√°rom √©vre felf√ľggeszti, √©s egyidejŇĪleg egy elŇĎre kidolgozott √°llamgazd√°lkod√°si tervet terjeszt a hitelezŇĎk el√©. Ebben kimutatja, hogy vagyonrendez√©ssel az indokolatlan import megf√©kez√©s√©vel, a tŇĎke √©s valutapiac korm√°nyellenŇĎrz√©s al√° von√°s√°val ‚ÄĒ amely a nemzeti valuta konvertibilit√°s√°nak megsz√ľntet√©s√©t is jelenti a turistaforgalom valutaell√°t√°s√°nak tov√°bbi biztos√≠t√°s√°val -, az infl√°ci√≥ meg√°ll√≠t√°s√°val, a munkahelyek megv√©d√©s√©vel √©s a megszŇĪnt munkahelyek helyre√°ll√≠t√°s√°val, a hazai mezŇĎgazdas√°g, valamint a kis- √©s k√∂z√©pv√°llalkoz√°sok hazai p√©nzkibocs√°t√°ssal t√∂rt√©nŇĎ finansz√≠roz√°s√°val, a hazai termelŇĎk belf√∂ldi piac√°nak helyre√°ll√≠t√°s√°val t√∂bblet √©rhetŇĎ el a fizet√©si m√©rlegben. Ezt a kedvezŇĎ hat√°st fokozn√° a belf√∂ldi termel√©st √∂szt√∂nzŇĎ ad√≥reform, valamint az, hogy a magyar korm√°ny a keletkezŇĎ megtakar√≠t√°sokat a hazai gazdas√°g helyre√°ll√≠t√°s√°ra √©s fejleszt√©s√©re ford√≠tan√°. A felsoroltak √∂sszhat√°sak√©nt h√°rom √©ven bel√ľl jelentŇĎs t√∂bblet keletkezne a kereskedelmi √©s fizet√©si m√©rlegben. E t√∂bblet megjelen√©s√©tŇĎl minden √©vben a mindenkori pozit√≠v p√©nz√ľgyi egyenleg fel√©t a gy√∂keres fordulat napj√°n fenn√°ll√≥ tŇĎketartoz√°s ‚ÄĒ √©s annak a mindenkori londoni bankk√∂zi kamatl√°bhoz igazod√≥ kamat√°nak ‚ÄĒ a t√∂rleszt√©s√©re fogja ford√≠tani.

A szok√°sos ellenvet√©s az, hogy ezek j√≥ sz√°nd√©k√ļ, de naiv √©s ut√≥pisztikus elgondol√°sok. A hitelezŇĎk, elsŇĎsorban a nemzetk√∂zi p√©nz√ľgyi k√∂z√∂ss√©g ir√°ny√≠t√≥i gazdas√°gi z√°rlattal fognak v√°laszolni, √©s ez m√©g s√ļlyosabb helyzetbe tasz√≠tja az orsz√°got, mint amilyenben jelenleg van. Erre fel lehet k√©sz√ľlni, ez√©rt S√≠klaky szerint kiv√©dhetŇĎ az ad√≥ss√°gcsapda fenntart√°s√°ban √©rdekelt hatalmi k√∂r√∂k embarg√≥ja. ElsŇĎ l√©p√©sk√©nt tervet kell k√©sz√≠teni arra, hogy a l√©tfenntart√°shoz sz√ľks√©ges term√©keket hazai forr√°sb√≥l biztos√≠ts√°k. ErŇĎs√≠teni kell az ad√≥ss√°gcsapda fenntart√°s√°ban nem √©rdekelt √°llamokkal √©s gazdas√°gi szervezetekkel a kapcsolatokat. √ćgy √°t lehet v√©szelni azt az √°tmeneti idŇĎszakot, am√≠g az embarg√≥szervezŇĎk bel√°tj√°k, hogy nekik is √©rdek√ľk √ļjra felvenni a gazdas√°gi kapcsolatokat Magyarorsz√°ggal, mint egyenrang√ļ, √©rdekeit v√©delmezŇĎ partnerrel, de most m√°r a k√∂lcs√∂n√∂s elŇĎny√∂k alapj√°n.

Sz√°molni kell azzal is, hogy a morat√≥rium bejelent√©s√©re a p√©nz√ľgyi f√ľgg√©s fenntart√°s√°ban √©rdekeltek z√°roltatj√°k a k√ľlf√∂ldi bankokban elhelyezett magyar valutatartal√©kokat. Az ezt kiv√©dŇĎ megelŇĎzŇĎ l√©p√©s, hogy a Magyar Nemzeti Bank a k√ľlf√∂ldi banksz√°ml√°kon elhelyezett valutatartal√©kainak lek√∂t√©s√©t ‚ÄĒ m√©g a morat√≥rium bejelent√©se elŇĎtt ‚ÄĒ feloldja. A tartal√©kot doll√°rban, eur√≥ban, jenben, sv√°jci frankban stb. kell ŇĎrizni. K√©szp√©nzzel ugyanis embarg√≥ eset√©n ak√°r a harmadik vil√°gon kereszt√ľl is p√≥tolhat√≥ az a kiesŇĎ import, ami val√≥ban l√©tfontoss√°g√ļ a nemzetgazdas√°g mŇĪk√∂d√©se szempontj√°b√≥l.

Jelenleg az import jelentŇĎs r√©sze a multinacion√°lis c√©gek v√°mszabad ter√ľleti √∂sszeszerelŇĎ √ľzemeibe √©rkezŇĎ alkatr√©szekbŇĎl √©s r√©szegys√©gekbŇĎl tevŇĎdik √∂ssze. Erre a behozatalra ezek a multinacion√°lis c√©gek ne a magyar valutatartal√©kb√≥l ig√©nyeljenek k√ľlf√∂ldi deviz√°t Oldj√°k meg saj√°t forr√°saikb√≥l, ez nem okozhat nekik k√ľl√∂n√∂sebb neh√©zs√©get. Az import m√°sik jelentŇĎs r√©sze jelenleg m√°r √©lelmiszer. Ennek az elmarad√°sa rendk√≠v√ľl j√≥t tenne a magyar mezŇĎgazdas√°gnak √©s mezŇĎgazdas√°gi feldolgoz√≥iparnak. A modern aut√≥k, kozmetikumok √©s m√°s luxuscikkek importj√°t egy ideig lehet n√©lk√ľl√∂zni. Aut√≥ eset√©ben elŇĎnyben kellene r√©szes√≠teni a Magyarorsz√°gon k√©sz√ľlt aut√≥kat. Az a l√©nyeg, hogy a val√≥ban fontos import tov√°bbra sem b√©nulna meg.
A magyar export mintegy 70%-a az Eur√≥pai Uni√≥ba megy. Ez fokozottabb nyugat-eur√≥pai f√ľgg√©st jelent, mint amikor a KGST-n bel√ľl egyoldal√ļan a Szovjetuni√≥hoz, illetve a t√∂bbi kelet-eur√≥pai orsz√°ghoz csatlakoztunk. Ha bevezetn√©k a gazdas√°gi embarg√≥t, ami egy√°ltal√°n nem biztos, az Eur√≥pai Uni√≥ba ir√°nyul√≥ exportot is befagyaszthatj√°k. Mint m√°r utaltunk r√°, az EU-s export t√ļlnyom√≥ r√©sz√©t azonban a magyar v√°mszabad ter√ľleten mŇĪk√∂dŇĎ nemzetk√∂zi c√©gek bonyol√≠tj√°k le. A multik exportja nyilv√°n nem ker√ľlne befagyaszt√°sra, mert ez sokkal ink√°bb nemzetk√∂zi c√©geket s√ļjtana, mint a val√≥di magyar gazdas√°got. Az igazi magyar export befagyaszt√°sa √°tmenetileg okozna neh√©zs√©get, de ez is √°thidalhat√≥ lenne. A Nemzeti Bankn√°l l√©vŇĎ 10-11 milli√°rd eur√≥ k√ľlf√∂ldi bankjegytartal√©kb√≥l (azaz a jelenleg t√ļls√°gosan nagy √©s igen k√∂lts√©ges devizatartal√©kb√≥l ‚ÄĒ kamatait nem az MNB, hanem a k√∂lts√©gvet√©s fizeti ‚ÄĒ, amely kiz√°r√≥lag a tŇĎke korl√°tlan mozg√°s√°t seg√≠ti) legal√°bb egy √©vig fedezni lehet az √©letbev√°g√≥ importot. Gazdas√°gi diplom√°ci√°val √©s j√≥ szervez√©ssel pedig el lehet √©rni, hogy a nem ellens√©ges piacokr√≥l beszerezz√ľk a l√©tfontoss√°g√ļ importcikkeket

S√≠klaky egyik legfontosabb javaslat√°nak tartom, amit most v√©gig nagybetŇĪvel mondan√©k, ha lehetne √≠gy besz√©lni, hogy be kell iktatni az alkotm√°ny szerep√©t bet√∂ltŇĎ alapt√∂rv√©nybe egy szigor√ļ rendelkez√©st ‚ÄĒ az √ĀLLAMAD√ďSS√ĀG PARAGRAFUST -, amely megtiltja, hogy deficites k√∂lts√©gvet√©st terjesszenek az orsz√°ggyŇĪl√©s el√©. A szerzŇĎ ‚ÄĒ nagyon helyesen ‚ÄĒ elŇĎzetes n√©pszavaz√°si hozz√°j√°rul√°shoz k√∂ti √°llamk√∂lcs√∂n b√°rmilyen form√°ban t√∂rt√©nŇĎ felv√©tel√©t. Ha 1982 √©s 89 k√∂z√∂tt az akkori p√©nz√ľgyi illet√©kesek nem ad√≥s√≠tj√°k el felelŇĎtlen√ľl Magyarorsz√°got, akkor az eg√©sz rendszerv√°lt√°s menete, √©s a magyar nemzeti vagyon sorsa is m√°sk√©ppen alakult volna. Az elad√≥s√≠t√°s ugyanis a p√©nzgazdas√°gi rendszerben az uralom gyakorl√°s√°nak √©s a f√ľgg√©sben tart√°snak a legfontosabb eszk√∂ze. Az a tengely, amelyen minden √°ll vagy bukik. Ez√©rt 1989 ut√°n nem is az alkotm√°ny szerep√©t bet√∂ltŇĎ alapt√∂rv√©nyt tartom a legfontosabb jogszab√°lynak, hanem a teljes p√©nz√ľgyi szuverenit√°st mag√°nellenŇĎrz√©s al√° helyezŇĎ Nemzeti Bankr√≥l sz√≥l√≥ t√∂rv√©nyt Ez ugyanis a jelenlegi p√©nzgazdas√°gi rendszer igazi alapt√∂rv√©nye. Ez a magyar krematisztika, azaz uzsoraciviliz√°ci√≥ alkotm√°nya.

Fontos r√©sze a S√≠klaky √°ltal kidolgozott programnak az infl√°ci√≥ meg√°ll√≠t√°sa. A gy√∂keres fordulat korm√°nya egy √©vre befagyasztja a termelŇĎi √©s fogyaszt√≥i √°rakat. Azzal az √ľzemmel szemben, amely termel√©s√©t az elŇĎzŇĎ √©vi √°tlaghoz k√©pest 10%-n√°l nagyobb m√©rt√©kben cs√∂kkenti, vagy √°rat emel, az √°llam √ļgy j√°r el, mintha az √ľzem a megszŇĪn√©s√©t jelentette volna be. Ez a szankci√≥ s√ļjtan√° az √°rdr√°g√≠t√≥ √ľzleteket is. Az √°rr√∂gz√≠t√©s √©ve alatt a korm√°ny felsz√°molja a piacgazdas√°g mŇĪk√∂d√©s√©t akad√°lyoz√≥ monop√≥liumokat Ennek nyom√°n l√©trej√∂n a tisztess√©ges piaci verseny √©s a sok hasonl√≥ p√©nz√ľgyi √©s gazdas√°gi erejŇĪ v√°llalkoz√°s √°rversenye biztos√≠tja az √°rak tisztess√©ges alakul√°s√°t, ahhoz hasonl√≥an, ahogy annak idej√©n egy ide√°lis piacgazdas√°gi modell keret√©ben Adam Smith elgondolta.

Vannak term√©szetes monop√≥liumok is, ma m√°r ezek is teljesen √©sszerŇĪtlen√ľl mag√°nos√≠tva lettek - gondoljunk a villany-, g√°z-, csatornaszolg√°ltat√°sra. Nos, ezeket az agyonprivatiz√°lt k√∂z√ľzemeket a korm√°ny visszav√°s√°rolja. Nem mondhatjuk, hogy vissza√°llamos√≠tja, hiszen a v√≠zmŇĪveket √ļgy privatiz√°lt√°k, hogy a fŇĎv√°ros eladta a francia √°llamnak. De azt mondhatjuk, hogy visszav√°s√°rolja √©s √ļjrat√°rsadalmas√≠tja, m√©gpedig √ļgy, hogy a k√∂z√ľzemeket 1 /3‚ÄĒ1 /3 ar√°nyban a kiszolg√°l√°si ter√ľlet szerinti fogyaszt√≥k k√©pviselete, illetve az √ľzemi kollekt√≠va tulajdon√°ba adja. Ennek k√∂vetkezt√©ben a spekul√°ci√≥s √°remelked√©s a term√©szetes monop√≥liumok ter√ľlet√©n is megszŇĪnne.

A Szovjet Birodalomhoz tartoz√≥ Gr√ļzia n√©pe a napokban mutatta meg, hogyan kell egy durva v√°laszt√°si csal√°st elk√∂vetŇĎ korm√°nyzatot, amely egy√©bk√©nt gazdas√°gi csŇĎdbe vitte az orsz√°got ‚ÄĒ elzavarni. ‚ÄěTalpra, gr√ļzok, h√≠ a haza." ‚ÄĒ √Čs a gr√ļzok elzavart√°k korm√°nyukat... Nos, a gy√∂keres fordulathoz megint arra lenne sz√ľks√©g, hogy ne csak mondjuk ‚ÄěTalpra, magyar, h√≠ a haza" ‚ÄĒ, hanem ism√©t √°lljon is talpra az orsz√°g n√©pe. Ma m√°r k√∂zismert, hogy 1989-90-ben nem az a fordulat zajlott le, amire az orsz√°g lakoss√°ga sz√°m√≠tott. A tiszta k√∂z√©let beindul√°s√°nak elŇĎfelt√©telek√©nt meg kell vonni a m√©rleget, √©s pontosan ki kell mutatni, hogy mi t√∂rt√©nt azzal a k√∂zvagyonnal, amely a magyar √°llampolg√°rok - mint term√©szetes szem√©lyek ‚ÄĒ tulajdona volt. Az √°llam csak kezelte ezt a vagyont, de nem volt a tulajdonosa. Egy tiszta k√∂z√©let korszak√°nak nyit√°nyak√©nt nemcsak nyilv√°noss√°gra kell hozni, de j√≥v√° is kell tenni az orsz√°g lak√≥i ellen elk√∂vetett legs√ļlyosabb bŇĪn√∂ket.

S√≠klaky javasol egy t√©nyfelt√°r√°si t√∂rv√©nyt. Ennek az lenne a c√©lja, hogy 1989-tŇĎl kezdŇĎdŇĎen a majdani gy√∂keres fordulatig tart√≥ √°tmeneti idŇĎszakban poz√≠ci√≥ban l√©vŇĎ k√∂z√©leti szereplŇĎk adjanak sz√°mot tetteikrŇĎl. Az elj√°r√°s minden ilyen k√∂z√©leti szereplŇĎ ellen hivatalb√≥l vagy √°llampolg√°ri bejelent√©s alapj√°n indulna meg. Ha a cselekm√©ny el√©v√ľl√©s miatt nem b√ľntethetŇĎ, a vizsg√°lat eredm√©ny√©t akkor is nyilv√°noss√°gra kell hozni, hogy a polg√°rok az adott szem√©ly tov√°bbi k√∂z√©leti szerepl√©s√©n√©l azt figyelembe vehess√©k. A vizsg√°lt szem√©ly √°ltal t√∂rv√©nys√©rtŇĎen szerzett vagyont, illetve annak felkutathat√≥ r√©sz√©t akkor is el kell kobozni, ha ez a vagyon idŇĎk√∂zben m√°s tulajdona lett. Nagyon l√©nyeges S√≠klakynak az az aj√°nl√°sa, hogy az ilyen elj√°r√°sok lefolytat√°s√°ra olyan √ľgy√©szs√©get √©s b√≠r√≥s√°got kell l√©trehozni, amelynek a tagjai a p√°rt√°llam idej√©n nem t√∂lt√∂ttek be ilyen munkak√∂rt.

A t√©nyfelt√°r√°si t√∂rv√©ny hat√°lybal√©p√©se idej√©n mŇĪk√∂dŇĎ √ľgy√©szekre √©s b√≠r√≥kra vonatkoz√≥an hivatalb√≥l le kell folytatni a t√∂rv√©nyben elŇĎ√≠rt elj√°r√°st Akit ennek sor√°n elmarasztalnak, az term√©szetesen a tov√°bbiakban nem t√∂lthet be szerepet az igazs√°g√ľgyben. A szem√©lyi felt√©teleken t√ļlmenŇĎen jogi felt√©telek is vannak. √ćgy p√©ld√°ul √©sszerŇĪ szankcion√°ltan idŇĎhat√°rt szabni a jogi elj√°r√°soknak, hogy azok ne h√ļz√≥dhassanak el hossz√ļ √©vekig. S√≠klaky m√°sik javaslata: a p√≥tmag√°nv√°d m√°r √©rv√©nybe l√©pett, de ezt a jogint√©zm√©nyt m√©g tov√°bb kell fejleszteni.

A m√°sik fontos jogszab√°ly a vagyonrendez√©si t√∂rv√©ny lenne, amely elŇĎ√≠rn√°, hogy a tulajdonosoknak bevall√°st kell tenni√ľk minden olyan vagyont√°rgyukr√≥l, amely meghaladja a tisztes polg√°ri √©letvitel sz√ľks√©gleteit, tov√°bb√° be kell sz√°molniuk minden egymilli√≥ forintot meghalad√≥ k√∂vetel√©s√ľkrŇĎl. A legk√∂zelebbi rokonok vagyon√°t egybe kell sz√°m√≠tani. A vagyonbevall√°shoz nyilatkozatot kell csatolni, hogy a vagyon milyen jogc√≠men ker√ľlt a tulajdonoshoz. Ehhez term√©szetesen kellŇĎ sz√°m√ļ vagyonvizsg√°l√≥ bizotts√°got is fel kellene √°ll√≠tani Ez r√©szben az APEH √©s az √ĀSZ szakembereibŇĎl, r√©szben pedig a k√∂zgazdas√°gi √©s jogi egyetem v√©gzŇĎs hallgat√≥ib√≥l √°llna. A vagyonvizsg√°l√≥ bizotts√°gok √©s a l√©trehozand√≥ rendk√≠v√ľli gazdas√°gi b√≠r√≥s√°gok l√©tsz√°m√°t √©s mŇĪk√∂d√©s√ľk szab√°lyait √ļgy kell meg√°llap√≠tani, hogy a vagyonbevall√°sokat lehetŇĎleg egy √©v alatt √°tvizsg√°lhass√°k. A vagyonvizsg√°lat eredm√©nyek√©ppen az √Āllamkincst√°r jav√°ra el kell kobozni minden olyan vagyont, amelyrŇĎl bebizonyult, hogy keletkez√©sekor nem tettek eleget az √©rv√©nyben l√©vŇĎ ad√≥z√°si k√∂telezetts√©geknek, vagy m√°s t√∂rv√©nys√©rtŇĎ aktussal j√∂tt l√©tre. Ha ennek sor√°n termŇĎf√∂ld ker√ľl az √Āllamkincst√°r tulajdon√°ba, azt √°t kell adni az illet√©kes √∂nkorm√°nyzatnak hasznos√≠t√°sra.

Ehhez csak annyit fŇĪzn√©k hozz√°, hogy a magyar t√°rsadalomban, a vagyoni viszonyokban be√°llt gy√∂keres v√°ltoz√°s eredm√©nyek√©nt a hatalom is a vagyont megszerzŇĎ k√ľlf√∂ldi √©s belf√∂ldi csoportok kez√©be ker√ľlt, s √≠gy a politikai hatalomban is √∂v√©k√© ma az utols√≥ sz√≥. Ez√©rt a vagyoni viszonyok rendez√©se n√©lk√ľl semmilyen alapvetŇĎ politikai v√°ltoz√°s sem lehets√©ges.

Nagyon l√©nyeges, amit S√≠klaky Istv√°n az EU-csatlakoz√°sr√≥l mond. S√≠klaky meg√°llap√≠tja, hogy az eur√≥pai integr√°ci√≥t meg√°lmod√≥ alap√≠t√≥ aty√°k konf√∂der√°ci√≥t akartak, de amikor t√°voztak az √©lŇĎk sor√°b√≥l, akkor az ut√≥dok a nemzetk√∂zi p√©nz√ľgyi k√∂z√∂ss√©g nyom√°s√°ra az √∂nrendelkez√©s√ľket megtart√≥, szoci√°lis piacgazdas√°ggal rendelkezŇĎ orsz√°gok √∂nk√©ntes t√°rsul√°s√°b√≥l egy t√ļlcentraliz√°lt uni√≥ ir√°ny√°ba fejlesztett√©k tov√°bb az integr√°ci√≥t. Ennek a birodalom√©p√≠t√©snek a jellemzŇĎi: a tŇĎke, az √°ru √©s a munkaerŇĎ szabad √°raml√°sa az uni√≥ orsz√°gai k√∂z√∂tt, valamint a k√∂z√∂s p√©nznem: az eur√≥ bevezet√©se. MegszŇĪntek azok a k√∂zjogi eszk√∂z√∂k, amelyek r√©v√©n egy-egy t√°rsult orsz√°g lakoss√°ga √∂nigazgat√°s keret√©ben befoly√°solhatta az adott orsz√°g ter√ľlet√©n tev√©kenykedŇĎ √°llampolg√°rok √©s k√ľlf√∂ldiek gazdas√°gi tev√©kenys√©g√©t.

A birodalmi int√©zm√©nyrendszerrel mŇĪk√∂dtetett Eur√≥pai Uni√≥ ma a nemzetk√∂zi p√©nzoligarchia √°llamok feletti hatalmi strukt√ļr√°j√°nak egyik region√°lis alrendszer√©v√© alakult √°t Ez akkor is √≠gy van, ha az EU √©s a glob√°lis p√©nzhatalom m√°s alrendszerei k√∂z√∂tt bizonyos s√ļrl√≥d√°sok vannak, √©s a felsz√≠nen vet√©lked√©s folyik. A l√©nyeg az, hogy fennmaradjon a p√©nzhatalmi diktat√ļra, amely az emberis√©g nagy t√∂megeit al√°veti √©s kizs√°km√°nyolja. A neoliber√°lis globaliz√°torok nemcsak a magyar mŇĪk√∂dŇĎ tŇĎk√©re p√°ly√°ztak. T√°volabbi √©s v√©gre is hajtott terveik fel√∂lelt√©k a magyar t√°rsadalom teljes vagyon√°nak ‚ÄĒ benne a magyar termŇĎf√∂ldnek egyetemes r√©szv√©nytulajdonn√° val√≥ √°talak√≠t√°s√°t, √©s √≠gy a nemzetk√∂zi p√©nz√ľgyi k√∂z√∂ss√©g beruh√°z√≥ bank√°rainak ellenŇĎrz√©se al√° von√°s√°t. Kelet-K√∂z√©p-Eur√≥pa n√©pei nem att√≥l v√°rhatj√°k boldogul√°sukat, ha beolvadnak a nemzetek feletti birodalomm√° √°talak√≠tott EU-ba, √©s tulajdonukat a spekul√°ci√≥s tŇĎke √∂nk√©ny√©nek kiszolg√°ltatott transznacion√°lis r√©szv√©nytulajdonn√° teszik. Ezzel csak azt √©rik el, hogy √∂nrendelkez√©s√ľket feladva beolvadnak a p√©nzuralmi vil√°grendbe. A val√≥di felemelked√©st az jelenten√©, ha hossz√ļ t√°von fenntarthat√≥, a term√©szeti erŇĎforr√°sokkal takar√©kosan b√°n√≥, az emberek √©s a n√©pek egym√°s k√∂zti, √©s a term√©szeti k√∂rnyezettel val√≥ harm√≥ni√°j√°t megval√≥s√≠t√≥ term√©szetes t√°rsadalmi-gazdas√°gi rendszert hozn√°nak l√©tre. Ennek term√©szetes hordoz√≥ k√∂zege a csal√°d √©s a nagyobb csal√°d, a nemzet. Azoknak a kelet-k√∂z√©p-eur√≥pai n√©peknek, amelyek megval√≥s√≠tj√°k az elŇĎbbiekben v√°zolt fordulatot √©s hozz√°l√°tnak a fennmarad√°s felt√©teleinek megfelelŇĎ t√°rsadalmi-gazdas√°gi berendezked√©s ki√©p√≠t√©s√©hez, szoros egy√ľttmŇĪk√∂d√©st kell kialak√≠taniuk. K√∂z√∂sen kell v√©dekezni√ľk a nemzetk√∂zi p√©nzoligarchia t√ļlereje ellen. Az √ļj vil√°grendnek elk√∂telezett erŇĎk term√©szetesen mindent meg fognak tenni az√©rt, hogy megakad√°lyozz√°k a kelet-eur√≥pai r√©gi√≥ kiszakad√°s√°t birodalmukb√≥l. Azt a nemzeti √∂nrendelkez√©st fenntart√≥ egy√ľttmŇĪk√∂d√©st, amelyet Kelet-Eur√≥pa n√©pei kialak√≠thatn√°nak, S√≠klaky Keletk√∂z√©p-eur√≥pai Konf√∂der√°ci√≥nak nevezi.

Kelet-közép-európai Konföderáció

Ennek a konf√∂der√°ci√≥nak meg kell akad√°lyoznia, hogy a nemzetk√∂zi p√©nzoligarchia k√°ros√≠tsa a tagorsz√°gok term√©szeti l√©tfelt√©teleit, gazd√°lkod√°s√°t √©s ez√°ltal lakosainak eg√©szs√©g√©t, s biztons√°gos meg√©lhet√©s√©t. Azt v√°rja a konf√∂der√°ci√≥t√≥l, hogy √°ll√≠tsa helyre √©s tartsa fent ter√ľlet√©n a term√©szeti k√∂rnyezettel val√≥ harm√≥ni√°t K√ľl√∂n sz√≥l arr√≥l az elv√°r√°sr√≥l, hogy j√°ruljon hozz√° a tagorsz√°gok sz√ľks√©gleteinek a kiel√©g√≠t√©s√©hez olyan term√©kekbŇĎl is, amelyek elŇĎ√°ll√≠t√°sa nem gazdas√°gos helyi keretek k√∂z√∂tt. Az ilyen √°gazatokat k√∂z√∂sen kell l√©trehozni √©s mŇĪk√∂dtetni.

A Kelet-k√∂z√©p-eur√≥pai Konf√∂der√°ci√≥ biztons√°g√°nak megvannak az alapvetŇĎ gazdas√°gi, k√∂zhatalmi √©s katonai felt√©telei. Az alapvetŇĎ gazdas√°gi felt√©telek k√∂z√∂tt S√≠klaky kiemeli a nemzetk√∂zi p√©nzoligarchia spekul√°ci√≥it√≥l v√©dett p√©nz- √©s hitelrendszer szerep√©t Ide sorolja a tŇĎke √©s a fizetŇĎeszk√∂z√∂k k√∂zhatalmilag szab√°lyozott √°raml√°s√°t a tagorsz√°gok k√∂z√∂tt, vala mint a tag√°llamok √©s a vil√°ggazdas√°gnak a konf√∂der√°ci√≥n k√≠v√ľli r√©szei k√∂z√∂tt. Rendk√≠v√ľl fontos az ad√≥ss√°gcsapda felsz√°mol√°sa valamennyi tagorsz√°g eset√©ben. V√©dekezni kell a k√°ros import ellen, √©s protekcionista politik√°val kell t√°mogatni a konf√∂der√°ci√≥ k√∂z√∂s √°gazatait, megv√©dve azokat a konf√∂der√°ci√≥n k√≠v√ľli k√°ros hat√°sokt√≥l.

A k√∂zhatalmi felt√©telekn√©l S√≠klaky elsŇĎk√©nt eml√≠ti azt, hogy a tagorsz√°gok k√∂zhatalmi int√©zm√©nyei az adott orsz√°g lakoss√°g√°nak demokratikus ellenŇĎrz√©se alatt mŇĪk√∂djenek. √ćgy elker√ľlhetŇĎ, hogy a nemzetk√∂zi p√©nzkartell a k√∂zhatalmat gyakorl√≥k megv√°s√°rl√°s√°val visszaszerezhesse hatalm√°t az egyes tagorsz√°gok f√∂l√∂tt. A nemzeti kisebbs√©gek tekintet√©ben a szerzŇĎ p√©ldak√©nt D√©l-Tirolt emeli ki √©s azt a k√∂vetelm√©nyt t√°masztja, hogy minden tag√°llamban √©rje el a politika humanizmusa a d√©l-tiroli szintet. Ezzel megelŇĎzhetŇĎ, hogy a nemzetk√∂zi p√©nzkartell ‚ÄĒ ismert gyakorlata szerint ‚ÄĒ egym√°sra ugraszthassa a k√ľl√∂nb√∂zŇĎ n√©pcsoportokat a ‚Äědivide et impera" m√≥dszer√©vel.

A katonai felt√©telek k√∂z√ľl a szerzŇĎ elsŇĎk√©nt emeli ki a semlegess√©get. A konf√∂der√°ci√≥ semleges lenne, √©s semmilyen katonai t√∂mbh√∂z sem tartozna. Nukle√°ris rak√©tacsap√°s elleni v√©dekez√©sre nem k√©sz√ľlne fel, ennek vesz√©ly√©t ugyanis glob√°lis √∂sszefog√°ssal kell elh√°r√≠tani, amelyben term√©szetesen a Kelet-k√∂z√©p-eur√≥pai Konf√∂der√°ci√≥ is r√©szt venne. Ellens√©ges katonai behatol√°s ellen a tagorsz√°gok sv√°jci mint√°ra szervezett hivat√°sosokb√≥l √©s felfegyverzett polg√°rokb√≥l √°ll√≥ katonai szervezettel k√©sz√ľln√©nek f√∂l. A konf√∂der√°ci√≥ l√©gter√©rŇĎl k√∂z√∂s elh√°r√≠t√≥ rendszerrel gondoskodn√°nak.

S√≠klaky k√∂nyve v√©g√©n javasolja, hogy a magyar kezdem√©nyezŇĎk keress√©k meg a t√©rs√©g orsz√°gaiban a hasonl√≥an gondolkod√≥kat √©s igyekezzenek vel√ľk egyet√©rt√©sre jutni a konf√∂der√°ci√≥r√≥l. Ha ez siker√ľl √©s e gondolkod√≥kb√≥l √©s aktivist√°kb√≥l √°ll√≥ k√∂r√∂k leford√≠tj√°k haz√°juk nyelv√©re a konf√∂der√°ci√≥r√≥l eddig kialak√≠tott gondolatokat, azt c√©lszerŇĪ az internet seg√≠ts√©g√©vel is megismertetni saj√°t orsz√°guk k√∂zv√©lem√©ny√©vel. Ha siker√ľl ezt a programot eddig a pontig eljuttatni, akkor az elgondol√°sokat rendszeres k√∂z√∂s tan√°cskoz√°sokon tov√°bb lehet √©rlelni √©s finom√≠tani. Ek√∂zben pedig glob√°lis szinten ‚ÄĒ √©s magyarorsz√°gi viszonylatban is ‚ÄĒ bek√∂vetkezhetnek sorsford√≠t√≥ v√°ltoz√°sok.

A beteg √°llapot gy√≥gy√≠t√°s√°nak elsŇĎ felt√©tele a helyes diagn√≥zis. A m√°sodik felt√©tele a helyes √©s korszerŇĪ ter√°pia megtal√°l√°sa. A harmadik felt√©tel a ter√°pia alkalmaz√°sa. S√≠klakyt azzal szokt√°k f√©lretolni, hogy ut√≥pisztikus √°lmodoz√≥. A vil√°g p√©nzrendszere azonban rendk√≠v√ľl labilis, mert a forgalomban l√©vŇĎ p√©nznek √©s sz√°mlap√©nznek, tov√°bb√° a p√©nz szerep√©t bet√∂ltŇĎ √©rt√©kpap√≠roknak √©s deriv√°tumoknak mind√∂ssze 2%-a rendelkezik √°ru- √©s szolg√°ltat√°s fedezettel. Ez a rendszer nemcsak a vil√°ggazdas√°g perif√©ri√°in ker√ľlt v√°ls√°gba. A kr√≠zis m√°r el√©rte a centrumorsz√°gokat is. A vil√°g p√©nz√ľgyi rendszer√©nek √∂sszeoml√°sa nagyon is re√°lis lehetŇĎs√©g, ez√©rt fel kell k√©sz√ľlni a k√∂vetkezm√©nyeinek az elh√°r√≠t√°s√°ra. Egy ilyen felk√©sz√ľl√©st szolg√°l S√≠klaky Istv√°nnak ez a rendk√≠v√ľl fontos mŇĪve, mert lehetŇĎv√© teszi, hogy Magyarorsz√°g √©s a sors√°ban osztozkod√≥ t√∂bbi kelet-eur√≥pai n√©p egy√ľtt dolgozzon ki v√©dekez√©si strat√©gi√°t. Nagyon fontos, hogy a kibontakoz√≥ v√°ls√°g idej√©n e n√©pek kez√©ben legyen az a t√©rk√©p √©s ir√°nytŇĪ, amellyel biztons√°gosan kiker√ľlhetnek a p√©nzuralmi rendszer romjainak √ļtvesztŇĎibŇĎl, s fel√©p√≠thetik a fenntarthat√≥ term√©szeti √©s hum√°nerŇĎforr√°sokon nyugv√≥ l√©tbiztons√°g harmonikus t√°rsadalm√°t

S√≠klaky Istv√°n eme nagyszerŇĪ k√∂nyv√©vel ‚ÄĒ √©s √©lete p√©ld√°j√°val ‚ÄĒ, arra √∂szt√∂n√∂z, hogy ne legy√ľnk sorsunkba fatalist√°n belet√∂rŇĎdŇĎ pesszimist√°k, mert az emberis√©gnek nem kell elker√ľlhetetlen√ľl p√©nzrabszolgas√°gban √©lnie. De √≥v a k√∂nnyelmŇĪ optimizmust√≥l is, amely szerint el√©g t√ľrelmesen v√°rni, hiszen a v√©g√©n √ļgyis minden j√≥ra fordul. Nem fog mag√°t√≥l megszŇĪnni a kamatszolgas√°g. Szinte biztos, hogy a p√©nzuralmi rendszer kialak√≠t√≥it √©s haszon√©lvezŇĎit csak kem√©ny √©s sz√≠v√≥s ellen√°ll√°ssal lehet elŇĎjogaik felad√°s√°ra k√©nyszer√≠teni. S√≠klaky a b√©n√≠t√≥ pesszimizmus √©s a lefegyverzŇĎ optimizmus helyett azt aj√°nlja, hogy akt√≠vak legy√ľnk, s vegy√ľk saj√°t kez√ľnkbe a sorsunkat. E k√∂nyv√©vel r√°nk b√≠zta a cselekv√©s sok tud√°ssal, b√∂lcsess√©ggel √©s b√°tors√°ggal elk√©sz√≠tett programj√°t. Mindannyiunk feladata, hogy megval√≥s√≠tsuk. Jutalmunk a l√©tbiztons√°g √©s a harm√≥nia lesz.

A KAPINTERN és a KOMlNTERN közös forradalma

H. G. Rakovszkij a pénzhatalom világállamáról

Hrisztyi√°n Georgijevics Rakovszkij a Szovjetuni√≥ kommunista p√°rtj√°nak egyik megalap√≠t√≥ja, Szovjet-Ukrajna korm√°ny√°nak eln√∂ke, majd a Szovjetuni√≥ londoni √©s p√°rizsi nagyk√∂vete fontos szerepet j√°tszott az egy tŇĎrŇĎl fakadt forradalmi kommunizmus √©s a forradalmi p√©nzuralom t√∂rt√©net√©ben. A nemzetk√∂zi p√©nz√ľgyi k√∂z√∂ss√©g √°ltal ir√°ny√≠tott h√°tt√©rhatalom fontos emberek√©nt ‚ÄĒ 1938-ban a szt√°lini tisztogat√°sok idej√©n ‚ÄĒ ŇĎt is b√≠r√≥s√°g el√© √°ll√≠tott√°k, de a hal√°lb√ľntet√©st siker√ľlt elker√ľlnie. Lev Trockij √≠gy √≠r r√≥la √∂n√©letrajzi k√∂nyv√©ben: aMy life, An Attempt at an Autobiographyban. ‚ÄĒ ‚Äě√Čletem, egy √∂n√©letrajzi k√≠s√©rlet"-ben (Penguin Books, 1928):

‚Äě Hrisztyian Georgijevics Rakovszkij a szocialista mozgalom egyik legismertebb szem√©lyis√©ge. Sz√ľlet√©s√©n√©l fogva: bolg√°r, rom√°n √°llampolg√°r ‚ÄĒ a Balk√°n t√©rk√©p√©nek v√°ltoz√°sai miatt; iskol√°i r√©v√©n fogva francia orvos √©s sv√°jci jog√°sz, kapcsolatain√°l, vonz√≥d√°s√°n√°l √©s irodalmi munk√°ss√°g√°n√°l fogva orosz. Az √∂sszes balk√°ni nyelvet besz√©li, tov√°bb√° n√©gy eur√≥pai nyelvet K√ľl√∂nb√∂zŇĎ idŇĎpontokban akt√≠v szerepet j√°tszott n√©gy szocialista p√°rt vezet√©s√©ben: a bolg√°rban, az oroszban, a franci√°ban √©s a rom√°nban. Egyike lett a Szovjet F√∂der√°ci√≥ vezetŇĎinek alap√≠t√≥ja a Kommunista Internacion√°l√©nak √©s az ukr√°n N√©pbiztosok Tan√°cs√°nak az eln√∂ke. A Szovjetuni√≥ nagyk√∂vete Angli√°ban √©s Franciaorsz√°gban, majd osztozik a baloldali ellenz√©k sors√°ban. Rakovszkij szem√©lyes tulajdons√°gai, sz√©les nemzetk√∂zi l√°t√≥k√∂re, jellem√©nek nemes tulajdons√°gai k√ľl√∂n√∂sen gyŇĪl√∂letess√© tett√©k Szt√°lin szem√©ben, aki pontosan mindennek az ellenkezŇĎj√©t szem√©lyes√≠tette meg."

Ez teh√°t Trockij v√©lem√©nye. Rakovszkij 1873-ban a bulg√°riai Kotellban sz√ľletett. (Egyes forr√°sok szerint Chaim Rakover volt az eredeti neve D. J.) Amikor a Dobrudzs√°ban fekvŇĎ csal√°di birtok rom√°n fennhat√≥s√°g al√° ker√ľlt, rom√°n √°llampolg√°r lett. K√∂z√©piskol√°it Bulg√°ri√°ban v√©gezte, majd 1890-ben Sv√°jcba k√∂lt√∂z√∂tt √©s a Berni Egyetem orvosi kar√°n tanult. Itt di√°kk√©nt t√∂bb √©ven kereszt√ľl szerkesztette a Sozial-Democrat c√≠mŇĪ lapot. Itt ismerkedett meg Engelsszel √©s Wilhelm Liebknechttel, aki bevonta a Vorwarts (ElŇĎre) c√≠mŇĪ lap kiad√°s√°ba. Rakovszkij Liebknecht seg√≠ts√©g√©vel ker√ľlt k√∂zelebbi kapcsolatba a n√©met szoci√°ldemokr√°cia vezetŇĎivel. Bernben √©rintkez√©sbe l√©pett az ott √©lŇĎ marxista emigr√°ci√≥ olyan neves k√©pviselŇĎivel, mint Plehanov, Axelrod, Vera Zaszulics √©s Lenin. Rosa Luxemburg tan√°cs√°ra marxista tanul√≥k√∂r√∂ket szervezett. Ezut√°n r√∂vid ideig a berlini egyetemen folytatta tanulm√°nyait, majd Angli√°ba k√∂lt√∂z√∂tt. A franciaorsz√°gi Montpellier-ben fejezte be orvosi tanulm√°nyait. Doktori disszert√°ci√≥ja, amelyben az orvostudom√°ny √©s a t√°rsadalomtudom√°ny kapcsolat√°t elemezte, nagy feltŇĪn√©st keltett. Ezut√°n a rom√°niai Constanz√°ban katonaorvosk√©nt szolg√°lt, k√∂zben k√∂nyvet √≠rt a francia t√∂rt√©nelemrŇĎl. Publik√°ci√≥iban nemcsak a rom√°n √©s bolg√°r munk√°smozgalom probl√©m√°ival foglalkozott, hanem az antiszemitizmus k√©rd√©seivel is. E t√°rgyban √≠r√≥dott vitairata: A Dreyfus-√ľgy politikai jelentŇĎs√©ge c√≠mmel jelent meg. Ezut√°n r√∂vid idŇĎre az orosz fŇĎv√°rosba, Szentp√©terv√°rott √©lŇĎ feles√©g√©hez utazott. Az orosz rendŇĎrs√©g elŇĎl amely rendszeresen zaklatta az akkor m√°r Eur√≥pa-szerte ismert hivat√°sos forradalm√°rt, k√©nytelen volt visszat√©rni Rom√°ni√°ba.

K√©sŇĎbb tett m√©g egy k√≠s√©rletet, hogy letelepedhessen Szentp√©terv√°ron, de az orosz hat√≥s√°gok kiutas√≠tott√°k az orsz√°gb√≥l. Ekkor orosz feles√©g√©vel P√°rizsba utazott √©s joghallgat√≥ lett. 1902-ben ism√©t visszat√©rt Oroszorsz√°gba, de feles√©ge hal√°la ut√°n √ļjb√≥l P√°rizs lett az otthona, ahol befejezte jogi tanulm√°nyait. Lev Trockij √©s Rakovszkij 1903-ban ismerkedett meg egym√°ssal. A k√©t Grand Orienthez tartoz√≥ szabadkŇĎmŇĪves forradalm√°r bar√°ts√°ga 1913-ban m√©ly√ľlt el, amikor Trockij megl√°togatta Rakovszkijt Rom√°ni√°ban. Rakovszkij az apj√°t√≥l √∂r√∂k√∂lt dobrudzsai birtok√°n gazd√°lkodott, s egyben sz√©les k√∂rŇĪ forradalmi tev√©kenys√©get fejtett ki. Az I. vil√°gh√°bor√ļ kit√∂r√©se az internacionalista Rakovszkijt is konfliktusba sodorta, mert a szoci√°ldemokr√°cia a term√©szetellenes nemzetk√∂zis√©g helyett a term√©szetes nemzeti utat v√°lasztotta.

Az 1915 szeptember√©ben megtartott zimmerwaldi nemzetk√∂zi szocialista konferenci√°n Rakovszkij akt√≠v szerepet j√°tszott Trockij oldal√°n. Tagja volt a ki√°ltv√°ny szerkesztŇĎbizotts√°gnak is. Amikor 1916-ban Rom√°nia hadba l√©pett, Rakovszkijt, aki ekkor a Balk√°ni Szocialista Munk√°sf√∂der√°ci√≥ titk√°ra volt, letart√≥ztatt√°k. 1917 m√°jus√°ig Jasiban raboskodott. A v√°rost elfoglal√≥ orosz csapatok parancsnoka ‚ÄĒ ekkor m√°r a szabadkŇĎmŇĪvesekbŇĎl √°ll√≥ √©s a Grand Orient feh√©r sz√°rny√°nak ir√°nyvonal√°t k√∂vetŇĎ Kerenszkij-korm√°ny √°llt Oroszorsz√°g √©l√©n ‚ÄĒ Miljukov orosz k√ľl√ľgyminiszter k√©r√©s√©re kiharcolta a Grand Orient szabadkŇĎmŇĪvess√©ghez tartoz√≥ Rakovszkij szabadon bocs√°t√°s√°t.

Rakovszkij 1917 december√©ben bel√©pett a bolsevik p√°rtba, majd 1918 janu√°rj√°ban Petrogr√°don tal√°lkozott az ugyancsak magas rang√ļ grand orientes szabadkŇĎmŇĪves Leninnel, aki a N√©pbiztosok Tan√°csa megb√≠zottjak√©nt D√©l-Oroszorsz√°gba k√ľldi, hogy a Besszar√°bi√°t elfoglal√≥ rom√°n erŇĎkkel szemben megszervezze a szovjet ellen√°ll√°st. Ezut√°n √°tker√ľlt Ukrajn√°ba, ahol a bolsevikellenes erŇĎk lever√©s√©t ir√°ny√≠t√≥ koll√©gium, az ukrajnai CSEKA eln√∂ke lett. Rakovszkijt nevezt√©k ki 1919 janu√°rj√°ban SzovjetUkrajna N√©pbiztosi Tan√°csa eln√∂k√©v√© (azaz az ukr√°n korm√°ny vezetŇĎj√©v√©) √©s egyidejŇĪleg ŇĎ t√∂lt√∂tte be a k√ľl√ľgyi n√©pbiztos (az ukr√°n k√ľl√ľgyminiszter) tisztj√©t is. A hadikommunizmus idej√©n ŇĎ lett az Ukr√°n K√∂zt√°rsas√°g Forradalmi Katonai Tan√°cs√°nak eln√∂ke is. K√∂zben bev√°lasztott√°k a bolsevik p√°rt k√∂zponti vezetŇĎs√©g√©be. Sz√©les k√∂rŇĪ nemzetk√∂zi kapcsolatai r√©v√©n Rakovszkij k√©pviselte Szovjet-Oroszorsz√°got a genovai t√°rgyal√°sokon, ahol a k√ľld√∂tts√©g p√©nz√ľgyi szak√©rtŇĎje volt.

A t√∂rt√©nelmi jelentŇĎs√©gŇĪ rapall√≥i t√°rgyal√°sokon is ŇĎ volt a szovjet deleg√°ci√≥ gazdas√°gi szak√©rtŇĎje. 1923-ban v√©gleg diplom√°ciai p√°ly√°ra ker√ľlt. Ebben szerepet j√°tszott az is, hogy a Lenin betegs√©ge miatt egyre nagyobb hatalomhoz jut√≥ Szt√°lin gyeng√≠teni akarta legfŇĎbb riv√°lis√°t, Trockijt ‚ÄĒ t√∂bbek k√∂z√∂tt √ļgy is, hogy elt√°vol√≠totta mellŇĎle, valamint a szovjet hatalmi centrumokb√≥l egyik legtehets√©gesebb h√≠v√©t: Rakovszkijt. Londoni nagyk√∂vetk√©nt Rakovszkij nem volt n√©pszerŇĪ, mert a brit birodalom felboml√°s√°ra vonatkoz√≥ ‚ÄĒ a h√°tt√©rhatalom v√©lem√©ny√©vel egyezŇĎ ‚ÄĒ n√©zetei miatt az angol sajt√≥ nem keltette j√≥ h√≠r√©t Ennek ellen√©re sikeres diplomat√°nak bizonyult, √©s 1924 √°prilis√°ban ŇĎ vezette a szovjet k√ľld√∂tts√©get NagyBritannia √©s Szovjet-Oroszorsz√°g t√°rgyal√°sain.

Rakovszkij 1923 ŇĎsz√©n a baloldali ellenz√©khez csatlakozott √©s v√©glegesen elk√∂telezte mag√°t Lev Trockij ir√°nyvonala mellett. √Ė lett az ellenz√©k egyik vez√©ralakja. Szt√°lin k√≠v√°ns√°g√°ra 1925-ben m√°r nem v√°lasztott√°k be a K√∂zponti Bizotts√°gba. A fokozatosan nemzetibolsevista √ļtra t√©rŇĎ Szt√°lin ellenfelek√©nt hat√°rozottan elutas√≠totta ‚Äěa szocializmus fel√©p√≠t√©se egy orsz√°gban" t√©tel√©t √©s tov√°bbra is a vil√°gforradalom nemzetk√∂zi tov√°bbvitel√©t, a permanens forradalmat szorgalmazta. 1925-ben Szovjet-Oroszorsz√°g franciaorsz√°gi nagyk√∂vete lett, de P√°rizsban ‚Äěpersona non grat√°"-nak nyilv√°n√≠tott√°k, miut√°n 1927 augusztus√°ban al√°√≠rta a trockista ellenz√©k azon nyilatkozat√°t, amely felsz√≥l√≠totta az eur√≥pai proletari√°tust a kapitalizmus megd√∂nt√©s√©re. Ez √©v szeptember√©ben Trockijjal egy√ľtt kiz√°rt√°k a Kommunista Internacion√°l√©, a Komintern V√©grehajt√≥ Bizotts√°g√°b√≥l

A XV. p√°rtkongresszus ut√°n m√°r a bolsevik p√°rtb√≥l is kiz√°rt√°k, √©s Asztrah√°nba sz√°mŇĪzt√©k gazdas√°gi szak√©rtŇĎnek. Mivel k√∂nyvt√°ra √©s arch√≠vuma a rendelkez√©s√©re √°llt, ez√©rt t√°rsadalomtudom√°nyi kutat√°sokat folytatott az ut√≥pikus szocializmus √©s a vil√°gkommunizmus t√©mak√∂r√©ben. A r√° nehezedŇĎ nagy nyom√°s ellen√©re kitartott az ellenz√©k platformja √©s szem√©ly szerint Lev Trockij t√°mogat√°sa mellett. Cikkeiben, vitairataiban √ļjra √©s √ļjra az elm√©leti szocializmussal szembes√≠tette a korabeli szovjet val√≥s√°got. Rakovszkijnak ez az elm√©leti munk√°ss√°ga felbosszantotta a Kreml ur√°t, √©s ez√©rt a szib√©riai Baraulba, majd Jakutszkba sz√°mŇĪzt√©k. A trockista veter√°n azonban 1934 elej√©n levonta a k√∂vetkeztet√©seket abb√≥l, hogy N√©metorsz√°gban a nemzetiszocializmus √©s Hitler ker√ľlt hatalomra, √©s ekkor √∂nkritik√°t gyakorolt.

Michael Sayers √©s Albert E. Kahn sz√°mol be a k√∂vetkezŇĎkrŇĎl a A nagy √∂sszeesk√ľv√©s(Szikra-kiad√°s, Budapest, 1948) c. k√∂nyv√ľk 249‚ÄĒ250. oldal√°n:

1934 szeptember√©ben Rakovszkij egy szovjet k√ľld√∂tts√©ggel Jap√°nba utazott, hogy r√©szt vegyen a Nemzetk√∂zi V√∂r√∂skereszt okt√≥berben, Toki√≥ban, rendezett konferenci√°j√°n. MielŇĎtt azonban elutazott volna Jap√°nba, egy bor√≠t√©kot k√©zbes√≠tettek neki a moszkvai Neh√©zipari N√©pbiztoss√°gt√≥l. A bor√≠t√©kban lev√©l volt, amelyet Toki√≥ban kellett √°tadnia Jurenyev nagyk√∂vetnek L√°tszatra a lev√©l kereskedelmi felvil√°gos√≠t√°sra vonatkoz√≥ szokv√°nyos k√©r√©st tartalmazott A lev√©l h√°t√°n azonban ‚ÄĒ l√°thatatlan tint√°val ‚ÄĒ √ľzenet volt Jurenyev sz√°m√°ra, hogy haszn√°lja fel Rakovszkijt a jap√°nokkal val√≥ t√°rgyal√°sokon. Egy nappal Toki√≥ba val√≥ meg√©rkez√©se ut√°n Rakovszkijt felkereste egy jap√°n √ľgyn√∂k. A tal√°lkoz√°sra a V√∂r√∂skereszt √©p√ľlet√©nek egyik folyos√≥j√°n ker√ľlt sor. Az √ľgyn√∂k k√∂z√∂lte Rakovszkijjal, hogy az orosz trockista mozgalom c√©ljai egybeesnek a jap√°n korm√°ny c√©ljaival. Az √ľgyn√∂k hozz√°fŇĪzte, hogy Rakovszkij bizony√°ra √©rt√©kes adatokat szolg√°ltathatna Toki√≥nak a szovjet-oroszorsz√°gi belsŇĎ helyzetre vonatkoz√≥an.
Ugyanazon nap est√©j√©n Rakovszkij t√°j√©koztatta Jurenyevet a jap√°n √ľgyn√∂kkel folytatott besz√©lget√©s√©rŇĎl, vagyis arr√≥l, hogy be akarj√°k szervezni k√©mnek, a jap√°n korm√°ny bes√ļg√≥j√°nak. A trockista Jurenyev azt v√°laszolta, hogy nincs helye a haboz√°snak, mert a kocka el van vetve. N√©h√°ny nappal k√©sŇĎbb Rakovszkij elŇĎzetes megbesz√©l√©s alapj√°n egy√ľtt vacsor√°zott a jap√°n titkosszolg√°lat egyik magas rang√ļ tisztj√©vel, aki k√∂z√∂lte ‚ÄĒ tudat√°ban van annak, hogy Rakovszkij Trockij k√∂zeli bar√°tja √©s munkat√°rsa, majd √≠gy folytatta: ‚ÄěMeg kell k√©rnem √∂nt arra, √≠rja meg neki, hogy korm√°nyunk nagyon el√©gedetlen a k√≠nai k√©rd√©srŇĎl √≠rott cikkeivel, valamint a k√≠nai trockist√°k magatart√°s√°val. Jogunk van elv√°rni, hogy Trockij √ļr m√°s ir√°ny√ļ vonalat vegyen fel. Meg kell √©rtenie, hogy mire van sz√ľks√©g. Nem sz√ľks√©ges belemenni a r√©szletekbe, de vil√°gos, hogy egy K√≠n√°ban kiprovok√°lt incidens kedvezŇĎ √ľr√ľgyet szolg√°ltatna ahhoz, hogy ott beavatkozzunk" A jap√°n h√≠rszerzŇĎ tiszt azt is elmondotta Rakovszkijnak, hogy milyen bizalmas term√©szetŇĪ k√∂zl√©sek √©rdekeln√©k a jap√°n korm√°nyt az orosz trockist√°k r√©sz√©rŇĎl ‚ÄĒ √≠gy p√©ld√°ul adatok a kollekt√≠v mezŇĎgazdas√°gi √ľzemek, a vas√ļtvonalak, a b√°ny√°k √©s iparv√°llalatok helyzet√©rŇĎl ‚ÄĒ k√ľl√∂n√∂sk√©ppen a Szovjetuni√≥ keleti r√©sz√©n. Rakovszkij m√©g rejtjeleket √©s neveket is kapott arra a c√©lra, hogy inform√°ci√≥t eljuttathassa.

MielŇĎtt t√°vozott Toki√≥b√≥l, Rakovszkij m√©g egyszer elbesz√©lgetett az ugyancsak trockista Jurenyevvel. A k√∂vet lehangolt volt: ‚ÄěOlyan kalamajk√°ba keveredt√ľnk, hogy n√©ha nem tudja az ember, milyen magatart√°st tan√ļs√≠tson. Folyv√°st att√≥l f√©lek, hogy ha az egyik partner√ľnket kiel√©g√≠tj√ľk, ezzel megb√°nthatjuk a m√°sikat. P√©ld√°ul a k√≠nai k√©rd√©ssel kapcsolatban ellent√©tek mer√ľlnek fel Nagy-Britannia √©s Jap√°n k√∂z√∂tt, √©s k√∂zben mindk√©t orsz√°g titkosszolg√°lat√°val fenn kell tartani a kapcsolatot... √©s mindebben ki kell ismernem magamat!" - mondotta balj√≥slat√ļan.

Rakovszkij ekkor csak ennyit v√°laszolt: ‚ÄěNek√ľnk, trockist√°knak, jelenleg h√°rom h√ļron: n√©meten, jap√°non √©s angolon kell j√°tszanunk... Jelenlegei politik√°nkban mindent feltesz√ľnk egy lapra; de ha egy kock√°zatos kaland siker√ľl, a kalandorokat nagy √°llamf√©rfiaknak h√≠vj√°k!"

Az√©rt idŇĎzt√ľnk Rakovszkij toki√≥i √ļtj√°n√°l, hogy bemutassuk, milyen neh√©z k√∂r√ľlm√©nyek k√∂z√∂tt kellett helyt√°llnia Szt√°lin kibontakoz√≥ szem√©lyi diktat√ļr√°ja idej√©n, rendk√≠v√ľl bonyolult nemzetk√∂zi helyzetben. Rakovszkij 1934 elej√©n tett √∂nkritik√°ja l√°tsz√≥lag eredm√©nyesnek bizonyult, mert 1935-ben visszavett√©k a p√°rtba. Ezt k√∂vetŇĎen az Eg√©szs√©g√ľgyi N√©pbiztoss√°gn√°l ir√°ny√≠totta a kutat√≥int√©zetek munk√°j√°t. 1937-ben a nagy szt√°lini tisztogat√°si hull√°m m√°sodik szakasz√°ban az ŇĎ neve is elhangzott azzal kapcsolatban, hogy a trockista centrumhoz tartozott 1937 nyar√°n letart√≥ztatt√°k, √©s mint m√°r utaltunk r√°, 1938 elej√©n ŇĎt is b√≠r√≥s√°g el√© √°ll√≠tott√°k Moszkv√°ban.

A koncepci√≥s per elŇĎk√©sz√≠t√©se sor√°n Rakovszkijt a b√∂rt√∂nben kihallgatta Szt√°lin egyik bizalmasa: Gavril G. Kuzmin t√°bornok, aki Gabriellk√©nt is ismert volt. A kihallgat√°s sor√°n Rakovszkij egy meglepŇĎ, de meggyŇĎzŇĎen hangz√≥ tervet t√°rt fel arra vonatkoz√≥an, hogy mik√©nt kellene megind√≠tani a II. vil√°gh√°bor√ļt √ļgy, hogy annak ne a Szovjetuni√≥ legyen a vesztese. Ezt a tervet Szt√°lin elfogadta. Az √≠gy kapott inform√°ci√≥√©rt cser√©be a bolsevik dikt√°tor nem v√©geztette ki Rakovszkijt, √©s k√©sŇĎbb pedig nagy val√≥sz√≠nŇĪs√©ggel szabadon is engedte. A kihallgat√°st tan√ļk√©nt v√©gighallgatta dr. Josef Landovszkij orvos, egy eloroszosodott lengyel, aki Moszkv√°ban √©lt, de P√°rizsban is tanult. Rakovszkij izgalmas, sŇĎt dr√°mainak bizonyult kihallgat√°sa francia nyelven folyt, minthogy Ren√© Duval (Alias Gavril Kuzmin, az NKVD t√°bornoka), dr. Landovszkij √©s Rakovszkij egyar√°nt anyanyelvi szinten besz√©©lt franci√°ul.

Landovszkijnak k√∂sz√∂nhetŇĎ, hogy Rakovszkijnak ez a b√∂rt√∂nben kidolgozott strat√©gi√°ja ismertt√© v√°lt. A kihallgat√°s√°r√≥l k√©sz√ľlt jegyzŇĎk√∂nyv ‚ÄĒ a t√∂rt√©nelmi t√©nyek ut√≥lagos tan√ļs√°ga szerint ‚ÄĒ a II. vil√°gh√°bor√ļ t√©nyleges forgat√≥k√∂nyv√©nek bizonyult. Rakovszkijnak a Ljubljank√°ban tett vallom√°s√°t Don Mauricio Carlavilla adta ki Madridban Sinfonia en Rojo Major (Egy v√∂r√∂s ŇĎrnagy szimf√≥ni√°ja) c√≠mmel. Eddig tizenegy kiad√°st √©lt meg √©s sz√°mos vil√°gnyelvre leford√≠tott√°k. Hrisztyi√°n Georgijevics Rakovszkij - a bolsevizmus egyik alap√≠t√≥ja √©s kiemelkedŇĎ szem√©lyis√©ge ‚ÄĒ, hogy √©let√©t megmentse, olyan h√°tt√©r-inform√°ci√≥kat hozott Szt√°lin tudom√°s√°ra, amelyek a sz√≥ legszorosabb √©rtelm√©ben befoly√°solt√°k a vil√°gt√∂rt√©nelem alakul√°s√°t.

A k√∂nyv kiad√≥ja, Carlavilla szerint a V√∂r√∂s ŇĎrnagy szimf√≥ni√°ja t√∂bb vastag f√ľzet tartalm√°nak gondos ford√≠t√°sa. Ezeket a f√ľzeteket a Leningr√°d k√∂r√ľli frontvonalon egy kunyh√≥ban tal√°lta meg a spanyol √∂nk√©ntes hadoszt√°ly egyik tagja dr. Landovszkij orvos holtteste mellett. Ez a spanyol tiszt hozta el azokat a Szovjetuni√≥b√≥l Spanyolorsz√°gba. A k√©ziratok megrong√°l√≥dtak, s csak f√°rads√°gos √©s hosszadalmas munk√°val lehetett ŇĎket helyre√°ll√≠tani. Amikor a munka elk√©sz√ľlt, m√©g mindig igen k√©ts√©ges volt, hogy tartalmuk publik√°lhat√≥-e. Olyan k√ľl√∂nleges √©s hihetetlen volt, amit tartalmaztak, hogy sohasem merte volna senki Spanyolorsz√°gban kiadni ŇĎket, ha a benne szereplŇĎ szem√©lyek √©s t√©nyek nem egyeztek volna meg a bek√∂vetkezett √©s ismertt√© v√°lt t√∂rt√©nelmi t√©nyekkel.

Carlavilla elmondta, hogy felk√©sz√ľltek az √©les t√°mad√°sokra. Ez√©rt l√©nyeg√©ben minden a k√∂nyvben eml√≠tett szem√©ly, valamint esem√©ny vonatkoz√°s√°ban √∂sszegyŇĪjt√∂tt√©k √©s dokument√°lt√°k a legfontosabb t√©nyeket. Eddig azonban m√©g senki nem jelentkezett, hogy megalapozott b√≠r√°lat√°val k√©ts√©gbe vonja a k√∂nyv tartalm√°t. M√°r eml√≠tett√ľk, hogy dr. Landovszkij eloroszosodott lengyelk√©nt √©lt Oroszorsz√°gban. Apja az orosz birodalmi hadsereg ezredese volt √©s az 1917-es bolsevik forradalom sor√°n lŇĎtt√©k agyon. Dr. Landovszkij Oroszorsz√°gban fejezte be orvosi tanulm√°nyait √©s szerzett diplom√°t. K√©sŇĎbb tov√°bb k√©pezte mag√°t P√°rizsban, a Sorbonne Egyetemen. Kutat√≥k√©nt az √©rdekelte, hogy mik√©nt hatnak az emberi szervezetre a k√°b√≠t√≥szerek √©s a k√ľl√∂nb√∂zŇĎ vegyszerek. ElsŇĎsorban a seb√©szeket k√≠v√°nta seg√≠teni, hogy hat√°sos √©rz√©stelen√≠tŇĎ szerek √°lljanak a rendelkez√©s√ľkre az oper√°ci√≥kn√°l. Rendk√≠v√ľl tehets√©ges orvos volt. Sikeres k√≠s√©rletei eredm√©nyek√©nt sz√°mos √ļj √©s jelentŇĎs eredm√©nyt tudott felmutatni.

A bolsevik forradalom ut√°n azonban karrierje der√©kba t√∂rt. Nagy szeg√©nys√©gben √©lt csal√°dj√°val egy√ľtt √©s alkalmi munk√°kb√≥l tartotta fenn mag√°t Mivel el volt z√°rva att√≥l, hogy tudom√°nyos eredm√©nyeit a saj√°t neve alatt jelentesse meg, ez√©rt hozz√°j√°rult ahhoz, hogy azokat a n√°l√°n√°l szerencs√©sebb koll√©g√°i publik√°lj√°k a saj√°t nev√ľk alatt Az NKVD mindent l√°t√≥ szem√©t nem ker√ľlte el ezeknek a publik√°ci√≥knak a rendk√≠v√ľl √©rdekes tartalma. K√∂nnyed√©n r√°j√∂tt arra, hogy ki ezen tudom√°nyos eredm√©nyek igazi felfedezŇĎje. Az NKVD sz√°m√°ra ugyanis Landovszkij kutat√°si ter√ľlete rendk√≠v√ľl fontos volt Ez√©rt 1936-ban egyszer csak kopogtattak lak√°sa ajt√°j√°n. L√°togat√≥i felsz√≥l√≠tott√°k, hogy k√∂vesse ŇĎket. Ezut√°n t√∂bb√© nem t√©rhetett vissza a csal√°dj√°hoz.

Az NKVD Moszkva k√∂zeli vegyi laborat√≥rium√°ban kellett √©lnie. FŇĎn√∂kei a legk√ľl√∂nf√©l√©bb feladatok elv√©gz√©s√©re k√©nyszer√≠tett√©k. Tan√ļk√©nt r√©szt kellett vennie Ljubljank√°ban kihallgat√°sokon, k√≠nz√°sokon. A legsz√∂rnyŇĪbb bŇĪn√∂ket kellett jelenl√©vŇĎk√©nt √°t√©lnie. K√©tszer k√ľlf√∂ldre is elvitt√©k, de mindig csak fogolyk√©nt ‚ÄĒ szigor√ļ fel√ľgyelet alatt. Igen sokat l√°tott √©s tudott, √©s mindettŇĎl rendk√≠v√ľl sokat szenvedett, mert m√©lyen vall√°sos √©s becs√ľletes ember volt. V√°llalva a lebuk√°s kock√°zat√°t, el√©g b√°tor volt ahhoz, hogy a legszigor√ļbb ellenŇĎrz√©s mellett is jegyzeteket k√©sz√≠tsen titokban arr√≥l, amit l√°tott √©s hallott. Amikor csak lehets√©ges volt, le is m√°solta azokat a dokumentumokat √©s leveleket, amelyek eljutottak a kez√©hez. Ezeket a jegyzeteit a vegy√©szeti laborat√≥riumban l√©vŇĎ asztala √ľreges l√°baiba dugta el. Landovszkij m√©g √©letben volt a II. vil√°gh√°bor√ļ kit√∂r√©sekor. Azt, hogy mik√©nt ker√ľlt Leningr√°dba (ma: Szentp√©terv√°r), √©s hogyan vesztette √©let√©t, egyelŇĎre nem ismerj√ľk.

A Rakovszkij-jegyzŇĎk√∂nyv n√©ven ismert dokumentum azon p√°rbesz√©dnek a ford√≠t√°sa, amely Hrisztyi√°n Georgijevics Rakovszkij √©s NKVD-s kihallgat√≥ja k√∂z√∂tt zajlott le. Rakovszkijt 1938 elej√©n a trockist√°k ellen lefolytatott koncepci√≥s per keret√©ben egy√ľtt vont√°k felelŇĎss√©gre Nyikolaj Buharinnal, Alekszej Rikovval, Genrih G. Jagod√°val, Levy M. Karakh√°nnal dr. Levinnel √©s m√°sokkal.

Rakovszkij, hogy megmenek√ľlj√∂n a kiv√©gz√©stŇĎl, elmondta kihallgat√≥inak, hogy k√ľl√∂nlegesen fontos inform√°ci√≥kat adhat √°t cser√©be √©let√©√©rt. Szt√°lin tiszt√°ban volt Ukrajna kor√°bbi eln√∂ke, a Szovjetuni√≥ p√°rizsi, majd londoni nagyk√∂vete fontoss√°g√°val √©s ez√©rt k√©pzett francia sz√°rmaz√°s√ļ √ľgyn√∂k√©re b√≠zta Rakovszkij kihallgat√°s√°t. A kirakatper t√∂bbi v√°dlottj√°hoz hasonl√≥an Rakovszkij is szerepelt a hal√°lra √≠t√©lendŇĎk list√°j√°n. Elet√©t azonban megk√≠m√©lt√©k √©s b√ľntet√©s√©t agyonl√∂vet√©srŇĎl h√ļsz√©vi b√∂rt√∂nre v√°ltoztatt√°k.

√Črdemes bemutatni Szt√°lin francia sz√°rmaz√°s√ļ √ľgyn√∂k√©t, Ren√© Duvalt is, aki felvette a Gavril Gavrilovics Kuzmin nevet. Ren√© Duval d√ļsgazdag francia milliomos fia volt, j√≥ megjelen√©sŇĪ √©s tehets√©ges. Franciaorsz√°gban v√©gezte tanulm√°nyait √©s meg√∂zvegy√ľlt √©desanyja im√°dattal cs√ľng√∂tt rajta. A fiatalember azonban a kommunista propaganda hat√°s√°ra az NKVD h√°l√≥j√°ba ker√ľlt. Az NKVD Moszkv√°ba csalta tanulni, amit Ren√© Duval ideol√≥giai okokb√≥l √∂r√∂mmel elfogadott. Sikerrel elv√©gezte az NKVD meglehetŇĎsen neh√©z iskol√°j√°t √©s k√ľlf√∂ldi h√≠rszerzŇĎv√© v√°lt. Ekkor jutott od√°ig, hogy nemet mondjon, de ezzel a d√∂nt√©s√©vel m√°r elk√©sett. Az NKVD nem hagyta t√°vozni Mivel tehets√©ges √©s erŇĎs akarat√ļ ember volt, az NKVD √∂rd√∂gi szervezet√©n bel√ľl is a cs√ļcsra jutott, t√°bornokk√° l√©ptettek elŇĎ √©s elnyerte a legfŇĎbb szem√©ly ‚ÄĒ Szt√°lin ‚ÄĒ szem√©lyes bizalm√°t is.

M√°r eml√≠tett√ľk, hogy Rakovszkij kihallgat√°sa francia nyelven folyt. Dr. Landovszkij elsŇĎsorban az√©rt volt jelen, hogy √©szrev√©tlen√ľl olyan tablett√°kat helyezzen el Rakovszkij pohar√°ba, amely egyr√©szt jav√≠totta k√∂z√©rzet√©t, m√°sr√©szt fokozta fizikai √°ll√≥k√©pess√©g√©t. A kihallgat√≥helyis√©g fala m√∂g√∂tt volt egy hangr√∂gz√≠tŇĎ k√©sz√ľl√©k, de a technikus, aki mŇĪk√∂dtette, nem tudott franci√°ul. Dr. Landovszkij feladata volt, hogy az √≠gy r√∂gz√≠tett sz√∂veget oroszra ford√≠tsa, √©s arr√≥l k√©t k√≥pi√°t k√©sz√≠tsen ‚ÄĒ egyet Szt√°lin, egyet pedig Kuzmin t√°bornok sz√°m√°ra. Titokban azonban egy harmadik m√°solatot is k√©sz√≠tett a saj√°t maga sz√°m√°ra, √©s ezt elrejtette.

Dr. Landovszkij besz√°mol√≥ja az elŇĎk√©sz√ľletekrŇĎl

Landovszkij a koncepci√≥s perek idŇĎszak√°ban egyre t√∂bbet tart√≥zkodott a Ljubljank√°ban, az NKVD moszkvai k√∂zpontj√°ban. Kuzmin t√°bornok szinte mindennap h√≠vatta. Rettegett att√≥l, hogy laborat√≥rium√°b√≥l ism√©t vissza kell t√©rnie az NKVD k√∂zpontj√°ba √©s sz√∂rnyŇĪ k√≠nz√°sokon kell jelen lennie. Ez a tisztess√©ges tud√≥s sz√©gyellte mag√°t, hogy ahhoz az emberi fajhoz tartozik, amely ilyen m√©lyre s√ľllyedhetett. Landovszkij annyira megb√©nult az √°t√©ltektŇĎl, hogy napokig egy sort sem tudott lejegyezni. Ekkoriban az foglalkoztatta, hogy kik azok, akik n√©vtelen√ľl jelen vannak a k√≠nz√°sokon. Elk√©pzelhetŇĎnek tartotta, hogy Jezsov, aki ebben az idŇĎszakban az NKVD √©l√©n √°llt. Nem √©rtette azonban, hogy mi√©rt kell √°lc√°znia mag√°t. Landovszkij pszichol√≥gusk√©nt nem tal√°lt magyar√°zatot arra, hogy mi√©rt kellene rejtŇĎzk√∂dnie az NKVD rettegett fŇĎn√∂k√©nek, ha szem√©lyesen megelenik a k√≠nz√°sokn√°l.

Landovszkij √ļgy √©rezte, hogy egy hirtelen d√∂nt√©s r√©v√©n kellett a sz√∂rnyŇĪ k√≠nz√°sn√°l jelen lennie. Ha Jezsov szabadon d√∂nti el az idŇĎpontot, akkor megfelelŇĎen elŇĎk√©sz√≠thett√©k volna ezt a s√°t√°ni aktust. Akkor viszont ŇĎt, az orvost nem kellett volna v√°ratlanul berendelni. Mindez arra utal, hogy nem Jezsov volt a titkos l√°togat√≥. Ha pedig nem ŇĎ volt, ki az, aki m√©g n√°l√°n√°l is nagyobb fŇĎn√∂k? A szovjet hierarchi√°ban csak egyetlen ilyen ember volt: Szt√°lin.

Ezt a k√∂vetkeztet√©s√©t megerŇĎs√≠tette az, amikor az ablakon √°t kin√©zett a Dzserzsinszkij t√©rre n√©h√°ny perccel azt megelŇĎzŇĎen, hogy lement a kihallgat√°si ‚Äěl√°tv√°nyoss√°ghoz". Ekkor szemtan√ļja lehetett annak, hogy h√°rom nagy, teljesen azonos aut√≥ √©rkezett a Ljubjank√°hoz. Moszkv√°ban mindenki tudta, hogy Szt√°lin az, aki azonos g√©pkocsik karav√°nj√°ban k√∂zlekedik altereg√≥ival egy√ľtt. Ez szem√©lyes biztons√°g√°t szolg√°lta.

Amikor kitŇĪzt√©k Rakovszkij kihallgat√°s√°nak idŇĎpontj√°t, Kuzmin t√°bornok felkereste dr. Landovszkijt. Kuzmin optimista hangulatban volt. Miut√°n megeb√©deltek, Kuzmin k√∂z√∂lte a doktorral, hogy √ļjabb ‚Äěvend√©g" √©rkezett, H. G. Rakovszkij - a kor√°bbi p√°rizsi √©s londoni nagyk√∂vet. Landovszkij azonban nem ismerte Rakovszkijt. Kuzmin elmondta m√©g, hogy ŇĎt b√≠zt√°k meg a Rakovszkij-√ľggyel √©s m√°r gondoskodott is arr√≥l, hogy k√≠m√©letesen b√°njanak vele. Landovszkij szeretett volna kimaradni az √ľgybŇĎl, de Kuzmin elmagyar√°zta, hogy itt ez√ļttal nem alkalmaznak erŇĎszakot Rakovszkij m√°r be van t√∂rve, nincs sz√ľks√©g k√≠nz√°sra √©s v√©rre. Csup√°n arr√≥l van sz√≥, hogy m√©rs√©kelt mennyis√©gŇĪ k√°b√≠t√≥szert adjanak be neki. Dr. Levin, az NKVD orvosa ebben a koncepci√≥s perben maga is v√°dlott volt, ez√©rt m√°r csak a tan√°csait tudta tov√°bb√≠tani Kuzmin t√°bornok Landovszkijnak. Rakovszkij hajland√≥ vallom√°st tenni, √©s mindent elmondani, amit a folyamatban l√©vŇĎ √ľggyel kapcsolatban tud. Amikor Landovszkij tudakolta, hogy ilyen esetben mi√©rt van sz√ľks√©g m√©gis drogokra, Kuzmin Levinre hivatkozott, aki szerint m√©rs√©kelt mennyis√©gŇĪ speci√°lis szer a kihallgatott szem√©lyt optimist√°v√° teszi, nem vesz√≠ti el rem√©ny√©t √©s hit√©t az √©letben. A k√°b√≠t√≥szer hat√°s√°ra visszanyeri √©letkedv√©t. Ez az egyik hat√°s, amire sz√ľks√©g van, a m√°sik pedig az, hogy emelkedett hangulata ellen√©re megmaradjon szellemi kapacit√°sa √©s fizikai √°ll√≥k√©pess√©ge. Pontosabban: szellemi teljes√≠tm√©ny√©t m√©g fokozni is kell.

Amikor Landovszkij a hipn√≥zist eml√≠tette, Kuzmin azt mondta, hogy ilyesmirŇĎl van sz√≥, de √°lmoss√°g, illetve elalv√°s n√©lk√ľl. Landovszkij ellenvet√©s√©re, hogy nem k√©pes most ilyen szert elŇĎ√°ll√≠tani, Kuzmin k√∂z√∂lte vele: Levin doktor m√°r megoldotta ezt a probl√©m√°t, √©s a k√°b√≠t√≥szer rendelkez√©sre √°ll. Az alkohol nem j√∂het sz√°m√≠t√°sba, mert hat√°s√°ra az √©rintettek gyakran √©rtelmeden dolgokat besz√©lnek. Kuzmin hivatkozott Landovszkij tisztess√©g√©re √©s megnyugtatta: csup√°n az a feladata, hogy a megfelelŇĎ d√≥zist v√°lassza ki a Levin √°ltal m√°r elŇĎ√°ll√≠tott drogb√≥l. Ez√©rt felsz√≥l√≠totta, hogy tanulm√°nyozza √°t Levin instrukci√≥it, √©s ezt k√∂vetŇĎen vizsg√°lja meg Rakovszkijt.

Landovszkij k√∂nnyen megtal√°lta a laborat√≥riumban a k√≠v√°nt ajz√≥szert. Par√°nyi tablett√°kban egy milligrammnyi hat√≥anyag volt. Elv√©gezte a tesztet √©s a tabletta val√≥ban k√∂nnyed√©n felold√≥dott a v√≠zben, √©s m√©g ink√°bb az alkoholban. Landovszkij kutat√°si ter√ľlete ugyan m√°s volt, de ŇĎ is j√≥l kiismerte mag√°t a hallucinog√©n anyagokban. Levin √≠r√°sa szerint egy tabletta m√°r a k√≠v√°nt eredm√©nyhez vezet. Felh√≠vta azonban a figyelmet, hogy ha a p√°ciensnek sz√≠vgyenges√©ge van, akkor alusz√©konys√°ghoz, esetleg letargi√°hoz vezethet √©s eltomp√≠thatja az agyat. Landovszkij ezut√°n felkereste Rakovszkijt, aki egyed√ľl tart√≥zkodott z√°rk√°j√°ban, amelyben egy keskeny √°gy √©s k√©t pici asztal volt. Elk√ľldte az ŇĎrt √©s megk√©rdezte tŇĎle: r√°gy√ļjt-e? Rakovszkij azt v√°laszolta, hogy eg√©szs√©g√ľgyi okokb√≥l abbahagyta a doh√°nyz√°st, de miut√°n m√°r felgy√≥gyult gyomorb√°ntalmaib√≥l ‚ÄĒ r√°gy√ļjt. Landovszkij ekkor bemutatkozott, hogy ŇĎ orvos. Rakovszkij mondta, hogy ezt m√°r √©szrevette abb√≥l, ahogyan viselkedett. Amikor k√∂z√∂lte, hogy meg akarja vizsg√°lni √©s a sz√≠ve ut√°n √©rdeklŇĎd√∂tt, Rakovszkij mondta, hogy nem √©rez semmif√©le b√°ntalmat. S amikor Landovszkij erre azt v√°laszolta, hogy m√©gis lehetnek ilyenek, annak dac√°ra, hogy a beteg ezeket nem √©rz√©keli, akkor Rakovszkij k√∂zbev√°gott, hogy ŇĎ maga is orvos. Amikor Landovszkij ezen meglepŇĎd√∂tt, megerŇĎs√≠tette, hogy az. Arra a k√©rd√©sre, hogy hol tanult, Moszkv√°ban vagy Petrogr√°don, Rakovszkij elmondotta, hogy abban az idŇĎben nem volt orosz alattval√≥ √©s Nancyben, valamint Montpellier-ben szerzett diplom√°t.

Landovszkij ekkor megjegyezte, hogy ezek szerint egy idŇĎben v√©gezt√©k tanulm√°nyaikat Franciaorsz√°gban, mert ŇĎ is felvett t√∂bb kurzust P√°rizsban. Megk√©rdezte, hogy volt-e francia √°llampolg√°r. Rakovszkij azt v√°laszolta, hogy sz√°nd√©k√°ban volt felvenni a francia √°llampolg√°rs√°got. Bulg√°ri√°ban sz√ľletett, de az ŇĎ hozz√°j√°rul√°sa n√©lk√ľl rom√°nn√° minŇĎs√≠tett√©k √°t, amikor sz√ľlŇĎf√∂ldje, Dobrudzsa a b√©keszerzŇĎd√©s k√∂vetkezt√©ben Rom√°nia r√©sz√©v√© v√°lt. Landovszkij ezut√°n a sztetoszk√≥pj√°val meghallgatta a sz√≠v√©t √©s ŇĎ sem √©szlelt gyenges√©gen t√ļlmenŇĎen m√°s probl√©m√°t. Amikor megjegyezte, hogy valamilyen t√°pl√°l√©kot kell adni a sz√≠vnek, akkor Rakovszkij ironikusan megjegyezte: ‚ÄěCsak a sz√≠vnek, elvt√°rs?" Az orvos nem vett tudom√°st az ir√≥ni√°r√≥l, √©s azt v√°laszolta, hogy: ‚ÄěIgen". Ezut√°n Rakovszkij enged√©lyt k√©rt, hogy a sztetoszk√≥ppal ŇĎ is meghallgassa a saj√°t sz√≠v√©t. Miut√°n ezt elv√©gezte, megjegyezte, hogy ŇĎ is arra sz√°m√≠tott, hogy rosszabb √°llapotban van. Landovszkij aj√°nlotta, hogy vegyen be n√©h√°ny csepp digit√°liszt. Rakovszkij megk√©rdezte, hogy felt√©tlen√ľl sz√ľks√©g van-e erre, mert az ŇĎ sz√≠ve el√©g arra a n√©h√°ny napra, illetve h√≥napra, ameddig m√©g dobognia kell. Landovszkij tudatta vele, hogy ŇĎ m√°sk√©nt gondolja, √©s l√©nyegesen tov√°bb fog √©lni. Ekkor Rakovszkij a k√∂vetkezŇĎket mondta neki: ‚ÄěNe bosszants, koll√©ga, tov√°bb √©lni, m√©g tov√°bb √©lni ‚ÄĒ m√°r meghozt√°k a d√∂nt√©seket, a b√≠r√≥s√°gi elj√°r√°s sem tart sok√°ig √©s azt√°n itt a v√©g."

Landovszkij megjegyzi napl√≥j√°ban, hogy amikor ezt mondta, csaknem boldognak tŇĪnt az arckifejez√©se. Ebbe beleborzongott. L√°tta, hogy min√©l elŇĎbb szeretne meghalni √©s t√°vozni az √©lŇĎk sor√°b√≥l. Ez√©rt r√©szv√©tet √©rzett ir√°nta √©s fel akarta egy kicsit vid√°m√≠tani: ‚ÄěNem √©rtett√©l j√≥l, elvt√°rs. Azt akartam mondani, hogy a te esetedben olyan d√∂nt√©s is sz√ľlethet, hogy tov√°bb √©lj, szenved√©s n√©lk√ľl. (Mag√°zva folytatta). Mi√©rt hozt√°k √∂nt ide? Nem b√°nnak most √∂nnel j√≥l?" ‚ÄĒ ‚ÄěAz ut√≥bbira az a v√°laszom, hogy: igen. A t√∂bbire vonatkoz√≥an hallottam bizonyos c√©lz√°sokat..." Landovszkij, miut√°n adott Rakovszkijnak egy √ļjabb cigarett√°t ‚ÄĒ k√∂z√∂lte vele: ‚ÄěRem√©nykedjen ‚ÄĒ ami engem illet, a fŇĎn√∂k √°ltal enged√©lyezett m√©rt√©ken bel√ľl mindent meg fogok tenni, hogy semmilyen b√°ntalmaz√°s se √©rje. Nyomban elkezdem a t√°pl√°l√°s√°val, de nem t√ļlzott m√©rt√©kben, mivel tekintettel kell lennem a gyomorb√°ntalmaira. Teljes di√©t√°val kezdj√ľk √©s n√©mi adal√©kot is tesz√ľnk hozz√°. Azonnal int√©zkedem." Landovszkij val√≥ban kiadta az utas√≠t√°st, hogy adjanak f√©l liter cukrozott tejet Rakovszkijnak.

A tov√°bbiakban sz√≥ szerint id√©z√ľnk Landovszkij feljegyz√©seibŇĎl:

‚Äě√Čjf√©lkor felk√©sz√ľlt√ľnk a Rakovszkijjal val√≥ tal√°lkoz√≥ra. E kihallgat√°s ¬Ľbar√°ts√°gos¬ę jellege minden r√©szlet vonatkoz√°s√°ban hangs√ļlyt kapott. A szob√°t kellemesen bemeleg√≠tett√©k, a kandall√≥ban lobogott a tŇĪz, hangulatvil√°g√≠t√°s volt, kicsi, de j√≥l megv√°lasztott vacsora, finom borok. Mindez tudom√°nyosan lett √°tgondolva. ¬ĽMint szerelmesek randev√ļj√°ra¬ę ‚ÄĒ jegyezte meg Gavril (Kuzmin t√°bornok, alias Ren√© Duval - D. J.). Nekem kellett seg√©dkezni. FŇĎĎ k√∂teless√©gem az volt, hogy olyan m√≥don adjam be a rabnak a k√°b√≠t√≥szert, hogy ne vegye √©szre. E c√©lb√≥l az italok, mintha csak v√©letlen√ľl t√∂rt√©nne, az √©n k√∂zelemben voltak elhelyezve √©s nekem kellett kit√∂lteni a bort. Figyelnem kellett a drog hat√°s√°nak a cs√∂kken√©s√©t az√©rt, hogy √ļj d√≥zist adagoljak a megfelelŇĎ pillanatban. Ez volt a legfontosabb feladatom. Gavril azt akarja, hogy a k√≠s√©rlet sikeres legyen, s m√°r az elsŇĎ kihallgat√°son val√≥di elŇĎrehalad√°st lehessen el√©rni az √ľgy l√©nyeg√©t illetŇĎen. Ňź rem√©nykedik a sikerben. Alaposan kipihente mag√°t √©s j√≥ √°llapotban van. √ČrdeklŇĎd√©ssel v√°rtam, hogy mik√©nt k√ľzd meg Rakovszkijjal, aki hozz√° m√©lt√≥ ellenf√©lnek tŇĪnt a szememben.

H√°rom karossz√©ket helyeztek a kandall√≥ mell√©. Az ajt√≥hoz legk√∂zelebb √°ll√≥ volt az eny√©m, Rakovszkij√© a k√∂z√©psŇĎ √©s a harmadik pedig Gavril√©, aki optimista hangulatban volt √©s m√©g az √∂lt√∂z√©ke is ezt fejezte ki: egy feh√©r orosz nyak√ļ inget viselt. M√°r elm√ļlt √©jf√©l, amikor a rabot bek√≠s√©rt√©k hozz√°nk tisztess√©ges ruh√°ba volt √∂lt√∂zve √©s meg volt borotv√°lva. Orvosi szemmel n√©ztem meg √©s √©l√©nkebbnek tal√°ltam. Eln√©z√©st k√©rt, hogy egy poh√°rn√°l t√∂bbet nem k√©pes inni gyomorb√°ntalmaira hivatkozva. Ebbe a poh√°rba m√©g nem tettem be a drogot, √©s ezt sajn√°ltam. A t√°rsalg√°s k√∂zhelyekkel kezdŇĎd√∂tt... Gavril tudja, hogy Rakovszkij sokkal jobban besz√©l franci√°ul, mint oroszul, s ez√©rt franci√°ul kezdi. Utal a m√ļltban t√∂rt√©ntekre. Vil√°gos, hogy Rakovszkij kiv√°l√≥ t√°rsalg√≥, besz√©de pontos, eleg√°ns, sŇĎt dekorat√≠v ‚ÄĒ nyilv√°nval√≥an nagyon mŇĪvelt IdŇĎnk√©nt k√∂nnyen id√©z √©s mindig pontosan. N√©ha c√©lz√°sokat tesz menek√ľl√©seire, a sz√°mŇĪzet√©sre, hivatkozik Leninre, Plehanovra, Rosa Luxemburgra, √©s m√©g azt is megeml√≠ti, hogy amikor gyermek volt, alkalma volt kezet fogni az √∂reg Engelsszel.

Whiskyt iszunk Miut√°n Gavril hagyta besz√©lni mintegy f√©l√≥r√°t, megk√©rdeztem, mint csak √ļgy r√∂gt√∂n√∂zve tenn√©m: ¬ĽAdhatok m√©g n√©mi sz√≥davizet?¬ę ¬ĽIgen, adjon m√©g¬ę, v√°laszolta sz√≥rakozottan. Manipul√°ltam az italt √©s beletettem egy tablett√°t, amelyet a kezemben tartottam kezdettŇĎl fogva. ElŇĎsz√∂r Gavrilnak adtam whisykt, jelezve neki, hogy a feladatot v√©grehajtottam. √Ātadtam Rakovszkijnak is a pohar√°t √©s elkezdtem inni a magam√©b√≥l. Rakovszkij √∂r√∂mmel kortyolgatott a pohar√°b√≥l ‚ÄĒ ¬Ľte kis gazember¬ę ‚ÄĒ gondoltam magamban. Ez csak fut√≥ gondolat volt √©s eltŇĪnt a kandall√≥ kellemes t√ľz√©n√©l. MielŇĎtt Gavril r√°t√©rt a fŇĎ t√©m√°ra, a besz√©lget√©s hossz√ļ √©s √©rdekes volt. Szerencs√©m van, mert megszereztem egy dokumentumot, amely pontosabban adja vissza mindazt, ami megvitat√°sra ker√ľlt Gavril √©s Rakovszkij k√∂z√∂tt, mint a gyors√≠r√°ssal k√©sz√ľlt jegyzet, √≠me itt van."

Rakovszkij √©lete a Ljubljank√°n val√≥j√°ban Szt√°lint√≥l f√ľgg√∂tt, ez√©rt √ļgy kellett megfogalmaznia mondanival√≥j√°t, hogy ne csak kihallgat√≥ja, Kuzmin t√°bornok √©rtse meg helyesen, hanem annak fŇĎn√∂ke ‚ÄĒ Szt√°lin is, akinek az NKVD-s t√°bornok a r√°b√≠zott √ľgyekrŇĎl r√©szletesen jelent√©st tett. Ez√©rt a r√©szletes √©s pontos jegyzŇĎk√∂nyv virtu√°lisan jelenl√©vŇĎ negyedik szereplŇĎj√©nek, az akkori Szovjetuni√≥ teljhatalm√ļ ur√°t kell tekinten√ľnk. A nagy tisztogat√°sok √©s koncepci√≥s perek idej√©n Szt√°lin sz√≥ szerint √©let √©s hal√°l ura volt Joszif Visszarionovics Dzsugasvili a r√≥zsakeresztes ir√°nyzat√ļ szabadkŇĎmŇĪvess√©ghez tartozott M√©g kauk√°zusi √©vei alatt ker√ľlt kapcsolatba a r√≥zsakeresztesekkel √©s ismerte meg tan√≠t√°saikat. Amikor Lenin hal√°la ut√°n a hatalom cs√ļcs√°ra ker√ľlt, Szt√°lin t√∂rv√©nyen k√≠v√ľl helyezte 1925-ben a szabadkŇĎmŇĪvess√©get, mert mag√°t a bolsevik p√°rtot tekintette a szabadkŇĎmŇĪvess√©g igazi megtestes√≠tŇĎj√©nek.

Joszif Visszarionovics Dzsugasvili akkor változtatta Sztálinra a nevét, amikor 1903-ban pártmegbízatásként rendszeresen bankokat rabolt, hogy a forradalmi mozgalom számára pénzt szerezzen. Ezzel vívta ki magának
- szabadkŇĎmŇĪves k√∂r√∂kben - a kauk√°zusi Jessie James elnevez√©st. A fiatal Dzsugasvili eredetileg egy papi szemin√°rium n√∂vend√©ke volt Tbilisziben. 1900-ban m√°r nem folytatta tanulm√°nyait, mert kor√°bban kicsapt√°k a papneveld√©bŇĎl botr√°nyos viselked√©se miatt. Ebben az √©vben egy√ľtt lakott Georg Ivanovics Gurgyijevvel, a neves m√°gussal, aki a Gr√ļzi√°ban √©lŇĎ tibeti miszt√©riumh√≠vŇĎk szellemi vez√©re volt. Gurgyijev r√≥zsakeresztes szabadkŇĎmŇĪves volt √©s bar√°ti kapcsolatokat √°polt az angol szabadkŇĎmŇĪvesekkel. A faji alapon √°ll√≥ gnosztikus miszticizmus tekint√©lyes v√©delmezŇĎj√©nek, terjesztŇĎj√©nek √©s tan√≠t√≥j√°nak sz√°m√≠tott Gurgyijev volt az, aki Szt√°lint beavatta a martinista szabadkŇĎmŇĪvess√©gbe, amely mindig is rivaliz√°lt a francia ir√°ny√≠t√°s alatt √°ll√≥ Grand Orient (Nagyoriens) ir√°nyzat√ļ szabadkŇĎmŇĪvess√©ggel. A r√≥zsakeresztes Szt√°lin teh√°t 1925-ben, mint bolsevik dikt√°tor, l√©nyeg√©ben az oroszorsz√°gi Grand Orienthez tartoz√≥ p√°holyokat tiltotta be. Ezt nemcsak az√©rt tette, mert a szovjet h√≠rszerzŇĎ szolg√°lat r√©v√©n tiszt√°ban volt a Grand Orient √©s a h√≠rszerz√©s szoros kapcsolat√°val, hanem az√©rt is, mert ŇĎ a riv√°lis szabadkŇĎmŇĪvess√©ghez tartozott. Rakovszkij √©s Szt√°lin k√∂zvetett p√°rbesz√©de teh√°t nemcsak a k√©t bolsevikvezetŇĎ, de az egym√°ssal m√°sf√©l √©vsz√°zada rivaliz√°l√≥ Grand Orient √©s a martinista szabadkŇĎmŇĪvess√©g k√©t jelentŇĎs k√©pviselŇĎj√©nek k√∂zvetett vit√°ja is volt a vil√°gt√∂rt√©nelem √©s a Szovjetuni√≥ akkori sorsk√©rd√©seirŇĎl.

(A http://yamaguchy.netfirms.com weblapon olvashat√≥ George Knupffer angol nyelvŇĪ ford√≠t√°sa dr. Josif Landovszkij feljegyz√©seirŇĎl, valamint Rakovszkij kihallgat√°s√°r√≥l. A ford√≠t√°s alapj√°t a francia eredeti √©s az arr√≥l k√©sz√ľlt spanyol sz√∂veg k√©pezte. Ezt a sz√∂veget egybevetett√ľk a n√©met CODE c√≠mŇĪ havi foly√≥irat 3/1994. √©s 4/1994. sz√°maiban k√∂zz√©tett sz√∂veggel. A CODE-t a leonbergi Verlag Diagnosen Kiad√≥ jelenteti meg. A ‚ÄěKuz" a tov√°bbiakban Gavril Kuzmint, a ‚ÄěRak" Hrisztyian Georgijevics Rakovszkijt jel√∂li. A magyar√°z√≥ megjegyz√©seket e sorok √≠r√≥ja tette, z√°r√≥jelben, vil√°gosan elv√°lasztva a jegyzŇĎk√∂nyv sz√∂veg√©tŇĎl ‚ÄĒ D. J.)

A kihallgatás, ahogyan rögzítették

Kuz: Ahogy a Ljubjank√°ban megegyezt√ľnk, azon f√°radoztam, hogy utols√≥ lehetŇĎs√©get biztos√≠tok √∂nnek. Jelenl√©te azt bizony√≠tja, hogy ezt el√©rtem. N√©zz√ľk, √°t akar-e benn√ľnket ejteni?

Rak: Kívánom és remélem, hogy nem.
Kuz De elŇĎbb egy bar√°ti tan√°cs: itt most a val√≥di igazs√°gr√≥l van sz√≥. Nem a ‚Äěper igazs√°g√°r√≥l", amelynek a t√°rgyal√°s folyam√°n a t√∂bbi v√°dlott vallom√°s√°nak a f√©ny√©ben kell megjelennie, √©s amely, ahogy √∂n is tudja, teljesen a politikai sz√ľks√©gszerŇĪs√©gnek, vagy ahogyan Nyugaton mondj√°k, az ‚Äě√°llam√©rdeknek" van al√°rendelve. A nemzetk√∂zi politika sz√ľks√©gszerŇĪs√©gei az eg√©sz igazs√°got, a ‚Äěval√≥di igazs√°got" titokban tartatja vel√ľnk. Teljesen mindegy, hogy mik√©nt folyik le a per, az emberek √©s n√©pek azt fogj√°k megtudni, amit meg kell tudniuk ‚ÄĒ de egyvalakinek, Szt√°linnak, mindent tudnia kell.
Itt elhangz√≥ szavai helyzet√©t nem s√ļlyosb√≠tj√°k, teh√°t mondhat, amit j√≥nak l√°t. Ez egy√©bk√©nt, ahogy √∂n is tudja, semmif√©le h√°tr√°nyt nem von maga ut√°n. Csak a jav√°t szolg√°lhatja. M√°r ebben a pillanatban visszanyerheti elvesztett √©let√©t. Nos, l√°ssuk: Be fogj√°tok-e mindannyian ismerni, hogy Hitler k√©mjei vagytok, a Gestapo √©s az OKW (Oberkommando der Wehrmacht, a hitleri hadsereg fŇĎparancsnoks√°ga ‚ÄĒ D. J.) zsoldj√°ban √°lltok? Igaz?
Rak: Igen!
Kuz: √Čs Hitler k√©mjei vagytok?
Rak: Igen!
Kuz: Nem, Rakovszkij, nem! Most az igazat mondja, ne a perigazs√°got!
Rak: Nem vagyunk Hitler k√©mjei. Ugyan√ļgy gyŇĪl√∂lj√ľk Hitlert, mint ahogy √∂n gyŇĪl√∂li, ahogy Szt√°lin gyŇĪl√∂lheti, vagy tal√°n m√©g jobban. De a dolog igen bonyolult.
Kuz: Seg√≠teni fogok √∂nnek. Tal√°n √©n is tudok valamit. √Ėn√∂k, trockist√°k, felvett√©k a kapcsolatot a n√©met vez√©rkarral. Igaz?
Rak: Igen!
Kuz: Mi√≥ta van kapcsolatuk vel√ľk?
Rak: A pontos d√°tumot nem tudom, de hamarosan Trockij buk√°sa ut√°n, j√≥val Hitler uralomra jut√°sa elŇĎtt.
Kuz: Akkor önök nem Hitlernek vagy rezsimjének személyes kémjei?
Rak: Nem. M√°r elŇĎbb azok voltunk.
Kuz: √Čs milyen sz√°nd√©kkal? Hogy gyŇĎzelemre juttass√°k Hitlert √©s n√©h√°ny orosz ter√ľletet N√©metorsz√°gnak aj√°nd√©kozzanak?
Rak: Nem, semmiképp.
Kuz Akkor tehát közönséges kémként, pénzért dolgoztak?
Rak: P√©nz√©rt? Egyeden m√°rk√°t sem kaptunk N√©metorsz√°gt√≥l. Hitler messze nem rendelkezik annyi p√©nzzel, amennyivel p√©ld√°ul a Szovjetuni√≥ bel√ľgyi n√©pbiztos√°t megvehetn√©, mert ennek olyan szabad k√∂lts√©gvet√©s √°ll a rendelkez√©s√©re, amely nagyobb, mint a Ford, Morgan √©s Vanderbilt vagyona egy√ľttv√©ve an√©lk√ľl, hogy el kellene sz√°molnia vele.
Kuz Akkor hát milyen okból?
Rak: Szabad egészen nyíltan beszélnem?
Kuz: Megkérem rá, hiszen erre szólítottam fel.
Rak: Nem Leninnek magának volt egy fontosabb oka, hogy Németország segítségét elfogadja, amikor el akart jutni Oroszországba? Helyben kellene tehát hagyni azokat a rágalmakat, amelyeket aztán ellene felhoztak? Nem nevezték-e Lenint is a császár (II. Vilmos német uralkodóról van szó
- D. J.) k√©mj√©nek? Nem ismeretes-e a cs√°sz√°rhoz fŇĪzŇĎdŇĎ kapcsolata, √©s a n√©met beavatkoz√°s, amellyel a bolsevikok a veres√©g elŇĎmozd√≠t√≥ik√©nt Oroszorsz√°gba ker√ľltek?
Kuz: Hogy ez igaz, vagy sem, nem tartozik a t√°rgyhoz.
Rak: De engedje meg, hogy ezt kifejtsem. Nem nyert-e megerŇĎs√≠t√©st, hogy Lenin elj√°r√°sa j√≥l j√∂tt a n√©met √°llamnak? Engedje m√°r meg Itt van a breszt-litovszki b√©ke, amelyben a Szovjetuni√≥ √≥ri√°si ter√ľleteket engedett √°t N√©metorsz√°gnak. Ki az, aki m√°r 1913-ban bolsevik fegyvernek nyilv√°n√≠totta a veres√©g elŇĎid√©z√©s√©t? Lenin. K√≠v√ľlrŇĎl tudom azokat a szavait, amelyeket egy lev√©lben int√©zett Gorkijhoz: ‚ÄěAz Ausztria √©s Oroszorsz√°g k√∂z√∂tti h√°bor√ļ igen hasznos lenne a forradalom sz√°m√°ra, de nem nagyon val√≥sz√≠nŇĪ, hogy Ferenc J√≥ska (Ferenc J√≥zsef osztr√°k cs√°sz√°r √©s magyar kir√°ly, az Osztr√°k-Magyar Monarchia uralkod√≥ja - D. J.) √©s Nyikita (II. Mikl√≥s orosz c√°r - D. J.) megadja nek√ľnk ezt a lehetŇĎs√©get" N√©zze: Mi, √ļgynevezett trockist√°k tervelt√ľk ki 1905-ben a veres√©g elŇĎid√©z√©s√©t, e m√≥dszer mellett azt√°n 1913-ban Lenin is ki√°llt, m√©g most is ezt a taktik√°t k√∂vetj√ľk, Lenin taktik√°j√°t...
Kuz: Azzal a kis k√ľl√∂nbs√©ggel, Rakovszkij, hogy ma a Szovjetuni√≥ban a szocializmus van uralmon, √©s nem valamif√©le c√°r.
Rak: √Ėn hisz abban, hogy l√©tezik szocializmus a Szovjetuni√≥ban?
Kuz: Hát nem szocialista a Szovjetunió?
Rak: Sz√°momra csak a neve szocialista. Ebben rejlik az ellenz√©k igaz√°nak az oka. Megengedi nekem ‚ÄĒ csak a tiszta logika alapj√°n meg kell hogy engedje ‚ÄĒ, hogy elm√©letileg az √©sszerŇĪs√©g alapj√°n ugyan√ļgy ‚Äěnemet" mondhassunk, mint ahogy Szt√°linnak joga van ‚Äěigent" mondani? √Čs ha a kommunizmus gyŇĎzelme igazolja a veres√©g elŇĎid√©z√©s√©t, ha valaki meggyŇĎzŇĎd√∂tt arr√≥l, hogy Szt√°lin bonapartizmusa (A bonapartizmus Bonaparte Nap√≥leonr√≥l elnevezett fogalom. Azt a politikai rendszert jel√∂li, amely az 1789-ben kezdŇĎd√∂tt francia forradalomb√≥l nŇĎtt ki, s a szervezett k√∂zhatalom, az √°llam hegem√≥ni√°j√°n alapul√≥, egyszem√©lyi diktat√ļr√°t val√≥s√≠totta meg. Ebben a form√°lis demokr√°cia egyes elemei is megtal√°lhat√≥ak, de m√∂g√∂tt√ľk m√°r a mag√°np√©nzrendszer tulajdonosai gyakorolj√°k az arctalan p√©nzviszonyokba elrejtett p√©nz√ľgyi-gazdas√°gi hatalmat. Az 1789 ut√°ni esem√©nyek ‚Äěforradalmi jelleg√©t" ennek a mag√°np√©nzrendszernek a Franciaorsz√°gban t√∂rt√©nŇĎ berendezked√©se √©s √©szrev√©tlen hatalom√°tv√©tele jelentette ‚ÄĒ D. J.) el√°rulta √©s eladta a kommunizmust, akkor ugyan√ļgy joga van elŇĎid√©zni a veres√©get, ahogy ezt Lenin tette.
Kuz: Azt hiszem, Rakovszkij, f√∂l√©nyes st√≠lusa √∂nt dialektikus teoretiz√°l√°sba viszi √°t. A nyilv√°noss√°g elŇĎtt ellentmondan√©k √∂nnek, ez vil√°gos. Elismerem az √©rvel√©s√©t, ez az egyetlen lehetŇĎs√©g az √∂n helyzet√©ben, j√≥llehet bebizony√≠thatn√°m √∂nnek, hogy ez csak szofizma. De ezt majd m√°skor. Rem√©lem, lesz m√≥dom rev√°nsot adni. E pillanatban csak annyit: Ha az √∂n√∂k √°ltal elŇĎid√©zett veres√©g √©s a Szovjetuni√≥ saj√°t veres√©ge csak azt a c√©lt szolg√°lja, hogy a szocializmust ‚ÄĒ √∂n szerint a trockizmust ‚ÄĒ megval√≥s√≠tsa, √ļgy pillanatnyilag egy ilyen veres√©g c√©ltalan √©s hasztalan, mert az √∂n√∂k √∂szszes vezetŇĎi √©s k√°derei konzekvensen likvid√°lva lenn√©nek, mint ahogy ezt m√°r meg is tett√ľk. A veres√©gnek csak egy ‚Äěvez√©r" vagy egy fasiszta c√°r tr√≥nra emel√©se lenne a k√∂vetkezm√©nye. Nemde?
Rak: Valóban, a következtetés helyes.
Kuz: Nos, ahogy gondolom, ez vil√°gosan bizony√≠tja, hogy m√°r sokat el√©rt√ľnk. √Čn, a szt√°linista, √©s √∂n, a trockista, a lehetetlent lehetŇĎv√© tett√ľk, √©s eljutottunk egy ponthoz, amelyben megegyez√ľnk: m√©gpedig abban, hogy ma a Szovjetuni√≥t nem szabad, hogy legyŇĎzz√©k.
Rak: Elismerem, nem gondoltam volna, hogy ilyen intelligens emberrel √°llok szemben. Val√≥ban, jelenleg √©s m√©g sok√°ig, nem szabad a Szovjetuni√≥ veres√©g√©t sem k√≠v√°nni, sem elŇĎid√©zni, mert ma - annyi biztos ‚ÄĒ egy√°ltal√°n nem lenn√©nk abban a helyzetben, hogy ezt a veres√©get a hatalom megragad√°s√°ra haszn√°lhatn√°nk fel. Nek√ľnk, kommunist√°knak nem sz√°rmazna belŇĎle hasznunk. √ćgy n√©z ki most a helyzet, ebben egyet√©rtek √∂nnek. A szt√°lini √°llam lerombol√°sa nem fŇĪthet most benn√ľnket. Ezt mondom, amikor m√©g egyszer azt hangs√ļlyozom, hogy ez az √°llam a legink√°bb antikommunista. L√°tja, ny√≠lt vagyok.
Kuz: K√©ts√©gtelen√ľl ez az egyeden m√≥d, hogy √©rts√ľk egym√°st. Arra k√©rem azonban, hogy vil√°g√≠tson meg valamit, amit mag√°ban ellentmond√°sosnak tal√°lok: Ha √∂nnek a szovjet √°llam a legink√°bb antikommunista ‚ÄĒ mi√©rt nem k√≠v√°nja a pusztul√°s√°t? Egy m√°sik √°llam kev√©sb√© lenne antikommunista, teh√°t kisebb akad√°ly lenne, hogy az √∂n tiszta kommunizmus√°t be tudja vezetni...
Rak: Nem, ez t√ļls√°gosan leegyszerŇĪs√≠tett k√∂vetkeztet√©s. M√©g ha Szt√°lin bonapartizmusa olyan m√©rt√©kben √°ll is szemben a kommunizmussal, mint Nap√≥leon a forradalommal, akkor is nyilv√°nval√≥, hogy a Szovjetuni√≥ tov√°bbra is kommunista kaliberŇĪ √©s form√°j√ļ, m√©g ha form√°lis √©s nem val√≥s√°gos kommunizmussal rendelkezik is. √Čs amikor Szt√°lin, megengedve Trockij eltŇĪn√©s√©t, a re√°ks kommunizmust automatikusan form√°liss√° v√°ltoztatta, ugyan√ļgy lehetŇĎv√© teszi majd sz√°munkra Szt√°lin eltŇĪn√©se, hogy form√°lis kommunizmus√°t re√°liss√° v√°ltoztassuk. Egy √≥ra el√©g lenne nek√ľnk hozz√°. √Črt engem?
Kuz: Igen, persze. √Ėn egy klasszikus igazs√°got fogalmazott meg itt nek√ľnk, m√©gpedig azt, hogy senki sem puszt√≠tja el azt, amit √∂r√∂k√∂lni k√≠v√°n. Nos, mindez csak szofisztikus sz√∂vev√©ny. Olyan felt√©telez√©sre alapoz√≥dik, amely ellentmond a t√©nyeknek, m√©gpedig Szt√°lin antikommunizmus√°ra vonatkoz√≥an. Van mag√°ntulajdon a Szovjetuni√≥ban? Vannak oszt√°lyok? Nem akarok t√∂bb t√©nyt felhozni ‚ÄĒ minek?
Rak: Szt√°linnak sz√ľks√©ge van a kommunizmusra, hogy a kommunizmust legyŇĎzze.
Kuz: Igen? √Čs milyen c√©lb√≥l? Vagy csupa kedvtel√©sbŇĎl?
Rak: Nem, ez sz√ľks√©gszerŇĪs√©g! Fel lehet tart√≥ztatni a t√∂rt√©nelem objekt√≠v menet√©t, de nem annyira, mint azt elm√©letileg felt√©telezni lehet Anynyira legyŇĎzhetetlen az az erŇĎ, amely az emberis√©get a kommunizmus fel√© hajtja, hogy csak maga ellen fordul az, aki a fejlŇĎd√©s gyorsas√°g√°t, pontosabban sz√≥lva, a permanens forradalom elŇĎrehalad√°s√°t feltart√≥ztatja.
Kuz:Mondana egy példát?
Rak: Hitler. A legnyilv√°nval√≥bb eset. Sz√ľks√©ge van a szocializmusra, hogy legyŇĎzze a szocializmust Szt√°linnak sz√ľks√©ge van a kommunizmusra, hogy legyŇĎzze a kommunizmust. Az√©rt antikommunista a kommunizmusa, mert ez nemzetikommunizmus. A p√°rhuzam szembetŇĪnŇĎ. De Hitler antiszocializmusa √©s Szt√°lin antikommunizmusa ellen√©re szocializmust √©s kommunizmust csin√°l, √©s m√©g sokkal t√∂bbet Ak√°r akarj√°k, ak√°r nem, ak√°r tudj√°k, ak√°r nem, de form√°lis kommunizmust √©p√≠tenek, amelyet nek√ľnk kell sorsszerŇĪen √∂r√∂k√∂ln√ľnk, Marx √∂r√∂ks√©g√©t.
Kuz: √Ėr√∂k√∂lni? De h√°t ki √∂r√∂k√∂l? A trockizmus likvid√°ci√≥ja marad√©ktalan.
Rak: M√©g ha mondja is, akkor sem hiszem, m√©g ha √≥ri√°si a ‚Äětisztogat√°s" ‚ÄĒ mi, kommunist√°k, m√©gis t√ļl√©lj√ľk. Nem minden kommunist√°t tud Szt√°lin elfogni, m√©g ha olyan hossz√ļ is Ohr√°n√°j√°nak keze. (Az Ohrana a c√°ri politikai rendŇĎrs√©g elnevez√©se volt ‚ÄĒ D. J.)
Kuz: Rakovszkij, megk√©rem, ha kell, megparancsolom, tart√≥zkodjon a s√©rtŇĎ c√©lozgat√°st√≥l. Nem √©l √∂n vissza a diplom√°ciai immunit√°s√°val?
Rak: Ejha, talán nem vagyok meghatalmazott miniszter? Követ? Ki tett azzá?
Kuz: Pontosan szólva ez az elérhetetlen trockizmus, ha így akarjuk nevezni.
Rak: A trockizmus, amire ön utal, nem hatalmazott fel. Nem hagyta rám képviseletét, és én nem is képviselem. A hatalmat önök adták nekem.
Kuz: Kezdek bízni önben. Feljegyzem a javára, hogy amikor a trockizmusra utaltam, nem tagadta a létét. Ez jó kezdet.
Rak: Hogy tagadn√°m? √Čn eml√≠tettem meg.
Kuz: Miut√°n elismert√ľk egy igen k√ľl√∂n√∂s trockizmus fenn√°ll√°s√°t (Itt a trockizmus sz√≥ a p√©nzhatalom vil√°g√°llam√°nak a l√©trehoz√°s√°t c√©lz√≥ permanens forradalom, vagyis az 'igazi kommunizmus' szinonim√°ja, amit a nemzetk√∂zi bank√°rok szolg√°lat√°ban √°ll√≥ √©s √°ltaluk finansz√≠rozott Lev Trockijr√≥l neveztek el - D. J.), szeretn√©m, ha n√©h√°ny utal√°st tenne nekem, hogy a felhozott azonoss√°gokat ki√©rt√©kelhessem.
Rak: Val√≥ban, utalhatok arra, ami sz√°momra √ļgy tŇĪnik, hogy a t√°rgyhoz tartozik an√©lk√ľl, hogy biztos√≠thatn√°m, hogy ez mindig pontosan megfelel ‚ÄěAzok" gondolatmenet√©nek. (Az ,Azok" itt utal√°s a h√°tt√©rhatalom H√ĀL√ďZAT√ĀNAK az ismeretlens√©gbe burkol√≥z√≥, de l√©tezŇĎ √©s nagy hatalm√ļ legfelsŇĎbb vezetŇĎire, akiket a t√©ma kutat√≥i az ‚Äěismeretlen kilencek", vagy csak egyszerŇĪen a ‚Äětitkos fŇĎn√∂k√∂k" n√©ven szoktak emlegetni ‚ÄĒ D. J.)
Kuz:√Čn is ezt fontolgatom.
Rak: Abban egyet√©rthet√ľnk, hogy most az ellenz√©k nem lehet √©rdekelt Szt√°lin veres√©g√©ben vagy buk√°s√°ban, mert nem rendelkez√ľnk azzal a fizikai lehetŇĎs√©ggel, hogy helyettes√≠ts√ľk. Ebben mindketten megegyez√ľnk. Azonban van egy vitathatatlan t√©ny: A potenci√°lis t√°mad√≥ l√©tezik. Itt van ez a nagy nihilista Hitler, aki a Wehrmachtot, mint legf√©lelmetesebb fegyver√©t, sz√∂gezi az eg√©sz horizontra. K√∂zremŇĪk√∂d√©s√ľnkkel vagy an√©lk√ľl ‚ÄĒ t√ľzet fog nyitni a Szovjetuni√≥ra. Egyezz√ľnk meg abban, hogy ez sz√°munkra a d√∂ntŇĎ ismeretlen. Helyesnek l√°tja a probl√©ma felvet√©s√©t?
Kuz: Helyesnek. De sz√°momra nincs d√∂ntŇĎ ismeretlen. √Čn Hitler t√°mad√°s√°t a Szovjetuni√≥ ellen okvetlen√ľl biztosnak tartom.
Rak: Miért?
Kuz: EgyszerŇĪen az√©rt, mert az, aki a parancsot adja neki, ezt √≠gy rendelte el. Hitler a nemzetk√∂zi kapitalizmusnak csak egy zsoldosvez√©re.
Rak: Elismerem a vesz√©ly l√©tez√©s√©t, de ettŇĎl a t√©nytŇĎl m√©g egy szakad√©k t√°tong addig a kijelent√©sig, hogy Hitler t√°mad√°sa a Szovjetuni√≥ ellen okvetlen√ľl biztos.
Kuz: A Szovjetuni√≥ megt√°mad√°s√°t m√°r maga a fasizmus belsŇĎ l√©nyege meghat√°rozza. Ezenk√≠v√ľl arra k√©szteti csaknem az √∂sszes kapitalista √°llam, amelyek felhatalmazt√°k az √ļjrafelfegyverkez√©sre, valamint az erre szolg√°l√≥ √∂sszes gazdas√°gi √©s strat√©giai b√°zis tulajdonba v√©tel√©re.
Rak: √Ėn elfelejt valami fontosat: Hitler √ļjrafelfegyverz√©se √©s azok a lehetŇĎs√©gek √©s b√ľntetlens√©gek, amelyeket eg√©szen mostan√°ig a versailles-i nemzetek adtak neki, jegyezze meg j√≥l, egy k√ľl√∂nleges idŇĎszakban t√∂rt√©ntek. Akkor, amikor m√©g az ellenz√©k a hely√©n volt, amikor m√©g mi l√©phett√ľnk volna a legyŇĎz√∂tt Szt√°lin √∂r√∂ks√©g√©be. V√©letlen idŇĎbeli egybees√©snek tartja ezt? (Rakovszkij itt arra utal, hogy a p√©nzhatalom H√ĀL√ďZATA a n√©met hadsereg seg√≠ts√©g√©vel akarta visszaszerezni a szovjet √°llam feletti ellenŇĎrz√©st att√≥l a Szt√°lint√≥l, aki nem az ŇĎ internacionalista vil√°gforradalmi programj√°t hajtotta v√©gre. A visszavett hatalmat pedig √°t akarta adni a trockista ellenz√©knek, azaz saj√°t megb√≠zhat√≥ √ľgyn√∂keinek ‚ÄĒ D. J.)
Kuz: Nem l√°tok √∂sszef√ľgg√©st ak√∂z√∂tt a t√©ny k√∂z√∂tt, hogy a versailles-i nemzetek enged√©lyezt√©k a n√©met √ļjrafelfegyverkez√©st, √©s hogy l√©tezett a trockista ellenz√©k. A hitlerizmus jelentŇĎs√©ge √∂nmag√°ban v√©ve is teljesen vil√°gos √©s logikus. A Szovjetuni√≥ megt√°mad√°sa a l√©trej√∂tte √≥ta megtal√°lhat√≥ a programj√°ban. A kommunizmus elpuszt√≠t√°sa √©s a keletre ir√°nyul√≥ terjeszked√©s a Mein Kampfnak, a nemzetiszocializmus e Talmudj√°nak egyik dogm√°ja. √Čs hogy az √∂n veres√©gre ir√°nyul√≥ politik√°ja ezt az ismert fenyeget√©st ki akarja haszn√°lni, ez, tekintve az √∂n felfog√°s√°t, term√©szetes.
Rak: Igen, az elsŇĎ pillanatban az eg√©sz logikusnak √©s term√©szetesnek tŇĪnik, de t√ļls√°gosan logikusnak √©s term√©szetesnek, hogy √≠gy legyen.
Kuz: Ha ez nem így lenne, akkor bíznunk kellene a Franciaországgal kötött szövetségben. Ez bizonyára elmés ötlet. De akkora ostobaság, mintha abban akarnánk bízni, hogy a kapitalizmus feláldozza magát a kommunizmus megmentéséért.
Rak: Ha csak akkora politikai ismeret birtok√°ban vitatkozn√°nk, mint egy t√∂meggyŇĪl√©s r√©sztvevŇĎje, akkor √∂nnek igaza van. De ha ezt komolyan gondolja - bocs√°sson meg, akkor csal√≥dtam. Szt√°lin h√≠res rendŇĎrs√©g√©nek politikai k√©pzetts√©g√©t t√∂bbre becs√ľltem.
Kuz: A hitlerizmus Szovjetuni√≥ elleni t√°mad√°sa ezenk√≠v√ľl dialektikus sz√ľks√©gszerŇĪs√©g. Ez a sorsszerŇĪ oszt√°lyharc nemzetk√∂zi szintre emel√©s√©t jelenti. Hitler m√∂g√∂tt sz√ľks√©gszerŇĪen ott fog √°llni az eg√©sz kapitalista vil√°g.
Rak: √ćgy, l√°tva az √∂n skolasztikus dialektik√°j√°t, m√©g szem√©lyesebb fogalmat alkothatok a szt√°linista k√©pz√©srŇĎl. √Ėn √ļgy besz√©l, mintha Einsteint hallan√°m, ahogy egy gimnazist√°nak magyar√°z a n√©gydimenzi√≥s fizik√°r√≥l. L√°tom, a marxizmusb√≥l csak az elemieket ismeri, a demag√≥got, a popul√°rist
Kuz: Amennyiben nem t√ļl hossz√ļ, √©s nem t√ļl hom√°lyos, √°ruljon el valamit nekem a marxizmusnak errŇĎl a ‚Äěrelativit√°selm√©let√©rŇĎl" √©s ‚Äěkvantummechanik√°j√°r√≥l".
Rak: Csak semmi ir√≥nia. Egy jobb √≥hajt√≥l ind√≠ttatva besz√©lek. Ebben az elemi marxizmusban, amit √∂n√∂knek Szt√°lin egyetemein tan√≠tanak, tal√°lhat egy okot, ami ellentmond az √∂n t√©zis√©nek Hitler Szovjetuni√≥ elleni t√°mad√°s√°nak bizonyoss√°g√°ra vonatkoz√≥an. Nem azt tan√≠tj√°k-e m√©g mindig a marxizmus sarkalatos t√©telek√©nt, hogy a belsŇĎ ellentmond√°s a kapitalizmus gy√≥gy√≠thatatlan √©s hal√°los betegs√©ge?
Kuz: De, így van.
Rak: Ha ez √≠gy van, akkor a kapitalizmus √°lland√≥ belsŇĎ ellentmond√°sban szenved gazdas√°gi t√©ren. A gazdas√°gi √©s a politikai ter√ľlet azonban nem alkot √∂nmag√°ban v√©ve egys√©get. A belsŇĎ ellentmond√°sok szoci√°lis ter√ľleten jelentkeznek, s kihatnak a gazdas√°gi √©s a politikai ter√ľletre, vagy att√≥l f√ľggŇĎen, mindkettŇĎre. Abszurd lenne felt√©telezni a t√©ved√©s lehetŇĎs√©g√©t gazdas√°gi t√©ren, √©s a t√©vedhetetlens√©get a politikai szf√©r√°ban, s mindezt annak elŇĎfelt√©telek√©nt, hogy bizony√≠thassa a Szovjetuni√≥ elleni t√°mad√°s elm√©let√©t.
Kuz: √ćgy √∂n mindenben a belsŇĎ ellentmond√°sra √©p√≠t, a sorsszerŇĪs√©gre, az elker√ľlhetetlen t√©ved√©sre, amelyeknek a burzso√°zia al√° kell hogy vesse mag√°t, ha el akarja ker√ľlni Hitler t√°mad√°s√°t a Szovjetuni√≥ ellen. √Čn marxista vagyok, Rakovszkij, de itt, magunk k√∂z√∂tt, an√©lk√ľl, hogy egyetlen harcost meg akarn√©k s√©rteni, h√≠vŇĎ marxistak√©nt mondom √∂nnek, hogy a Szovjetuni√≥ l√©tez√©s√©t m√©gsem szeretn√©m az √∂n√∂k t√©ved√©s√©nek a jav√°ra √≠rni ‚ÄĒ √©s ezt Szt√°lin ugyan√ļgy gondolja.
Rak: √Čn azonban igen... Ne n√©zzen √ļgy r√°m, nem viccelek, √©s ŇĎr√ľlt sem vagyok.
Kuz: Engedje meg legalább, hogy kétségeim legyenek, amíg állítását be nem tudja bizonyítani.
Rak: L√°tja, milyen igazam volt, amikor marxista k√©pzetts√©g√©t k√∂z√©pszerŇĪnek tartottam. Ind√≠t√≥okai √©s reakci√≥i megfelelnek a tucatharcos√©nak. Kuz: √Čs ezek nem igazak?
Rak: De, a gyalogos p√°rttagnak, a b√ľrokrat√°nak √©s a t√∂megnek igazak. C√©lszerŇĪ azoknak, akik sz√©pen, a sorban harcolnak... Nekik hinni kell benne, √©s sz√≥ szerint ism√©telgetni... Hallgasson r√°m bizalommal ‚ÄĒ a marxizmussal ugyanaz a helyzet, mint az antik ezoterikus vall√°sokkal. Azok h√≠veivel is csak az elemi tudnival√≥kat k√∂z√∂lt√©k. Igen, a vall√°st csak k√∂r√ľlbel√ľl kellett ismerni√ľk, ha azt a hitet akart√°k bel√©j√ľk oltani, hogy van valami abszol√ļt sz√ľks√©gszerŇĪ mind a vall√°sban, mind a forradalomban.
Kuz: Nem valami titkos marxizmust akar felfedni most elŇĎttem, valamif√©le √ļj szabadkŇĎmŇĪvess√©get?
Rak: Nem, semmi ezoterikusat. EllenkezŇĎleg ‚ÄĒ a napn√°l vil√°gosabban be fogom mutatni √∂nnek az eg√©szet. A marxizmus, m√©g mielŇĎtt filoz√≥fiai rendszer lett, elŇĎbb a gazdas√°gnak, illetve a politik√°nak volt a rendszere. √Ėsszesk√ľv√©s volt a forradalom √©rdek√©ben. (A forradalom sz√≥ itt a nemzetk√∂zi p√©nzhatalom HAL√ďZAT-√°nak a c√©lj√°t jelentŇĎ glob√°lis p√©nzuralmi diktat√ļra ‚ÄĒ ha kell, erŇĎszakos eszk√∂z√∂kkel t√∂rt√©nŇĎ ‚ÄĒ megval√≥s√≠t√°s√°t jelenti az egy k√∂zpontb√≥l ir√°ny√≠tott vil√°g√°llam l√©trehoz√°s√°val. A H√ĀL√ďZAT a nemzetk√∂zi p√©nz√ľgyi k√∂z√∂ss√©g form√°lis √©s inform√°lis szervezeteinek a koordin√°lt rendszere, amely a h√°tt√©rbŇĎl ir√°ny√≠tja a vil√°g p√©nz√ľgyi, gazdas√°gi √©s politikai rendszer√©t Carroll Quigley fŇĎr√°ramlat√ļ amerikai t√∂rt√©n√©sz nevezte H√ĀLOZAT-nak a glob√°lis p√©nzhatalmat gyakorl√≥k csoportj√°t, √©s a koordin√°lt strat√©gia szerint √°ltaluk mŇĪk√∂dtetett form√°lis √©s inform√°lis szervezeteket. Ennek a transznacion√°lis H√ĀLOZAT-nak a c√©lja ‚Äěnem kevesebb, mint l√©trehozni a p√©nz√ľgyi ellenŇĎrz√©s olyan mag√°nk√©zben l√©vŇĎ vil√°grendszer√©t amely k√©pes uralni valamennyi orsz√°g politikai rendszer√©t √©s a vil√°ggazdas√°g eg√©sz√©t. Ezt a rendszert a vil√°g k√∂zponti bankjai feud√°lis m√≥don kontroll√°ln√°k, √∂sszhangban azokkal a titkos meg√°llapod√°sokkal, amelyeket a rendszeresen tartott mag√°ntal√°lkoz√≥kon √©s konferenci√°kon elfogadnak". Tragedy and Hope ‚ÄĒ Trag√©dia √©s rem√©ny c. k√∂tet, New York, 324. old. - D. J.). √Čs mivel a forradalom a sz√°munkra az egyeden abszol√ļt val√≥s√°g, √≠gy a filoz√≥fia, a gazdas√°g √©s a politika is csak annyiban igazs√°g, amennyiben azok a forradalomhoz vezetnek A belsŇĎ, mondjuk √≠gy, a szubjekt√≠v igazs√°g a filoz√≥fi√°ban, a gazdas√°gban √©s a politik√°ban, valamint az erk√∂lcsben egy√°ltal√°n nem l√©tezik. Ez csak a tudom√°nyos absztrakci√≥ √©rtelm√©ben lehet igazs√°g vagy t√©ved√©s. Azonban sz√°munkra a forradalom dialektik√°j√°nak van al√°rendelve ‚ÄĒ az egyeden val√≥s√°gnak, √©s ez√©rt az egyeden igazs√°gnak. Ez√©rt ezt kell hogy jelentse minden forradalm√°r sz√°m√°ra is, teh√°t Marx sz√°m√°ra is, √©s olyan k√∂vetkezm√©nyekkel is kell j√°rnia.
Eml√©kszik, mit mondott Lenin, amikor valaki szembeszeg√ľlt vele? Azt mondta, hogy sz√°nd√©ka szemben √°ll a val√≥s√°ggal. Gondolja, hogy Lenin ostobas√°got mondott? Nem, Lenin sz√°m√°ra mindenf√©le val√≥s√°g relat√≠v volt az egyetlen abszol√ļthoz, a forradalomhoz k√©pest.
Marx zseni√°lis volt. Ha mŇĪve csak a tŇĎke alapos kritik√°ja lenne, m√°r akkor is egyed√ľl√°ll√≥ teljes√≠tm√©nyt ny√ļjtott volna, de azon a szinten, ahol el√©rte a mestermŇĪ kateg√≥ri√°j√°t, ott ironikus alkot√°ss√° v√°ltozik: ‚ÄěA kommunizmusnak gyŇĎzedelmeskednie kell mert ellens√©ge, a tŇĎke, megszerzi neki ezt a gyŇĎzelmet." Ez Marx vez√©rgondolata. Van enn√©l nagyobb ir√≥nia? Ha hisz neki az ember, elegendŇĎ a kapitalizmust √©s a kommunizmust elszem√©lytelen√≠teni, az emberi l√©nyt racion√°lis l√©nny√© v√°ltoztatni, mint egy csod√°latos j√°t√©kot.
√Čs zseni√°lis eszk√∂z volt azt mondani a kapitalist√°knak, akik a tŇĎk√©t jelen√≠tik meg, hogy a kommunizmus a vel√ľk sz√ľletett idiotizmusuk seg√≠ts√©g√©vel fog gyŇĎzedelmeskedni. Mert a homo economicus (gazdas√°gi tev√©kenys√©get folytat√≥ ember ‚ÄĒ D. J.) folyamatos idiotizmusa n√©lk√ľl nem l√©tezhetne a Marx √°ltal hirdetett tart√≥s belsŇĎĎ ellentmond√°s a kapitalizmusban. A homo sapiens (a gondolkod√≥ ember - D. J.) homo stultussz√° (√©rtelmetlen l√©nny√© ‚ÄĒ D. J.) √°tv√°ltoztat√°s√°hoz szinte m√°gikus hatalomra van sz√ľks√©g, amely k√©pes od√°ig hatni, hogy az ember √ļjra az √°llattani l√©tra legals√≥ fok√°ra ereszkedjen al√°, azaz besti√°v√° v√°ltozzon.
Csak az√©rt, mert a homo stultus l√©tez√©se a kapitalizmus cs√ļcsponti szakasz√°ban adott, Marx axiomatikus egyenlet√©t √≠gy fejezhette ki: belsŇĎ ellentmond√°s + idŇĎ = kommunizmus. Higgye el nekem, amikor mi, beavatottak megl√°tunk egy Marx-k√©pet, m√©g ha t√∂rt√©netesen √©ppen itt a Ljubljanka fŇĎbej√°rata f√∂l√∂tt b√ľszk√©lkedik is, alig tudunk egy belsŇĎ nevetŇĎg√∂rcs√∂t elnyomni ‚ÄĒ l√°tjuk, amint szak√°lla m√∂g√∂tt nevet az eg√©sz emberis√©gen.
Kuz:√Ėn t√©nyleg k√©pes a kor legcsod√°latosabb tud√≥s√°n tr√©f√°lkozni?
Rak: Tr√©f√°lkozni? Dehogy ‚ÄĒ ez a csod√°lat kifejez√©se! Hogy Marxnak siker√ľlj√∂n a gazdas√°g oly sok ember√©t f√©lrevezetnie, mindannyiunk felett kellett √°llnia. Most azonban, hogy Marxot eg√©sz nagys√°g√°ban meg√≠t√©lhess√ľk, az igazi Marxra kell ir√°ny√≠tani figyelm√ľnket, a forradalm√°rra, a Kommunista Ki√°ltv√°ny Marx√°ra. Azaz az √∂sszeesk√ľvŇĎ Marxra, mert eg√©sz √©let√©ben l√©tezett m√°r a forradalom, igen, az √∂sszeesk√ľv√©s √°llapot√°ban. A forradalom nem v√©letlen√ľl k√∂sz√∂nheti sikereit eme √∂sszeesk√ľvŇĎ tev√©kenys√©get v√©gzŇĎ f√©rfiaknak √©s v√©gsŇĎ gyŇĎzelm√©t. (Fontoss√°ga miatt √ļjb√≥l eml√©keztetj√ľk az olvas√≥t, hogy a Grand Orient szabadkŇĎmŇĪvess√©ghez tartoz√≥ Rakovszkij sz√°m√°ra a forradalom a vil√°g√°llam megval√≥sul√°s√°t jelentette a kiv√°lasztottakb√≥l √°ll√≥ √©s monopolhatalommal rendelkezŇĎ p√©nzelit abszol√ļt uralma alatt - D. J.)
Kuz: Tagadja teh√°t a kapitalizmus belsŇĎ ellentmond√°s√°nak dialektikus folyamat√°t a kommunizmus v√©gsŇĎ gyŇĎzelm√©ben?
Rak: Abban biztos lehet, ha Marx √ļgy gondolta volna, hogy a kommunizmus gyŇĎzelme puszt√°n a kapitalizmus belsŇĎ ellentmond√°saib√≥l ad√≥dik, akkor egyetlenegyszer sem eml√≠tette volna a belsŇĎ ellentmond√°st tudom√°nyos √©s forradalmi mŇĪveinek sok ezer oldal√°n. Ebben az esetben ez az elhallgat√°s lett volna Marx mŇĪveinek val√≥di, azaz forradalmi kategorikus imperativusa, nem pedig √≠r√°sainak tudom√°nyos term√©szete. Egy forradalm√°r ‚ÄĒ egy √∂sszeesk√ľvŇĎ ‚ÄĒ soha nem leplezi le ellens√©ge gyŇĎzelm√©nek atk√°t. Soha nem ad neki inform√°ci√≥t - hanem dezinform√°ci√≥val l√°tja el ‚ÄĒ, mint ahogy ezt a k√©melh√°r√≠t√°sban √∂n is tenni szokta. Nem igaz?
Kuz: Az √∂n be√°ll√≠t√°sa szerint ahhoz a v√©gk√∂vetkeztet√©shez jutunk, hogy nincs is ellentmond√°s a kapitalizmusban, √©s amikor Marx ilyesmire utal akkor ez csak egy strat√©giai-forradalmi fog√°s. √ćgy van? Azonban a kolossz√°lis, √©s √°lland√≥an n√∂vekvŇĎ ellentmond√°sok m√©gis megvannak a kapitalizmusban. EbbŇĎl ad√≥dik, hogy Marx sz√≠nlelve mondta ki az igazat.
Rak: Dialektikusk√©nt √∂n vesz√©lyes lenne, ha a skolasztikus dogmatika gyeplŇĎit sz√©tszak√≠tan√°, √©s saj√°t k√©pzelŇĎerej√©nek foly√°st engedne... √≠gy van, Marx sz√≠nlelve mondta ki az igazat. Hazudott, amikor azt a t√©veszm√©t √°ll√≠totta, hogy a belsŇĎ ellentmond√°s a tŇĎkegazdas√°g t√∂rt√©net√©ben ‚Äě√°lland√≥", √©s amikor azt ‚Äěterm√©szetesnek" √©s ‚ÄěsorsszerŇĪnek" nyilv√°n√≠totta. Azonban az igazat mondta, mert m√°r tudta, hogy az ellentmond√°sok emelkedŇĎ m√©rt√©kben j√∂nnek l√©tre √©s legmagasabb pontjukig √©lezŇĎdnek ki.
KUZ:Most pedig ön keveredett ellentmondásba.
Rak: Itt nincs ellentmond√°s. Marx taktikai okokb√≥l vezet f√©lre a kapitalizmus eredet√©n√©l, nem tagadva szembetŇĪnŇĎ l√©tez√©s√ľket. Marx tudta, hogyan keletkezik, √©lesedik, √©s v√©g√ľl hogyan hat a kapitalista termel√©s tot√°lis anarchi√°ja a kommunista forradalom gyŇĎzelm√©re. Tudta, hogy bek√∂vetkezik, mert ismerte "Azokat", akik ezt az anarchi√°t elŇĎid√©zt√©k. (Az ‚ÄěAzok" a vil√°guralomra t√∂rŇĎ transznacionalista p√©nzkartell - a nemzetk√∂zi p√©nz√ľgyi k√∂z√∂ss√©g ‚ÄĒ felsŇĎ √©s titkos vezetŇĎit jel√∂li ‚ÄĒ D. J.)
Kuz: √öjdons√°g most felfedezni, hogy nem a kapitalizmus saj√°toss√°ga, √©s velesz√ľletett t√∂rv√©nye az, ami arra k√©szteti, hogy ‚Äě√∂nmag√°t puszt√≠tsa el", ahogyan ezt ‚ÄĒ Marxot megerŇĎs√≠tve ‚ÄĒ egy polg√°ri gazdas√°gt√∂rt√©n√©sz, Schmalenbach egy szerencs√©s megfogalmaz√°sban kifejezte. De nagyon √©rdekelne, hogy vajon kilyukadunk-e m√°r valami szem√©lyeshez?
Rak: M√©g nem sejtette? Nem vette √©szre, hogy Marx szavai √©s mŇĪvei ellentmondanak egym√°snak? Marx kinyilv√°n√≠tja a kapitalizmus belsŇĎ ellentmond√°s√°nak sz√ľks√©gszerŇĪs√©g√©t, sŇĎt sorsszerŇĪs√©g√©t, √©s utal az √©rt√©kt√∂bbletre √©s a tŇĎkefelhalmoz√°sra. Ezzel igazi val√≥s√°gra utal. A termelŇĎeszk√∂z√∂k nagyobb koncentr√°ci√≥ja ‚ÄĒ mondja √©lesl√°t√≥an ‚ÄĒ kiel√©g√≠ti a nagyobb prolet√°rt√∂megeket, a nagyobb erŇĎt, amellyel a kommunizmust meg lehet val√≥s√≠tani. Nemde? Azonban egyidejŇĪleg, amikor ezt k√∂veteli, megalap√≠tja az Internacion√°l√©t. √Čs az Internacion√°l√© a napi oszt√°lyharcban ‚Äěreformot hoz√≥", azaz olyan szervezet, amely korl√°tozza az √©rt√©kt√∂bbletet, √©s ha lehet, meg is sz√ľnteti. Ez√©rt objekt√≠ven tekintve az Internacion√°l√©, Marx elm√©lete szerint, egy ellenforradalmi, antikommunista szervezet.
Kuz: √Čs ez azt jelenti, hogy Marx ellenforradalm√°r, antikommunista lenne?
Rak: Na l√°tja, hogyan lehet egy puszta marxista elemi k√©pz√©st kives√©zni. Ha az Internacion√°l√©t logikus √©s doktriner vil√°goss√°ggal ellenforradalminak √©s antikommunist√°nak nevezz√ľk, ez azt jelenti, hogy a t√©nyekben csak a l√°that√≥t, √©s annak azonnali hat√°s√°t vessz√ľk √©szre, azaz a sz√∂vegben csak a betŇĪket l√°tjuk. Ilyen abszurd eredm√©nyeket kapunk ‚ÄĒ √©ppen, mert meggyŇĎzŇĎnek tŇĪnnek ‚ÄĒ, ha elfelejtj√ľk, hogy a marxizmusban a szavak √©s a tettek a magasabb tudom√°ny szab√°lyainak vannak al√°rendelve: az √∂sszeesk√ľv√©s √©s a forradalom szab√°lyainak.
Kuz:Eljutunk-e m√°r v√©gre a v√©gsŇĎ k√∂vetkeztet√©sig?
Rak: Azonnal. Ha a gazdas√°gi oszt√°lyharc k√∂zveden hat√°s√°ban reformot jelent, √©s ez√©rt szemben √°ll a kommunizmus megval√≥s√≠t√°s√°nak elsŇĎ elm√©leti felt√©tel√©vel, akkor ez a maga igazi √©s val√≥di jelentŇĎs√©g√©ben tiszt√°n forradalmi. Azonban, m√©g egyszer ism√©tlem, al√° van rendelve az √∂sszeesk√ľv√©s szab√°lyainak. Az √©rt√©kt√∂bblet korl√°toz√°sa √©s az oszt√°lyharcon alapul√≥ felhalmoz√°s csak l√°tszat, amolyan √°larc, hogy a t√∂meg elsŇĎ forradalmi mozgalm√°t kiv√°ltsa. A sztr√°jk m√°r k√≠s√©rlet a forradalmi mozg√≥s√≠t√°sra. F√ľggetlen√ľl att√≥l, hogy sikeres vagy elbukik, a gazdas√°gi hat√°sa anarchikus. V√©g√ľl is ez az eszk√∂z ‚ÄĒ amely egy oszt√°ly gazdas√°gi helyzet√©nek megjav√≠t√°s√°ra ir√°nyul ‚ÄĒ az √°ltal√°nos gazdas√°g elszeg√©ny√≠t√©s√©re szolg√°l. Teljesen mindegy, hogy mekkora egy sztr√°jk kiterjed√©se √©s eredm√©nye, mindenk√©ppen √©rv√°g√°s a termel√©sen. Az √°ltal√°nos eredm√©ny: t√∂bb nyomor, amelybŇĎl a munk√°soszt√°ly nem szabad√≠thatja ki mag√°t. Ez m√°r valami. De nem ez az egyetlen hat√°s, m√©g csak nem is a fŇĎ hat√°s.
Mint tudjuk, gazdas√°gi t√©ren az oszt√°lyharc egyeden c√©lja: t√∂bbet keresni √©s kevesebbet termelni. Egy ilyen abszurd gazdas√°gi elj√°r√°s - a mi lexikonunk szerint egy ilyen ‚ÄěbelsŇĎ ellentmond√°s" ‚ÄĒ √©szrev√©tlen a t√∂meg sz√°m√°ra, amelyet pillanatnyilag elvak√≠t a fizet√©semel√©s, amely automatikusan √°remel√©ssel egyenl√≠tŇĎdik ki, m√©g akkor is, ha ezt √°llami k√©nyszerrel korl√°tozz√°k. Az ellentmond√°s, hogy t√∂bbet fogyasztunk, mint amennyit termel√ľnk, m√°ssal egyenl√≠tŇĎdik ki: a p√©nz infl√°l√≥d√°s√°val. √Čs √≠gy h√≠vja elŇĎ az ember √°lland√≥an a sztr√°jknak, az √©hez√©snek √©s az infl√°ci√≥nak ezt az √∂rd√∂gi k√∂r√©t.
Kuz: Azt kivéve, amikor a sztrájk a kapitalizmus értéktöbbletének számlájára megy.
Rak: Ez csak elm√©let, merŇĎ absztrakci√≥! Vegye elŇĎ egy tetsz√©s szerinti orsz√°g tetsz√©s szerinti gazdas√°gi √©vk√∂nyv√©t, √©s ossza el a j√∂vedelmet a munkav√°llal√≥k k√∂z√∂tt, √©s l√°tni fogja, hogy micsoda ‚Äěrendk√≠v√ľli" h√°nyados j√∂n ki. Ez a vil√°g legellenforradalmibb h√°nyadosa, √©s nek√ľnk a legnagyobb titokk√©nt kell ŇĎrizni. Mert ha az elm√©leti osztand√≥b√≥l levonjuk a fizet√©seket, √©s azokat az √∂sszegeket, amelyek a mag√°ntulajdonosok megsz√ľntet√©s√©hez sz√ľks√©gesek √ļgy csaknem mindig passz√≠v osztand√≥ marad a prolet√°roknak. M√©g kevesebb marad, ha a termel√©kenys√©g cs√∂kken√©s√©t √©s a minŇĎs√©g roml√°s√°t is hozz√°vessz√ľk.
Az az √°ll√≠t√°s, hogy a sztr√°jk a proletari√°tus j√≥l√©t√©√©rt folytatott harc, csak √ľr√ľgy, val√≥di c√©lja a kapitalista termel√©s szabot√°l√°s√°nak elŇĎseg√≠t√©se. Ezzel egyes√≠tj√ľk a burzso√° √©s a prolet√°r rendszer ellentmond√°sait, √©s √≠gy kettŇĎs fegyvert kov√°csolunk a forradalom (a p√©nzhatalom vil√°gdiktat√ļr√°j√°nak mielŇĎbbi megval√≥s√≠t√°sa ‚ÄĒ D. J.) sz√°m√°ra. K√©zenfekvŇĎ, hogy ez mag√°t√≥l nem k√∂vetkezik be, sz√ľks√©ges hozz√° a szervezet, a vez√©r √©s a fegyelem. Nem t√°mad √∂nben gyan√ļ, hogy a kapitalizmus h√≠res belsŇĎ ellentmond√°sait, k√ľl√∂n√∂sen a p√©nz√ľgyieket, valaki megszervezheti? A bevezet√©s alapjak√©nt eml√©keztetem arra, hogy a Prolet√°r Internacion√°l√© az infl√°ci√≥ kiv√°lt√°s√°ban egy h√ļron pend√ľl a P√©nz√ľgyi Internacion√°l√©val. √Čs ahol √∂sszhang van, ott egyezm√©nynek is lennie kell. Ezek az √∂n saj√°t szavai. (Figyelemre m√©lt√≥, hogy az illumin√°tus szabadkŇĎmŇĪves Rakovszkij mennyire vil√°gosan megjel√∂li, hogy a vil√°g sors√°t az √∂n√°ll√≥ p√©nzhatalomm√° szervezŇĎd√∂tt nemzetk√∂zi p√©nzkartell ir√°ny√≠tja, vagyis a P√©nz√ľgyi Internacion√°l√© ‚ÄĒ D. J.)
Kuz: Itt akkora k√©ptelens√©get l√°tok ‚ÄĒ vagy k√≠s√©rletet egy √ļj paradoxon fel√°ll√≠t√°s√°ra ‚ÄĒ, hogy m√©g csak el sem tudom k√©pzelni. √ögy tŇĪnik, mintha egyfajta kapitalista Internacion√°l√© l√©tez√©s√©t akarn√° √°ll√≠tani egy m√°sik vele rivaliz√°l√≥ Kommunista Internacion√°l√©val, a Kominternnel egyetemben.
Rak: Teljesen √≠gy van. Amikor a P√©nz√ľgyi Internacion√°l√©t mondtam, pontosan √ļgy haszn√°ltam a megszem√©lyes√≠t√©st, mint amikor Kominternt mond az ember. Ugyanakkor egy Kapinternt m√©gsem akarok elismerni, mert hiszen az ellens√©g...
Kuz: Ha azt akarja, hogy az idŇĎt szŇĎrsz√°lhasogat√°ssal √©s fant√°zi√°lgat√°ssal t√∂lts√ľk, akkor rossz pillanatot v√°lasztott.
Rak: Azt hiszi tal√°n, hogy a kedvenc rabszolganŇĎ vagyok az ‚ÄěEzeregy √©jszaka mes√©ibŇĎl", aki est√©rŇĎl est√©re arra haszn√°lja a k√©pzelŇĎerej√©t, hogy megmentse az √©let√©t? Nem. Ha arra gondol, hogy elkalandozom, t√©ved. De hogy oda jussunk, ahov√° ki akarunk lyukadni, akkor elŇĎsz√∂r tiszt√°ba kell j√∂nnie bizonyos dolgokkal, tekintve teljes tudatlans√°g√°t a ‚Äěmagasabb marxizmus" ter√ľlet√©n. Nem tekinthetek el egy ilyen kellŇĎ megvil√°g√≠t√°st√≥l, mert j√≥l tudom, hogy a Kremlben k√©pzezlens√©g uralkodik. Mondja, folytassam-e?
Kuz: Folytathatja, de megmondom √∂nnek ny√≠ltan: ha csak fant√°zi√°l√°sr√≥l van sz√≥, sz√≥rakoz√°sa igen rosszul fog v√©gzŇĎdni. A magam r√©sz√©rŇĎl figyelmeztettem √∂nt.
Rak: Folytatom, mintha semmit se hallottam volna... Mivel √∂n a ‚ÄětŇĎke" skolasztikusa, √©s √©n szeretn√©m felkelteni indukt√≠v adotts√°gait, ez√©rt valami k√ľl√∂n√∂sre szeretn√©m eml√©keztetni. Vegye figyelembe, hogy Marx micsoda √©lesl√°t√°ssal festi meg kora Angli√°j√°nak fejleden iparos√≠t√°s√°val szemben az eg√©sz j√∂vŇĎbeli √≥ri√°si iparos√≠t√°st, tov√°bb√° ahogyan analiz√°lja √©s ostorozza, s amilyen visszatasz√≠t√≥nak √°br√°zolja a gy√°rosokat. Az √∂n fant√°zi√°ja
- ugyan√ļgy, mint a t√∂meg√© -, ha megszem√©lyes√≠ti a sz√∂rnyŇĪ ‚ÄětŇĎk√©t", ugyanazt l√°tja, mint amit Marx lefestett: egy nagy has√ļ gy√°rost, akinek Havanna szivar f√ľst√∂l a sz√°j√°ban, el√©gedetten b√∂f√∂g, √©s elcs√°b√≠tja a munk√°s feles√©g√©t vagy l√°ny√°t. Nem √≠gy van?
M√°sr√©szrŇĎl eml√©kezzen Marx √∂nmegtart√≥ztat√°s√°ra, √©s polg√°rosan derekas m√©rt√©kletess√©g√©re, amikor a p√©nzk√©rd√©st ecseteli. A p√©nz kapcs√°n nem jelennek meg h√≠res belsŇĎ ellentmond√°sai. A p√©nz√ľgy, mint mag√°ban val√≥ egys√©g, sz√°m√°ra nem l√©tezik, az ŇĎ szem√©ben a kereskedelem √©s a p√©nzforgalom a gonosz kapitalista termel√©si rendszer k√∂vetkezm√©nye, amelynek teljesen al√° van rendelve, √©s amely meghat√°rozza.
A p√©nzk√©rd√©sben Marx reakci√≥snak mutatkozik, √©s az is volt. A legnagyobb meglepet√©sre reakci√≥snak bizonyult, j√≥llehet szeme elŇĎtt ott lebegett az √∂t√°g√ļ csillag ‚ÄĒ a szovjet csillaghoz hasonl√≥ ‚ÄĒ, amely eg√©sz Eur√≥p√°t beragyogta f√©ny√©vel: az √∂t Rothschild fiv√©r a bankjaikkal. Ekkora felhalmozott tŇĎke mellett ‚ÄĒ amekkor√°t eddig nem ismert a vil√°g, √©s amely vagyon m√©retei minden k√©pzelŇĎerŇĎt fel√ľlm√ļlnak - Marx √©szrev√©tlen√ľl elmegy;Ez az√©rt m√©giscsak furcsa? Nem?
[√Čveken kereszt√ľl tart√≥ erŇĎfesz√≠t√©seink dac√°ra csak annyit tudtunk kider√≠teni, hogy a Rothschild Family Trust ‚ÄĒ Rothschild Csal√°di Alap√≠tv√°ny vagyona ma mag√°√©nak mondhatja a vil√°g vagyon√°nak mintegy a fel√©t. John Daniel a Scarlet andthe Beast (Tyler, Texas, 1995) III. k√∂tet√©nek 58-ik oldal√°n 1995-ben h√©tezer milli√°rd doll√°rra becs√ľlte ezt a vagyont. Frederick Morton becsl√©seibŇĎl kiindulva szak√©rtŇĎk 2004-ben 491 409 trilli√≥ amerikai doll√°rra becs√ľlt√©k azt a vagyont√∂meget, amely a Rothschild-h√°z egy√ľttes ellenŇĎrz√©se alatt √°ll (1 trilli√≥ = 1000 milli√°rd). 2004. m√°rcius 8-√°n megkerestem k√©rd√©seimmel a londoni ‚ÄěRothschild Archive Research Forum" nevŇĪ kutat√≥int√©zetet, amely nem tudta megmondani, mekkora a Rothschild-h√°z √©s a Rothschild Family Trust egy√ľttes vagyona. Annyit k√∂z√∂ltek, hogy csak 1930-ig ny√ļjtanak adatokat, de azok sem a vagyon nagys√°g√°ra √©s √©rt√©k√©re vonatkoznak. Ism√©telt k√©r√©semre annyit azonban k√∂z√∂ltek, hogy a fentebb ismertetett adatokat elt√ļlzottaknak tal√°lj√°k. Pontos adat teh√°t nincs, de a legk√ľl√∂nb√∂zŇĎbb forr√°sok megegyeznek abban, hogy a Rothschildok a XXI. sz√°zad elej√©n a vil√°g vagyon√°nak k√∂r√ľlbel√ľl a fel√©t ellenŇĎrizhetik. ErrŇĎl a vagyoncentraliz√°ci√≥r√≥l Marxnak tudom√°ssal kellett b√≠rnia m√©g akkor is, ha ez a vagyonmennyis√©g a XIX. sz√°zad m√°sodik fel√©ben term√©szetesen m√©g nem √©rte el a jelenlegi m√©reteit √©s koncentr√°ci√≥j√°t - D. J.]
Tal√°n Marxnak ebbŇĎl a k√ľl√∂n√∂s vaks√°g√°b√≥l ad√≥dik az ut√≥bbi idŇĎk forradalmainak egy k√∂z√∂s jelens√©ge. Mindannyian bizony√≠thatjuk, hogy ha a t√∂meg hatalm√°ba ker√≠t egy v√°rost vagy egy nemzetet, csaknem mindig babon√°s f√©lelmet tan√ļs√≠t a bankokkal √©s a bank√°rokkal szemben. A kir√°lyokat, t√°bornokokat, p√ľsp√∂k√∂ket, rendŇĎr√∂ket, papokat √©s a gyŇĪl√∂lt kiv√°lts√°gosok m√°s k√©pviselŇĎit kiv√©gzik, kifosztj√°k. Felgy√ļjtj√°k a tudom√°ny √©p√ľleteit is. De mint gazdas√°gi-szoci√°lis forradalm√°rok respekt√°lj√°k a bank√°rok √©let√©t, √©s a pomp√°s bank√©p√ľleteket s√©rtetlen√ľl hagyj√°k. Tudom√°som szerint eg√©szen letart√≥ztat√°somig ma is ugyanez ism√©tlŇĎdik.
Nem tŇĪnik mindez k√ľl√∂n√∂snek az √∂n sz√°m√°ra? Nem tudom, √©szrevette-e a k√ľl√∂nleges hasonl√≥s√°got a nemzetk√∂zi p√©nz√ľgy √©s a nemzetk√∂zi proletari√°tus √ľgye k√∂z√∂tt? Azt mondhatn√°nk, hogy az egyik a m√°sik t√ľk√∂rk√©pe.
Kuz: Miben látja a hasonlóságot ezeknél az annyira élesen szemben álló dolgoknál?
Rak: Objekt√≠ve azonosak. Igen, amint m√°r r√°mutattam, a reformist√°k, √©s az eg√©sz szakszervezeti mozgalom √°ltal t√°mogatott Komintern az, amely a termel√©s anarchi√°j√°t, az infl√°ci√≥t, a t√∂meg nyomor√°t √©s k√©ts√©gbees√©s√©t elŇĎid√©zi. M√°sr√©szrŇĎl a nemzetk√∂zi p√©nz√ľgy teremt hasonl√≥ k√∂r√ľlm√©nyeket, csak az elŇĎbbinek a sokszoros√°t, s ezt a mag√°np√©nzrendszer tudatosan vagy tudatlanul t√°mogatja. Most m√°r elk√©pzelhetj√ľk az okokat, mi√©rt tussolta el Marx a p√©nz√ľgy ellentmond√°sait, amelyek √©les megfigyel√©se elŇĎtt nem maradhattak rejtve. A p√©nz√ľgyben sz√∂vets√©gesre lelt, amelynek t√©nyked√©se objekt√≠ven tekintve forradalmi, √©s ez m√°r akkoriban is rendk√≠v√ľli jelentŇĎs√©gŇĪ volt.
Kuz: Kérem, folytassa.
Rak: Ahhoz, hogy tudjuk, mik√©nt lett a P√©nz√ľgyi Internacion√°l√© a p√©nznek, ennek a m√°gikus talizm√°nnak az ur√°v√°, amely eg√©szen jelen√ľnkig az emberek sz√°m√°ra n√∂vekvŇĎ m√©rt√©kben lett az, ami valamikor az Isten √©s a nemzet volt. A p√©nz az a valami, ami a tudom√°nyos vizsg√°l√≥d√°sban m√©g a forradalmi strat√©gia mŇĪv√©szet√©n is t√ļltesz, mert mŇĪv√©szet ez is, √©s forradalom ez is. Ezt akarom elmagyar√°zni √∂nnek.
Amikor a t√∂rt√©net√≠r√≥k √©s a t√∂meg szem√©t elvak√≠totta a francia forradalom l√°rm√°ja √©s sikere, a n√©p r√©szeg volt a gyŇĎzelemtŇĎl A kir√°lyt a t√∂bbi kiv√°lts√°gossal egy√ľtt minden hatalm√°t√≥l megfosztott√°k, ugyanakkor nem vett√©k √©szre, hogy egy maroknyi ember n√©m√°n, √≥vatosan, feltŇĪn√©s n√©lk√ľl mag√°hoz ragadta a kir√°lys√°g igazi hatalm√°t, egy m√°gikus, csaknem isteni hatalmat, akik ezt √ļgy birtokolt√°k, hogy senki sem tudott r√≥la. A t√∂meg nem vette √©szre, hogy idegenek ragadt√°k magukhoz ezt a hatalmat, akik a t√∂megeket nemsok√°ra sokkal kem√©nyebb szolgas√°gra k√©nyszer√≠tett√©k, mint amilyenben a kir√°lys√°g alatt voltak, mert a kir√°ly ‚ÄĒ vall√°si √©s erk√∂lcsi k√∂t√∂tts√©ge, valamint balgas√°ga miatt ‚ÄĒ k√©ptelen volt ekkora hatalom gyakorl√°s√°ra. Ez√©rt van az, hogy a kir√°ly legnagyobb hatalm√°t olyan emberek ragadt√°k magukhoz, akiknek erk√∂lcsi, intellektu√°lis √©s kozmopolita term√©szete ezt megengedte, hogy √≠gy cselekedjenek. Term√©szetesen ezek sz√ľlet√©s√ľktŇĎl fogva nem voltak kereszt√©nyek, hanem kozmopolit√°k voltak.
Kuz:Mi lehet az a mitikus hatalom, amelyet magukhoz ragadtak?
Rak: Kisaj√°t√≠tott√°k a p√©nzver√©s kir√°lyi jog√°t... Ne nevessen, mert k√ľl√∂nben azt kell hinnem, hogy √∂n nem tudja, hogy mi is val√≥j√°ban a p√©nz. Megk√©rem, hogy k√©pzelje mag√°t az √©n helyembe. √Ėnnel szembeni helyzetem ahhoz az orvos√©hoz hasonl√≠t, akinek a bakteorol√≥gi√°t kell elmagyar√°znia egy m√°sik, Pasteur elŇĎtt elhunyt, √©s most √©letre keltett orvosnak. De tiszt√°ban vagyok az √∂n tudatlans√°g√°val √©s megbocs√°tom. Egy olyan nyelv, amely olyan szavakkal zsonglŇĎrk√∂dik, amelyek hamis k√©pzeteket √©bresztenek a dolgokr√≥l √©s a tettekrŇĎl, nem k√∂zvet√≠t val√≥di, pontos fogalmakat. A p√©nzt eml√≠tettem - lelki szemei elŇĎtt term√©szetesen a p√©nz fizikai alakja jelenik meg f√©mbŇĎl vagy pap√≠rb√≥l. De nem ez a p√©nz! A forgalomban l√©vŇĎ t√©nyleges p√©nz igazi anakronizmus. Am√≠g l√©tezik, √©s forgalomban van, egy aktivizmus tartja fenn, mert praktikus fenntartani. A t√©nyleges p√©nz ma m√°r csak ill√ļzi√≥, puszta fikci√≥.
Kuz: Egy ilyen brili√°ns paradoxon mer√©sznek, csaknem k√∂ltŇĎinek nevezhetŇĎ.
Rak: Ha akarja, brili√°ns, de nem paradoxon, amit itt mondok. √Čn is tudom ‚ÄĒ √©s nevetni fog rajta ‚ÄĒ, hogy most m√©g az √°llamok, a kir√°lyok k√©peit vagy orsz√°gok c√≠mereit nyomj√°k r√° a f√©mdarabokra vagy pap√≠r bankjegyekre ‚ÄĒ, de mit jelent ez ma m√°r? A forgalomban a p√©nz nagy r√©sz√©t, a nagy tranzakci√≥k r√©szeit, a nemzeti vagyon biztos√≠t√©k√°t ‚ÄĒ vagyis a p√©nz kibocs√°t√°s√°t ‚ÄĒ megakad√°lyozt√°k azok az emberek, akikre c√©loztam. Bankk√∂nyvi t√©telek, utalv√°nyok, csekkek, p√©nzv√°lt√°s, forgatm√°ny, lesz√°m√≠tol√°s, √°rfolyam, fizet√©s √©s √°lland√≥an fizet√©s. Ez olyan, mint egy √°tt√∂rt zuhatag, amely el√°rasztja a n√©peket. Mi volt ezzel szemben a f√©mp√©nz √©s a pap√≠rp√©nz? ,Azok" (Rakovszkij √≠gy nevezi a nemzetk√∂zi p√©nzkartell h√°l√≥zat√°nak n√©vtelens√©gbe burkol√≥z√≥ legfelsŇĎbb ir√°ny√≠t√≥it - D. J.) azonban igen finom pszichol√≥gusk√©nt ‚ÄĒ az √°ltal√°nos tudatlans√°g biztos√≠totta b√ľntetlens√©g√ľkbŇĎl kifoly√≥an ‚ÄĒ sokkal t√∂bbh√∂z jutottak.
A tŇĎkep√©nz √≥ri√°si sz√©ri√°j√°n t√ļl, hogy nagys√°g√°t a v√©gtelens√©gig n√∂velj√©k, √©s forgathat√≥s√°g√°t a gondolat gyorsas√°g√°val ruh√°zhass√°k fel, megalkott√°k a k√∂lcs√∂np√©nzt... Egy absztrakci√≥t, egy kiagyalt fogalmat, egy sz√°mjegyet... K√∂lcs√∂n... Hitel... √Črti m√°r? Mindez csal√°s. Hamis p√©nz t√∂rv√©nyes √°rfolyammal!... M√°s szavakkal, hogy jobban meg√©rtessem magam, a bankok √©s a b√∂rz√©k, az eg√©sz p√©nz√ľgyi rendszer egy gigantikus g√©pezet, amelyet az√©rt tal√°ltak ki, hogy egy sz√∂rnyŇĪs√©g ker√ľlj√∂n a term√©szetes folyamatok hely√©be ‚ÄĒ ahogyan ezt Arisztotel√©sz nevezte ‚ÄĒ, hogy a p√©nz √ļjra p√©nzt fialjon, azaz valami olyasmit tegyen, ami bŇĪn a gazdas√°gi √©let ellen, √©s ami a p√©nzemberek eset√©ben a b√ľntetŇĎ t√∂rv√©nyk√∂nyvek rendelkez√©seibe is √ľtk√∂zik. Ez a valami az uzsorakamat.
Tudom m√°r, mi lesz az ellenvet√©s. Az, hogy t√∂rv√©nyesen tesznek szert kamatra. M√©g ha jogukban √°ll is mindez - √©s ez azt jelenti, hogy nagyon sok illeti meg ŇĎket ‚ÄĒ, ez a kamat akkor is uzsora marad, mert ezt a kamatot nem l√©tezŇĎ tŇĎke ut√°n szedik csal√≥ m√≥don.
A bankok mindig olyan mennyis√©gŇĪ, csak sz√°mokban l√©tezŇĎ k√∂lcs√∂np√©nzt hiteleznek, vagy tartanak a termelŇĎ gazdas√°gban forgalomban, amely √∂tsz√∂r-sz√°zszor nagyobb, mint a fizikailag l√©tezŇĎ p√©nz.
Nem akarok azokr√≥l az esetekrŇĎl besz√©lni, amikor a k√∂lcs√∂np√©nz ‚ÄĒ ez a kiagyalt hamis p√©nz! ‚ÄĒ fel√ľlm√ļlja a bankok √°ltal √∂sszegyŇĪjt√∂tt p√©nzt. Ha azonban figyelembe vessz√ľk, hogy val√≥j√°ban nem ez az igazi tŇĎke, hanem egy nem l√©tezŇĎ tŇĎke kamatozik, akkor m√©g jogtalanabb a kamat szed√©se. A bankok ‚ÄĒ csal√≥ m√≥don ‚ÄĒ a val√≥di tŇĎk√©nek a sokszoros√°t k√∂lcs√∂nzik ki... √Čs vegye figyelembe, k√©rem, hogy az a rendszer, amit itt bemutatok, m√©g a leg√°rtatlanabb eszk√∂z ahhoz, hogy hamis p√©nzt √°ll√≠tsanak elŇĎ.
K√©pzelje el hogy n√©h√°ny korl√°tlan hatalommal rendelkezŇĎ ember tulajdon√°ba ker√ľlnek a re√°lis javak. Ezek egyben korl√°tlan dikt√°torokk√° is v√°ln√°nak, vagyis a termel√©s √©s az eloszt√°s egyed√ľli uraiv√°, √©s ezzel egyben a munka √©s a fogyaszt√°s dikt√°toraiv√° is. Ha megengedi k√©pzelŇĎereje, gondolja ezt el vil√°gm√©retekben, √©s fel fogja ismerni a szoci√°lis √©s mor√°lis ter√ľleten az anarchikus, teh√°t forradalmi hat√°st. √Črti m√°r?
Kuz: Nem, még nem értem.
Rak: Természetesen igen nehéz megérteni ezt a csodát
Kuz: Csod√°t?
Rak: Igen, a csod√°t! H√°t nem csoda az, ha egy faasztal katedr√°liss√° v√°ltozik? (A k√∂z√©pkorban banc√≥nak nevezt√©k azt a faasztalt, amely mellett a p√©nzv√°lt√≥k, az akkori bank√°rok √ľltek. EzekrŇĎl a faasztalokr√≥l nevezt√©k k√©sŇĎbb bankoknak a p√©nzint√©zeteket. A faasztalok gy√∂ny√∂rŇĪ √©s f√©nyŇĪzŇĎ palot√°kk√° alakultak √°t, a bankok k√∂zpontjaiv√°, modern korunk katedr√°lisaiv√° ‚ÄĒ D. J.) Ilyen csod√°t azonban az ut√≥bbi √©vsz√°zadban ezerszer meg√©rtek az emberek an√©lk√ľl, hogy ak√°r csak megrezzent volna tŇĎle a szempill√°juk. Mert b√°mulatra m√©lt√≥ csoda az, hogy azok a bankok, amelyekben p√©nz√ľkkel kereskedŇĎ, megvesztegethetŇĎ uzsor√°sok √ľltek valamikor, templomm√° v√°ltoztak, amelyek a pog√°ny kor oszlopos st√≠lus√°t ut√°nz√≥ homlokzatukkal ott d√≠szelegnek a modern v√°rosok utc√°in, √©s amelyekhez t√≥dul a t√∂meg att√≥l a hittŇĎl megsz√°llva, hogy mindent lelkesen felaj√°nljanak annak a p√©nznek nevezett istens√©gnek, amelyrŇĎl azt hiszik, hogy a bank√°rok p√°nc√©lszekr√©nyeiben tr√≥nol, √°tadva mag√°t isteni k√ľldet√©s√©nek, a kamat form√°j√°ban val√≥ v√©gtelen szaporod√°snak.
Kuz: Ez a rothad√≥ burzso√°zia √ļj vall√°sa.
Rak: Az biztos, hogy vall√°s. A hatalom vall√°sa!
Kuz: √Ėn teh√°t a gazdas√°g po√©t√°ja.
Rak: Az embernek sz√ľks√©ge van k√∂lt√©szetre, hogy fogalmat alkothasson a p√©nz√ľgyekrŇĎl, minden idŇĎk legzseni√°lisabb √©s legforradalmibb mŇĪalkot√°s√°r√≥l.
Kuz: Ez t√©ves n√©zet. A p√©nz√ľgyet, ahogy Marx, de mindenekelŇĎtt Engels defini√°lta, a kapitalista termel√©si rendszer hat√°rozza meg.
Rak: √ćgy van, csak ford√≠tva. A kapitalista termel√©s rendszer√©t a p√©nz√ľgy hat√°rozza meg. Amit ezzel szemben Engels mond, sŇĎt bizony√≠tani akar, az a legmeggyŇĎzŇĎbb bizony√≠t√©k arra, hogy a p√©nz√ľgy uralkodik a polg√°ri termel√©s f√∂l√∂tt. Nos, ez √ļgy van, hogy Engels √©s Marx a p√©nz√ľgyet, a forradalom leghatalmasabb g√©pezet√©t ‚ÄĒ amelyhez k√©pest a Komintern csak gyerekj√°t√©k ‚ÄĒ, nem akarja felfedni √©s megv√°dolni. EllenkezŇĎleg. Gazdas√°gi tehets√©g√ľket felhaszn√°lva m√©g egyszer ‚Äěrejtjelezni√ľk" kellett az igazs√°got a forradalom √©rdek√©ben. √Čs mindketten ezt tett√©k.
KUZ: A t√∂rt√©net nem √ļj. Hasonl√≥t, eml√©kszem, m√°r Trockij is √≠rt t√≠z √©vvel ezelŇĎtt...
Rak: Mondja csak nekem...
Kuz: ...amikor kinyilv√°n√≠totta, hogy a Kominform konzervat√≠v szervezet a New York-i tŇĎzsd√©hez k√©pest, √©s a nagy bank√°rok a ‚Äěforradalom kov√°csai".
Rak: Igen, ezt mondta egy kis k√∂nyvben, amelyben megj√≥solta Anglia √∂sszeoml√°s√°t. Val√≥ban ezt mondta, √©s a k√∂vetkezŇĎket fŇĪzte hozz√°: ‚ÄěKi ŇĪzi majd Angli√°t a forradalom √ļtj√°ra?" √Čs ezt v√°laszolta: ‚ÄěNem Moszkva, hanem New York."
Kuz: De ŇĎ √°ll√≠totta azt is, eml√©kszik r√°, hogy ha a New York-i p√©nzemberek k√©sz√≠tik elŇĎ a forradalmat, akkor ezt nem tudatosan teszik.
Rak: Lev Trockijra is vonatkozik az az ok, amit megjelöltem, hogy Engels és Marx miért rejtjelezte az igazságot.
Kuz: Trockijban csak egy bizonyos ‚ÄĒ m√°r el√©gg√© ismert n√©zetet ‚ÄĒ becs√ľl√∂k, amellyel azt√°n meg is el√©gedett, miut√°n kijelentette, hogy ezek a bank√°rok ‚Äěellen√°llhatatlanul, √∂ntudatlanul teljes√≠tik forradalmi k√ľldet√©s√ľket.
Rak: √Čs teljes√≠tik k√ľldet√©s√ľket annak ellen√©re, hogy Trockij ujjal mutat r√°juk? K√ľl√∂n√∂s, hogy nem v√°ltoztatnak rajta!
Kuz: A p√©nzemberek √∂ntudatlan forradalm√°rok ugyanis szellemi tehetetlens√©g√ľk miatt nem l√°tj√°k a v√©gsŇĎ hat√°sokat.
Rak: √Ėn t√©nyleg ezt hiszi? Azt hiszi, hogy ezek az igazi zsenik √∂ntudatlanul cselekednek? N√©h√°ny idi√≥t√°nak tartja azokat az embereket, akiknek ma az eg√©sz vil√°g engedelmeskedik? Ez megd√∂bbentŇĎ ellentmond√°s lenne.
Kuz: Mit akar ezzel mondani?
Rak: Eg√©szen egyszerŇĪen azt √°ll√≠tom, hogy ezek a p√©nzemberek objekt√≠ven √©s szubjekt√≠ven, vagyis teljesen tudatosan forradalm√°rok. (A ‚Äěforradalom" sz√≥ ez√ļttal is a nemzetk√∂zi p√©nzkartell ir√°ny√≠t√°sa alatt √°ll√≥, monopolista vil√°g√°llam l√©trehoz√°sa √©rdek√©ben folytatott szervezett √©s erŇĎszakos politikai-gazdas√°gi k√ľzdelmet jel√∂li ‚ÄĒ D. J.)
Kuz:A bank√°rok? MegŇĎr√ľlt?
Rak: √Čn nem. √Čs √∂n? Gondolkozzon m√°r el! Ezek a f√©rfiak ugyanolyan emberek, mint √∂n meg √©n. Az, hogy p√©nz f√∂l√∂tt rendelkeznek, hogy hitelezŇĎk, ez m√©g nem jelenti a becsv√°gyuk v√©g√©t. Ha valami kiel√©g√ľl√©shez luttatja ŇĎket, az a hatalom ut√°ni becsv√°gy. Mi√©rt ne √©rezn√©nek √∂szt√∂nz√©st az uralkod√°sra, a tot√°lis uralomra ezek a bank√°rok? Ugyan√ļgy, amint √∂n is, meg √©n is √©rzek
Kuz: De ha ŇĎk m√°r √ļgyis univerz√°lis hatalommal rendelkeznek, ahogy √∂n hiszi ‚ÄĒ √©s most √©n is √≠gy teszek ‚ÄĒ, mit k√≠v√°nhatn√°nak m√©g maguknak?
Rak: Már mondtam: a totális hatalmat. Egy olyan hatalmat, mint amilyennel Sztálin rendelkezik a Szovjetunióban, csak még nagyobbat, univerzálisát.
Kuz: Egy olyan hatalmat, mint Sztáliné? De fordított céllal.
Rak: A hatalom, ha val√≥ban abszol√ļt, csak egy lehet. Az abszol√ļt fogalma kiz√°rja a sokf√©les√©get Ennyiben annak a hatalomnak, amelyre a ‚ÄěKapintern", √©s amelyre a ‚ÄěKomintern" t√∂rekszik - mert mindkettŇĎ azonos, vagyis politikai ter√ľleten akar hat√°sos lenni ‚ÄĒ, hasonl√≥nak kell lennie. Az abszol√ļt hatalom vagy √∂nc√©l - vagy pedig nem abszol√ļt hatalom. √Čs a mai napig nem tal√°lt√°k fel a tot√°lis hatalom m√°s g√©pezet√©t, mint a kommunista √°llamot. A polg√°ri-kapitalista hatalom ‚ÄĒ m√©g legfelsŇĎbb fok√°n, a c√©z√°ri szinten is ‚ÄĒ korl√°tozott hatalom, mert amikor ez a hatalom az √≥korban elm√©letileg az istens√©g megtestes√ľl√©se volt a f√°ra√≥kn√°l √©s a cs√°sz√°rokn√°l, akkor a gazdas√°gi √©let m√©g olyan primit√≠v, √©s az √°llamappar√°tus m√©g annyira elmaradott volt, hogy mindig maradt szabad ter√ľlet, szabad mozg√°st√©r az egyes ember sz√°m√°ra. √Črti m√°r, hogy azok, akik bizonyos √©rtelemben m√°r a f√∂ld n√©pei √©s korm√°nyai f√∂l√∂tt uralkodnak abszol√ļt uralmat akarnak? √Črtse meg, ez az egyeden, amit m√©g nem √©rtek el... Kuz: Ez √©rdekes, mindenesetre ŇĎr√ľlts√©gnek tŇĪnik.
Rak Ez kisebb ŇĎr√ľlts√©g, mint amilyen Lenin ŇĎr√ľlts√©ge volt, aki arr√≥l √°lmodott, hogy a vil√°got egy sv√°jci padl√°sszob√°b√≥l uralja, vagy Szt√°lin√©, aki hasonl√≥r√≥l √°lmodott egy szib√©riai fakunyh√≥ban. A p√©nz urainak ilyesfajta becsv√°gya a New York-i felhŇĎkarcol√≥k magas√°b√≥l sz√°momra sokkal term√©szetesebbnek tŇĪnik.
Kuz: Fejezz√ľk be! Kik azok az ‚ÄěAzok"?<br/> Rak: Gondolja, hogy itt raboskodn√©k, ha n√©v szerint tudn√°m, hogy kik ŇĎk?
Kuz: Miért?
Rak: Eg√©szen egyszerŇĪ okb√≥l: aki , Azokat" szem√©lyesen ismeri, azt nem hozz√°k olyan helyzetbe, hogy k√©nyszer√≠thetŇĎ legyen a megnevez√©s√ľkre. Ez ennek az intelligens √∂sszeesk√ľv√©snek a legelemibb szab√°lya, ahogyan azt √∂n is tudja.
Kuz:Nem azt mondta, hogy bank√°rok?
Rak: √Čn nem. Eml√©kezzen! Mindig ‚Äěnemzetk√∂zi p√©nz√ľgyet" emlegettem, √©s mindig ‚ÄěAzokat" mondtam, √©s nem t√∂bbet. Ha inform√°lnom kellene √∂nt, csak t√©nyeket mondan√©k, neveket nem, mert nem ismerek neveket. Azt hiszem, nem csal√≥dik, amikor azt mondom, hogy ‚ÄěAzok" nem tartoznak azon emberek k√∂z√©, akik hivatalok tulajdonosaik√©nt, vagy a vil√°gpolitik√°ban, vagy a bankok vil√°g√°ban felbukkannak. Annyit meg√©rtettem Rathenau - a rapall√≥i Rathenau - meggyilkol√°sa √≥ta, hogy a politik√°ban √©s a p√©nz√ľgyben csak k√∂zvet√≠tŇĎket haszn√°lnak fel. Term√©szetesen olyan embereket, akikben teljesen megb√≠znak, √©s akik ezerszeres m√≥don garant√°lt hŇĪs√©ggel viseltetnek ir√°ntuk. √ćgy biztosak lehet√ľnk, hogy a bank√°rok √©s a politikusok csak az , Azok" b√°bjai - √©s elk√©pzelhetj√ľk, hogy milyen nagy lehet a hatalmuk, √©s mennyire ŇĎk az esem√©nyek szem√©lyes kezdem√©nyezŇĎi.
Kuz: J√≥llehet, ez √©rthetŇĎ is, meg logikus is, de nem lehet, hogy indokolt tudatlans√°ga csup√°n b√ļj√≥cska az √∂n r√©sz√©rŇĎl? Szem√©lyes tapasztalatom √©s akt√°im szerint √∂n sokkal nagyobb szerepet j√°tszott ebben az √∂sszeesk√ľv√©sben, hogy ne tudjon t√∂bbet. Nem gyan√≠t tal√°n m√©gis egy konkr√©t szem√©lyt ,Azok k√∂z√ľl?
Rak: De igen, csak tal√°n nem hisz nekem. Azt felt√©telezem, hogy egy ‚ÄĒ hogy is mondjam? - misztikus szem√©lyis√©gŇĪ f√©rfir√≥l, vagy f√©rfiakr√≥l van sz√≥, egyfajta Ghandir√≥l, de annak feltŇĪnŇĎ alakja n√©lk√ľl, a puszta hatalom misztikus√°r√≥l. Nem tudom, √©rt-e engem? Teh√°t ,Azok" nev√©t √©s c√≠m√©t nem ismerem. K√©pzelje el, hogy Szt√°lin, aki ma az eg√©sz Szovjetuni√≥t uralja, falak √©s testŇĎrs√©g n√©lk√ľl √©lne, √©s nem rendelkezne t√∂bb garanci√°val az √©let√©t tekintve, mint b√°rmelyik polg√°r. Mi lenne ilyen esetben az az eszk√∂z, amely megv√©den√© a mer√©nylettŇĎl? Csak a n√©vtelens√©g v√©den√© meg. Ez az, amely minden √∂sszeesk√ľvŇĎ eszk√∂ze, √©s ha m√©g r√°ad√°sul olyan sok hatalommal rendelkezik, mint Szt√°lin, akkor k√ľl√∂n√∂sen!
KUZ:Van logika abban, amit mond, de mégsem hiszek önnek.
Rak: Higgye el, nem tudok t√∂bbet! Ha tudtam volna, milyen boldog lenn√©k ma! Nem itt √ľln√©k, hogy mentsem az √©letemet! Teljesen meg√©rtem a k√©rd√©seit √©s a sz√ľks√©gszerŇĪs√©get, amit a rendŇĎri foglalkoz√°s alapj√°n √©rez, hogy valami k√©zzelfoghat√≥t szedjen ki belŇĎlem. Az √∂n megel√©ged√©s√©re, √©s arra is, mert a c√©lhoz sz√ľks√©ges, amelyet mindketten el k√≠v√°nunk √©rni, meg fogom tenni a tŇĎlem telhetŇĎt, hogy orient√°ljam √∂nt. (Rakovszkij arra utal, hogy Kuzmin √≠g√©retet tett √©let√©nek megment√©s√©re, ha megfelelŇĎ inform√°ci√≥kat ad neki, √©s rajta kereszt√ľl Szt√°linnak, akinek ez a r√©szletes kihallgat√°si jegyzŇĎk√∂nyv tov√°bb√≠tva lett ‚ÄĒ D. J.)
Tudja, hogy a meg nem √≠rt t√∂rt√©nelem, amelyet csak mi, beavatottak ismer√ľnk, az elsŇĎ Internacion√°l√© megalap√≠t√≥j√°nak, Adam Weishaupt nev√©t csak titokban k√∂zli? Eml√©kszik egy√°ltal√°n a nev√©re? Az illumin√°tusok n√©ven ismert szabadkŇĎmŇĪves p√°holy vez√©re volt Az illumin√°tus nevet Weishaupt a m√°sik kereszt√©nyellenes √©s kommunista √∂sszeesk√ľv√©s kor√°t√≥l, a gnosztik√°t√≥l k√∂lcs√∂n√∂zte. Amikor ez a nagy forradalm√°r, szemita √©s exjezsuita, aki a francia forradalom gyŇĎzelm√©t elŇĎre l√°tta, elhat√°rozta (vagy megb√≠zt√°k - fŇĎn√∂ke a nagy filoz√≥fus-bank√°r Moses Mendelsohni volt), hogy alap√≠t egy szervezetet, amely titkos, √©s amelynek a francia forradalmat ‚ÄĒ politikai c√©ljain t√ļl ‚ÄĒ tov√°bb kell fejlesztenie, hogy √°talakuljon olyan szoci√°lis forradalomm√°, amelynek c√©lja a kommunizmus l√©trehoz√°sa. Ezekben a hŇĎsi idŇĎkben √≥ri√°si vesz√©lyt jelentett volna, ak√°rcsak c√©lk√©nt is megnevezni a kommunizmust.
Ez√©rt van az √∂sszes megelŇĎzŇĎ int√©zked√©s, vizsga √©s miszt√©rium, amelyekkel Weishauptnak az illumin√°tusokat k√∂r√ľl kellett vennie. M√©g hi√°nyzott egy √©vsz√°zad, am√≠g b√∂rt√∂n √©s kiv√©gz√©s vesz√©lye n√©lk√ľl nyilv√°nosan kommunist√°nak vallhatta mag√°t valaki.
Ami nem ismeretes, az Weishauptnak √©s h√≠veinek az elsŇĎ Rothschildokhoz val√≥ kapcsolata. E h√≠res bank√°rdinasztia meggazdagod√°s√°nak titka az, hogy ŇĎk voltak az elsŇĎ Komintern kincst√°rnokai. Sz√°mos jel utal arra, hogy amikor ez az √∂t fiv√©r maga k√∂z√∂tt felosztotta Eur√≥pa p√©nz√ľgyi birodalm√°t, egy titokzatos hatalom seg√≠tett nekik mes√©s vagyonukat √∂sszegyŇĪjteni. Ezek a seg√≠tŇĎk lehettek az elsŇĎ kommunist√°k, akik a bajor katakomb√°kb√≥l eg√©sz Eur√≥p√°ban sz√©tsz√≥r√≥dtak.
M√°sok azt mondj√°k, amit √©n is val√≥sz√≠nŇĪnek tartok √©s elhiszek, hogy a Rothschildok nem a kincst√°rnokai, hanem a vezetŇĎi voltak ennek a titkos kommunizmusnak. Ez a felfog√°s arra a biztos t√©nyre t√°maszkodik, hogy Marx, valamint az elsŇĎ kommunist√°k, azaz a most m√°r nyilv√°nos Internacion√°l√© legfŇĎbb vezetŇĎi, k√∂zt√ľk Heine √©s Herzen, b√°r√≥ Lionel Rothschildnak engedelmeskedtek, akinek a forradalomr√≥l alkotott k√©p√©t Disraeli angol minisztereln√∂k √≠rta meg reg√©ny√©ben. FŇĎhŇĎs√©t, Sidoni√°t Lionel Rothschildr√≥l mint√°zta, aki multimilliomosk√©nt sz√°mtalan k√©met, carbonarit, szabadkŇĎmŇĪvest, titkos zsid√≥t, cig√°nyt √©s forradalm√°rt ismert, √©s akinek parancsolt.
Mindez fantasztikusnak tŇĪnik, de bizony√≠tott, hogy Sidonia az √∂reg Nathan Rothschild fi√°nak idealiz√°lt k√©p√©t jelen√≠ti meg, amit bizony√≠t az a harc, amit megnyert. Ha minden igaz, ami ezekbŇĎl a t√©nyekbŇĎl leszŇĪrhetŇĎ, akkor most m√°r nev√©n nevezhetj√ľk annak a felhalmoz√°snak az √≥ri√°si g√©pezet√©t, amelyet a nemzetk√∂zi p√©nz√ľgy k√©pvisel. Ez egyenlŇĎ azzal a g√©pezettel, amely a forradalmi Internacion√°l√©t l√©trehozta.
Valami zseni√°lis. A kapitalizmussal √©rhetŇĎ el a tŇĎke legnagyobb m√©rt√©kŇĪ felhalmoz√°sa, ami a proletari√°tust munkav√°llal√°sra k√©nyszer√≠ti, k√©ts√©gbees√©sbe kergeti, √©s egyidejŇĪleg egy olyan szervezetet hoz l√©tre, amelynek egyes√≠tenie kell a proletari√°tust, hogy a forradalomba hajtsa. Ez lenne a t√∂rt√©nelem legkiemelkedŇĎbb esem√©nye. √Čs ami m√©g t√∂bb: eml√©kszik az √∂t Rothschild fiv√©r anyj√°nak arra a mondat√°ra, hogy ‚Äěha a fiaim nem akarn√°k, nem lenne h√°bor√ļ." Azaz ŇĎk voltak a d√∂ntŇĎb√≠r√°k h√°bor√ļ √©s b√©ke f√∂l√∂tt, √©s nem a cs√°sz√°r.
El tud k√©pzelni egy ilyen kozmikus jelentŇĎs√©gŇĪ t√©nyt? Nem l√°tja m√°r itt a h√°bor√ļt a maga forradalmi funkci√≥j√°ban? H√°bor√ļ - komm√ľn! Teh√°t az√≥ta minden h√°bor√ļ egy √≥ri√°si l√©p√©s a kommunizmus fel√©. Mintha egy titokzatos hatalom el√©g√≠tette volna ki Lenin k√≠v√°ns√°g√°t, amit Gorkijnak kifejtett. Eml√©kezzen 1905-re √©s 1914-re!
Legal√°bb azt ismerje el, hogy abb√≥l a h√°rom emelŇĎbŇĎl, amelyek a vil√°got a kommunizmusba emelik, kettŇĎt nem k√©pes kezelni a proletari√°tus. Sem a harmadik Internacion√°l√©, sem a Szovjetuni√≥, amely akkor m√©g nem is l√©tezett, nem id√©zett elŇĎ, √©s nem viselt h√°bor√ļkat. De a h√°bor√ļt a sz√°mŇĪzet√©sben l√©vŇĎ maroknyi bolsevik sem tudta kirobbantani, b√°rmennyire is k√≠v√°nta. Ez vil√°gos, mint a nap. √Čs m√©g kev√©sb√© tudta √©s tudja az Internacion√°l√©, vagy a Szovjetuni√≥ el√©rni a tŇĎk√©nek ezt az √≥ri√°si felhalmoz√°s√°t, √©s a kapitalista termel√©s nemzeti √©s nemzetk√∂zi anarchi√°j√°t Ez akkora anarchia, hogy k√©pes √≥ri√°si mennyis√©gŇĪ √©lelmiszert el√©getni ahelyett, hogy az √©hezŇĎ embereknek adn√°, √©s k√©pes arra, amelyet Rathenau √≠gy fogalmazott meg ‚ÄěOd√°ig hasson, hogy a f√©l vil√°g szart termeljen, √©s a vil√°g m√°sik fel√©nek azt meg kelljen vennie."
V√©g√ľl a proletari√°tus nem √≠rhatja a maga jav√°ra a n√©gyzetesen emelkedŇĎ infl√°ci√≥t, az el√©rt√©ktelened√©st, az √©rt√©kt√∂bbletet, a nem p√©nz√ľgyi takar√©ktŇĎke, √©s a nem uzsoratŇĎk√©nek minŇĎs√ľlŇĎ p√©nz folyamatos elrabl√°s√°t, a v√°s√°rl√≥erŇĎ √°lland√≥ s√ľllyed√©s√©t se, amely √≠gy biztosan vezet a forradalom tulajdonk√©ppeni ellens√©g√©nek, a k√∂z√©poszt√°lynak az elnyomorod√°s√°hoz. Teh√°t nem a proletari√°tus kezeli a h√°bor√ļ √©s a gazdas√°g mozgat√≥ emeltyŇĪit. A proletari√°tus k√©ts√©gtelen√ľl a harmadik mozgat√≥, az egyeden l√°that√≥ √©s feltŇĪnŇĎ erŇĎ, amely a v√©gleges t√°mad√°st int√©zi a kapitalista √°llam erŇĎd√≠tm√©nye ellen, √©s be is veszi. Biztos, hogy beveszi, ha, "Azok" kiszolg√°ltatj√°k neki.
Kuz: √öjra azt mondom, hogy mindannak, amit √∂n oly irodalmian √°br√°zol, annak neve van, √©s m√°r unalomig ism√©telgett√ľk besz√©lget√©s√ľnk sor√°n, hogy az nem m√°s, mint a kapitalizmus belsŇĎ ellentmond√°sa. √Čs ha van egy akarat √©s egy akci√≥, ahogy √∂n √°ll√≠tja, amely idegen a proletari√°tus sz√°m√°ra, akkor most felsz√≥l√≠tom, nevezzen meg nekem konkr√©tan ilyen eseteket.
Rak: Meg lesz el√©gedve eggyel? Nos, ‚ÄěAzok" politikailag izol√°lt√°k a c√°rt az orosz-jap√°n h√°bor√ļ idej√©n, √©s az Egyes√ľlt √Āllamok p√©nzelte Jap√°nt, pontosabban sz√≥lva Jacob Schiff, a Kuhn √©s T√°rsa Bankh√°z fŇĎn√∂ke, amely a Rothschild-h√°z New York-i √©rdekelts√©ge. Olyan nagy volt a hatalma, hogy el√©rte: √Āzsia gyarmati sorban tengŇĎdŇĎ n√©pei azt az idegengyŇĪl√∂lŇĎ Jap√°nt t√°mogatt√°k, amelynek idegengyŇĪl√∂let√©t most Eur√≥pa is tapasztalhatja.
A hadifogolyt√°borokb√≥l a legjobb harcosok j√∂ttek P√©terv√°rra, akiket Amerik√°b√≥l k√ľld√∂tt forradalmi √ľgyn√∂k√∂k k√©peztek ki, miut√°n enged√©lyt kaptak erre Jap√°nt√≥l, azokon a bank√°rokon kereszt√ľl, akik Jap√°nt p√©nzelt√©k. Az orosz-jap√°n h√°bor√ļ a c√°r seregeinek megszervezett veres√©g√©vel id√©zte elŇĎ az 1905-√∂s forradalmat, amely megbukott ugyan, de k√∂zel volt a gyŇĎzelemhez. Ha a gyŇĎzelem nem is adatott meg ennek a forradalomnak, m√©gis l√©trehozta a sz√ľks√©ges politikai felt√©teleket az 1917-es gyŇĎzelemhez.
Olvasta Trockij √©letrajz√°t? Eml√©kszik forradalm√°rs√°ga elsŇĎ idej√©re? M√©g ifjonc, aki szib√©riai sz√°mŇĪzet√©se ut√°n emigr√°nsokn√°l tart√≥zkodik Londonban, P√°rizsban √©s Sv√°jcban. Lenin, Plehanov √©s Martov csak sokat √≠g√©rŇĎ kezdŇĎnek tartja. De m√°r az elsŇĎ szakad√°sn√°l f√ľggetlen mer√©szel maradni, √©s ŇĎ akar az egyes√ľl√©s d√∂ntŇĎb√≠r√°ja lenni. 1905-ben m√©g csak 25 √©ves, √©s m√°r egyed√ľl t√©r vissza Oroszorsz√°gba, p√°rt √©s saj√°t szervezet n√©lk√ľl. Olvassa el Szt√°lin ki nem ‚Äětisztogatott" tud√≥s√≠t√°s√°t az 1905-√∂s forradalomr√≥l, vagy Lunacsarszkij tud√≥s√≠t√°sait, aki nem volt trockista. P√©terv√°rott Trockij √°llt a forradalom √©l√©n - ez az igazs√°g. Preszt√≠zzsel √©s n√©pszerŇĪs√©ggel csak ŇĎ ker√ľl ki a forradalomb√≥l. Nem Lenin, Martov, vagy Plehanov nyerte meg, √©s tartotta √©letben a forradalmat. - Hogyan √©s mi√©rt emelkedik fel az ismeretlen Trockij, √©s nyer azonnal hatalmat a legidŇĎsebb √©s legtekint√©lyesebb forradalm√°rok f√∂l√∂tt? Eg√©sz egyszerŇĪen az√©rt, mert megh√°zasodott. Vele j√∂n Oroszorsz√°gba feles√©ge, Szedova. Tudja, ki ez a nŇĎ? Annak a Jivotovskynak a l√°nya, aki szoros √∂sszek√∂ttet√©sben √°llt a Warburg-bank√°rokkaL Jacob Schiff vagyon√°nak r√©sztulajdonosaival √©s rokonaival, vagyis azzal a p√©nz√ľgyi csoporttal, akik Jap√°nt is p√©nzelt√©k, √©s Trockijon kereszt√ľl az 1905-√∂s forradalmat is finansz√≠rozt√°k. Itt van teh√°t annak az oka, hogy mi√©rt ker√ľl Trockij azonnal a forradalmi l√©pcsŇĎfok tetej√©re. √Čs ez a kulcsa Trockij val√≥di szem√©lyis√©g√©nek.
De ugorjunk 1914-re. Az osztr√°k tr√≥n√∂r√∂k√∂s elleni mer√©nylet m√∂g√∂tt Trockij √°ll, √©s ez a mer√©nylet v√°ltja ki az eur√≥pai h√°bor√ļt. Val√≥ban azt hiszi, hogy merŇĎ v√©letlen volt a mer√©nylet √©s a h√°bor√ļ? Ahogy azt egy cionista kongresszuson Lord Mechett mondta? Analiz√°lja az oroszorsz√°gi hadj√°rat fejlŇĎd√©s√©t a ‚Äěnem v√©letlen" f√©ny√©ben! A veres√©g elŇĎid√©z√©se mestermŇĪ. A c√°rnak ny√ļjtott seg√≠ts√©get a sz√∂vets√©gesek √ļgy szab√°lyozt√°k √©s adagolt√°k, hogy az √©rveket adott a sz√∂vets√©gesek k√∂veteinek ahhoz, hogy II. Mikl√≥st az egyik √∂ngyilkos t√°mad√°s ut√°n a m√°sikra k√©sztess√©k. Ostobas√°g√°t tekintve egy√©bk√©nt ez nem is volt neh√©z. Az orosz h√ļst√∂meg √≥ri√°°si volt, de ez csak mell√©kes szerepet j√°tszhatott.
Szervezett t√°mad√°sok vezettek a forradalomhoz. Amikor minden oldalr√≥l forradalom fenyeget, ez recept a demokratikus k√∂zt√°rsas√°g megteremt√©s√©hez. A k√ľld√∂ttek k√∂zt√°rsas√°ga bejelenti, hogy b√ľntetlens√©get biztos√≠t a forradalm√°roknak. Valami m√©g azonban hi√°nyzik. Kerenszkijnek egy tov√°bbi gyilkos t√°mad√°st kell elrendelnie √©s kereszt√ľlvinnie, hogy ezzel felforduljon a demokratikus forradalom. M√©g Kerenszkijnek kell v√©ghezvinnie, √©s befejeznie az √°llam √°tad√°s√°t a kommunist√°knak. Trockij √≠gy ‚Äě√©szrev√©tlen√ľl" √°tvehette az eg√©sz √°llamappar√°tust. Micsoda k√ľl√∂n√∂s vaks√°g! Ez a sokat meg√©nekelt okt√≥beri forradalom val√≥s√°ga: a bolsevikok √°tvett√©k a hatalmat, amelyet, Azok" kiszolg√°ltattak nekik.
Kuz: √Ėn teh√°t azt meri √°ll√≠tani, hogy Kerenszkij Lenin tettest√°rsa volt?
Rak: Nem Leniné, hanem Trockijé. Jobban mondva:, Azoké"!
Kuz: Abszurdum!
Rak: Nem k√©pes felfogni? √Čppen √∂n nem? Ezen igen csod√°lkozom. Ha √∂n k√©mk√©nt el√©rn√©, hogy az ellens√©ges erŇĎd parancsnoka legyen ‚ÄĒ nem nyitn√° meg azoknak a t√°mad√≥knak a kapukat, akiket val√≥ban szolg√°l? Nem lenne akkor t√∂bb egy k√∂z√∂ns√©ges legyŇĎz√∂ttn√©l, vagy fogolyn√°l? Tal√°n nem tenn√© ki mag√°t annak a vesz√©lynek, hogy az erŇĎd megt√°mad√°sa sor√°n meghal, mert egy t√°mad√≥, aki az egyenruh√°j√°t nemcsak maszknak tartja, √∂nt igazi ellens√©gnek tekinti? Higgye el nekem, eml√©kmŇĪ √©s mauz√≥leum n√©lk√ľl a kommunizmus t√∂bbet k√∂sz√∂nhet Kerenszkijnek, mint Leninnek.
Kuz: Ezzel azt akarja mondani, hogy Kerenszkij tudatosan √©s √∂nsz√°nt√°b√≥l hagyta mag√°t legyŇĎzni.
Rak: Igen, ez teljesen nyilvánvaló számomra. De még ennél is többet mondok önnek: tudja, ki pénzelte az októberi forradalmat?
‚ÄěAzok" p√©nzelt√©k, pontosan azokon a p√©nzembereken kereszt√ľl, akik Jap√°nt √©s az 1905-√∂s forradalmat is p√©nzelt√©k. Jacob Schiff √©s a Warburg fiv√©rek, azaz a bankok nagysz√∂vets√©ge. K√∂zt√ľk az √∂t Federal Reserve Bank egyike, valamint a Kulin, Loeb √©s T√°rsa Bank, amelyben m√°s eur√≥pai √©s amerikai bank√°rok is r√©szt vettek, olyanok, mint Guggenheim, Hanauer, √©s Aschberg, a stockholmi ‚ÄěNya Bankt√≥l".
‚ÄěV√©letlen√ľl" ott voltam Stockholmban, √©s r√©szt vettem a p√©nzek √°tv√©tel√©ben. Amint Trockij meg√©rkezett, √©n voltam az egyeden, aki a forradalom r√©sz√©rŇĎl r√©szt vett ebben. Trockij megj√∂tt v√©gre. Ezt hangs√ļlyoznom kell, mert a sz√∂vets√©gesek kiutas√≠tott√°k Franciaorsz√°gb√≥l a veres√©g√©rt elk√∂vetett tev√©kenys√©ge miatt, √©s ugyanezek a sz√∂vets√©gesek szabadon engedt√©k, hogy aknamunk√°t folytasson a sz√∂vets√©ges Oroszorsz√°g veres√©ge √©rdek√©ben. Ez megint csak egy v√©letlen?
Ki tette ezt? Ugyanazok, akik el√©rt√©k, hogy Lenin kereszt√ľlutazhasson N√©metorsz√°gon. ‚ÄěAzok" el tudt√°k √©rni Londonban, hogy Trockijt ‚ÄĒ a v√©delem sz√©tbomlaszt√≥j√°t ‚ÄĒ kihozt√°k egy kanadai t√°borb√≥l, √©s azt is el tudt√°k int√©zni, hogy amerikai √ļtlev√©llel az √∂sszes sz√∂vets√©ges ellenŇĎrzŇĎ ponton kereszt√ľlutazhatott. M√°sok, k√∂zt√ľk Rathenau, elint√©zte Lenin kereszt√ľlutaztat√°s√°t az ellens√©ges N√©metorsz√°gon.
Ha egyszer majd elŇĎ√≠t√©letek n√©lk√ľl tanulm√°nyozhatja a forradalom √©s a polg√°rh√°bor√ļ t√∂rt√©net√©t, olyan rendŇĎrs√©gi vizsg√°lat szellem√©ben, mint amilyenre csak ritk√°n ker√ľl sor, akkor az esem√©nyek lefoly√°s√°ban, valamint az egyes r√©szletekben ‚ÄĒ sŇĎt m√©g bizonyos anekdotikus vonatkoz√°sokban is ‚ÄĒ egy eg√©sz sor igen meglepŇĎ ‚Äěv√©letlent" fog tal√°lni.
Engedje meg, hogy lez√°rjam ezt a t√∂rt√©netet, hogy mindketten levonhassuk a tanuls√°got. Lenin teh√°t fenntart√°s n√©lk√ľl engedi mŇĪk√∂dni Trockijt, amikor az Petrogr√°dba √©rkezett. Ahogy azt √∂n is j√≥l tudja, a k√©t forradalom idej√©n igen m√©ly volt a v√©lem√©nyk√ľl√∂nbs√©g kettŇĎj√ľk k√∂z√∂tt. A forradalom gyŇĎzelm√©nek azonban Trockij a mestere, ha akarja ezt Szt√°lin, ha nem. Mi√©rt? Ennek titk√°t Lenin feles√©ge, Krupszkaja ŇĎrizte meg. Ňź tudta, ki is val√≥j√°ban Trockij. Lenint is Krupszkaja gyŇĎzte meg, hogy vegye fel Trockijt munkat√°rsai k√∂z√©. K√ľl√∂nben Lenin Sv√°jcban maradt volna leblokkolva, √©s m√°r ez a t√©ny is √≥ri√°si ind√≠t√©k volt a sz√°m√°ra. Ind√≠t√©k volt annak a tudata is, hogy Trockij mekkora seg√≠ts√©get hozott a forradalomnak. Lenin tiszt√°ban volt vele, hogy Trockij jelenl√©te p√©nzt √©s hatalmas nemzetk√∂zi seg√≠ts√©get jelent. Ezt bizony√≠totta a leplomb√°lt vagon is. (Itt Rakovszkij arra az utaz√°sra c√©loz, amikor a n√©met titkosszolg√°lat, amelynek az √©l√©n akkor Max Warburg hamburgi bank√°r √°llott, Lenint √©s t√°rsait √°tutaztatta a h√°bor√ļban √°ll√≥ N√©metorsz√°gon, hogy Helsinkin kereszt√ľl Szentp√©terv√°rra mehessenek ‚ÄĒ D. J.)
A baloldali forradalmi sz√°rny egys√©ge, vagyis a szocialist√°k√©, a forradalm√°rok√© √©s az anarchist√°k√© nem a jelent√©ktelen bolsevik p√°rt, hanem Trockij mŇĪve volt, √©s nem Lenin hajl√≠thatatlans√°ga hozta l√©tre. Nemhi√°ba volt a ‚Äěp√°rtn√©lk√ľli" Trockijnak az igazi p√°rtja a zsid√≥ ‚Äěproletari√°tus" r√©gi sz√∂vets√©ge, amelybŇĎl a forradalom √∂sszes √°ga sz√°rmazik Oroszorsz√°gban. Ez a k√∂r adta a forradalom vezetŇĎinek a kilencven sz√°zal√©k√°t. Term√©szetesen nem a hivatalos √©s nyilv√°nos sz√∂vets√©g, hanem az √∂sszes szocialista p√°rtban jelenl√©vŇĎ titkos sz√∂vets√©g az, melynek minden vezetŇĎje ennek a rejtett sz√∂vets√©gnek a vezet√©se alatt √°ll.
KUZ:Kerenszkij is?
Rak: Kerenszkij is, √©s m√©g n√©h√°ny nem szocialista p√°rtvez√©r. A polg√°ri p√°rtok vezetŇĎi.
Kuz: Ezek mennyiben?
Rak Elfelejti a szabadkŇĎmŇĪvess√©g szerep√©t a forradalom elsŇĎ polg√°ri demokratikus szakasz√°ban?
Kuz: Azok is a ‚Äěsz√∂vets√©g"-nek engedelmeskedtek?
Rak: Mint k√∂zvetlen√ľl felett√ľk √°ll√≥ fokozatnak, de a val√≥s√°gban ‚ÄěAzoknak" engedelmeskedtek. (Ism√©t utalunk r√°, hogy Rakovszkij a nemzetk√∂zi p√©nzhatalom legfelsŇĎbb √©s n√©vtelens√©gbe burkol√≥z√≥, szupertitkos vezetŇĎit ,Azoknak" nevezi. ,Azok" ir√°ny√≠tj√°k a szabadkŇĎmŇĪvess√©g k√ľl√∂nb√∂zŇĎ ir√°nyzatait is, amelyek viszont a szocialista mozgalomban mŇĪk√∂dŇĎ titkos sz√∂vets√©g ir√°ny√≠t√≥i ‚ÄĒ D. J.)
Kuz: A marxista hull√°m ellen√©re, amely feltornyosulva az ŇĎ jogaikat √©s √©let√ľket fenyegette?
Rak: Mindezek ellen√©re! Term√©szetesen nem l√°tt√°k a vesz√©lyt. Vegye figyelembe, hogy minden szabadkŇĎmŇĪves t√∂bbet l√°tott a k√©pzelŇĎerej√©vel. Meg voltak gyŇĎzŇĎdve, hogy t√∂bbet l√°tnak mint ami igaznak bizonyult. Val√≥s√°gosnak k√©pzelt√©k azt, amit k√≠v√°ntak. Ez√©rt vannak jelen a szabadkŇĎmŇĪvesek n√∂vekvŇĎ sz√°mban a polg√°ri nemzetek korm√°nyaiban √©s az √°llamvezet√©sben. Sz√°mukra ez a t√©ny t√°rsas√°guk politikai hatalm√°nak bizony√≠t√©ka. Vegye azt is figyelembe, hogy abban az idŇĎben az √∂sszes sz√∂vets√©ges nemzet korm√°nyz√≥ poktikusai ‚ÄĒ eg√©szen kev√©s kiv√©tellel ‚ÄĒ mind szabadkŇĎmŇĪvesek voltak. Ez igen fontos √©rv volt a sz√°mukra. Abban a biztos hitben ringatt√°k magukat, hogy ez a forradalom francia t√≠pus√ļ polg√°ri forradalomba torkollik majd.
Kuz: Az 1917-es √©vrŇĎl most lefestett k√©p alapj√°n igen ravasznak kellett lenni√ľk, ha azt hitt√©k...
Rak: Azok is voltak. √Čs azok ma is. Csakhogy a szabadkŇĎmŇĪvesek nem fogt√°k fel azt az elsŇĎ vil√°gos leck√©t, m√©gpedig a nagy forradalom√©t, (az 1789-es francia forradalomra utal - D. J.), amelyben fontos forradalmi szerepet j√°tszottak, √©s amely a legt√∂bb szabadkŇĎmŇĪvest felfalta, √©l√©n nagymester√ľkkel, F√ľl√∂p orl√©ans-i herceggel. De v√©rpadra juttatta testv√©r√©t, a kir√°lyt is (XVI. Lajost - D. J.), aki szint√©n szabadkŇĎmŇĪves volt, azt√°n a girondist√°kat, a h√©bertist√°kat, a jakobinusokat... √©s ha n√©h√°ny t√ļl√©lte, az √©let√©t csak Bonaparte Nap√≥leonnak √©s a brumaire-ben v√©grehajtott puccs√°nak k√∂sz√∂nhette. (Brumaire a francia forradalom √°ltal bevezetett √ļj napt√°rban az okt√≥ber 22-tŇĎl november 20-ig terjedŇĎ h√≥nap, a ‚Äěk√∂d√∂s" h√≥nap. I. Nap√≥leon 1799. brumaire 18-√°n √°llamcs√≠nyt hajtott v√©gre, amely megvetette katonai diktat√ļr√°ja alapj√°t ‚ÄĒ D. J.)
Kuz: Ezzel azt akarta mondani, hogy a szabadkŇĎmŇĪvess√©g arra van √≠t√©lve, hogy a forradalom kez√©tŇĎl pusztuljon el, amelyet saj√°t maga id√©zett elŇĎ?
Rak: Eg√©szen pontosan. ‚Äě √Ėn most egy szigor√ļan titokban tartott igazs√°got fogalmazott meg. √Čn szabadkŇĎmŇĪves vagyok. Tudta? Vagy nem? H√°t j√≥. Elmondom √∂nnek a nagy titkot, amit mindig meg√≠g√©rnek a szabadkŇĎmŇĪveseknek, hogy majd felt√°rnak elŇĎtt√ľk, de sem a huszon√∂t√∂dik, sem a harmincharmadik, sem a kilencvenharmadik, de m√©g a legmagasabb fokozat r√≠tus√°ban sem √°rulnak el nekik. √Čn ismerem a titkot. Term√©szetesen nem az√©rt, mert szabadkŇĎmŇĪves vagyok, az kev√©s lenne, hanem az√©rt, mert sz√°rmaz√°silag ‚ÄěAzokhoz" tartozom: zsid√≥ vagyok. (A politika √©s p√©nzgazdas√°g nem nyilv√°nos ter√©nek ‚ÄĒ a l√°thatatlan hatalom d√∂nt√©shoz√≥ h√°l√≥zat√°nak ‚ÄĒ t√∂bb tekint√©lyes kutat√≥ja szerint, ‚ÄěAzok" elsŇĎsorban nem az etnikai vagy vall√°si hovatartoz√°s, hanem a kamatszedŇĎ mag√°np√©nzrendszer kialak√≠t√°s√°ban √©s fenntart√°s√°ban, valamint az ebbŇĎl sz√°rmaz√≥ hatalom megszerz√©s√©ben √©s megtart√°s√°ban val√≥ k√∂z√∂s √©rdekelts√©g√ľk alapj√°n mŇĪk√∂dtetik form√°lis √©s inform√°lis szervezeteiket, kapcsolati h√°l√≥jukat. Ez√©rt t√°rgyi t√©ved√©snek tekinthetŇĎ a priv√°tp√©nz-monop√≥lium szervezett mag√°nhatalm√°t, √©s e hatalom vil√°guralmi t√∂rekv√©seit egyeden n√©phez vagy etnikumhoz kapcsolni. A p√©nzhatalom h√°l√≥zat√°ban ugyanis szinte minden n√©p √©s etnikum vagyonos elitje megtal√°lhat√≥. A p√©nzhatalom ir√°ny√≠t√≥i val√≥j√°ban egyik n√©phez sem tartoznak, csak √∂nmagukhoz. Kiz√°r√≥lag a saj√°t elk√ľl√∂n√ľlt √©rdekeiket k√∂vetik, √©s uralmuknak egy vil√°g√°llamban val√≥ v√©gleges√≠t√©se a c√©ljuk. √ögy tŇĪnik, hogy Rakovszkij itt t√ļl√©rt√©kelte zsid√≥ sz√°rmaz√°s√°nak jelentŇĎs√©g√©t - D. J.)
Kuz:√Čs mi ez a titok?
Rak: A szabadkŇĎmŇĪvesek eg√©sz k√©pz√©se, √©s a szabadkŇĎmŇĪvess√©g eg√©sz√©nek c√©lja arra ir√°nyul, hogy k√ľl√∂nb√∂zŇĎ √ľr√ľgyek alatt, mint amilyen pl. a francia forradalom h√°rmas jelszava (Rakovszkij itt a ‚Äěszabads√°g, egyenlŇĎs√©g, testv√©ris√©g", soha komolyan nem gondolt √©s soha meg nem val√≥s√≠tott, csup√°n propaganda- √©s manipul√°ci√≥s c√©lokra kital√°lt √©s haszn√°lt jelszav√°ra utal ‚ÄĒ D. J.) megteremts√©k a sz√ľks√©ges felt√©teleket a kommunista forradalom sz√°m√°ra, hogy e felt√©telek rendelkez√©sre √°lljanak. √Čs mivel a kommunista forradalom a burzso√°zia eg√©sz oszt√°ly√°nak, √©s a burzso√°zia minden vezetŇĎj√©nek fizikai likvid√°l√°s√°t helyezi kil√°t√°sba, a szabadkŇĎmŇĪvess√©g val√≥di titka a szabadkŇĎmŇĪvess√©gnek, mint szervezetnek az √∂nfelsz√°mol√°sa, √©s minden valamik√©ppen jelentŇĎs szabadkŇĎmŇĪvesnek a fizikai √∂ngyilkoss√°ga
Nos, √©rti m√°r? Ha a szabadkŇĎmŇĪvesre ilyen v√©g, ilyen sors v√°r, mi√©rt van sz√ľks√©g a miszt√©riumokra √©s a te√°tr√°lis jelenetekre √©s m√°s egy√©b ‚Äětitkokra"? Hogy az igazi titok rejtve maradjon. Ha alkalma ny√≠lik r√° b√°rmilyen j√∂vendŇĎbeli forradalomban, ne mulassza el megfigyelni annak a szabadkŇĎmŇĪvesnek a r√©m√ľlt √©s ostoba arckifejez√©s√©t, aki elkezdi felfogni, hogy a forradalom kez√©tŇĎl kell meghalnia. Hogy fog sivalkodni √©s hivatkozni a forradalmi harcban szerzett √©rdemeire. Az lesz √°m a cirkusz, amin majd meg kell halni ‚ÄĒ de a nevet√©stŇĎl!
KUZ:√ČSm√©g tagadja a burzso√°zia sz√ľletett ostobas√°g√°t?
Rak: Mint oszt√°ly√©t igen, de bizonyos r√©sz√©nek ostobas√°g√°t nem. A bolondokh√°z√°nak l√©te m√©g nem bizony√≠tja azt, hogy az ŇĎr√ľlts√©g √°ltal√°nos jelens√©g. A szabadkŇĎmŇĪvess√©g is lehet bolondokh√°za, de csak a szabads√°gban.
Tov√°bbmegyek. Ha gyŇĎz√∂tt a forradalom, v√©gbemegy a hatalom√°tv√©tel. Fell√©p az elsŇĎ probl√©ma: a b√©ke √©s vele egy√ľtt az elsŇĎ szakad√°s a p√°rton bel√ľl amelyben a koal√≠ci√≥ azon erŇĎi vesznek r√©szt, amelyek hatalmon vannak. Nem akarok belemenni annak a harcnak a r√©szleteibe, amely Moszkv√°ban a breszt-litovszki b√©ke h√≠vei √©s az ellenz√©k k√∂z√∂tt zajlott le, mert ez m√°r r√©g√≥ta j√≥l ismert. Csup√°n arra akarok utalni, hogy a k√©sŇĎbbi, √ļn. trockista ellenz√©k, akiket m√°r likvid√°ltak, √©s azok, akiket majd m√©g likvid√°lni fognak, m√°r ott megmutatkozott.
Mindannyian ellenezt√©k a b√©keszerzŇĎd√©s al√°√≠r√°s√°t. Ez a b√©ke t√©ved√©s volt, Lenin √∂ntudatlan √°rul√°sa a nemzetk√∂zi forradalommal szemben. K√©pzelje el, ha bolsevikok √ľltek volna Versailles-ban a b√©kekonferenci√°n, √©s k√©sŇĎbb a N√©psz√∂vets√©gben. Fegyveres erŇĎvel kov√°csolt√°k volna meg a n√©metek szovjet √°llam√°t. Eur√≥pa t√©rk√©pe ma eg√©szen m√°sk√©nt n√©zne ki.
De Lenin megr√©szeg√ľlve a hatalomt√≥l, √©s Szt√°lint√≥l is t√°mogatva, aki m√°r szint√©n ittas volt a parancsol√°si lehetŇĎs√©g alkohol√°t√≥l, k√∂vette a p√°rt nemzeti orosz sz√°rny√°t, fizikai erŇĎszakkal vitte kereszt√ľl az akarat√°t. √ćgy sz√ľletett meg a ‚Äěszocializmus egy orsz√°gban" tant√©tel, teh√°t az, amit ma Szt√°lin mindenek f√∂l√© emel. Term√©szetesen volt harc, de csak olyan form√°ban √©s m√©rt√©kben, amely nem tudta sz√©trombolni a kommunista √°llamot. Az ellenz√©k sz√°m√°ra ez m√°ig √©rv√©nyes elŇĎfelt√©tel. De ez volt elsŇĎ csŇĎd√ľnk oka, √©s minden k√©sŇĎbbi sikertelens√©g√ľnk√© is. Van azonban egy k√≠m√©letlen rejtett harc is, hogy ne vesz√©lyeztess√ľk r√©szv√©tel√ľnket a hatalomban. √Ėsszek√∂ttet√©sei r√©v√©n Trockij megszervezte Kaplan mer√©nylet√©t Lenin ellen. (1918. aug. 30-√°n Dora Kaplan szoci√°lforradalm√°r ‚ÄĒ eszer ‚ÄĒ nŇĎ pisztolyl√∂v√©sekkel s√ļlyosan megsebes√≠tette Lenint ‚ÄĒ D. J.) Trockij parancs√°ra √∂lt√©k meg Blumkin Mirbach k√∂vetet. Spiridonova √©s szoci√°lforradalm√°rai √°llamcs√≠nye szint√©n Trockij k√∂zremŇĪk√∂d√©s√©vel t√∂rt√©nt. Erre a c√©lra kiszemelt embere minden gyan√ļ felett √°llt, ŇĎ volt az a Rosenblum, egy litv√°n zsid√≥, aki O'Reilly n√©ven az angol Intelligence Service egyik legjobb k√©mek√©nt ismeretes. A v√°laszt√°s az√©rt esett Rosenblumra, mert csak angol k√©mk√©nt volt ismert, teh√°t a mer√©nylet vagy √∂sszeesk√ľv√©s meghi√ļsul√°sa eset√©n sem Trockijt, sem benn√ľnket nem lehetett volna felelŇĎss√© tenni, hanem Angli√°t. Ez √≠gy is t√∂rt√©nt.
A polg√°rh√°bor√ļ arra k√©nyszer√≠tett minket, hogy feladjuk az √∂sszeesk√ľv√©si √©s terrorista m√≥dszereket. Az, hogy Trockij lett a V√∂r√∂s Hadsereg szervezŇĎje √©s vezetŇĎje, azt a lehetŇĎs√©get k√≠n√°lta nek√ľnk, hogy az igazi √°llamhatalom a mi kez√ľnkben legyen. A szovjet haderŇĎ, amely szakadatlanul h√°tr√°lt a ‚Äěfeh√©rek" elŇĎl, √©s Szovjet-Oroszorsz√°g ter√ľlet√©t a r√©gi moszkvai nagyhercegs√©g egykori ter√ľlet√©re hagyta zsugorodni, egyszerre csak gyŇĎzedelmeskedni kezdett, mintha valami csoda t√∂rt√©nt volna. MibŇĎl gondolja, hogy mindez csod√°val hat√°ros m√≥don, vagy egyszerŇĪen csak v√©letlen√ľl t√∂rt√©nt √≠gy? Amikor Trockij √°tvette a V√∂r√∂s Hadsereg parancsnoks√°g√°t, m√°r kez√©ben volt a sz√ľks√©ges erŇĎszakszervezet ahhoz, hogy a hatalmat megragadja. A gyŇĎzelmek az ŇĎ preszt√≠zs√©t √©s az ŇĎ hatalm√°t erŇĎs√≠tett√©k, a ‚Äěfeh√©reket" most m√°r le lehetett gyŇĎzni. Val√≥ban elhiszi azokat a hivatalos √°ll√≠t√°sokat, hogy a szovjet gyŇĎzelem minden csod√°ja a k√∂zepes, rosszul felfegyverzett, fegyelmezetlen V√∂r√∂s Hadseregnek tulajdon√≠that√≥?
Kuz: Hát ki másnak lenne az érdeme?
Rak: Kilencven sz√°zal√©kig ‚ÄěAzok" jav√°ra √≠rand√≥. Nem szabad elfelejtenie, hogy a feh√©rek a maguk m√≥dj√°n ‚Äědemokratikusak" voltak. K√∂z√©j√ľk tartoztak a mensevikek √©s minden r√©gi liber√°lis p√°rt marad√©ka. A feh√©reken bel√ľl ‚ÄĒ tudva vagy tudatlanul -, Azoknak" mindig igen nagy erŇĎk √°lltak a szolg√°latukra. Amikor Trockij √°tvette a parancsnoks√°got, azt a feladatot kapt√°k, hogy rendszeresen √°rulj√°k el a feh√©reket, √©s egyidejŇĪleg azt √≠g√©rt√©k nekik, hogy elŇĎbb vagy ut√≥bb tagjai lehetnek a szovjet korm√°nynak. Ivan Majszkij volt az egyike ezeknek az embereknek, azon kevesek k√∂z√© tartozott, akiknek bev√°ltott√°k ez ir√°ny√ļ √≠g√©ret√ľket, de csak az√©rt, mert Szt√°lin meggyŇĎzŇĎdhetett a hŇĪs√©g√ľkrŇĎl. Amikor a Feh√©r Hadseregen bel√ľli szabot√°zs p√°rosult a feh√©r gener√°lisoknak ny√ļjtott p√©nz√ľgyi seg√≠ts√©g fokozatos cs√∂kken√©s√©vel, akik ezen t√ļlmenŇĎen sajn√°latra m√©lt√≥ idi√≥t√°k is voltak, akkor egyik veres√©get a m√°sik ut√°n szenvedt√©k el.
V√©gre felvette Wilson a h√≠res 14 pontj√°ba a hatodikat, amely elegendŇĎnek bizonyult ahhoz, hogy a ‚Äěfeh√©rek" minden Szovjet-Oroszorsz√°g elleni k√≠s√©rlet√©nek v√©get vessen. A polg√°rh√°bor√ļ alatt Trockijt szemelt√©k ki Lenin ut√≥dj√°nak. Ehhez nem f√©r k√©ts√©g. Az √∂reg forradalm√°r m√°r meghalhatott dicsŇĎs√©gben. Meg√ļszta Kaplan goly√≥j√°t, de nem √©lte t√ļl azt a burkolt hal√°lba seg√≠t√©st, amelyet ellene alkalmaztak.
Kuz: Trockij rövidítette meg Lenin életét? Ez lenne a szenzáció az ön bírósági tárgyalására? Nem Levin volt, aki Lenint kezelte?
Rak: Trockij? Talán beleavatkozott. De az biztos, hogy tudott róla. A technikai kivitelezés és a vele járó dolgok? Ki tudja ezt? , Azoknak" anynyi csatornájuk van, amelyeken elérhetik céljukat.
Kuz: Mi lenne, ha Lenin rafin√°lt meggyilkol√°sa, amely elsŇĎrendŇĪ √ľgy a maga nem√©ben, egy k√∂vetkezŇĎ per t√°rgya lenne? Mit gondol, Rakovszkij, mell√©kesnek tŇĪnik √∂nnek az elŇĎid√©zŇĎ? Term√©szetesen, ha ez a besz√©lget√©s k√∂zt√ľnk kudarcba fullad... a technikai r√©sz √∂nre, mint orvosra igen j√≥l illik.
Rak: Ezt nem tan√°csoln√°m √∂nnek. Ink√°bb ne ny√ļljon az √ľgyh√∂z. Ez mag√°ra Szt√°linra is t√ļl vesz√©lyes. A propagand√°jukkal azt csin√°lhatnak, amit akarnak, de ‚ÄěAzoknak" is meg van a propagand√°juk, √©s az sokkal hatalmasabb. Sokkal erŇĎsebb bizony√≠t√©k √°ll rendelkez√©sre, mint b√°rmilyen m√°s beismer√©s, amelyet LevintŇĎl, tŇĎlem vagy b√°rki m√°st√≥l kicsikarn√°nak. A Cui prodest? (vagyis: Kinek j√≥ ez? - D. J.) Szt√°linban l√°tja Lenin gyilkos√°t.
Kuz: Mit akar ezzel mondani?
Rak: Azt, hogy a klasszikus csalhatatlan szab√°ly, amellyel fel lehet fedni a gyilkost, √≠gy sz√≥l: azt kell kider√≠teni, kinek van haszn√°ra a gyilkoss√°g. √Čs Lenin eset√©ben Szt√°lin, az √∂n fŇĎn√∂ke az, akinek ez j√≥l j√∂tt. Gondoljon erre, √©s ne tegye ezeket a k√∂zbevet√©seket, amelyek zavarnak, √©s nem engedik, hogy v√©gezzek.
Az ny√≠lt titok, hogy amikor nem Trockij lett Lenin ut√≥dja, nem emberi erŇĎ volt az, amely ezt megakad√°lyozta. Lenin utols√≥ betegs√©ge idej√©n a hatalom √∂sszpontosul√°sa nagyobb volt Trockij kez√©ben, mint amire sz√ľks√©ge volt M√°r a kez√ľnkben volt Szt√°lin hal√°los √≠t√©lete. Az a lev√©l, amelyet Krupszkaja pr√©selt ki f√©rj√©tŇĎl, egy olyan dikt√°tor kez√©ben, mint Trockij, elegendŇĎ lett volna mostani fŇĎn√∂ke ellen, hogy likvid√°lja ŇĎt. De egy ostoba v√©letlen - mint l√°tni fogja - minden terv√ľnket megsemmis√≠tette. Trockij ugyanis v√©letlen√ľl megbetegedett a d√∂ntŇĎ pillanatban, amikor Lenin meghalt, √©s h√≥napokon kereszt√ľl k√©ptelen volt b√°rmilyen tev√©kenys√©get kifejteni.
Ez az a h√°tr√°nya annak ‚ÄĒ az elŇĎny√∂k mellett ‚ÄĒ, ha minden egy szem√©lyre koncentr√°l√≥dik. Term√©szetes, hogy Trockij, akit a feladat megval√≥s√≠t√°s√°ra k√©peztek ki, hirtelenj√©ben nem improviz√°lhatott. Senki k√∂z√ľl√ľnk, sem Zinovjev, sem Kamenyev nem rendelkezett azzal a k√©pzetts√©ggel, de a sz√ľks√©ges eszk√∂z√∂k sem voltak k√©zn√©l. Ezeket Trockij f√©lt√©kenys√©gbŇĎl, hogy ne legyen helyettes√≠thetŇĎ, senkinek sem akarta √°tengedni.
Amikor teh√°t Lenin hal√°lakor szembeker√ľlt√ľnk Szt√°linnal, aki titokban l√°zas tev√©kenys√©get folytatott, l√°tnunk kellett a K√∂zponti Bizotts√°gban a veres√©g bek√∂vetkez√©s√©t. K√©nyszerŇĪs√©gbŇĎl azt a megold√°st r√∂gt√∂n√∂zt√ľk, hogy azt, aki felk√≠n√°lkozott: csatlakozik Szt√°linhoz, szt√°linist√°bbnak kellett nyilv√°n√≠tanunk mint mag√°t Szt√°lint, vagyis elt√ļlozni √©s szabot√°lni. A t√∂bbit ismeri: a Szt√°lin elleni f√∂ldalatti harcunkat √©s ism√©tlŇĎdŇĎ csŇĎd√ľnket Szt√°linnal szemben, aki a rendŇĎrmŇĪv√©szet p√©ld√°tlan zsenij√©nek bizonyult. Szt√°lin rendŇĎrmŇĪv√©szeti ‚Äězsenialit√°sa" elsŇĎsorban abban √°llott, hogy a politikai rendŇĎrs√©gre idŇĎben r√°tette a kez√©t, √©s √≠gy l√©nyeg√©ben egy k√∂zp√©nzen fenntartott mag√°nhadsereggel rendelkezett riv√°lisaival szemben a hatalom megszerz√©s√©√©rt v√≠vott k√ľzdelemben. Ehhez j√°rult cinikus g√°tl√°stalans√°ga, amellyel ki√©rdemelte egyes √©letrajz√≠r√≥it√≥l a ‚Äěkauk√°zusi gengszter" minŇĎs√≠t√©st ‚ÄĒ D. J.)
M√©g enn√©l is t√∂bb, hogy Szt√°lin, aki tal√°n nemzeti aktivizmusb√≥l oroszs√°g√°t hangs√ļlyozza (gr√ļz l√©t√©re ‚ÄĒ D. J.), egy olyan k√∂rt h√≠vott √©letre maga k√∂r√ľl amelyet nek√ľnk ki kellene irtani, mert a nemzetikommunizmus ellent√©tben √°ll az internacionalista kommunizmussal, amelyet mi k√©pvisel√ľnk. Szt√°lin az Internacion√°l√©t a Szovjetuni√≥ szolg√°lat√°ba √°ll√≠tja, s mivel a Szovjetuni√≥ ŇĎt szolg√°lja, √≠gy l√©nyeg√©ben a saj√°t maga szolg√°lat√°ba.
Ha t√∂rt√©nelmi p√°rhuzamot akarunk tal√°lni, akkor a bonapartizmusra kell utalnunk, √©s ha egy hasonl√≥ szem√©lyis√©get akarunk keresni, mint Szt√°lin, akkor nem tal√°lunk hozz√° hasonl√≥t a t√∂rt√©nelemben. De azt hiszem, tal√°n m√©gis van egy p√°rhuzam. Ha k√©t alakot vet√ľnk egybe, Fouche-t √©s Nap√≥leont. Az ut√≥bbin√°l hagyjuk el √©let√©nek m√°sodik fel√©t, a mell√©keset, az egyenruh√°t, a katonai hierarchi√°t, a koron√°t, mindazokat a dolgokat, amelyek, √ļgy tŇĪnik, nem hozz√°k Szt√°lint k√≠s√©rt√©sbe, s amelyek egy√ľttesen sem eredm√©nyezik Szt√°lint. Ehelyett vegy√ľk a legfontosabbat: annak a forradalomnak a megfojt√°s√°t, amelyet Szt√°lin nem szolg√°l, hanem amelybŇĎl kiszolg√°lja mag√°t, amellyel √°llam√°t a legr√©gibb orosz imperializmussal teszi egyenlŇĎv√©, mint Nap√≥leon eset√©ben a gall imperializmus, tov√°bb√° egy olyan arisztokr√°cia megteremt√©s√©t, amely nem katonai, mert Szt√°lin m√©g nem aratott gyŇĎzelmet, hanem csup√°n b√ľrokratikus-rendŇĎri szintŇĪ...
Kuz: Elég, Rakovszkij! Nem azért van itt, hogy trockista propagandát folytasson. Rátér-e végre a lényegre?
Rak: Term√©szetesen r√° fogok t√©rni, de csak akkor, ha m√°r el√©rtem, hogy fogalmat alkot ‚ÄěAzokr√≥l", akikkel √∂n√∂knek gyakorlatilag √©s konkr√©tan sz√°molniuk kell. ElŇĎbb nem. Nekem fontosabb az, hogy ne mondjak csŇĎd√∂t √∂nn√©l, mint az, hogy √∂nt hogyan fogj√°k meg√©rteni.
Kuz: Akkor k√©rem, lehetŇĎleg r√∂viden.
Rak: CsŇĎd√ľnk, amely √©vrŇĎl √©vre nyilv√°nval√≥bb√° v√°lik, mag√°ban foglalja azt a t√©nyt is, hogy mindaz, amit a h√°bor√ļ ut√°ni idŇĎben ‚ÄěAzok" a forradalom √ļjra√©leszt√©s√©√©rt tettek, c√©ltalan maradt. A versailles-i szerzŇĎd√©s, amely a politikusok √©s k√∂zgazd√°szok sz√°m√°ra megmagyar√°zhatatlan, mert val√≥di c√©lj√°t senki sem gyan√≠totta, a legd√∂ntŇĎbb elŇĎfelt√©tel volt a forradalom sz√°m√°ra.
Kuz: Ez az elmélet egészen érdekes. Hogyan akarja ezt megmagyarázni?
Rak: Egyetlen n√©p √©rdeke sem k√∂vetelte meg a versailles-i j√≥v√°t√©teleket √©s gazdas√°gi korl√°toz√°sokat. A versailles-i szerzŇĎd√©s abszol√ļt kalkul√°ci√≥ja annyira k√©zenfekvŇĎ volt, hogy m√©g a gyŇĎztes hatalmak legtekint√©lyesebb k√∂zgazd√°szai is nyomban megt√°madt√°k. Egyed√ľl Franciaorsz√°g akkora √∂sszeget k√∂vetelt k√°rt√©r√≠t√©sk√©nt, amely nagyobb volt, mint eg√©sz nemzeti vagyona, mintha Franciaorsz√°g eg√©sz ter√ľlet√©t a Szahar√°v√° v√°ltoztatt√°k volna a h√°bor√ļ folyam√°n.
De m√©g enn√©l is rosszabb volt ez az ŇĎr√ľlt ‚Äěegyezm√©ny", mert ennek alapj√°n sokkal nagyobb fizet√©sre k√∂telezt√©k N√©metorsz√°got, mint amire k√©pes volt. √ćgy eg√©sz√©ben ki√°rus√≠tott√°k, √©s eg√©sz nemzeti j√∂vedelm√©t elrabolt√°k. A k√∂vetkezm√©ny: a n√©met belsŇĎ piac beszŇĪk√ľl√©se, √©hez√©s, a gyŇĎztes orsz√°gokban viszont sztr√°jkok a n√©met √°ruk bevitele miatt. Ha viszont N√©metorsz√°g nem fizetne, akkor ott munkan√©lk√ľlis√©g, a gyŇĎztesekn√©l pedig zavarok lenn√©nek a gazdas√°gi √©letben. Ez volt az elsŇĎ k√∂vetkezm√©nye Versailles-nak. Nem volt teh√°t forradalmi a versailles-i szerzŇĎd√©s?
SŇĎt m√©g enn√©l is tov√°bb mentek. Megk√≠s√©relt√©k kierŇĎszakolni a teljes√≠tm√©ny egy√∂ntetŇĪ szab√°lyoz√°s√°t. Olyan k√©ptelen rendszert akartak bevezetni, amely minden nemzeti gazdas√°g sz√°m√°ra kiel√©g√≠tŇĎen √©s megfelelŇĎen termel. √ögy k√©pzelt√©k, hogy elhanyagolhat√≥ak az √©ghajlati viszonyok, a nemzeti nyersanyagk√©szlet, sŇĎt m√©g az igazgat√≥k √©s munk√°sok mŇĪszaki k√©pzetts√©ge is. A term√©szet adta egyenlŇĎtlens√©g, a talaj, a kl√≠ma, a nyersanyagok k√ľl√∂nb√∂zŇĎs√©ge, az egyes nemzeti gazdas√°gokon bel√ľl eddig mindig azzal egyenl√≠tŇĎd√∂tt ki, hogy a szeg√©nyebb orsz√°goknak t√∂bbet kellett dolgozniuk, mint a jobb adotts√°g√ļaknak. A talaj szeg√©nys√©ge k√∂vetkezt√©ben r√° voltak k√©nyszer√≠tve arra, hogy ezt a szŇĪk√∂ss√©get teljes√≠tŇĎk√©pess√©g√ľk erŇĎteljesebb kihaszn√°l√°s√°val egyenl√≠ts√©k ki az ipar ter√ľlet√©n √©s m√°s ter√ľleteken m√©g ink√°bb.
Nem akarom tov√°bb r√©szletezni, de a N√©psz√∂vets√©g √°ltal a munk√°ra kivetett szab√°lyoz√°s, amely a napi munkateljes√≠tm√©ny absztrakt elv√©t vette figyelembe, a val√≥s√°gban a gazdas√°gi egyenlŇĎtlens√©g kik√©nyszer√≠t√©s√©t jelentette. Figyelmen k√≠v√ľl hagyta a munka c√©lj√°t, a kiel√©g√≠tŇĎ termel√©st. Azonnali hat√°sk√©nt s√ļlyos zavarok jelentkeztek a termel√©sben, amely megmutatkozott az ugr√°sszerŇĪen megn√∂vekedett nyersanyagzavarban, amely√©rt arannyal kellett fizetni, m√°r ameddig Eur√≥pa rendelkezett aranvnyal. M√°sik eredm√©nye az lett, hogy az Egyes√ľlt √Āllamok √ļszott a bankjegyekben, mert √≥ri√°si termel√©s√©t arany√©rt √©s aranyfedezetŇĪ bankjegyek√©rt √©rt√©kes√≠tette. A termel√©snek ezt a p√©ld√°tlan m√©retŇĪ anarchi√°j√°t, amilyet m√©g nem l√°tott a vil√°g, a p√©nz√ľgyi k√∂z√∂ss√©g, azaz , Azok" akn√°zt√°k ki azzal az √ľr√ľggyel, hogy egy m√©g nagyobb anarchi√°val k√ļr√°lj√°k ki az elŇĎ√°llott anarchi√°t: m√©gpedig a hivatalos p√©nz infl√°ci√≥j√°val, √©s a saj√°t p√©nz√ľk, a k√∂lcs√∂np√©nz, az √°ltaluk elŇĎ√°ll√≠tott hitelp√©nz sz√°zszor nagyobb infl√°ci√≥j√°val. Eml√©kszik az egym√°st k√∂vetŇĎ p√©nzle√©rt√©kel√©sekre egy sor orsz√°gban? A n√©met p√©nz le√©rt√©kel√©s√©re, az amerikai kr√≠zisre √©s ves√©be v√°g√≥ hat√°s√°ra? Az eredm√©ny a rekord munkan√©lk√ľlis√©g volt T√∂bb mint harmincmilli√≥ munkan√©lk√ľli egyed√ľl Eur√≥p√°ban √©s az Egyes√ľlt √Āllamokban! Nos, elhiszi m√°r, hogy a versailles-i szerzŇĎd√©s √©s a N√©psz√∂vets√©g felt√©telei a forradalmat szolg√°lt√°k? (A ‚Äěforradalom" kifejez√©s itt is a nemzetk√∂zi p√©nzkartellnek ‚ÄĒ a p√©nz mag√°nmonop√≥lium√°n alapul√≥ ‚ÄĒ tot√°lis uralm√°hoz, a Glob√°lis Uni√≥hoz vezetŇĎ szervezett erŇĎfesz√≠t√©sekre utal ‚ÄĒ D. J.)
Kuz: Lehet, hogy mindez nem volt sz√°nd√©kos. √Ėn nem tudja nekem bebizony√≠tani, hogy a logikus tov√°bbfejlŇĎd√©stŇĎl, a forradalomt√≥l √©s a kommunizmust√≥l mi√©rt h√°tr√°ltak meg, √©s ezen t√ļlmenŇĎen mi√©rt alkottak k√∂z√∂s frontot a fasizmussal, amely gyŇĎzedelmeskedett Olaszorsz√°gban √©s Eur√≥p√°ban? Nos, erre mit v√°laszol?
Rak: Ha ‚ÄěAzok" l√©t√©t √©s c√©lj√°t figyelmen k√≠v√ľl hagyjuk, akkor √∂nnek teljesen igaza van. De ‚ÄěAzok" kil√©t√©t √©s c√©lkitŇĪz√©s√©t nem szabad mellŇĎzni. √Čppoly kev√©ss√©, mint azt a t√©nyt, hogy Joszif Szt√°lin kez√©ben van a hatalom a Szovjetuni√≥ban.
Kuz: Nem l√°tok √∂sszef√ľgg√©st ezen dolgok k√∂z√∂tt
Rak: Mert nem akar! Utal√°s √©s t√°mpont azonban van elegendŇĎ. M√©g egyszer megism√©tlem: Szt√°lin a szem√ľnkben bonapartista √©s nem kommunista.
Kuz: De a fasizmus l√©nyeg√©t tekintve antikommunist√°bb, j√≥llehet egyar√°nt ellenfele mind a szt√°linista, mind a trockista kommunizmusnak! √Čs ha, Azok" hatalma olyan nagy, mi√©rt nem akad√°lyozz√°k meg?
Rak: Mert ŇĎk azok, akik hagyj√°k, hogy Hitler gyŇĎzedelmeskedjen.
Kuz: Most t√ļlsz√°rnyalta az abszurdit√°s minden rekordj√°t.
Rak: Az abszurd √©s a csod√°latos formai k√©ptelens√©gbe olvad √∂ssze. Figyeljen r√°m: m√°r elismertem a trockizmus csŇĎdj√©t V√©g√ľl ‚ÄěAzok" is felismert√©k, hogy Szt√°lint √°llamcs√≠nnyel nem lehet megbuktatni. T√∂rt√©nelmi tapasztalataik egy m√°sik megold√°st dikt√°ltak nekik: m√©gpedig azt, hogy Szt√°linnal ugyanazt tegy√©k, mint amit egykoron a c√°rral tettek. A neh√©zs√©g azonban abban √°llt, amely sz√°mukra lek√ľzdhetetlennek tŇĪnt, hogy eg√©sz Eur√≥p√°ban nem akadt orsz√°g, amely alkalmas lett volna egy inv√°zi√≥ra. Egyiknek sincs olyan megfelelŇĎ f√∂ldrajzi helyzete vagy elegendŇĎ hadserege, amely alkalmas lenne arra, hogy bevonuljon a Szovjetuni√≥ba. Mivel nem akadt ellenf√©l, h√°t kre√°lni kellett egyet. N√©pess√©g√©n√©l √©s strat√©giai helyzet√©n√©l fogva csak N√©metorsz√°g volt abban a helyzetben, hogy behatoljon Oroszorsz√°gba, √©s elŇĎid√©zze Szt√°lin veres√©g√©t. A Weimari K√∂zt√°rsas√°g azonban nem √ļgy volt fel√©p√≠tve, hogy megt√°madhasson m√°sokat, hanem √©ppen ellenkezŇĎleg, hogy m√°sok t√°madhass√°k meg ŇĎt.
√Čs a n√©met √©hez√©s eg√©n elkezdett ragyogni Hitler csillaga. Egy √©lesl√°t√°s√ļ szem f√ľggesztette r√° tekintet√©t. A vil√°got csod√°lattal t√∂lt√∂tte el √ľst√∂k√∂sszerŇĪ megjelen√©se. Nem akarom azt mondani, hogy mindez a mi mŇĪv√ľnk lett volna. A versailles-i forradalmi-kommunista gazdas√°g egyre nagyobb t√∂megeket vezetett hozz√°. Az a felt√©tel, amelyet Versailles teremtett N√©metorsz√°g sz√°m√°ra, vagyis az elproletariz√°l√≥d√°s, az √©hs√©g √©s a munkan√©lk√ľlis√©g, √©s az ezekbŇĎl ad√≥d√≥ k√∂vetkezm√©nyeknek, a kommunista forradalom gyŇĎzelm√©t kellett volna elŇĎid√©zni√ľk. Ehelyett Hitler gyŇĎzelm√©t id√©zt√©k elŇĎ. A forradalom gyŇĎzelm√©t a Szt√°lin vezette Szovjetuni√≥ √©s az Internacion√°l√© meghi√ļs√≠totta, tov√°bb√° az, hogy nem akart√°k N√©metorsz√°got egy √ļj Bonapart√©nak √°tengedni, √≠gy a Dawes- √©s Young-terv enyh√≠tett valamennyit N√©metorsz√°g szorongat√≥ k√∂r√ľlm√©nyein abban a rem√©nyben, hogy az ellenz√©k (azaz Trockij √©s elvbar√°tai - D. J.) gyŇĎzedelmeskedhet Oroszorsz√°gban.
Amikor ez nem k√∂vetkezett be, akkor sz√°molni kellett az ‚ÄěAzok" √°ltal megteremtett felt√©telek k√∂vetkezm√©nyeivel: N√©metorsz√°gban a gazdas√°gi meghat√°rozotts√°gok forradalomra k√©nyszer√≠tett√©k a proletari√°tust. Mivel Szt√°lin hib√°j√°b√≥l a szocialista-internacionalista forradalom nem bontakozhatott ki, ez√©rt a n√©met proletari√°tus a nemzetiszocialista forradalomba sodr√≥dott. Ez dialektikus t√©ny. De minden elŇĎfelt√©tel √©s alap ellen√©re m√©g tov√°bbi felt√©telek voltak sz√ľks√©gesek a nemzeti forradalom gyŇĎzelm√©hez. Sz√ľks√©ges volt, hogy a trockist√°k √©s a szocialist√°k utas√≠t√°s√°nak megfelelŇĎen szakad√°s j√∂jj√∂n l√©tre az √©ber √©s √©p oszt√°ly√∂ntudattal rendelkezŇĎ t√∂megekben. Mi m√°r ekkor beavatkoztunk.
De m√©g t√∂bbre volt sz√ľks√©g. Az 1929-es √©vben, amikor a nemzetiszocialista p√°rt v√°ls√°gba ker√ľlt, mert elfogytak a p√©nz√ľgyi eszk√∂zei ‚ÄĒ‚ÄěAzok" k√∂vetet k√ľldtek hozz√°juk, m√©g a nev√©t is ismerem, egy Warburg nevezetŇĪ egy√©n volt (A New York Times 1933. november 21-i sz√°m√°ban besz√°molt arr√≥l, hogy Sidney Warburg szerzŇĎs√©g√©vel 1933-ban megjelent Amsterdamban a Van Holkema & Warendorf kiad√≥n√°l egy k√∂nyv Drie Gesprekken Met Hitler ‚ÄĒ T√°rgyal√°sok Hitlerrel c√≠mmel. A k√∂nyv ut√≥lag igaznak bizonyult t√©nyekre, √©s csak bennfentes sz√°m√°ra rendelkez√©sre √°ll√≥ ismeretekre t√°maszkodva, apr√≥l√©kos r√©szletess√©ggel sz√°mol be arr√≥l, hogy a Wall Street olyan reprezent√°nsai, mint a Rockefellerek √©s a Warburgok mekkora √∂sszegeket, mikor, milyen m√≥don √©s milyen felt√©telekkel juttattak el Hitlerhez √©s a n√°ci p√°rthoz az√©rt, hogy hatalomra juttass√°k. A k√∂nyvet ismeretlenek n√©h√°ny nap alatt felv√°s√°rolt√°k, √©s mind√∂ssze h√°rom holland nyelvŇĪ p√©ld√°ny maradt fenn belŇĎle. EzekrŇĎl k√©sz√ľlt az angol √©s n√©met ford√≠t√°s. A New York Times arr√≥l is t√°j√©koztat, hogy a Warburg csal√°d k√∂z√∂lte: Sidney Warburg nem azonos Felix Warburg Wall Street-i bank√°r fi√°val. 1953-ban egy m√°sik Warburg, James Paul Warburg, a Federal Reserve l√©trehoz√°s√°ban d√∂ntŇĎ szerepet j√°tsz√≥ Paul Warburg fia is kiadott egy hivatalos nyilatkozatot, hogy az eml√≠tett k√∂nyvnek nem ŇĎ a szerzŇĎje. KellŇĎen bizony√≠tott t√©ny viszont, hogy az I. G. Farben vil√°gc√©g Hitler egyik fŇĎ p√©nz√ľgyi t√°mogat√≥ja volt. E c√©g amerikai r√©szleg√©nek Paul Warburg, a n√©metorsz√°gi r√©szleg√©nek pedig testv√©re, Max Warburg volt az egyik igazgat√≥ja - D. J.) A Hitlerrel val√≥ k√∂zveden t√°rgyal√°sokon megegyeztek a nemzetiszocialista p√°rt finansz√≠roz√°s√°ban, √©s Hitler egy-k√©t √©v alatt doll√°rok milli√≥it kapta, amit a Wall Street k√ľld√∂tt, √©s m√°rk√°k milli√≥it, amelyeket Schachton (Hjalmar Schachtr√≥l van sz√≥, aki 1923-t√≥l 1930 m√°rcius√°ig a Reichsbank eln√∂ke volt a weimari korszakban, majd Hitler uralomra jut√°s√°t k√∂vetŇĎen ism√©t a Reichsbank eln√∂ke lett 1939-ig, k√∂zben egy ideig gazdas√°gi cs√ļcsminiszter is volt. Schacht a Wall Street megb√≠zottja volt Hitler mellett. Egyike azon keveseknek, akik ny√≠ltan megmondt√°k magukr√≥l, hogy szabadkŇĎmŇĪvesek A n√ľrnbergi perben csak tan√ļk√©nt hallgatt√°k ki, k√∂ztiszteletben √°ll√≥ szem√©lyis√©gk√©nt halt meg 1970-ben. A m√ľncheni Ostffriedhof temetŇĎben helyezt√©k √∂r√∂k nyugalomra - D. J.) kereszt√ľl juttattak el hozz√°. EzekbŇĎl a doll√°rokb√≥l √©s m√°rk√°kb√≥l tartott√°k fenn az SA-t √©s az SS-t, √©s finansz√≠rozt√°k a k√∂vetkezŇĎ v√°laszt√°sokat, amelyek Hitlert hatalomra seg√≠tett√©k.
Kuz: Akik az √∂n √°ltal √°br√°zolt t√∂k√©letes kommunizmus megval√≥s√≠t√°s√°ra t√∂rekednek, pont azt a Hitlert fegyverzik fel aki arra esk√ľszik, hogy kiirtja az elsŇĎ kommunista n√©pet? Ha ez hihetŇĎ, akkor ez m√°r igaz√°n a p√©nz√ľgyi k√∂r√∂k zagyva ‚Äělogik√°ja"!
Rak: Megint elfelejti Szt√°lin bonapartizmus√°t. Eml√©kezzen csak! Nap√≥leonhoz, a francia forradalom megfojt√≥j√°hoz k√©pest maga XVIII. La]os, Wellington, Metternich, sŇĎt az egyeduralkod√≥ c√°r is objekt√≠ven tekintve forradalmi volt Ez a legjobb szt√°linista tan√≠t√°s. √Ėn k√≠v√ľlrŇĎl fogja tudni Szt√°lin t√©ziseit, hogyan kell fell√©pni azon imperialista hatalmakkal szemben, amelyek gyarmataik megtart√°s√°ra t√∂rekednek. Ezek szerint objekt√≠ven tekintve az afg√°n em√≠r √©s Faruk egyiptomi kir√°ly kommunist√°k, mert ŇĎfels√©ge a brit uralkod√≥ ellen harcolnak. Akkor Hitlert, aki az autokratikus orosz c√°r, azaz I. Koba ellen v√≠v harcot, mi√©rt ne lehetne objekt√≠ven kommunist√°nak tekinteni? (Koba Szt√°linnak a bolsevik mozgalomban haszn√°lt egyik - tal√°n legkedveltebb - √°lneve volt a Szt√°lin √°ln√©v ut√°n, amely azt√°n felvett neve lett. Eredeti neve Joszif Visszarionovics Dzsugasvili volt - D. J.)
√Čs v√©g√ľl an√©lk√ľl, hogy elkalandozn√°nk, itt van √∂n√∂knek Hitler n√∂vekvŇĎ katonai hatalm√°val aki gyarap√≠tja a Harmadik Birodalmat, meg m√©g amit hozz√° fog toldani, m√≠g a sz√ľks√©ges hatalmat el nem √©ri, hogy Szt√°lint megt√°madhassa √©s megd√∂nthesse. Nem l√°tja, hogy mennyire kezesek most a versailles-i farkasok, hogy tiltakoz√°sukat csak halk morg√°sra korl√°tozz√°k? Tal√°n ez is csak v√©letlen?
Hitler be fog t√∂rni a Szovjetuni√≥ba, √©s ahogy 1917-ben a c√°r veres√©ge ahhoz seg√≠tett minket, hogy kiv√°gjuk a c√°rt, hasonl√≥an fog Szt√°lin veres√©ge is arra szolg√°lni, hogy ŇĎt is kidobjuk √©s kicser√©lj√ľk. √Čs √ļjra √ľt a vil√°gforradalom √≥r√°ja. Mert a demokratikus nemzetek, amelyeket elaltattak, √°ltal√°nos v√°ltoz√°st fognak √©szlelni, mint egykor, a polg√°rh√°bor√ļ idej√©n, mihelyt Trockij √ļjra megragadja a hatalmat. Akkor majd Nyugatr√≥l meg fogj√°k t√°madni Hitlert, akinek a gener√°lisai fel fognak l√°zadni, √©s likvid√°lni fogj√°k. .. Objekt√≠ven tekintve mindezt, kommunistak√©nt cselekedett teh√°t ekkor Hitler, vagy sem?
Kuz: Sem mesékben, sem csodákban nem hiszek!
Rak: Ha nem akarja elhinni, hogy ‚ÄěAzok" meg tudj√°k val√≥s√≠tani azt, amit m√°r eddig is megval√≥s√≠tottak, k√©sz√ľlj√∂n fel arra, hogy esetleg egy √©ven bel√ľl meg√©rheti a bevonul√°st a Szovjetuni√≥ba √©s Szt√°lin v√©g√©t. Mindegy, hogy ezt csod√°nak vagy v√©letlennek tartja, k√©sz√ľlj√∂n fel r√°, hogy meg fogja √©rni, √©s el fogja szenvedni. T√©nyleg k√©ptelen arra, hogy elhiggye azt, amit √∂nnek mondtam, m√©g akkor is, ha az csak hipot√©zis?
Kuz:J√≥. Besz√©lj√ľnk felt√©telesen, mit javasol?
Rak: ElŇĎzŇĎleg utalt kettŇĎnk egyet√©rt√©s√©re. Benn√ľnket nem √©rdekel a Szovjetuni√≥ elleni t√°mad√°s, mert Szt√°lin buk√°sa annak a kommunizmusnak az √∂sszeoml√°s√°t jelenten√©, amely, m√©g ha form√°lis is, m√©giscsak minket illet, mert meg vagyunk gyŇĎzŇĎdve, hogy egyszer m√©g siker√ľlni fog nek√ľnk, hogy megd√∂nts√ľk a nemzetibolsevista rendszert, √©s igazi (internacionalista-globalista ‚ÄĒ D. J.) kommunizmuss√° v√°ltoztassuk. Azt hiszem, pontosan adott a jelen pillanat szint√©zise.
Kuz: Kiv√°l√≥! √Čs mi a megold√°s?
Rak: MindenekelŇĎtt gondoskodnunk kell arr√≥l, hogy Hitler r√©sz√©rŇĎl megszŇĪnj√∂n egy t√°mad√°s potenci√°lis vesz√©lye.
Kuz: Ha ,Azok" voltak, ahogy √∂n √°ll√≠tja, akik Hitlert ‚Äěvez√©rr√©" tett√©k, akkor kell annyi hatalmuknak lenni Hitler f√∂l√∂tt, hogy az engedelmeskedjen nekik.
Rak: Mivel a siets√©g miatt nem j√≥l fejeztem ki magam, √∂n nem √©rtett meg j√≥l. Ha igaz is, hogy ‚ÄěAzok" finansz√≠rozt√°k ŇĎt, sem l√©t√ľket, sem c√©ljukat nem fedt√©k fel. Warburg √°lnevet haszn√°lva ment Hitlerhez, s √ļgy tŇĪnik, Hitler m√©g a sz√°rmaz√°s√°t sem ismerte fel. Ezenk√≠v√ľl Warburg hazudott azt illetŇĎen, hogy kiket k√©pviselt. Warburg azt mondta, hogy egy Wall Street-i p√©nz√ľgyi csoport k√ľldte, akik √©rdekeltek abban, hogy a n√©metorsz√°gi nemzetiszocialista mozgalmat, mint Franciaorsz√°g elleni fenyeget√©st, finansz√≠rozz√°k, mivel a francia korm√°ny olyan p√©nz√ľgyi politik√°t k√∂vet, amely az USA-ban gazdas√°gi v√°ls√°got id√©z elŇĎ.
Kuz: √Čs Hitler ezt elhitte?
Rak: Azt nem tudjuk. Ez m√©g att√≥l sem f√ľgg, hogy elhitte-e az okokat. C√©lunk az volt, hogy diadalmaskodjon an√©lk√ľl, hogy b√°rmilyen felt√©telt szabtak volna neki. A val√≥di c√©l, a c√©lunk az volt, hogy h√°bor√ļt provok√°ljunk ‚ÄĒ √©s Hitler a h√°bor√ļ, √©rti m√°r?
Kuz: √Črtem. Ezek ut√°n nem l√°tok m√°s m√≥dszert Hitler visszatart√°s√°ra, mint a Szovjetuni√≥ √©s a demokratikus n√©pek sz√∂vets√©g√©t, amely megf√©leml√≠thetn√© Hitlert. √ögy gondolom, Hitler nem el√©g erŇĎs, hogy egyidejŇĪleg forduljon a vil√°g √∂sszes √°llama ellen, ellenben el√©g erŇĎs ahhoz, hogy egyiket a m√°sik ut√°n...
Rak: Nem tŇĪnik ez √∂nnek t√ļls√°gosan egyszerŇĪnek, mondhatn√°m csaknem ellenforradalmi megold√°snak?
Kuz: Ahhoz, hogy egy Szovjetuni√≥ elleni h√°bor√ļ elker√ľlhetŇĎ legyen?
Rak: A k√∂zep√©n v√°gja kett√© ezt a mondatot:, A h√°bor√ļt elker√ľlni", ez nem teljesen ellenforradalmi? Minden igaz kommunist√°nak ‚ÄĒ b√°lv√°ny√°t, Lenint, √©s a t√∂bbi nagy forradalmi vez√©rt ut√°nozva ‚ÄĒ mindig h√°bor√ļt kell akarnia. Semmi sem sietteti √ļgy a forradalom gyŇĎzelm√©t, mint a h√°bor√ļ. Ez olyan marxista‚ÄĒleninista dogma, amely mellett √∂nnek ki kell √°llnia. Vagyis ez a szt√°linista nemzetikommunizmus, ez a bonapartizmus k√©pes arra, hogy a legtiszt√°bb kommunista √©rtelm√©t is elhom√°lyos√≠tsa, √©s √≠gy a Szt√°lin kez√©re jutott, vissz√°j√°ra ford√≠tott forradalmat m√°r egy√°ltal√°n nem ismeri fel. Teh√°t nem ismeri fel azt, hogy Szt√°lin a forradalmat a nemzet al√° rendeli ahelyett, hogy a nemzetet rendeln√© al√° a forradalomnak!
Kuz: A Szt√°lin elleni gyŇĪl√∂let √∂nt elvak√≠tja, √©s ellentmond√°sokba kergeti. Nem egyezt√ľnk meg abban, hogy egy Szovjetuni√≥ elleni t√°mad√°s nemk√≠v√°natos?
Rak: √Čs a h√°bor√ļnak mi√©rt kell sz√ľks√©gk√©ppen a Szovjetuni√≥ ellen ir√°nyulnia?
Kuz: Miért? Melyik más népet támadhatná meg egyébként Hitler? Egészen világos, hogy támadását a Szovjetunió ellen fogja irányítani, ahogyan ezt beszédei is jelezték Milyen további bizonyítékot akar még?
Rak: √Čs ha √∂n, meg a Kremlben √ľlŇĎ emberek ezt olyan hat√°rozottan √©s vita n√©lk√ľl hiszik, akkor mi√©rt provok√°lt√°k ki a polg√°rh√°bor√ļt Spanyolorsz√°gban? Ne mondja nekem, hogy ez csup√°n forradalmi okokb√≥l t√∂rt√©nt. Szt√°lin egy√°ltal√°ban nem k√©pes semmilyen marxista elm√©letet megval√≥s√≠tani. Ha lett volna forradalmi ok, akkor nem volt helyes oly sok kitŇĪnŇĎ nemzetk√∂zi forradalmi erŇĎt elpr√©d√°lni. A legelemibb strat√©giai k√©pzetts√©g sem tan√°csolhatta ezeknek az erŇĎknek az elfecs√©rl√©s√©t egy olyan n√©pre, amelyik meglehetŇĎsen t√°vol √©l a Szovjetuni√≥t√≥l. Hogyan seg√≠thetett volna Szt√°lin konfliktus eset√©n egy spanyol szovjetk√∂zt√°rsas√°got, √©s hogyan t√°mogathatta volna katonailag? Komolyra ford√≠tva: egy m√°sik szempontb√≥l volt helyes Spanyolorsz√°gban a forradalom √©s a h√°bor√ļ. Ott egy fontos strat√©giai pont van: kereszt√ļt, amely a kapitalista hatalmak befoly√°si vonal√°t metszi. Ezzel h√°bor√ļt lehetett volna k√∂z√∂tt√ľk provok√°lni! Elismerem: ez elm√©letileg helyes volt, de a gyakorlatban m√°r nem. M√°ris l√°thatja, hogy nem t√∂r ki a h√°bor√ļ a demokratikus √©s a fasiszta kapitalizmus k√∂z√∂tt. √Čn azt mondom √∂nnek: ha Szt√°lin k√©pesnek tartja mag√°t arra, hogy mag√°t√≥l ind√≠t√≥okot eszeljen ki, amely alkalmas lenne arra, hogy h√°bor√ļt provok√°ljon ki a kapitalista nemzetek k√∂z√∂tt, akkor mi√©rt ne lehetne azt felt√©telezni, hogy ezt m√°sok is el√©rhetik?
Kuz: Ha megvannak a felt√©telek, akkor a felt√©telez√©s is megengedhetŇĎ.
Rak: Teh√°t van egy tov√°bbi pont, amelyben megegyez√ľnk. ElŇĎsz√∂r, hogy nem kell h√°bor√ļ a Szovjetuni√≥ ellen, m√°sodszor, hogy azt a burzso√° nemzetek k√∂z√∂tt kell elŇĎid√©zni.
Kuz: Egyet√©rtek. Ezt egy√©ni v√©lem√©nyk√©nt mondja, vagy ‚ÄěAzok" v√©lem√©nyek√©nt?
Rak: Saj√°t v√©lem√©nyemk√©nt. Sem megb√≠z√°som, sem √∂sszek√∂ttet√©sem nincs , Azokkal", de biztos√≠thatom, hogy ŇĎk ebben a k√©t pontban egyet√©rtenek a Kremllel.
Kuz: Fontos elŇĎre lesz√∂gezni, hogy ez a fŇĎ dolog. Ennek ellen√©re szeretn√©m tudni, hogy mire hivatkozik, amikor azt √°ll√≠tja, hogy biztosan tudja: ‚ÄěAzok" egyet√©rtenek.
Rak: Ha el√©g idŇĎm lett volna, hogy az eg√©sz terv√ľket bemutassam, m√°r tudn√° az okokat, mi√©rt √©rtenek egyet. Ma csak h√°rmat akarok k√∂z√ľl√ľk megnevezni.
Kuz:Melyek ezek?
Rak: Az egyik, amint m√°r eml√≠tettem, hogy Hitler, ez a mŇĪveleden, egyszerŇĪ ember term√©szetes intu√≠ci√≥ib√≥l, sŇĎt Schacht bizonyos fok√ļ ellenz√©se dac√°ra egy igen vesz√©lyes gazdas√°gi rendszert hozott l√©tre. A gazdas√°gi elm√©letek analfab√©t√°jak√©nt ‚ÄĒ csup√°n a sz√ľks√©gszerŇĪs√©gnek engedelmeskedve ‚ÄĒ ugyan√ļgy, ahogy mi a Szovjetuni√≥ban csin√°ltuk, kikapcsolta mind a nemzetk√∂zi, mind a priv√°t p√©nzvil√°got. Ez azt jelenti, hogy √ļjra kiv√°lts√°ga van arra, hogy p√©nzt teremtsen. Kisaj√°t√≠totta nemcsak a k√©zzelfoghat√≥ p√©nz, hanem a financi√°lis p√©nz kibocs√°t√°s√°t is. Mag√°hoz ragadta a hamisp√©nz-gy√°rt√°s s√©rtetlen g√©pezet√©t, √©s azt most m√°r csak az √°llam sz√°m√°ra mŇĪk√∂dteti. MegelŇĎz√∂tt benn√ľnket, mert mi ezt m√°sk√©pp csin√°ltuk. A mag√°np√©nzrendszert egy nagy appar√°tussal, az un. √°llamkapitalizmussal helyettes√≠tett√ľk. Ez a forradalom elŇĎtti demag√≥gi√°nk sz√°m√°ra tett igen dr√°ga engedm√©ny volt.
SŇĎt a sors Hitlernek kedvezett, mivel szinte semmif√©le p√©nzzel nem rendelkezett, √≠gy nem eshetett abba a k√≠s√©rt√©sbe, hogy p√©nzt tegyen p√©nze fedezet√©v√©. P√©nze sz√°m√°ra egyeden biztos√≠t√©kk√©nt csak a n√©metek technikai tehets√©g√©t √©s hatalmas munkaerej√©t haszn√°lhatta. A technika √©s a munka lett az aranyfedezet, ami annyira l√©nyegbev√°g√≥an ellenforradalmi, hogy mint ezt √∂n is tudja, mintegy var√°zs√ľt√©sre megsz√ľntette t√∂bb mint hatmilli√≥ munk√°s √©s technikus munkan√©lk√ľlis√©g√©t. (Ism√©t utalunk r√°, hogy Rakovszkij sz√≥haszn√°lat√°ban forradalmi az, ami elŇĎseg√≠ti a mag√°np√©nzrendszert birtokl√≥ nemzetk√∂zi p√©nzkartell vil√°guralm√°t, √©s ellenforradalmi mindaz, ami ezt akad√°lyozza ‚ÄĒ D. J.)
Kuz: A gyorsított fegyverkezéssel.
Rak: √ď, ennek semmi nyoma! Ha Hitlernek megadatna ‚ÄĒ ellent√©tben azokkal a burzso√° gazdas√°gokkal, amelyek k√∂r√ľlveszik ‚ÄĒ, igencsak k√©pes lenne arra, hogy rendszer√©t h√°bor√ļs vesz√©ly n√©lk√ľl b√©k√©s termel√©sre is alkalmazza. El tudja k√©pzelni, mit jelentene, ha egy sor n√©pet megfertŇĎzne ez a rendszer, akik √≠gy gazdas√°gilag √∂n√°ll√≥ k√∂rt k√©pezn√©nek? Olyasmit, mint az angol Commonwealth? K√©pzelje el, ha ez a maga ellenforradalmi m√≥dj√°n mŇĪk√∂dne! A vesz√©ly egyelŇĎre m√©g nem fenyegetŇĎ, mert Hitler rendszer√©t nem egy tŇĎle eredŇĎ elm√©letre √©p√≠tette. Nem fogalmazta meg tudom√°nyosan, hanem csup√°n empirikusan val√≥s√≠totta meg. Azaz rendszere nem ment kereszt√ľl egy racion√°lis-dedukt√≠v folyamaton. Nincs r√≥la tudom√°nyos t√©tel, elm√©letet sem dolgoztak ki r√≥la. (Rakovszkij itt t√©ved, mert a produkt√≠v c√©lokra t√∂rt√©nŇĎ kamatmentes √°llami p√©nzkibocs√°t√°st, √©s a kereskedelmi v√°lt√≥k sz√©les k√∂rben val√≥ p√©nzhelyettes√≠tŇĎ haszn√°lat√°t dr. Wilhelm Lautenbach, a weimari k√∂zt√°rsas√°g egyik vezetŇĎ k√∂zgazd√°sza elm√©letileg is megalapozta. A nemzetk√∂zi p√©nzkartell ennek a tervnek a megval√≥s√≠t√°s√°t 1931-ben az√©rt akad√°lyozta meg, mert nem akarta a gyenge weimari rendszer konszolid√°l√≥d√°s√°t. Amikor Hitler ker√ľlt hatalomra, akkor m√°r hozz√°j√°rult az alkalmaz√°s√°hoz, hogy a harmadik birodalom gazdas√°gilag k√©pes legyen a neki sz√°nt szerep bet√∂lt√©s√©re. A kamatmentes p√©nzrendszer elm√©leti kidolgoz√°s√°t pedig elv√©gezte Silvio Gesell n√©metargentin k√∂zgazd√°sz √©s √ľzletember, akinek 1918-ban N√©metorsz√°gban publik√°lt A term√©szetes gazdas√°g rend c. fŇĎmŇĪve 2004-ben magyarul is megjelent ‚ÄĒ D. J.) De a vesz√©ly lappang√≥. Indukci√≥ √ļtj√°n minden pillanatban ad√≥dhat szab√°ly. Ez igen komoly vesz√©ly, komolyabb, mint a nemzetiszocializmus minden cirkusza √©s minden sz√∂rnyŇĪs√©ge. Propagand√°nk nem is t√°madja, mert a vitatkoz√≥ p√°rbesz√©dbŇĎl kinŇĎhet az ellenforradalmi k√∂zgazdas√°gtan megfogalmaz√°sa √©s rendszerez√©se. Csak egy lehetŇĎs√©g van a vesz√©ly kiker√ľl√©s√©re: a h√°bor√ļ!
Kuz: √Čs mi a m√°sodik ind√≠t√≥ok?
Rak: Az orosz forradalom szt√°lini ellenforradalma, amely nem t√∂rt√©nhetett volna meg az orosz nacionalizmus n√©lk√ľl. Egy ilyen nacionalizmus n√©lk√ľl a bonapartizmus lehetetlen lett volna. √Čs ha ez megt√∂rt√©nhetett Oroszorsz√°gban, ahol a nacionalizmus csak embrion√°lis√°n l√©tezett, √©s a c√°r szem√©lyes√≠tette meg, akkor mekkora akad√°lyt tal√°l a marxizmus egy teljesen kifejlett nyugat-eur√≥pai nacionalizmusban?
Marx a forradalmi gyŇĎzelem hely√©t illetŇĎen t√©vedett. A marxizmus nem az iparosodott nemzetekn√©l gyŇĎz√∂tt, hanem Oroszorsz√°gban, amely szinte alig rendelkezett proletari√°tussal Itt aratott gyŇĎzelm√ľnk annak a jav√°ra √≠rand√≥, hogy Oroszorsz√°gnak nem volt igazi nacionalizmusa, m√≠g a t√∂bbi nemzetn√©l fejlŇĎd√©s√©nek legmagasabb fok√°n √°llott. L√°thatja, mik√©nt emelkedik √∂n√∂kn√©l a nacionalizmus fasizmuss√°, √©s v√°lik rag√°lyoss√°. Meg fogja √©rteni, hogy ez most Szt√°lin jav√°t szolg√°lja, √©s √©ppen ez√©rt meg√©r sz√°munkra egy h√°bor√ļt ennek a nacionalizmusnak az elfojt√°sa.
Kuz: √Ėsszefoglalva teh√°t √∂n egy gazdas√°gi √©s egy politikai okot nevezett meg. √Čs melyik a harmadik?
Rak: Ezt k√∂nnyŇĪ kital√°lni. M√©g egy vall√°si okunk is van. A marad√©k kereszt√©nys√©g lever√©se n√©lk√ľl lehetetlen gyŇĎzelemre vinni a kommunizmust. (Megval√≥s√≠tani a nemzetk√∂zi p√©nz√ľgyi k√∂z√∂ss√©g vil√°guralm√°t biztos√≠t√≥ vil√°g√°llamot - D. J.) A t√∂rt√©nelem sokatmond√≥: a forradalomnak tizenhat √©vsz√°zad√°ba ker√ľlt, am√≠g az elsŇĎ r√©szeredm√©nyt el tudta √©rni, amikor is elŇĎ tudta id√©zni a kereszt√©nys√©g elsŇĎ szakad√°s√°t: a protestantizmust Val√≥j√°ban a kereszt√©nys√©g az egyeden ellens√©g√ľnk, mert a kereszt√©nys√©g k√∂vetkezm√©nye a polg√°ri n√©pekn√©l kialakult politikai √©s gazdas√°gi berendezked√©s. A kereszt√©nys√©g, amely meghat√°rozza az egy√©nt, k√©pes arra, hogy a semleges, vil√°gias vagy ateista √°llam forradalmi kisug√°rz√°s√°t k√∂z√∂mb√∂s√≠tse, ahogyan ezt most tapasztaljuk Oroszorsz√°gban. SŇĎt elŇĎid√©zi azt a szellemi nihilizmust, amit m√©g h√ļsz √©v marxizmusa sem tud meghaladni.
El kell ismern√ľnk, hogy a vall√°si szf√©r√°ban Szt√°lin nem volt bonapartista. Mi sem tett√ľnk volna t√∂bbet vagy m√°st, mint ŇĎ. Ha Szt√°lin ugyan√ļgy, mint Nap√≥leon, megpr√≥b√°lta volna felhaszn√°lni a vall√°st, akkor ezerszeresen meg tudta volna sokszorozni nemzetiszocializmus√°t √©s ellenforradalmi hat√°s√°t.
Kuz: Az a szem√©lyes v√©lem√©nyem, hogy √∂n h√°rom alapvetŇĎ pontot dolgozott ki, amelybŇĎl ki lehet venni egy terv k√∂rvonalait. E pillanatban ennyit elismerek √∂nnek. De kik√∂t√∂m elvi fenntart√°somat √©s k√©telyeimet a r√©szleteket illetŇĎen, azaz teljes hitetlens√©gemet mindarra vonatkoz√≥an, amit az emberek, szervezetek √©s t√©nyek vonatkoz√°s√°ban kifejtett. De ismertesse m√°r a terv fŇĎvonal√°t!
Rak: Igen. Elj√∂tt a pillanat Csak egy kik√∂t√©s: saj√°t felelŇĎss√©gemre besz√©lek. Magamra v√°llalom a felelŇĎss√©get az elŇĎbb ismertetett h√°rom pont felfed√©s√©√©rt, amelyek ‚ÄěAzok" gondolatait k√©pviselik. Ugyanakkor elismerem, hogy ‚ÄěAzok" a h√°rom c√©l el√©r√©©s√©√©rt egy r√©szleteiben teljesen m√°s tervet is hat√°sosabbnak tarthatnak ann√°l, mint amit √©n aj√°nlok. K√©rem, ezt vegye figyelembe!
Kuz: Megteszem, csak beszéljen!
Rak: Foglaljuk √∂ssze r√∂viden! Mivel a n√©met katonai hatalomnak nem ugyanaz a c√©lja, mint ami√©rt l√©trehozt√°k, hogy tudniillik nek√ľnk, az ellenz√©knek megszerezze a hatalmat a Szovjetuni√≥ban, ez√©rt el kell √©rn√ľnk a frontok √°t√°ll√≠t√°s√°t, vagyis Hitler t√°mad√°s√°t KeletrŇĎl Nyugatra kell ford√≠tani.
Kuz: Kiváló! Gondolkodott a gyakorlati megvalósítás tervén?
Rak: El√©g idŇĎm volt r√° a Ljubjank√°ban. N√©zze, olyasmit kell tal√°lni, amelyben Szt√°lin √©s Hitler is megegyezhet
Kuz:Igen, de el kell ismernie, hogy ez már maga is probléma.
Rak: De nem olyan megoldhatatlan, mint gondolja. Val√≥j√°ban csak akkor megoldhatatlan, ha szubjekt√≠ve z√°r mag√°ba egy dialektikus ellent√©tet. Hitler √©s Szt√°lin azonban egyet√©rthetnek, mert minden k√ľl√∂nb√∂zŇĎs√©g√ľk ellen√©re azonosak gy√∂kereikben. Meglehet, Hitler betegesen az indulatok embere, √©s Szt√°lin norm√°lis, m√©gis mindkettŇĎ egoista, egyik sem idealista, vagyis mindkettŇĎ bonapartista, m√°s sz√≥val klasszikus imperialista. Mivel ez √≠gy van, k√∂nnyen √∂sszhangba lehet ŇĎket hozni. Mi√©rt is ne, ha ez m√©g egy c√°rnŇĎ √©s egy porosz kir√°ly k√∂z√∂tt is lehets√©ges volt
Kuz: Rakovszkij, maga javíthatatlan...
Rak: Nem tal√°lja ki? Ha Lengyelorsz√°g el√©rte, hogy II. Katalin √©s II. Frigyes egyet√©rt√©sre jusson, akkor mi√©rt ne szolg√°ltatn√° megint Lengyelorsz√°g az okot a meg√©rt√©sre Hitler √©s Szt√°lin k√∂z√∂tt? A t√∂rt√©nelmi vonal a c√°rokt√≥l a bolsevist√°khoz √©s az egyeduralkod√≥kt√≥l a nemzetiszocialist√°kig √©pp√ļgy, mint minden szem√©lyes jellemvon√°s Hitlern√©l √©s Szt√°linn√°l, Lengyelorsz√°g vonatkoz√°s√°ban tal√°lkozhat. A mi vonalunk hasonl√≠t "Azok√©hoz". Egy√©bk√©nt a lengyel kereszt√©ny n√©p, √©s tov√°bbi s√ļlyosb√≠t√≥ k√∂r√ľlm√©ny, hogy katolikus.
Kuz: Feltéve, ha megegyeznek ebben a harmadikban...
Rak: Ha fenn√°ll az akarat azonoss√°ga, akkor lehets√©ges egy szerzŇĎd√©s.
Kuz: Hitler √©s Szt√°lin k√∂z√∂tt? Ňźr√ľlts√©g! Lehetetlen!
Rak: Semmi ŇĎr√ľlts√©g nincs a politik√°ban, m√©g kev√©sb√© lehetetlen.
Kuz: Teh√°t tegy√ľk fel, Hitler √©s Szt√°lin megt√°madja Lengyelorsz√°got...
Rak: Képesnek tartja Angliát és Franciaországot a maguk gyengébb hadseregével és légierejével arra, hogy Hitlert és Sztálint megtámadják, ha ezek összetartanak?
Kuz: Valóban. Nehéznek látszana ez, ha nem lenne Amerika.
Rak: Hagyja ki egy pillanatra az Egyes√ľlt √Āllamokat a j√°t√©kb√≥l. Elismeri teh√°t azt, hogy Hitler √©s Szt√°lin t√°mad√°sa Lengyelorsz√°g ellen nem v√°lthat ki eur√≥pai h√°bor√ļt?
Kuz: Logikus, nem l√°tszik nagyon val√≥sz√≠nŇĪnek.
Rak: Ebben az esetben egy Lengyelorsz√°g elleni t√°mad√°s csaknem √©rtelmeden lenne. Nem vezetne a polg√°ri √°llamok k√∂lcs√∂n√∂s megsemmis√≠t√©s√©hez. Hitler fenyeget√©se a Szovjetuni√≥ ellen Lengyelorsz√°g feloszt√°sa ut√°n is fenn√°llna, mert a Szovjetuni√≥nak nincs sz√ľks√©ge se ter√ľletre, se nyersanyagra, hogy erŇĎsebb legyen, ann√°l nagyobb sz√ľks√©ge van minderre N√©metorsz√°gnak.
Kuz: Ezt helyesen l√°tja. De nem l√°tszik m√°s megold√°s.
Rak: De van egy megold√°s.
Kuz: √Čspedig?
Rak: Hogy a demokráciák egyrészt megtámadják az agresszort, másrészt mégse támadják meg.
Kuz: Most azt√°n elkalandozik a t√°rgyt√≥l. Megt√°madni, √©s m√©gsem megt√°madni, teljesen lehetetlens√©g egyidejŇĪleg.
Rak: Gondolja? Nyugodjon meg! Nem √©rtett√ľnk egyet abban, hogy csak akkor t√°madnak (m√°rmint a n√°ci N√©metorsz√°g √©s a szt√°linista Szovjetuni√≥ ‚ÄĒ D. J.), ha mindketten r√©szt vesznek benne? Mi lenne elk√©pzelhetetlen abban, ha a demokr√°ci√°k csak az egyik agresszort t√°madj√°k majd meg?
Kuz: Mit akar ezzel mondani?
Rak: EgyszerŇĪen azt, hogy a demokr√°ci√°k (Anglia √©s Franciaorsz√°g D. J.) csak az egyik t√°mad√≥nak √ľzennek hadat, pontosan sz√≥lva Hitlernek!
Kuz: Ez csak olcsó hipotézis.
Rak: Igen, hipot√©zis, de semmik√©ppen sem olcs√≥. Gondolja meg, minden n√©pnek, amelynek ellens√©ges √°llamok koal√≠ci√≥ja ellen kell harcolnia, az a legfontosabb strat√©gi√°ja, hogy a koal√≠ci√≥s feleket sz√©tv√°lasztva egyiket a m√°sik ut√°n verje le. Ez k√∂zismert √©s √©sszerŇĪ szab√°ly, amelyet bizony√≠tani sem kell. Teh√°t egyet√©rt velem, hogy nem volna rossz egy ilyen helyzetet teremteni. Ha Szt√°lin nem √©rzi mag√°t megt√°madva, amikor a demokr√°ci√°k megt√°madj√°k Hitlert, √©s nem ugrik Hitler mell√©, felvetŇĎdik a k√©rd√©s: nem ez lenne a helyes √ļt? Azonk√≠v√ľl a f√∂ldrajz, √©s mindenekelŇĎtt a strat√©gia is ezt tan√°csolja.
Franciaorsz√°g √©s Anglia nem lesz olyan bolond, hogy egyidejŇĪleg harcoljon k√©t olyan hatalom ellen, amelyik k√∂z√ľl az egyik k√©sz arra, hogy semleges maradjon, √©s a m√°sik egy√©bk√©nt is kem√©ny di√≥ a sz√°mukra. √Čs hogyan tudn√°nak egy Szovjetuni√≥ elleni t√°mad√°st megval√≥s√≠tani? Nincs k√∂z√∂s hat√°ruk vele, hacsak nem a Himal√°j√°n kereszt√ľl t√°madj√°k meg. Biztos, hogy a front a l√©gt√©rre korl√°toz√≥dna, de mivel √©s honnan t√°madn√°k meg Oroszorsz√°got? A levegŇĎben teljesen alulmaradnak Hitlerrel szemben. AmikrŇĎl most besz√©lek, az nem titok, hiszen k√∂zismert t√©nyek. Ahogy l√°tja, minden leegyszerŇĪs√∂dik.
Kuz: Igen, ha a konfliktust a n√©gy nagyhatalomra korl√°tozzuk, akkor k√∂vetkeztet√©sei logikusak. De nem n√©gy van, hanem sok, √©s a semlegess√©get egy ilyen m√©retŇĪ h√°bor√ļban nem k√∂nnyŇĪ megŇĎrizni.
Rak: Ez biztos, de a tov√°bbi nemzetek esetleges beavatkoz√°sa nem v√°ltoztat az erŇĎk k√∂lcs√∂n√∂s viszony√°n. Ha levonja a k√∂vetkeztet√©st, l√°tni fogja, hogy az egyens√ļly megmarad m√©g akkor is, ha az √∂sszes eur√≥pai nemzet beavatkozna. Ezenk√≠v√ľl egyeden m√°s nemzet ‚ÄĒ amelyik Anglia √©s Franciaorsz√°g oldal√°n bel√©pne a h√°bor√ļba - se vehetn√© √°t a vezet√©st ezektŇĎl. Ezzel pedig √©rv√©nyesek maradnak az okok, amelyek ezeket az orsz√°gokat megakad√°lyozz√°k abban, hogy t√°mad√°st int√©zzenek a Szovjetuni√≥ ellen.
Kuz:Elfeledkezik az Egyes√ľlt √Āllamokr√≥l.
Rak: Azonnal l√°tni fogja, hogy nem feledkezem meg r√≥la. Arra szor√≠tkozom, hogy megvizsg√°ljam Amerika helyzet√©t az elŇĎtt√ľnk fekvŇĎ probl√©m√°ban, √©s azt mondom √∂nnek, hogy Amerika nem tud hat√°st gyakorolni Franciaorsz√°gra √©s Angli√°ra, √©s nem tudja el√©rni, hogy egyidejŇĪleg t√°madj√°k meg Hitlert √©s Szt√°lint. Ahhoz, hogy ezt megtehess√©k, ahhoz az Egyes√ľlt √Āllamoknak az elsŇĎ napokban be kellene l√©pnie a h√°bor√ļba. √Čs ez leheteden. Az USA, ha nem akkor t√°madj√°k meg, amikor az kap√≥ra j√∂n neki, soha nem visel h√°bor√ļt.
Ha a provok√°ci√≥ nem j√°r eredm√©nnyel, mert az ellens√©g eltŇĪri, akkor az agresszi√≥ majd egy kital√°l√°s lesz. Az USA elsŇĎ nemzetk√∂zi h√°bor√ļj√°ban 1898-ban Spanyolorsz√°g ellen, az agresszi√≥t egyszerŇĪen csak kital√°lt√°k, vagy ,Azok" koholt√°k. 1914-ben a provok√°ci√≥ sikerrel j√°rt.
Teh√°t a csod√°latos amerikai taktika, amelytŇĎl nem tagadhatom meg elismer√©semet, mindig egy felt√©telnek van al√°rendelve: azaz √≠ny√©re kell lennie ‚Äěa megt√°madottnak", vagyis az Egyes√ľlt √Āllamoknak. A h√°bor√ļnak akkor kell bek√∂vetkeznie, amikor Amerika katonailag fel van fegyverkezve. ErrŇĎl van ma sz√≥? Nyilv√°nval√≥an nem. Az Egyes√ľlt √Āllamoknak ma alig sz√°zezer embere van fegyverben, √©s k√∂zepes l√©gierŇĎvel rendelkezik. Csak a hadiflott√°ja elismer√©sre m√©lt√≥. De az USA ezzel nem tudja megnyerni a sz√∂vets√©geseket egy Szovjetuni√≥ elleni t√°mad√°sra. Anglia √©s Franciaorsz√°g is csak egyeden helyen van f√∂l√©nyben, a levegŇĎben. Teh√°t √ļjra meg√°llap√≠thatjuk, hogy errŇĎl az oldalr√≥l most nem ad√≥dhat v√°ltoz√°s az erŇĎk viszony√°ban.
Kuz: Ha ezt elismerem, fejtse ki nekem a technikai megval√≥s√≠t√°s lehetŇĎs√©get.
Rak: Igen, ahogy l√°tta, Szt√°lin √©s Hitler √©rdekei egybeesnek Lengyelorsz√°g megt√°mad√°s√°t illetŇĎen, s csak az marad h√°tra, hogy ezt az √∂sszhangot megfogalmazz√°k, √©s szerzŇĎd√©st k√∂ssenek a kettŇĎs t√°mad√°sr√≥l.
Kuz: √Čs ezt k√∂nnyŇĪnek tartja?
Rak: Biztosan nem. Olyan tapasztalt diplom√°ci√°ra van sz√ľks√©g, mint amilyennel Szt√°lin rendelkezik. De most azokra is sz√ľks√©g lenne, akiket Szt√°lin lefejeztetett, vagy jelenleg a Ljubjank√°ban rohadnak. A kor√°bbi idŇĎkben Litvinov k√©pes lett volna r√°, ha bizonyos neh√©zs√©gekkel is (mert etnikai hovatartoz√°sa a Hitlerrel t√∂rt√©nŇĎ t√°rgyal√°sok sor√°n nagy h√°tr√°nnyal j√°rt volna - D. J.), de ma, mint embernek, v√©ge van, p√°ni f√©lelem √ľld√∂zi, √©s √°llatian retteg nem is annyira Szt√°lint√≥l, mint ink√°bb Molotovt√≥l. √Ėsszes tehets√©g√©t arra ford√≠tja, hogy ne tarts√°k trockist√°nak. Ha megtudja, hogy neki kellene a Hitlerhez val√≥ k√∂zeled√©s sz√°lait megszŇĎni, ez annyit jelentene, mintha arra biztatn√°k, hogy saj√°t maga sz√°ll√≠tsa trockizmus√°nak bizony√≠t√©kait.
Nem l√°tok alkalmas embert - azonk√≠v√ľl tiszta v√©rŇĪ orosznak kellene lennie az illetŇĎnek. Magamat aj√°nlan√°m az elsŇĎ kapcsolat felv√©tel√©re. √Čs azt ind√≠tv√°nyozom, hogy aki a besz√©lget√©st elkezdi, azt mindig a tisztess√©gnek kell √°thatnia. Hitlert csak az igazs√°ggal lehet √°tejteni.
Kuz: Megint nem értem paradoxonba rejtett beszédét
Rak: Bocs√°sson meg, ez csak l√°tsz√≥lag van √≠gy. Az √∂sszefoglal√°s sz√ľks√©gess√©ge k√©nyszer√≠t r√°. Azt akartam mondani, hogy a konkr√©tumokban √©s a k√©zenfekvŇĎ √ľgyekben Hitlerrel ny√≠lt k√°rty√°val kell j√°tszani. Meg kell neki mutatni, hogy nem provok√°ci√≥k alattomos j√°t√©k√°r√≥l van sz√≥, amellyel k√©tfrontos h√°bor√ļba akarj√°k keverni. P√©ld√°ul meg lehet √≠g√©rni Hitlernek, √©s az adott pillanatban ezt demonstr√°lni is kell, hogy mozg√≥s√≠t√°sunk csak olyan korl√°tozott sz√°m√ļ erŇĎt √©rint, mint amennyi a Lengyelorsz√°ghoz val√≥ bevonul√°shoz sz√ľks√©ges lesz. Ehhez t√©nyleg kev√©s csapatra van sz√ľks√©g.
Val√≥di int√©zked√©s√ľnknek arra kellene ir√°nyulnia, hogy Hitler a rendelkez√©s√©re √°ll√≥ haderej√©t egy felt√©telezett angol-francia t√°mad√°s lever√©s√©re k√∂sse le. Szt√°linnak nagyvonal√ļnak kellene lennie azokkal a sz√°ll√≠t√°sokkal, amelyeket Hitler k√©r tŇĎle, k√ľl√∂n√∂sen, ami a nyersolajat illeti. EgyelŇĎre ezek azok a meggondol√°sok, amelyek e pillanatban eszembe √∂tlenek. Ezer egym√°ssal √∂sszef√ľggŇĎ k√©rd√©s fog ad√≥dni, valamennyit hasonl√≥ m√≥don kell megoldani.
Ez meg fogja gyŇĎzni Hitlert arr√≥l, hogy Lengyelorsz√°gb√≥l csak a r√©sz√ľnket akarjuk elvenni. √Čs mivel a gyakorlatban ez ker√ľl megval√≥s√≠t√°sra, ezzel Hitler val√≥j√°ban meg lesz t√©vesztve.
Kuz: De ebben az esetben hol lenne itt a megtévesztés?
Rak: Hagyok mag√°nak n√©h√°ny pillanatot, hogy maga fedezze fel, miben rejlik Hitler megt√©veszt√©se. ElŇĎbb azonban szeretn√©m hangs√ļlyozni, √©s ezt, mint l√©nyegeset fel kell jegyeznie, hogy eddig a pillanatig egy logikus, norm√°lis tervet dolgoztam ki, amellyel el lehet √©rni, hogy a kapitalista orsz√°gok k√∂lcs√∂n√∂sen puszt√≠ts√°k el egym√°st. Ez az, amikor k√©t csoportjukat siker√ľl egym√°sra usz√≠tani. De ism√©tlem, tervem logikus √©s norm√°lis. Ahogyan l√°tta, se misztikus, se idegenszerŇĪ t√©nyezŇĎk nem ker√ľlnek sz√≥ba. Egysz√≥val ‚ÄěAzok" nem avatkoznak bele, hogy lehetŇĎs√©g legyen a megval√≥s√≠t√°s√°ra. √Čs azt hiszem, kital√°lom a gondolatait ‚ÄĒ e pillanatban azt gondolja, hogy ostobas√°g volt az idŇĎt arra fecs√©relni, hogy ‚ÄěAzok" bizony√≠thatatlan l√©t√©t √©s hatalm√°t pr√≥b√°ljam bebizony√≠tani... Nem igaz?
Kuz:De igaz.
Rak: Legyen ŇĎszinte hozz√°m! Nem l√°tja a beavatkoz√°sukat? Seg√≠ts√©gk√©nt mondom √∂nnek, hogy beavatkoz√°suk l√©tezik, √©s d√∂ntŇĎ hat√°s√ļ. Akkor is az, ha a terv logik√°ja √©s term√©szetess√©ge csup√°n l√°tszat. Val√≥ban nem ismeri fel ‚ÄěAzokat"?
Kuz: Az igazat megvallva, nem!
Rak: Tervem logik√°ja √©s term√©szetess√©ge m√©gis csak l√°tszat. A term√©szetes √©s logikus az lenne, ha Hitler √©s Szt√°lin k√∂lcs√∂n√∂sen megsemmis√≠ten√©k egym√°st EgyszerŇĪ √©s k√∂nnyŇĪ feladat lenne a demokr√°ci√°knak, ha c√©ljuk val√≥ban az lenne, amit kinyilv√°n√≠tanak, mert el√©g lenne, ha megengedn√©k Hitlernek ‚ÄĒ fog√≥ddzon meg ebben a sz√≥ban ‚ÄĒ ha ‚Äěmegengedn√©k", hogy Szt√°lint megt√°madja. Ne mondja nekem, hogy N√©metorsz√°g gyŇĎzhet Ha az orosz t√©rs√©g, valamint Szt√°lin √©s √∂v√©inek Hitler b√°rdja alatti k√©ts√©gbees√©se, vagy √°ldozatainak bossz√ļja nem lenne elegendŇĎ ahhoz, hogy a katonai hatalom N√©metorsz√°g√°t megsemmis√≠tse, akkor semmi nem √°ll annak √ļtj√°ba, hogy a demokr√°ci√°k okosan, m√≥dszeresen t√°mogass√°k Szt√°lint, ha √ļgy l√°tj√°k, hogy legyeng√ľlt, √©s hogy seg√≠ts√©g√ľkkel a harcot mindk√©t hadsereg a teljes kimer√ľl√©sig folytassa. Ez biztosan k√∂nnyŇĪ lenne, term√©szetes √©s logikus, ha a demokr√°ci√°k ind√≠t√≥okai √©s sz√°nd√©kai, amelyeket sokan igaznak tartanak, t√©nyek lenn√©nek, √©s nem azok, amik val√≥j√°ban: csup√°n √ľr√ľgyek.
Egy c√©l van, egyeden c√©l ‚ÄĒ a kommunizmus gyŇĎzelme, amit azonban senki m√°s nem k√©nyszer√≠t a demokr√°ci√°kra, mint New York. Nem a Komintern, hanem a Wall Street Kapinternje. Rajtuk k√≠v√ľl ki tudna egy ilyen nvilv√°nval√≥ √©s teljes ellentmond√°st r√°k√©nyszer√≠teni Eur√≥p√°ra? Mi lehet az az erŇĎ, amely a teljes √∂ngyilkoss√°gba kerget? Erre csak egy erŇĎ k√©pes: a p√©nz. A p√©nz a hatalom, az egyetlen igazi hatalom.
Kuz: Ny√≠lt leszek √∂nh√∂z, Rakovszkij. Elismerem k√ľl√∂nleges tehets√©g√©t. Brili√°ns, agressz√≠v, finom dialektik√°val rendelkezik, s ha ezek p√°cban hagyj√°k, fant√°zi√°ja m√©g akkor is olyan sz√≠nes h√°l√≥t tud szŇĎni, amely vil√°g√≠t√≥ √©s tiszta perspekt√≠v√°nak l√°tszik. De mindez, m√©g ha √∂r√∂met is okoz, nekem nem el√©g. √ögy k√©rdem teh√°t √∂nt, mintha mindent elhittem volna mag√°nak, amit mondott.
Rak: √Čs √©n azzal az egyeden felt√©tellel v√°laszolok √∂nnek, hogy se t√∂bbet, se kevesebbet nem teszek hozz√°, mint amit mondtam.
Kuz: Beleegyezek. Teh√°t azt mondja, hogy ‚ÄěAzok" kapitalista n√©zŇĎpontb√≥l megakad√°lyozz√°k ‚ÄĒ meg fogj√°k akad√°lyozni ‚ÄĒ a logikus h√°bor√ļt N√©metorsz√°g √©s Oroszorsz√°g k√∂z√∂tt? J√≥l √©rtettem?
Rak: Teljesen jól.
Kuz: De jelenleg az a helyzet, hogy ‚ÄěAzok" enged√©lyezt√©k a n√©met terjeszked√©st √©s az √ļjrafelfegyverkez√©st. Ez t√©ny. Felfog√°s√°t ismerve tudom m√°r, mi volt az ind√≠t√≥oka a most ‚Äětisztogat√°ssal" meghi√ļsult trockista tervnek Az √ļj helyzettel szemben csup√°n arra buzd√≠t, hogy Hitlernek √©s Szt√°linnak egyezm√©nyt kellene k√∂tnie, √©s felosztania Lengyelorsz√°got. Azt k√©rdem: mi garant√°lja nek√ľnk, hogy szerzŇĎd√©ssel vagy an√©lk√ľl Lengyelorsz√°g feloszt√°s√°val vagy an√©lk√ľl, Hitler nem t√°madja meg a Szovjetuni√≥t?
Rak: Erre nincs garancia.
Kuz: Akkor minek besz√©lj√ľnk tov√°bb?
Rak: Ne kapkodjon annyira. A Szovjetuni√≥ elleni fenyeget√©s gyakorlatias √©s re√°lis. Ez nem hipot√©zis vagy szavakkal val√≥ fenyegetŇĎz√©s. Ez t√©ny. ‚ÄěAzoknak" m√°r f√∂l√©ny√ľk van Szt√°lin f√∂l√∂tt, amelyet nem szabad feladniuk. Szt√°lin sz√°m√°ra csak egy lehetŇĎs√©g k√≠n√°lkozik, ha √°llampolg√°rs√°got v√°laszt, √©s nem a teljes szabads√°got. Hitler t√°mad√°sa eg√©szen mag√°t√≥l lezajlik, ‚ÄěAzoknak" semmit sem kell tenni√ľk, hogy ez megval√≥suljon, csup√°n csak engedni√ľk kell Hitlert cselekedni. Ez a d√∂ntŇĎ, alapvetŇĎ t√©ny, amelyet a Kreml √°ltal meghat√°rozott gondolkod√°si m√≥dj√°val elfelejtett... V√°ltoztassa meg v√©lem√©ny√©t, uram, √©s kezdjen m√°sk√©ppen gondolkodni!
Kuz: Miféle állampolgárságról beszél?
Rak: M√©g egyszer meghat√°rozom: vagy Szt√°lint taposs√°k el, vagy megval√≥s√≠tja azt a tervet, amelyet bemutattam, hogy az eur√≥pai kapitalista √°llamok k√∂lcs√∂n√∂sen megsemmis√≠ts√©k egym√°st. Ezt egy lehetŇĎs√©gnek neveztem. Szt√°lin a t√ļl√©l√©se √©rdek√©ben mag√°t√≥l k√©nyszer√ľl majd arra, hogy a javasolt tervet megval√≥s√≠tsa, mielŇĎtt ‚ÄěAzok" hozz√°j√°rulnak.
Kuz: √Čs ha nemet mond?
Rak: Ez lehetetlen lesz. A n√©met terjeszked√©s √©s fegyverkez√©s tov√°bb fog folytat√≥dni. Ha Szt√°lin szembetal√°lja mag√°t a fenyegetŇĎ √≥ri√°ssal, akkor mit csin√°l majd? Saj√°t √∂nfenntart√°si √∂szt√∂ne fogja ezt dikt√°lni neki.
Kuz: √ögy n√©z ki, hogy az esem√©nyeknek az ‚ÄěAzok" √°ltal kidolgozott terv szerint kell lefolyniuk.
Rak: √ćgy van. Term√©szetesen a Szovjetuni√≥ban ma m√©g ez nincs √≠gy, de elŇĎbb vagy ut√≥bb ez √≠gy fog t√∂rt√©nni. Nem neh√©z megj√≥solni, ha valami valakire passzol, akkor Szt√°lin ‚ÄĒ akit nem tartok √∂ngyilkosjel√∂ltnek ‚ÄĒ az a szem√©ly, aki alkalmas erre a feladatra ‚ÄĒ, s neki kell ezt a tervet megval√≥s√≠tania. .. Sokkal nehezebb a megval√≥s√≠t√°ssal s√ļjtani olyan valakit, akinek ez nincs √≠ny√©re, teh√°t ebben az esetben a demokr√°ci√°knak. E pillanatban √≥vakodom att√≥l, hogy konkretiz√°ljam a val√≥di helyzetet. De szakadjon el att√≥l a gondolatt√≥l, hogy az adott helyzetben √∂n√∂k a d√∂ntŇĎb√≠r√≥k. ,Azok" a d√∂ntŇĎb√≠r√°k!
Kuz: √öjra √©s √ļjra, ‚ÄěAzok"! Musz√°j k√≠s√©rtetekkel foglalkoznunk?
Rak: A t√©nyek k√≠s√©rtetek? A nemzetk√∂zi helyzet tele van csod√°val, de nem k√≠s√©rtetszerŇĪ szellemj√°r√°s. Re√°lis, √©s joggal re√°lis. Nincs bŇĪv√©szmutatv√°ny. Ott hat√°rozz√°k meg ugyanis a j√∂vendŇĎbeli politik√°t. Ezt √∂n a szellemek mŇĪv√©nek tartja?
Kuz: Majd megl√°tjuk. Tegy√ľk fel, hogy terve elfogad√°sra lel. Valami k√©zzelfoghat√≥t, szem√©lyeset ismern√ľnk kellene, hogy t√°rgyalhassunk.
Rak Például?
Kuz: Egy k√©pviselŇĎi hatalommal vagy meghatalmaz√°ssal felruh√°zott szem√©lyt.
Rak: √Čs mi√©rt? Hogy meglegyen az az √©lvezet, hogy ismerik ŇĎket, √©s besz√©lnek vel√ľk? Vegye figyelembe, hogy a felt√©telezett szem√©ly, amennyiben jelentkezik, nem fog pecs√©tes, diplom√°ciai megb√≠z√≥levelet mag√°val hozni, nem visel diplomata-egyenruh√°t, legkev√©sb√© ,Azok√©t". S amit mond √©s √≠g√©r, amit szerzŇĎd√©sekben r√∂gz√≠t, nem lesz jogi jellegŇĪ vagy szerzŇĎd√©si √©rt√©kŇĪ. √Črtse meg, ‚ÄěAzok" nem egy √°llam, ,Azok" olyasmik, mint ami az Internacion√°l√© volt 1917 elŇĎtt, √©s ami hivatalosan m√©g ma is ‚ÄĒ egyszerre semmi √©s minden.
K√©pzelje el, hogy a Szovjetuni√≥ a szabadkŇĎmŇĪvess√©ggel, egy k√©mszervezettel, a maced√≥n Komitadcsival, vagy a horv√°t Usztas√°val akarna t√°rgyalni. Lenne ott valamif√©le hivatalos, √≠r√°sba foglalt jogi szerzŇĎd√©s? Az olyan szerzŇĎd√©sek, mint amilyeneket Lenin √©s a n√©met gener√°lisok, vagy amit Trockij, Azokkal" k√∂t√∂tt, nem hagytak nyomot maguk ut√°n. Teljes√ľl√©s√ľk egyeden garanci√°ja abban volt, hogy hasznosnak bizonyult a szerzŇĎdŇĎ felek sz√°m√°ra a szerzŇĎd√©s betart√°sa. Ez az egyeden val√≥di garancia minden szerzŇĎd√©sn√©l akkor is, ha nagy √ľnneps√©g keret√©ben k√∂tik meg.
Kuz: Ebben az esetben ön hogyan kezdené?
Rak: Ňźszint√©n sz√≥lva m√°r holnap elkezden√©k Berlinben puhatol√≥zni. Kuz: Hogy a Lengyelorsz√°g elleni t√°mad√°sban megegyezzen? Rak: Nem ezzel kezden√©m. ElŇĎz√©kenyen megmutatn√°m, hogy csal√≥dtam a demokr√°ci√°kban, tov√°bb√° engedn√©k valamit Spanyolorsz√°gban... Ez b√°tors√°gra √∂szt√∂nzŇĎ t√©ny lenne. Akkor azut√°n mer√©szen r√°j√°tszan√©k Lengyelorsz√°gra. Amint l√°tja ‚ÄĒ semmi k√∂telezetts√©g, de el√©g ahhoz, hogy az OKW (Oberkommando der Wehrmacht, a hitleri hadsereg fŇĎparancsnoks√°ga ‚ÄĒ D. J.) elemei, a Bismarck-vonal emberei, ahogy nevezik magukat, Hitlerrel szemben √©rvekhez jussanak.
Kuz:Többet ne?
Rak: E pillanatban többet ne! Már ez nagy diplomáciai feladat.
Kuz: Ňźszint√©n sz√≥lva a Kremlben most uralkod√≥ gondolkod√°sm√≥d mellett nem hiszem, hogy jelenleg b√°rki is megk√≠s√©reln√©, hogy a nemzetk√∂zi politik√°ban egy ilyen radik√°lis fordulatot tan√°csoljon. M√©g egyszer felsz√≥l√≠tom, Rakovszkij, k√©pzelje mag√°t a Kreml kulcsember√©nek a hely√©be! Csak a leleplez√©seivel, ind√≠t√≥okaival, felt√©telez√©seivel √©s √∂szt√∂nz√©seivel ‚ÄĒ el kell, hogy ismerje nekem ‚ÄĒ senki sem engedi meggyŇĎzni mag√°t. J√≥magam, aki kihallgattam √∂nt, √©s r√°m erŇĎs benyom√°st gyakoroltak a szavai √©s szem√©lye, m√©gsem √©reztem egy pillanatig sem k√≠s√©rt√©st arra, hogy l√©trehozzak egy szerzŇĎd√©st a gyakorlatban a Szovjetuni√≥ √©s N√©metorsz√°g k√∂z√∂tt.
Rak: A nemzetk√∂zi esem√©nyek majd ellen√°llhatatlan erŇĎvel k√©nyszer√≠tenek erre.
Kuz: De ez √©rt√©kes idŇĎ elfecs√©rl√©s√©t jelenten√©. Besz√©ljen valami k√©zzelfoghat√≥r√≥l, ami bizony√≠t√©kul szolg√°lhat a szavahihetŇĎs√©g√©nek. Egy√©bk√©nt nincs b√°tors√°gom, hogy a besz√©lget√©s√ľnkrŇĎl sz√≥l√≥ jelent√©st feljebb adjam. M√©g akkor is, ha a legteljesebb hŇĪs√©ggel fogalmazom meg, a Kreml arch√≠vum√°ban fog porosodni.
Rak: Hogy figyelembe vegye az elhangzottakat, elég lenne, ha valaki egy fontos személyiséggel beszélne, ha nem is hivatalosan?
Kuz: Az már valami kézzelfogható lenne, azt hiszem.
Rak: De kivel?
Kuz: AZ a szem√©lyes v√©lem√©nyem, Rakovszkij, hogy √∂n konkr√©t szem√©lyekrŇĎl besz√©lt, nagy p√©nzemberekrŇĎl, ha j√≥l eml√©kszem, egy bizonyos Schiffet eml√≠tett, √©s egy bizonyos m√°sikat is, aki √∂sszek√∂tŇĎ ember√ľl szolg√°lt Hitlerhez, annak p√©nzel√©s√©hez. Bizony√°ra ad√≥dnak olyan rangos politikusok vagy szem√©lyis√©gek, akik ,Azokhoz" tartoznak, vagy ‚ÄěAzokat" szolg√°lj√°k. √ćgy egyik√ľk benn√ľnket is szolg√°lhatna. Nem ismer ott senkit?
Rak: Nem l√°tom a sz√ľks√©gszerŇĪs√©g√©t. Gondolja csak meg, mirŇĎl akar t√°rgyalni? Bizony√°ra arr√≥l a tervrŇĎl, amit itt megeml√≠tettem, nem igaz? De minek? E terv megval√≥s√≠t√°s√°hoz e pillanatban ‚ÄěAzoknak" semmi tennival√≥juk nincs, jelenlegi feladatuk az, hogy ne cselekedjenek. Teh√°t √∂n nem tud pozit√≠v akci√≥ban megegyezni, vagy egy ilyet k√∂vetelni. Eml√©kezzen, √©s gondolja ezt j√≥l √°t
Kuz: Ha √≠gy is van, szem√©lyes felfog√°sunk kik√©nyszer√≠ti a k√©zzelfoghat√≥t, m√©g ha sz√ľks√©gtelen is... Egy embert, akinek szem√©lyis√©ge val√≥sz√≠nŇĪv√© teszi azt a hatalmat, amelyet ‚ÄěAzok" gyakorolnak.
Rak: Meg fogom tenni √∂nnek ezt a sz√≠vess√©get, j√≥llehet meg vagyok gyŇĎzŇĎdve a haszontalans√°g√°r√≥l. M√°r mondtam, nem tudom, kik azok az ‚ÄěAzok". Biztons√°gb√≥l m√©g az is ezt mondta nekem, akinek pedig ezt tudnia kellett.
Kuz: Ki?
Rak: Trockij. Mert Trockij mondta ezt nekem. Csak azt tudom, hogy ‚ÄěAzok" k√∂z√ľl egy a rapall√≥i Walther Rathenau volt. Most l√°thatja ‚ÄěAzok" k√∂z√ľl az utols√≥t, aki nyilv√°nosan gyakorolt politikai hatalmat. Milyen is volt ŇĎ, aki a Szovjetuni√≥ k√∂r√ľli gazdas√°gi blok√°dot sz√©tt√∂rte, j√≥llehet, egyike volt a leghatalmasabb milliomosoknak? Azt√°n ott volt Lionel Rothschild. Biztons√°ggal t√∂bb nevet nem tudok megnevezni. Biztos, hogy m√©g t√∂bb nevet is mondhatn√©k, akik szem√©lyis√©g√ľk √©s cselekedeteik alapj√°n sz√°momra teljesen ,Azokkal" egybeesŇĎknek tŇĪnnek. De hogy ezek az emberek ott parancsolnak vagy engedelmeskednek, azt nem tudom megmondani.
Kuz: Nevezzen meg nekem néhányat!
Rak: Mint egys√©g a ‚ÄěKuhn, Loeb and Co." bankh√°z a Wall Streeten. E bankh√°zon bel√ľl a Schiff csal√°d, a Warburg, a Loeb √©s Khun. Csal√°dot mondok a k√ľl√∂nb√∂zŇĎ csal√°dnevek helyett, mert valamennyit h√°zass√°gi kapcsolatok k√∂tnek √∂ssze egym√°ssal. Baruch, Frankfurter, Altschul, Cohen, Benjamin, Straus, Steinhardt, Blum, Rosenman, Lippman, Lehman, Dreyfus, Lamont, Rothschild, Lord Mandel, Morgenthau, EzechieL Lasky... Gondolom, ennyi n√©v el√©g. Ha megerŇĎltetem a mem√≥ri√°mat, m√©g t√∂bbre is eml√©kszem. De ism√©tlem, nem tudom, ki lehet ‚ÄěAz" szem√©lyesen ‚ÄěAzok" k√∂z√ľl, √©s azt sem garant√°lhatom, hogy sz√ľks√©gszerŇĪen egy is k√∂z√©j√ľk tartozik. Ez√©rt minden felelŇĎss√©get el kell h√°r√≠tanom. De szil√°rdan hiszem, hogy minden egyes √°ltalam megnevezett szem√©ly, ha maga nem ‚ÄěAz", akkor is egy ‚ÄěAzokhoz" int√©zendŇĎ megalapozott javaslatot eljuttathat hozz√°juk. Azt√°n ‚ÄĒ ak√°r a megfelelŇĎ szem√©lyre lelt az ember, ak√°r nem ‚ÄĒ nem kell k√∂zvetlen v√°laszra v√°rni. A v√°laszt a t√©nyek adj√°k. Ez v√°ltozatlan technika. Amit ŇĎk figyelembe vesznek, azt meg tudj√°k val√≥s√≠tani. P√©ld√°ul, ha √∂n diplom√°ciai l√©p√©st akar tenni, nem kell szem√©lyes form√°t haszn√°lnia, √©s azokhoz fordulnia. Korl√°toz√≥djon arra, hogy m√©rlegel√©st, √©sszerŇĪ felt√©telez√©st fejezzen ki... Azt√°n csak ki kell v√°rnia az embernek a dolog v√©g√©t.
Kuz: Meg√©rti, hogy most nem √°ll rendelkez√©semre n√©vjegyz√©k, hogy mindazoknak a neveknek ut√°nan√©zzek, akiket eml√≠tett, de √ļgy hiszem, ezek igen messze vannak. Hol vannak tulajdonk√©ppen?
Rak: Nagy r√©szben az Egyes√ľlt √Āllamokban.
Kuz: Meg√©rti, hogy ha egy akci√≥t kezdem√©nyez√ľnk, az sok idŇĎnkbe ker√ľl. √Čs sietn√ľnk kell. Nem nek√ľnk, hanem mag√°nak, Rakovszkij.
Rak: Nekem?
Kuz: Igen, √∂nnek. Eml√©kezzen csak, per√©nek hamarosan meg kell kezdŇĎdnie. Nem tudom, de nem tartom t√ļl okosnak az idŇĎh√ļz√°st, hogy ha itt a szerzŇĎd√©snek √©rdeklŇĎd√©st kellene kiv√°ltania a Kremlben, akkor azelŇĎtt kellene, hogy √©rdekelje Szt√°lint, m√©g mielŇĎtt √∂n megjelenik a b√≠r√≥s√°g elŇĎtt. Ez az √∂n sz√°m√°ra d√∂ntŇĎ dolog lenne. Azt hiszem, hogy saj√°t √©rdek√©ben igen gyorsan kellene sz√°ll√≠tania valamit nek√ľnk. A l√©nyeg az lenne, hogy ink√°bb napok, mint hetek alatt bizony√≠t√©khoz jussunk arra vonatkoz√≥lag, hogy √∂n igazat mondott. Ha a bizony√≠t√©kot sz√°ll√≠tani tudn√°, viszonylag nagy biztons√°ggal √°ll√≠thatom, hogy megmentem az √©let√©t... EllenkezŇĎ esetben semmit sem garant√°lok.
Rak: J√≥, megk√≠s√©rlem. Tudom√°sa szerint Davies Moszkv√°ban van? Igen, az amerikai k√∂vet. (Joseph E. Davies √ľzletemberrŇĎl √©s diplomat√°r√≥l van sz√≥, a Moszkvai jelent√©s c. k√∂nyv szerzŇĎj√©rŇĎl, aki a kihallgat√°s idej√©n az Egyes√ľlt √Āllamok moszkvai nagyk√∂vete volt ‚ÄĒ D. J.)
Kuz: Azt hiszem, igen. Vissza kellett, hogy térjen.
Rak: Ez lenne egy √ļt.
Kuz: Azt hiszem, ha ez így van, akkor vele kellene kezdenie.
Rak: √ögy gondolom, egy ilyen k√ľl√∂nleges eset feljogos√≠t arra, hogy szab√°lyellenesen a hivatalos utat haszn√°ljam.
Kuz: Ezek ut√°n felt√©telezhetj√ľk, hogy mindezek m√∂g√∂tt az amerikai korm√°ny √°ll?
Rak: Nem mögötte, alatta...
Kuz: Roosevelt?
Rak: Amennyire √©n tudom, ŇĎ is. Pr√≥b√°ljon meg k√∂vetni a k√©mreg√©nyek ir√°nt t√°pl√°lt m√°ni√°kus vonzalm√°val! Hogy elnyerjem tetsz√©s√©t, tudn√©k kerek t√∂rt√©neteket fabrik√°lni, de nem sokkal meggyŇĎzŇĎbbek a szembetŇĪnŇĎ √©s ismert t√©nyek?
Eml√©kezzen arra az okt√≥ber 24-i reggelre, 1929-ben! Elj√∂n m√©g az idŇĎ, amikor ez a nap fontosabb lesz a forradalom sz√°m√°ra, mint 1917. okt√≥ber 24-e. Ez a 24-e a New York-i tŇĎzsde csŇĎdj√©nek a napja, az √ļn. gazdas√°gi vil√°gv√°ls√°g kezdete, vagyis a val√≥di forradalom√©. A Hoover eln√∂k korm√°nyz√°sa alatti n√©gy √©v a forradalom elŇĎret√∂r√©s√©nek ideje. 12-15 milli√≥ munkan√©lk√ľli! 1933 febru√°rj√°ban bek√∂vettezik a kr√≠zis utols√≥ csap√°sa a bankok bez√°r√°s√°val. T√∂bbet a p√©nzvil√°g nem tehetett, hogy a klasszikus amerikainak, aki els√°ncolva √ľlt ipar√°nak fellegv√°r√°ban, a fej√©re verjen, √©s gazdas√°gilag a Wall Street rabszolg√°j√°v√° tegye... Ismeretes, hogy a gazdas√°g minden elszeg√©nyed√©se a parazitizmus vir√°gz√°s√°t jelenti ‚ÄĒ √©s a p√©nz√ľgy a legnagyobb parazita.
De az amerikai forradalomnak (A ‚Äěforradalom" sz√≥ itt konkr√©tan az 1929-es nagy vil√°ggazdas√°gi v√°ls√°gra utal. Ezt a ‚Äěforradalomnak" nevezett p√©nz√ľgyi √∂sszeoml√°st a Federal Reserve mag√°np√©nzkartell, amely az amerikai alkotm√°nnyal ellent√©tesen t√∂lti be az Egyes√ľlt √Āllamok k√∂zponti bankj√°nak a szerep√©t, valamint a Bank of England, amely Nagy-Britannia formailag √°llami, val√≥j√°ban teljesen mag√°nellenŇĎrz√©s alatt √°ll√≥ k√∂zponti bankja, egy√ľttesen robbantotta ki - D. J.) nemcsak ez az uzsoraszerŇĪ c√©lja volt, hogy a p√©nz hatalm√°t n√∂velje, sokkal t√∂bbet akart. A p√©nz hatalm√°t, j√≥llehet politikai hatalom, eddig mindig csak indirekt m√≥don gyakorolt√°k
- most azonban k√∂zvetlen hatalomm√° akarj√°k v√°ltoztatni. Az az ember, akin kereszt√ľl ezt gyakorolni akarj√°k, Franklin Delano Roosevelt. Meg√©rtette? Jegyezze meg. ebben az √©vben, 1929-ben, az amerikai forradalom elsŇĎ √©v√©ben, febru√°rban hagyja el Trockij Oroszorsz√°got. A tŇĎzsde csŇĎdje pedig okt√≥berben k√∂vetkezik be. Hitler p√©nz√ľgyi t√°mogat√°s√°t 1929 j√ļlius√°ban enged√©lyezik. Gondolja, hogy mindez csupa v√©letlen? Hoovet n√©gy √©v√©t arra haszn√°lj√°k fel, hogy a hatalom megragad√°s√°t elŇĎk√©sz√≠ts√©k az Egyes√ľlt √Āllamokban √©s Oroszorsz√°gban. Ott p√©nz√ľgyi forradalommal, itt h√°bor√ļval √©s az azt k√∂vetŇĎ veres√©g elŇĎid√©z√©s√©vel... Szolg√°lhat √∂nnek t√∂bb bizony√≠t√≥ erŇĎvel egy j√≥ reg√©ny?
De meg fogja √©rteni, hogy egy ilyen m√©retŇĪ tervhez rendk√≠v√ľli emberre van sz√ľks√©g, az Egyes√ľlt √Āllamok v√©grehajt√≥ hatalm√°nak a vezetŇĎjek√©nt, amely arra rendeltetett, hogy szervezŇĎ √©s meghat√°roz√≥ erŇĎv√© v√°lj√©k: ez az ember Franklin Delano Roosevelt volt √©s vele egy√ľtt feles√©ge, Eleanor Roosevelt. Engedje meg, hogy megjegyezzem, hogy ez a biszexualit√°s nem ir√≥nia, ker√ľlni kell az egyenlŇĎtlens√©geket.
Kuz:Roosevelt ‚ÄěAzok" k√∂z√ľl val√≥?
Rak Nem tudom, hogy ‚ÄěAzok" k√∂z√ľl val√≥-e, vagy csak engedelmeskedik nekik. De van ennek jelentŇĎs√©ge? Azt hiszem, tudat√°ban van megb√≠zat√°s√°nak, de nem tudom pontosan megmondani, hogy zsarol√°ssal k√©sztett√©k-e engedelmess√©gre, vagy ŇĎ maga is a vezetŇĎs√©ghez tartozik? Mindenesetre teljes√≠ti feladat√°t, v√©ghezviszi azt az akci√≥t, amellyel megb√≠zt√°k, m√©ghozz√° a legteljesebb lelkiismeretess√©ggel. Ne k√©rdezzen tov√°bb, nem tudok t√∂bbet.
Kuz: Abban az esetben, ha elhat√°rozz√°k a Kremlben, hogy Joseph Davieshez fordulnak ‚ÄĒ milyen form√°t aj√°nlana?
Rak ElŇĎsz√∂r a szem√©lyt kell helyesen kiv√°lasztani. Egy olyan, mint a Baron, haszn√°lhat√≥ lenne. √Čl m√©g?
[Joseph E. Davies √≠rja Moszkvai jelent√©s (Anonymus Kiad√≥, Budapest 1945) c√≠mŇĪ munk√°j√°nak 82. oldal√°n, hogy 1937. febru√°r 17-√©n az amerikai nagyk√∂vet ‚ÄĒ vagyis maga Davies ‚ÄĒ Henderson √©s Kennan amerikai diplomat√°k jelenl√©t√©ben vend√©g√ľl l√°tta ‚ÄěB√°r√≥" Steigert, ‚ÄěBaront", akirŇĎl tudt√°k, hogy a Kreml bizalmasa. Steiger v√©lem√©nye szerint a Szovjetuni√≥ mindenn√©l jobban v√°gyik a b√©k√©re √©s ez√©rt tal√°n m√©g egy Hitlerrel k√∂tendŇĎ egyezm√©ny nagy √°r√°t is megfizetn√©. M√°snap, febru√°r 18-√°n Davies feljegyzi a napl√≥j√°ban, hogy √©rdekes adatokat hallott ‚ÄěB√°r√≥" Steiger m√ļltj√°r√≥l. Atyja ukrajnai n√©met bev√°ndorl√≥ volt. Csal√°dj√°nak megengedt√©k, hogy Sv√°jcba t√°vozzon, de a fi√ļt mintegy t√ļszk√©nt visszatartott√°k. Az id√©zett mŇĪ 82. √©s 83. oldal√°n olvashat√≥, hogy Daviest visszaeml√©kez√©sei √≠r√°sakor meglepte Steiger k√∂zl√©seinek feltŇĪnŇĎ pontoss√°ga. Steiger szem√©lyis√©g√©t Moszkv√°ban titokzatoss√°g √∂vezte. Hivatalos √°ll√°sa szerint a Kult√ļrhivatal fŇĎn√∂ke volt. De Davies szerint ez csak val√≥s√°gos feladatainak leplez√©s√©re szolg√°lt. Nyilv√°n az √∂sszek√∂tŇĎ szerep√©t t√∂lt√∂tte be a Kreml √©s a diplom√°ciai test√ľlet k√∂z√∂tt √©s feladata fŇĎk√©nt abban √°llott, hogy a Kreml √©s a diplom√°ciai test√ľlet k√∂z√∂tt lehetŇĎv√© tegye a kapcsolatok ki√©p√≠t√©s√©t a K√ľl√ľgyi N√©pbiztoss√°g megker√ľl√©s√©vel. Amikor Davies vend√©g√ľl l√°tta a ‚ÄěB√°r√≥t", az eb√©d ut√°n f√©lrevonta √©s megk√©rdezte tŇĎle, mik√©ppen maradhatott a hely√©n, tekintve a folyamatban l√©vŇĎ tisztogat√°sokat. Steiger sokatmond√≥an megvonta a v√°ll√°t. Davies √≠gy folytatja napl√≥bejegyz√©s√©t: ‚ÄěSteigert nem csalta meg elŇĎ√©rzete. Valamivel k√©sŇĎbb egy este a korm√°ny az √ļj opera megnyit√≥ elŇĎad√°s√°ra h√≠vott meg benn√ľnket a c√°ri p√°holyba. Steiger is a megh√≠vottak k√∂z√∂tt volt. ElŇĎad√°s ut√°n Steiger Ekay l√°nyomat, Ms. Wells Stanley-t √©s Joan Richardsont t√°nccal egybek√∂t√∂tt friss√≠tŇĎre h√≠vta a Hotel Metropol helyis√©g√©be. Ňźk besz√©lt√©k el, hogy kev√©ssel √©jf√©l elŇĎtt, amikor mindny√°jan az asztal k√∂r√ľl √ľltek, k√©t civil ruh√°s ember √°llt Steiger h√°ta m√∂g√© √©s az egyik megkopogtatta a v√°ll√°t. Vel√ľk ment, miut√°n kimentette mag√°t. Azt mondotta, hamarosan visszat√©r. Sohasem j√∂tt vissza √©s az√≥ta sem l√°tt√°k."
Joseph E. Davies, aki nemcsak Franklin Delano Roosevelt eln√∂k bar√°tja volt, de bensŇĎs√©ges bar√°ti viszony fŇĪzte Edward Mandell House ezredeshez is, aki Wilson eln√∂k √°rny√©kak√©nt val√≥j√°ban a Feh√©r H√°zat ir√°ny√≠totta a nemzetk√∂zi p√©nz√ľgyi k√∂z√∂ss√©g megb√≠z√°s√°b√≥l Wilson eln√∂ks√©g√©nek teljes ideje alatt.
Rakovszkij teh√°t ‚ÄěBaron" alatt Steigert √©rtette, de m√°r a b√∂rt√∂nben is sejthette, hogy idŇĎk√∂zben Steiger is a tisztogat√°sok √°ldozat√°v√° v√°lhatott. Ez√©rt aj√°nlotta v√©g√ľl is, hogy Kuzmin t√°bornok √©s kremli fŇĎn√∂kei kiv√©telesen k√∂zveden√ľl Joseph E. Davies amerikai nagyk√∂vethez forduljanak.]
Kuz: Nem tudom.
Rak: J√≥. A szem√©ly kiv√°laszt√°sa az √∂n dolga marad. K√∂vet√ľknek bizalmat √©s .diszkr√©ci√≥t kell mutatnia. A legjobb, ha √°lc√°zva ellenz√©kinek t√ľnteti fel mag√°t. A besz√©lget√©st √ľgyesen szŇĎve arra kell ir√°ny√≠tania, hogy az √ļn. eur√≥pai demokr√°ci√°k sz√∂vets√©g√ľkkel a Szovjetuni√≥t a nemzetiszocializmussal szemben √°ll√≥ helyzetbe hozz√°k. Azaz, hogy a Szovjetuni√≥ az angol √©s a francia imperializmussal, k√©t val√≥di imperializmussal sz√∂vetkezzen egy potenci√°lis imperializmussal szemben. A besz√©lget√©s egy r√©sze arra szolg√°lna, hogy a Szovjetuni√≥ helytelen √°ll√°spontj√°t a demokr√°ci√°k szint√©n helytelen √°ll√°spontj√°val hasonl√≠tan√° √∂ssze... Az amerikai demokr√°cia is, √ļgy l√°tszik, arra van szor√≠tva, hogy megv√©djen egy belsŇĎ demokr√°ci√°t Franciaorsz√°gban √©s Angli√°ban, hogy ily m√≥don fenntartson egy gyarmatos√≠t√≥ imperializmust. (Rakovszkij itt arra utal hogy a legr√©gibb eur√≥pai demokr√°ci√°k egyben kizs√°km√°nyol√≥ gyarmati birodalmak fenntart√≥i is, vagyis imperialista hatalmak ‚ÄĒ D. J.) Amint l√°tja, a k√©rd√©st igen szil√°rd logikai alapokra lehet helyezni.
Az azt√°n m√°r gyerekj√°t√©k, hogy a feltev√©st cselekedett√© form√°lja az ember. Ha sem a Szovjetuni√≥nak, sem az Egyes√ľlt √Āllamoknak nem fŇĪzŇĎdik √©rdeke az eur√≥pai imperializmus fennmarad√°s√°hoz, akkor a vita a szem√©lyes uralom k√©rd√©s√©re zsugorodik. Ideol√≥giailag, politikailag √©s gazdas√°gilag azonban haszn√°ra lenne Oroszorsz√°gnak √©s Amerik√°nak az eur√≥pai gyarmati imperializmus sz√©trombol√°sa. Teljesen mindegy, hogy k√∂zvetve vagy k√∂zvetlen√ľl, de az Egyes√ľlt √Āllamoknak m√©g ink√°bb a haszn√°ra lenne.
Ha Eur√≥pa minden erej√©t elveszti egy √ļj h√°bor√ļban, akkor Anglia a brit birodalom angol nyelv√©vel azonnal az Egyes√ľlt √Āllamok fel√© gravit√°l√≥dik, minthogy ez politikailag √©s gazdas√°gilag sz√ľks√©gszerŇĪ.
Ha eljutottak id√°ig, akkor egy-k√©t nap sz√ľnetet lehet beiktatni. Azt√°n, ha hat√°s mutatkozik, lehet tov√°bb t√∂rni elŇĎre. Hitler agresszi√≥t k√∂vet el, b√°rmilyet, l√©nyeg√©t tekintve agresszor, ebben nem lehet t√©vedni. Azt√°n tov√°bb lehet k√©rdezni. Milyen k√∂z√∂s magatart√°st vegyen fel az Egyes√ľlt √Āllamok √©s a Szovjetuni√≥ egy h√°bor√ļval szemben, amely mindig imperialist√°k k√∂z√∂tti h√°bor√ļ - teljesen mindegy, milyen okb√≥l t√∂rt ki! - egyik oldalon azok √°llnak, akik tulajdonnal b√≠rnak, a m√°sikon azok, akik a tulajdon birtokl√°s√°ra t√∂rekednek. De hogy semleges maradhasson valaki, az nem csak a saj√°t akarat√°t√≥l f√ľgg, hanem az agresszort√≥l is.
A semlegess√©g biztons√°ga csak akkor √°ll fenn, ha az agresszor a semleges √°llam megt√°mad√°s√°ban nem l√°t elŇĎnyt, vagy a t√°mad√°st nem tudja kivitelezni. Ebben az esetben vil√°gos, hogy az agresszor egy m√°sik nemzetet t√°mad meg, term√©szetesen akkor is egy imperialist√°t. Azt√°n tov√°bb kell folytatni. Biztons√°gi √©s mor√°lis okokb√≥l azt kell tan√°csolni, hogy ha az imperialist√°k k√∂z√∂tt az √∂ssze√ľtk√∂z√©s nem t√∂r ki mag√°t√≥l, akkor azt elŇĎ kell id√©zni.
√Čs ha m√°r ez az elm√©let elfogad√°sra ker√ľl ‚ÄĒ hogyne fogadn√°k el! ‚ÄĒ, akkor a gyakorlati teendŇĎkben kell megegyezni, ami eg√©szen mechanikus √ľgy. Itt a k√∂vetkezŇĎ lehet a menetrend.
1. Egyezmény Hitlerrel Csehszlovákia és Lengyelország felosztásáról, de leginkább az utóbbiéról.
2. Hitler el fogja fogadni. Ha Hitler otthonos a bl√∂ffel val√≥ h√≥d√≠t√°si j√°t√©kban, azt, hogy a Szovjetuni√≥val egy√ľtt vegyen el valamit, csalhatatlan garanci√°nak fogja tartani arra, hogy a demokr√°ci√°k t√°rgyaljanak vele. Nem lesz k√©pes arra, hogy higgyen fenyegetŇĎ szavaiknak, mert tudja, hogy a legt√∂bb h√°bor√ļs f√©l egyidejŇĪleg a leszerel√©s√©rt l√©p fel, √©s hogy leszerel√©si sz√°nd√©kuk val√≥di.
3. A demokr√°ci√°k Hitlert, √©s nem Szt√°lint fogj√°k megt√°madni. N√©peiknek pedig azt fogj√°k mondani, hogy b√°r mindkettŇĎ egyform√°n bŇĪn√∂s az agresszi√≥ban √©s Lengyelorsz√°g feldarabol√°s√°ban, strat√©giailag √©s ut√°np√≥tl√°si okokb√≥l azonban arra k√©nyszer√ľltek, hogy egyenk√©nt verj√©k meg ŇĎket. ElŇĎsz√∂r Hitlert, azt√°n Szt√°lint.
Kuz: √Čs ŇĎk nem fognak benn√ľnket az igazs√°g eszk√∂z√©vel becsapni?
Rak: Hogy csapn√°nak be? Nem marad meg Szt√°linnak az a v√°laszt√°si szabads√°ga, hogy a sz√ľks√©ges m√≥don t√°mogassa Hitlert? Nem hagyjuk-e meg neki azt a lehetŇĎs√©get, hogy a kapitalist√°k k√∂z√∂tti h√°bor√ļt az utols√≥ emberig √©s az utols√≥ idŇĎpontig teljes m√©rt√©kben elh√ļzza? Mivel t√°madn√°k meg Szt√°lint? M√°r a belsŇĎ kommunista forradalommal is el√©g tennival√≥juk lesz a kapitalista √°llamoknak.
Kuz: De ha Hitler gyorsan gyŇĎzedelmeskedik? Ha ŇĎ is, mint Nap√≥leon, eg√©sz Eur√≥p√°t mozg√≥s√≠tja a Szovjetuni√≥ ellen?
Rak Ez leheteden! Elfelejt egy igen fontos t√©nyezŇĎt, az Egyes√ľlt √Āllamok l√©t√©t Nem term√©szetes-e az, hogy az USA Szt√°lint ut√°nozza, √©s a maga r√©sz√©rŇĎl a demokratikus n√©peket t√°mogassa? Ha az ‚Äě√≥ra j√°r√°sa ellen" hagyj√°k hatni ezt a k√©tf√©le seg√≠ts√©gny√ļjt√°st, √ļgy csalhatatlanul biztos√≠tani tudj√°k a h√°bor√ļ elh√ļz√°s√°t
Kuz: √Čs Jap√°n?
Rak: Nincs m√°r el√©g baja K√≠n√°val? Szt√°lin majd k√©szs√©gesen garant√°lja neki, hogy ‚Äěnem k√∂vet el ellene intervenci√≥t". A Jap√°nok hajlanak az √∂ngyilkoss√°gra, de nem olyan nagyon, hogy egyidejŇĪleg t√°madj√°k meg a Szovjetuni√≥t √©s az Egyes√ľlt √Āllamokat. Van m√©g ellenvet√©se?
Kuz: Nincs. Ha tŇĎlem f√ľggne, ez m√°r el√©g bizony√≠t√©k lenne. De gondolja, hogy az amerikai k√∂vet...?
Rak: .. .elhiszi? Nem engedtek vele besz√©lni, de figyelembe kell venni egy r√©szletet - Davies kinevez√©s√©t 1936-ban hozt√°k nyilv√°noss√°gra. T√©telezz√ľk fel, hogy Roosevelt m√°r kor√°bban tervezte √©s szorgalmazta diplom√°ciai k√ľldet√©s√©t. Ismerj√ľk a k√∂r√ľlm√©nyeket √©s az idŇĎt, amely egy k√∂vet hivatalos kinevez√©s√©hez sz√ľks√©ges. Teh√°t k√∂r√ľlbel√ľl augusztusban meg kellett, hogy egyezzenek a kinevez√©s√©ben. Ugyanakkor mi t√∂rt√©nt 1936 augusztus√°ban? Akkor lŇĎtt√©k agyon Zinovjevet √©s Kamenyevet. Esk√ľdni mern√©k, hogy kinevez√©s√©nek az az egyeden oka, hogy lefektesse ‚ÄěAzok" √ļj politik√°j√°t Szt√°linnal szemben. Igen. A leghat√°rozottabban √≠gy gondolom. Daviesnek aggodalommal kellett l√°tnia, hogyan esnek el az ellenz√©k vezetŇĎi, egyik a m√°sik ut√°n, az egym√°st k√∂vetŇĎ p√°rttisztogat√°sok sor√°n. Tudja, hogy jelen volt a Radek elleni peren?
Kuz: Igen!
Rak: √Ėn szokta l√°tni ŇĎt! Besz√©ljen vele! M√°r hossz√ļ h√≥napok √≥ta v√°rja.
Kuz: Ma √©jszaka be kell fejezn√ľnk. De mielŇĎtt elv√°lunk, valamivel t√∂bbet akarok tudni. Tegy√ľk fel, hogy minden igaz, amit √∂n mondott, √©s teljes sikerrel megval√≥s√≠that√≥. Akkor ‚ÄěAzok" bizonyos felt√©teleket fognak √°ll√≠tani. Ki tudn√° tal√°lni, hogy mik lesznek ezek a felt√©telek?
Rak: Nem neh√©z kital√°lni. Az elsŇĎ az lesz, hogy fel kell hagyni a kommunist√°k kiv√©gz√©s√©vel, pontosabban a trockist√°k√©val ahogy benn√ľnket neveznek. Azt√°n n√©h√°ny befoly√°si √∂vezetet fognak meg√°llap√≠tani ‚ÄĒ hogy is mondjam? Megh√ļzz√°k azokat a hat√°rokat, amelyek a form√°lis kommunizmust elv√°lasztj√°k a val√≥dit√≥l. L√©nyeg√©ben nem lesz t√∂bb. Azt√°n az √≠g√©retrŇĎl fognak t√°rgyalni a terv idŇĎtartam√°ra. M√©g meg fogj√°k √©lni, p√©ld√°ul azt a paradoxont, hogy egy sor ember, Szt√°lin ellens√©gei, seg√≠teni fogj√°k ŇĎt, √©s ezek nem lesznek se prolet√°rok, se hivat√°sos k√©mek. A t√°rsadalom minden r√©teg√©ben, m√©g a legmagasabban is, t√°madnak majd ‚Äěb√°tor" emberek, akik Szt√°linnak ezt a form√°lis kommunizmus√°t t√°mogatni fogj√°k, amikor a re√°lkommunizmusb√≥l az objekt√≠v kommunizmusba megy √°t. Meg√©rtett?
Kuz: Egy kiss√©. De a dolgot olyan hom√°lyos szŇĎrsz√°lhasogat√°sba rejti...
Rak: Mivel be kell fejezn√ľnk, csak √≠gy fejezhetem ki magam. Majd megl√°tjuk, hogy seg√≠thetek-e m√©g meg√©rteni. Ismeretes, hogy a marxizmust hegelianizmusnak is nevezik. A k√©rd√©st √≠gy √°br√°zolt√°k vulg√°risan. Hegel idealizmusa vulg√°ris alkalmazkod√°s Spinoza term√©szetes miszticizmus√°nak durva nyugati √©rtelmez√©s√©hez. ‚ÄěAzok" spinozist√°k, de tal√°n √©rv√©nyes az ellenkezŇĎje is ‚ÄĒ a spinozizmus egyenlŇĎ ‚ÄěAzokkal". √Čs az eg√©sz csak a korszaknak megfelelŇĎ v√°ltozat, ‚ÄěAzok" saj√°t, sokkal r√©gebbi √©s magasabb filoz√≥fi√°ja sz√°m√°ra... Teh√°t Marx, mint hegeli√°nus, √©s ez√©rt, mint spinozista, hŇĪtlen lett hit√©hez, de csak idŇĎlegesen √©s taktikai okokb√≥l.
Nem √ļgy van, hogy a marxizmus az√©rt sz√°llt s√≠kra, hogy az ellent√©t megsemmis√≠t√©s√©vel szint√©zis j√∂jj√∂n l√©tre? A t√©zis √©s antit√©zis integr√°ci√≥j√°val, mint szint√©zissel, val√≥s√°g keletkezik: igazs√°g, a szubjekt√≠v √©s objekt√≠v z√°r√≥akkordj√°ban. Moszkv√°ban kommunizmus ‚ÄĒ New Yorkban kapitalizmus: t√©zis √©s antit√©zis. Analiz√°lja mindkettŇĎt! Moszkva: szubjekt√≠v kommunizmus √©s objekt√≠v kapitalizmus, vagyis √°llamkapitalizmus. New York: szubjekt√≠v kapitalizmus √©s objekt√≠v kommunizmus. Val√≥di szint√©zis, igazs√°g: nemzetk√∂zi p√©nzvil√°g = kapitalizmus - kommunizmus. S mind ‚ÄěAzok√©".

Ezekkel a szavakkal ‚ÄĒ a k√©sŇĎbbi konvergenciaelm√©let l√°tnoki megelŇĎlegez√©s√©vel ‚ÄĒ fejezŇĎdik be a Rakovszkij 1938. janu√°r 26-r√≥l janu√°r 27-re virrad√≥lag tartott √©jszakai kihallgat√°s√°r√≥l k√©sz√≠tett jegyzŇĎk√∂nyv. A kihallgat√°st teljes eg√©sz√©ben r√∂gz√≠tette az NKVD technikusa. ErrŇĎl a hangfelv√©telrŇĎl k√©sz√ľlt az a francia √©s orosz √≠r√°sos v√°ltozat, k√©sŇĎbb pedig a spanyol, angol √©s n√©met ford√≠t√°s, amelyrŇĎl viszont az itt k√∂z√∂lt magyar ford√≠t√°s k√©sz√ľlt.

Dr, Landovszkij feljegyzései a kihallgatás után

Hrisztyian Georgijevics Rakovszkij kihallgat√°sa hat √≥r√°n √°t tartott Landovszkij a kihallgat√°s folyam√°n m√©g egyszer adott a k√ľl√∂nleges k√°b√≠t√≥szerbŇĎl Rakovszkijnak. A drog nyilv√°nval√≥an hatott, noha dr. Landovszkij csak bizonyos √©l√©nk√≠tŇĎ t√ľneteket volt k√©pes megfigyelni. Az ideg- √©s elmegy√≥gy√°sz Landovszkijnak az volt a v√©lem√©nye, hogy drogok n√©lk√ľl is, vagyis teljesen norm√°lis √°llapotban, Rakovszkij hasonl√≥ m√≥don besz√©lt volna. A p√°rbesz√©d t√©m√°ja a szakter√ľlet√©hez tartozott √©s szenved√©lyesen ki√°llt √°ll√°spontja mellett. Landovszkij megjegyzi saj√°t mag√°nak, hogyha mindaz igaz, amirŇĎl a fogoly trockista bolsevikvezetŇĎ besz√©lt, akkor nagyon hat√°sosan k√≠s√©relte meg elgondol√°sainak √©s strat√©giai terv√©nek a gyŇĎzelemre seg√≠t√©s√©t. Ha viszont nem igaz, amirŇĎl sz√≥lt, akkor rendk√≠v√ľli k√©pzelŇĎerŇĎvel rendelkezik, s csod√°latos manŇĎvert hajtott v√©gre az√©rt, hogy megmentse az √©let√©t
Landovszkij √ļgy gondolta, hogy nagyon is fontos volt mindaz, amit hallott. Nem volt el√©g t√°j√©kozott ebben az ir√°nyban, s √≠gy nem tudta teljes m√©rt√©kben meg√©rteni mindannak a horderej√©t √©s egyetemess√©g√©t, ami elhangzott Amikor Rakovszkij a t√©ma legfontosabb r√©sz√©t √©rintette, Landovszkij √ļgy √©rezte mag√°t, mint amikor √©let√©ben elŇĎsz√∂r k√©sz√≠tettek r√≥la r√∂ntgenfelv√©telt. Szemein akkor elmos√≥d√≥, diff√ļz √©s s√∂t√©t foltokat l√°tott, azonban olyasmit, ami valami val√≥s√°gosat t√ľkr√∂z√∂tt. Valami k√≠s√©rtetszerŇĪ jelent meg. Koordin√°lnia kellett az alakj√°t √©s a mozg√°sait, a k√∂lcs√∂nhat√°sokat √©s akci√≥kat eg√©szen addig a fokozatig, amikor m√°r a logikai intu√≠ci√≥ seg√≠ts√©g√©vel lehets√©gess√© v√°lik az √∂sszef√ľgg√©sek helyes felm√©r√©se. √ďr√°kon √°t figyelhette ‚Äěa forradalom vil√°gm√©retŇĪ r√∂ntgenk√©p√©t". Lehets√©ges, hogy r√©szben kudarcot vallott, eltorzult a k√∂r√ľlm√©nyeknek √©s a szem√©lyeknek betudhat√≥an, akik ezt a forradalmat megjelen√≠tett√©k. Meg√©rtette: Nemhi√°ba tekintik erk√∂lcs√∂snek a hazugs√°got, a sz√≠nlel√©st √©s a f√©lrevezet√©st a forradalmi k√ľzdelemben. Rakovszkij szenved√©lyes √©s nagy mŇĪvelts√©gŇĪ dialektikus, kiv√°l√≥ sz√≥nok, de mindenekfelett fanatikus forradalm√°r.

Landovszkij t√∂bbsz√∂r is √°tolvasta az elhangzott p√°rbesz√©det, √©s egyre ink√°bb √ļgy √©rezte, hogy ebben a vonatkoz√°sban nincs kellŇĎ felk√©sz√ľlts√©ge. Valami, ami eddig sz√°m√°ra √©s a vil√°g sz√°m√°ra is igaznak ‚ÄĒ nyilv√°nval√≥ √©s sziklaszil√°rd val√≥s√°gnak ‚ÄĒ l√°tszott, s amelyen a t√°rsadalmi rend √°lland√≥s√°ga nyugszik, egyszerre csak sŇĪrŇĪ k√∂dd√© v√°ltozott. √ögy tŇĪnt neki, hogy hatalmas √©s l√°thatatlan erŇĎk ellentmond√°st nem tŇĪrŇĎ sz√ľks√©gszerŇĪs√©ggel, mindennel szembeszeg√ľlnek, ravaszul √©s egyben ti√°ni m√≥don, hasonl√≥an a m√°gneshez, az elektromoss√°ghoz √©s a f√∂ld vonz√≥erej√©hez. E nem mindennapi leleplez√©s k√∂zepette Landovszkij kŇĎkorszakbeli ŇĎsembernek √©rezte mag√°t, akinek a feje m√©g tele van a term√©szet jelens√©geivel kapcsolatos primit√≠v babon√°kkal, √©s egyszer csak, egyik napr√≥l a m√°sikra, a mai P√°rizs k√∂zep√©n tal√°lja mag√°t. Landovszkij azonban m√©g egy ilyen ŇĎsembern√©l is k√°bultabbnak √©rezte mag√°t.

Amikor ism√©telten √°tr√°gta mag√°t a sz√∂vegen, gyakran nem √©rtett egyet az olvasottakkal. ElŇĎsz√∂r arr√≥l volt meggyŇĎzŇĎdve, hogy mindaz, amirŇĎl Rakovszkij besz√©lt, csup√°n rendk√≠v√ľli k√©pzelŇĎerej√©nek a term√©ke volt. De amikor meggyŇĎzte mag√°t, hogy j√°t√©kszerr√© v√°lt a novella√≠r√≥k egyik legnagyobbj√°nak a kez√©ben, nem tal√°lt el√©g erŇĎt, logikai √©sszerŇĪs√©get √©s kiemelkedŇĎ szem√©lyis√©geket, akik meg tudt√°k volna magyar√°zni a forradalom gigantikus elŇĎrehalad√°s√°t. Landovszkij bevallotta √∂nmag√°nak, ha teh√°t csup√°n olyan erŇĎk √©s szem√©lyek vettek r√©szt ebben a folyamatban, amelyek √©s akik a hivatalos t√∂rt√©net√≠r√°sban szerepelnek, akkor is ki kellene jelenteni, hogy az √≠gy √©rtelmezett forradalom a forradalmi kommunizmus √©s a forradalmi p√©nzuralom l√©nyegi azonoss√°ga - a t√∂rt√©nelem csod√°ja.

Szó szerint ezt jegyezte fel Landovszkij:

‚ÄěAmikor Rakovszkijt hallgattam, akaratlanul is be kellett vallanom, hogy egy kis csoporthoz tartoz√≥ zsid√≥k, akik Londonb√≥l emigr√°ltak, v√©ghezvitt√©k a forradalomnak azt a 'k√≠s√©rtetj√°r√°s√°t', amelyre Marx sz√≥l√≠tott fel a Kommunista Ki√°ltv√°ny elsŇĎ mondataiban, √©s el√©rt√©k, hogy m√°ra gigantikus val√≥s√°gg√° √©s egyetemes fenyeget√©ss√© v√°ljon. Vajon igaz-e, vagy se, amit Rakovszkij mondott, s vajon a kommunizmus titka √©s val√≥di ereje t√©nyleg a nemzetk√∂zi p√©nztŇĎk√©ben lenne? Sz√°momra mag√°t√≥l √©rtetŇĎdŇĎ igazs√°g volt az, hogy Marx, Lenin, Trockij √©s Szt√°lin szem√©lye nem ele gendŇĎ magyar√°zat mindarra, ami t√∂rt√©nik. A k√©rd√©s az, hogy val√≥s√°gosak-e vagy csak a fant√°zia sz√ľlem√©nyei azok az emberek, akiket Rakovszkij 'Azoknak' nevez szinte vall√°sos √°h√≠tattal a hangj√°ban? De ha 'Azok' nem l√©teznek, akkor azt kell r√≥luk mondanom, amit Voltaire mondott IstenrŇĎl: 'Ki kell tal√°lni' ŇĎket, minthogy csak ebben az esetben magyar√°zhatjuk meg a vil√°gm√©retŇĪ forradalom l√©tez√©s√©t, m√©reteit √©s erej√©t."

Landovszkij √ļgy l√°tta, hogy neki nincs rem√©nye arra, hogy megtudja a bizonyoss√°got A k√∂r√ľlm√©nyei olyanok, hogy nem sok es√©lye van a t√ļl√©l√©sre. De feltette a k√©rd√©st √∂nmag√°nak: Tal√°n az eur√≥pai polg√°ri √°llamok √∂ngyilkoss√°ga (amelyrŇĎl Rakovszkij besz√©lt, √©s amelyrŇĎl bizony√≠totta, hogy elker√ľlhetetlen) lenne az ŇĎ sz√°m√°ra is (aki imm√°ron be lett avatva a titokba) a d√∂ntŇĎ √©s v√©gleges bizony√≠t√©k?

Visszat√©rve az 1938. janu√°r 27-√©hez, a kihallgat√°s v√©gezt√©vel az ŇĎr√∂k elvezett√©k Rakovszkijt a z√°rk√°j√°ba, mik√∂zben Gavril Kuzmin cs√∂ndben √ľlt mag√°ba m√©lyedve. Landovszkij is elmer√ľlt a gondolataiban √©s √ļgy n√©zett r√°, hogy szinte nem l√°tta ŇĎt. A vil√°gr√≥l alkotott eddigi fogalmai elvesz√≠tett√©k az √©rtelm√ľket Ekkor k√©rdezte tŇĎle Kuzmin, hogy mi a v√©lem√©nye minderrŇĎl. Landovszkij azt v√°laszolta, hogy nem tudja. Nyomban hozz√°tette, hogy Rakovszkijt lenyŇĪg√∂zŇĎ embernek tal√°lta, √©s ha hamis√≠t√°ssal √°llnak szemben, akkor is rendk√≠v√ľli az, amit mondott. B√°rhogyan n√©zik is, egy zsenivel √°llnak szemben.

Kuzmin t√°bornok a k√∂vetkezŇĎ megjegyz√©st tette:

‚ÄěHa van idŇĎnk, eszmecser√©t kell folytatnunk... mindig √©rdekel a k√≠v√ľl√°ll√≥ v√©lem√©nye. Most azonban √°llapodjunk meg a programunkban. Sz√ľks√©gem van √∂nre, mint hivat√°sos √©s szer√©ny emberre. Amit √∂n hallott, k√ľl√∂nleges feladatk√∂r√©bŇĎl kifoly√≥an lehet olyasmi, amit elf√ļj a sz√©l, de olyasvalami is, ami fontoss√°g√°ban minden m√°st fel√ľlm√ļlhat. Ebben az esetben a m√©rs√©kelt kifejez√©sek haszn√°°lata nem kiel√©g√≠tŇĎ. EbbŇĎl az ut√≥bbi lehetŇĎs√©gbŇĎl kiindulva az elŇĎvigy√°zatoss√°g arra k√©nyszer√≠t, hogy korl√°tozzam azon szem√©lyeknek a sz√°m√°t, akik errŇĎl tudnak. Pillanatnyilag csak mi ketten tudjuk, mi hangzott el. Az, aki a hangr√∂gz√≠tŇĎ berendez√©st kezelte, nem tud franci√°ul. Nem az √©n szesz√©lyem volt, hogy nem oroszul besz√©lt√ľnk R√∂viden: h√°l√°s leszek, ha √∂n lesz a ford√≠t√≥. Pihenjen n√©h√°ny √≥r√°t Kiadom a sz√ľks√©ges utas√≠t√°sokat √ļgy, hogy a technikus meg√°llapodik √∂nnel az idŇĎben, √©s √∂nnek le kell ford√≠tania, √©s le kell √≠rnia a besz√©lget√©st olyan gyorsan, ahogyan csak lehets√©ges, amit azt√°n a technikus hangszalagra r√∂gz√≠t, hogy meghallgathassa. Ez kem√©ny munka. √Ėn nem haszn√°lhat √≠r√≥g√©pet, √©s a magnetofonnak nagyon lassan kell forognia. Amikor elk√©sz√ľlt a francia v√°ltozattal, el fogom olvasni. N√©h√°ny megjegyz√©s √©s ut√≥irat sz√ľks√©ges lesz, ezeket majd hozz√°teszem. Tud √∂n g√©p√≠rni?"

Landovszkij azt v√°laszolta, hogy csak nagyon lassan √©s k√©t ujjal. ‚ÄěMajd elrendezz√ľk valahogy" ‚ÄĒ mondotta Kuzmin, √©s h√≠vta a techni
kust, akivel Landovszkij megállapodott: 11 órakor már hozzálátnak a
munkához. Mivel már reggel hét óra volt, elsietett, hogy néhány órát pinenjen. A feladathoz pontosan nekiláttak Landovszkij kis irodájában. A
ford√≠t√°sr√≥l k√©t m√°solat k√©sz√ľlt, Landovszkij azonban mag√°nak is k√©sz√≠tett
egy k√≥pi√°t. Az ut√≥kor Landovszkij √≠r√≥asztal√°nak a bel√ľlrŇĎl √ľreges l√°b√°ba
elrejtett titkos kópiából ismerhette meg Rakovszkij vallomását.
A t√∂rt√©nelmi t√©nyek alapj√°n biztons√°ggal √°ll√≠thatjuk, hogy Szt√°lin megfogadta Rakovszldj tan√°csait, √©s annak megfelelŇĎen alak√≠totta √°t a Kreml
politik√°j√°t Megk√∂t√∂tte a paktumot Hitlerrel √©s a II. vil√°gh√°bor√ļ majdnem
oontosan annak a forgat√≥k√∂nyvnek megfelelŇĎen zajlott le, ahogyan azt
Rakovszkij a kihallgat√°son felv√°zolta.

‚ÄěHangjukat hallottuk √©s nyelv√ľket meg√©rtett√ľk.."

Kuzmin és Landovszkij beszélgetése a kihallgatásról)
Kuzmin ŇĎszint√©n t√©pelŇĎd√∂tt, sŇĎt v√≠v√≥dott napokon, sŇĎt heteken kereszt√ľl. M√°r csak emiatt is tudni akarta az orvos v√©lem√©ny√©t. N√©h√°ny h√≥nap m√ļlva, amikor ism√©t tal√°lkoztak, megk√©rdezte tŇĎle, hogy mennyire eml√©kszik az elhangzottakra √©s milyen k√∂vetkeztet√©seket vont le belŇĎl√ľk?

Landovszkij (a tov√°bbiakban Land): Eg√©szen j√≥l eml√©kszem. Ne feledje, hogy √©n k√©tszer hallgattam meg ezt az eszmecser√©t. Azut√°n k√©tszer le is √≠rtam. √Čs m√©g le is ford√≠tottam. Megtudhatom, hogy kik azok az emberek, akiket Rakovszkij egyszerŇĪen csak ‚ÄěAzoknak" nevezett? Id√©zz√ľk sz√≥ szerint az orvos √©s a t√°bornok besz√©lget√©s√©t:

‚ÄěKuz : Megb√≠zom √∂nben, √©s ŇĎszint√©n megmondom, hogy nem tudjuk. Helyesebben, nem tudjuk pontosan, hogy kik is azok az ‚ÄěAzok", de az utols√≥ pillanatban sz√°mos dolog megerŇĎs√≠tette mindazt, amit Rakovszkij mondott. P√©ld√°ul igaznak bizonyult, hogy Hitlert a Wall Street bank√°rai finansz√≠rozt√°k. Sok minden m√°s is igaz. Ezekben a h√≥napokban, amelyekben nem tal√°lkoztam √∂nnel, olyan kutat√≥munk√°nak szenteltem az idŇĎmet, amely a Rakovszkij √°ltal adott inform√°ci√≥val kapcsolatos. Igaz, nem voltam k√©pes pontosan meg√°llap√≠tani, kik ezek a tekint√©lyes szem√©lyis√©gek, de t√©ny, hogy olyan k√∂rnyezet veszi k√∂r√ľl ŇĎket, amelyben megtal√°lhat√≥ak a p√©nzemberek, a politikusok, a tud√≥sok √©s m√©g a magas rang√ļ egyh√°zi szem√©lyek is. Vagyon √©s hatalom van jelen olyan szem√©lyekkel egy√ľtt, akik magas tiszts√©geket viselnek. Ha fel akarjuk m√©rni a helyzetŇĪket, akkor az eredm√©ny meglehetŇĎsen k√ľl√∂n√∂snek √©s megmagyar√°zhatatlannak tŇĪnik, legal√°bbis mindennapi fogalmaink f√©ny√©ben... N√©zeteik nagy hasonl√≥s√°got mutatnak a kommunista elk√©pzel√©sekkel, term√©szetesen nagyon k√ľl√∂n√∂s kommunista ide√°kkal. De hagyjuk most ezeket a k√©rd√©seket, jellegzetess√©geiket, politikai ir√°nyults√°gukat √©s arculatukat; objekt√≠ven, ahogyan azt Rakovszkij mondan√°, 'Azok' vakon ut√°nozz√°k Szt√°lint tetteikben √©s hib√°ikban, s t√©nylegesen, a kommunizmust √©p√≠tik. 'Azok' csaknem betŇĪ szerint k√∂vett√©k Rakovszkij tan√°cs√°t. Semmi konkr√©t jelt nem adtak, de nem is volt elutas√≠t√°s .. .ellenkezŇĎleg, 'Azok' nagy figyelmet szenteltek mindennek. Davies nagyk√∂vet gondosan c√©lzott az elm√ļlt perekre √©s m√©g olyan messzire is elment, hogy jelezte: igen j√≥ benyom√°st tenne az amerikai k√∂zv√©lem√©nyre, ha Rakovszkij amneszti√°ban r√©szes√ľlne a k√∂zelj√∂vŇĎben. Gondosan figyelt√©k ŇĎt a m√°rciusi t√°rgyal√°sok alatt, ami term√©szetes. A nagyk√∂vet szem√©lyesen volt jelen valamennyin. Nem engedt√ľk meg, hogy technikai szem√©lyzetet hozzon mag√°val, √©s √≠gy b√°rmif√©le kapcsolatot teremtsen a v√°dlottal. Davies nem hivat√°sos diplomata, √©s nem ismeri a specifikus technik√°kat. Megfigyel√©sre k√©nyszer√ľlt √©s v√©lem√©nyem szerint a szem√©vel pr√≥b√°lt kommunik√°lni. √ögy gondoljuk, hogy Rosenholtzban √©s Rakovszkijban tartotta a lelket Ez ut√≥bbi visszaigazolta a nagyk√∂vet √©rdeklŇĎd√©s√©t √©s bevallotta, hogy egy titkos szabadkŇĎmŇĪves jellel √ľdv√∂z√∂lte ŇĎt

jellel √ľdv√∂z√∂lte ŇĎt

√°n hajnalban fogtunk egy r√°di√≥√ľzenetet valamelyik rendk√≠v√ľl nagy erejŇĪ ad√≥√°llom√°sr√≥l: 'Amneszti√°t vagy n√∂vekszik a n√°ci vesz√©ly...' Ezt a rejtjelezett r√°di√≥√ľzenetet saj√°t londoni nagyk√∂vets√©g√ľnk titkos k√≥dj√°val tov√°bb√≠tott√°k. Meg kell √©rtenie, hogy ez valami rendk√≠v√ľli fontosat jelentett.

Land: De nem volt valóságos a fenyegetés?
Kuz: Hogyhogy nem?! M√°rcius 12-√©n fejezŇĎd√∂tt be a LegfelsŇĎbb B√≠r√≥s√°g t√°rgyal√°sa √©s este 9 √≥rakor kezdŇĎd√∂tt meg az √≠t√©lethozatal. Ugyanazon a napon, m√°rcius 12-√©n reggel 5.30-kor Hitler kiadta a parancsot g√©pes√≠tett hadoszt√°lyainak, hogy hatoljanak be Ausztri√°ba. Ez term√©szetesen csup√°n katonai d√≠szfelvonul√°s volt. ElegendŇĎ okot adott azonban ahhoz, hogy elgondolkodjunk rajta. Vagy olyan korl√°toltnak kellett volna lenn√ľnk, hogy Davies √ľdv√∂zleteit, a r√°di√≥programot, a rejtjelet, az inv√°zi√≥ egybees√©s√©t az √≠t√©lethozatallal, valamint Eur√≥pa hallgat√°s√°t csup√°n merŇĎ v√©letlenszerŇĪs√©geknek tekints√ľk? Nem! Fizikai val√≥s√°gukban nem l√°ttuk ‚ÄôAzokat‚Äô, de hangjukat hallottuk √©s nyelv√ľket meg√©rtett√ľk."

Foglaljuk √∂ssze Rakovszk√≠j fŇĎbb t√©teleit

A p√°rizsi b√©keszerzŇĎd√©sek √©s a versailles-i szerzŇĎd√©s, tov√°bb√° a N√©psz√∂vets√©g mind a forradalom - a vil√°gforradalmi folyamat, azaz a vil√°g√°llamhoz vezetŇĎ forradalmi kommunizmus √©s forradalmi p√©nzuralom ‚ÄĒ elŇĎfelt√©telei voltak. A versailles-i szerzŇĎd√©st kifejezetten √ļgy alkott√°k meg, hogy elŇĎseg√≠tse N√©metorsz√°g elszeg√©nyed√©s√©t, proletarializ√°l√≥d√°s√°t, a t√∂meges munkan√©lk√ľlis√©get √©s √©h√≠ns√©get, amelynek egy√ľttes hat√°sak√©nt gyŇĎznie kellett volna a kommunista forradalomnak N√©metorsz√°gban is Oroszorsz√°ghoz hasonl√≥an.

A P√©nz√ľgyi Internacion√°l√©, amit Rakovszkij Kapinternek nevezett, azt akarta, hogy Lev Trockij legyen Szovjet-Oroszorsz√°g dikt√°tora Szt√°lin helyett. Ez lehetŇĎv√© tette volna, hogy a P√©nz√ľgyi Internacion√°l√© k√∂zvetlen√ľl is a nemzetk√∂zi kommunista mozgalom ir√°ny√≠t√≥ja legyen. De a rendŇĎrzseninek bizonyult Szt√°lin mag√°hoz ragadta az abszol√ļt hatalmat. Az ŇĎ egyszem√©lyi diktat√ļr√°ja azonban m√°r t√ļl sok volt a P√©nz√ľgyi Internacion√°l√©nak. A P√©nz√ľgyi Internacion√°l√©, amely ma nemzetk√∂zi p√©nz√ľgyi k√∂z√∂ss√©gnek h√≠vja mag√°t, √ļgy gondolta, hogy Szt√°lin annyira a bonapartizmus √ļtj√°ra t√©rt, hogy form√°lisan is Oroszorsz√°g c√°rja lesz. A P√©nz√ľgyi Internacion√°l√© szem√©ben Szt√°lin legnagyobb bŇĪne az volt, hogy a forradalmat √©rtsd a nemzetk√∂zi bank√°rok vil√°guralm√°nak szervezett erŇĎszakkal t√∂rt√©nŇĎ elŇĎseg√≠t√©s√©t) al√°rendelte az √°llamnak ahelyett, hogy az √°llamot √°ll√≠totta volna a bank√°rok vil√°guralm√°nak szolg√°lat√°ba. De a P√©nz√ľgyi Internacion√°l√© att√≥l is tartott, hogy ha Szt√°lint idŇĎ elŇĎtt elpuszt√≠tja, akkor azzal a kommunizmust ‚ÄĒ saj√°t tal√°lm√°ny√°t ‚ÄĒ is, mint rendszert elpuszt√≠tja.

A p√©nzdiktat√ļra √©s a kommunista diktat√ļra ikertestv√©rek

Rakovszkij sz√≥haszn√°lat√°b√≥l kider√ľl, hogy kommunizmus alatt a nemzetk√∂zi p√©nz√ľgyi k√∂z√∂ss√©g diktat√≥rikus uralm√°t, illetve uralm√°nak az egyik lehets√©ges modellj√©t kell √©rteni. Ebben a hatalmi konstrukci√≥ban a nemzetk√∂zi bank√°rok a h√°tt√©rbŇĎl ir√°ny√≠tj√°k az objekt√≠ve szolg√°latukban √°ll√≥ kommunista vezetŇĎket, √©s rajtuk kereszt√ľl a kommunista √°llamot. A kommunista √°llam viszont erŇĎszakkal elveszi a t√°rsadalom teljes vagyon√°t Ezzel lehetŇĎv√© v√°lik az √∂n√°ll√≥ anyagi b√°zisukt√≥l megfosztott √°llampolg√°rok √∂nrendelkez√©s√©nek a korl√°toz√°sa, illetve felsz√°mol√°sa. A p√°rt√°llami diktat√ļra uralkod√≥csoportja az √°llampolg√°rok vagyon√°nak elv√©tel√©vel egy√ľtt kisaj√°t√≠tja mag√°nak az egyes emberek √©let√©vel val√≥ rendelkez√©st is az emberi jogok √©s a politikai szabads√°gjogok √∂nk√©nyes korl√°toz√°s√°val. A t√°rsadalom ny√≠ltan a kommunista diktat√ļr√°√©, ez ut√≥bbi pedig √°lc√°zva a nemzetk√∂zi bank√°rok√©.

Szemtan√ļi lehet√ľnk annak, hogy az 1989 ut√°ni rendszerv√°lt√°s eredm√©nyek√©nt egyre ink√°bb kibontakozik a nemzetk√∂zi bank√°rok ir√°ny√≠t√≥szerepe a vil√°g p√©nz√ľgyi, gazdas√°gi √©s politikai √©let√©ben. Az egykori kommunista vil√°grendszer orsz√°gaiban m√°r nem a mindenhat√≥ kommunista √°llam r√©v√©n teszik r√° a kez√ľket a t√°rsadalom vagyon√°ra, √©s nem rendŇĎri elnyom√°ssal tartj√°k f√ľgg√©sben az √°llampolg√°rokat Ma a kez√ľkben l√©vŇĎ p√©nzmonop√≥lium seg√≠ts√©g√©vel hajtj√°k uralmuk al√° a korm√°nyzatokat, √©s t√∂meges elad√≥s√≠t√°ssal valamint a gazdas√°gi f√ľgg√©s legv√°ltozatosabb eszk√∂zeivel ellenŇĎrzik a vagyont √©s az √°llampolg√°rok √©let√©t A globaliz√°ci√≥nak nevezett p√©nz√ľgyi forradalommal felsz√°molt√°k a polg√°ri demokr√°ci√°k szoci√°lis piacgazdas√°gon alapul√≥ j√≥l√©ti √°llam√°t, magukhoz ragadva a szuver√©n nemzet√°llamokt√≥l a legfontosabb uralmi eszk√∂zt: a gazdas√°gi √©s p√©nz√ľgyi hatalmat. A kommunista forradalomt√≥l a p√©nz√ľgyi forradalom vette √°t a staf√©tabotot A vil√°gforradalom gyŇĎzelm√©hez, a glob√°lis p√©nzdiktat√ļra vil√°g√°llam√°hoz (Rakovszkij sz√≥haszn√°lat√°val a kommunizmushoz) vezetŇĎ leghat√©konyabb eszk√∂z tov√°bbra is a h√°bor√ļ. Ez v√°ltozatlanul megmaradt ‚Äěa t√∂rt√©nelem mozdony√°nak." A terrorizmus ellen meghirdetett √∂r√∂k h√°bor√ļ is val√≥j√°ban az egy k√∂zpontb√≥l ir√°ny√≠tott vil√°g√°llam mielŇĎbbi l√©trehoz√°s√°√©rt, a glob√°lis p√©nzdiktat√ļra ‚Äě√∂r√∂k b√©k√©j√©√©rt" folyik.

A kommunista diktat√ļr√°t a nincstelen prolet√°rok diktat√ļr√°j√°nak, prolet√°rdiktat√ļr√°nak, vagy sz√©p√≠tgetve a munk√°soszt√°ly uralm√°nak is nevezt√©k. Mint tudjuk, ebbŇĎl annyi volt igaz, hogy a t√°rsadalom t√ļlnyom√≥ r√©sze val√≥ban nincstelen prolet√°r volt. A munk√°soszt√°ly pedig csak annyiban volt ‚Äěuralkod√≥oszt√°lynak" tekinthetŇĎ, hogy √∂nuralmat kellett gyakorolnia, amikor a fegyveres erŇĎszak k√∂vetkezm√©nyek√©nt el kellett tŇĪrnie az idegen zsoldban √°ll√≥ √∂njel√∂lt kisebbs√©g illegitim hatalm√°t

A jelenlegi p√©nzdiktat√ļra a nemzetk√∂zi bank√°rok egyre kev√©sb√© √°lc√°zott uralm√°t jelenti a t√°rsadalom t√∂bbi r√©sze felett. Az integr√°lt hatalmi elit √©s a r√©sz√©t alkot√≥ politikai elit ennek az alibidemokr√°ci√°val √°lc√°zott p√©nzdiktat√ļr√°nak a kiszolg√°l√≥ja. Mind a kommunista diktat√ļra, mind a p√©nzdiktat√ļra k√©tp√≥lus√ļ rendszer, mert mindkettŇĎben az egyik oldalon a hatalmat gyakorl√≥ szŇĪk √©rdekcsoportok, a m√°sik oldalon pedig a tŇĎl√ľk f√ľggŇĎ, b√©rbŇĎl √©s fizet√©sbŇĎl √©lŇĎk, illetve seg√©lyezettek tal√°lhat√≥ak. A nemzetk√∂zi p√©nz√ľgyi k√∂z√∂ss√©g, azaz a Rakovszkij √°ltal P√©nz√ľgyi Internacion√°l√©nak nevezett h√°tt√©rhatalom csup√°n a k√©tp√≥lus√ļ uralom rendŇĎri v√°ltozat√°t cser√©lte le az uralom p√©nz√ľgyi m√≥dszerekkel gyakorolt, √°lc√°zottabb v√°ltozat√°ra. √ćgy v√°lik √©rthetŇĎv√©, hogy mi√©rt tudott a kor√°bbi internacionalista-kommunista uralkod√≥ r√©teg olyan sim√°n √°talakulni kozmopolita-globalista vezetŇĎr√©tegg√©.
Az egykori szovjet birodalomhoz tartoz√≥ orsz√°gokban a nincstelen √©s formailag is jogfosztott prolet√°rok hely√©be az ugyancsak nincstelen nagyr√©szt csak papirosjogokkal rendelkezŇĎ - ad√≥sprolet√°rok l√©ptek. Az ad√≥sprolet√°rok Magyarorsz√°gon is rendelkeznek formailag emberi jogokkal √©s politikai szabads√°gjogokkal, de a p√©nz√ľgyi feudalizmus kialakult viszonyai miatt √©vente m√°ris h√°rom-n√©gy h√≥napot ingyen (kamatfizet√©s√©rt) k√©nytelenek dolgozni - robotolni! - az arctalan p√©nzviszonyok m√∂g√© elrejtŇĎz√∂tt n√©vtelen uraiknak. Az orsz√°g erŇĎforr√°sait pi√≥cak√©nt elsz√≠v√≥ parazita ad√≥ss√°gt√∂megtŇĎl a k√∂zp√©nzrendszer vissza√°ll√≠t√°sa n√©lk√ľl nem lehet megszabadulni, mert ekkora ad√≥ss√°g soha nem fizethetŇĎ vissza. Az ad√≥ss√°gszolg√°lati terhek, a t√∂rleszt√©s √©s a kamatfizet√©s val√≥j√°ban √∂r√∂k szolgas√°gra k√©nyszer√≠ti a formailag szabad embereket. A magyar ad√≥sprolet√°r √≠gy soha nem lehet √∂nrendelkez√©ssel b√≠r√≥ szabad √°llampolg√°r, akinek van kellŇĎ anyagi b√°zisa √©s politikai befoly√°sa ahhoz, hogy √©rv√©nyt szerezzen saj√°t akarat√°nak.

L√°tnunk kell, hogy a vil√°got ir√°ny√≠t√≥ h√°tt√©rhatalom az elm√ļlt k√©t √©vtizedben nemcsak keleten, de nyugaton is rendszerv√°ltoztat√°st hajtott v√©gre. Mind az idej√©tm√ļlt keleti kommunista rendszert, mind a vil√°gstrat√©gi√°j√°nak √ļtj√°ban √°ll√≥ nyugati szoci√°lis piacgazdas√°gi rendszert (√©s annak j√≥l√©ti √°llam√°t) a saj√°t p√©nzdiktat√ļr√°j√°ra cser√©lte le. Ezzel nagy l√©p√©ssel vitte elŇĎre a vil√°gforradalmat, amelynek a c√©lja a glob√°lis p√©nzdiktat√ļra, a val√≥di kom munizmus bevezet√©se az egy k√∂zpontb√≥l ir√°ny√≠tott vil√°g√°llam, a Glob√°lis Uni√≥ keret√©ben.

Ma a vil√°g√°llamot alkot√≥ vil√°gr√©gi√≥k (pl. az Eur√≥pai Uni√≥, az eg√©sz amerikai f√∂ldr√©szt t√∂m√∂r√≠tŇĎ Amerikai Uni√≥, az EU mint√°j√°ra √Āzsiai √©s Afrikai Uni√≥) l√©trehoz√°sa √©s az ENSZ glob√°lis korm√°nyzati int√©zm√©nny√© val√≥ √°talak√≠t√°sa van folyamatban. A tervezett vil√°g√°llam p√©nzdiktat√ļr√°j√°nak nincs sz√ľks√©ge √°llamokra (sem keleti diktat√ļr√°kra, sem nyugati demokr√°ci√°kra), csak szuverenit√°s n√©lk√ľli r√©gi√≥kra. √ćgy m√°r √©rthetŇĎ, mi√©rt tartotta sz√ľks√©gszerŇĪnek az √°llam elhal√°s√°t a marxizmus a kommunizmus vil√°gm√©retŇĪ gyŇĎzelme idej√©n. De az is √≠gy v√°lik √©rthetŇĎv√©, hogy a jelenlegi p√©nzuralmi rendszer mi√©rt tesz meg mindent az √∂n√°ll√≥ √°llamis√°g felsz√°mol√°s√°ra.

A kommunista rendszerben a p√°rtdiktat√ļra bevezet√©se az √°llampolg√°rok √©rdekeit k√©pviselŇĎ k√∂zhatalom ‚ÄĒ a lakoss√°g √∂nrendelkez√©s√©t szavatol√≥ √°llam ‚ÄĒ szinte teljes felsz√°mol√°s√°val j√°rt egy√ľtt. Az a kommunista p√°rt, amely egy szŇĪk √©rdekcsoport partikul√°ris √©rdekeit k√©pviselte, lenyelte az eg√©sz t√°rsadalom √©rdekeit √©s akarat√°t megtestes√≠tŇĎ √°llamot. A szovjet birodalom felboml√°sa ut√°n az alulr√≥l nem ellenŇĎrizhetŇĎ nemzetek feletti strukt√ļr√°knak a n√©pekre val√≥ r√°tukm√°l√°s√°val sz√°molj√°k fel a szuver√©n √°llamis√°got. √ćgy k√©nyszer√≠tik ki az √°llam Marx √°ltal meghirdetett ‚Äěelhal√°s√°t". Mindez csak al√°t√°masztja, hogy Rakovszkij igazat mondott, amikor hangs√ļlyozta, hogy a Kominternt √©s Kapinternt egyar√°nt ‚ÄěAzok" ir√°ny√≠tj√°k, s hogy magasabb szinten a kommunizmus sohasem az elnyomottak √©rdekeit szolg√°lta. A beavatottak sz√°m√°ra a ‚Äěmagasabb marxizmus" szerint √©rtelmezett kommunizmus kezdettŇĎl fogva ‚ÄěAzoknak" a vil√°guralm√°t jelentette, a glob√°lis p√©nzdiktat√ļra vil√°g√°llam√°nak a l√©trehoz√°s√°t.

Az Európai Unió - a világállam régiója

Az EU alkotm√°ny√°nak nevezett meg√°llapod√°s francia √©s holland elutas√≠t√°sa egy √©vek √≥ta √©rlelŇĎdŇĎ m√©lyebb v√°ls√°g t√ľnete. Az EU m√©g Franciaorsz√°got √©s Hollandi√°t sem tudta megv√©deni a p√©nzuralmi globaliz√°ci√≥ rombol√≥ hat√°sait√≥l, pl. a termelŇĎ v√°llalatok elk√∂lt√∂z√©s√©tŇĎl, a tart√≥s munkan√©lk√ľlis√©gtŇĎl, a magas ad√≥kt√≥l, az egyre n√∂vekvŇĎ elad√≥sod√°st√≥l, a szoci√°lis int√©zm√©nyrendszer gyorsul√≥ √ľtemŇĪ lebont√°s√°t√≥l. Az emberek v√©delmet keresnek term√©szetes k√∂z√∂ss√©geikn√©l - a csal√°dn√°l, √©s a nagyobb csal√°dn√°l, a nemzetn√©l - de nem tal√°lnak. A nemzet√°llam ugyanis ma m√°r eszk√∂ztelenn√©, csaknem cselekvŇĎk√©©ptelenn√© v√°lt. A legfŇĎbb hatalmi eszk√∂z, a monet√°ris szuverenit√°s k√∂zvetlen√ľl a nemzetk√∂zi bank√°rokhoz ker√ľlt a Frankfurtban mŇĪk√∂dŇĎ Eur√≥pai K√∂zponti Bank r√©v√©n, amely szuver√©n √°llamk√©nt mŇĪk√∂dik az Eur√≥pai Uni√≥n bel√ľl. Sem az EU ir√°ny√≠t√≥ szervei - a tan√°cs, a bizotts√°g √©s a parlament -, sem az egyes tag√°llamok korm√°nyai nem sz√≥lhatnak bele, mik√©nt gyakorolja a monet√°ris hatalmat. Ez√©rt nem tudnak m√°r az egyes tag√°llamok nagyar√°ny√ļ munkahelyteremtŇĎ programokat beind√≠tani.

Az EU-r√≥l egyre ink√°bb nyilv√°nval√≥ lett, hogy nem a benne t√°rsult n√©pek sz√ľks√©gleteit √©s √©rdekeit k√©pviseli, hanem az √∂n√∂s √©rdekeit hajszol√≥ p√©nztŇĎke engedelmes kiszolg√°l√≥ja. Az √∂nrendelkez√©s√ľket megtart√≥, szoci√°lis piacgazdas√°ggal rendelkezŇĎ j√≥l√©ti √°llamok hely√©t, amelyek az√©rt t√°rsultak, hogy egyes termel√©si √©s kereskedelmi feladataikat optim√°lisabban l√°thass√°k el egy nemzetek feletti birodalmi strukt√ļra √©s b√ľrokr√°cia foglalta el, amely tervgazdas√°gi technik√°kkal (kv√≥tarendszerrel), valamint adminisztrat√≠v eszk√∂z√∂kkel t√∂rt√©nŇĎ √ļjraeloszt√°ssal korm√°nyoz. Ebben a konstrukci√≥ban nem √©rv√©nyes√ľl az egyenlŇĎ elb√°n√°s, a k√∂lcs√∂n√∂ss√©g √©s a viszonoss√°g, valamint a val√≥di szolidarit√°s elve. A nemzetek Eur√≥p√°ja hely√©re a p√©nzvagyonosok √∂nzŇĎ uralma ker√ľlt. Ez a birodalmi strukt√ļra azonban term√©szetellenes. Egyr√©szt kiszolg√°ltatta Eur√≥p√°t a globaliz√°ci√≥ puszt√≠t√≥ hat√°sainak, m√°sr√©szt megakad√°lyozza, hogy a nemzet√°llamok v√©dekezhessenek ellene. Ha ugyanis a nemzetek, √°llamok egy√ľttmŇĪk√∂d√©s√©nek az elm√©ly√≠t√©se, a kooperat√≠v integr√°ci√≥ hasznos √©s k√≠v√°natos, a nemzetek feletti birodalomba val√≥ beolvad√°st eredm√©nyezŇĎ elt√ļlzott integr√°ci√≥ m√°r egy√©rtelmŇĪen k√°rosnak minŇĎs√≠thetŇĎ.

Onnan lehet tudni, hogy az EU a jelenlegi form√°j√°ban sz√ľks√©gtelen, hogy nem volt k√©pes megn√∂velni az egy fŇĎre √©s n√©gyzetkilom√©terre esŇĎ teljes√≠tm√©nyt. Ha pedig egy √°llamszervezeti szuperstrukt√ļra nem j√°r a teljes√≠tm√©ny √©s a versenyk√©pess√©g n√∂veked√©s√©vel, akkor arra nincs sz√ľks√©g. Term√©szetellenes k√©pzŇĎdm√©nny√© v√°lt, √©s ez√©rt le kell bontani.

Az Eur√≥pai Uni√≥r√≥l teh√°t fokozatosan nyilv√°nval√≥v√° v√°lt, hogy nem a benne r√©sztvevŇĎ n√©pek √©rdekeit szolg√°lja, hanem annak a vil√°gstrat√©gi√°nak a r√©sz√©t k√©pezi, amelynek a c√©lja a p√©nzdiktat√ļra vil√°g√°llam√°nak mielŇĎbbi l√©trehoz√°sa. Az EU ennek a Glob√°lis Uni√≥nak csak az egyik r√©gi√≥ja lenne. A franci√°k √©s hollandok r√°√©reztek erre a probl√©m√°ra. Val√≥sz√≠nŇĪleg m√°s n√©pek is csatlakozn√°nak hozz√°juk, ha ez n√©pszavaz√°s form√°j√°ban meg lenne nekik engedve. A nemzetk√∂zi p√©nz√ľgyi k√∂z√∂ss√©g vezetŇĎi, vagyis "Azok" hozt√°k l√©tre az Eur√≥pai Uni√≥t a nagy hatalm√ļ Bilderberg-csoport seg√≠ts√©g√©vel. Ir√°ny√≠t√°s√°t pedig az Eur√≥pai √úzletemberek Kerekasztala (European Round Table of Industrialists) nevŇĪ z√°rt t√°rsas√°g v√©gzi, amely szint√©n, "Azok" szervezet√©nek tekinthetŇĎ.

A Szovjetuni√≥ ‚ÄěAzok" vil√°gt√∂rt√©nelmi k√≠s√©rlete volt

Az 1920-as √©s 1930-as √©vekben m√©g jav√°ban folyt a kommunizmussal val√≥ k√≠s√©rletez√©s, √©s a P√©nz√ľgyi Internacion√°l√© nem akarta ezt Szt√°lin miatt feladni. Ez√©rt ink√°bb tŇĪrte, hogy √°tmenetileg egy bonapartista ir√°ny√≠tsa k√≠s√©rleti √°llam√°t, a Szovjetuni√≥t. Ma m√°r vil√°gosan l√°that√≥, hogy a demokratikus burzso√° √°llamok is a nemzetk√∂zi p√©nzuralom √ļtj√°ban √°llnak, √©s ez√©rt a vil√°gforradalomnak (vagyis a nemzetk√∂zi bank√°rok glob√°lis p√©nzdiktat√ļr√°j√°nak) fel kell sz√°molnia ezeket a hagyom√°nyos polg√°ri √°llamokat is a megfelelŇĎ idŇĎpontban. 1938-ban azonban mindezt √ļgy kellett el√©rni, hogy ne induljon h√°bor√ļ a nemzetk√∂zi bank√°rok fontos k√≠s√©rleti √°llama, a Szt√°lin bonapartizmusa miatt ‚Äěelhajl√≥v√° v√°lt" Szovjetuni√≥ ellen.

Rakovszkij szerint a megold√°s erre a dilemm√°ra N√©metorsz√°g felerŇĎs√≠t√©se √©s egy erŇĎs ember, Hitler hatalomra seg√≠t√©se volt. A h√°tt√©rhatalom vez√©rkar√°hoz tartoz√≥ Warburg-bankh√°z vezetŇĎi ez√©rt k√ľldt√©k el megb√≠zottaikat Hitlerhez, √©s √°llapodtak meg vele, hogy nagyar√°ny√ļ p√©nz√ľgyi t√°mogat√°sban r√©szes√≠ts√©k a nemzetiszocialista p√°rtot. Ennek eredm√©nyek√©nt a nemzetiszocialist√°k √©veken √°t doll√°rmilli√≥kat kaptak a City of London √©s a Wall Street vezetŇĎ p√©nzembereitŇĎl, valamint sok milli√≥ m√°rk√°t a n√©met bank√°rokt√≥l √©s nagytŇĎk√©sektŇĎl a Wall Street berlini megb√≠zottj√°n, Hjalmar Schachton kereszt√ľl. Hitler azonban hatalmas bŇĪnt k√∂vetett el a P√©nz√ľgyi Internacion√°l√©val szemben, amikor megszegve a meg√°llapod√°st, mag√°hoz vonta a p√©nz kibocs√°t√°s√°nak elŇĎjog√°t, √©s nemcsak fizikai form√°t √∂ltŇĎ p√©nzt bocs√°tott ki, de √ļn. sz√°mlap√©nzt is. √ćgy Hitler l√©nyeg√©ben t√°mad√°st int√©zett a nemzetk√∂zi p√©nz√ľgyi k√∂z√∂ss√©g gazdas√°gi hatalm√°nak legfontosabb pill√©re, a p√©nzkibocs√°t√°s-hitelez√©s √©s kamatszed√©s mag√°nmonop√≥liuma ellen. Ez√©rt a t√∂bbi burzso√° √°llammal egy√ľtt az ŇĎ rendszer√©nek is pusztulnia kellett.

Rakovszkij teh√°t √ļgy l√°tta, hogy √ļjabb nagyszab√°s√ļ h√°bor√ļra van sz√ľks√©g a nemzet√°llamok felsz√°mol√°s√°ra, valamint a kereszt√©nys√©g, mint vall√°s- √©s √©rt√©krendszer elt√∂rl√©s√©re. A kihallgat√°s√°n sz√≥ szerint ezt mondotta: ‚ÄěVal√≥j√°ban a kereszt√©nys√©g az egyeden igazi ellens√©g√ľnk." De figyelemre m√©lt√≥ az is, amit az illumin√°tus Rakovszkij a h√°bor√ļval kapcsolatban hangs√ļlyoz: eszerint

‚ÄěMinden ŇĎszinte kommunista Lenint ut√°nozza. A bolsevik b√°lv√°ny szerint a legnagyobb forradalmi strat√©g√°knak mindig akarniuk kell a h√°bor√ļt Semmi sem tudja olyan hat√©konyan k√∂zel hozni a forradalom gyŇĎzelm√©t, mint a h√°bor√ļ. Ez alapvetŇĎ marxista-leninista tan√≠t√°s."

1938-ban a c√©l az volt, hogy Hitler h√°bor√ļj√°t kelet felŇĎl nyugati ir√°nyba t√©r√≠ts√©k el. Azok ellen a kereszt√©ny √°llamok ellen kellett felsorakoztatni a n√©met katon√°kat, amelyek l√°tsz√≥lag a h√°tt√©rhatalom sz√∂vets√©gesei. Rakovszkij √ļgy gondolta, helyesen, hogy a P√©nz√ľgyi Internacion√°l√© biztos√≠tani fogja, hogy ezek a sz√∂vets√©ges kereszt√©ny √°llamok csak Hitlernek √ľzenjenek hadat, a Szovjetuni√≥nak pedig ne. SŇĎt! T√°mad√°s helyett egyenesen seg√≠teni fogj√°k a Szovjetuni√≥t. Az Egyes√ľlt √Āllamok pedig eg√©szen addig nem l√©p be a h√°bor√ļba, am√≠g nem √©ri t√°mad√°s.

,,De az Egyes√ľlt √Āllamok urai meg tudj√°k szervezni, hogy t√°mad√°s √©rje ŇĎket Az Amerika elleni t√°mad√°st ki lehet tal√°lni. A kapitalista √°llamok el fogj√°k puszt√≠tani egym√°st, ha megszervezik az √∂sszecsap√°st k√©t sz√°rnyuk a fasiszta √©s a burzso√° sz√°rny k√∂z√∂tt"

‚ÄĒ fogalmazta meg Rakovszkij. A tov√°bbiakban ezt √°ll√≠tja:

‚ÄěCsak egy c√©l van, egyetlenegy a kommunizmus gyŇĎzelme. Nem Moszkva fogja r√°k√©nyszer√≠teni ezt a demokratikus √°llamokra, hanem New York. Nem a 'Komintern' (Kommunista Internacion√°l√©), hanem a 'Kapintern' (Kapitalista Internacion√°l√©) a Wall Streeten."

Az elj√∂vendŇĎ h√°bor√ļban a demokratikus √°llamok √©s a vezetŇĎ fasiszta √°llam a v√©gsŇĎkig ki fog mer√ľlni. Ezzel szemben a Szovjetuni√≥ megerŇĎs√∂dik.

‚ÄěKi m√°s lenne k√©pes r√°k√©nyszer√≠teni Eur√≥p√°ra egy ilyen nyilv√°nval√≥ √©s t√∂k√©letes ellentmond√°st? Mi lenne k√©pes elvezetni a teljes √∂ngyilkoss√°ghoz? Erre csak egyetlen erŇĎ k√©pes: a p√©nz. A p√©nz hatalom, amely t√©nylegesen az egyeden hatalom.
1929. okt√≥ber 24-√©n √∂sszeomlott a tŇĎzsde √©s ez fontosabb a forradalom (√©rtsd a nemzetk√∂zi beruh√°z√≥ bank√°rok p√©nzdiktat√ļr√°j√°nak a bevezet√©se) szempontj√°b√≥l, mint az 1917-es nagy okt√≥beri szocialista forradalom. Ezt ‚ÄĒ az 1929-est ‚ÄĒ nevezt√©k a ‚Äěnagy forradalomnak", minthogy a nagy gazdas√°gi v√°ls√°gb√≥l indult ki."

1938. m√°rcius 11-√©n, Rakovszkij b√≠r√≥s√°gi t√°rgyal√°s√°t megelŇĎzŇĎen az Egyes√ľlt √Āllamok akkori moszkvai nagyk√∂vete: Joseph E. Davies ny√≠ltan kijelentette, hogy az amerikai k√∂zv√©lem√©ny szem√©ben sokat jav√≠tana a Szovjetuni√≥ meg√≠t√©l√©s√©n, ha Rakovszkij amneszti√°ban r√©szes√ľlne. A kirakatper b√≠r√≥s√°ga v√©g√ľl is olyan √≠t√©letet hozott, amelyben meg√°llap√≠totta, hogy Rakovszkij nem vett r√©szt semmilyen √°llamellenes √∂sszeesk√ľv√©sben. Ez azonban ‚ÄĒ mint l√°thattuk - nem akad√°lyozta meg a b√≠r√≥s√°got abban, hogy 20 √©vi b√∂rt√∂nb√ľntet√©st szabjon ki r√°.

Az 1938-as √©v tov√°bbi esem√©nyei, valamint az azt k√∂vetŇĎ √©vek t√∂rt√©nelmi t√©nyei, √ļgy tŇĪnik, mintha csak azt bizony√≠tan√°k, hogy Szt√°lin √©s a t√∂bbi vil√°gt√∂rt√©nelmi szereplŇĎ csup√°n v√©grehajtotta azt a forgat√≥k√∂nyvet, amelyet a zseni√°lis Hrisztyi√°n Georgijevics Rakovszkij felv√°zolt. Anthony C. Sutton, a Stanford Egyetem, valamint a Hoover Int√©zet kutat√≥ja √©s egykori tan√°ra a Wall Street and the Rise of Hitler ‚ÄĒ A Wall Street √©s Hitler felemelked√©se (Seal Beach, CA: 76 Press, 1976) c√≠mŇĪ k√∂nyv√©ben bizony√≠tja, hogy az amerikai p√©nzemberek finansz√≠rozt√°k Hitlert √©s hozt√°k olyan helyzetbe, hogy megind√≠thatta a II. vil√°gh√°bor√ļt.

helyzetbe, hogy megind√≠thatta a II. vil√°gh√°bor√ļt.

es forradalom p√©nz√ľgyi t√°mogat√°s√°ban √©s a bolsevikok hatalomra seg√≠t√©s√©ben, Anthony C. Sutton ugyancsak bebizony√≠totta dokument√°lt szakmunk√°j√°ban. E munk√°j√°nak c√≠me: Wall Street and the Bolshevik Revolution. ‚ÄĒ A bolsevik forradalom √©s a Wall Street (Rochelle, NY: Arlington House, 1981). Ezen t√ļlmenŇĎen Sutton h√°romk√∂tetes Western Technology and Soviet Economic Development 1917‚ÄĒ1965 ‚ÄĒA nyugati technol√≥gia √©s a szovjet gazdas√°gi fejlŇĎd√©s 1917 √©s 1965 k√∂z√∂tt (Stanford, California: Hoover Institution Press, 1973) mŇĪv√©ben nem kevesebbet √°ll√≠t hatalmas t√©nyanyagra t√°maszkodva, mint azt, hogy az a fejlett technol√≥gia (know-how) √©s a nyersanyagoknak egy jelentŇĎs r√©sze, valamint a p√©nz√ľgyi eszk√∂z√∂k d√∂ntŇĎ t√∂bbs√©ge, amelyek r√©v√©n a Szovjetuni√≥ fel tudta √©p√≠teni hatalmas ipari √©s katonai g√©pezet√©t √©s fenyegethette a nyugati vil√°got, val√≥j√°ban az Egyes√ľlt √Āllamokt√≥l sz√°rmazott. Sutton szerint ez olyannyira igaz, hogy az egykori Szovjetuni√≥ra nyugodtan r√° lehetett volna √≠rni, hogy ‚ÄěMade in the USA".

A szovjet korm√°nyzat a II. vil√°gh√°bor√ļ idej√©n kapta az Egyes√ľlt √Āllamokt√≥l a legnagyobb ar√°ny√ļ katonai √©s technol√≥giai t√°mogat√°st az √ļn. Lend-Lease Program keret√©ben. A k√∂lcs√∂nb√©rleti t√∂rv√©nyt (Lend-Lease Actet) az Egyes√ľlt √Āllamok t√∂rv√©nyhoz√°sa, a washingtoni Kongresszus 1941. m√°rcius 11-√©n fogadta el. Ez felhatalmazta az amerikai eln√∂k√∂t, hogy a nemzetiszocialista N√©metorsz√°g √©s a fasiszta Olaszorsz√°g elleni koal√≠ci√≥ban r√©szt vevŇĎ √°llamoknak hadianyagokat, hadifontoss√°g√ļ nyersanyagokat √©s m√°s √°rukat adjon k√∂lcs√∂nbe, illetve b√©rletbe. A hadban √°ll√≥ antifasiszta orsz√°goknak ny√ļjtand√≥ seg√≠ts√©ggel egy√ľtt a k√∂lcs√∂nb√©rleti t√∂rv√©nynek m√©g egy m√°sik c√©lja is volt: az Egyes√ľlt √Āllamok kivitel√©nek fokoz√°sa, √©s a nagy amerikai c√©gek profitj√°nak n√∂vel√©se. E t√∂rv√©ny alapj√°n az Egyes√ľlt √Āllamok 1941 m√°rcius√°t√≥l 1945 augusztus√°ig 46 milli√°rd doll√°r √©rt√©kŇĪ √°rut sz√°ll√≠tott. EbbŇĎl 30 milli√°rd 269 milli√≥ √©rt√©kŇĪt Nagy-Britanni√°nak. A Szovjet Birodalom l√©nyegesen kevesebbet kapott ‚ÄĒ 9800 milli√≥ doll√°r √©rt√©kŇĪ √°rut. Az Egyes√ľlt √Āllamok cser√©be 7300 milli√≥ doll√°r √©rt√©kben kapott √°rucikkeket a sz√∂vets√©ges orsz√°gokt√≥l. A Lend-Lease keret√©ben ny√ļjtott √°ruk √©s szolg√°ltat√°sok √©rt√©ke a n√©metellenes koal√≠ci√≥ √∂sszes h√°bor√ļs kiad√°s√°nak mintegy 6%-√°t tette ki. A II. vil√°gh√°bor√ļ ut√°n a LendLease-bŇĎl sz√°rmaz√≥ k√∂telezetts√©gek nagy r√©sz√©t elengedt√©k. Moszkva √©s Washington 1972. okt√≥ber 18-√°n egyezett meg, hogy egy csomagterv r√©szek√©nt v√©gleg lez√°rj√°k a k√∂lcs√∂nb√©rleti szerzŇĎd√©sbŇĎl sz√°rmaz√≥ tartoz√°sok √ľgy√©t

Anthony Sutton adatai szerint azonban az Egyes√ľlt √Āllamok nem 9800 milli√≥ doll√°r √©rt√©kben, hanem t√∂bb mint 11 milli√°rd doll√°r √©rt√©kben sz√°ll√≠tott a Szovjetuni√≥nak hadianyagokat, bomb√°z√≥- √©s vad√°szrep√ľlŇĎg√©peket, l√©gv√©delmi fegyvereket, olajfinom√≠t√≥ berendez√©seket, mozdonyokat, teherj√°rmŇĪveket, komplett gy√°rakat √©s m√°s ipari berendez√©seket. Mindezt betet√©zte az, hogy nem ny√≠≠ltan √©s nem hivatalosan, de az Egyes√ľlt √Āllamok (pontosabban a h√°tt√©rben ir√°ny√≠t√≥ p√©nzhatalom) √°tj√°tszotta Oroszorsz√°gnak az atombombagy√°rt√°shoz sz√ľks√©ges technol√≥giai ismereteket is. Ezt George Racey Jordan ŇĎrnagy, aki meg volt b√≠zva a LendLease keret√©ben k√ľldendŇĎ sz√°ll√≠tm√°nyok ir√°ny√≠t√°s√°val √©s ellenŇĎrz√©s√©vel, fedezte fel a Montana tag√°llamban l√©vŇĎ Great Falls l√©git√°maszpontj√°n. Megtal√°lta az atombombagy√°rt√°s teljes dokument√°ci√≥j√°t √©s a hozz√° sz√ľks√©ges anyagokat is, valamint k√∂zel h√°romnegyed tonna atombomba gy√°rt√°s√°hoz sz√ľks√©ges ur√°niumot.

James Roosevelt , Franklin Delano Roosevelt eln√∂k fia r√©szletesen besz√°mol 1980-ban megjelent k√∂nyv√©ben (A Family Matter ‚ÄĒ Egy csal√°di √ľgy), hogy apja mik√©nt adta √°t a Szovjetuni√≥nak 1943-ban √©s 1944-ben az atombomba √©p√≠t√©s√©hez sz√ľks√©ges dokumentumokat A k√∂nyv bor√≠t√≥j√°ra azt √≠rt√°k r√°, hogy James Roosevelt ‚Äěa h√°tborzongat√≥" dr√°m√°t √©s a hitelesazt √≠rt√°k r√°, hogy James Roosevelt ‚Äěa h√°tborzongat√≥" dr√°m√°t √©s a hiteles ben felrobbantott√°k az elsŇĎ orosz atombomb√°t.

Megvil√°g√≠t√°sra szorul az a k√∂r√ľlm√©ny is, hogy mik√©nt l√©pett be az Egyes√ľlt √Āllamok a II. vil√°gh√°bor√ļba. Ezt ismerteti Alex Jones, a Fake Terror‚ÄĒ The Road To Dictatorship ‚ÄĒ Sz√≠nlelt terror ‚ÄĒ √öt a diktat√ļr√°hoz c√≠mŇĪ
√≠r√°s√°ban (el√©rhetŇĎ az interneten, az al√°bbi c√≠men: www.infowars.com):

‚ÄěMegnyitotta az utat a h√°bor√ļhoz, amikor Jap√°n al√°√≠rta a h√°romoldal√ļ meg√°llapod√°st Olaszorsz√°ggal √©s N√©metorsz√°ggal, √©s ebben mindh√°rom f√©l k√∂lcs√∂n√∂s k√∂telezetts√©get v√°llalt a m√°sik v√©delm√©re. Hitler m√©g a provok√°ci√≥ ellen√©re sem √ľzenne hadat az Egyes√ľlt √Āllamoknak De ahhoz k√©zn√©l voltak az eszk√∂z√∂k hogy Jap√°n tegye ezt meg.

Az elsŇĎ feladat olaj- √©s ac√©lembarg√≥ √©letbe l√©ptet√©se volt Toki√≥val szemben, felhaszn√°lva √ľr√ľgy√ľl az √°zsiai sz√°razf√∂ld√∂n folytatott jap√°n h√°bor√ļkat Ez arra k√©nyszer√≠tette Jap√°nt, hogy m√©rlegelje az olajban √©s nyersanyagokban gazdag t√©rs√©gek megszerz√©s√©t Indon√©zi√°ban. Az eur√≥pai hatalmak katonailag kimer√ľltek az eur√≥pai h√°bor√ļban √©s az Egyes√ľlt √Āllamok volt az egyetlen csendes-√≥ce√°ni hatalom, amely k√©pes volt arra, hogy megakad√°lyozza Jap√°nt Holland Kelet-India (a mai Indon√©zia) elfoglal√°s√°ban. Jap√°nnak olajra volt sz√ľks√©ge, ez√©rt el kellett foglalnia Indon√©zi√°t. Ennek elŇĎfelt√©tele volt az amerikai hadiflotta fenyeget√©s√©nek elh√°r√≠t√°sa Pearl Harborn√°l. Vagyis Jap√°nnak soha nem volt val√≥di v√°laszt√°si lehetŇĎs√©ge.

Ahhoz, hogy kellŇĎen felr√°zz√°k az amerikai n√©pet, Rooseveltnek sz√ľks√©ge volt arra, hogy Jap√°n elsŇĎk√©nt √©s ny√≠ltan t√°madjon. A jap√°n t√°mad√°snak a lehetŇĎ legv√©resebbnek kellett lennie. Olyan √°lnok h√°tbat√°mad√°snak kellett l√°tsz√≥dnia, amely hasonl√≥ ahhoz, ahogyan azt a jap√°nok tett√©k az oroszokkal szemben. (Az orosz‚ÄĒjap√°n h√°bor√ļ a jap√°nok Port tett√©k az oroszokkal szemben. (Az orosz‚ÄĒjap√°n h√°bor√ļ a jap√°nok Port √°n.) EttŇĎl a pillanatt√≥l kezdve eg√©szen az 1941. december 7-i Pearl Harbor elleni jap√°n t√°mad√°sig Roosevelt √©s munkat√°rsai gondoskodtak arr√≥l, hogy a Hawaiiban tart√≥zkod√≥ Short t√°bornok √©s Kimmel tengernagy teljes t√°j√©kozatlans√°gban legyen tartva a jap√°n hadiflotta helyzet√©rŇĎl √©s t√°mad√°si sz√°nd√©k√°r√≥l. Ňźk lettek a t√°mad√°s bŇĪnbakjai.

Az amerikai kongresszus, az Egyes√ľlt √Āllamok t√∂rv√©nyhoz√°sa a k√∂zelm√ļltban posztumusz felmentette a felelŇĎss√©g al√≥l mind Short t√°bornokot, mind Kimmel tengernagyot √©s helyre√°ll√≠totta katonai rangjukat is. A hadsereg test√ľlete arra a d√∂nt√©sre jutott, hogy az idŇĎk√∂zben titkos√≠t√°s al√≥l felmentett dokumentumok megerŇĎs√≠tett√©k: a Feh√©r H√°z √©s a washingtoni korm√°nyzat idŇĎben tudott a k√∂zelgŇĎ t√°mad√°sr√≥l, pontosan ismerte, hol tart√≥zkodik a jap√°n hadiflotta, √©s azt is tudta, hogy milyen c√©llal, hov√° haj√≥zik Roosevelt eln√∂k t√©nylegesen parancsot adott arra, hogy a rep√ľlŇĎg√©p-anyahaj √≥k √©s a haj√≥had v√©delm√©t ell√°t√≥ rombol√≥k t√°vozzanak Pearl Harborb√≥l, hogy az vonz√≥bb t√°mad√°si c√©lpont legyen. Megism√©telj√ľk, hogy mindezt a hadsereg szak√©rtŇĎi test√ľlete √°llap√≠totta meg ut√≥lag.

Következzék néhány idézet

‚ÄěAz a sokat ism√©telt √°ll√≠t√°s, hogy a jap√°n hadiflotta r√°di√≥s h√≠rz√°rlatot tartott fenn √ļtban Hawaii fel√©, hazugs√°g. Azok k√∂z√∂tt a lehallgatott r√°di√≥√ľzenetek k√∂z√∂tt, amelyeket ma is ŇĎriznek az NSA arch√≠vumaiban, megtal√°lhat√≥ az az √ľzenet, amelyet a jap√°n Shirya k√ľld√∂tt k√≥dolatlanul: 'K√∂zel√≠t√ľnk az √©szaki sz√©less√©g 30., valamint keleti hossz√ļs√°g 154,2 fok√°hoz. V√°rhat√≥ meg√©rkez√©si idŇĎpont Hawaii k√∂zel√©be: dec. 3-a"

Franklin Delano Roosevelt jelentette ki:
‚ÄěSemmi sem t√∂rt√©nik mag√°t√≥l; ami megt√∂rt√©nik, az meg volt tervezve."

Annak a szeml√©ltet√©s√©re, hogy melyek a ‚Äěmegtervezett" dolgok, legyen itt egy id√©zet az ismert brit √≠r√≥, Douglas Reed: Far and Wide (Messze √©s t√°vol) c√≠mŇĪ k√∂nyv√©bŇĎl (London: Jonathan Cape, 1951) Ebben az id√©zetben Douglas Reed besz√°mol egy 1942-ben tett j√∂vend√∂l√©srŇĎl:

‚ÄěMilyen val√≥di c√©lt √©rv√©nyes√≠tett, vagy k√∂vetett Mr. Roosevelt, amikor latba vetette birodalmi hatalm√°t? A f√∂ld√ľnk √ļjrafeloszt√°s√°r√≥l sz√≥l√≥ √©s 1942-ben publik√°lt tervnek azon alapelveit k√∂vette, amelyet a Csoport az √öj Vil√°grend√©rt nevŇĪ titkos t√°rsas√°g k√©sz√≠tett sokkal kor√°bban, √©l√©n Moritz Gomberggel. Amit ez a csoport javasolt, abban az idŇĎben megd√∂bbentŇĎ volt, de messzetekintŇĎnek bizonyult. LegfŇĎbb aj√°nl√°saik szerint a kommunista birodalmat ki kell terjeszteni a Csendes-√≥ce√°nt√≥l a Rajn√°ig, amelynek √≠gy az √©rdekszf√©r√°j√°ba tartozna K√≠na, Korea, Indok√≠na, Szi√°m √©s a Mal√°j-f√©lsziget; √©s hogy a zsid√≥ √°llamot l√©tre kell hozni. Ezt a k√©t projektet nagyj√°b√≥l megval√≥s√≠tott√°k Kanada √©s sz√°mos 'strat√©giai sziget' √°tker√ľl az Egyes√ľlt √Āllamokhoz. Nyugat-Eur√≥pa fennmarad√≥ orsz√°gainak el kell tŇĪnni√ľk az 'Eur√≥pai Egyes√ľlt √Āllamokban' (ezt az elgondol√°st ma rendk√≠v√ľli m√≥don erŇĎltetik). A brit vil√°gbirodalmat le kell cs√∂kkenteni, Holland Nyugat-India √öj-Z√©landdal egy√ľtt csatlakozzon Ausztr√°li√°hoz. Ez az elgondol√°s √ļgy tŇĪnik, mint egy h√°rom szakaszb√≥l √°ll√≥ hatalmas mŇĪvelet m√°sodik l√©p√©s√©nek forgat√≥k√∂nyve, amelynek a legl√©nyegesebb r√©sz√©t v√©grehajtott√°k; √©s ami m√©g h√°tramaradt, azt energikusan √©ppen most k√≠s√©rlik meg v√©grehajtani)." - (Id√©zett mŇĪ 245‚ÄĒ246. olA Douglas Reed √°ltal hivatkozott jelent√©s eg√©szen profetikusnak bizonyult Minden ebben az ir√°nyban halad an√©lk√ľl, hogy elhangzana, hogy az √öj Vil√°grend √©rdek√©ben tev√©kenykedŇĎ titokzatos csoport terv√©t hajtj√°k v√©gre.

√Črdemes m√©g egyszer visszat√©rni Joseph E. Davieshez, az egykori moszkvai nagyk√∂vethez, aki 1943. janu√°r 20-√°n elŇĎad√°st tartott a Los Angeles-i V√°rosh√°z√°n rendezett tan√°cskoz√°son, amelyrŇĎl a London Times 1943. janu√°r 22-√©n sz√°molt be olvas√≥inak. Eszerint Nagy-Britannia nem volt a II. vil√°gh√°bor√ļt megelŇĎzŇĎen N√©metorsz√°g h√°bor√ļs c√©lpontja. A n√©metek 1940-ben felaj√°nlott√°k, hogy elmozd√≠tj√°k Hitlert, ha cser√©be megteremthetn√©k a b√©k√©t Nagy-Britanni√°val. Azt szabt√°k felt√©tel√ľl, hogy Anglia √©s sz√∂vets√©gesei engedj√©k meg N√©metorsz√°gnak, hogy fenntarthassa vezetŇĎ szerep√©t Eur√≥p√°ban. Ezt a n√©met aj√°nlatot azonban gondosan eltitkolt√°k a brit polg√°rok elŇĎl eg√©szen addig, am√≠g Davies nagyk√∂vet m√©giscsak eml√≠t√©st tett r√≥la.

London √©s P√°rizs Vars√≥t√≥l tette f√ľggŇĎv√©, hogy mikor kezd h√°bor√ļt N√©metorsz√°g ellen a kil√°t√°sba helyezett had√ľzenet elk√ľld√©s√©vel. A lengyel vezet√©s felb√°torodva ezen az √≠g√©reten nem volt hajland√≥ semmilyen kompromisszumra sem Danzig (a jelenlegi Gdansk), sem a KeletPoroszorsz√°ghoz vezetŇĎ k√∂zleked√©si folyos√≥ (‚ÄěKorridor") k√©rd√©s√©ben. A m√°r ismert Molotov‚ÄĒRibbentrop-paktum nyom√°n val√≥ban N√©metorsz√°g kezdett elsŇĎk√©nt katonai akci√≥ba Lengyelorsz√°g ellen. A II. vil√°gh√°bor√ļt formailag m√©gsem ŇĎ kezdte el, hanem Nagy-Britannia, amikor ez√©rt hivatalosan hadat √ľzent N√©metorsz√°gnak. Hamarosan P√°rizs is csatlakozott Londonhoz. Moszkva c√≠m√©re term√©szetesen nem ment had√ľzenet, noha Lengyelorsz√°g nagyobb r√©sz√©t, 52%-√°t a V√∂r√∂s Hadsereg sz√°llta meg. Mind√∂ssze k√©t h√©t k√ľl√∂nbs√©g volt a k√©t t√°mad√≥ fell√©p√©se k√∂z√∂tt

Hitler m√©g 1941. m√°jus 10-√©n is tett egy k√≠s√©rletet, hogy l√©trehozza a megegyez√©st Londonnal. P√°rtbeli helyettes√©t, Rudolf Hesst Sk√≥ci√°ba k√ľldte egy kis rep√ľlŇĎg√©pen, azzal az √ľzenettel, hogy nem k√≠v√°nja legyŇĎzni Angli√°t, √©s v√©get akar vetni a harcoknak. Berlin egyeden felt√©tele az volt, hogy a N√©metorsz√°g √©s Anglia k√∂z√∂tt foly√≥ t√°rgyal√°sokat ne a Churchill vezette korm√°ny folytassa. Rudolf Hesst brit r√©szrŇĎl fogolyk√©nt kezelt√©k, majd h√°bor√ļs bŇĪn√∂sk√©nt el√≠t√©lt√©k. Ňź volt a spandaui b√∂rt√∂n utols√≥ foglya. Hess 1987-ben halt meg; hal√°l√°nak hom√°lyos k√∂r√ľlm√©nyeirŇĎl m√°ig vit√°k folynak.

Rakovszk√≠j hal√°la √©s a jegyzŇĎk√∂nyv ut√≥√©lete

Kuzmin NKVD-es t√°bornok (Ren√© Duval) betartotta szav√°t √©s megmentette Rakovszkij √©let√©t. Ennek k√∂sz√∂nhetŇĎ, hogy az 1938 m√°rcius√°ban megrendezett harmadik moszkvai koncepci√≥s perben h√°rom m√°sik v√°dlott-t√°rs√°val ‚ÄĒ Sz. A. Bezszonowal, Pletnyevvel √©s dr. Levinnel - egyetemben Rakovszkijt is b√∂rt√∂nb√ľntet√©sre √≠t√©lt√©k √©s nem v√©gezt√©k ki, mint a m√°sik 18 v√°dlottat ‚ÄĒ k√∂zt√ľk Buharint. Mint m√°r utaltunk r√°, h√ļsz √©v l√°gerben let√∂ltendŇĎ szabads√°gb√ľntet√©st kapott.

A h√°bor√ļra k√©sz√ľlŇĎdŇĎ szovjet vezet√©s 1939-ben elhat√°rozta, hogy a Bel√ľgyi N√©pbiztoss√°g keret√©ben NKVD-s (Narodnij Komisszariat Vnutrennih Gyel ‚ÄĒ Bel√ľgyi N√©pbiztoss√°g) hadoszt√°lyokat √°ll√≠tanak fel a gulagt√°borok lak√≥ib√≥l speci√°lis feladatok ell√°t√°s√°ra (gulag - Glavnoje Upravlenyija Lagerej ‚ÄĒ √Āllami T√°borfel√ľgyelet). Ezeket a gulagfoglyokb√≥l szervezett NKVD-s hadoszt√°lyokat √©s kisebb katonai egys√©geket fekete hadoszt√°lyoknak, illetve fekete egys√©geknek nevezt√©k, mivel ezeknek a katon√°i a hadsereg khakisz√≠nŇĪ egyenruh√°ja helyett a gulagt√°borok fekete egyenruh√°j√°t viselt√©k. A Szovjetuni√≥ felboml√°s√°t k√∂vetŇĎen nyilv√°noss√°gra ker√ľlt, hogy az egyik ilyen fekete hadoszt√°ly parancsnok√°t Hrisztyi√°n Georgijevics Rakovszkijnak h√≠vt√°k. Abb√≥l a felt√©telez√©sbŇĎl indulunk ki, hogy ez a hadoszt√°lyparancsnok csaknem bizonyosan azonos azzal a RakovszkijjaL aki kor√°bban a legfelsŇĎ szovjet vezet√©shez tartozott.

√Čletrajz√≠r√≥i eddig √ļgy tudt√°k, hogy Hrisztyi√°n Georgijevics Rakovszkij 1941 nyar√°n, 68 √©ves kor√°ban, nem tiszt√°zott k√∂r√ľlm√©nyek k√∂z√∂tt, a gulag valamelyik t√°bor√°ban, illetve b√∂rt√∂nben halt meg. M√°s forr√°sok szerint sz√©les k√∂rŇĪ t√°j√©kozotts√°ga miatt v√©geztek vele a fogs√°gban. Val√≥sz√≠nŇĪs√≠thetŇĎ az a felt√©telez√©s is, hogy a fronton halt meg, √©s az ŇĎ NKVD √°ltali kihallgat√°s√°nak hossz√ļ jegyzŇĎk√∂nyv√©t ‚ÄĒ annak eredetij√©t vagy m√°solat√°t ‚ÄĒ tal√°lta meg a n√©met t√°mad√°st k√∂vetŇĎen egy faluban a spanyol √∂nk√©ntes ‚ÄěK√©k Hadoszt√°ly" egyik tisztje. Eddig egyeden hivat√°sos t√∂rt√©n√©sznek sem siker√ľlt bebizony√≠tania, hogy a Rakovszkij-jegyzŇĎk√∂nyvek nem hitelesek, √°mb√°r t√∂bb fŇĎ√°ramlat√ļ, vagyis a hivatalos ir√°nyzatot k√∂vetŇĎ t√∂rt√©n√©sz is elmondotta e sorok √≠r√≥j√°nak, hogy a bizony√≠t√°si teher azokon nyugszik, akik Hrisztyi√°n Georgijevics Rakovszkij kihallgat√°si jegyzŇĎk√∂nyv√©t val√≥dinak fogadj√°k el.

A Szovjetuni√≥ felboml√°s√°val elvileg megny√≠lott a lehetŇĎs√©g az orosz √©s ukr√°n iratt√°rak - k√∂zt√ľk az egykori NKVD- √©s KGB-dokumentumok, valamint a Kreml kor√°bban szigor√ļan titkos iratai egy r√©sz√©nek a kutat√°s√°ra. Gyakorlatilag azonban ma is hozz√°f√©rhetetlenek a szovjet korszak fontos dokumentumai. T√©ny, hogy a Rakovszkij-jegyzŇĎk√∂nyv, amely a franci√°ul zajlott kihallgat√°s francia eredetij√©t √©s Szt√°lin sz√°m√°ra k√©sz√ľlt orosz ford√≠t√°s√°t tartalmazta, egyelŇĎre m√©g nem ker√ľlt elŇĎ. Ez azonban nem jelenti, hogy nem l√©tezik, √©s hogy valamikor a j√∂vŇĎben nem ker√ľl majd elŇĎ, illetve nem hozz√°k majd nyilv√°noss√°gra. Val√≥sz√≠nŇĪleg megtal√°lhat√≥ az orosz FSZB (Federalnaja Szluzsba Bezopasznosztyij ‚ÄĒ Sz√∂vets√©gi Biztons√°gi Szolg√°lat) arch√≠vum√°ban az a jelent√©s is, amelyet Gavril Kuzmin NKVD-s t√°bornok k√©sz√≠tett a koncepci√≥s per minden r√©szlet√©t szem√©lyesen ellenŇĎrzŇĎ szovjet dikt√°tor r√©sz√©re Rakovszkij kihallgat√°s√°r√≥l.

A Molotov-Ríbbentropp-paktum

A Rakovszkij-jegyzŇĎk√∂nyh√∂z hasonl√≥ volt a sorsa az 1939. augusztus 23-i Szt√°lin-Hitler- (Molotov-Ribbentropp-) paktumnak. A szovjet-n√©met megnemt√°mad√°si egyezm√©ny titkos mell√©kleteirŇĎl eg√©szen 1989 december√©ig hivatalosan nem akartak tudni a Szovjetuni√≥ illet√©kesei. Valentyin Falin t√∂rt√©n√©sz, n√©metszak√©rtŇĎ - aki a Szovjetuni√≥ bonni nagyk√∂vete, majd a szovjet birodalom utols√≥ √©veiben az SZKP K√∂zponti Bizotts√°g√°nak vezetŇĎ beoszt√°s√ļ munkat√°rsa volt, a k√∂zv√©lem√©ny nyom√°s√°ra jelezte, hogy keresik a szovjet-n√©met megnemt√°mad√°si egyezm√©nyhez csatolt titkos jegyzŇĎk√∂nyveket a szovjet iratt√°rakban. A gorbacsovi ‚Äěglasztnoszty" √©s ‚Äěperesztrojka" idŇĎszak√°ban m√°r fel kellett valamit mutatniuk a nyugati k√∂zv√©lem√©ny sz√°m√°ra, hiszen a n√©met iratt√°rakb√≥l m√°r r√©g√≥ta ismeretes volt a titkos jegyzŇĎk√∂nyvek sz√∂vege. V√©g√ľl t√©nyleg meg is tal√°lt√°k a szovjet iratt√°rakban is ezeket a dokumentumokat.

A Szovjetuni√≥ N√©pi K√ľld√∂tteinek Kongresszusa 1989 december√©ben meg√°llap√≠totta, hogy ‚Äěa szovjet-n√©met megnemt√°mad√°si egyezm√©nyhez hozz√°fŇĪz√∂tt titkos z√°rad√©k mind m√≥dszereiben, mind tartalm√°ban elt√©r a szovjet k√ľlpolitika lenini elveitŇĎl √©s norm√°it√≥l. A titkos jegyzŇĎk√∂nyvben r√∂gz√≠tett √©rdekszf√©r√°k √©s n√©met-szovjet befoly√°si √∂vezetek elhat√°rol√°sa ellent√©tes a nemzetk√∂zi joggal √©s s√©rti egy sor √°llam szuverenit√°s√°t √©s f√ľggetlens√©g√©t." Ez√©rt a moszkvai Kongresszus visszamenŇĎleg √©rv√©nytelennek √©s semmisnek nyilv√°n√≠totta az 1939. augusztus 23-√°n k√∂t√∂tt n√©metszovjet meg√°llapod√°s titkos jegyzŇĎk√∂nyv√©t, azok z√°rad√©kait √©s egy√©b mell√©kleteit.

√Ėtven √©ven √°t nem tudott senki hivatalosan semmit a Szovjetuni√≥ban ezekrŇĎl a titkos meg√°llapod√°sokr√≥l, noha azok tartalma m√°s forr√°sokb√≥l ismertt√© v√°lt √©s a t√∂rt√©nelmi esem√©nyek kellŇĎen bizony√≠tott√°k, hogy a meg√°llapod√°s minden r√©szlete √°t is lett √ľltetve a gyakorlatba. Ahogyan ez a hivatalos nem tud√°s nem bizony√≠totta azt, hogy a letagadott titkos dokumentumok nem l√©teznek ugyan√ļgy felt√©telezhetŇĎ, hogy a RakovszkijjegyzŇĎk√∂nyv eset√©ben megl√©vŇĎ hallgat√°s is v√©get √©r egyszer. Csaknem biztos, hogy Rakovszkij kihallgat√°si jegyzŇĎk√∂nyv√©nek az eredetije is megvan a titkos iratok k√∂z√∂tt, √©s valamikor a j√∂vŇĎben majd r√°bukkan egy kutat√≥. Az elŇĎker√ľlt f√ľzetek nagy val√≥sz√≠nŇĪs√©ggel m√°solatok, √©s a Szt√°lin sz√°m√°ra k√©sz√ľlt hivatalos kihallgat√°si jegyzŇĎk√∂nyv elŇĎsz√∂r k√©z√≠r√°ssal majd pedig g√©p√≠r√°ssal k√©sz√ľlhetett. Az, hogy az eredeti dokumentum m√©g nem √°ll a t√∂rt√©nelemtudom√°ny rendelkez√©s√©re, nem jelenti azt, hogy a dr. Landovszldjn√°l tal√°lt jegyzŇĎk√∂nyvek nem hitelesek. Az ilyen dokumentumok hiteless√©g√©nek elfogad√°sa mindig t√°madhat√≥, de titkos dokumentumok eset√©ben a k√∂zvetett bizony√≠t√©kokat is gondosan m√©rlegelni kell. A Rakovszkij kihallgat√°s√°r√≥l k√©sz√ľlt jegyzŇĎk√∂nyv keletkez√©s√©nek ideje, helye √©s k√∂r√ľlm√©nyei el√©gg√© ismertek. El√©g sok inform√°ci√≥val rendelkez√ľnk a jegyzŇĎk√∂nyvben szereplŇĎ szem√©lyekrŇĎl is. A jegyzŇĎk√∂nyv val√≥dis√°g√°t azonban m√©giscsak d√∂ntŇĎ m√≥don a t√∂rt√©nelmi esem√©nyek bizony√≠tj√°k. Felsorolunk ezek k√∂z√ľl n√©h√°nyat:

‚ÄĒ Az 1938 tavasz√°n elkezdŇĎd√∂tt n√©met-szovjet k√∂zeled√©s, √©s a Szt√°lin‚ÄĒHitler- (Molotov‚ÄĒRibbentropp-) paktum megk√∂t√©se 1939 augusztus√°ban. Lengyelorsz√°g feloszt√°sa, √©s az a t√©ny, hogy az egy√ľttesen v√©grehajtott agresszi√≥√©rt csak Berlin c√≠m√©re √©rkezett a nyugati hatalmak r√©sz√©rŇĎl had√ľzenet;

‚ÄĒ Szt√°lin manŇĎverez√©se a N√©metorsz√°g sz√°m√°ra l√©tfontoss√°g√ļ nyersanyagsz√°ll√≠t√°sokkal, a nyersanyagsz√°ll√≠t√≥ ‚Äěcsapok" idŇĎnk√©nti kinyit√°s√°val √©s elz√°r√°s√°val. (Ennek r√©szleteit ismerteti Ernst Topitsch: Stalin's Krieg ‚ÄĒ Szt√°lin h√°bor√ļja c√≠mŇĪ 1985-ben M√ľnchenben is megjelent munk√°ja. Ez adatok sor√°val bizony√≠tja, hogy a szovjet dikt√°tor t√°mad√≥ h√°bor√ļra k√©sz√ľlt a nemzetiszocialista N√©metorsz√°ggal szemben. Csak az√©rt mutatott t√ļlzott enged√©kenys√©get Hitler ir√°nt 1941 tavasz√°n, mivel a V√∂r√∂s Hadsereg m√©g nem k√©sz√ľlt fel el√©gg√© a h√°bor√ļra. Ami pedig az Egyes√ľlt √Āllamokat √©rinti, m√°r a hivatalos h√°bor√ļba l√©p√©s√©t megelŇĎzŇĎen is hatalmas fegyversz√°ll√≠tm√°nyokkal, p√°nc√©losok √©s rep√ľlŇĎg√©pek ezreivel sietett a szorongatott szt√°lini rendszer megment√©s√©re. Ennek ellen√©re a t√°mad√°sra felk√©sz√≠tett V√∂r√∂s Hadsereg nem volt k√©pes az eredm√©nyes v√©dekez√©sre. A legnagyobb seg√≠ts√©g azonban Roosevelt eln√∂k r√©sz√©rŇĎl az volt, hogy Jap√°nt belemanŇĎverezte a Pearl Harbor elleni t√°mad√°sba, √©s ezzel megnyitotta az utat arra, hogy az Egyes√ľlt √Āllamok ny√≠ltan bel√©phessen a II. vil√°gh√°bor√ļba.)

Az √ļn. ‚Äěmain stream", azaz a hivatalos ir√°nyzatot k√∂vetŇĎ t√∂rt√©net√≠r√°s ma is t√∂bb√©-kev√©sb√© mellŇĎzi Rakovszkij kihallgat√°si jegyzŇĎk√∂nyv√©t, de a revizionist√°nak nevezett t√∂rt√©n√©szek k√∂z√ľl egyre t√∂bben (Des Griffin, Johannes Rothkranz, Heinz Scholl, Peter Blackwood, Henry Makow √©s m√°sok) kordokurnenturnk√©nt hivatkoznak r√°. T√∂bben kapcsolatot l√°tnak a Rakovszkij √°ltal elmondott t√∂rt√©nelmi narrat√≠va √©s a h√≠rhedt hamis√≠tv√°ny, a Cion b√∂lcseinek jegyzŇĎk√∂nyve egyes gondolatmenetei k√∂z√∂tt. Ez azt a l√°tszatot keltheti, hogy a Rakovszkij-jegyzŇĎk√∂nyv hiteless√©ge is ugyan√ļgy k√©ts√©gbe vonhat√≥, mint a ‚ÄěCion b√∂lcseinek jegyzŇĎk√∂nyve".

A Cion b√∂lcseinek jegyzŇĎk√∂nyve c. irat eredet√©t √©s szerzŇĎit ma m√°r ismerj√ľk. (L√°sd: Dr√°bik J√°nos, Uzsoraciviliz√°ci√≥, III. k√∂tet, 251-314-ig old.) Bizony√≠that√≥an nem azok k√∂z√∂tt folyt a p√°rbesz√©d, akiket a c√°ri titkosszolg√°lat, az Ohrana hamis√≠t√°st k√©sz√≠tŇĎ √ľgyn√∂kei felt√ľntettek. Mindez nem v√°ltoztat azon, hogy a hamis√≠t√≥k ne lettek volna tiszt√°ban a nemzetk√∂zileg megszervezŇĎd√∂tt p√©nzhatalom rejtett c√©ljaival, strat√©gi√°j√°val, szervezeti √©s mŇĪk√∂d√©si rendj√©vel. A Cion b√∂lcs√©nek jegyz√∂k√∂nyve m√°ig √©lŇĎ igazs√°g√°t olvas√≥i szem√©ben az t√°masztja al√°, hogy a t√∂rt√©nelem menete ut√≥lag tartalmilag igazolta. Nem pontosan ugyanez a helyzet a Rakovszkij kihallgat√°s√°r√≥l k√©sz√ľlt feljegyz√©sekkel Itt nincs arr√≥l sz√≥, hogy valaki tudatosan m√°snak a sz√°j√°ba adott volna gondolatokat csup√°n az√©rt, hogy rosszindulat√ļan izgasson egy bŇĪnbaknak kiv√°lasztott etnikum vagy n√©p ellen. Itt csak azt lehet k√©rd√©sess√© tenni, hogy a II. vil√°gh√°bor√ļ sor√°n Oroszorsz√°gban megtal√°lt iratok eredetiek-e, vagy sem. A Rakovszkij-jegyzŇĎk√∂nyv belsŇĎ igazs√°gtartalma, valamint a l√©trej√∂tte ut√°n bek√∂vetkezett t√∂rt√©nelmi esem√©nyek az eredetis√©g√©t t√°masztj√°k al√°, mert szinte filmforgat√≥k√∂nyh√∂z hasonl√≥an tartalmazza a II. vil√°gh√°bor√ļ elŇĎzm√©nyeit √©s lefoly√°s√°t. A legfontosabb bizony√≠t√©k val√≥dis√°ga mellett az, hogy Szt√°lin szinte pontr√≥l pontra v√©grehajtotta a Rakovszkij √°ltal felv√°zolt strat√©gi√°t.

A gazdas√°gi demokr√°cia elŇĎfelt√©tele a mag√°np√©nz-monop√≥lium megsz√ľntet√©se

Amikor a p√©nz√ľgyi rendszer megv√°ltoztat√°s√°t vessz√ľk k√∂zelebbrŇĎl szem√ľgyre, fel kell tenn√ľnk n√©h√°ny k√©rd√©st

Kinek a joga és kötelessége legyen a pénz megteremtése és forgalomba hozatala?
Hitel formájában kell-e létrehozni a pénzt és kamattal megterhelve forgalomba hozni, vagy pedig lehetséges kamatmentes pénz kibocsátása és forgalomba hozatala is?
Van-e k√ľl√∂nbs√©g a p√©nz √©s a hitel k√∂z√∂tt?

A jelenlegi p√©nzrendszer √©rett form√°j√°ban elŇĎsz√∂r Nagy-Britanni√°ban j√∂tt l√©tre. Angli√°ban ma a forgalomban l√©vŇĎ p√©nz 5%-a tekinthetŇĎ ad√≥ss√°gmentes p√©nznek, amit √°llami szervek bocs√°tanak ki a k√∂zponti bank bankjegyeinek form√°j√°ban, valamint a kir√°lyi p√©nzverde p√©nz√©rm√©k form√°j√°ban. A forgalomban l√©vŇĎ p√©nz t√∂bb mint 95%-√°t a kereskedelmi bankok hozz√°k l√©tre √©s k√∂lcs√∂nzik ki kamattal terhelt hitelp√©nz form√°j√°ban. A kereskedelmi bankok ezt a sz√°mlap√©nzt, k√∂nyvel√©si p√©nzt, elektronikus p√©nzt a semmibŇĎl teremtik elŇĎ √©s elnevezik hitelnek. √ögy j√∂n l√©tre, hogy √ľgyfeleiknek sz√°ml√°t nyitnak, erre r√°√≠rj√°k a levegŇĎbŇĎl l√©trehozott hitel √∂szszeg√©t, √©s ezzel az m√°ris √°talakul profitot hoz√≥ k√∂lcs√∂nn√©. Nagy-Britanni√°ban ez ma 20 milli√°rd font kamatj√∂vedelemhez juttatja ezeket a bankokat minden √©vben, mik√∂zben az ad√≥fizetŇĎ brit polg√°rok kevesebb mint h√°rommilli√°rd font norm√°lis p√©nzhez juthatnak bankjegyek √©s p√©nz√©rm√©k form√°j√°ban.

Ha azonban a kereskedelmi bankoknak megtiltan√° a parlament, hogy hitelp√©nzt kre√°ljanak a semmibŇĎl, tov√°bb√° ha ez a jogos√≠tv√°ny csak az √°llam nev√©ben, annak megb√≠zottjak√©nt elj√°r√≥ k√∂zponti bankot illetn√© meg √©s ebbŇĎl k√∂vetkezŇĎen a k√∂zponti bank kamatmentesen adn√° √°t ezt a p√©nzt az √°llamnak, hogy k√∂zkiad√°sok form√°j√°ban forgalomba hozza, akkor a p√©nzkibocs√°t√°sb√≥l √©vente a t√°rsadalom eg√©sz√©nek 45 milli√°rd font j√∂vedelme lenne. Az erre vonatkoz√≥ amerikai, n√©met √©s magyar adatokat is ismerj√ľk, √©s a k√©sŇĎbbiekben majd m√©g hivatkozunk r√°juk.
Maradjunk azonban még mindig Angliánál, a jelenlegi globális pénzrendszer történelmileg talán legfontosabb államánál. Mi következik a fent ismertetett adatokból?

ElŇĎsz√∂r az, hogy az ad√≥z√°s √©s az √°llamad√≥ss√°g cs√∂kkenthetŇĎ vagy a k√∂zc√©l√ļ kiad√°sok n√∂velhetŇĎk √©vente 45 milli√°rd fonttal att√≥l f√ľggŇĎen, hogy ki√© a p√©nzkibocs√°t√°s joga.

M√°sodszor , ha az √°llam √©s a korm√°ny biztos√≠tan√° a megfelelŇĎ p√©nzmennyis√©get a gazdas√°g sz√°m√°ra, akkor az ebbŇĎl sz√°rmaz√≥ j√∂vedelem a t√°rsadalom eg√©sz√©t gazdag√≠tan√° √©s nem a p√©nzvagyon-tulajdonosokat priv√°t profitk√©nt. Ezzel fel lehetne sz√°molni a t√°rsadalmi igazs√°gtalans√°g egyik legfŇĎbb forr√°s√°t.

Harmadszor, ha a brit parlament √©s a londoni korm√°ny visszavonn√° ezt a rejtett t√°mogat√°st a bankokt√≥l √©s a bankrendszer eg√©sz√©tŇĎl, akkor sokkal szabadabb piac j√∂nne l√©tre a p√©nz√ľgyek ter√©n, sokkal versenyk√©pesebb bank√°ri tev√©kenys√©g √©s a bankok szolg√°lataihoz is olcs√≥bban lehetne hozz√°jutni az √ľgyfeleknek.

Negyedszer , az ad√≥ss√°gmentes p√©nz jelentŇĎs m√©rt√©kben √©s viszonylag gyors √ľtemben lehetŇĎv√© tenn√© az √°llamad√≥ss√°g √©s a mag√°nszem√©lyek ad√≥ss√°g√°nak a cs√∂kkent√©s√©t. Az elad√≥sod√°s ugyanis jelentŇĎs r√©szben annak k√∂sz√∂nhetŇĎ, hogy a ma forgalomban l√©vŇĎ p√©nz 95%-a hitelk√©nt j√∂n l√©tre, √©s ad√≥ss√°gk√©nt ker√ľl forgalomba, amelyet kamattal tet√©zve kell viszszafizetni.

√Ėt√∂dsz√∂r , a gazdas√°g sokkal szil√°rdabb√° v√°lna. Nem a bankokt√≥l f√ľggne, hogy mennyi p√©nzt hoznak forgalomba, √©s ily m√≥don cs√∂kkenne az a lehetŇĎs√©g√ľk, hogy egyr√©szt p√©nzhi√°nnyal gazdas√°gi visszaes√©st, depresszi√≥t √©s v√°ls√°got id√©zhessenek elŇĎ, m√°sr√©szt ‚ÄĒ ha az √©rdek√ľk √ļgy k√≠v√°nja, mesters√©gesen felp√∂rgess√©k a gazdas√°gi √©letet.

Hatodszor , a k√∂ztulajdon√ļ k√∂zponti bank hat√©konyabban tudn√° ellenŇĎrizni a p√©nzell√°t√°st √©s az infl√°ci√≥t, ha a demokratikus √°llam √°ltal meghat√°rozott k√∂z√©rdek szerint d√∂ntene a gazdas√°g sz√°m√°ra biztos√≠tott √ļj p√©nz mennyis√©g√©rŇĎl. Jelenleg a k√∂zponti bank k√∂zvetett m√≥don tesz k√≠s√©rletet az infl√°ci√≥ f√©ken tart√°s√°ra oly m√≥don, hogy meghat√°rozza az alapkamatl√°bat, amelyhez igazod√≥an vehetnek fel az emberek k√∂lcs√∂n√∂ket a bankokt√≥l. A kamatok megemel√©se val√≥j√°ban fokozza az infl√°ci√≥t, mert a kamatokkal megn√∂velt hitelek visszafizet√©s√©hez m√©g nagyobb mennyis√©gŇĪ p√©nzt kell forgalomba hozni, ez pedig egy√©rtelmŇĪen gerjeszti az infl√°ci√≥t

Az elmondottakat seigniorage-reformoknak is nevezhetj√ľk. A seigniorage vagy szegnior√°zs nem m√°s, mint a ‚Äěkamara haszna". T√∂rt√©nelmileg √©s a p√©nz eset√©ben a p√©nzverd√©be bevitt nemesf√©mre kivetett ad√≥ volt, amely az √©rmever√©s k√∂lts√©geinek a fedez√©s√©re szolg√°lt √©s az √°llamot megszem√©lyes√≠tŇĎ kir√°ly j√∂vedelm√©t jelentette. Ez√©rt a szegnior√°zs kir√°lyi elŇĎjog volt

A jelenlegi monet√°ris rendszerben ezzel a szaksz√≥val azt a j√∂vedelmet jel√∂lik, amelyet valamely p√©nzkibocs√°t√≥ hat√≥s√°g csapol le a saj√°t maga sz√°m√°ra. Mivel a p√©nzkibocs√°t√°s p√©nzteremt√©st jelent, ekkor a k√∂zponti bank olyan hitelt ny√ļjt, amely m√∂g√∂tt nincs bet√©ti fedezet. Az ebbŇĎl sz√°rmaz√≥ speci√°lis nyeres√©g az √°llamkincst√°rt gazdag√≠tja. Ez l√©nyeg√©ben a seigniorage, vagyis a p√©nz√°llom√°ny ad√≥ja.

A bevezetŇĎben javasolt reform visszaadn√° a demokratikus k√∂zhatalomnak azt az elŇĎjog√°t, hogy k√∂zc√©lra ford√≠tsa a p√©nzkibocs√°t√°sb√≥l √©s annak a forgalomba hozatal√°b√≥l eredŇĎ t√∂bbletj√∂vedelmet Egyes k√∂zgazd√°szok √©s politikusok arra hivatkozva utas√≠tj√°k el ezt a javaslatot, hogy a kereskedelmi bankok √°ltal a levegŇĎbŇĎl l√©trehozott p√©nz nem val√≥di p√©nz, hanem csak hitelp√©nz. Nem m√°st √°ll√≠tanak, mint azt, hogy a hitel az nem p√©nz. Ennek azonban ellentmond a p√©nz√ľgyi rendszer √©s a gazdas√°gi √©let eg√©sz gyakorlata. Jelenleg ugyanis a kereskedelmi bankok √°ltal kibocs√°tott bankjegyek, valamint a k√∂nyvel√©si √ļton l√©trehozott sz√°mlap√©nz √©s elektronikus p√©nz mind a forgalomban l√©vŇĎ k√©szp√©nz funkci√≥it teljes√≠ti. A bankjegyek nem egyszerŇĪen azt jelentik, ami az eredeti funkci√≥juk volt, hogy ‚Äě√©n tartozom neked". Ezek ma m√°r gyakorlatilag k√©szp√©nzk√©nt vannak forgalomban. Az is bizony√≠tja ezt az √°ll√≠t√°st, hogy nincs m√°s p√©nz, amire be lehetne ŇĎket v√°ltani, p√©ld√°ul nemesf√©mekre vagy az abb√≥l k√©sz√ľlt √©rm√©kre.

A p√©nz kibocs√°t√°sa √©s forgalomba hozatala nemcsak egy-egy orsz√°g szintj√©n, de nemzetk√∂zi szinten is megval√≥s√≠that√≥. A vil√°ggazdas√°gban ma haszn√°lt t√∂bb nemzeti valuta is, √≠gy az amerikai doll√°r, a jap√°n jen, az Eur√≥pai Uni√≥ p√©nze az eur√≥ √©s a brit font, mind tartal√©k valuta funkci√≥t is bet√∂lt. Egy glob√°lis p√©nzreform eset√©ben olyan egys√©ges vil√°gp√©nzzel lehetne felv√°ltani ezeket, amelyet egy vil√°gszintŇĪ monet√°ris hat√≥s√°g bocs√°tana ki. Az ebbŇĎl befoly√≥ hasznot azonban kiz√°r√≥lag csak k√∂zc√©lra lehetne ford√≠tani, az erre l√©trehozott vil√°gszintŇĪ monet√°ris ir√°ny√≠t√≥test√ľlet seg√≠ts√©g√©vel.

A pénzkibocsátás meghatározza a demokráciát

Mi√©rt kell a gazdas√°gi √©let szereplŇĎinek, a t√°rsadalom minden tagj√°nak elad√≥sodnia ahhoz, hogy hozz√°juthasson a l√©tfenntart√°s√°hoz sz√ľks√©ges javakhoz? Jelenleg p√©nz csak √ļgy √©rhetŇĎ el, ha elad√≥sodunk. Mi√©rt sz√ľks√©ges kiz√°r√≥lag ad√≥ss√°g form√°j√°ban l√©trehozni a gazdas√°gi √©let k√∂zvet√≠tŇĎ k√∂zeg√©t, a val√≥di √©rt√©ket hordoz√≥ term√©kek √©s szolg√°ltat√°sok jeleit? Mi√©rt kell a demokratikus √°llamnak √©s a politikai felelŇĎss√©ggel tartoz√≥ korm√°nyoknak √°tadniuk a p√©nzkibocs√°t√°s √©s forgalomba hozatal jog√°t √©s felelŇĎss√©g√©t a mag√°ntulajdonban l√©vŇĎ bankrendszernek? Ez az√©rt is fontos k√©rd√©s, hiszen az alkotm√°nyok ‚ÄĒ √≠gy p√©ld√°ul az amerikai Alkotm√°ny vagy a N√©met Sz√∂vets√©gi K√∂zt√°rsas√°g Alkotm√°nya, de a magyar Alkotm√°ny is ‚ÄĒ az √°llamot hatalmazz√°k fel a p√©nz kibocs√°t√°s√°nak √©s forgalomba hozatal√°nak jog√°val.

Mit jelent a demokr√°cia sz√°m√°ra az, ha a polg√°roknak kiz√°r√≥lag a mag√°ntulajdonban l√©vŇĎ bankrendszerhez kell fordulniuk a gazdas√°gi √©s a t√°rsadalmi √©let k√∂zvet√≠tŇĎ k√∂zeg√©nek beszerz√©se v√©gett? Hogyan mŇĪk√∂dhet egy n√©pszuverenit√°son nyugv√≥ rendszer (a n√©p korm√°nya, a n√©p √°ltal, a n√©p√©rt), ha teljesen ki van szolg√°ltatva a bank√°rok k√©nye-kedv√©nek? A fŇĎ√°ramlat√ļ, hivatalos tudom√°nyoss√°g, a szakk√©pzett k√∂zgazd√°szok √©s egyetemi tan√°rok, valamint a v√°lasztott politikusok mi√©rt nem l√°tj√°k a szoros kapcsolatot a hatv√°nyozottan n√∂vekvŇĎ elad√≥sod√°s √©s a t√°rsadalmi probl√©m√°k k√∂z√∂tt? Val√≥sz√≠nŇĪleg l√°tj√°k, de gondosan hallgatnak r√≥la, √©s ezekrŇĎl az √∂sszef√ľgg√©sekrŇĎl nincsenek vit√°k a t√∂megt√°j√©koztat√°si int√©zm√©nyekben.

Amikor a monet√°ris fels√©gjogokr√≥l besz√©l√ľnk, azaz egy orsz√°g p√©nz√ľgyi szuverenit√°s√°r√≥l, akkor l√©nyeg√©ben az erŇĎforr√°sok √©s a javak feloszt√°s√°r√≥l is sz√≥lunk. Ha a hitelek l√©trehoz√°sa √©s sz√©toszt√°sa kiz√°r√≥lag a mag√°ntulajdonban l√©vŇĎ bankrendszer privil√©giuma, akkor e bankrendszer ir√°ny√≠t√≥i d√∂ntenek arr√≥l, hogy ki jut a t√°rsadalomban v√°s√°rl√≥erŇĎh√∂z, √©s ahhoz a lehetŇĎs√©ghez, hogy mint gazdas√°gi szereplŇĎ fennmaradhasson. Amikor az igazs√°gos t√°rsadalmi viszonyok megteremt√©se √©rdek√©ben felmer√ľlt az erŇĎforr√°sok √©s javak igazs√°gos eloszt√°sa, nem ker√ľlt igaz√°n elemz√©sre, hogy ez val√≥j√°ban a hitel sz√©toszt√°s√°t√≥l f√ľgg.

(Sokat ism√©telt, divatos jelsz√≥ ma Magyarorsz√°gon, hogy ‚Äěcsak egy Magyarorsz√°g van". Ez f√∂ldrajzi √©rtelemben annyiban igaz, hogy a t√∂rt√©nelmi Magyarorsz√°g egyik marad√©k√°t m√©g mindig Magyarorsz√°gnak nevezik. A t√∂bbi marad√©k√°t, ahol szint√©n √©lnek nagy l√©tsz√°mban az egykori Magyarorsz√°g polg√°rai √©s lesz√°rmazottai, m√°r nem h√≠vj√°k Magyarorsz√°gnak, de az√©rt az a f√∂ld m√©g ma is magyarnak tekintendŇĎ annyiban, hogy magyarok is √©lnek rajta. Gazdas√°gi √©rtelemben egy√©rtelmŇĪen k√©t Magyarorsz√°g van, amelyet t√°tong√≥ szakad√©k v√°laszt el egym√°st√≥l. Az egyik a milli√°rdos vagyonok Magyarorsz√°ga, a m√°sik a h√°rommilli√≥ koldus, a tov√°bbi h√°rommilli√≥ l√©tminimumon l√©vŇĎ √©s a tov√°bbi k√©tmilli√≥ √°ll√°sban l√©vŇĎ, de egyre elad√≥sod√≥k Magyarorsz√°ga. E k√©t t√°rsadalmi √©s gazdas√°gi csoporthoz tartoz√≥ embereknek a sz√ľks√©gletei √©s √©rdekei kib√©k√≠thetetlen ellent√©tben √°llnak egym√°ssal. A k√©tf√©le Magyarorsz√°g-lak√≥k k√∂zti t√°tong√≥ szakad√©kot az egykor k√∂z√∂s tulajdont k√©pezŇĎ nemzeti vagyon igazs√°gosabb eloszt√°s√°val lehetne √°thidalni. Ezt a megjegyz√©st csak az√©rt tett√ľk, mert a p√©nzvagyonos uralkod√≥ r√©teg f√©l att√≥l a megosztotts√°gt√≥l, amelyet a k√∂zvagyon sz√©lsŇĎs√©gesen igazs√°gtalan kisaj√°t√≠t√°s√°val maga hozott l√©tre. A megszerzett vagyont √©s elŇĎjogokat szeretn√© nyugodtan √©lvezni, √©s ehhez j√≥ lenne a rendszerv√°lt√°s veszteseinek is a t√°mogat√°s√°t megnyerni. Ezt a t√°mogat√°st azonban a megv√°s√°rolt sajt√≥ √©s t√∂megt√°j√©koztat√°s seg√≠ts√©g√©vel csak ideig-√≥r√°ig tudja biztos√≠tani a maga sz√°m√°ra.)

Egyre t√∂bben ismerik fel √©s mondj√°k is ki: helytelen √©s sz√ľks√©gtelen, hogy a gazdas√°gi √©s t√°rsadalmi √©let k√∂zvet√≠tŇĎ k√∂zege, a p√©nz, kiz√°r√≥lag mag√°nszem√©lyek √©s mag√°nint√©zm√©nyek √ļtj√°n ker√ľl forgalomba. Akik ezt felismert√©k, egyre hangosabban k√∂vetelik, hogy a k√∂zhatalom teremtse meg √©s hozza forgalomba ezt a k√∂zvet√≠tŇĎ k√∂zeget! A t√°rsadalom minden tagj√°nak joga van ahhoz, hogy valamilyen √©rdekelts√©ge legyen a p√©nz kibocs√°t√°s√°ban √©s forgalomba hozatal√°ban. Jelenleg a p√©nzkibocs√°t√°s √©s forgalomba hozatal haszn√°t a szervezett p√©nzhatalom ir√°ny√≠t√≥i √©lvezik. A bankok szedik be a hatalmas √∂sszegŇĪ kamatokat √©s a beruh√°z√≥nak nevezett spekul√°nsok teszik el a p√©nzzel √©s a p√©nzhelyettes√≠tŇĎ eszk√∂z√∂kkel val√≥ manipul√°ci√≥b√≥l, valamint a v√°llalati √°tv√©telekbŇĎl (hostile take-overbŇĎl) sz√°rmaz√≥ hatalmas hasznot

Egyre t√∂bben k√©pviselik azt az √°ll√°spontot, hogy am√≠g a p√©nz kibocs√°t√°sa √©s forgalomba hozatala a mag√°ntulajdonban l√©vŇĎ bankok elŇĎjoga, akik ezt a hatalmat kiz√°r√≥lag saj√°t hasznukra gyakorolj√°k, addig nem lehet val√≥di demokr√°ci√°r√≥l, a n√©pakarat √©rv√©nyes√ľl√©s√©rŇĎl besz√©lni. Az egyik legt√∂bbet hangoztatott √©rvel√©s a k√∂zp√©nzrendszer ellen az, hogy ha az egyes √°llamok √©s korm√°nyok kez√©be ker√ľlne a p√©nzkibocs√°t√°s √©s forgalomba hozatal√°nak joga, akkor azt egyr√©szt arra haszn√°ln√°k, hogy el√°rassz√°k a gazdas√°got ilyen ad√≥ss√°gmentes p√©nzzel, m√°sr√©szt a saj√°t kez√ľkben centraliz√°ln√°k a hatalmat. Amikor ezt az √©rvet hangoztatj√°k, val√≥j√°ban nem a k√∂zp√©nzrendszer p√©nz√ľgyi √©s gazdas√°gi helyess√©g√©t c√°folj√°k, hanem r√°mutatnak a jelenlegi korm√°nyzati rendszer demokratikus ellenŇĎrz√©s√©nek hi√°ny√°ra. Ha ugyanis az alulr√≥l j√∂vŇĎ demokratikus ellenŇĎrz√©s hat√©kony, akkor az egyes korm√°nyok a k√∂zp√©nzrendszer ir√°ny√≠t√°sa r√©v√©n nem tehetn√©nek szert olyan k√ľl√∂nleges hatalomra, amely m√°r a t√°rsadalom eg√©sz√©nek az √©rdekeit s√©rti.

Mik√©nt c√°folhatjuk a kŇĎzp√©nzrendszer elleni √©rveket?
ElsŇĎ √©rv: ,A legutols√≥, amire sz√ľks√©g√ľnk lehet, az, hogy a korm√°nyzatnak hozz√°f√©r√©se legyen korl√°tlan mennyis√©gŇĪ p√©nzhez."

A k√∂zp√©nzrendszer h√≠vei nem korl√°tlan mennyis√©gŇĪ p√©nz kibocs√°t√°s√°t szorgalmazz√°k. A k√∂zp√©nzrendszer nem korl√°tlan mennyis√©gŇĪ p√©nz felelŇĎtlen forgalomba hozatal√°t jelenti. A k√∂zp√©nzrendszer s√ľrgetŇĎi azt aj√°nlj√°k, hogy egy demokratikusan ellenŇĎrz√∂tt √©s felelŇĎss√©gre vonhat√≥ √°llami hat√≥s√°g hozzon forgalomba meghat√°rozott gazdas√°gi programokhoz meghat√°rozott mennyis√©gŇĪ ad√≥ss√°gmentes k√∂zp√©nzt. Ezt a p√©nzt csak akkor lehetne forgalomba hozni, ha m√°r a finansz√≠rozand√≥ projektet az arra illet√©kes hat√≥s√°gok elfogadt√°k. A kibocs√°tott k√∂zp√©nzt kiz√°r√≥lag erre a termelŇĎi programra lehet elk√∂lteni. A p√©nz nem kamatoz√≥ hitelp√©nz lenne, hanem a konkr√©t programot finansz√≠roz√≥ k√∂zvet√≠tŇĎ k√∂zeg.

M√°sodik √©rv: ‚ÄěMivel lehet majd b√°rmely korm√°nyt megakad√°lyozni abban, hogy annyi kamatmentes k√∂zp√©nzt hozzon forgalomba, amennyit csak akar, az√©rt, hogy √≠gy szerezzen n√©pszerŇĪs√©get mag√°nak a v√°laszt√≥polg√°rok k√∂r√©ben az elk√∂vetkezŇĎ v√°laszt√°son? A korm√°ny az√©rt, hogy n√∂velje n√©pszerŇĪs√©g√©t, egyszerŇĪen arra haszn√°lhatn√° a kamatmentes k√∂zp√©nzt, hogy cs√∂kkentse az ad√≥kat."

Ha az egyes korm√°nyok visszakapn√°k azt a jogot, hogy kamat- √©s ad√≥ss√°gmentes k√∂zp√©nzt hozzanak forgalomba, akkor ehhez a joghoz szigor√ļ jogi k√∂t√∂tts√©geket is csatolni kell. Az √ļj p√©nz l√©trehoz√°s√°ra √©s kibocs√°t√°s√°ra csak t√∂rv√©ny √°ltal meghat√°rozott keretek k√∂z√∂tt √©s alkotm√°nyosan is garant√°lt param√©terek betart√°s√°val ker√ľlhet sor.

A korm√°nyok abban is √©rdekeltek, hogy az √°ltaluk l√©trehozott √©s kibocs√°tott ad√≥ss√°gmentes k√∂zp√©nzzel ne okozzanak rombol√≥ erejŇĪ infl√°ci√≥t. Ez√©rt ezt a fajta p√©nzkibocs√°t√°st gondosan hozz√° kell igaz√≠tani a re√°lgazdas√°g sz√ľks√©gleteihez, a forgalomban l√©vŇĎ √°ruk √©s szolg√°ltat√°sok mennyis√©g√©hez, valamint a lakoss√°g l√©tsz√°m√°hoz. Ha egy korm√°nyzat elmulasztja ezeknek a szab√°lyoknak a betart√°s√°t, val√≥j√°ban a saj√°t j√∂vŇĎj√©t teszi kock√°ra, hiszen egy infl√°ci√≥ √°ltal s√ļjtott t√°rsadalom nem fogja √ļjb√≥l megv√°lasztani. Ez√©rt egy felelŇĎs korm√°nynak legal√°bb annyi √©rdeke fŇĪzŇĎdik a t√ļlzott p√©nzkibocs√°t√°s √©s k√∂ltekez√©s, valamint a nyomukban j√°r√≥ infl√°ci√≥ elker√ľl√©s√©re, mint ahhoz, hogy olcs√≥ k√∂zp√©nzzel optim√°lisan tarts√°k mozg√°sban a gazdas√°gi √©letet.

Harmadik √©rv: ‚ÄěK√∂zismert, hogy a p√©nz√ľgyi probl√©m√°k legfŇĎbb okoz√≥i az √°llamok √©s a korm√°nyok. Mi√©rt adn√°nk nekik m√©g t√∂bb hatalmat √©s hat√°sk√∂rt a p√©nz√ľgyek ter√©n?"

Mindent megelŇĎzŇĎ feladat a forgalomban l√©vŇĎ p√©nz mennyis√©g√©nek demokratikus kontrollja, m√©gpedig a konkr√©t sz√°monk√©r√©s √©s felelŇĎss√©gre von√°s lehetŇĎs√©g√©vel. Ez√©rt nem kiz√°r√≥lag korm√°ny √°ltal kibocs√°tott k√∂zp√©nzrŇĎl kell gondolkodni, hanem minden olyan m√°s m√≥dozatr√≥l, amellyel el√©rhetŇĎ, hogy a szervezett k√∂zhatalom ‚ÄĒ a t√°rsadalom eg√©sze ‚ÄĒ ellenŇĎrizze a forgalomban l√©vŇĎ p√©nz mennyis√©g√©t. A korm√°nyzat szerepe ebben csak az egyik lehets√©ges megold√°si m√≥dozat. De a k√∂z√©rdek √©rv√©nyes√≠t√©se a p√©nzrendszer ellenŇĎrz√©s√©ben m√°s m√≥dokon is megval√≥s√≠that√≥.

Val√≥j√°ban a gazdas√°gi demokr√°ci√°r√≥l van sz√≥, a teljes√≠tm√©nyhez k√∂t√∂tt tulajdoni rendszer megval√≥s√≠t√°s√°r√≥l √©s a gazdas√°gi hatalomban val√≥ r√©szesed√©sn√©l az egyenlŇĎ es√©lyek biztos√≠t√°s√°r√≥l. A gazdas√°gi hatalomban nem lehet az egyenlŇĎ es√©lyek alapj√°n r√©szesedni akkor, ha a gazdas√°gi √©let k√∂zvet√≠tŇĎ k√∂zege, a p√©nz nincs demokratikus ellenŇĎrz√©s alatt. A mag√°np√©nzrendszert k√∂zp√©nzrendszerr√© kell √°talak√≠tani ahhoz, hogy a form√°lis demokr√°cia t√©nyleges demokr√°ci√°v√° alakulhasson √°t A t√∂bbp√°rtrendszerŇĪ parlamenti demokr√°ci√°k korm√°nyait nem lehet kihagyni a k√∂zp√©nzrendszer mŇĪk√∂dtet√©s√©bŇĎl. Val√≥ igaz, hogy e feladattal azonban csak a demokratikus ellenŇĎrz√©si technik√°k tov√°bbfejleszt√©s√©vel lehet megbirk√≥zni. A korm√°nyok felelŇĎss√©gre von√°sa √©s alulr√≥l j√∂vŇĎ szoros ellenŇĎrz√©se azonban nemcsak p√©nz√ľgyi-gazdas√°gi k√∂vetelm√©ny, hanem elsŇĎsorban politikai. A korm√°nyokat a monet√°ris reformb√≥l, a k√∂zp√©nzrendszer vissza√°ll√≠t√°s√°b√≥l nem lehet kiz√°rni. Ezt a demokratikus p√©nzrendszer h√≠vei nem is tŇĪzt√©k ki c√©lul. Azt viszont megoldhat√≥nak tartj√°k, hogy a k√∂zp√©nzrendszer ir√°ny√≠t√°s√°t a korm√°nyok a t√°rsadalom szigor√ļ √©s alulr√≥l j√∂vŇĎ ellenŇĎrz√©s√©vel v√©gezz√©k.

Negyedik √©rv : ‚ÄěHa figyelemmel vagyunk a jelenlegi demokratikus rendszerek fogyat√©koss√°gaira - arra, hogy milyen fesz√ľlts√©g van a korm√°nyok √©s a lakoss√°g k√∂z√∂tt, akkor k√∂nnyen elk√©pzelhetŇĎ, hogy ezek a korm√°nyok m√©g t√∂bb hatalomhoz jussanak."

Erre az √©rvre is az a v√°lasz, hogy nem c√°folja a k√∂zp√©nzrendszer viszsza√°ll√≠t√°s√°nak p√©nz√ľgyi √©s gazdas√°gi megalapozotts√°g√°t, t√°rsadalmi sz√ľks√©gszerŇĪs√©g√©t. Ez l√©nyeg√©ben csak annyit √°ll√≠t, hogy a jelenleg mŇĪk√∂dŇĎ re√°ldemokr√°cia t√∂k√©leden rendszer √©s sz√ľks√©g van l√©nyegi demokratikus reformokra az alibidemokr√°cia kulissza jelleg√©nek megsz√ľntet√©s√©re a p√©nz√ľgyek demokratikus szab√°lyoz√°sa √©rdek√©ben. A p√©nz√ľgyi-gazdas√°gi k√©rd√©seket azonban nem szabad a politikai demokr√°cia k√©rd√©seivel √∂sszekeverni csup√°n az√©rt, mert szorosan √∂sszef√ľggnek egym√°ssal.

√Ėt√∂dik √©rv : ,Az az elk√©pzel√©s, hogy a korm√°nyzat bocs√°sson ki √©s hozzon forgalomba ad√≥ss√°gmentes √©s kamatmentes p√©nzt, tov√°bb fogja centraliz√°lni az egyes korm√°nyok hatalm√°t. Ez a fajta hatalomn√∂veked√©s v√©g√ľl is elvezet a zsarnoks√°ghoz."

Ism√©t arra kell hivatkoznunk, hogy a p√©nz√ľgyi √©s gazdas√°gi k√©rd√©seket meg kell k√ľl√∂nb√∂ztetni a politikai hatalom probl√©m√°it√≥l. A k√∂zp√©nzrendszer h√≠vei egyet√©rtenek azzal, hogy nem az egyes korm√°nyzatok kez√©ben l√©vŇĎ gazdas√°gi hatalmat kell tov√°bb centraliz√°lni √©s koncentr√°lni. Ugyanakkor m√©g a jelenlegi t√∂k√©letlen re√°ldemokr√°ci√°kban is az egyes korm√°nyokat sokkal t√∂bb politikai felelŇĎss√©g terheli a t√°rsadalom eg√©sz√©vel szemben, mint a szervezett mag√°nhatalomm√° integr√°l√≥dott bankokat, p√©nzint√©zeteket Az integr√°lt p√©nzrendszer ma √°llam az √°llamban, √©s e p√©nzrendszer ir√°ny√≠t√≥i rejtett korm√°nyt alkotnak, amely nem tartozik felelŇĎss√©ggel a v√°laszt√≥polg√°roknak.

A bank√°rokat senki nem v√°lasztja, √©s nem is lehet ŇĎket elmozd√≠tani Ha viszont a monet√°ris d√∂nt√©sek meghozatala a politikai felelŇĎss√©ggel tartoz√≥ legitim korm√°ny illet√©kess√©g√©be tartozik, akkor ennek a korm√°nynak a tagjai rossz d√∂nt√©seik√©rt felelŇĎss√©gre vonhat√≥k √©s lev√°lthat√≥k. A korm√°nyokat a v√°laszt√°sok √ļtj√°n el lehet mozd√≠tani, a bank√°rokat, beruh√°z√≥ p√©nzembereket azonban nem.

Hatodik √©rv : ‚ÄěAkik a k√∂zp√©nzrendszert akarj√°k vissza√°ll√≠tani, val√≥j√°ban marxist√°k, mert Marx hirdette meg a Kommunista Ki√°ltv√°nyban, hogy a hitelt centraliz√°lni kell az √°llam kez√©ben √©s a p√©nzrendszer ir√°ny√≠t√°s√°t kiz√°r√≥lagos √°llami monop√≥liumm√° kell tenni."

A k√∂zp√©nzrendszer vissza√°ll√≠t√≥i nem k√≠v√°nj√°k valamennyi hitel centraliz√°l√°s√°t. Azt szorgalmazz√°k, hogy a forgalomban l√©vŇĎ p√©nz mennyis√©g√©nek nagyobb r√©sze legyen olyan ad√≥ss√°g √©s kamatmentes k√∂zp√©nz, amelyet egy demokratikusan felelŇĎss√©gre vonhat√≥ √©s elmozd√≠that√≥ k√∂ztest√ľlet, √°llami int√©zm√©ny hoz forgalomba, √©s nem hitelk√©nt k√∂lcs√∂nzi ki a gazdas√°gi √©let r√©sztvevŇĎinek. A k√∂zp√©nzrendszerben is lehet bizonyos fok√ļ szerepe a mag√°ntulajdonban l√©vŇĎ p√©nzint√©zeteknek. Az ad√≥ss√°gmentes k√∂zp√©nz kibocs√°t√°sa elsŇĎsorban nem politikai elk√©pzel√©s √©s nem is lehet sem baloldalinak, sem jobboldalinak minŇĎs√≠teni. Term√©szetesen van politikai vonatkoz√°sa is √©s egyik fontos c√©lja a form√°lis demokr√°cia kieg√©sz√≠t√©se gazdas√°gi demokr√°ci√°val. Semmif√©lek√©ppen nem az a c√©lja, hogy centraliz√°lja az √°llam kez√©ben a gazdas√°gi hatalmat, hanem az, hogy megteremtse valamennyi √°llampolg√°r sz√°m√°ra a gazdas√°gi es√©lyegyenlŇĎs√©get √©s a saj√°t teljes√≠tm√©ny r√©v√©n l√©trej√∂tt tulajdonhoz val√≥ jog√°t.

Hetedik √©rv : ‚ÄěAz ad√≥ss√°gmentes k√∂zp√©nz kibocs√°t√°sa lehetŇĎv√© teszi t√°rsadalmilag k√≠v√°natos progamok finansz√≠roz√°s√°t, de megk√∂nny√≠thetik azt is, hogy az egyes √°llamok kifejezetten k√°rt√©kony dolgokra tudjanak t√∂bb p√©nzt ford√≠tani."

Ez igaz, de itt is arr√≥l van sz√≥, hogy elsŇĎsorban politikai √©s nem p√©nz√ľgyi k√©rd√©st √©rint A korm√°nyok, amikor p√©nz√ľgyi kiad√°sokr√≥l d√∂ntenek, a politikai racionalit√°s szerint m√©rlegelnek, amely term√©szetesen az √°ltaluk k√©pviselt ideol√≥gi√°hoz is igazodik. Az a t√©ny, hogy a korm√°nyok m√©g a jelenlegi t√∂k√©letlen demokr√°cia k√∂r√ľlm√©nyei k√∂z√∂tt is sokkal ink√°bb felelŇĎss√©gre vonhat√≥ak √©s elmozd√≠that√≥ak, mint a jelenlegi mag√°np√©nzrendszer vezetŇĎi, amellett sz√≥l hogy a p√©nzrendszer ir√°ny√≠t√°s√°t √°t kell adni a hat√°sk√∂r√ľkbe. A polg√°roknak fel kell tenni v√°lasztott k√©pviselŇĎiknek √©s korm√°nyuknak a k√©rd√©st, hogy ki az, aki a d√∂nt√©seket hozza. Van-e a v√°laszt√≥polg√°roknak v√°laszt√°si lehetŇĎs√©g√ľk egy adott k√©rd√©s tekintet√©ben? MegfelelŇĎ elŇĎk√©sz√≠t√©s √©s konzult√°ci√≥k ut√°n hozt√°k-e a d√∂nt√©seket? Ezek vajon a lakoss√°g k√∂z√∂s sz√ľks√©gleteit √©s √©rdekeit t√ľkr√∂zik vagy sem? Tov√°bb√°, hogy ezeket a d√∂nt√©seket arra figyelemmel hozt√°k-e, hogy a d√∂nt√©shoz√≥k szem√©ly szerint felelŇĎsek-e √©rt√ľk, √©s ha hib√°ztak, akkor elmozd√≠that√≥k-e? Sz√≥ sincs arr√≥l, hogy a k√∂zp√©nzrendszer vissza√°ll√≠t√°sa mindent megold√≥ csodam√≥dszer. Csup√°n arr√≥l van sz√≥, hogy a k√∂zp√©nzrendszer jobb, mint a mag√°np√©nzrendszer, √©s bevezet√©se elŇĎseg√≠theti, hogy a form√°lis demokr√°ci√°t kieg√©sz√≠thess√ľk a gazdas√°gi es√©lyegyenlŇĎs√©get is biztos√≠t√≥ alapvetŇĎ demokratikus jogokkal. A k√∂zp√©nzrendszer felgyors√≠thatja azokat az erŇĎfesz√≠t√©seket, amelyek a szervezett mag√°nhatalom korl√°toz√°s√°t c√©lozz√°k a jelenlegi a p√©nzuralmi rendszerben.

Nyolcadik √©rv: ‚ÄěAmennyiben az √°llam √©s a korm√°ny kez√©be ker√ľl a p√©nzkibocs√°t√°s, a kamat- √©s √°rfolyam-szab√°lyoz√°s, akkor ez korrupci√≥hoz vezet

K√©ts√©gtelen√ľl sz√°m√≠t√°sba kell venni a vissza√©l√©s lehetŇĎs√©g√©t. Ez azonban akkor is lehets√©ges, ha a p√©nzkibocs√°t√°s a szervezett mag√°nhatalom kez√©ben van. A korrupci√≥hoz nincs sz√ľks√©g, hogy a p√©nzkibocs√°t√°s fels√©gjog√°t a k√∂zhatalom gyakorolja. Ha az √°llamok √©s a korm√°nyok √©lnek vissza a monet√°ris jogaikkal, akkor a v√°laszt√≥polg√°roknak m√≥djukban √°ll a korrupci√≥ba keveredett k√∂ztisztviselŇĎk felelŇĎss√©gre von√°sa √©s elmozd√≠t√°sa. Ahhoz, hogy ezt a jogukat gyakorolhass√°k, val√≥j√°ban a demokr√°cia technik√°it kell t√∂k√©letes√≠teni

Ha viszont a p√©nzkibocs√°t√°s √©s az ezzel kapcsolatos monet√°ris jogok mag√°nint√©zm√©nyek monop√≥lium√°t k√©pezik, a vissza√©l√©s sokkal ink√°bb rejtve marad. Ez√©rt nehezebb a korrupci√≥t felder√≠teni √©s megf√©kezni. A szervezett mag√°nhatalomnak pontosan az a rendk√≠v√ľli h√°tr√°nya a k√∂zhatalommal szemben, hogy mik√∂zben befoly√°solja, sŇĎt meghat√°rozza a t√°rsadalom eg√©sz√©nek az √©let√©t, a t√°rsadalom nem tudja felelŇĎss√©gre vonni. Val√≥j√°ban arra kell t√∂rekedni, hogy olyan √°tl√°that√≥ √©s sz√°mon k√©rhetŇĎ k√∂zint√©zm√©nyek gyakorolj√°k a monet√°ris jogokat, amely int√©zm√©nyek a parlamenti demokr√°cia eszk√∂zeivel ellenŇĎrizhetŇĎek. Ez√©rt a demokr√°cia egyik elŇĎfelt√©tele, hogy a k√∂zhatalom √°ltal kibocs√°tott k√∂zp√©nz legyen forgalomban.

Milton Fríedman javaslata a magánpénz-monopólium szabályozására

A Nobel-d√≠jas k√∂zgazd√°sz, Milton Friedman azt javasolta, hogy az √ļgynevezett fractional reserve system, azaz a r√©szlegesen fedezett p√©nz kibocs√°t√°s√°t meg kell sz√ľntetni. Az ŇĎ m√≥dszere szerint az Egyes√ľlt √Āllamok ‚ÄĒ a vil√°g legelad√≥sodottabb √°llama ‚ÄĒ h√°rom √©v leforg√°sa alatt √ļgy tudn√° kifizetni √°llamk√∂tv√©nyekben l√©vŇĎ hatalmas ad√≥ss√°g√°t, hogy ehhez saj√°t kibocs√°t√°s√ļ ad√≥ss√°g- √©s kamatmentes p√©nzt haszn√°lna a n√©hai Lincoln eln√∂k √°ltal kibocs√°tott √°llami doll√°rhoz (greenbackshez) hasonl√≥an. Friedman szerint mindezt infl√°ci√≥mentesen is v√©gre lehet hajtani. El lehet ker√ľlni mind az infl√°ci√≥t, mind a defl√°ci√≥t, mik√∂zben megfelelŇĎ mennyis√©gŇĪ p√©nz marad forgalomban, √©s az √°llam ad√≥ss√°ga is felsz√°molhat√≥. Az amerikai √°llamkincst√°r a kor√°bban kibocs√°tott √°llamk√∂tv√©nyeket (ad√≥sleveleket) visszav√°s√°rolja √°llami kibocs√°t√°s√ļ bankjegyekkel az √ļgynevezett ny√≠lt piacon. Az √≠gy keletkezŇĎ hatalmas p√©nzmennyis√©get azonban nem engedn√©k r√° a gazdas√°gra, hanem elŇĎ√≠rn√°k a bankoknak, hogy fokozatosan emelj√©k a jelenlegi 10%-r√≥l 100%-ra tartal√©kaikat. Az √≠gy kibocs√°tott √°llami p√©nz a bankokn√°l maradna, √©s nem ker√ľlne forgalomba. A bankok tulajdon√°ban l√©vŇĎ visszav√°s√°rolt √°llamk√∂tv√©nyeket kivonn√°k a forgalomb√≥l √©s hely√ľkre ad√≥ss√°gmentes √°llami kibocs√°t√°s√ļ bankjegyek ker√ľln√©nek. Amikor az √°llamk√∂tv√©nyek kicser√©l√©se kamatmentes √°llami kibocs√°t√°s√ļ p√©nzre el√©ri a 100%-ot, akkor a bankok m√°r csak olyan p√©nzeszk√∂z√∂kkel folytathatn√°k tev√©kenys√©g√ľket, amelynek a fedezet√©vel 100%-osan rendelkeznek.

Az Egyes√ľlt √Āllamok k√∂zponti bankj√°nak szerep√©t bet√∂ltŇĎ ‚ÄĒ mag√°ntulajdonban l√©vŇĎ ‚ÄĒ p√©nzint√©zet, a Federal Reserve Bank, a FED ettŇĎl kezdve m√°r csak arra szolg√°lna, hogy k√∂zponti kl√≠ringh√°z legyen, ahol √°tv√°ltj√°k (amerikai √°llami bankjegyekre a csekkeket. Ez egyben azt is jelenti, hogy az 1913-ban elfogadott Federal Reserve T√∂rv√©ny feleslegess√© v√°lik √©s minden tov√°bbi n√©lk√ľl hat√°lytalan√≠tani lehet. Ez√°ltal a monet√°ris hatalom visszaker√ľlhetne a k√∂zhatalmat k√©pviselŇĎ amerikai korm√°nyhoz, azon bel√ľl is a p√©nz√ľgyminiszt√©riumhoz. Mindennek nyom√°ban megszŇĪnne a bankok lehetŇĎs√©ge arra, hogy a forgalomban l√©vŇĎ p√©nz mennyis√©g√©t n√∂velj√©k vagy cs√∂kkents√©k. Ezzel a m√≥dszerrel az √°llamad√≥ss√°got viszonylag r√∂vid idŇĎ alatt fel lehetne sz√°molni. A FED-et, valamint a r√©szleges tartal√©krendszeren alapul√≥ banki mŇĪk√∂d√©st teh√°t √ļgy lehetne v√©g√©rv√©nyesen megsz√ľntetni, hogy nem lenne sz√ľks√©g √°llamcsŇĎdre, p√©nz√ľgyi √∂sszeoml√°sra, infl√°ci√≥ra vagy defl√°ci√≥ra, illetve b√°rmely l√©nyeges v√°ltoz√°sra az amerikai gazdas√°gi √©letben.

Az √°tlag ad√≥fizetŇĎ polg√°r elŇĎsz√∂r ker√ľlhetne 1913 √≥ta ‚ÄĒ ami√≥ta a FED-re vonatkoz√≥ t√∂rv√©nyt elfogadt√°k ‚ÄĒ olyan helyzetbe, hogy jelentŇĎsen cs√∂kkenn√©nek az ad√≥terhei √©s egyidejŇĪleg az infl√°ci√≥ is fokozatosan kik√ľsz√∂b√∂lŇĎdne. Mindez term√©szetesen cs√∂kkenten√© a mag√°np√©nz-monop√≥lium alapj√°n mŇĪk√∂dŇĎ bankok szerep√©t √©s a hatalm√°t

Mit tartalmazzon egy monetáris reformtörvény?
1. Legfontosabb az √°llamad√≥ss√°g kifizet√©se √°llami kibocs√°t√°s√ļ kamatmentes p√©nzzel. Itt √©rdemes eml√©keztetni Thomas Edison szavaira:
‚ÄěHa az Egyes√ľlt √Āllamok kibocs√°that doll√°rk√∂tv√©nyt, akkor doll√°rbankjegyet is forgalomba hozhat."

MindkettŇĎ v√°s√°rol√≥ereje azon a bizalmon nyugszik, hogy az Egyes√ľlt √Āllamok olyan fizet√©si k√∂telezetts√©get v√°llalt, amelyet teljes√≠teni fog. A k√©t √°llami k√∂telezetts√©gv√°llal√°s k√∂z√∂tt az a k√ľl√∂nbs√©g, hogy a kibocs√°tott √°llamk√∂tv√©ny√©rt (ad√≥slev√©l√©rt) kamatot kell fizetni, a kibocs√°tott p√©nzjegyek√©rt pedig nem. Az eddig kibocs√°tott FED-doll√°rok fokozatosan kiker√ľln√©nek a forgalomb√≥l √©s hely√ľkre a kamatmentes √°llami kibocs√°t√°s√ļ doll√°r l√©pne.

2. Meg kell sz√ľntetni a r√©szleges tartal√©kr√°ta rendszer√©t. Ahogyan fokozatosan kifizet√©sre ker√ľl az √°llamad√≥ss√°g, √©s a bankoknak a tartal√©kr√°t√°j√°t egyidejŇĪleg a jelenlegi 10%-r√≥l 100%-ra n√∂velik az√©rt, hogy az ŇĎ trezorjaikban k√∂ss√∂n ki az √°llami kibocs√°t√°s√ļ p√©nz, ezzel megelŇĎzhetŇĎ az infl√°ci√≥. A 100%-ra n√∂velt banki tartal√©kok feleslegess√© tenn√©k a Federal Reserve p√©nzkibocs√°t√°si tev√©kenys√©g√©t. A FED m√°r egy √©v ut√°n megsz√ľntethetŇĎv√© v√°lik.

3. Ennek megfelelŇĎen az 1913. √©vi Federal Reserve Act (FEDt√∂rv√©ny), valamint az 1864. √©vi National Banking Act (Nemzeti Bankt√∂rv√©ny) √©rv√©nytelen√≠thetŇĎ. Ez az a k√©t t√∂rv√©ny, amely a monet√°ris hatalmat √°truh√°zta a mag√°ntulajdon√ļ bankrendszerre √©s √°llami monop√≥liumb√≥l mag√°nmonop√≥liumot hozott l√©tre. Mindezek nyom√°ban a monet√°ris hatalom Lincoln eln√∂k idej√©hez hasonl√≥an az Egyes√ľlt √Āllamok P√©nz√ľgyminiszt√©rium√°n√°l lenne. Ezt k√∂vetŇĎen t√∂bb√© egyetlen mag√°nbankh√°z sem szab√°lyozhatn√° a p√©nz√ľgyi int√©zm√©nyek √©s a p√©nzrendszer mŇĪk√∂d√©s√©t.

4. Ezek ut√°n az Egyes√ľlt √Āllamoknak ki kell l√©pnie a Nemzetk√∂zi Valutaalapb√≥l, a baseli Nemzetk√∂zi Fizet√©sek Bankj√°b√≥l, a BIS-bŇĎl, √©s a Vil√°gbankb√≥l. A felsorolt nemzetk√∂zi p√©nzint√©zetek az amerikai Federal Reserve Systemmel egy√ľtt azt a c√©lt szolg√°lj√°k, hogy centraliz√°lj√°k a nemzetk√∂zi bank√°rok hatalm√°t a vil√°g p√©nzrendszere √©s a vil√°g gazdas√°gi √©lete felett. Azok a tev√©kenys√©gek, amelyek hasznosnak minŇĎs√≠thetŇĎk, √≠gy a valuta√°tv√°lt√°s szab√°lyoz√°sa, megoldhat√≥ m√°s √©s a k√∂z√©rdek √°ltal jobban ellenŇĎrz√∂tt √ļj int√©zm√©nyek √°ltal. A tervezett monet√°ris reformt√∂rv√©ny olyan biztos√≠t√©kokkal rendelkezne, amelyek garant√°lj√°k, hogy a forgalomban l√©vŇĎ p√©nz mennyis√©ge stabil maradjon, √©s √≠gy minim√°lisra cs√∂kkenti az infl√°ci√≥ √©s a defl√°ci√≥ vesz√©ly√©t. Az elm√ļlt h√°rom √©vtizedben a FED t√≠z√©venk√©nt megk√©tszerezte a forgalomban l√©vŇĎ p√©nz mennyis√©g√©t Amerik√°ban. Ez p√°rosulva a r√©szleges tartal√©kr√°ta-rendszerrel, folyamatosan hajtotta elŇĎre az infl√°ci√≥t A p√©nzh√≠gul√°s eredm√©nyek√©nt pedig egyre cs√∂kkent a lakoss√°g v√°s√°rl√≥ereje, azaz rejtett ad√≥t kellett fizetnie. Ez a rejtett ad√≥, valamint a mag√°np√©nz monop√≥liuma nyom√°ban j√°r√≥ egy√©b ad√≥k okozt√°k azt, hogy az amerikai csal√°dokban most m√°r mindk√©t sz√ľlŇĎnek dolgoznia kell √©s m√©g √≠gy sem tudj√°k tartani kor√°bbi √©letsz√≠nvonalukat, mint amikor csak egy keresŇĎ tartotta el az eg√©sz csal√°dot.

A forgalomban l√©vŇĎ p√©nz mennyis√©g√©t megfelelŇĎ technik√°kkal ellenŇĎrz√©s alatt lehet tartani, √©s √≠gy megoldhat√≥v√° v√°lik, hogy a lakoss√°g l√©tsz√°m√°hoz √©s a gazdas√°g sz√ľks√©gleteihez igazodva ar√°nyosan n√∂vekedj√©k, mondjuk √©vi 3%-kal. Ezeket a technik√°kat √©s elj√°r√°sokat is t√∂rv√©nyekkel sz√ľks√©ges szab√°lyozni. Ez nagy v√°ltoz√°st jelentene a jelenlegi mag√°np√©nzmonop√≥liummal szemben, amikor bank√°rok egyes csoportjai saj√°t partikul√°ris √©rdekeik √©s k√©ny√ľk-kedv√ľk szerint tudj√°k v√°ltoztatni a t√°rsadalom rendelkez√©s√©re √°ll√≥ p√©nz mennyis√©g√©t A komputertechnol√≥gia √©s elektronika lehetŇĎv√© teszi, hogy tudom√°nyos m√≥dszerekkel, statisztikai adatokra t√°maszkodva lehessen hozz√°kapcsolni a p√©nzmennyis√©g szab√°lyoz√°s√°t a n√©pess√©g n√∂veked√©s√©hez √©s az √°rak alakul√°s√°hoz. A tervezett monet√°ris reform sz√°m√≠t√°sba veszi egy olyan bizotts√°g l√©trehoz√°s√°t a p√©nz√ľgyminiszt√©riumon bel√ľl amely szigor√ļan a k√∂z√©rdek szem elŇĎtt tart√°s√°val ‚ÄĒ a p√°rtok befoly√°s√°t√≥l t√°vol tartva ‚ÄĒ hozhatn√° meg d√∂nt√©seit. Ily m√≥don biztos√≠tani lehetne, hogy minden √©vben mintegy 3%-kal n√∂vekedj√©k a forgalomban l√©vŇĎ p√©nz mennyis√©ge. Ez nemcsak szil√°rd √°rakat eredm√©nyezne, de megakad√°lyozn√° a p√©nzhi√°ny miatti csŇĎd√∂ket, valamint a t√ļlzott p√©nzmennyis√©g miatti infl√°ci√≥t

Joseph Stiglitz javaslatai a glob√°lis p√©nz√ľgyi rendszer reformj√°ra

Joseph E. Stiglitz , aki 1997-tŇĎl 2000-ig a Vil√°gbank elsŇĎ eln√∂khelyettese √©s fŇĎ k√∂zgazdas√°gi szak√©rtŇĎje volt, sz√°mos tudom√°nyos fokozattal rendelkezik. Olyan egyetemeken oktatott, mint a Stanford √©s a Columbia. Stiglitz arra a meggyŇĎzŇĎd√©sre jutott, hogy a vil√°g p√©nz√ľgyi rendszer√©t alapvetŇĎen meg kell v√°ltoztatni. Azt felt√©telezhetn√©nk, hogy norm√°lis k√∂r√ľlm√©nyek k√∂z√∂tt a p√©nz a gazdag orsz√°gokb√≥l √°ramlik a szeg√©ny orsz√°gokba √©s ily m√≥don hozz√°j√°rul a vil√°g gazdas√°gi egyens√ļly√°hoz. A val√≥s√°gban pont az ellenkezŇĎje t√∂rt√©nik Egy kiegyens√ļlyozottan mŇĪk√∂dŇĎ p√©nz√ľgyi rendszerben lenne jogilag szab√°lyozott lehetŇĎs√©g az √ļjrakezd√©sre azoknak, akik valamilyen okb√≥l nem tudt√°k teljes√≠teni ad√≥ss√°gszolg√°lati k√∂telezetts√©geiket

A jelenlegi p√©nz√ľgyi rendszer nem ad ilyen lehetŇĎs√©get. Ez√©rt egyre gyakoribbak a v√°ls√°gok, illetve a v√°ls√°gk√∂zeli helyzetek. M√°r nem az a k√©rd√©s, hogy ilyenekre sor ker√ľl-e vagy sem, hanem az, hogy hol √©s mikor fordul elŇĎ biztosan. Eddig m√°r Mexik√≥, D√©l-Korea, Indon√©zia, Thaif√∂ld, Oroszorsz√°g, Braz√≠lia, Argent√≠na √©s T√∂r√∂korsz√°g ment kereszt√ľl nagyar√°ny√ļ p√©nz√ľgyi v√°ls√°gon. Ez a felsorol√°s nem teljes √©s a kisebb m√©retŇĪ orsz√°gokat mellŇĎzi. Egyre ritk√°bb√° v√°lik, hogy egy orsz√°gban ne legyenek fizet√©si neh√©zs√©gek √©s v√°ls√°gk√∂zeli helyzetek A Nemzetk√∂zi Valutaalap, amely az√©rt j√∂tt l√©tre, hogy k√∂zremŇĪk√∂dj√∂n a vil√°g p√©nz√ľgyi rendszer√©nek stabiliz√°l√°s√°ban, nem volt k√©pes ezt a feladat√°t teljes√≠teni. Tev√©kenys√©ge ink√°bb fokozza a vil√°g p√©nz√ľgyi neh√©zs√©geit. Szak√©rtŇĎk m√°r r√©g√≥ta tudj√°k, hogy az √ļgynevezett ‚Äěharmadik orsz√°gok" gazdas√°gi neh√©zs√©geinek fŇĎ oka a tŇĎke megfelelŇĎ √°raml√°s√°nak hi√°nya. V√°ltozatlanul √©rv√©nyes√ľl, hogy a bank√°rok, befektetŇĎk √©s spekul√°nsok azoknak k√∂lcs√∂nzik a p√©nzt, akiknek nincs sz√ľks√©g√ľk r√° √©s nem hajland√≥k hitelezni, amikor arra a legnagyobb sz√ľks√©g lenne. Ha abb√≥l indulunk ki, hogy a hitelez√©s nem j√≥t√©konykod√°s, akkor ezt meg lehet √©rteni. A felelŇĎss√©g sokkal ink√°bb a Nemzetk√∂zi Valutaalap√© √©s az Egyes√ľlt √Āllamok p√©nz√ľgyi korm√°nyzat√°√©, amely azt √≠g√©rte a fejlŇĎdŇĎ orsz√°goknak, hogy ha megnyitj√°k piacaikat a spekul√°ci√≥s tŇĎkebe√°raml√°s elŇĎtt, akkor az nagyobb stabilit√°st eredm√©nyez. Bebizonyosodott, hogy a tŇĎkepiac liberaliz√°ci√≥ja olyan kock√°zatoknak teszi ki ezeket az orsz√°gokat, amelyeket nem tudnak kezelni a re√°lgazdas√°g megfelelŇĎ n√∂veked√©se n√©lk√ľl.

A hitelezŇĎ bankok m√©g p√©nz√ľgyi v√°ls√°g idej√©n is k√©nyszer√≠tett√©k a fejlŇĎdŇĎ orsz√°gokat, hogy fizess√©k kamatterheiket √©s viselj√©k az √°rfolyamv√°ltoz√°s k√∂lts√©geit Ezt ezek az orsz√°gok csak √ļgy tudt√°k teljes√≠teni, hogy cs√∂kkentett√©k az iskola√ľgyre, az eg√©szs√©g√ľgyre √©s a szoci√°lis feladatok ell√°t√°s√°ra ford√≠tott kiad√°saikat. Az 1980-as √©vekben a FED √°ltal bevezetett p√©lda n√©lk√ľli magas kamatl√°b fizet√©sk√©ptelens√©gbe sodorta ezeket az orsz√°gokat. Ezt a helyzetet nem a latin-amerikai orsz√°gok okozt√°k maguknak, ez a megv√°ltozott amerikai p√©nz√ľgyi politik√°nak a k√∂vetkezm√©nye. Ezeknek az orsz√°goknak m√©gis egyed√ľl kellett viselni√ľk a p√©nz√ľgyi csŇĎddel j√°r√≥ terheket. Mivel nincs megfelelŇĎ nemzetk√∂zi csŇĎdelj√°r√°si meg√°llapod√°s, √≠gy ezek az orsz√°gok magukra maradtak √©s a gazdas√°gi n√∂veked√©s szempontj√°b√≥l egy eg√©sz √©vtizedet elvesz√≠tettek.

A nemzetk√∂zi p√©nz√ľgyi √©s gazdas√°gi int√©zm√©nyek feladata az ilyen helyzetek megelŇĎz√©se, illetve az elŇĎid√©zŇĎ okok megsz√ľntet√©se. A Nemzetk√∂zi Valutaalap egyoldal√ļan csak a piaci viszonyok elŇĎnyeirŇĎl besz√©lt, azt √°ll√≠tva, hogy a piac alkalmas az alapvetŇĎ probl√©m√°k gazdas√°gos megold√°s√°ra. John Maynard Keynes, aki a Nemzetk√∂zi Valutaalap (IMF) egyik l√©trehoz√≥j√°nak tekinthetŇĎ, elsŇĎsorban a teljes foglalkoztatotts√°got akarta biztos√≠tani. V√©lem√©nye szerint a korm√°nyoknak vagy n√∂velni kell kiad√°saikat vagy cs√∂kkenteni ad√≥bev√©teleiket. Keynes tudta azt is, hogy egyes orsz√°gok a p√©nzpiacok t√∂k√©letlen mŇĪk√∂d√©se k√∂vetkezt√©ben √≠gy sem fognak hozz√°jutni a sz√ľks√©ges p√©nz√ľgyi eszk√∂z√∂kh√∂z. Ez√©rt vil√°gszintŇĪ megold√°son f√°radozott, olyan glob√°lis makrogazdas√°g megteremt√©s√©n, amelyben nemzetk√∂zi p√©nz√ľgyi alapok ny√ļjtanak p√©nz√ľgyi t√°mogat√°st a neh√©zs√©gekkel k√ľszk√∂dŇĎ orsz√°goknak.

Stiglitz szerint az IMF-nek seg√≠tenie kellett volna a gyeng√©bb √°llamokat a gazdas√°gi n√∂veked√©sben, lehetŇĎv√© t√©ve k√∂lts√©gvet√©si kiad√°saik n√∂vel√©s√©t. Ehelyett pontosan az ellenkezŇĎj√©t, azaz a p√©nz√ľgyi kiad√°saik nagyar√°ny√ļ cs√∂kkent√©s√©t k√©nyszer√≠tette r√°juk. Ezek a gazdas√°gi megszor√≠t√≥ int√©zked√©sek csak tov√°bb n√∂velt√©k a gazdas√°gi hanyatl√°st Ez vezetett azokhoz a tragikus esem√©nyekhez, amelyek a felsorolt orsz√°gokban bek√∂vetkeztek. Hasonl√≥ neh√©zs√©gekkel az Egyes√ľlt √Āllamok is k√ľzd√∂tt, de ott a FED r√©v√©n megvolt a lehetŇĎs√©g a gazdas√°g stimul√°l√°s√°hoz sz√ľks√©ges p√©nzek elŇĎteremt√©s√©re. Nemzetk√∂zi szinten ezt az IMF-nek kellett volna biztos√≠tania a t√∂bbi orsz√°g sz√°m√°ra. A Nemzetk√∂zi Valutaalapnak sz√°mos eszk√∂ze lett volna arra, hogy seg√≠tse azoknak a probl√©m√°knak a megold√°s√°t, amelyek nagyr√©szt a kamatl√°bak nagyar√°ny√ļ megemel√©s√©bŇĎl √©s a deviza√°rfolyamok sz√©lsŇĎs√©ges ingadoz√°s√°b√≥l keletkeztek.

A Vil√°gbank kor√°bbi elsŇĎ eln√∂khelyettese szerint a vil√°g p√©nz√ľgyi rendszer√©nek legfŇĎbb fogyat√©koss√°ga a glob√°lis tartal√©krendszerben tal√°lhat√≥. A vil√°g orsz√°gainak √©vrŇĎl √©vre nagy mennyis√©gŇĪ p√©nzt kell tartal√©kba helyezni√ľk az√©rt, hogy v√©dekezhessenek olyan v√°ratlan √©s kisz√°m√≠thatatlan jelens√©gekkel szemben, mint a k√ľlf√∂ldi beruh√°z√≥k bizalm√°nak gy√∂ng√ľl√©se vagy elveszt√©se, a nemzetk√∂zi kereslet nagyar√°ny√ļ cs√∂kken√©se √©s az export √∂sszeszŇĪk√ľl√©se. Ily m√≥don a j√∂vedelem jelentŇĎs r√©sze nem tudja finansz√≠rozni a glob√°lis szintŇĪ keresletet, ami elŇĎfelt√©tele a re√°lgazdas√°g n√∂veked√©s√©nek √©s a vil√°gkereskedelem bŇĎv√ľl√©s√©nek. Sz√°zadunk elsŇĎ √©veiben a vil√°g orsz√°gai k√©t √©s f√©l, h√°romtrilli√≥ doll√°r k√∂z√∂tti √∂sszeget tartottak ily m√≥don tartal√©kban. Ezeknek a tartal√©koknak l√©p√©st kell tartaniuk az importok √©s az ad√≥ss√°gszolg√°lati terhek n√∂veked√©s√©vel. Ha ez a n√∂veked√©s √©vi 10%, akkor az orsz√°goknak mintegy 200 milli√°rd doll√°rt kell minden √©vben e c√©lra f√©lretenni√ľk. A tartal√©kok nagy r√©sze ma m√©g aranyban √©s amerikai √°llamk√∂tv√©nyekben van, de m√°r megindult az √°t√°ll√°s az eur√≥ bevon√°s√°ra is a tartal√©k valut√°k sor√°ba. Az amerikai √°llamk√∂tv√©nyek hozama 1,25%, j√≥val kisebb, mint amit a beruh√°z√°sok j√∂vedelmeznek ezen orsz√°gokban. Ez a k√ľl√∂nb√∂zet az √°ra annak, amit a fejlŇĎdŇĎ orsz√°goknak az√©rt kell fizetni√ľk, hogy bebiztos√≠ts√°k magukat a v√°ratlan piaci fejlem√©nyek k√∂vetkezm√©nyeivel szemben.

Hogy m√©g szeml√©letesebb legyen a probl√©ma, vegy√ľnk egy szeg√©ny orsz√°gban mŇĪk√∂dŇĎ v√°llalatot, amely sz√°zmilli√≥ doll√°rt k√∂lcs√∂n√∂z egy amerikai bankt√≥l. Ez√©rt a k√∂lcs√∂n√©rt 18% kamatot fizet. Az adott orsz√°g is f√©lretesz sz√°zmilli√≥ doll√°r tartal√©kot, amelyet a mai helyzetnek megfelelŇĎen amerikai √°llamk√∂tv√©nyekben tart. Az adott orsz√°g teh√°t egyszerre k√∂lcs√∂nvett √©s egyszerre hitelezett sz√°zmilli√≥ doll√°rt az Egyes√ľlt √Āllamoknak. Az √°ltala felvett k√∂lcs√∂n√©rt 18 milli√≥ doll√°rt fizet, az ŇĎ√°ltala ny√ļjtott k√∂lcs√∂n√©rt viszont csak 1 250 000 doll√°rt kap. Ez azt is jelenti, hogy az adott szeg√©ny orsz√°g az Egyes√ľlt √Āllamoknak ‚Äěaj√°nd√©kozott" abban az √©vben 16 750 000 doll√°rt

Egy orsz√°g, amely nemzeti √∂sszterm√©k√©nek (GDP-j√©nek) a 30%-√°t import√°lni k√©nyszer√ľl, √°ltal√°ban a GDP 15%-√°t helyezi tartal√©kba. EbbŇĎl m√°r kisz√°m√≠that√≥, hogy az √ļgynevezett fejlŇĎdŇĎ orsz√°gok ily m√≥don elvesz√≠tik nemzeti √∂sszterm√©k√ľk 1,5%-√°t, ami l√©nyegesen nagyobb, mint a r√©sz√ľkre ny√ļjtott gazdas√°gi t√°mogat√°s √∂sszege egy√ľttv√©ve. Tov√°bb fokozza a neh√©zs√©get az, hogy a nemzetk√∂zi kereskedelemben a kereskedelmi deficit nagys√°ga megegyezik a kiviteli t√∂bbletek nagys√°g√°val, mivel ami az egyik orsz√°gnak deficit, az a m√°sik orsz√°gnak kiviteli t√∂bblet. A deficit√©rt r√©szben azok az orsz√°gok is felelŇĎsek, amelyek ‚ÄĒ mint Jap√°n √©s K√≠na ‚ÄĒ erre √°ll√≠tott√°k √°t gazdas√°gukat. A jelenlegi rendszerben azonban, ha az egyik orsz√°g megszabad√≠tja mag√°t a deficittŇĎl, az a vil√°ggazdas√°g egys√©ges rendszer√©bŇĎl k√∂vetkezŇĎen valamilyen m√°sik orsz√°gn√°l jelentkezik.

Stiglitz √ļgy v√©li, hogy a jelenlegi vil√°ggazdas√°gi rendszer az√©rt mŇĪk√∂dŇĎk√©pes m√©g, mert az Egyes√ľlt √Āllamok bet√∂lti a deficit of last resort ‚ÄĒ a deficit utols√≥ felvevŇĎhelye funkci√≥j√°t, azaz az a nagybev√°s√°rl√≥, aki megengedheti, hogy tart√≥san t√∂bbet k√∂lts√∂n, mint amit t√©nyleges forr√°sai fedeznek. Egy j√≥l mŇĪk√∂dŇĎ glob√°lis p√©nz√ľgyi rendszernek az ugyancsak glob√°lisan jelentkezŇĎ megtakar√≠t√°sokat √ļgy kellene a legszeg√©nyebb orsz√°gokhoz eljuttatnia, hogy azok re√°lgazdas√°ga szervesen n√∂vekedhess√©k. Ehelyett a megtakar√≠t√°sok a leggazdagabb orsz√°gba √°ramlanak, amelynek polg√°rai m√©g t√∂bbet fogyaszthatnak. Nyilv√°nval√≥, hogy ez a helyzet csak korl√°tozott ideig tarthat√≥ fenn, m√©g akkor is, ha megmaradna az egyes orsz√°gok azon hajland√≥s√°ga, hogy p√©nztartal√©kaikat amerikai doll√°rban tarts√°k.

Milyen lenne egy globális valódi pénz?

Amikor John Maynard Keynes r√©szt vett a Nemzetk√∂zi Valutaalap l√©trehoz√°s√°ban, egy olyan glob√°lis p√©nzben gondolkodott, amelyet a Lincoln √°ltal kibocs√°tott √°llami doll√°r (a ‚Äěgreenbacks") ut√°n glob√°lis greenbacksnek k√©pzeltek el. Ez a p√©nz √ļgy v√°lt ismert√©, hogy SDR (Special Drawing Rights). A nemzetk√∂zi k√∂z√∂ss√©g szerint az SDR alkalmas arra, hogy fizetŇĎk√©pes keresletet hozzon l√©tre √©s megn√∂velje az adott orsz√°g v√°s√°rl√≥erej√©t. Az SDR ugyanis egyfajta nemzetk√∂zi p√©nz, amely becser√©lhetŇĎ kem√©ny valut√°kra, valamint term√©kek √©s szolg√°ltat√°sok beszerz√©s√©re is alkalmas.

Ez a bizonyos ‚Äěglobal greenbacks" finansz√≠rozhatja a legfontosabb k√∂zjavakat ‚ÄĒ √≠gy a k√∂rnyezeti erŇĎforr√°sok megtart√°s√°t, a betegs√©gek terjed√©s√©nek megakad√°lyoz√°s√°t, az √°ltal√°nos mŇĪvelts√©gi √©s kultur√°lis sz√≠nvonal emel√©s√©t a fejlŇĎdŇĎ orsz√°gokban. Azok az orsz√°gok, amelyek kevesebb t√°mogat√°st kapnak, mint amekkora tartal√©k f√©lret√©tel√©re k√©nyszer√ľlnek, ez az √ļj glob√°lis p√©nz olyan kieg√©sz√≠tŇĎ tartal√©kul szolg√°lhatna, amely felszabad√≠thatna a termelŇĎ gazdas√°g sz√°m√°ra olyan p√©nzeket, amelyeket egy√©bk√©nt f√©ke kellene tenni√ľk. Ahhoz, hogy ez az √ļj vil√°gp√©nz hat√©konyan mŇĪk√∂dj√∂n, el√©gs√©ges a legfejlettebb orsz√°gok hozz√°j√°rul√°sa.

A fizet√©sk√©ptelens√©g √ļjraszab√°lyoz√°sa

Argent√≠na p√©nz√ľgyi √∂sszeoml√°sa nyom√°n, amelyet m√°r megelŇĎz√∂tt Braz√≠lia, Oroszorsz√°g, D√©l-Korea, Thaif√∂ld √©s Indon√©zia v√°ls√°ga, m√©g a Nemzetk√∂zi Valutaalap szerint is sz√ľks√©gess√© v√°lt alternat√≠v p√©nz√ľgyi v√°lasz keres√©se. Az egyik sz√©les k√∂rben vitatott alternat√≠va a csŇĎdelj√°r√°s, vagy √ļgynevezett ‚Äěstandstill" elj√°r√°s. A ‚Äěstandstill", amely sz√≥ szerint le√°ll√°st, meg√°ll√°st, mozdulatlans√°got jelent, sikeres v√°ls√°gmegold√≥ m√≥dszernek bizonyult D√©l-Kore√°ban, ahol ily m√≥don stabiliz√°lt√°k a valuta√°tv√°lt√°si ar√°nyt. Gyakran k√≠v√°natos ellenŇĎrz√©s al√° vonni a tŇĎkemozg√°sokat egy gazdas√°gi v√°ls√°g meg√°ll√≠t√°s√°ra. Ugyanez a tŇĎkemozg√°s-ellenŇĎrz√©s akkor is k√≠v√°natos, ha egy orsz√°gban erŇĎteljes gazdas√°gi n√∂veked√©s van, s m√°r nincs sz√ľks√©g √ļjabb k√ľlf√∂ldi tŇĎke bevon√°s√°ra. A tŇĎke gyors ki-be √°raml√°sa egy orsz√°gb√≥l hatalmas t√∂bbletk√∂lts√©gekkel j√°r. Ilyenkor k√≠v√°natos a szakszerŇĪ korm√°nyzati beavatkoz√°s. Chile √©s Malajzia p√©ld√°ja szeml√©lteti, hogy a tŇĎke ki- √©s be√°raml√°s√°nak ez az √°llami szab√°lyoz√°sa nemcsak lehets√©ges, hanem v√©grehajthat√≥ is, m√©gpedig k√°ros mell√©khat√°sok n√©lk√ľl. A piacok t√ļlzott reag√°l√°s√°t megfelelŇĎen tudj√°k kiegyens√ļlyozni a szakszerŇĪen alkalmazott standstill m√≥dszerek √©s √≠gy stabiliz√°lhatj√°k a v√°ls√°ggal szemben√©zŇĎ orsz√°g gazdas√°g√°t.

Stiglitz abb√≥l indul ki, hogy a nemzetk√∂zi csŇĎdelj√°r√°s szab√°lyoz√°s√°hoz az elsŇĎ felt√©tel k√ľl√∂nbs√©get tenni a mag√°nszf√©ra √©s a k√∂zszf√©ra elad√≥sodotts√°ga k√∂z√∂tt. A mag√°nad√≥ss√°got nem szabad √°talak√≠tani k√∂ztartoz√°ss√°. Ezt a hib√°t sz√°mos esetben elk√∂vett√©k a v√°ls√°ggal s√ļjtott orsz√°gok a nyugati bankok √©s korm√°nyok nyom√°s√°ra. Makrogazdas√°gi zavar eset√©n sz√ľks√©g van a mag√°nad√≥ss√°g gyors√≠tott √°t√ľtemez√©s√©re, amely lehetŇĎv√© teszi az adott korpor√°ci√≥ gyors √°tszervez√©s√©t √ļgy, hogy k√∂zben folytat√≥dik a termel√©s. Amikor csak n√©h√°ny v√°llalatot fenyeget csŇĎd egy orsz√°gban, a halaszt√°s k√∂lts√©ges lehet a r√©szv√©nyesek √©s az alkalmazottak, de nem a gazdas√°g eg√©sze sz√°m√°ra. Ha azonban egy orsz√°g v√°llalatainak a fele v√°lik fizet√©sk√©ptelenn√©, mint D√©l-Kore√°ban, vagy a h√°romnegyede, mint Indon√©zi√°ban, akkor a halaszt√°s m√°r nagyon k√∂lts√©ges √©s az eg√©sz gazdas√°gra n√©zve s√ļlyos k√∂vetkezm√©nyekkel j√°r. A csŇĎdelj√°r√°s szab√°lyoz√°s√°n√°l gondosan kell egyens√ļlyozni a hitelezŇĎk √©s az ad√≥sok √©rdekei k√∂z√∂tt, ez√©rt egy ilyen szab√°lyoz√°s egyben politikai tev√©kenys√©g is. A Nemzetk√∂zi Valutaalap m√°r megpr√≥b√°lkozott egy nemzetk√∂zi csŇĎdelj√°r√°s bevezet√©s√©vel, de mivel rendk√≠v√ľl szoros kapcsolatban √°ll a hitelezŇĎ p√©nzint√©zetekkel, ez ir√°ny√ļ t√∂rekv√©seit bizalmatlanul fogadt√°k. Tudom√°sul kell venni, hogy az a csŇĎdt√∂rv√©ny, amely j√≥l mŇĪk√∂dik az Egyes√ľlt √Āllamokban, katasztrof√°lis k√∂vetkezm√©nyekkel j√°rhat Oroszorsz√°gban vagy Thaif√∂ld√∂n.

M√≠ a teendŇĎ az elad√≥sodott √°llamokkal?

Itt val√≥j√°ban nemcsak az √°llamok-korm√°nyok ad√≥ss√°gait√≥l van sz√≥, hanem minden k√∂zint√©zm√©ny elad√≥sod√°s√°r√≥l. Az Egyes√ľlt √Āllamokban is nemcsak a sz√∂vets√©gi korm√°ny van elad√≥sodva, de az egyes tag√°llamok √©s v√°rosi √∂nkorm√°nyzatok is. Az Egyes√ľlt √Āllamok csŇĎdt√∂rv√©nye p√©ld√°ul r√©szletesen szab√°lyozza: milyen elj√°r√°st kell lefolytatni, ha a v√°rosi √∂nkorm√°nyzatok nem k√©pesek teljes√≠teni ad√≥ss√°gszolg√°lati k√∂telezetts√©geiket. Egy korm√°ny fizet√©sk√©ptelens√©ge eset√©n mind a belf√∂ldi, mind a k√ľlf√∂ldi hitelezŇĎk bevonand√≥k az √∂sszes √©rdekelttel lefolytatott t√°rgyal√°sokba. Itt kiemelt feladatot jelent a t√°rsadalombiztos√≠t√°si k√∂telezetts√©gek teljes√≠t√©se, az iskol√°k √©s az eg√©szs√©g√ľgyi int√©zm√©nyek zavartalan mŇĪk√∂d√©s√©nek biztos√≠t√°sa.

Az√©rt, hogy egy ilyen elj√°r√°st nemzetk√∂zi szinten is hat√©konyan mŇĪk√∂dtetni lehessen, p√°rtatlan int√©zm√©nyekre van sz√ľks√©g. A Nemzetk√∂zi Valutaalap az√©rt nem j√°tszhat ebben meghat√°roz√≥ szerepet, mert az IMF maga is az egyik fŇĎ hitelezŇĎ √©s tev√©kenys√©g√©t a hitelezŇĎ orsz√°gok ellenŇĎrzik. Stiglitz javasolja egy olyan √∂nk√©ntes hitelezŇĎkbŇĎl √©s ad√≥sokb√≥l √°ll√≥ bizotts√°g l√©trehoz√°s√°t, amelyek kidolgozhatn√°k egy igazs√°gos √©s hat√©kony csŇĎdelj√°r√°sra vonatkoz√≥ tervezet√ľket. Ennek az az elŇĎnye, hogy viszonylag gyorsan munk√°hoz l√°thatna. Ezen t√ļlmenŇĎen sz√ľks√©g lenne ugyancsak √∂nk√©ntes alapon egy csŇĎdelj√°r√°ssal foglalkoz√≥ vil√°gszervezet l√©trehoz√°s√°ra, esetleg egy szakos√≠tott b√≠r√≥s√°g fel√°ll√≠t√°s√°ra a nemzetk√∂zi b√≠r√≥s√°gon bel√ľl. Stiglitz itt az International Court of Justice-ra gondol, amelyet az ENSZ Nemzetk√∂zi B√≠r√≥s√°g√°nak, vagy egyszerŇĪen a H√°gai Nemzetk√∂zi B√≠r√≥s√°g√°nak is neveznek. R√∂vid t√°von √ļjra kellene fogalmazni a hitelszerzŇĎd√©seket √ļgy, hogy mag√°ba foglalj√°k az √ļgynevezett kollekt√≠v cselekv√©sre vonatkoz√≥ rendelkez√©seket, amelyek felb√°tor√≠tj√°k a k√∂tv√©nyeseket, hogy egy√ľttesen oldj√°k meg a probl√©m√°kat. Ez azonban csak r√©szleges megold√°st jelent, mert m√©g ilyen kieg√©sz√≠tŇĎ rendelkez√©sek eset√©n is sz√ľks√©ge lehet a korm√°nyoknak a b√≠r√≥i √ļt ig√©nybev√©tel√©re.

A nemzetk√∂zi csŇĎdelj√°r√°sra vonatkoz√≥ v√°ltoztat√°sok megn√∂velhetik a kamatkiad√°sokat, ez a k√∂lts√©g m√©gis hat√©konyan korl√°tozhatja a mag√°n- √©s a k√∂zszf√©ra t√ļlzott m√©retŇĪ elad√≥sod√°s√°t, amely m√°r mindenkinek s√©rti az √©rdekeit. A Vil√°gbank volt eln√∂khelyettese arra is kit√©r, hogy az amerikaiak eddig nem √©rezt√©k a p√©nz√ľgyi vil√°grendszer fogyat√©koss√°gainak h√°tr√°nyait Az Egyes√ľlt √Āllamok maga hat√°rozza meg a kamatok m√©rt√©k√©t, √©s amerikai doll√°rban vesz fel k√∂lcs√∂n√∂ket. √ćgy Amerik√°t nem s√ļjtj√°k az √°rfolyamv√°ltoz√°sok √©s a kamatl√°bak kock√°zatai, amelyek viszont a fejlŇĎdŇĎ orsz√°gok k√∂zponti probl√©m√°j√°t jelentik. Val√≥j√°ban az Egyes√ľlt √Āllamok a haszon√©lvezŇĎje ennek a rendszernek. Az elm√ļlt √©vekben lezajlott p√©nz√ľgyi v√°ls√°gok, valamint az a m√≥d, ahogyan a Nemzetk√∂zi Valutaalap azt kezelte, √≥ri√°si k√∂lts√©geket okozott Kelet-√Āzsi√°nak, mik√∂zben az Egyes√ľlt √Āllamokban a fogyaszt√°si cikkek rendk√≠v√ľl alacsony √°rai cs√∂kkentett√©k a fedezetlen p√©nzkibocs√°t√°s nyom√°n elŇĎ√°llott infl√°ci√≥s nyom√°st. Ugyancsak emiatt cs√∂kkentek a kamatl√°bak, amelyek viszont √©letben tartott√°k a gazdas√°gi fellend√ľl√©st. A glob√°lis tartal√©krendszer a t√∂bbi orsz√°got ‚ÄĒ bele√©rtve a szeg√©ny orsz√°gokat is ‚ÄĒ arra k√©sztette, hogy hatalmas √∂sszegŇĪ k√∂lcs√∂n√∂ket ny√ļjtsanak az Egyes√ľlt √Āllamoknak, m√©g akkor is, ha az√©rt csak igen csek√©ly kamatot kaptak.

Miut√°n a jelenlegi p√©nz√ľgyi vil√°grendszernek Amerika a k√∂zpontja, ez√©rt felelŇĎss√©g terheli az√©rt, amit ez a glob√°lis gazdas√°gi rendszer eredm√©nyez: az egyre ism√©tlŇĎdŇĎ √©s m√©ly√ľlŇĎ gazdas√°gi √©s p√©nz√ľgyi v√°ls√°gok√©rt; a lek√ľzdhetetlen munkan√©lk√ľlis√©g√©rt; a vil√°g nagyobb r√©sz√©nek egyre n√∂vekvŇĎ elszeg√©nyed√©s√©√©rt; a gazdas√°gi √©s k√∂zbiztons√°g meggyeng√ľl√©s√©√©rt.

Joseph Stiglitz is felteszi a k√©rd√©st, hogy meddig lesz hajland√≥ a vil√°g k√∂lcs√∂n√∂zni az Egyes√ľlt √Āllamoknak - k√ľl√∂n√∂sen azt k√∂vetŇĎen, hogy Amerika a vil√°g legnagyobb hitelezŇĎj√©bŇĎl a vil√°g legelad√≥sodottabb orsz√°g√°v√° v√°lt. Tan√ļi lehett√ľnk annak, hogy 10 √©v t√∂bblete, 3000 milli√°rd doll√°r elp√°rolgott √©s √°talakult 2000 milli√°rd doll√°r deficitt√©. Ha ehhez m√©g hozz√°sz√°m√≠tjuk az ugyancsak k√∂lts√©gvet√©si hi√°nyt n√∂velŇĎ ad√≥cs√∂kkent√©si javaslatokat, valamint az egyre nagyobb sz√°m√ļ korpor√°ci√≥s botr√°nyokat √©s √∂szszeoml√°sokat, akkor fogalmat alkothatunk arr√≥l, hogy mennyire vesz√©lyekkel terhes a jelenlegi hib√°s √©s Stiglitz szerint is s√ľrgŇĎsen megreform√°land√≥ p√©nzrendszer.

Az Egyes√ľlt √Āllamok a vil√°g p√©nzrendszer√©nek a k√∂zpontja, √©s mint ilyen, sz√°mos eszk√∂zzel rendelkezik ahhoz, hogy √°tmeneti idŇĎre kiker√ľlj√∂n a jelenlegi glob√°lis m√©retŇĪ v√°ls√°gb√≥l is. A mag√°np√©nz-monop√≥liumon alapul√≥ hitelp√©nzrendszer alapvetŇĎ fogyat√©koss√°gait azonban elŇĎbb-ut√≥bb orvosolni kell √©s mag√°nak a nemzetk√∂zi p√©nz√ľgyi k√∂z√∂ss√©gnek is √©rdek√©ben √°ll, hogy megreform√°lja a vil√°g p√©nz√ľgyi rendszer√©t.

A helyi pénzek térnyerése

Val√≥di p√©nzreformnak csak azt lehet tekinteni, amely vil√°gszinten k√©pes biztos√≠tani a gazdas√°gi es√©lyegyenlŇĎs√©get √©s a javak igazs√°gosabb eloszt√°s√°t Ez nemcsak jav√≠tana a jelenlegi p√©nzrendszer k√°rvallottjainak helyzet√©n, de ugyanakkor a jelenlegi p√©nz√ľgyi rendszer k√∂zpontj√°t, az Egyes√ľlt √Āllamokat is erŇĎs√≠ten√© mind gazdas√°gi, mind biztons√°gi szempontb√≥l. Ilyen gazdas√°gi es√©lyegyenlŇĎs√©get elŇĎseg√≠tŇĎ m√≥dszer a helyi kibocs√°t√°s√ļ p√©nzek sz√©les k√∂rŇĪ haszn√°lata. A helyi p√©nzkibocs√°t√°s fellend√ľl√©se v√©dekez√©s a globaliz√°ci√≥ t√ļlkap√°saival szemben √©s a megl√©vŇĎ nemzeti valut√°k egys√©ges vil√°gp√©nzbe val√≥ beolvaszt√°sa ellen hat. A vil√°g centrumorsz√°gaiban is egyre sz√©lesebb k√∂rben ismerik fel, hogy a helyi kibocs√°t√°s√ļ p√©nzek hat√©konyan k√©pesek mozg√°sban tartani a gazdas√°gi √©letet √©s fellend√≠teni lass√ļ kihal√°sra √≠t√©lt k√∂rzeteket.

A Federal Reserve System √°ltal kibocs√°tott FED-doll√°r, amely azonban ‚Äěfull legal tender" (azaz olyan elismert p√©nz - gazdas√°gi k√∂zvet√≠tŇĎ k√∂zeg, amelyben az adott √°llam elfogadja az ad√≥t √©s az illet√©keket) nem z√°rja ki azt, hogy helyi kibocs√°t√°s√ļ p√©nzek is legyenek leg√°lisan forgalomban. A FED-nek √©s a Sz√∂vets√©gi Ad√≥hivatalnak (Internal Revenue Service ‚ÄĒ IRS) a jogszab√°lyok megengedik, hogy elfogadj√°k a helyi p√©nzeket, amennyiben azok √©rt√©ke hozz√° van kapcsolva a FED-doll√°rhoz, m√°sr√©szt alapegys√©g√ľk legal√°bb 1 doll√°rt √©r √©s a kibocs√°tott pap√≠rp√©nzek nem hasonl√≠tanak a FED-doll√°rra. Az egy√©bk√©nt hossz√ļ m√ļlttal rendelkezŇĎ helyi p√©nzek √ļjabb elŇĎt√©rbe ker√ľl√©se 1973-ban kezdŇĎd√∂tt, Massachusetts √°llam Exeter nevŇĪ v√°rosk√°j√°ban. Kezdem√©nyezŇĎje a magyar nevŇĪ Ralph Borsodi New York-i k√∂zgazd√°sz volt Borsodi szembesz√°llva az egyre erŇĎs√∂dŇĎ infl√°ci√≥val √©s a keynesi k√∂zgazdas√°gtan egyeduralm√°val, be akarta bizony√≠tani ‚ÄĒ elsŇĎsorban azokkal egy√ľtt, akikkel egy lak√≥k√∂z√∂ss√©gben √©lt ‚ÄĒ, hogy igenis lehet haszn√°lni olyan alternat√≠v p√©nzt, amely nem √©rt√©ktelenedik el.

A helyi bankkal, a helyi kereskedŇĎkkel √©s √ļjs√°gokkal egy√ľttmŇĪk√∂dve Borsodi kibocs√°totta a ‚Äěconstant" elnevez√©sŇĪ helyi p√©nzt, amelynek a fedezet√©t 30-f√©le √°ru alkotta, √©s amelyet meg lehetett v√°s√°rolni FEDdoll√°r√©rt a bankban. √Ėszt√∂nz√©s√©re sokan v√°s√°roltak √©s haszn√°ltak p√©nzk√©nt constantot √©s csak igen kevesen v√°ltott√°k be doll√°rra. A helyi p√©nz √©veken √°t kiv√°l√≥an mŇĪk√∂d√∂tt √©s a k√≠s√©rletet l√©nyeg√©ben a term√©szet fejezte be, mert amikor Borsodi m√°r 90-es √©veiben j√°rt, nem tudta megfelelŇĎen ir√°ny√≠tani.

A k√∂vetkezŇĎ m√©rf√∂ldk√∂vet 1989 jelenti, amikor egy bank elutas√≠totta az ugyancsak Massachusetts √°llamban l√©vŇĎ Great Barringtonban az egyik csemege√ľzlet-tulajdonos hitelk√©relm√©t. Ebben a v√°rosban mŇĪk√∂dik az 1960-as √©vek vil√°gh√≠rŇĪ tud√≥sa √©s t√°rsadalomreformere, az Eric Fritz Schumacher nev√©t viselŇĎ t√°rsas√°g, amely egyik feladat√°nak tekintette a helyi p√©nzek haszn√°lat√°nak fellend√≠t√©s√©t Az√©rt karolt√°k fel ezt a c√©lt, mert a helyi p√©nzek nemcsak al√°t√°masztj√°k egy adott k√∂z√∂ss√©g tagjainak a munk√°j√°t, de hat√©konyan erŇĎs√≠tik is az adott k√∂z√∂ss√©g koh√©zi√≥j√°t. Great Barringtonban egy Frank Tortoliello nevŇĪ tulajdonos az √ļgynevezett deli doll√°rokat bocs√°totta ki v√°s√°rl√≥i sz√°m√°ra, akik 8 doll√°r √©rt√©kŇĪ helyi p√©nz√©rt 10 doll√°r √©rt√©kŇĪ √°rut v√°s√°rolhattak. A deli doll√°rok hat√©konyan n√∂velt√©k a forgalmat √©s tov√°bbi elad√≥sod√°s n√©lk√ľl biztos√≠tott√°k a megfelelŇĎ finansz√≠roz√°st.

A siker nyom√°n tov√°bbi √∂t helyi √ľzlet is hasonl√≥ programot ind√≠tott be, amelyhez csatlakozott k√©t mezŇĎgazdas√°gi √ľzem is, amely √ļgynevezett Berkshire Farm Preserve Notesot bocs√°tott ki. 1993-ban a Schumacher Society az eg√©sz v√°rosra kiterjedŇĎen megszervezte a Berkshare kibocs√°t√°s√°t, amelyet azonban √ļgy terveztek meg hogy csak hat h√©ten √°t van forgalomban, az elk√∂vetkezŇĎ h√°rom ny√°r idej√©n. A v√°s√°rl√≥k kaptak egy Berkshare-t minden 10 doll√°rt el√©rŇĎ v√°s√°rl√°s ut√°n a programban r√©szt vevŇĎ √ľzletekben. Ezek az √ľzletek 150 doll√°rt fizettek az√©rt, hogy a programban r√©szt vehessenek. Az egym√°st k√∂vetŇĎ esztendŇĎk szeptember√©ben a v√°s√°rl√≥k doll√°rk√©nt haszn√°lhatt√°k a n√°luk l√©vŇĎ Berkshare-eket √©s az √°ltaluk v√°s√°rolt √°ruk 25-tŇĎl 100-ig terjedŇĎ sz√°zal√©k√°t √≠gy egyenl√≠thett√©k ki. A kibocs√°tott 75 000 Berkshare-bŇĎl m√°r az elsŇĎ √©vben 28 000-et lev√°s√°roltak. Az eg√©sz akci√≥ val√≥s√°ggal mozg√°sba lend√≠tette a v√°ros lak√≥it Nemcsak az √ľzleti forgalom lend√ľlt fel, de az emberek kapcsolat√°ra is j√≥ hat√°st tett. Egyesek, amikor ny√°ri szabads√°gukra mentek, abban az idŇĎszakban, amikor a helyi p√©nz lev√°s√°rolhat√≥ volt, √°tadt√°k a szomsz√©daiknak felhaszn√°l√°sra.

Most m√°r a bankok √©s a kereskedŇĎk is arra t√∂rekednek, hogy a helyi p√©nz eg√©sz √©ven √°t lev√°s√°rolhat√≥ legyen. A lakosok 90 doll√°r ellen√©ben 100 doll√°r helyi p√©nzt kapnak a bankt√≥l. Mindez l√°tszatra ellenkezik egy bank norm√°lis tev√©kenys√©g√©vel, val√≥j√°ban a Bank of Boston ‚ÄĒ a v√°rosban mŇĪk√∂dŇĎ egyed√ľli bank ‚ÄĒ kedvezŇĎ hat√°sa miatt t√°mogatta. Susan Witt, a Schumacher T√°rsas√°g egyik igazgat√≥ja szerint a deli doll√°rok √©s a Berkshare-ek rendk√≠v√ľl sikeres nevel√©si funkci√≥t teljes√≠tettek. Az emberek meg√©rtett√©k: fontos, hogy helyben v√°s√°roljanak, seg√≠ts√©k a k√∂rnyezet√ľkben mŇĪk√∂dŇĎ √ľzleteket, tov√°bb√° hozz√°j√°rult ahhoz is, hogy a EED-doll√°rral jobban b√°njanak.

Az Ithaca-doll√°r nagy sikere

Paul Glover , miut√°n p√©nz√ľgyi t√°mogat√°st kapott √∂kol√≥giai tanulm√°nyok folytat√°s√°ra, elhat√°rozta az Ithaca-doll√°r kibocs√°t√°s√°t. Azt tapasztalta ugyanis, hogy a k√∂rnyezetv√©delmi megfontol√°sokat igen sokan f√©lretolj√°k a munk√°√©©rt √©s a profit√©rt folytatott hajsz√°ban, ez√©rt k√∂rnyezetv√©delmi √ļj√≠t√°sokra igen neh√©z volt p√©nz√ľgyi t√°mogat√°sokat szerezni. Az Ithaca-doll√°r kibocs√°t√°s√°val akarta elŇĎseg√≠teni azt a helyi gazdas√°gi √©s kereskedelmi tev√©kenys√©get, amely figyelembe veszi a k√∂rnyezetv√©delem √©s a t√°rsadalmi igazs√°goss√°g szempontjait is. Ha p√©ld√°ul a helyileg rendelkez√©sre √°ll√≥ javak forgalma n√∂vekszik a v√°rosban, akkor feleslegess√© v√°lik, hogy azt messzirŇĎl sz√°ll√≠ts√°k oda. Ezzel m√°ris nagy mennyis√©gŇĪ energiahordoz√≥t lehet megtakar√≠tani. A v√°roska lak√≥i t√∂bbet tal√°lkoztak a k√∂z√∂sen l√°togatott piacokon √©s √ľzletekben. Ez elŇĎseg√≠tette, hogy ne csak ismerŇĎs√∂k, hanem adott esetben bar√°tok is legyenek. Ez jelentŇĎsen megjav√≠totta a v√°roska lak√≥inak a k√∂z√©rzet√©t. Egyik kedvezŇĎ tapasztalat az volt, hogy leszoktatta az embereket a k√©nyszeres v√°s√°rl√°sr√≥l, amellyel val√≥j√°ban a benn√ľk l√©vŇĎ √ľress√©get pr√≥b√°lt√°k p√≥tcselekv√©ssel kit√∂lteni.
Glover 90 fŇĎvel kezdte. Nekik mutatta meg az √°ltala megtervezett helyi p√©nz mintap√©ld√°ny√°t. Az alapegys√©g, aminek ŇĎ az Ithaca Hour (Ithaca √ďra) elnevez√©st adta, 10 doll√°rral volt egyen√©rt√©kŇĪ, √©s arra az √≥rab√©rre utalt, amit egy √°tlagos munkav√°llal√≥ tart√≥san ig√©nyelhet. Magasabb szakk√©pzetts√©get ig√©nylŇĎ szem√©lyek t√∂bb Ithaca Hourt is k√©rhettek. Az Ithaca Hourst elsŇĎsorban azoknak bocs√°tott√°k ki, akik azt elfogadt√°k b√≥nuszk√©nt, azaz t√∂bbletjuttat√°sk√©nt. Ebben a helyi p√©nzben kamatmentes k√∂lcs√∂n√∂kh√∂z is lehetett jutni. A helyi p√©nz 5%-a az adminisztrat√≠v k√∂lts√©geket, √ļgymint a kinyomtat√°st, a jogi jellegŇĪ d√≠jakat √©s a n√©pszerŇĪs√≠t√©st fedezte. A helyi p√©nz mŇĪk√∂d√©s√©t seg√≠tette egy k√©thavonta megjelenŇĎ jegyz√©k az Ithaca Hours√©rt beszerezhetŇĎ √°rukr√≥l √©s szolg√°ltat√°sokr√≥l. Ennek a p√©nznek a fedezet√©t az √©rte v√°s√°rolhat√≥ √°ruk √©s szolg√°ltat√°sok biztos√≠tott√°k.

A program keret√©ben eddig 66 000 doll√°r √©rt√©kben bocs√°tottak ki Ithaca Hourst, √©s ma m√°r 370 √ľzlet, bank, filmsz√≠nh√°z, sportklub, eg√©szs√©g√ľgyi int√©zm√©ny, vend√©gl√°t√≥ egys√©g, jav√≠t√≥ √©s szolg√°ltat√≥ kisiparosok, valamint k√≥rh√°zak fogadj√°k el p√©nzk√©nt A legt√∂bbj√ľk √°ruja √©s szolg√°ltat√°sa 100%-ban kiegyenl√≠ttietŇĎ Ithaca HourszaL de vannak olyanok is, amelyek csak k√∂lts√©geik egy r√©sz√©t fogadj√°k el ebben a helyi p√©nzben. A helyi p√©nz elŇĎseg√≠tette, hogy a v√°roska lak√≥i jobban megismerj√©k egym√°st, ki mivel foglalkozik, milyen √ľzletben √©rdekelt √©s fellend√≠tette a helyi gazdas√°gi √©let eg√©sz√©t

Tervbe van v√©ve nagyobb √∂sszegŇĪ Ithaca Hour-t√°mogat√°s ny√ļjt√°sa a helyi √∂nkorm√°nyzatnak az√©rt, hogy azt szoci√°lis kiad√°sokra ford√≠thassa. A kommun√°lis ad√≥t elfogadj√°k Ithaca Hourban is, √≠gy olyan alkalmazottak is elfogadhatj√°k, akik a lakb√©reiket is m√°r ebbŇĎl fizethetik. Az Ithaca Hour hat√°sa minden v√°rakoz√°st fel√ľlm√ļlt. Ma m√°r 66 k√ľl√∂nb√∂zŇĎ rendszer mŇĪk√∂dik az Ithaca Program alapj√°n. Sok v√°ros mŇĪk√∂dteti helyi p√©nz√©t a Home Town Money Starter Kit (Sz√ľlŇĎv√°rosi-p√©nz kezdŇĎcsomag) alapj√°n. A k√∂z√∂s p√©lda nyom√°n azonban a legv√°ltozatosabb gyakorlat alakult ki. Ez annak is a k√∂vetkezm√©nye, hogy egyes helyi k√∂z√∂ss√©gek √°ru- √©s szolg√°ltat√°scsere csoportokkal kezdt√©k, nonprofit kezdem√©nyez√©sekkel vagy az iskol√°k t√°mogat√°s√°val an√©lk√ľl, hogy haszn√°ltak volna helyi kibocs√°t√°s√ļ p√©nzt. Philadelphi√°ban p√©ld√°ul az Equal Hours egy olyan nonprofit csoport tev√©kenys√©g√©bŇĎl bontakozott ki, amely 120 szolg√°ltat√°si programot mŇĪk√∂dtet √©s 80 000 doll√°rnak megfelelŇĎ helyi p√©nzt forgalmaz. MŇĪk√∂dik helyi p√©nz New Orleansban, forgalomban van a Valley Dollar Massachusettsben √©s a Sound Hours a Washington √°llambeli Olympi√°ban, √©s m√©g sz√°mos m√°s helyen.
A felsorolt t√©nyekbŇĎl l√°thatjuk, hogy sz√°mos helyen l√©tes√ľltek k√∂z√∂ss√©gi bankok √©s hitelforr√°sok, n√∂velve ezzel a helyi v√°llalkoz√°sok sz√°m√°ra rendelkez√©sre √°ll√≥ tŇĎk√©t, lehetŇĎv√© t√©ve, hogy az emberek a p√©nz√ľket saj√°t k√∂z√∂ss√©g√ľkben fektess√©k be, ne pedig t√°voli v√°llalatokba.
A v√°s√°rolj helyi term√©ket mozgalmak seg√≠tik a helyi v√°llalkoz√≥k fennmarad√°s√°t akkor is, ha erŇĎsen t√°mogatott nagyv√°llalatokkal kell versenyezni√ľk. Ezek a mozgalmak megakad√°lyozz√°k a p√©nz t√°voz√°s√°t a helyi gazdas√°gb√≥l √©s r√°√©bresztik az embereket a rejtett k√∂lts√©gek megl√©t√©re. Az olcs√≥bb, de t√°volr√≥l sz√°ll√≠tott √°ruk v√°s√°rl√°sa a k√∂rnyezet k√°ros√≠t√°sa √©s a sz√°ll√≠t√°si k√∂lts√©gek miatt terhelik a k√∂z√∂ss√©get √©s a term√©szetet egyar√°nt. Az Egyes√ľlt √Āllamokban, Kanad√°ban √©s Eur√≥p√°ban l√©trej√∂tt csoportok szembesz√°lltak a nagyv√°llalati l√°ncok falusi √©s kisv√°rosi gazdas√°gba t√∂rt√©nŇĎ behatol√°s√°val.

A p√©nz helyi gazdas√°gban tart√°s√°ra az egyik legismertebb m√≥dszer az √ļgynevezett helyi cserekereskedelmi rendszer, amit a Local Exchange Trading Systems kezdŇĎbetŇĪibŇĎl LETS-nek neveznek. A LETS keret√©ben a tagok felsorolj√°k az √°ltaluk k√≠n√°lt szolg√°ltat√°sokat √©s javakat, √©s azt is megjel√∂lik hogy mit k√©rnek cser√©be azok√©rt. A sz√°ml√°jukon a javukra √≠rj√°k mindazokat az √°rukat √©s szolg√°ltat√°sokat, amelyeke a LETS m√°s tagjainak ny√ļjtottak. Az √≠gy kapott j√≥v√°√≠r√°st azt√°n a LETS t√∂bbi tagj√°t√≥l kapott szolg√°ltat√°sokra √©s javakra tudj√°k ford√≠tani. A LETS-ben a kisp√©nzŇĪ emberek is r√©szt vehetnek, √©s elŇĎny√∂kh√∂z juthatnak a helyi gazdas√°g keretein bel√ľl. A LETS elŇĎsz√∂r Angli√°ban j√∂tt l√©tre √©s a szigetorsz√°gban m√°r t√∂bb mint 250 szervezet mŇĪk√∂dik, de vannak hasonl√≥ cserekereskedelmi rendszerek √ćrorsz√°gban, Kanad√°ban, Franciaorsz√°gban, Argent√≠n√°ban, az Egyes√ľlt √Āllamokban √©s √öj-Z√©landon. A helyi cserekereskedelmi rendszer lehetŇĎv√© teszi a legk√ľl√∂nf√©l√©bb szolg√°ltat√°sok √©s √°ruk - tetŇĎfed√©s √©s √°csmunka, kŇĎmŇĪvesmunka, kocsijav√≠t√°s, kertgondoz√°s, gyermekfel√ľgyelet, varr√°s, fest√©s √©s m√°zol√°s, k√∂nyvel√©s, √°pol√°s-gondoz√°s, valamint helyben elŇĎ√°ll√≠tott mezŇĎgazdas√°gi √©s ipari term√©kek - cser√©j√©t.

A helyi cserekereskedelmi rendszer igen sikeres olyan ter√ľleteken, ahol magas a munkan√©lk√ľliek sz√°ma. T√∂bb helyi √©s v√°rosi √∂nkorm√°nyzat az√©rt t√°mogatta a LETS-rendszert mŇĪk√∂d√©si ter√ľlet√©n, mert a helyi cserekereskedelmi rendszer a lakosok k√∂z√©rzet√©t is megjav√≠totta. Sok lakos, aki addig ‚Äěcsak" munkan√©lk√ľli volt, a LETS hat√°s√°ra √©rt√©kess√© v√°lt √©s a m√°sok haszn√°ra tudta ford√≠tani szak√©rtelm√©t √©s tud√°s√°t.

A LETS-hez j√≥l kapcsolhat√≥ak az √ļgynevezett helyi k√∂lcs√∂neszk√∂zt√°rak. Ezek r√©v√©n az emberek meg tudj√°k osztani szersz√°maikat, munkag√©peiket a k√∂z√∂ss√©ggel. Ezzel cs√∂kkenteni lehet a mezŇĎgazdas√°gban, erd√©szetben, kert√©szetben, a h√°ztart√°si jav√≠t√°sok sor√°n haszn√°lt eszk√∂z√∂k egy√©ni birtokl√°s√°t. Az egy√ľttmŇĪk√∂dŇĎ lakosok p√©nzt takar√≠tanak meg ily m√≥don, √©s ezzel erŇĎs√≠tik a szomsz√©ds√°gi egy√ľttmŇĪk√∂d√©st, a k√∂lcs√∂n√∂s elŇĎny√∂k alapj√°n val√≥ egy√ľttes tev√©kenys√©get

L√©trej√∂tt m√°r az √ļgynevezett CSA-mozgalom is (Communit√≠es Supported Agriculture - K√∂z√∂ss√©gi T√°mogatott MezŇĎgazdas√°g), amelynek keret√©ben a v√°rosi fogyaszt√≥k k√∂zvetlen kapcsolatba ker√ľltek egyes k√∂zeli termelŇĎkkel. A gyakorlatban az is kialakult, hogy a fogyaszt√≥k elŇĎre megveszik az eg√©sz √©vi term√©st - megosztva a kock√°zatot a termelŇĎvel. M√°s esetekben a term√©st havi vagy negyed√©vi r√©szletekben veszik meg. A fogyaszt√≥nak joga van r√°, hogy rendszeresen megl√°togathassa a gazdas√°got, ahol sz√°m√°ra terem az √©lelem. Egyes esetekben mag√°ba a termelŇĎmunk√°ba is bekapcsol√≥dik. Napjainkban ez a rendszer terjed Eur√≥p√°ban, √Čszak-Amerik√°ban, de m√©g a t√°vol-keleti Jap√°nban is.

Az √∂kofalu alap√≠t√°si mozgalom is sikeresnek bizonyult a transznacion√°lis c√©gek √°ltal uralt vil√°gpiact√≥l val√≥ f√ľggetlened√©sre. A vil√°g sz√°mos r√©sz√©n j√∂ttek l√©tre k√∂z√∂ss√©gek, amelyek igyekeznek megszabadulni a k√∂rnyezet szennyez√©s√©tŇĎl √©s az √©rtelmetlen verseng√©stŇĎl. Hely√©be az egy√ľttmŇĪk√∂d√©st helyezik. Arra t√∂rekednek, hogy a meg√ļjul√≥ energiaforr√°sokra t√°maszkodva √∂nell√°t√≥ helyi gazdas√°gokat fejlesszenek ki. Ezeket a mozgalmakat az √Ėkofalu-h√°l√≥zat (Global Eco Village Network) kapcsolja √∂ssze. A t√ļlzott globaliz√°ci√≥val szemben teh√°t n√∂vekvŇĎ ellenhat√°sk√©nt fel√©rt√©kelŇĎdtek a helyi erŇĎforr√°sokra t√°maszkod√≥ lok√°lis rendszerek. Ezekben az emberek √ļjra felfedezt√©k a k√∂z√∂ss√©gekben rejlŇĎ elŇĎny√∂ket, a j√≥ √©rtelemben vett lok√°lpatriotizmust

Mik√©nt lehetne a p√©nzhi√°nyt megsz√ľntetni
Magyarorsz√°gon?

A magyar k√∂lts√©gvet√©snek t√∂bbek k√∂z√∂tt az√©rt nincs p√©nze, mert a magyar √°llam ad√≥bev√©tele fedezet√©re t√∂bb mint egy √©vtizede m√°r csak hitellevelet bocs√°tott ki √©s nem norm√°lis √°llami p√©nzt A hitellev√©l form√°j√°ban t√∂rt√©nŇĎ p√©nz kibocs√°t√°snak viszont az a h√°tr√°nya, hogy √©rte tetemes kamatot kell fizetni a bankrendszernek. M√°ra m√°r t√∂bb mint 12 000 milli√°rd forint √©rt√©kŇĪ √°llami hitellev√©l van forgalomban √°llamk√∂tv√©nyek, kincst√°rjegyek √©s m√°s √°llami ad√≥slevelek form√°j√°ban. Ezeket a hitelleveleket a magyar √°llam saj√°t kibocs√°t√°s√ļ p√©nzzel visszav√°s√°rolhatn√°. Ennek nincs alkotm√°nyos akad√°lya. Jogi akad√°ly√°t is csup√°n az k√©pezi, hogy az egyszerŇĪ t√∂bbs√©ggel megv√°ltoztathat√≥ nemzeti banki t√∂rv√©nyben az √°llam √∂nk√©nt lemondott p√©nzkibocs√°t√°si jog√°r√≥l, s azt √°tengedte az MNB-nek. Ezt a jogszab√°lyt az √°llam minden tov√°bbi n√©lk√ľl egyszerŇĪ parlamenti t√∂bbs√©ggel megv√°ltoztathatn√°. Az igazi akad√°lyt nem ez jelenti, hanem az ellen√©rdekŇĪ bankrendszernek, valamint azok tulajdonosainak ellen√°ll√°sa.

Mi is val√≥j√°ban a ‚Äěk√∂telezŇĎ tartal√©kr√°ta"?

Amennyiben az √°llam hajland√≥ lenne saj√°t kibocs√°t√°s√ļ p√©nzzel visszav√°s√°rolni a hitelleveleit, akkor egyidejŇĪleg azt is elŇĎ kellene √≠rnia a Magyarorsz√°gon mŇĪk√∂dŇĎ bankok √©s p√©nzint√©zetek sz√°m√°ra, hogy a r√©szleges tartal√©krendszerrŇĎl fokozatosan √°t kell t√©rni√ľk a sz√°z sz√°zal√©kosan fedezett tartal√©krendszerre. 2002. augusztus 1. √≥ta a bankok sz√°m√°ra Magyarorsz√°gon elŇĎ√≠rt k√∂telezŇĎ tartal√©kr√°ta 5%. Amennyiben az √°llam elŇĎ√≠rn√° a bankoknak, hogy tartal√©kalapjaikat 5%-r√≥l 100%-ra t√∂lts√©k fel, √ļgy a bankok a tŇĎl√ľk √°llami kibocs√°t√°s√ļ p√©nzzel visszav√°s√°rolt √°llamk√∂tv√©nyek ellen√©rt√©k√©t erre a c√©lra haszn√°lhatn√°k. Ez azt jelenti, hogy a magyar √°llam √ļgy szabadulhatna meg a t√∂bb mint 12 000 milli√°rd forintnyi ad√≥slevel√©tŇĎl, hogy az nem okozna infl√°ci√≥t, mert a bankrendszerbe ker√ľlne a hitellevelek ellen√©rt√©ke √©s ez a p√©nz nem lenne forgalomban. Ez a k√∂lts√©gvet√©st tehermentes√≠ten√© √©vi mintegy 1200 milli√°rd forint kamatkiad√°s al√≥l. Nyilv√°nval√≥, hogy ebbŇĎl az √∂sszegbŇĎl megfelelŇĎen finansz√≠rozni lehetne az eg√©szs√©g√ľgy, az iskola√ľgy √©s a nyugd√≠jrendszer konszolid√°l√°s√°t, korszerŇĪs√≠t√©s√©t.

A jelenlegi magyar p√©nz√ľgyi rendszerben egy kereskedelmi bank az √°ltala a bet√©tesektŇĎl √∂sszegyŇĪjt√∂tt p√©nzt tartal√©knak minŇĎs√≠theti. Ha teh√°t √∂sszegyŇĪjt a bet√©tesektŇĎl egymilli√°rd forintot, akkor ezt az 1 milli√°rdot 5% ‚Äětartal√©knak" tekinti √©s saj√°t kibocs√°t√°s√ļ hitelp√©nzzel, amellyel val√≥j√°ban nem rendelkezik, kieg√©sz√≠theti 100%-ra, azaz a p√©ld√°nkban szereplŇĎ egymilli√°rd forintot h√ļszmilli√°rd forintra n√∂velheti. T√©nylegesen teh√°t h√ļszmilli√°rddal gazd√°lkodhat, noha a bet√©tesektŇĎl csak egymilli√°rdot gyŇĪjt√∂tt √∂ssze. A mag√°ntulajdon√ļ kereskedelmi bank akkor bocs√°tja ki a p√©nzt, amikor valaki hitelt vesz fel tŇĎle. Ily m√≥don √≥ri√°si a p√©nzszaporulat √©s a bankok hatalmas profitra tesznek szert a saj√°t kibocs√°t√°s√ļ milli√°rdok r√©v√©n.

Vannak k√∂zgazd√°szok, akik azt √°ll√≠tj√°k (t√°j√©kozatlans√°gb√≥l vagy megt√©veszt√©s v√©gett), hogyha egy bank √∂sszegyŇĪjt egymilli√°rdot a bet√©teseitŇĎl, akkor annak az 5%-√°t k√∂teles az MNB-n√©l, mint k√∂zponti bankn√°l tartal√©kba helyezni A j√≥zan √©sz szerint √≠gy is lehetne √©s kellene √©rtelmezni a Magyarorsz√°gon elŇĎ√≠rt 5% tartal√©kr√°t√°t. De nem √≠gy √©rtelmezik √©s nem is √≠gy alkalmazz√°k a gyakorlatban, hanem √ļgy, ahogyan azt az elŇĎzŇĎ bekezd√©sben ismertettem: a bet√©tesektŇĎl √∂sszegyŇĪjt√∂tt √∂sszeget tekintik 5%-nak, √©s a hitelny√ļjt√°s sor√°n ezt saj√°t kibocs√°t√°s√ļ hitelp√©nzzel kieg√©sz√≠thetik (√©s ki is eg√©sz√≠tik) 100%-ra. Az ekkor megnyitott sz√°ml√°kra a bank egyszerŇĪen r√°√≠rja a levegŇĎbŇĎl (semmibŇĎl) elŇĎteremtett hitelp√©nz √∂sszeg√©t. √Čs szedni kezdi az ut√°na j√°r√≥ kamatokat √©s egy√©b hasznokat. Ez a bank- √©s p√©nzrendszer hatalmas profitj√°nak az egyik, de tal√°n a legfŇĎbb ‚Äětitka".

Ez azt is jelenti, hogy ma Magyarorsz√°gon - alkotm√°nyellenesen! p√©nzkibocs√°t√°si jogosults√°ga van a mag√°ntulajdonban l√©vŇĎ kereskedelmi bankoknak is a k√∂zponti bank szerep√©t bet√∂ltŇĎ jegybank, az MNB mellett. Ezt a p√©nzhamis√≠t√°s legaliz√°lt v√°ltozat√°nak is tekinthetj√ľk.

Fizessék vissza a bankkonszolidációs segélyt!

K√∂zismert, hogy amikor a bankok p√©nz√ľgyi neh√©zs√©gekkel k√ľszk√∂dtek, az √°llami k√∂lts√©gvet√©sbŇĎl h√°rom √≠zben is kaptak nagy √∂sszegŇĪ t√°mogat√°st √∂sszesen 500 milli√°rd forint ker√ľlt a bankokhoz 20 √©vi kamatoz√°s√ļ √°llami k√∂tv√©nyek r√©v√©n a h√°romszori bankkonszolid√°ci√≥ keret√©ben. A Postabank t√∂bbsz√∂ri √°llami t√°mogat√°s keret√©ben tov√°bbi 130 milli√°rd forintot kapott a k√∂lts√©gvet√©stŇĎl. √ćgy √∂sszesen 630 milli√°rd forint aj√°nd√©kot kaptak a bankok a k√∂lts√©gvet√©stŇĎl - az ad√≥fizetŇĎktŇĎl - a bankkonszolid√°ci√≥ keret√©ben. Ezt a p√©nzt az elad√≥sodott termelŇĎv√°llalatok is megkaphatt√°k volna. √ćgy sok elker√ľlhette volna a csŇĎd√∂t √©s t√∂bb t√≠zezer ember munkahelye megmaradhatott volna. (Egy√©bk√©nt Csehorsz√°gban nem a bankokat, hanem a termelŇĎv√°llatokat konszolid√°lt√°k.) Ma a bankrendszer eg√©sze folyamatosan √≥ri√°si nyeres√©get √©r el, ez√©rt az orsz√°g jelenlegi elad√≥sod√°sa indokoltt√° teszi, hogy a bankrendszer visszafizesse a sz√°m√°ra ny√ļjtott konszolid√°ci√≥s t√°mogat√°st. Ennek nincs sem p√©nz√ľgytechnikai, sem jogi akad√°lya - mind√∂ssze a politikai akarat hi√°nyzik hozz√°.

Fel√ľl kell vizsg√°lni a k√∂lts√©gvet√©s √©s a Magyar Nemzeti Bank, illetve a k√∂lts√©gvet√©s √©s az eg√©sz bankrendszer kapcsolat√°t. Ezen ig√©ny al√°t√°maszt√°s√°ra vegy√ľnk k√∂zelebbrŇĎl szem√ľgyre egy konkr√©t esetet. 2001-ben sor ker√ľlt a forint fel√©rt√©kel√©s√©re. EbbŇĎl a Magyar Nemzeti Banknak k√∂nyvel√©sileg h√°tr√°nya sz√°rmazott. A k√∂zponti k√∂lts√©gvet√©s 250 milli√°rd forintot fizetett ki k√©szp√©nzben a Magyar Nemzeti Banknak k√∂nyvel√©si vesztes√©gei p√≥tl√°s√°ra. Az √ļgynevezett vesztes√©g alapja a 10 milli√°rd eur√≥ (mintegy 2500 milli√°rd forint) devizatartal√©k forint√©rt√©k√©nek cs√∂kken√©se, a magyar p√©nz m√°r eml√≠tett fel√©rt√©kel√©se miatt.
A 2001. √©vi LVIIL t√∂rv√©ny a Magyar Nemzeti Bankr√≥l √ļgy rendelkezik, hogy az MNB a k√ľlf√∂ldi p√©nznemben fenn√°ll√≥ k√∂vetel√©seinek √©s k√∂telezetts√©geinek az √©v utols√≥ napj√°n √©rv√©nyes hivatalos √°rfolyamon t√∂rt√©nŇĎ √°t√©rt√©kel√©si k√ľl√∂nb√∂zet√©t, ak√°r mint nyeres√©get, ak√°r mint vesztes√©get tartal√©kalapj√°ba k√∂teles helyezni. √ćgy kell elj√°rnia √©rt√©kpap√≠r√°llom√°ny√°val is, piaci √©rt√©kel√©s figyelembev√©tel√©vel. A hivatkozott t√∂rv√©ny 17. ¬ß-a arr√≥l is rendelkezik, hogy a p√©nz- √©s √©rt√©kpap√≠r eredetŇĪ √°rfolyamk√ľl√∂nb√∂zetek tartal√©kai nem vonhat√≥ak √∂ssze. Ha az ilyen nyilv√°ntart√°s pozit√≠v egyenlegŇĪ, akkor a p√©nz a Magyar Nemzeti Bank√©, ha hi√°ny mutatkozik, akkor azt a k√∂zponti k√∂lts√©gvet√©s k√©szp√©nzben megt√©r√≠ti. Az √∂szszeget a t√°rgy√©vet k√∂vetŇĎ m√°rcius 31-ig kell kifizetni, de a t√°rgy√©v december 3l-re kell elk√∂nyvelni.

Miut√°n semmire sincs p√©nz, jogos a k√©rd√©s, hogy honnan lehet m√©gis ilyen hatalmas √∂sszeget biztos√≠tani az MNB t√°mogat√°s√°ra? A t√©nyek azt mutatj√°k, hogy az √Āllamad√≥ss√°g-kezelŇĎ K√∂zpont, amely r√©szv√©nyt√°rsas√°g, m√°r h√≥napokkal kor√°bban n√∂velte hitelfelv√©tel√©t √©s k√∂tv√©nykibocs√°t√°s√°t. Az √≠gy kapott p√©nzt a k√∂lts√©gvet√©s egysz√°ml√°j√°ra helyezte, √©s innen az MNB inkassz√≥val leemelte.

Milyen k√∂vetkeztet√©sek vonhat√≥k le ebbŇĎl a t√©©ny√°ll√°sb√≥l?

1. A k√∂zponti k√∂lts√©gvet√©s ad√≥ss√°gv√°llal√≥ k√©pess√©ge fel√ľlrŇĎl nincs korl√°tozva, ha az √≠gy hitelbŇĎl szerzett p√©nzt a bankrendszernek fizeti, mint k√∂telezetts√©get. A t√°rsadalomra nehezedŇĎ, t√©nylegesen √©rezhetŇĎ teher a kamatokon kereszt√ľl jelentkezik.

2. Az √≠gy l√©trej√∂vŇĎ hitelfelv√©tellel √©s tov√°bbi elad√≥sod√°ssal sz√°mos √©letbe v√°g√≥an fontos t√°rsadalmi c√©l is finansz√≠rozhat√≥ lehetne, de ez nem t√∂rt√©nik meg. Az √°llamh√°ztart√°si √©s a k√∂lts√©gvet√©si t√∂rv√©ny sz√°mos korl√°tot szab a p√©nz√ľgyi d√∂nt√©sek meghoz√≥inak, ugyanakkor kiv√©telt tesz, ha az elad√≥sod√°sb√≥l sz√°rmaz√≥ p√©nz ugyanoda megy vissza, ahonnan a hitelt felvett√©k, vagyis a bankrendszerbe.

3. A sz√≥ban forg√≥ 250 milli√°rd forint el√©g nagy √∂sszeg ahhoz, hogy a t√∂megt√°j√©koztat√°s foglalkozzon vele. Ez azonban nem t√∂rt√©nt meg. A kifizet√©s esed√©kess√©ge akkor volt, amikor a nyugd√≠jasok a 19 ezer forint kegyelem√∂sszeget megkapt√°k. ErrŇĎl sok h√≠r hangzott el, de arr√≥l m√°r nem, hogy egyidejŇĪleg ugyanezek a nyugd√≠jasok a t√∂bbi magyar √°llampolg√°rral egy√ľtt 25 000 forintot fizettek, mert ennyivel nŇĎtt az orsz√°g megn√∂vekedett ad√≥ss√°gterheibŇĎl a r√°juk esŇĎ r√©sz.

4. Amikor a Nemzeti Bank megaj√°nd√©koz√°s√°ra sor ker√ľlt, a minden egyes magyar √°llampolg√°rra nehezedŇĎ ad√≥ss√°gteher szintje el√©rte az egymilli√≥ forintot. Ez azt jelenti, hogy minden √©vben a nev√ľkben √©s a terh√ľkre ekkora √∂sszeg ut√°n fizet a k√∂lts√©gvet√©s kamatot, amely el√©ri a 80 000 forint/fŇĎ/√©v √∂sszeget.

A felsorolt észrevételek nyomán válaszolni kell arra a kérdésre: Indokolt volt-e a kifizetés, illetve mennyire elfogadható társadalompolitikailag és jogilag az a hivatkozás, amely szerint az MNB-nek ez a segélyezése megtörtént? Több okból is kifogásolható ez az eljárás.

ElŇĎsz√∂r . Felt√©telezve, hogy a devizatartal√©k r√∂gz√≠tett eur√≥ban kifejezett √©rt√©k, akkor az a forint √°rfolyam√°nak v√°ltoz√°sa k√∂vetkezt√©ben t√∂bb vagy kevesebb forint√∂sszeggel ker√ľl az √ľzleti k√∂nyvekbe. Senki nem jogosult magyar gazdas√°gi alanyk√©nt deviz√°ban vezetni p√©nz√ľgyi k√∂nyveit. √ćgy az √°rfolyamv√°ltoz√°s hat√°sa √ļgy mutatkozik meg, hogy ha a forintot le√©rt√©kelik, akkor devizabev√©tele forintban nagyobb lesz √©s e nagyobb √∂sszeg ut√°n ad√≥zik. Ha azonban a forint fel√©rt√©kelŇĎdik, akkor a bev√©tele kisebb lesz √©s ennek megfelelŇĎen ad√≥alapja is lejjebb sz√°ll. Senki nem √©rt√©kelheti √°t √ļgy a deviza√©rt√©ket, hogy valakitŇĎl k√∂veteli a megt√©r√≠t√©s√©t, hacsak ilyen esetben nem √°ll fenn az aj√°nd√©koz√°s sz√°nd√©ka.

M√°sodszor. A hivatkozott jogszab√°ly √ļgy mŇĪk√∂dik, mint egy v√≠zcsap√≥ szelep. A p√©nz√°raml√°st csak a k√∂lts√©gvet√©sbŇĎl engedi a jegybank ir√°ny√°ba, de visszafel√© m√°r nem. Ha a forinde√©rt√©kel√©s miatt ugyanaz az √©rt√©k forintban nagyobb √∂sszeg, akkor a k√ľl√∂nb√∂zetet az MNB megtarthatja, ha kisebb, akkor azt az ad√≥fizetŇĎknek kell megfizetni√ľk. Teh√°t az MNB abban √©rdekelt, hogy a forint fel√©rt√©kelŇĎdj√©k, mert √≠gy ebbŇĎl tiszta bev√©tele sz√°rmazik.

Harmadszor. A k√∂lts√©gvet√©s elvben azt v√°llalta fel, hogy ad√≥beszed√©ssel vagy pedig vagyonelad√°ssal elŇĎteremt 250 milli√°rd forintot. Ezt azonban nem tudta megval√≥s√≠tani, ez√©rt hitelt vett fel, ami azt jelenti, hogy √©vekig fizetnie kell e hatalmas √∂sszeg kamatait. A Magyar Nemzeti Bank a kapott p√©nzbŇĎl ‚ÄĒ ha √ļgy akarja ‚ÄĒ v√°s√°rolhat egymilli√°rd eur√≥t, azaz √ļgy n√∂velheti meg egymilli√°rd eur√≥val a kiz√°r√≥lag az ŇĎ rendelkez√©s√©re √°ll√≥ devizatartal√©kot, hogy ez√©rt semmilyen ellent√©telez√©ssel nem tartozik. √ćgy lett l√©nyeg√©ben egy k√∂nyvel√©si tr√ľkkbŇĎl egymilli√°rd eur√≥nyi re√°lbev√©tel.

Negyedszer. 1997-ben a de jure 100 sz√°zal√©kosan √°llami tulajdonban l√©vŇĎ MNB-tŇĎl a k√∂lts√©gvet√©shez ker√ľlt az ad√≥ss√°g, de nem ment vele egy√ľtt a devizatartal√©k. A k√∂lts√©gvet√©snek az MNB-vel szemben fenn√°ll√≥ kamatmentes, lej√°rat n√©lk√ľli forintad√≥ss√°ga kamatoz√≥, meghat√°rozott lej√°rat√ļ devizaad√≥ss√°°gg√° lett √°tminŇĎs√≠tve. Ezt 2006-ig kell let√∂rleszteni. A k√∂znyelvbe ez ad√≥ss√°gcsere n√©ven ker√ľlt be, b√°r csere nem t√∂rt√©nt. M√©g a rendszerv√°lt√°st megelŇĎzŇĎen az MNB-n√©l k√ľl√∂n sz√°ml√°t l√©tes√≠tettek, amelyen a k√∂lts√©gvet√©ssel szembeni kamatmentes, lej√°rat n√©lk√ľli k√∂vetel√©sk√©nt tartott√°k nyilv√°n az √°rfolyamv√°ltoz√°sb√≥l sz√°rmaz√≥, forintban jelentkezŇĎ tartoz√°sn√∂veked√©st. Ez r√©szben abb√≥l ad√≥dott, hogy az infl√°ci√≥ hat√°s√°ra egy adott deviz√°nak a forintban kifejezett √∂sszege az adott √©v janu√°rj√°ban kisebb volt, mint december√©ben. Ez a k√ľl√∂n sz√°ml√°n jelentkezŇĎ √∂sszeg az √©vek sor√°n a forint√°rfolyam le√©rt√©kel√©se k√∂vetkezt√©ben egyre nŇĎtt √©s 1995. v√©g√©n el√©rte a 2023 milli√°rd forintot. (Ez akkori doll√°r√©rt√©ken 14,5 milli√°rd doll√°rnak felelt meg.)

Ez az √≥ri√°si √∂sszeg az√©rt nem jelentett gondot, mert kamatmentes, lej√°rat n√©lk√ľli √∂sszeg l√©v√©n nem r√≥tt semmif√©le terhet a magyar gazdas√°gra. EgyszerŇĪ k√∂nyvel√©si t√©tel volt a Magyar Nemzeti Bank m√©rleg√©ben. Az MNB √©s a korm√°ny k√∂z√∂s megegyez√©ssel √©s az Orsz√°ggyŇĪl√©s hozz√°j√°rul√°s√°val azonban ezt a fikt√≠v ‚Äěad√≥ss√°got" (az√©rt fikt√≠v, mert az √°llam egyik zsebe tartozott a m√°sik zseb√©nek) kamatoz√≥, meghat√°rozott lej√°rat√ļ val√≥di ad√≥ss√°gg√° minŇĎs√≠tette √°t. Ez k√©t l√©p√©sben t√∂rt√©nt ‚ÄĒ 1996-ban ebbŇĎl a fikt√≠v ad√≥ss√°gb√≥l 500 milli√°rd √°llampap√≠rban megjelenŇĎ t√©nyleges ad√≥ss√°gg√° lett √°talak√≠tva; 1997 janu√°rj√°ban pedig a marad√©k 1563 milli√°rdot a k√∂lts√©gvet√©snek az MNB-vel szembeni t√©nylegesen fenn√°ll√≥ devizaad√≥ss√°g√°v√° minŇĎs√≠tett√©k √°t. Ennek az ad√≥ss√°g√°tminŇĎs√≠t√©snek volt a k√∂vetkezm√©nye, hogy az √°llamh√°ztart√°s kamatoz√≥ ad√≥ss√°ga 1997-re a nemzeti √∂sszterm√©k 67%-√°ra n√∂vekedett.

[Nagy Pongr√°c: Mindenkinek: a rendszerv√°lt√°s gazdas√°gpolitik√°ja c√≠mŇĪ (C.E.T. Belv√°rosi K√∂nyvkiad√≥, 2001) munk√°j√°nak 108. oldal√°n e t√©nnyel kapcsolatban k√©t k√©rd√©st tesz fel. Az elsŇĎ k√©rd√©s: mik√©ppen sz√°m√≠totta ki az MNB az √°rfolyamv√°ltoz√°sb√≥l sz√°rmaz√≥ k√∂lts√©gvet√©ssel szemben fenn√°ll√≥ kamatmentes, lej√°rat n√©lk√ľli k√∂vetel√©s√©nek √©ves n√∂veked√©s√©t? Ugyanis a deviz√°ra √°tv√°ltott 1563 milli√°rd forint 9,5 milli√°rd doll√°rnak felelt meg. Ezzel szemben az MNB nett√≥ k√ľlf√∂ldi ad√≥ss√°ga csak 6,4 milli√°rd doll√°r volt. Az √°tv√°lt√°shoz pedig csak a nett√≥ ad√≥ss√°g j√∂hetett sz√°m√≠t√°sba. Ez az√©rt van √≠gy, mert a devizatartal√©kok felt√∂lt√©s√©re felvett k√ľlf√∂ldi hiteleket a Magyar Nemzeti Bank nem k√∂lcs√∂n√∂zte tov√°bb, s √≠gy abb√≥l nem keletkezhetett √°rfolyamv√°ltoz√°sb√≥l sz√°rmaz√≥ k√∂vetel√©s a k√∂lts√©gvet√©ssel szemben. A m√°sodik k√©rd√©s, amit Nagy Pongr√°c feltesz, √≠gy hangzik: Mi√©rt kellett az √°tv√°lt√°snak √©ppen 1997 janu√°rj√°ban megt√∂rt√©nnie?

Az elsŇĎ k√©rd√©sre a v√°lasz r√∂viden ez: Az MNB az √°rfolyamk√ľl√∂nb√∂zetbŇĎl sz√°rmaz√≥ forintad√≥ss√°g n√∂veked√©s√©t azut√°n is teljes eg√©sz√©ben a k√∂lts√©gvet√©s terh√©re √≠rta, miut√°n a k√∂lts√©gvet√©s a neki tov√°bbk√∂lcs√∂nz√∂tt √∂sszegeket m√°r r√©szben vagy eg√©szben visszafizette. Azaz olyan k√ľlf√∂ldi ad√≥ss√°g ut√°n is sz√°m√≠tott √°rfolyam-k√ľl√∂nb√∂zetet a k√∂lts√©gvet√©snek, amelyet nem k√∂lcs√∂nz√∂tt tov√°bb sem az √°llamnak, sem a v√°llalatoknak. Az ad√≥ss√°gnak abb√≥l a r√©sz√©bŇĎl, amelyet az MNB a devizatartal√©kok felt√∂lt√©s√©re vett fel nem sz√°rmazhatott a m√©rlegben egyens√ļlyhi√°ny. Amikor teh√°t az MNB az √°rfolyam-n√∂veked√©sbŇĎl sz√°rmaz√≥ forintad√≥ss√°gn√∂veked√©st brutt√≥ ad√≥ss√°ga ut√°n sz√°m√≠totta ki, akkor a devizatartal√©kokkal egyen√©rt√©kŇĪ ad√≥ss√°g forint√©rt√©k√©nek az √°rfolyam-n√∂veked√©sbŇĎl sz√°rmaz√≥ n√∂veked√©s√©t k√©tszer sz√°molta el. M√°sk√©nt kifejezve az MNB k√∂lts√©gvet√©si t√°mogat√°st utalt ki √∂nmag√°nak.

A m√°sodik k√©rd√©sre Nagy Pongr√°c ezt a v√°laszt adja: 1996-ban fŇĎk√©nt a steriliz√°ci√≥ miatt az MNB vesztes√©ges volt. Ez egy teljesen f√ľggetlen k√∂zponti bank eset√©ben szokatlan jelens√©g. Az MNB a k√∂lts√©gvet√©sbŇĎl 58,1 milli√°rd forintnyi t√°mogat√°sra szorult, noha bev√©teleit jelentŇĎsen n√∂velte annak a mintegy 500 milli√°rdos k√∂tv√©nycsomagnak a kamata, amely a lej√°rat √©s kamat n√©lk√ľli ad√≥ss√°g elsŇĎ r√©szlet√©nek √°tminŇĎs√≠t√©s√©bŇĎl sz√°rmazott. 1996 v√©g√©n elŇĎre l√°that√≥ volt, hogy a k√∂vetkezŇĎ √©vben tov√°bb kell folytatni a steriliz√°ci√≥t (a forgalomban l√©vŇĎ p√©nz mennyis√©g√©nek a cs√∂kkent√©s√©t magas kamatoz√°s√ļ nemzeti banki hitellevelek kibocs√°t√°s√°val). Ezt az elj√°r√°st az√©rt nevezik steriliz√°ci√≥nak, mert ezzel az MNB egy√©b monet√°ris int√©zked√©se r√©v√©n elŇĎ√°ll√≥ infl√°ci√≥s hat√°s semleges√≠thetŇĎ, k√∂z√∂mb√∂s√≠thetŇĎ. 1997-ben a m√©rlegben fel kellett t√ľntetni az MNB b√©csi le√°nyv√°llalat√°nak (Central Kredit Wechselbank) 85 milli√°rd forintra becs√ľlt vesztes√©g√©t is. Mivel √ļjabb, az elŇĎzŇĎ √©vin√©l j√≥val nagyobb vesztes√©g lehetŇĎs√©g√©vel is sz√°molni kellett, tal√°n ez√©rt volt az MNB-nek sz√ľks√©ge a marad√©k kamat √©s lej√°rat n√©lk√ľli ad√≥ss√°g kamatoz√≥ ad√≥ss√°gg√° val√≥ √°tminŇĎs√≠t√©s√©re.

A magyar √°llam ‚ÄĒ pontosabban a k√∂lts√©gvet√©s ‚ÄĒ 2002-ben ugyanilyen m√≥don ismert el egy ad√≥ss√°got a forint fel√©rt√©kel√©se miatt. Miut√°n az MNB-n√©l nem a hitel van, hanem a tartal√©k, a megv√°ltozott sz√°m√≠t√°si alapra tekintettel megv√°ltozott az √∂szt√∂nzŇĎ rendszer. Ez√ļttal nem le, hanem fel kellett √©rt√©kelni a forintot ahhoz, hogy a k√∂lts√©gvet√©s terh√©re √©s az MNB jav√°ra fizet√©st gener√°ljon. Ily m√≥don m√©g magasabb √∂sszeg ut√°n fizet√ľnk √©vente kamatot csup√°n ezen √°rfolyammal folytatott k√∂nyvel√©si j√°t√©k k√∂vetkezm√©nyek√©nt]

√Ėt√∂dsz√∂r . Fel kell tenni azt a k√©rd√©st is, hogy mi lesz ezzel a p√©nzzel, amikor √°tker√ľl az MNB-hez? Logikus felt√©telez√©s, hogy nett√≥ nyeres√©g k√©pzŇĎdik, amit l√©v√©n az MNB 100%-ig a magyar √°llam tulajdona, be kellene fizetni a k√∂lts√©gvet√©sbe. Erre azonban az√©rt nem ker√ľl sor, mert m√©g az Orb√°n-korm√°ny idej√©n beterjesztett t√∂rv√©nyben az szerepel, hogy az ilyen befizet√©s az MNB tŇĎk√©j√©t k√©pezi √©s ezt a p√©nzt csak a k√∂zponti bank k√∂ltheti el. Ha az MNB m√©rleg√©t megvizsg√°ljuk, meg√°llap√≠thatjuk, hogy el is k√∂lt√∂tte ezt a p√©nzt.

Hatodszor . Az eddigiekben √°rfolyam-k√ľl√∂nb√∂zetrŇĎl sz√≥ltunk. De nem ez k√©pezi a kifizet√©s alapj√°t. A devizatartal√©koknak csak eleny√©szŇĎ h√°nyada van k√©szp√©nzben, a t√∂bbs√©g√ľk √©rt√©kpap√≠rban fekszik. Az MNB-t√∂rv√©ny 17. ¬ß (2) bekezd√©se szerint:

‚ÄěAz MNB a deviz√°ban fenn√°ll√≥, √©rt√©kpap√≠ron alapul√≥ k√∂vetel√©sek piaci √©rt√©kel√©se
alapj√°n meg√°llap√≠tott k√ľl√∂nb√∂zetet ‚ÄĒ a nyit√≥√°llom√°ny visszavezet√©se ut√°n ‚ÄĒ a deviza
értékpapírok kiegyenlítési tartalékába köteles helyezni."

Az MNB maga d√∂nti el, hogy milyen √©rt√©ket tulajdon√≠t a devizak√∂vetel√©seknek minŇĎs√©g√ľktŇĎl f√ľggŇĎen, azaz saj√°t maga minŇĎs√≠ti a k√∂vetel√©seit Ha rosszabb sz√°m j√∂n ki egy minŇĎs√≠t√©sn√©l, nem t√∂rt√©nik semmi baj, hiszen a k√∂lts√©gvet√©s √°llja a sz√°ml√°t Az MNB maga defini√°lja az √°llom√°nyok v√°ltoz√°s√°t. Ennek m√≥dja a tranzakci√≥, az √°t√©rt√©kelŇĎd√©s √©s az egy√©b √ļgynevezett technikai v√°ltoz√°s. Az MNB √≠rja:
‚ÄěMinden p√©nz√ľgyi instrumentumra igaz a k√∂vetkezŇĎ alapvetŇĎ √∂sszef√ľgg√©s: nyit√≥√°llom√°ny + tranzakci√≥ + √°t√©rt√©kelŇĎd√©s + egy√©b volumenv√°ltoz√°s = z√°r√≥√°llom√°ny".

M√°s sz√≥val a t√∂rv√©nyben l√©vŇĎ √©rt√©kk√ľl√∂nb√∂zet az a nyit√≥- √©s z√°r√≥√°llom√°ny k√ľl√∂nb√∂zete. Ha teh√°t valakinek van 10 milli√°rd eur√≥ja vagy doll√°rja, akkor term√©szetesen tudja gyarap√≠tani ezt a k√©szletet, aminthogy azt a nemzetk√∂zi p√©nz√ľgyi k√∂z√∂ss√©g tagjai √©s int√©zm√©nyei meg is teszik. Az MNBn√©l azonban ez az √°llom√°ny vagy gyarapszik, vagy cs√∂kken sz√°mos okb√≥l, p√©ld√°ul √°talakul forint√°llom√°nny√°. Egy k√≠v√ľl√°ll√≥nak az MNB nyilv√°noss√°gra hozott kimutat√°saib√≥l k√∂vethetetlen a tranzakci√≥ oka √©s eredm√©nye. Az MNB az itt eml√≠tett 250 milli√°rd forint ig√©ny√©re nyilv√°nval√≥an letesz egy sz√°m√≠t√°si alapot. De az is elk√©pzelhetŇĎ, hogy a P√©nz√ľgyminiszt√©rium ilyen vagy olyan okb√≥l m√©g erre sem tart ig√©nyt A val√≥di probl√©ma az, hogy az MNB sz√°m√≠t√°s√°t senki nem ellenŇĎrizheti, mert az MNB-t√∂rv√©ny k√ľl√∂n kit√©r arra, hogy ezeket az √°t√©rt√©kelŇĎd√©seket m√©g az √Āllami Sz√°mvevŇĎsz√©k sem ellenŇĎrizheti.

A m√°r id√©zett 2001. √©vi LVIII. t√∂rv√©ny a k√∂vetkezŇĎk√©ppen rendelkezik:
‚Äě45. ¬ß (1)
(2) Az √Āllami Sz√°mvevŇĎsz√©knek az MNB feletti ellenŇĎrz√©si jogk√∂r√©rŇĎl az√Āllami sz√°mvevŇĎsz√©krŇĎl sz√≥l√≥ t√∂rv√©ny rendelkezik..
(3) Az MNB k√∂nyvvizsg√°l√≥j√°ra az √ĀSZ tesz javaslatot √©s visszah√≠v√°s√°t kezdem√©nyezheti a k√∂zgyŇĪl√©sn√©l
(4)

Az MNB alapvetŇĎ feladatair√≥l az √ļj MNB-t√∂rv√©ny 4. ¬ß-a rendelkezik:

(1)AzMNB megvalósítja a monetáris politikát.
(3) Az MNB hivatalos deviza- √©s aranytartal√©kot k√©pez √©s kezeli azt. (4) Az MNB a devizatartal√©k kezel√©s√©vel √©s az √°rfolyam-politika v√©grehajt√°s√°val kapcsolatban devizamŇĪveleteket v√©gez
(5) Az MNB kialak√≠tja a fizet√©si √©s elsz√°mol√°si, valamint az √©rt√©kpap√≠relsz√°mol√°si rendszereket √©s figyelemmel k√≠s√©ri (felvigy√°zza) azok tev√©kenys√©g√©t, e rendszerek biztons√°gos √©s hat√©kony mŇĪk√∂d√©se, tov√°bb√° a p√©nzforgalom lebonyol√≠t√°sa √©rdek√©ben..
(6) Az MNB a feladatai ell√°t√°s√°hoz sz√ľks√©ges statisztikai inform√°ci√≥kat gyŇĪjt √©s hoz nyilv√°noss√°gra.
(7) Az MNB t√°mogatja a p√©nz√ľgyi rendszer stabilit√°s√°t, valamint a p√©nz√ľgyi rendszer prudenci√°lis fel√ľgyelet√©re vonatkoz√≥ politika kialak√≠t√°s√°t √©s hat√©kony vitel√©t."
Ez azt jelenti, hogy az MNB-jogszab√°ly megalkot√≥i ‚ÄĒ k√∂zt√ľk az Orsz√°ggyŇĪl√©s tagjai ‚ÄĒ bek√∂t√∂tt√©k a korm√°ny szem√©t arra az esetre, amikor fizetni kell, √©s megk√∂t√∂tt√©k a kez√©t, amikor azt a korm√°ny a k√∂z √©rdek√©ben kiny√ļjthatn√° az ŇĎt megilletŇĎ √∂sszeg√©rt. Ez a szab√°lyoz√°s ellentmond a logika √©s a k√∂zgazdas√°g egy√©bk√©nt szok√°sos elj√°r√°sainak, mert nem teszi lehetŇĎv√© az elsz√°moltat√°st. A k√∂lts√©gvet√©snek sem k√∂telezetts√©ge, sem k√∂vetel√©se nem lehet az √°rfolyamv√°ltoz√°sb√≥l kifoly√≥lag.

További javaslatok az eladósítás csökkentésére

1. A bankkonszolid√°ci√≥ keret√©ben t√∂bb mint 630 milli√°rd forint ‚Äěaj√°nd√©kot" kaptak a bankok √©s p√©nzint√©zetek. Mind a K√∂zponti Statisztikai Hivatal mind a Nemzeti Bank adatai szerint most egyed√ľl a p√©nz√ľgyi szektor nyeres√©ges, mik√∂zben a termelŇĎszf√©ra, a mag√°nh√°ztart√°sok, valamint a k√∂lts√©gvet√©s √≥ri√°si m√©rt√©kben el van ad√≥sodva. Logikusan mer√ľl fel az az ig√©ny, hogy a hatalmas nyeres√©get elk√∂nyvelŇĎ bankok fizess√©k vissza azt a k√∂zp√©nzbŇĎl kapott aj√°nd√©kot, amit a bankkonszolid√°ci√≥ keret√©ben kaptak. EbbŇĎl a p√©nzbŇĎl fokozatosan vissza lehetne juttatni az eg√©szs√©g√ľgyi szektorba az onnan kiemelt ezermilli√°rd forintot √©s az oktat√°si rendszert is konszolid√°lni lehetne. De fel lehetne belŇĎle gyors√≠tani a nyugd√≠jak felz√°rk√≥ztat√°s√°t az Eur√≥pai Uni√≥ als√≥ harmad√°nak √°tlagos szintj√©hez.

2. A nemzetk√∂zi nagyv√°llalatok sz√°mos kedvezm√©nyt kaptak a magyar √°llamt√≥l az√©rt, hogy Magyarorsz√°gon mŇĪk√∂djenek √©s a magyar munkaerŇĎt foglalkoztass√°k. Ez az √ļgynevezett mŇĪk√∂dŇĎ tŇĎke azonban az elm√ļlt √∂t √©vben gyors√≠tott √ľtemben t√°vozik keletre - Rom√°ni√°ba, Ukrajn√°ba, K√≠n√°ba ‚ÄĒ ahol m√©g olcs√≥bb a munkaerŇĎ. A t√°voz√≥ multinacion√°lis korpor√°ci√≥k nagy √∂sszegŇĪ extraprofithoz jutottak a magyar √°llamt√≥l kapott ad√≥kedvezm√©nyek r√©v√©n. T√°voz√°sukat term√©szetesen nem lehet megakad√°lyozni, de el lehet fogadni olyan t√∂rv√©nyt, amely k√∂telezi ŇĎket arra, hogy t√°voz√°suk eset√©n a kapott ad√≥kedvezm√©nyeket, vagy azoknak egy r√©sz√©t fizess√©k vissza a magyar k√∂lts√©gvet√©snek.

3. Indokolatlan, hogy a k√∂lts√©gvet√©s fizesse az √°ltala nem ellenŇĎrizhetŇĎ Magyar Nemzeti Bank devizatartal√©k√°nak a kamatait. A mintegy 10 milli√°rd eur√≥ k√∂r√ľl mozg√≥ devizatartal√©kot az MNB forgatja a saj√°t haszn√°ra, de mint m√°r utaltunk r√°, elsz√°molni nem k√∂teles vele a k√∂lts√©gvet√©snek, √©s egyetlen √°llami szerv sem sz√≥lhat bele √©rdemi d√∂nt√©seibe. Ezek ut√°n teljesen indokolatlan, hogy a magyar ad√≥fizetŇĎk viselj√©k a 10 milli√°rd eur√≥nyi devizatartal√©k kamatterheit.

4. Meg kell v√°ltoztatni azt az egy√©bk√©nt nem 2/3-os t√∂rv√©nyt, hogy az √°llam ad√≥bev√©tel√©nek a fedezet√©vel csak ad√≥slevelet, √°llamk√∂tv√©nyt, kincst√°rjegyet bocs√°thasson ki. Az √°llam ugyanerre a fedezetre t√°maszkodva norm√°l p√©nzt is kibocs√°thatna, amire nem kellene kamatot fizetnie. Jelenleg 12 000 milli√°rd forintot meghalad√≥ nagys√°grendben ker√ľlt √°llamk√∂tv√©ny (ad√≥slev√©l) kibocs√°t√°sra, √©s ennek kamatai legal√°bb 1200 milli√°rd forinttal terhelik meg √©vrŇĎl √©vre a k√∂lts√©gvet√©st. Az √°llam saj√°t maga tiltotta meg √∂nmag√°nak, hogy norm√°l p√©nzt bocs√°sson ki ad√≥bev√©tele fedezet√©vel. Erre az √∂nkorl√°toz√°sra semmilyen logikus magyar√°zat nincs, s ha ezzel kapcsolatban tudakoz√≥dunk, akkor azt a v√°laszt kapjuk, hogy egyr√©szt m√°s orsz√°gokban is √≠gy van ez, ez az, ami eurokonform, m√°sr√©szt a nemzetk√∂zi p√©nz√ľgyi k√∂z√∂ss√©g nem tŇĪrn√© el, hogy Magyarorsz√°g k√ľl√∂n utakon j√°rjon. V√°laszunk erre az, hogy am√≠g Magyarorsz√°gon nincs bevezetve az eur√≥ √©s formailag Magyarorsz√°g m√©g a p√©nz√ľgyi szuverenit√°s alanya, addig elvileg nincs akad√°lya annak, hogy Magyarorsz√°g az Eur√≥pai K√∂zponti Bank, valamint a Baselben mŇĪk√∂dŇĎ Nemzetk√∂zi Fizet√©sek Bankja ir√°nymutat√°sait√≥l elt√©rŇĎen √∂n√°ll√≥an j√°rjon el saj√°t p√©nz√ľgyeiben.

5. T√∂bbsz√∂r√∂sen bebizonyosodott a gazdas√°gt√∂rt√©netben (N√©metorsz√°g, 1933 ut√°n; Franciaorsz√°g, De Gaulle eln√∂ks√©ge alatt; az Egyes√ľlt √Āllamok, Franklin Delano Roosevelt eln√∂ks√©ge idej√©n), hogy a termelŇĎprogramokhoz k√∂t√∂tt olcs√≥ √°llami p√©nzkibocs√°t√°sb√≥l ny√ļjtott k√∂zhitelek nem okoznak infl√°ci√≥t. Az ilyen termelŇĎprogramokhoz k√∂t√∂tt p√©nznek a forgalomba hozatala a gazdas√°g eg√©sz√©ben kiegyens√ļlyoz√°sra ker√ľl a folyamat r√©v√©n elŇĎ√°ll√≥ termelŇĎi kapacit√°s megn√∂veked√©s√©vel, a t√∂bbletobjektumok, term√©kek √©s szolg√°ltat√°sok √©rt√©k√©vel.

6. A tŇĎzsdei √°rfolyamnyeres√©get √©s kamatj√∂vedelmet a t√∂bbi nyugati orsz√°gban √©rv√©nyes m√≥don ad√≥k√∂teles j√∂vedelemm√© kellene tenni. Az Egyes√ľlt √Āllamokban k√∂telezŇĎ e tŇĎkej√∂vedelem ut√°n ad√≥t fizetni (capital gain tax). A N√©met Sz√∂vets√©gi K√∂zt√°rsas√°gban is ad√≥k√∂teles a tŇĎkej√∂vedelem √©s a kamat.

7. A rendszerv√°lt√°s √≥ta tized√©re, 760 milli√°rd forintra cs√∂kkent az √°llami vagyon ‚ÄĒ √°llap√≠totta meg az √Āllami Sz√°mvevŇĎsz√©k az Orsz√°ggyŇĪl√©s illet√©kes bizotts√°ga elŇĎtt. Az √Āllami Sz√°mvevŇĎsz√©k √°ltal k√©sz√≠tett tanulm√°ny meg√°llap√≠tja, hogy a teljes k√∂zvagyon mind√∂ssze harmad√°t √©rt√©kes√≠tett√©k. A nemzeti vagyon 10%-√°t felsz√°mol√°sok √©s v√©gelsz√°mol√°sok em√©sztett√©k fel, tov√°bbi 20%-√°t az √∂nkorm√°nyzatoknak √©s m√°s ‚ÄĒ nem √°llami vagyonkezelŇĎknek adt√°k √°t. Az √Āllami Sz√°mvevŇĎsz√©k szerint az 1990. √©vi indul√≥ vagyonb√≥l mintegy 30% hi√°nyzik. Ennek egy r√©sze a piaci √©rt√©kveszt√©s √©s a rossz gazd√°lkod√°s √°ldozata lett. M√≠g a fennmarad√≥ h√°nyad a gazdas√°gi k√©nyszerek √©s a r√∂vid t√°v√ļ √©rdekek √°ltal dikt√°lt alul√©rt√©kel√©s miatt veszett el. El kellene k√©sz√≠teni a konkr√©t felelŇĎs√∂k megnevez√©s√©vel a nemzeti vagyon elveszett 30%-√°nak pontos r√©szletez√©s√©t. A konkr√©t t√©nyek alapj√°n pedig ‚ÄĒ m√©g az el√©v√ľl√©si idŇĎ elŇĎtt ‚ÄĒ int√©zkedni kellene k√°rment√©s, a k√°renyh√≠t√©s √©rdek√©ben, √©s errŇĎl t√°j√©koztatni kell e vagyon tulajdonosait, a magyar √°llampolg√°rok √∂sszess√©g√©t. Ha nem is lehet az eredeti √°llapotot viszsza√°ll√≠tani, rendk√≠v√ľl fontos, hogy az √°llampolg√°rok tudj√°k: mi t√∂rt√©nt a nemzeti vagyonnal?

8. √öjra kell t√°rgyalni az eur√≥pai uni√≥s tags√°g n√©h√°ny Magyarorsz√°gra k√ľl√∂n√∂sen h√°tr√°nyos felt√©tel√©t, elsŇĎsorban az√©rt, hogy az Eur√≥pai Uni√≥ r√©gebbi tagjaihoz hasonl√≥an a magyar termŇĎf√∂ld is v√©delemben r√©szes√ľlj√∂n √©s megmaradhasson a magyar term√©szetes szem√©lyek tulajdon√°ban. A magyar n√©p csak a magyar f√∂lddel egy√ľtt magyar n√©p! Ne kelljen 500 ezer magyar gazd√°lkod√≥nak k√©nyszerŇĪs√©gbŇĎl eladnia f√∂ldj√©t √©s elhagynia sz√ľlŇĎf√∂ldj√©t.

9. Semmilyen form√°ban sem szabad privatiz√°lni az eg√©szs√©g√ľgyi √©s az oktat√°si rendszert. Nincs olyan privatiz√°l√°si m√≥dszer, amely ne vonna ki t√∂bb p√©nzt az eg√©szs√©g√ľgyi √©s az oktat√°si rendszerbŇĎl, mint amennyit kezdetben oda bevisz. Privatiz√°l√°s eset√©n az eg√©szs√©g√ľgynek √©s az oktat√°snak nemcsak a saj√°t k√∂lts√©geit kellene ‚Äěkitermelnie", de a mag√°nbefektetŇĎk profitj√°t is. A mag√°nos√≠t√°s hossz√ļ t√°von profitszerz√©si eszk√∂zz√© degrad√°lja az eg√©szs√©g√ľgyet √©s az oktat√°si rendszert is.

Nincs szŇĪks√©g √ļjabb Bokros-csomagra

Az elŇĎzŇĎekben ismertetett javaslatok √ļjabb Bokros-csomag n√©lk√ľl tudn√°k megteremteni a p√©nz√ľgyi √©s gazdas√°gi egyens√ļlyt Magyarorsz√°gon. Az ut√≥bbi idŇĎben a magyar t√∂megt√°j√©koztat√°sban egyre t√∂bbsz√∂r √©rt√©kelik pozit√≠van Bokros Lajos p√©nz√ľgyminiszteri tev√©kenys√©g√©t a Horn-korm√°ny idej√©n. Ez√©rt sz√ľks√©gesnek tartjuk, hogy kit√©rj√ľnk Bokros Lajos tev√©kenys√©g√©nek elemz√©s√©re.

A Bokros-csomagot a k√ľlgazdas√°gi egyens√ļly helyre√°ll√≠t√°s√°nak sz√ľks√©gess√©g√©vel indokolt√°k. Minim√°lis √©s l√°tsz√≥lagos gazdas√°gi javul√°s √©rdek√©ben a magyar t√°rsadalmat azonban √≥ri√°si √∂sszegŇĪ √°ldozatv√°llal√°sra k√©nyszer√≠tett√©k, amely nemcsak hogy felesleges volt, hanem √≥ri√°si k√°rokat okozott az orsz√°g √©s annak lakosai sz√°m√°ra. 1995 √©s 1998 k√∂z√∂tt √∂sszesen 31 milli√°rd doll√°rt pr√©seltek ki a magyar t√°rsadalomb√≥l. Hacsak a k√ľlkereskedelmi m√©rleg n√©gy √©v alatti javul√°s√°t, a 0,6 milli√°rd doll√°rt tekintj√ľk, akkor a rendelkez√©sre √°ll√≥ hivatalos adatok szerint is a befektetett √∂sszeg t√∂bb mint 97%-a ‚ÄĒ vagyis 30 milli√°rd doll√°r ‚ÄĒ egyszerŇĪen elveszett. Ha √∂sszeadjuk az eg√©szs√©gbiztos√≠t√°si √©s a nyugd√≠j-biztos√≠t√°si alapt√≥l, a helyi √∂nkorm√°nyzatokt√≥l, a k√∂zponti k√∂lts√©gvet√©si szervektŇĎl elvont p√©nzeket, √∂nkorm√°nyzatokt√≥l, a k√∂zponti k√∂lts√©gvet√©si szervektŇĎl elvont p√©nzeket, ben, 1996-ban, 1997-ben √©s 1998-ban eszk√∂z√∂lt elvon√°sokat, akkor megkapjuk a fent megjel√∂lt 30 milli√°rd doll√°rnyi √∂sszeget.

A mesters√©gesen megn√∂velt infl√°ci√≥ is rombol√≥ hat√°st gyakorolt. Az 1994. √©vi 18,8%-os infl√°ci√≥ 1995-ben 28,2%-ra ugrott √©s m√©g a k√∂vetkezŇĎ √©vben is 23,6% volt. 1997-ben 18,3%-ra cs√∂kkent, ami l√©nyeg√©ben az 1994. szint el√©r√©s√©t jelentette. Ek√∂zben az eur√≥pai uni√≥s partnereinkn√©l az infl√°ci√≥ m√©rs√©klŇĎd√∂tt. A magas infl√°ci√≥ elsŇĎsorban az √°llampolg√°rokat, tov√°bb√° a hazai kis- √©s k√∂z√©pv√°llalkoz√°sokat s√ļjtotta.

A Bokros-csomag k√∂vetkezt√©ben 1994-hez viszony√≠tva 1998-ig 300 ezer munkahely szŇĪnt meg, √©s ezzel Magyarorsz√°gon a foglalkoztat√°s katasztrof√°lisan m√©lyre s√ľllyedt. A csal√°dokat egyre kevesebb keresŇĎnek kellett eltartaniuk. Az √°llamh√°ztart√°s nett√≥ hi√°nya 1997-ben 150 milli√°rd forinttal nŇĎtt az ad√≥- √©s t√°rsadalombiztos√≠t√°si j√°rul√©k bev√©teleinek kies√©se √©s a szoci√°lis kiad√°sok megn√∂veked√©se miatt. Ezeket a v√°ltoz√°sokat az OECD (Organisat√≠on for Economic Co-operation and Development - a Gazdas√°gi Egy√ľttmŇĪk√∂d√©s √©s Fejleszt√©s Szervezete) is is ig, 1994-hez viszony√≠tva tov√°bbi 4,4 sz√°zal√©kponttal cs√∂kkentette az am√ļgy is alacsony foglalkoztat√°si szintet. Egyetlen sz√°zal√©kpontos v√°ltoz√°s 69 000 munkahely elveszt√©s√©t jelentette. T√∂bb mint 300 000 ember vesztette el munkahely√©t, amely miatt a lakoss√°g j√∂vedelme tov√°bbi 8%-kal cs√∂kkent a re√°lb√©r m√©rs√©kl√©s√©n fel√ľl. A lakoss√°g megt√©veszt√©s√©re mindig a munkan√©lk√ľliek sz√°m√°nak cs√∂kken√©s√©t mutatt√°k ki, amibŇĎl csak annyi igaz, hogy aki kiesett az ell√°t√°sb√≥l, az statisztikailag is eltŇĪnt.

A lakoss√°gi kereseteket √©s j√∂vedelmeket az al√°bbi m√≥don cs√∂kkentett√©k: Az egy keresŇĎre jut√≥ re√°lkeresetek szintje 1998-ra ‚ÄĒ az 1994. √©vihez viszony√≠tva ‚ÄĒ 9,35%-kal cs√∂kkent. Tov√°bbi 8%-os j√∂vedelemelvon√°st okozott a foglalkoztatottak sz√°m√°nak 300 000 fŇĎvel val√≥ cs√∂kken√©se. Ez tragikus viszonyokat hozott l√©tre az egykeresŇĎs vagy keresŇĎ n√©lk√ľl maradt csal√°dokn√°l. 14,6%-kal lett alacsonyabb a re√°l√©rt√©ken sz√°m√≠tott minim√°lb√©r is.

Az import√°lt energia √°ra ebben az idŇĎszakban cs√∂kkent (1998-ban egy hord√≥ kŇĎolaj 11 doll√°rba ker√ľlt). Ennek ellen√©re 1995 √©s 1998 k√∂z√∂tt a fogyaszt√≥i √°rak megk√©tszerezŇĎdtek. A sz√°nd√©kosan felp√∂rgetett infl√°ci√≥ miatt a k√∂lts√©gvet√©s kamatkiad√°sai is megugrottak. Az ad√≥ss√°gszolg√°lat kamata √©vente egymilli√°rd doll√°rral nŇĎtt, ami jelent√©kenyen rontotta a foly√≥ fizet√©si m√©rleget.

1995 √©s 1998 k√∂z√∂tt a privatiz√°ci√≥ sor√°n 11,1 milli√°rd doll√°r √∂sszegŇĪ magyar vagyont √°rus√≠tottak ki a k√ľlf√∂ldieknek (1998. √©vi √°ron sz√°molva a doll√°rt). EbbŇĎl az √∂sszegbŇĎl cs√∂kkentett√©k az √°llamad√≥ss√°got √©s az ezzel j√°r√≥ kamatk√∂lts√©get Levonva a k√ľlkereskedelmi m√©rlegjavul√°s 0,6 milli√°rd doll√°r √∂sszeg√©t a kamatkiad√°sok 4,6 milli√°rd doll√°rnyi t√∂bblet√©bŇĎl megkapjuk, hogy a Bokros-csomag ezen a t√©ren √∂sszesen 4 milli√°rd doll√°r k√°rt okozott az orsz√°gnak.

Vannak olyan k√°ros hat√°sok is, amelyek nem sz√°mszerŇĪs√≠thetŇĎk. Az oktat√°sb√≥l kimaradt fiatalok egy r√©sze bŇĪn√∂zŇĎv√© v√°lhat, mert nem jut munk√°hoz. A Horn-korm√°ny √ļgy emelte meg a nyugd√≠jkorhat√°rt, hogy nem ind√≠tott munkahelyteremtŇĎ programokat Emiatt ‚ÄĒ mint m√°r utaltunk r√° ‚ÄĒ f√©lmilli√≥ munkahely tŇĪnt el Eur√≥pa egyik legalacsonyabb foglalkoztatotts√°g√ļ orsz√°g√°ban. A fiatalok jelentŇĎs r√©sze sz√°m√°ra a tanul√°s m√©g a tand√≠j bevezet√©se miatt is nehezebb√© v√°lt A felsŇĎoktat√°si int√©zm√©nyek a puszta l√©t√ľk√©rt k√ľzd√∂ttek. 2002. √©vi √°ron sz√°molva 554 milli√°rd forintot vontak el a k√∂lts√©gvet√©s oktat√°si t√°mogat√°s√°b√≥l. Ezekben az √©vekben ezer oktat√≥t bocs√°tottak el a magyar felsŇĎoktat√°sb√≥l.

Az eg√©szs√©g√ľgy tudatos le√©p√≠t√©se

A Bokros-csomag hat√°sa tal√°n az eg√©szs√©g√ľgyben volt a legs√ļlyosabb. Az akkori eg√©szs√©g√ľgyi miniszter, Kov√°cs P√°l le is mondott az eg√©szs√©g√ľgyet s√ļjt√≥ p√©nz√ľgyi elvon√°sok miatt. A lakoss√°g eg√©szs√©gi √°llapot√°r√≥l sz√≥l√≥ jelent√©s szerint az elker√ľlhetŇĎ hal√°loz√°sok 11‚ÄĒ18%-√°√©rt az ell√°t√°s p√©nz√ľgyi hi√°nyoss√°gai okolhat√≥ak. A Bokros-csomag 1995 √©s 1998 k√∂z√∂tt - 2001. √©vi √°ron √©s kamatok n√©lk√ľl sz√°molva 1048 milli√°rd forintot vont el az eg√©szs√©g√ľgyi alapt√≥l √©s ezzel statisztikailag al√°t√°maszthat√≥an t√∂bb ezer ember korai hal√°l√°t okozta.

Az emberi √©letek vesz√©lyeztet√©se √©s kiolt√°sa a k√∂vetkezŇĎkkel bizony√≠that√≥:
1. Az ezermilli√°rd forintot kitevŇĎ elvon√°s lehetetlenn√© tett n√©lk√ľl√∂zhetetlen √©letmentŇĎ mŇĪt√©teket.
2. A szoci√°lis katasztr√≥f√°ba kergetett embereknek ‚ÄĒ az eg√©szs√©g√ľgy kiad√°sainak eml√≠tett nagyar√°ny√ļ √©s folyamatos cs√∂kkent√©se k√∂vetkezt√©ben ‚ÄĒ egy√©ni trag√©di√°k eg√©sz sor√°t kellett √°t√©lni√ľk. Ez is t√©nyekkel bizony√≠that√≥.
3. A Bokros-csomag k√∂vetkezm√©nyek√©nt ugr√°sszerŇĪen nŇĎtt a terhess√©gmegszak√≠t√°sok sz√°ma. Ez demogr√°fiai k√∂vetkezm√©nyein t√ļl tart√≥s eg√©szs√©gk√°rosod√°st is okoz az esetek nagy r√©sz√©ben, tov√°bb√° hal√°loz√°s is rendszeresen elŇĎfordul. A fogamz√°sg√°tl√°s m√≥dszereinek fejlŇĎd√©se k√∂vetkezt√©ben eleve cs√∂kken a terhess√©gmegszak√≠t√°sok sz√°ma. Ennek ellen√©re a Bokros-csomag k√∂vetkezt√©ben nŇĎtt az abortuszok sz√°ma.
4. A Bokros-csomag keret√©ben megsz√ľntett√©k a kor√°bban ingyenes fogmegtart√≥ kezel√©seket. Az √©vente elv√©gzett fogt√∂m√©sek sz√°ma h√°rommilli√≥r√≥l a fel√©re cs√∂kkent, a megmenthetŇĎ fogakat teh√°t egyszerŇĪen kih√ļzt√°k. Az elmaradt fogp√≥tl√°s pedig rontja a t√°pl√°lkoz√°s hat√©konys√°g√°t √©s √≠gy eg√©szs√©gi k√°rosod√°st, r√∂videbb √©letet jelent
5. A gy√≥gyszert√°mogat√°sok eset√©ben a Bokros-csomag ‚Äěnagyvonal√ļan" j√°rt el. A k√ľlf√∂ldi gy√≥gyszerek dobozonk√©nti √°ra a hazaiakn√°l n√©gyszer dr√°g√°bb. M√©gis a k√ľlf√∂ldi gy√≥gyszerek t√°mogat√°sa ter√©n √©rv√©nyes√ľlt az abszol√ļt liberalizmus:
‚ÄĒ v√°m- √©s √°famentess√©g
‚ÄĒ 75%-os t√°rsadalombiztos√≠t√°si t√°mogat√°s. A negyedannyiba ker√ľlŇĎ hazai gy√≥gyszerek kiszor√≠t√°sa a dr√°g√°bb k√ľlf√∂ldiek √°ltal 1998-ig tov√°bbi 36 milli√°rd forintot vett el az eg√©szs√©gbiztos√≠t√°st√≥l √©s ezzel a betegektŇĎl, tov√°bb cs√∂kkentve a gy√≥gy√≠t√°sra ford√≠that√≥ √∂sszegeket.

A globaliz√°ci√≥ neoliber√°lis dogmatikusai tudatosan hajtj√°k v√©gre a csal√°di k√∂z√∂ss√©gek felboml√°s√°nak programj√°t. Magyarorsz√°gon ezt a sz√©lsŇĎs√©ges neoliber√°lis programot Bokros Lajos vez√©nyelte le a csal√°di j√∂vedelmek sz√©tzil√°l√°s√°val. Az √©lvesz√ľlet√©sek cs√∂kkenŇĎ sz√°ma ellen√©re az anyagi okokb√≥l vesz√©lyeztetett kiskor√ļak sz√°ma 1996 √©s 1998 k√∂z√∂tt 200 000 fŇĎvel nŇĎtt.

Nincs sz√ľks√©g a nyugd√≠jasokra

A sz√©lsŇĎs√©gesen neoliber√°lis Bokros-csomag a nyugd√≠jasokat s√ļjtotta a legerŇĎteljesebben. A magyar nyugd√≠jasok t√∂bb mint 20%-√°nak a nyugd√≠ja a l√©tminimum fele k√∂r√ľl volt √©s ez√©rt sz√°mukra minden egyes forint elvon√°sa szinte l√©tk√©rd√©s. A Bokros-csomag minden g√°tl√°s √©s differenci√°l√°s n√©lk√ľli elvon√≥ int√©zked√©sei megal√°z√≥ helyzetbe hozt√°k a magyar nyugd√≠jasokat. A nyugd√≠jelvon√°s a k√∂vetkezŇĎk√©ppen t√∂rt√©nt 1995-ben a fogyaszt√≥i √°rak 28,2%-kal, a nyugd√≠jak pedig csak 14,7%-kal emelkedtek. Emiatt a nyugd√≠jak re√°l√©rt√©ke 10,5%-kal cs√∂kkent. 1996-ban ez a folyamat folytat√≥dott, a re√°lnyugd√≠j tov√°bb cs√∂kkent √©s 1997-ben ezen az alacsony szinten maradt 2002. √©vi √°ron sz√°molva 1995-ben 1994-hez viszony√≠tva egy √°tlagos nyugd√≠jast√≥l havi 4626 forintot, √©ves szinten 55 512 forintot vontak el. 1996-ban m√°r havi 7626 forintot ‚ÄĒ eg√©sz √©vre vet√≠tve 91 512 forintot vettek el. 1997-ben is 90 648 forinttal √©s 1998-ban 64 452 forinttal folytat√≥dott az elvon√°s.

Ezt az összeget természetesen vissza kellene adni a nyugdíjasoknak, ez 2002 végéig 175 737 forintot tesz ki, évi 2% reálkamattal számolva ez az összeg minden magyar nyugdíjast megilletne.

A Bokros-csomag megszor√≠t√≥ int√©zked√©sei olyan idŇĎszakban roncsolt√°k a magyar t√°rsadalmat, amikor az Eur√≥pai Uni√≥ban 1994-ben beindult konjunkt√ļra j√≥ piaci lehetŇĎs√©get biztos√≠tott a magyar export n√∂vel√©s√©re, amelyre a magyar gazdas√°g m√°r fel is k√©sz√ľlt. LehetŇĎs√©g volt a k√ľlkereskedelmi hi√°ny fokozatos ledolgoz√°s√°ra, s ha erre ker√ľl sor, akkor gazdas√°gi fejletts√©g√ľnk szintje ma legal√°bb 10%-kal lehetne magasabb. Magyarorsz√°g 1995-ben √©s 1996-ban nemzeti √∂sszterm√©k√©nek a 3%-√°t kitevŇĎ n√∂veked√©si lehetŇĎs√©get vesztett el. Ez sz√°mszerŇĪs√≠tve 500 milli√°rd forintot tesz ki.
Az OECD m√≥dszereit alkalmazva kisz√°m√≠that√≥, hogy a Horn-korm√°ny n√©gy √©ve alatt a n√∂veked√©st mesters√©gesen f√©kezŇĎ Bokros-csomag neoliber√°lis p√©nz√ľgyi t√ļlz√°sai k√∂vetkezt√©ben 2500 milli√°rd forint n√∂veked√©si deficitet halmozott fel Magyarorsz√°g. Ez azt jelenti, hogy ilyen √∂sszegŇĪ k√°r √©rt minden magyar √°llampolg√°rt, csecsemŇĎket is bele√©rtve. Ez egy fŇĎre √°tsz√°m√≠tva 250 ezer forintot jelent.

A kiz√°r√≥lag p√©nz√ľgyi √©rdekeket szolg√°l√≥ restrikci√≥ nyom√°n 1996-ra visszaesett a n√©peg√©szs√©g√ľgyi szempontb√≥l fontos term√©k, a hazai tej felv√°s√°rl√°sa √©s fogyaszt√°sa. A termelŇĎknek fizetett felv√°s√°rl√°si √°r re√°l√©rt√©kben cs√∂kkent, a forgalmaz√≥k √°rr√©se pedig cs√ļcsot d√∂nt√∂tt. A k√ľlf√∂ldiek kez√©re j√°tszott√°k a magyar tejipar d√∂ntŇĎ r√©sz√©t A mezŇĎgazdas√°gi vertikum ‚ÄĒ term√©kp√°lya ‚ÄĒ privatiz√°ci√≥j√°t olyan felt√©telekkel bonyol√≠tott√°k le, hogy a magyar parasztokb√≥l sajtolt√°k ki az ahhoz sz√ľks√©ges tŇĎk√©t. √ćgy p√©ld√°ul a tej √°r√°t a termelŇĎknek csak k√©t h√≥nap eltelt√©vel fizett√©k meg, amikor azt m√°r r√©gen eladt√°k. Ezzel a m√≥dszerrel 21 milli√°rd forinttal r√∂vid√≠tett√©k meg a magyar gazd√°kat A magyar tej h√°tt√©rbe szor√≠t√°s√°val megindult ‚ÄěReggeli ital" c√≠m√©n √©rt√©ktelen term√©kek forgalomba hozatala, amibŇĎl a nyugati export√°l√≥k profit√°lnak.

A magyar energiaipar privatiz√°l√°s√°ra is szakszerŇĪtlen m√≥don ker√ľlt sor √©s t√©nyekkel bizony√≠that√≥, hogy a magyar erŇĎmŇĪveket m√©lyen re√°lis √©rt√©k√ľk alatt adt√°°k el k√ľlf√∂ldieknek. A k√ľlf√∂ldieknek √≥ri√°si kedvezm√©nyeket jelentett az is, hogy a g√©pj√°rmŇĪad√≥r√≥l sz√≥l√≥ 1991. LXXXII. t√∂rv√©ny kij√°tsz√°s√°val ‚ÄĒ a k√ľlf√∂ldi rendsz√°m√ļ kamionok sz√°m√°ra ‚ÄĒ 1994 √©s 1998 k√∂z√∂tt a magyar √°llam elengedett 238,6 milli√°rd forint √∂sszegŇĪ ad√≥t. A p√©nz√ľgyminiszter ezzel az int√©zked√©s√©vel m√©g az √°llamh√°ztart√°sr√≥l sz√≥l√≥ t√∂rv√©nyt is megs√©rtette. A kamionok elhaszn√°lt√°k √ļtjainkat Egy kamion √ļtig√©nybev√©teli k√°ra ‚ÄĒ szak√©rtŇĎi becsl√©s szerint - 1 000 000 szem√©lyg√©pkocsi √°ltal okozott √ļtig√©nybev√©teli k√°rral egyen√©rt√©kŇĪ. Az utak megromlott √°llapota a magyar szem√©lyg√©pkocsik √°llag√°t t√∂bb sz√°zmilli√°rd forinttal k√°ros√≠totta. Emiatt a magyar aut√≥klub milli√°rdos nagys√°grendŇĪ k√°rig√©nyt ny√ļjthat be a p√©nz√ľgyi korm√°nyzat ellen. Hozz√° kell ehhez m√©g sz√°m√≠tani a term√©szeti k√∂rnyezetben okozott k√°rt, amely √©vente el√©ri a 48 milli√°rd forintot. A k√ľlf√∂ldieknek biztos√≠tott ingyenes √ļt miatt a Magyar √Āllamvas√ļt vesztett versenyk√©pess√©g√©bŇĎl, mivel a MAV-ot a vas√ļti p√°lya fenntart√°s√°nak a k√∂lts√©ge is terheli. Ez√©rt a MAV is jogosan k√∂vetelhetne k√°rp√≥tl√°st az akkori p√©nz√ľgyminisztertŇĎl. Hivat√°sos p√©nz√ľgyi szakemberek (Pavics L√°z√°r k√∂zgazd√°sz, nyugalmazott p√©nz√ľgyminiszt√©riumi fŇĎtan√°csos; valamint dr. Minarik Gy√∂rgy) a felsorolt t√©nyezŇĎkbŇĎl sz√°rmaz√≥ halmozott k√°r √∂sszeg√©t ‚ÄĒ 2002. √©vi √°ron ‚ÄĒ 500 milli√°rd forintra becs√ľlt√©k.
Lehetne m√©g sorolni a szomor√ļ, sŇĎt tragikus t√©nyeket. F√°raszt√≥ mindez. De p√©nzuralmi korszakban √©l√ľnk, elker√ľlhetetlen a p√©nzviszonyok tanulm√°nyoz√°sa. A magyar t√°rsadalom bajai a lakoss√°g szeg√©nys√©g√©ben gy√∂kereznek A szeg√©nys√©g legfŇĎbb oka pedig a mag√°np√©nz-monop√≥lium. Az√©rt kell megismerni mŇĪk√∂d√©s√©t, hogy k√∂z√∂s erŇĎvel fel tudjuk sz√°molni. Magyarorsz√°gnak k√∂zp√©nzrendszerre, a teljes√≠tm√©ny √©s a tulajdon √∂sszekapcsol√°s√°ra, az ad√≥ss√°gcsapd√°b√≥l t√∂rt√©nŇĎ kiker√ľl√©sre van sz√ľks√©ge! Ez√©rt kell √°tr√°gni magunkat az unalmas √©s f√°raszt√≥ adatokon.

A Dr√°gakŇĎ-akta √©s a t√∂rt√©nelmi igazs√°g

A Dr√°gakŇĎ-akta n√©ven (Gemstone File) ismertt√© v√°lt irat b√°rmennyire is furcs√°n hangzik, amerikai szamizdatnak tekinthetŇĎ. Az Aviator c√≠mŇĪ film ism√©t felkeltette ir√°nta a figyelmet, mert sz√°mos r√©szlete Howard Hughes √©let√©vel foglalkozik, m√©ghozz√° annak a korszak√°b√≥l, amikor a k√ľl√∂nc milli√°rdos eltŇĪnt a k√∂zv√©lem√©ny szeme elŇĎl. A Dr√°gakŇĎ-akt√°kat t√∂bb r√©szletben √©veken √°t √≠rta egy Bruce Porter Roberts nevŇĪ amerikai, aki San Francisc√≥ban √©lt. Egyes r√©szleteit m√°r 1969-ben elkezdt√©k terjeszteni. A k√©zzel √≠rott dokumentum j√≥val t√∂bb, mint ezer oldal terjedelmŇĪ. A Dr√°gakŇĎ-akt√°t v√©g√ľl is egy r√∂vid√≠tett v√°ltozat (Skeleton Key - √∂sszefoglal√≥ v√°zlat) tette ismertt√©, amely 1975. m√°jus 1-je √≥ta van forgalomban. Eleinte m√°solt√°k, ma m√°r az internet a legfŇĎbb terjesztŇĎje.

A Gemstone File eddig √∂t vagy hat k√ľl√∂nb√∂zŇĎ v√°ltozatban ker√ľlt forgalomba. Az egyik leghat√°sosabb v√°ltozata az √ļgynevezett Kiwi Gemstone, amely az √öj-Z√©landra vonatkoz√≥ esem√©nyekkel eg√©sz√≠ti ki az eredeti amerikai v√°ltozatot. M√°r most elŇĎrebocs√°tjuk, hogy a Gemstone File egyes kutat√≥i szerint az imm√°ron nagy sikerŇĪ glob√°lis szamizdat tipikus form√°ja annak a dezinform√°ci√≥nak, amit az √°tlagemberek √°tlagos eszk√∂zeikkel saj√°t k√∂reikben terjesztenek. M√°s sz√≥val nem a hatalom birtokosai az √©letben tart√≥i a rendelkez√©s√ľkre √°ll√≥ t√∂megt√°j√©koztat√°si ipar √ļtj√°n.

Az eml√≠tett Skeleton Key az 1975. m√°jus 1-jei d√°tumot viseli. SzerzŇĎje azzal indokolta elk√©sz√≠t√©s√©t, hogy Bruce Roberts feljegyz√©sei oly terjedelmesek, komplexek √©s t√©m√°i oly k√ľl√∂nb√∂zŇĎ m√≥don kapcsol√≥dnak egym√°shoz, hogy csak egy ilyen ‚ÄĒ elsŇĎsorban az idŇĎrendet k√∂vetŇĎ ‚ÄĒ elrendez√©sben v√°lnak √©rthetŇĎv√©. Az √∂sszefoglal√≥ t√∂m√∂ren ismerteti azoknak a t√∂rt√©n√©seknek a h√°tter√©t, amelyek erŇĎs nyomot hagytak a vil√°gt√∂rt√©nelem alakul√°s√°n. Bruce Roberts, az eredeti feljegyz√©sek szerzŇĎje, nyilv√°nval√≥an sokat l√°tott √©s hallott, tov√°bb√° el√©g mot√≠vuma lehetett ahhoz, hogy v√°llalja mindennek a le√≠r√°s√°t √©s a k√∂zread√°s√°t. A r√∂vid v√°ltozat olvas√≥i term√©szetesen feltett√©k a k√©rd√©st: hol vannak az eredeti dokumentumok? Az olvas√≥k k√∂z√ľl t√∂bben is √ļgy v√©lt√©k, hogy egy beavatott √°ltal megfogalmazott dezinform√°ci√≥s c√©lzat√ļ szamizdatr√≥l van sz√≥. Ez√ļttal azonban nem orosz, vagy valamelyik kelet-eur√≥pai nyelven, hanem angolul.

T√©nyk√©nt √°llap√≠thatjuk meg, hogy a Skeleton Key to the Gemstone File az amerikai alternat√≠v kult√ļra egyik legnagyobb hat√°s√ļ irom√°ny√°v√° v√°lt. Sok amerikai k√©zrŇĎl k√©zre adta √©s t√∂megesen m√°solt√°k. Egyes v√°ltozatai megjelentek k√ľl√∂nb√∂zŇĎ foly√≥iratokban, √≠gy p√©ld√°ul Larry Flynt lapj√°ban, a Hustlerban. M√©g tr√©f√°s rajzsorozat√ļ v√°ltozat is k√©sz√ľlt r√≥la. A 24 oldalnyi Skeleton Key vil√°gszerte √∂r√∂kz√∂ld darabja lett az alternat√≠v kiadv√°nyokat terjesztŇĎ k√∂nyvesboltoknak. K√ľl√∂n√∂sen az arab √°llamokban n√©pszerŇĪ. Egyes orsz√°gokban m√©g a helyi viszonyokhoz is adapt√°lt√°k, kieg√©sz√≠tve az adott orsz√°g hasonl√≥ t√∂rt√©neteivel. Ez t√∂rt√©nt p√©ld√°ul √öj-Z√©landon. A Dr√°gakŇĎ-akta hamarosan megjelent reg√©nyekben √©s filmek is k√©sz√ľltek a benne foglaltakr√≥l.

Jogosan mer√ľl fel a k√©rd√©s, hogy mi vonzza az embereket ehhez az √≠r√°shoz, √©s mi√©rt hiszik el bizarr t√∂rt√©neteit? K√©ts√©gtelen, hogy a k√ľl√∂nb√∂zŇĎ vall√°si √©s faji t√ľrelmetlens√©g az egyik t√©nyezŇĎ. Rejtett ‚ÄĒ pontosabban belemagyar√°zhat√≥ ‚ÄĒ antiszemitizmusa nyilv√°n hozz√°j√°rult n√©pszerŇĪs√©g√©hez a K√∂zel-Keleten. Az akta egyes √°ll√≠t√°sai viszont kem√©ny t√°mad√°st int√©znek a katolikus egyh√°z ellen. Ez viszont egyes protest√°ns fundamentalist√°k szem√©ben jelenthet j√≥ pontokat.
A legt√∂bb olvas√≥ azonban nem elvakults√°gai vagy szŇĪk l√°t√≥k√∂rŇĪ √°ll√≠t√°sai miatt √°llt e k√ľl√∂nleges √≠r√°smŇĪ mell√©, hanem az√©rt, mert sz√°mukra hihetŇĎnek tŇĪnŇĎ megold√°st ad a John F. Kennedy JFK) elleni mer√©nylet h√°tter√©re, Mary Jo Kopechne chappaquiddicki trag√©di√°j√°ra, J. Edgar Hoovernek, az FBI egykori fŇĎn√∂k√©nek a hi√°nyz√≥ dokumentumaira √©s nem utols√≥sorban Howard Hughesnak, az excentrikus milli√°rdosnak a k√ľl√∂nleges eltŇĪn√©s√©re. Mag√°t a r√∂vid v√°ltozatot sok olvas√≥ja meggyŇĎzŇĎnek tal√°lta r√∂vids√©ge √©s t√∂m√∂rs√©ge miatt is. Az is igaz, hogy a sz√∂veg nem √©rvel, csak √°ll√≠t T√∂m√∂r, velŇĎs, magvas megfogalmaz√°sai lenyŇĪg√∂zŇĎen hatnak az olvas√≥ra. Ha valaha is l√©tezett Bruce Roberts, akkor meg lehet ezzel a r√∂vid v√°ltozattal el√©gedve.

Hogyan szemléli a világot a Skeleton Key?

Bruce Roberts abb√≥l indul ki, hogy a l√°that√≥ vil√°g m√∂g√∂tt l√©tezik egy nem l√°that√≥ √©rdekcsoport, amit ŇĎ r√∂viden √©s k√©pletesen √©rtelmezve egyszerŇĪen ‚Äěmaffi√°nak" nevez, √©s ez az √©rdekcsoport ir√°ny√≠tja az Egyes√ľlt √Āllamokat, tartja k√©zben az √ļgynevezett katonai-ipari komplexumot, a h√≠rszerzŇĎ √©s titkosszolg√°latokat, de m√©g a Vatik√°nt is. Arisztotel√©sz Onassis, a g√∂r√∂g sz√°rmaz√°s√ļ haj√≥m√°gn√°s ennek a h√°tt√©rhatalomnak az egyik fontos frontembere, aki ezt a maffi√°t, legal√°bbis a l√°that√≥ r√©sz√©t, a h√°tt√©rbŇĎl ir√°ny√≠tja. A Kennedy csal√°d is ehhez az √©rdekcsoporthoz csatlakozott √©s annak a koordin√°t√°i k√∂z√∂tt cselekedett √©s cselekszik. Ha nem, akkor sz√°molnia kell a kem√©ny szankci√≥kkal.

Bruce Roberts szerint Arinak (vagyis Arisztotel√©sz Onassisnak) azonban kem√©ny versenyt√°rsa t√°madt az avi√°tor-iparm√°gn√°s Howard Hughes szem√©ly√©ben. Hughes az 1950-es √©vekben nagy √∂sszegekkel t√°mogatta az akkori aleln√∂k√∂t, Richard Nixont √©s a politik√°ba fektetett p√©nz j√≥ √ľzletnek bizonyult. Siker√ľlt ad√≥mentess√©get √©lvezŇĎ vir√°gz√≥ v√°llalatbirodalmat l√©trehoznia. Az akta szerint Onassis 1957-ben elrabolta Hughest, m√©gpedig a milli√°rdos saj√°t munkat√°rsainak seg√≠ts√©g√©vel. A rabl√°s nem ment sim√°n, mert Hughes ellen√°llt. Ennek nyomait az √©lete v√©g√©ig viselte a fej√©n √©s a test√©n, sŇĎt az agys√©r√ľl√©sek nyom√°n s√ļlyos ‚Äěidegrendszeri k√°rosod√°st" is szenvedett. Bruce Roberts szerint Howard Hughes √©let√©nek h√°tral√©vŇĎ r√©sz√©t az Onassis mag√°ntulajdon√°ban l√©vŇĎ Skorpi√≥-szigeten t√∂lt√∂tte. Egyik hasonm√°sa, L. Wayne Rector l√©pett a hirtelen remet√©v√© √°talakult igazi Hughes hely√©be, m√≠g a milli√°rdos kettes sz√°m√ļ dublŇĎre, Broocks Randall sz√≠n√©sz lett az egyes sz√°m√ļ hasonm√°s, az √°l-Hughes dublŇĎre. Hughesnak a k√©z√≠r√°s√°t pedig erre a c√©lra k√©sz√≠tett speci√°lis szoftver seg√≠ts√©g√©vel sz√°m√≠t√≥g√©ppel ut√°nozt√°k. Hughes, akit massz√≠van adagoltak heroinnal, k√°b√≠t√≥szerf√ľggŇĎv√© v√°lt √©s √©lŇĎhalottk√©nt fejezte be √©let√©t.

1960-ra m√°r a p√©nzhatalom nem l√°that√≥ korm√°nyzat√°nak akkori √ľgyeletes frontembere ‚ÄĒ Onassis ‚ÄĒ ellenŇĎrizte mind a republik√°nus, mind a demokrata p√°rt sz√≠neiben p√°ly√°z√≥ politikusokat, k√∂zt√ľk az eln√∂kjel√∂lteket is. Amikor a Kennedy csal√°d feje, Joseph Kennedy meghalt, fiai ‚ÄĒ az eln√∂k john F. Kennedy √©s az igazs√°g√ľgy-miniszter Robert Kennedy ‚ÄĒ √∂n√°ll√≥s√≠tott√°k magukat a ‚Äěmaffi√°t√≥l" √©s nem teljes√≠tett√©k t√∂bb√© annak az utas√≠t√°sait A JFK √°ltal ir√°ny√≠tott legitim korm√°nyzat m√©g arra is mer√©szkedett, hogy lecsapjon egy Castro-ellenes szervezked√©sre Louisian√°ban. Ez a szervezked√©s l√©nyeg√©ben Onassis, illetve az Onassis √°ltal is k√©pviselt h√°tt√©rerŇĎk ir√°ny√≠t√°sa alatt √°llott. Ez√©rt, valamint m√°s s√©relmek√©rt is, Onassis (√©s akiket k√©pviselt) a hivatalban l√©vŇĎ eln√∂k ellen fordultak.

Ahhoz, hogy az engedelmess√©get megtagad√≥ JFK-t elt√°vol√≠ts√°k, elŇĎsz√∂r Estes Kefauver szen√°torral kellett lesz√°molni. A szen√°tor bŇĪne az volt, hogy √°tl√°tott a h√°tt√©rerŇĎk mesterked√©sein √©s azzal fenyegetŇĎz√∂tt, hogy leleplezi ŇĎket. Kefauver √°ll√≠t√≥lag ‚Äěsz√≠vinfarktusban" halt meg a szen√°tus √ľl√©sterm√©ben, miut√°n megevett egy alm√°s r√©test, amelyet sz√≥diummorf√°ttal √≠zes√≠tettek. Bruce Roberts szerint a t√∂rt√©nelmet a h√°tt√©rbŇĎl ir√°ny√≠t√≥ erŇĎknek ez m√°r √©vsz√°zadok √≥ta a kedvelt m√©rgez√©si eszk√∂ze, mert √ļgy okoz sz√≠vel√©gtelens√©get, hogy mag√°ban a testben nem hagy nyomot A m√©reg kellemes √≠zŇĪ √©s illat√ļ, s√ľtem√©nyben √©szreveheteden. Hasonl√≥ ‚Äě√∂ngyilkoss√°got" k√©sz√≠tettek elŇĎ a Washington Post c√≠mŇĪ napilap fŇĎszerkesztŇĎje, Phil Graham elt√°vol√≠t√°s√°ra is. A fŇĎszerkesztŇĎ az√©rt volt √ļtban, mert a kibontakoz√≥ hatalmi k√ľzdelemben JFK oldal√°ra √°llt. Bruce Roberts szerint Onassisnak vezetŇĎ szerepe volt Kennedy eln√∂k meggyilkol√°s√°ban. A h√°tt√©rerŇĎk √°ltal r√°b√≠zott feladat v√©grehajt√°s√°hoz Ari frontemberk√©nt ig√©nybe vette Johnny Roselli maffiafŇĎn√∂k√∂t. (Ez√ļttal m√°r a szŇĪken √©rtelmezett val√≥di maffi√°r√≥l van sz√≥.) JFK kiiktat√°s√°nak a forgat√≥k√∂nyve a klasszikus maffiaszab√°lyok szerint t√∂rt√©nt. Aki legyilkolja ellenfel√©t, az zs√°km√°nyk√©nt mag√°val viszi az asszony√°t is. Edward Kennedy tanult a t√∂rt√©ntekbŇĎl √©s √∂r√∂k hŇĪs√©get esk√ľd√∂tt Onassisnak, valamint azoknak, akiknek a g√∂r√∂g haj√≥m√°gn√°s ebben az idŇĎben az egyik √ľgyvezetŇĎ k√©pviselŇĎje volt. Bruce Roberts szerint Edward Kennedy sz√°nd√©kosan √©s szem√©lyesen t√°vol√≠totta el az √©lŇĎk sor√°b√≥l Mary Jo Kopechne-t Chappaquiddick sziget√©n az√©rt, hogy megakad√°lyozza azoknak az inform√°ci√≥knak a k√∂zread√°s√°ban, amelyekhez Robert Kennedy titk√°rnŇĎjek√©nt hozz√°jutott, valamint azok√©rt az inform√°ci√≥k√©rt, amelyek a Kennedy csal√°d √ľd√ľlŇĎj√©ben tart√≥zkodva akaratlanul is a tudom√°s√°ra jutottak. Mary Jo Kopechne r√°j√∂tt a Kennedy csal√°d √©s a maffia szoros kapcsolat√°ra. Onassis fedezte ezt a bŇĪncselekm√©nyt. Az igazs√°g ChappaquiddickrŇĎl azonban m√©giscsak valahogy eljutott Eugenie Niarchoshoz, aki Stavros Niarchosnak, a m√°sik g√∂r√∂g haj√≥m√°gn√°snak volt a feles√©ge. Stavros rettegve Onassis bossz√ļj√°t√≥l szem√©lyesen √∂lte meg Eugenie-t, m√©g mielŇĎtt b√°rkinek is elmondhatta, amit megtudott.

Eredetileg Robert Kennedy is nyilv√°noss√°gra akarta hozni mindazt, amit testv√©re 1963-ban t√∂rt√©nt meggyilkol√°s√°r√≥l tudott. K√∂nyv√©nek a c√≠me The Enemy Within (Az ellens√©g bel√ľl van), soha nem jelenhetett meg, legal√°bbis ezt √°ll√≠tja Bruce Roberts a Dr√°gakŇĎ-akt√°ban. T√©nylegesen a k√∂nyv 1960-ban √≠r√≥dott √©s a Teamsters Union (Amerikai Teheraut√≥-sofŇĎr√∂k √©s Fuvarosok Szakszervezete) √©s annak vezetŇĎje, James P. Hoffa k√∂r√ľli bŇĪncselekm√©nyekkel foglalkozott. Amikor Robert Kennedy 1968-ban besz√°llt az eln√∂kv√°laszt√°si kamp√°nyba, Onassis √ļj taktik√°t haszn√°lt: agykontroll alatt √°ll√≥ mer√©nylŇĎt vetett be Robert Kennedy elt√°vol√≠t√°s√°ra, Sirhan Bishara Sirhant

Bruce Roberts szerint Onassisnak √©s az √°ltala k√©pviselt vil√°guralmi √©rdekcsoportnak kulcsszerepe volt a vietnami h√°bor√ļban, amelyet arra k√≠v√°nt felhaszn√°lni, hogy az ebben a t√©rs√©gben tal√°lhat√≥ kŇĎolajat megszerezze, valamint az √ļgynevezett Arany-h√°romsz√∂gben bebiztos√≠tsa ellenŇĎrzŇĎ szerep√©t a k√°b√≠t√≥szer-kereskedelem, elsŇĎsorban a heroinforgalom felett. Ugyanez az √©rdekcsoport bocs√°totta ki a hamisnak bizonyult Pentagon Paperst (Pentagon-iratokat) abb√≥l a c√©lb√≥l, hogy elterelj√©k a k√∂zv√©lem√©ny figyelm√©t a k√∂z√©leti szem√©lyis√©gek elleni mer√©nyletekrŇĎl. √Āll√≠t√≥lag a k√≠nai korm√°ny is Bruce Roberts √≠r√°saib√≥l szerzett tudom√°st ezeknek az esem√©nyeknek a h√°tter√©rŇĎl, √©s az √≠gy szerzett inform√°ci√≥kat arra haszn√°lta fel, hogy zsaroljon vel√ľk az ENSZ-ben. J. Edgar Hoover ugyancsak nyilv√°noss√°gra akarta hozni a JFK elleni mer√©nylet √©s a Hughes elrabl√°s√°val kapcsolatos t√©nyeket, miut√°n azokr√≥l Bruce Roberts √≠r√°saib√≥l tudom√°st szerzett. Az FBI fŇĎn√∂ke is hamarosan sz√≥dium-morf√°ttal √≠zes√≠tett √©telt kapott, hal√°la ut√°n pedig a nyilv√°noss√°gra sz√°nt iratait el√©gett√©k. Eml√©keztetj√ľk az olvas√≥t, hogy mindezt Bruce Roberts √°ll√≠tja a szamizdat-bestsellerr√© v√°lt Dr√°gakŇĎ-akt√°ban.

Az √ļjrav√°laszt√°shoz k√∂zeledve Nixon eln√∂k, aki kor√°bban m√°r elolvasta Bruce Roberts besz√°mol√≥j√°t Hughes elrabl√°s√°r√≥l, egyre ink√°bb agg√≥dott az√©rt, hogy demokrata riv√°lisai mennyit tudhatnak minderrŇĎl. K√ľl√∂n√∂sen az√©rt agg√≥dott, hogy Larry O'Brien, a Demokrata P√°rt eln√∂ke mennyit tudhat, √©s adott esetben mit haszn√°lhat majd fel ellene. Ez√©rt Nixon - √°ll√≠tja Bruce Roberts - felb√©relte azokat a szem√©lyeket, akikbŇĎl k√©sŇĎbb √∂ssze√°llt a Plumbers (v√≠zvezet√©k-szerelŇĎk) elnevez√©sŇĪ csoport, azzal a feladattal, hogy akad√°lyozz√°k meg az inform√°ci√≥k kisziv√°rg√°s√°t, szerezz√©k meg, ha kell bet√∂r√©ssel is, a sz√ľks√©ges iratokat. 1972 febru√°rj√°ban a ‚Äěv√≠zvezet√©k-szerelŇĎk" Roberts ut√°n is k√©mkedtek San Fransic√≥ban, ahol ebben az idŇĎben √©lt. Az √°ltala l√°togatott vend√©glŇĎben, ahol t√∂rzsvend√©gnek sz√°m√≠tott, Roberts ŇĎszint√©n besz√©lt bar√°tainak mindarr√≥l, amit tudott. Kedvenc t√©m√°i k√∂z√© tartozott a dr√°gak√∂vek szintetikus m√≥dszerekkel t√∂rt√©nŇĎ elŇĎ√°ll√≠t√°sa is. Ez√©rt Gordon Liddy, aki a Watergate-bet√∂r√©st v√©grehajt√≥ Plumbers-csoport fŇĎn√∂ke volt, √°tvette a Gemstone (Dr√°gakŇĎ) elnevez√©st √©s ezt haszn√°lta a Nixon √ļjrav√°laszt√°s√°t c√©lz√≥ ambici√≥zus terv k√≥dnevek√©nt. Ennek a San Fransisc√≥-i b√°rnak a tulajdonosa ezeket a besz√©lget√©seket teljes terjedelemben magnetofonszalagra r√∂gz√≠tette. Mindezt Catherine Graham, a Washington Post tulajdonos-fŇĎszerkesztŇĎje megb√≠z√°s√°b√≥l tette, akinek titkos alkalmazottja volt.

A ‚Äěv√≠zvezet√©k-szerelŇĎk" ezt k√∂vetŇĎen val√≥ban bet√∂rtek a Demokrata P√°rt washingtoni Watergate Sz√°llod√°ban l√©vŇĎ k√∂zpontj√°nak az irodahelyis√©geibe. A bet√∂r√©st v√©gzŇĎk nem tudt√°k azt, hogy San Fransisc√≥ban m√©g egy m√°sik szem√©ly is gyŇĪjt√∂tt adatokat Catherine Graham megb√≠z√°s√°b√≥l n√©v szerint Hal Lipset mag√°ndetekt√≠v. Lipset, aki ugyancsak tudom√°st szerzett a k√©sz√ľlŇĎben l√©vŇĎ tervekrŇĎl, rejtve egy m√°sik magnetofonszalagot is k√©sz√≠tett √©s ez vezetett a Watergate Hotelba bet√∂rŇĎk elfog√°s√°hoz. Egy√©bk√©nt az eg√©sz esem√©nyt videokamer√°k is r√∂gz√≠tett√©k.

Amikor a botr√°ny kit√∂rt, Nixon neheztelve besz√©lt Bruce RobertsrŇĎl. Ez a sz√∂vegr√©sz az, amelyet elt√°vol√≠tottak a Feh√©r H√°zban k√©©sz√ľlt magn√≥szalagokr√≥l. Ez√©rt hi√°nyzik az a h√≠rhedt√© v√°lt 18,5 perc. Lipset mag√°nnyomoz√≥ ugyancsak f√ľltan√ļja volt azoknak az inform√°ci√≥knak, amelyeket Bruce Roberts, a San Fransic√≥-i orosz (szovjet) konzul√°tuson adott. Ezek az inform√°ci√≥k vezettek v√©g√ľl is Nixon lemond√°s√°hoz. Ha ezt nem teszi meg, akkor az eln√∂k felelŇĎss√©gre von√°s√°t c√©lz√≥ impeachment elj√°r√°s felt√°rta volna az igazs√°got Howard Hughes elrabl√°s√°r√≥l √©s Onassis tev√©kenys√©g√©rŇĎl. (Legal√°bbis √≠gy l√°tja az a Bruce Roberts, aki √©rthetŇĎen nagy fontoss√°got tulajdon√≠t saj√°t szem√©ly√©nek √©s √≠r√°sainak.)

Az 1970-es √©vek elej√©n bej√°rta a vil√°gsajt√≥t az a h√≠r, hogy egy √°lmarxista √ļgynevezett forradalmi szervezet, a Symbionese Liberation Army (SLA) - Egy√ľtt√©l√©si Felszabad√≠t√°si Hadsereg elrabolta William Randolph Hearst sajt√≥m√°gn√°s unok√°j√°t, Patty Hearst√∂t, a Hearstsajt√≥birodalom √∂r√∂k√∂snŇĎj√©t A Dr√°gakŇĎ-akta szerint az SLA, amelyet a CIA ir√°ny√≠tott √©s finansz√≠rozott, ezt az√©rt tette, hogy lej√°rassa a baloldalt Hasonl√≥ m√≥don a maffia √∂szt√∂nz√©s√©re ker√ľlt sor a h√≠rhedt√© v√°lt ‚Äězebra"gyilkoss√°gokra, amelyeket a Nation of Islam (Iszl√°m n√©pe) mozgalom befeket√≠t√©s√©re haszn√°ltak. A mozgalom megsz√°llottjai v√°llalt√°k magukra a felelŇĎss√©get a bŇĪncselekm√©nyek√©rt 1975 m√°rcius√°ban Arisztotel√©sz Onassis meghalt Ezt k√∂vetŇĎen kit√∂rt az ut√≥dl√°si k√ľzdelem a vezetŇĎ szerep√©rt a maffi√°n bel√ľl, √©s a szemben √°ll√≥ frakci√≥k sz√°mos gyilkoss√°got k√∂vettek el.

Stephanie Caruana √©s Mae Brussell szerepe a Dr√°gakŇĎakt√°k karrierj√©ben

Az elŇĎzŇĎekben csak a v√°zlat kivonat√°t ismertett√ľk, amelybŇĎl sok mindent ki kellett hagynunk. V√°laszolnunk kell arra, hogy honnan sz√°rmazik, hogyan j√∂tt l√©tre ez a k√ľl√∂nleges tartalm√ļ sz√∂veg √©s mennyit lehet igaznak elfogadni √°ll√≠t√°saib√≥l. Az elsŇĎ k√©rd√©sre sem egyszerŇĪ a v√°lasz, mert t√∂bben is √°ll√≠tj√°k, hogy ŇĎk azok, akik az eredeti Bruce-f√©le sz√∂vegekbŇĎl ‚ÄĒ ha nem is az eg√©szbŇĎl, de annak jelentŇĎs r√©sz√©bŇĎl ‚ÄĒ kivonatot k√©sz√≠tettek. E sorok √≠r√≥ja √ļgy gondolja, hogy a legval√≥sz√≠nŇĪbb szerzŇĎ Stephanie Caruana, az egykor nagyon sikeres √©s nagy p√©ld√°nysz√°mban fogy√≥ Playgirl nevŇĪ magazin munkat√°rsa volt
Bruce Porter Roberts val√≥ban l√©tezett, noha kev√©s dokumentummal al√°t√°maszthat√≥ adatot ismer√ľnk r√≥la. Val√≥sz√≠nŇĪleg New Yorkban sz√ľletett 1917-ben √©s San Fransisc√≥ban halt meg 1975. j√ļlius 30-√°n, √°ll√≠t√≥lag agydaganatban, egy l√°nya ma is √©l. F√©nyk√©p is van r√≥la, ahol √©ppen √©kszert tŇĪz egy neves mŇĪv√©sz ruh√°j√°ra. Ez egybecseng azzal az √°ll√≠t√°ssal, miszerint a szintetikus dr√°gak√∂vek elŇĎ√°ll√≠t√°sa volt a val√≥di szakm√°ja. Az 1969-tŇĎl 1975-ig terjedŇĎ idŇĎben hossz√ļ, k√©zzel √≠rott leveleket k√ľld√∂tt k√ľl√∂nb√∂zŇĎ ismert szem√©lyeknek. Azt is mondj√°k r√≥la, hogy meg√©lhet√©se √©rdek√©ben tetŇĎfedŇĎ munk√°t is v√©gzett.
Caruana Roberts leveleihez Mae Brussellen kereszt√ľl jutott, akit az √∂sszeesk√ľv√©stan kir√°lynŇĎj√©nek bec√©ztek. Brussell volt az, aki Roberts leveleit egy dosszi√©ban gyŇĪjt√∂tte √©s r√°√≠rta, hogy Gemstone File, mivel a szerzŇĎje a szintetikus dr√°gak√∂vek szakembere volt. Mae Brussell h√≠res Los Angeles-i rabbinak volt a le√°nya, √©s csak hajsz√°lon m√ļlott, hogy nem szerzett PhD-t pszichol√≥gi√°b√≥l a h√≠res Stanford Egyetemen: f√©rjhez ment √©s ez m√°s ir√°nyba terelte √©let√©t. 1963-ban a telev√≠zi√≥n kereszt√ľl l√°thatta Lee Haivey Oswald letart√≥ztat√°s√°t √©s ez a jelenet k√©nyszer√≠tette arra, hogy √©let√©t az igazs√°g kider√≠t√©s√©nek szentelje. √ćgy lett belŇĎle ‚Äě√∂sszeesk√ľv√©s-kutat√≥", hivat√°sos konspirol√≥gus. A legt√∂bb √∂sszeesk√ľv√©si kutat√≥t√≥l elt√©rŇĎen Brussellnek nem voltak sem antiszemita, sem kommunistaellenes elŇĎ√≠t√©letei. Ezzel szemben a II. vil√°gh√°bor√ļ ut√°ni √ļjfasiszta jelens√©geket c√©lozta meg. N√©zeteit a k√ľl√∂nb√∂zŇĎ √ļjs√°gokban publik√°lta √©s heti r√°di√≥programja is volt, amelyet ‚ÄěWorld Watchers Internatonal"-nek neveztek. Ezt a mŇĪsort 17 √©ven √°t sug√°rozt√°k a Monterey Radio st√ļdi√≥ib√≥l. √Črdekfesz√≠tŇĎ elemz√©seit sokan hallgatt√°k, √©s sz√°mos k√∂vetŇĎje akadt. T√∂bb alkalommal √©letvesz√©lyesen megfenyegett√©k, k√ľl√∂n√∂sen azut√°n, hogy √°tvette egy Los Angeles-i r√°di√≥ is a programj√°t. Ezt k√∂vetŇĎen 1988 okt√≥ber√©ben gyan√ļsnak is nevezhetŇĎ gyors lezajl√°s√ļ r√°kbetegs√©gben meghalt.

Mae Brussell nem volt hivat√°sos kutat√≥ vagy m√©diaszakember, de rendk√≠v√ľl alapos √©s tisztess√©ges munk√°t v√©gzett. Ezenk√≠v√ľl t√∂bb gyermek √©desanyjak√©nt csal√°dj√°t is ell√°tta. Stephanie Caruanara m√°r ink√°bb illik a ‚Äěmag√°nyos k√≠v√ľl√°ll√≥" meghat√°roz√°s. √Ė mag√°t √≠gy jellemezte:

‚ÄěA Playgirl magazin sz√°m√°ra √≠rtam cikkeket, elsŇĎsorban a nŇĎket √©rdeklŇĎ t√©m√°kr√≥l ‚ÄĒ √≠gy a korai abortusz √ļj m√≥dszer√©rŇĎl olyan idŇĎben, amikor a magzatelhajt√°s m√©g csak New Yorkban √©s Kaliforni√°ban volt enged√©lyezve, √≠rtam a megfelelŇĎ t√°pl√°lkoz√°sr√≥l, a terhesgondoz√°sr√≥l, interj√ļt k√©sz√≠tettem a n√©ger k√∂ltŇĎnŇĎvel, Maya Angelouval √©s a fekete feminista aktivist√°val, Flo Kennedyvel. A Playgirl nagy lend√ľlettel indult, val√≥sz√≠nŇĪleg a benne l√°that√≥ meztelen f√©rfifot√≥k miatt, de szeretn√©m azt hinni, hogy r√©szben az √©n cikkeim miatt is, amelyek seg√≠tett√©k a nŇĎket."

Ez a karrier 1974-ben fordulathoz √©rkezett, amikor is Caruana seg√≠tett Mae Brussellnek meg√≠rni a Patty Hearst elrabl√°s√°r√≥l sz√≥l√≥ t√∂rt√©netet Ebben azt √°ll√≠tott√°k, hogy a h√≠rszerzŇĎ szolg√°lat emberei manipul√°lt√°k az SLA-t. Cikk√ľkre reag√°lva az SLA vezetŇĎje durva kirohan√°ssal v√°laszolt.

A Playgirl fŇĎszerkesztŇĎje tette azt az aj√°nlatot, hogy a szerzŇĎp√°ros √≠rjon egy cikket Howard Hughesr√≥l. Mik√∂zben Caruana Mae Brussell h√°ziarch√≠vum√°ban kutatott, kez√©be akadtak Bruce Roberts levelei. M√°r utaltunk r√°, hogy Bruce Roberts rendszeren hallgatta Mae Brussel mŇĪsorait, √©s hossz√ļ leveleket k√ľld√∂tt sz√°m√°ra. A mŇĪsork√©sz√≠tŇĎ √©s hallgat√≥ja m√©g szem√©lyesen is tal√°lkozott. Brussellnek azonban komoly fenntart√°sai voltak Robertsszal kapcsolatban, errŇĎl √≠gy sz√°mol be Caruana:

‚ÄěMae azt aj√°nlotta, hogy ne olvassam el a leveleket, ink√°bb csak lapozzam √°t ŇĎket √©s csak azokat a r√©szeket olvassam el rendesen, amelyek Howard Hughesra vonatkoznak. √Čjszaka ‚ÄĒ hossz√ļ, kem√©ny nap ut√°n ‚ÄĒ kimer√ľlten kezdtem az olvas√°st Az elsŇĎ oldal tele volt mindenf√©le gyilkoss√°ggal, m√©reggel, tr√°g√°r szavakkal. ElsŇĎ reakci√≥m az volt, hogy ez a fick√≥ paranoid skizofr√©ni√°s. Sokat hallottam az ilyenekrŇĎl. Arra voltam be√°ll√≠t√≥dva, hogy automatikusan elutas√≠tsam azokat, akik ilyesmirŇĎl √©s ilyen st√≠lusban besz√©ltek. √örr√° lettem elsŇĎ reakci√≥mon √©s elhat√°roztam, hogy elŇĎ√≠t√©let-mentesen fogom v√©gigolvasni. A k√©p √∂ssze√°llt az elsŇĎtŇĎl az utols√≥ oldalig."

Caruana v√©g√ľl is szak√≠tott Brussell-lel √©s felkereste Bruce Robertset. Caruan√°ra √ļgy hatott Roberts, mint egy megelevenedett James Bond, aki a k√©mek, b√©rgyilkosok √©s a lehallgatott telefonok vil√°g√°ban √©l. Roberts meggyŇĎzte l√°togat√≥j√°t, hogy val√≥ban ŇĎ tal√°lta fel a szintetikus rubint, amelyet a l√©zerk√≠s√©rletekhez haszn√°lnak, √©s gyakran eladott mesters√©ges dr√°gak√∂veket k√ľlf√∂ldi korm√°nyoknak titkos adatok√©rt cser√©be. ErrŇĎl √°ll√≠totta Caruana, hogy l√©tezett egy vil√°got beh√°l√≥z√≥, magas szintŇĪ inform√°ci√≥csere. Caruana teh√°t Bruce Roberts meggyŇĎzŇĎd√©ses h√≠v√©v√© v√°lt √©s az √°ltala k√©sz√≠tett kivonat, a Skeleton Key, val√≥j√°ban Caruana hitvall√°s√°nak tekinthetŇĎ.

A legnehezebb k√©rd√©s azonban az, hogy mennyire lehet igaznak tekinteni Bruce Roberts √°ll√≠t√°sait. A Gemstone File eddigi elemz√©sei abb√≥l indultak ki, hogy az akta t√©zisei olyan hiteles szem√©lytŇĎl sz√°rmaznak, aki be volt avatva olyan inform√°ci√≥kba, amelyek az √°tlagember sz√°m√°ra el√©rhetetlenek Ha Bruce Roberts val√≥ban paranoi√°s skizofr√©n lenne, vagy ha nem rendelkezne a titkosszolg√°latok z√°rt k√∂reihez tartoz√≥ inform√°torokkal, akkor ki hinne el b√°rmit is, ak√°r az eredeti iratoknak, ak√°r a belŇĎl√ľk k√©sz√ľlt kivonatnak? Ha teh√°t Bruce nem lenne tiszta elm√©jŇĪ √©s k√ľl√∂nlegesen inform√°lt szem√©lyis√©g, akkor ŇĎ is csak egyike lenne azoknak a rajong√≥ f√©ln√≥t√°soknak, akik szenved√©lyesen gyŇĪjtik az √ļjs√°gkiv√°g√°sokat, √©s spekul√°ci√≥kb√≥l √©p√≠tenek l√©gv√°rakat

A Caruana √°ltal k√©sz√≠tett Skeleton Key azonban nem ‚ÄĒ vagy csak alig ‚ÄĒ tartalmaz bizony√≠t√©kokkal al√°t√°masztott igaz adatokat, amelyek m√°s m√≥don nem lettek volna el√©rhetŇĎek a nagyk√∂z√∂ns√©g sz√°m√°ra az akta keletkez√©s√©nek idŇĎpontj√°ban. A t√∂rt√©nelem menete gyakran kem√©ny t√©nyekkel t√°masztja al√° a kor√°bban nem bizony√≠tott √°ll√≠t√°sokat. De a Dr√°gakŇĎ-akta al√°t√°maszt√°s√°ra eddig csak kev√©s ilyen bizony√≠t√©kot ny√ļjtott a t√∂rt√©nelem, vagyis az akta √°ll√≠t√°sainak t√∂bbs√©ge m√©g bizony√≠t√°sra v√°r.

N√©zz√ľk, mit is √°ll√≠t az akta √©s mit mondanak a t√∂rt√©nelmi t√©nyek

1. Arisztotel√©sz Onassis, a g√∂r√∂g haj√≥m√°gn√°s nem √©ppen az ide√°lis p√°ly√°z√≥ arra, hogy a k√©pletesen √©rtelmezett ‚Äěmaffia" (h√°tt√©rhatalom, l√°thatatlan korm√°nyzat) √©s az eredeti √©rtelemben vett (szŇĪken √©rtelmezett) maffia legfŇĎbb fŇĎn√∂ke legyen. ElŇĎsz√∂r is nem volt olasz. Bruce Roberts √©rtelmez√©s√©ben a ‚Äěmaffia" teh√°t m√°st jelent, mint a h√°tt√©rhatalom eg√©sz h√°l√≥zat√°t A Skeleton Key azonban sokkal t√∂bb hatalmat tulajdon√≠t Onassisnak, mint amit ak√°r a legrosszindulat√ļbb √©letrajz√≠r√≥ja is √°ll√≠t r√≥la. T√©ny, hogy a g√∂r√∂g haj√≥m√°gn√°s vagyona t√ļlsz√°rnyalta sz√ľlŇĎhaz√°j√°nak, G√∂r√∂gorsz√°gnak az eg√©sz √©vi j√∂vedelm√©t, de az√©rt vagyona nem versenyezhetett olyan csal√°dok√©val, mint a Rockefeller- vagy a Rothschild-dinasztia. Sem bar√°tai, sem ellens√©gei, de m√©g csal√°dtagjai sem c√©loztak arra, hogy a h√°tt√©rhatalom h√°l√≥zat√°nak vil√°gszintŇĪ vezetŇĎje lett volna. Maria Meneghini Callas, a vil√°gh√≠rŇĪ opera√©nekesnŇĎ, aki hossz√ļ idŇĎn √°t Onassis √©lett√°rsa volt, szint√©n nem tett errŇĎl eml√≠t√©st. Jackie KennedyrŇĎl, a k√©sŇĎbbi Jackie Onassisr√≥l m√©g elk√©pzelhetŇĎ, hogy tudott hallgatni, de egy nagyon is emocion√°lis √©s impulz√≠v opera√©nekesnŇĎrŇĎl aligha.

Az is elfogadhatatlan, hogy a h√°tt√©rbŇĎl Onassis ir√°ny√≠thatta a CIA-t. Az 1954. √©vi Jiddah-meg√°llapod√°s val√≥ban biztos√≠totta Onassisnak, hogy haj√≥i sz√°ll√≠thass√°k a sza√ļdi kŇĎolaj t√ļlnyom√≥ r√©sz√©t. Ez azonban s√©rtette az Aramco (Arabian-American Oil Company) √°ltal k√©pviselt amerikai √©rdekeket. Ez√©rt az Aramco val√≥j√°ban azt k√©rte az amerikai korm√°nyzatt√≥l, hogy f√©kezze meg a g√∂r√∂g haj√≥m√°gn√°st T√©ny, hogy az FBI fŇĎn√∂ke, Edgar Hoover Amerika-ellenesnek nevezte Onassist. Az amerikai hat√≥s√°gok elkobozt√°k haj√≥it, √©s le is tart√≥ztatt√°k a g√∂r√∂g haj√≥m√°gn√°st. Kor√°bban lehallgatt√°k telefonbesz√©lget√©seit, az √ļjs√°gok negat√≠van √≠rtak r√≥la √©s nemzetk√∂zi bojkott fenyegette v√°llalat√°t. 1956-ban Onassis kiegyezett ellenfeleivel, de a Sza√ļd-Ar√°bi√°val k√∂t√∂tt szerzŇĎd√©st √°t kellett engednie s√≥gor√°nak, Stavros Niarchosnak, az Aramco jel√∂ltj√©nek.

Amikor Bruce Roberts feljegyz√©seit k√©sz√≠tette, ezek a t√©nyek m√©g nem voltak ismertek √©s legend√°k vett√©k k√∂r√ľl a titokzatos Onassist. A g√∂r√∂g haj√≥m√°gn√°s sok amerikait megs√©rtett, amikor feles√©g√ľl vette a m√°rt√≠rr√° v√°lt amerikai eln√∂k √∂zvegy√©t Ezt √ļgy tekintett√©k, mint amikor a maffi√°s h√°bor√ļban valaki tr√≥feak√©nt megszerzi a legyŇĎz√∂tt ellenf√©l asszony√°t. A CIA is hozz√°j√°rult reput√°ci√≥j√°hoz. Ez√©rt sokan t√ļl√©rt√©kelt√©k lehetŇĎs√©geit Ma m√°r azonban tudom√°nyos alaposs√°ggal meg√≠rt tanulm√°nyokb√≥l is lehet t√°j√©koz√≥dni, √©s ezek alapj√°n Onassis √©let√ļtja m√°s megvil√°g√≠t√°sba ker√ľl. Onassis karrierj√©t az 1920-as √©vek k√∂zep√©n azzal kezdte, hogy titokban doh√°nynak √°lc√°zott k√°b√≠t√≥szert sz√°ll√≠tott T√∂r√∂korsz√°gb√≥l Argent√≠n√°ba. Onassis sz√°mos nagy befoly√°s√ļ emberrel √©p√≠tett ki kapcsolatot, k√∂zt√ľk a Rothschild-dinasztia vezetŇĎ tagjaival, Peron argentin eln√∂kkel, Winston Churchill-lel. Amikor a II. vil√°gh√°bor√ļ elej√©n Franklin Delano Roosevelt eln√∂k al√°√≠rta az ellens√©ggel val√≥ keresked√©st szab√°lyoz√≥ rendeletet (Trading With The Enemy Act), leg√°liss√° v√°lt, hogy h√°bor√ļ idej√©n is sz√°ll√≠tani lehessen N√©metorsz√°gnak, ha ehhez az akkori p√©nz√ľgyminiszter, Hans Morgenthau enged√©lyt adott. Onassis a legmagasabb illumin√°tus k√∂r√∂k tagjak√©nt mindk√©t oldal sz√°m√°ra sz√°ll√≠tott kŇĎolajat √©s fegyvert. Az ITT amerikai vil√°gc√©g telefonjait haszn√°lt√°k a n√©met tengeralattj√°r√≥k. A g√∂r√∂g haj√≥tulajdonosok 450 kereskedelmi haj√≥val rendelkeztek a II. vil√°gh√°bor√ļ elŇĎtt. EzekbŇĎl ‚ÄĒ Onassis √°ll√≠t√°sai szerint ‚ÄĒ 410-et els√ľllyesztettek a h√°bor√ļ idej√©n. Hivatalos forr√°sok szerint azonban csak 360-at. A g√∂r√∂g haj√≥tulajdonosok teh√°t elvesz√≠tett√©k nagy kereskedelmi haj√≥ikat. A n√©met tengeralattj√°r√≥k √©s vad√°szg√©pek azonban egyetlenegyszer sem t√°madtak r√° Onassis haj√≥ira, noha azok rendszeresen haj√≥ztak a h√°bor√ļs z√≥n√°ban. Ugyanezt tett√©k a sz√∂vets√©gesek is. √ćgy Onassisnak egyetlen haj√≥ja sem s√ľllyedt el, √©s egyetlen tenger√©sz√©nek sem g√∂rb√ľlt meg a haja sz√°la. M√©g az a haj√≥ja is vesztes√©g n√©lk√ľl √ļszta meg, amelyik √©ppen Skandin√°vi√°ban tart√≥zkodott, amikor a n√©metek megsz√°llt√°k Norv√©gi√°t. Minderre csak az√©rt hivatkozunk, hogy Onassisnak m√©giscsak kiv√©teles befoly√°ssal rendelkezŇĎ szem√©lynek kellett lennie.

2. Howard Robard Hughes, akinek a szem√©lye m√°r √©let√©ben legend√°v√° v√°lt, ism√©t a k√∂zv√©lem√©ny figyelm√©be ker√ľlt a sz√°mos Oscar-d√≠jat kapott Aviator c√≠mŇĪ filmje r√©v√©n. Hughes azonban nemcsak kiv√°l√≥ rep√ľlŇĎ, de az 1930-as √©s 1940-es √©vekben sikeres filmproducer √©s √ľzletember is volt. Hughes 1957-ben eltŇĪnt a nyilv√°noss√°g szeme elŇĎl. Sokan ‚ÄĒ k√∂zt√ľk Mae Brussell √©s Jim Keith is ‚ÄĒ k√©ts√©gbe vont√°k, hogy m√©g √©l. A legfant√°ziad√ļsabb szem√©lyek m√©g azt is bizony√≠t√©kokkal pr√≥b√°lt√°k al√°t√°masztani, hogy Hughes az√©rt tŇĪnt el a nyilv√°noss√°g elŇĎl, hogy teljesen √ļj szem√©lyazonoss√°got vegyen fel. √ćgy p√©ld√°ul George LoBuono 2001-ben arr√≥l tett k√∂zz√© tanulm√°nyt, hogy Richard Helms nemcsak megsz√≥lal√°sig hasonl√≠tott a k√ľl√∂nc milli√°rdosra, hanem a CIA kor√°bbi fŇĎn√∂ke val√≥j√°ban maga Howard Hughes volt
(l. http:// www.newsmakingnews.com/helmslobuono.htm).

Ma m√°r t√∂bbet tudunk az 1966-t√≥l 1970-ig terjedŇĎ idŇĎszakr√≥l, amikor az excentrikus milli√°rdos (illetve aki helyettes√≠tette a nyilv√°noss√°g elŇĎtt) sz√°mos kaszin√≥t v√°s√°rolt Las Vegasban √°ron fel√ľl mik√∂zben a Desert Inn nevŇĪ hotel legfelsŇĎ emelet√©n l√©vŇĎ lakoszt√°lyban √©lt szinte hermetikusan elz√°rk√≥zva a k√ľlvil√°gt√≥l. Eg√©szs√©ge √©s lelki√°llapota sokat romlott. Ezt k√ľl√∂nb√∂zŇĎ szerzŇĎk m√°s-m√°s oknak tulajdon√≠tj√°k. Ki v√©rbajra, ki t√ļlzott gy√≥gyszerszed√©sre, szeg√©nyes √©tkez√©sre hivatkozik, de m√©g olyan √©letrajz√≠r√≥ja is akad: Charles Higham, aki szerint val√≥j√°ban az AIDS egyik korai v√°ltozat√°val √°llunk szemben. Hughes mindig fontos hadisz√°ll√≠t√≥ volt √©s r√©szt vett a CIA k√∂lts√©ges programjaiban. Ezt j√≥l mutatja a Glomar Explorer t√∂rt√©nete.
A Glomar Explorert 1973-ban az√©rt √©p√≠tette Hughes c√©ge, hogy kiemeljen egy szovjet atom-tengeralattj√°r√≥t, amely els√ľllyedt a Csendes√≥ce√°non √©s 5200 m√©ter m√©lys√©gben fek√ľdt a tengerfen√©ken, 750 m√©rf√∂ldre Hawaiit√≥l. A szovjet haditenger√©szet is ki akarta emelni, de nem tal√°lta. Az 1970-es √©vekben Howard Hughes, a Deep Ocean Mining Project keret√©ben hozta l√©tre a Glomar Explorert, amely 1974 j√ļnius√°ban megtal√°lta az els√ľllyedt szovjet atom-tengeralattj√°r√≥t √©s megkezdte azt r√©szletekben a felsz√≠nre hozni.

1957-ben az √ľzleti k√∂r√∂kben nevet szerzett, √©s kor√°bban az FBI √©s CIA sz√°m√°ra dolgoz√≥ Robert Maheu vette √°t Hughes v√°llalkoz√°sainak ir√°ny√≠t√°s√°t. Nagy √∂nuralmat gyakorolva teljes√≠tette a milli√°rdos excentrikus k√≠v√°ns√°gait. (T√∂bb kutat√≥ szerint Robert Maheu Ari Onassisnak is dolgozott.) Michael Drosnin a Wall Street Journal a New York Times √©s a Washington Post munkat√°rsa Citizen Hughes c√≠mŇĪ bestseller√©ben hasonm√°sban k√∂zli Hughes sz√°mos k√©zzel √≠rott feljegyz√©s√©t, amit az √°rny√©kk√©nt ŇĎt k√≠s√©rŇĎ Maheuhoz int√©zett. Ezek t√∂bbs√©g√©nek a sz√∂vege komikus. √Āll√≠t√≥lag a legfant√°ziad√ļsabb reg√©ny√≠r√≥ sem tudta volna kital√°lni Hughes elkeseredett k√≠v√°ns√°g√°t egy abszol√ļt t√∂k√©letes telev√≠zi√≥k√©sz√ľl√©k ir√°nt. A k√©t f√©rfi indulatos kit√∂r√©sben v√°lt el egym√°st√≥l. 1970 november√©ben Hughes egyre jobban f√©lt a Nevad√°ban v√©gzett nukle√°ris k√≠s√©rletektŇĎl. Emiatt a Baham√°kra t√°vozott, ahov√° vagy √∂nk√©nt, vagy k√©nyszerbŇĎl ment. Innen √ļtja Nicaragu√°ba vezetett. Robert Maheu meggyŇĎzŇĎd√∂tt arr√≥l (legal√°bbis ezt √°ll√≠totta), hogy az Intertel nevŇĪ mag√°nnyomoz√≥ c√©g rabolta el a milli√°rdost. Chades Higham viszont √ļgy gondolja, hogy betegs√©ge ellen√©re Hughes ir√°ny√≠totta √ľzleti √ľgyeit.

Martin Cannon 2001-ben megjelent The Real Gemstone File nevŇĪ tanulm√°ny√°ban (http://www.newsmakingnews.com /mcgemstoneexpose datlasthtm) Caruan√°t√≥l elt√©rŇĎen azt √°ll√≠tja, hogy Hughest nem 1957-ben, hanem 1970-ben rabolt√°k el, ha egy√°ltal√°n sor ker√ľlt emberrabl√°sra. Viszszavonults√°ga ellen√©re t√∂bb√©-kev√©sb√© tudni lehetett Hughesnak (vagy az ŇĎt helyettes√≠tŇĎ szem√©lynek) a holl√©t√©rŇĎl 1957 √©s 1976 k√∂z√∂tt. Martin Cannon szerint eddig √≠r√°sszak√©rtŇĎk meggyŇĎzŇĎen nem vont√°k k√©ts√©gbe azoknak a szem√©lyes feljegyz√©seknek az eredetis√©g√©t, amelyeket Hughes int√©zett Maheuhoz. Bruce Robertsnek az az √°ll√≠t√°sa, hogy a nagyiparos k√©z√≠r√°s√°t sz√°m√≠t√≥g√©pes technik√°val ut√°nozt√°k, Cannon szerint az√©rt nem fogadhat√≥ el, mert √°ll√≠t√≥lag ezt m√©g ma sem lehet t√∂k√©letesen elv√©gezni komputerekkel, √©s m√©g kev√©sb√© volt lehets√©ges Hughes √©let√©ben.

3. A k√∂vetkezŇĎ nagy t√©ma: a Watergate-√ľgy. Caruana √∂sszefoglal√≥j√°ban azt √°ll√≠tja, hogy G. Gordon Liddy kezdte haszn√°lni a Gemstone kifejez√©st, miut√°n az √°ltala vezetett csoport tagjai hallott√°k ezt Bruce RobertstŇĎl 1972 febru√°rj√°ban, egy San Fransisc√≥-i b√°rban. Itt az idŇĎrend okoz probl√©m√°t. Liddy form√°lisan 1972 janu√°rj√°ban terjesztette elŇĎ a ‚ÄěGemstone-tervet" Nixon igazs√°g√ľgy-miniszter√©nek. Az √ļgynevezett ‚Äěv√≠zvezet√©k-szerelŇĎk" ir√°ny√≠t√≥ja a sz√≥ban forg√≥ tervet m√°r j√≥val kor√°bban kidolgozta. A Watergate-botr√°nyr√≥l sz√≥l√≥ k√∂nyvek egyike sem eml√≠ti, hogy a ‚Äěv√≠zvezet√©k-szerelŇĎk" valaha is elutaztak volna San Fransisc√≥ba ezekben az idŇĎkben. S ha Liddy m√©giscsak elutazott, mi√©rt tartotta volna azt olyan szigor√ļan titokban, hogy egy b√°rban tal√°lkozott Bruce Robertsszel. Martin Cannon azt is √°ll√≠tja, hogy az eredeti Bruce Roberts-levelekben egy√°ltal√°n nem szerepel ekkoriban a Gemstone kifejez√©s. Csak k√©sŇĎbb kezdte ezt haszn√°lni, miut√°n Liddy terv√©t az √ļjs√°gok meg√≠rt√°k. Ekkoriban a sajt√≥ban ‚ÄĒ de a sajt√≥ nyilv√°noss√°g√°n t√ļl is ‚ÄĒ sokan gondolt√°k √ļgy, hogy a Watergate-bet√∂r√©s kapcsolatban √°llhatott Nixon √©s Hughes p√©nz√ľgyi kapcsolataival, amelyek ebben az idŇĎben sz√©les k√∂rben ismertek voltak. Ez az elgondol√°s teh√°t nem Bruce RobertstŇĎl sz√°rmazik. (A Nixon eln√∂k lemond√°s√°hoz vezetŇĎ Watergate-botr√°ny r√©szleteire m√©g visszat√©r√ľnk, mert erre vonatkoz√≥an sokkal elfogadhat√≥bb magyar√°zat is van. A teljes t√©ny√°ll√°sra a Watergate-√ľgy kapcs√°n m√©g v√°rni kell, mert a botr√°nyt megszellŇĎztetŇĎ Bob Woodward √ļjs√°g√≠r√≥, a Washington Post jelenlegi fŇĎszerkesztŇĎje csak akkor nevezheti meg √°ll√≠t√≥lagos inform√°tor√°t ‚ÄĒ ‚ÄěDeep Throat"-ot, M√©ly Torkot ‚ÄĒ ha a titkos t√°j√©koztat√°st ad√≥ szem√©ly m√°r meghalt.)

4. A John Fitzgerald Kennedy elleni mer√©nylet a Skeleton Key k√∂vetkezŇĎ fŇĎ t√©m√°ja. A benne olvashat√≥ verzi√≥ hasonl√≥ azokhoz a v√°ltozatokhoz, amelyek az errŇĎl sz√≥l√≥ irodalomban bŇĎs√©gesen fellelhetŇĎek. A Bruce Roberts √°ltal emlegetett Eugene Hale Brading 1967-ben sok √ļjs√°gcikkben elŇĎfordult, amikor is a New Orleans-i √ľgy√©sz, Jim Garrison l√©p√©seket tett a kiadat√°sa √©rdek√©ben. 1973-ban jelent meg egy √ļjabb k√∂nyv Peter Noyes toll√°b√≥l (Legaey of Doubt‚ÄĒ K√©tes hagyat√©k), amely r√©szletesen foglalkozik a Brading-√ľggyel. Bruce Roberts azt √°ll√≠tja, hogy a maffia fŇĎn√∂ke, Johnny Roselli lŇĎtt r√° Kennedyre a h√≠ress√© v√°lt Grassy Knollr√≥l (Dallasban a texasi tank√∂nyvrakt√°rral szembeni f√ľves-f√°s ter√ľletrŇĎl), majd pedig eltŇĪnt a ker√≠t√©s m√∂g√∂tt egy b√ļv√≥lyukban. Ilyen b√ļv√≥lyuk azonban nem l√©tezett. Azt, hogy Roselli r√©szt vett a CIA √°ltal szervezett Castroellenes mer√©nylet elŇĎk√©sz√≠t√©s√©ben, 1967 m√°rcius√°ban v√°lt ismertt√©, amikor k√©t neves √ļjs√°g√≠r√≥: Drew Pearson √©s Jack Anderson ezt meg√≠rta egy orsz√°gszerte t√∂bb lapban is megjelentetett cikkben. Ebben az is olvashat√≥ volt, hogy a maffia √©s a CIA k√∂z√∂s erŇĎfesz√≠t√©se vezetett a Kennedy-mer√©nylethez. Ez a cikk gyŇĎzhette meg Bruce Robertset arr√≥l, hogy Rosellit kell k√∂zpontba √°ll√≠tania. Az az elgondol√°s azonban, hogy maga a maffia vez√©re adja le szem√©lyesen a gyilkos l√∂v√©st, teljesen √©letszerŇĪtlennek √©s nevets√©gesnek tŇĪnik. (E sorok √≠r√≥j√°nak az √°ll√°spontj√°t a JFK elleni mer√©nyletrŇĎl a ‚ÄěMi√©rt kellett meghalnia a h√°rom Kennedynek?" c. k√∂nyv tartalmazza, amely 2003-ban jelent meg az Intermix Budapest Kiad√≥ gondoz√°s√°ban.)

5. Patty Hearst elrabl√°sa √©s az √ļgynevezett ‚ÄěZebra-gyilkoss√°gok" alkotj√°k a k√∂vetkezŇĎ k√©t t√©m√°t. Bruce Roberts √≠r√°sai itt l√©nyeg√©ben Mae Brussellnek a r√°di√≥mŇĪsor√°ban elhangzott n√©zeteit visszhangozz√°k. Minthogy Roberts rendszeresen hallgatta Brussellt, ez√©rt ez a forr√°s nem szorul tov√°bbi bizony√≠t√°sra. Ugyanakkor itt sem √°rt megeml√≠teni, hogy att√≥l m√©g egy √°ll√≠t√°s tartalma nem v√°lik igazabb√°, mert t√∂bben √©s sokszor ism√©tlik ugyanazt. Az ism√©tl√©s nem bizony√≠t√°s. Sokkal meggyŇĎzŇĎbb, hogy ha k√ľl√∂nb√∂zŇĎ forr√°sokb√≥l sz√°rmaznak az azonos tartalm√ļ meg√°llap√≠t√°sok Minthogy Mae Brussell √©s Bruce Roberts szorosan egy√ľttmŇĪk√∂d√∂tt, √≠gy nem lehet √°ll√≠t√°saikat k√ľl√∂nb√∂zŇĎ forr√°sb√≥l sz√°rmaz√≥nak tekinteni.

T√∂bbsz√∂r is szerepel a k√ľl√∂nlegesen hat√©kony szuperm√©reg, a sz√≥dium-morf√°t. Roberts szerint ez az √°ll√≠t√≥lagos m√©reg olyan szagot √°raszt mint az alma. M√°sodik √°ll√≠t√°sa az, hogy ezt a m√©rget m√°r a k√∂z√©pkor √≥ta alkalmazz√°k. Harmadik √°ll√≠t√°sa az, hogy boncol√°sn√°l nem mutathat√≥ ki a testben. Negyedik √°ll√≠t√°sa pedig az, hogy a patk√°nym√©regnek egy szok√°sos alkot√≥eleme. Ez ut√≥bbi √°ll√≠t√°s√°t akkor is megerŇĎs√≠tette, amikor szem√©lyesen besz√©lt Caruan√°val. Martin Cannon szerint a patk√°nym√©reg-csomagokon ezt az alkot√≥elemet nem sorolj√°k fel. Ugyancsak nincs a sz√≥diummorf√°tr√≥l sz√≥ a m√©rgekrŇĎl sz√≥l√≥ szakk√∂nyvekben. A patk√°nyok irt√°s√°ra √°ltal√°ban arz√©nt, sztrichnint √©s warfarint haszn√°lnak, amelynek a szaga nem hasonl√≠t az alm√°√©ra. A morf√°t kifejez√©s arra utal, hogy a morfiumnak lehet valamilyen sz√°rmaz√©ka, de a morfiumot nem tudt√°k szintetiz√°lni a k√∂z√©pkor idej√©n. Ennek az anyagnak a szaga sem hasonl√≠t az alm√°√©ra. A morfium csak igen nagy adagban hal√°los m√©reg, minthogy az em√©sztŇĎrendszeren val√≥ felsz√≠v√≥d√°sa cs√∂kkenti a hat√©konys√°g√°t Injekci√≥val val√≥ bevitel eset√©n m√°s a helyzet. A boncol√°s a morfium jelenl√©t√©t gyorsan ki tudja mutatni. A tudom√°ny jelenlegi √°ll√°sa szerint sokkal hat√©konyabb m√©rgek is rendelkez√©sre √°llnak, ha valaki ily m√≥don akar ellens√©g√©tŇĎl megszabadulni

6. Tov√°bbi t√©ma a Gemstone-akta kapcsolata Ian Flemminggel √©s k√∂nyveinek h√≠res hŇĎs√©vel, James Bonddal. D. H. Childress, aki szil√°rdan meg van gyŇĎzŇĎdve a Gemstone-akta hiteless√©g√©rŇĎl, azt √≠rja, hogy Ian Flemming, a Diamonds Are Forever (Gy√©m√°ntok az √∂r√∂kk√©val√≥s√°gnak, c√≠mŇĪ k√∂nyv√©ben megerŇĎs√≠tette Bruce Robertsnek azt az √°ll√≠t√°s√°t, hogy Onassis elrabolta Howard Hughest Childress √ļgy v√©li, hogy Flemming. aki a brit h√≠rszerz√©s magas beoszt√°s√ļ munkat√°rsa volt a II. vil√°gh√°bor√ļ alatt, hŇĎs√©t, a brili√°ns agy√ļ bŇĪn√∂zŇĎt, Ernst Stavro Bloefeldet Onassisr√≥l mint√°zta. A Gy√©m√°ntok az √∂r√∂kk√©val√≥s√°gnak filmv√°ltozat√°ban Bloefeld elrabolja a vil√°gt√≥l elz√°rk√≥zottan √©lŇĎ Las Vegas-i milli√°rdost, Willard Whyte-ot, akiben m√©g a legegyszerŇĪbb n√©zŇĎ is Howard Hughes n√©pszerŇĪs√≠tett figur√°j√°t ismerheti fel. A film k√©sz√≠tŇĎi White-ot a m√°ra m√°r lebontott ‚ÄěLandmark Hotel"-ben filmezt√©k, ahol valamikor t√©nyleg lakott Hughes. Childress √ļgy v√©li, hogy Ian Flemminget h√≠rszerzŇĎi kapcsolatai inform√°lt√°k Hughes 1957-es elrabl√°s√°r√≥l √©s eml√≠tett reg√©nye val√≥j√°ban t√©nyirodalom, amit sz√©pirodalomnak √°lc√°ztak.

A Whyte‚ÄĒHughes-rabl√°s nemcsak Flemming reg√©ny√©ben, de Richard Maibaum filmj√©ben is szerepel. Flemming 1964-ben meghalt A film 1971-ben k√©sz√ľlt, amikor sok h√≠r terjengett Hughes Las Vegas-i k√ľl√∂ncs√©geirŇĎl. Felt√©telezhetŇĎ, hogy a filmk√©sz√≠tŇĎ ki akarta haszn√°lni a Hughes figur√°j√°ban rejlŇĎ hat√°svad√°sz√≥ lehetŇĎs√©geket. Mindezt az√©rt eml√≠tj√ľk, mert Bruce Roberts l√°thatta a filmet, √©s annak √°ll√≠t√°sait √°tvehette. Ian Flemming ettŇĎl f√ľggetlen√ľl t√°maszkodhatott Onassis √©let√©re, amikor megform√°lta hŇĎs√©t, Bloefeldet. Amikor a CIA 1954 √©s 1956 k√∂z√∂tt konfliktusba keveredett Onassisszal, val√≥ban igyekezett sz√∂rnyetegnek be√°ll√≠tani a g√∂r√∂g haj√≥m√°gn√°st. Martin Cannon azonban √ļgy v√©li, hogy a mint√°ul szolg√°l√≥ szem√©ly Aleister Crowley lehetett, az OTO (Ordo Templi Orientis) nevŇĪ kv√°zi szabadkŇĎmŇĪves titkos t√°rsas√°g vezetŇĎje. A brili√°ns tehets√©gŇĪ Crowley k√©rgessz√≠vŇĪ, √∂nim√°d√≥ volt. Kin√©zetre hatalmas testŇĪ, kopasz √©s cs√ļnya. M√©gis eg√©szen k√ľl√∂nleges hat√°st gyakorolt a nŇĎkre, akik nem tudtak neki ellen√°llni. Mindez Bloefeldre is r√°illik. Crowley is olyan fŇĎnemesi c√≠mmel dicsekedett, amellyel soha nem rendelkezett, √©s ugyanezt tette Bloefeld is.

Ezt az elemz√©st term√©szetesen a Gemstone-akta h√≠vei nem fogj√°k elfogadni. ElŇĎsz√∂r is felhozhatj√°k azt az √©rvet, hogy ez csak Stephanie Caruan√°nak a Skeleton Key n√©ven ismertt√© v√°lt √∂sszefoglal√≥j√°t teszi a hely√©re. Az ebben fellelhetŇĎ k√©tes r√©szeket megoldan√° az, ha nem az eredeti √≠r√°sok kivonat√°val foglalkozn√°nk, hanem magukkal az eredeti feljegyz√©sekkel. Eg√©szen addig, am√≠g azokat nem lehet k√∂zvetlen√ľl megismerni, addig nem lehet eld√∂nteni: mekkora az igazs√°gtartalmuk. Bruce Roberts eredeti feljegyz√©seinek hi√°ny√°ban tov√°bb lehetett spekul√°lni, hogy val√≥j√°ban mi lehet m√©g benn√ľk.

Martin Cannon m√°r hivatkozott tanulm√°ny√°ban azt √°ll√≠tja, hogy neki siker√ľlt megszereznie Roberts Bruce levelei egy r√©sz√©nek a fot√≥k√≥pi√°j√°t Cannon szerint Caruana Skeleton Key-je nem az eredeti Gemstone File, hanem csup√°n annak a 400 oldalnyi k√©zzel √≠rott lev√©lnek az √∂sszefoglal√°sa, amelyekhez Caruana Mae Brussell dosszi√©j√°b√≥l jutott. De ez a 400 oldal is csak egy r√©sz√©t k√©pezte annak a t√∂bb mint ezeroldalnyi k√©ziratnak, amit maga Roberts √≠rt. EgyelŇĎre senki sem tudja, hogy hol van a hi√°nyz√≥ t√∂bb mint hatsz√°z oldal. Elk√©pzelhetŇĎ, hogy valaki egyszerŇĪen kidobta, amikor Roberts meghalt. Caruana ugyan azt √°ll√≠tja, hogy n√°la van egy kisebb gyŇĪjtem√©ny, amely mind√∂ssze 351 oldal terjedelmŇĪ. Ezeket azonban Caruana Mae Brussell dosszi√©j√°b√≥l m√°solta le. Ezek alkotj√°k a t√©nyleges Dr√≥gakŇĎakt√°kat

Amikor Mae Brussell 1989-ben meghalt, bar√°tai, k√∂vetŇĎi √©s √∂r√∂k√∂sei nem tudt√°k, hogy mit kezdjenek az √°ltala l√©trehozott arch√≠vummal. Hi√°nyzott egy szakk√©pzett k√∂nyvt√°ros, aki ezt az anyagot megfelelŇĎen kezelhette volna. M√©g Mae Brussell lekicsinylŇĎ b√≠r√°l√≥i szerint is a gyŇĪjtem√©ny oly sok √©rt√©kes anyagot tartalmazott, hogy √©rdemes lett volna szakszerŇĪen rendezni, feldolgozni. Brussell ritkas√°gai k√∂z√∂tt term√©szetesen ott volt az eredeti Gemstone File is. Az is felmer√ľlt, hogy l√©trehoznak egy Mae Brussell Kutat√°si K√∂zpontot, √©l√©n a h√≠res baloldali konspirol√≥gussal: John Judgedzsal.
V√©g√ľl is Brussell archiv√°lt anyagai Virginia McCullough gondoz√°s√°ba ker√ľltek. ElŇĎzŇĎleg Tom Davisn√©l volt a gyŇĪjtem√©ny, akit Brussellhez hosszan tart√≥ bar√°ts√°g fŇĪz√∂tt. De neki sem siker√ľlt Brussell-k√∂nyvt√°rat l√©trehoznia a kaliforniai Santa Barbar√°ban. Mindenesetre Martin Cannon Tom Davis √ļtj√°n jutott hozz√° a Brussell √°ltal √∂sszegyŇĪjt√∂tt Bruce-f√©le iratokhoz. Kider√ľlt, hogy a legend√°s Roberts-f√©le levelek m√°r nincsenek a Gemstone felirat√ļ csomagban. Az eredeti k√©z√≠r√°s√ļ oldalak eltŇĪntek. Elk√©pzelhetŇĎ, hogy Mae Brussell visszak√ľldte ŇĎket Bruce Robertsnek, de mielŇĎtt ezt tette, fot√≥k√≥pi√°t k√©sz√≠tett a jogi m√©retŇĪ lapokhoz (az Egyes√ľlt √Āllamokban a jogi term√©szetŇĪ iratok nagyobbak, mint a norm√°l iratlapok). Jim Keith, aki 1992-ben publik√°lta a Skeleton Key-t √©s a k√ľl√∂nb√∂zŇĎ hozz√°fŇĪz√∂tt komment√°rokat, val√≥s√°gos keresletet hozott l√©tre az eredeti Bruce Roberts-f√©le levelek ir√°nt. Ez√©rt felmer√ľlt, hogy Tom Davis kiadja ezeket. EttŇĎl az√©rt √°llt el, mert az eredeti iratok sokkal kev√©sb√© meggyŇĎzŇĎek, mint az, amit Caruana k√©sz√≠tett. Martin Cannon kezdettŇĎl fogva k√©ts√©gbe vonta, hogy Onassis ir√°ny√≠totta a JFK elleni mer√©nyletet √©s Howard Hughes elrabl√°s√°t, m√©gis azt rem√©lte, hogy az eredeti Roberts-iratok t√∂bb√©-kev√©sb√© vil√°gos form√°ban t√°j√©koztatnak arr√≥l: honnan szerezte inform√°ci√≥t? Ehelyett azt kellett meg√°llap√≠tania, hogy Roberts √°ll√≠t√≥lagos bennfentes forr√°sai tov√°bbra is teljesen ismeretlenek. Val√≥sz√≠nŇĪleg soha nem is l√©teztek. Egyik helyen van ugyan utal√°s arra, hogy szintetikus rubint adott egy k√ľlf√∂ldi orsz√°gnak cser√©be Onassis napl√≥j√°√©rt. Roberts azonban soha nem ny√ļjt k√∂zelebbi le√≠r√°st errŇĎl a napl√≥r√≥l, nem id√©z belŇĎle, √©s nem nevezi meg azt az orsz√°got sem, ahonnan kapta. Cannonnak az is probl√©m√°t okozott, hogy a Skeleton Key sz√°mos √°ll√≠t√°s√°nak nincs nyoma az eredeti levelekben. Caruana √∂sszefoglal√≥ja az eredeti sz√∂vegn√©l komplettebb √∂szszeesk√ľv√©si elm√©letet tartalmaz. Tov√°bbi gondot jelentett, hogy az eredeti √≠r√°sok arra utaltak, hogy Bruce Roberts elmebeteg lehetett. Nem egyszerŇĪen neurotikus, bolondos, excentrikus, fanatikus, √∂nfejŇĪ, t√©veszm√©ket k√∂vetŇĎ, paranoid √©s ehhez hasonl√≥ jelzŇĎkkel illethetŇĎ, hanem a sz√≥ legszorosabb √©rtelm√©ben - pszichi√°triai defin√≠ci√≥ szerinti - ŇĎr√ľlt.

Semmi nem t√°masztja al√° az √∂nmag√°r√≥l tett √°ll√≠t√°sait. Nincs bizony√≠t√©k arra, hogy szem√©lyesen k√∂zrehatott volna az eln√∂kv√°laszt√°sok kimenetel√©ben, hogy az √≠r√°sai elŇĎseg√≠tett√©k K√≠na felv√©tel√©t az ENSZ-be, √©s hogy Hughes v√°llalata ellopta volna az √°ltala feltal√°lt m√≥dszert a szintetikus rubin elŇĎ√°ll√≠t√°s√°ra. Aki valaha is tanulm√°nyozta a skizofr√©n betegek √≠r√°sait, azonnal felismeri ezen √≠r√°sok k√∂z√∂s tulajdons√°gait Bruce Robertsn√°l is. Ism√©tlŇĎ, form√°tlan √©s √∂mlesztett tudat√°raml√°s. Mindez nem v√°ltoztat azon a t√©nyen, hogy Gemstone-akta t√©zisei k√∂rbej√°rt√°k F√∂ld√ľnket Igen sok ember sz√°m√°ra v√°ltak ezek a t√©zisek hitvall√°ss√°.

Felmer√ľl az a k√©rd√©s is, hogy a Caruana √°ltal √≠rott t√∂m√∂r kivonat mi√©rt tartalmaz egy sor olyan √°ll√≠t√°st, amely nincs az eredeti levelekben. A t√∂m√∂r kivonat mi√©rt bŇĎv√≠ti ki a t√©ziseket ahelyett, hogy azokat r√∂vid√≠tett form√°ban √∂sszefoglaln√°? Az√©rt, hogy erre v√°laszt kapjon, Cannon levelet √≠rt Caruan√°nak. Ňź elŇĎsz√∂r arra k√©rt bizony√≠t√©kot, hogy Cannon val√≥ban elolvasta-e Roberts eredeti √≠r√°sait Egy r√©szletes v√°lasz meggyŇĎzte errŇĎl. V√©g√ľl is azt a v√°laszt adta Cannonnak, hogy a Skeleton Key sz√°mos inform√°ci√≥ja nem a levelekbŇĎl sz√°rmazik, hanem azokb√≥l a szem√©lyes besz√©lget√©sekbŇĎl, amit ŇĎ Caruana Bruce Robertsszel folytatott. Mae Brussell el√≠t√©lŇĎen nyilatkozott a Skeleton Key-rŇĎL de ennek m√©lyebb okait nem mondta meg. Mindenesetre Brussell ellenezte Roberts leveleinek m√°sol√°s√°t √©s sz√©toszt√°s√°t Ugyanakkor ezzel a titkol√≥dz√°ssal akaratlanul is hozz√°j√°rult a legenda kialakul√°s√°hoz.

Caruana cikke a Playgírl magazinban

Stephanie Caruana 1974 december√©ben Mae Brussellre, a szerzŇĎt√°rs√°ra √©s egy Tiger Eye (Tigrisszem) fedŇĎnevet haszn√°l√≥ inform√°torra hivatkozva √°ll√≠tja, hogy Howard Hughes 1971. √°prilis 16-√°n meghalt a G√∂r√∂gorsz√°ghoz tartoz√≥ Tenos sziget√©n. √Āll√≠t√≥lag e t√©nyrŇĎl sokan tudnak, csak hallgatnak. Ennek a neve Golden Silence, vagy m√°s n√©ven Omerta. A kanadai Midnight c√≠mŇĪ lap 1971. okt√≥ber 18-√°n k√©t f√©nyk√©pet is k√∂z√∂lt Az egyiken egy erŇĎtlen f√©rfi √ľl tol√≥sz√©ken, seb√©szeti k√∂t√©shez vagy mŇĪtŇĎssapk√°hoz hasonl√≥val a fej√©n. Egy f√©rfi √©s egy nŇĎ k√≠s√©ri. Az asszony megsz√≥lal√°sig hasonl√≠t Jackie Kennedy Onassisra. A m√°sodik f√©nyk√©pen k√©t f√©rfi l√°that√≥, amint s√©t√°l√°s k√∂zben t√°mogatj√°k a b√©na beteget, mik√∂zben egy nŇĎ figyeli ŇĎket
Egy George Duncastle nevŇĪ f√©rfi azt √°ll√≠totta, hogy ŇĎ k√©sz√≠tette a f√©nyk√©peket az Oriana nevŇĪ s√©tahaj√≥r√≥l, amelyen t√≠znapos kir√°ndul√°st tett Elhaladtak Skorpi√≥ szigete mellett (ez Onassis tulajdona volt) √©s az idegenvezetŇĎ t√°j√©koztatta errŇĎl az utasokat.

1971. augusztus 30-√°n a Midnight felh√≠vta a figyelmet egy szemtan√ļra, al√° besz√°molt arr√≥l, hogy mit l√°tott Skorpi√≥ sziget√©n. Term√©szetesen azonnal megindult a spekul√°ci√≥, hogy ki lehetett ez a szinte teljesen mozg√°sk√©ptelen nyomor√©k. Hamarosan felkutattak egy √°pol√≥nŇĎv√©rt, aki elmondotta, hogy 1968 november√©tŇĎl 1969 janu√°rj√°ig √°llt Onassis alkalmaz√°s√°ban √©s az√©rt kapta meg az √°ll√°st, mert j√≥l tudott angolul. A beteggel ugyanis angolul kellett besz√©lni. KiemelkedŇĎen magas fizet√©st kapott, de elŇĎ volt √≠rva a legszigor√ļbb titoktart√°s. A szigeten, Onassis mag√°nk√≥rh√°z√°ban k√©t orvos √©s h√°rom nŇĎv√©r dolgozott, de csak egy beteg volt. Ez a beteg magas volt, 180 cm feletti √©s szinte mindig hallgatott. S√ļlya alig volt. Magatehetetlen volt, mint egy csecsemŇĎ. A b√©na beteget Mr. Smihnek sz√≥l√≠tott√°k, √©s fej√©nek h√°ts√≥ r√©sze csupa seb volt, mintha t√∂bbsz√∂r is oper√°lt√°k volna. Az √°pol√≥nŇĎv√©rnek azt mondott√°k, hogy a beteg agy√°nak egy r√©sz√©t el kellett t√°vol√≠tani.

Amikor ez az √°pol√≥nŇĎv√©r 1969 janu√°rj√°ban t√°vozott a szigetrŇĎl, kapott egy nagyobb √∂sszeget √©s √ļjb√≥l hallgat√°sra k√∂telezt√©k. Caruana √©s szerzŇĎt√°rsa, Mae Brussell felteszi a k√©rd√©st, hogy ez a titokzatos beteg vajon nem Howard Hughes volt-e? Ha igen, akkor viszont ki volt az, aki az Egyes√ľlt √Āllamokban kezelte Howard Hughesk√©nt a milli√°rdos hatalmas vagyon√°t √©s ir√°ny√≠totta az egyre n√∂vekvŇĎ Hughes-birodalmat?

A Midnight id√©zi a Hellas nevŇĪ haj√≥ idegenvezetŇĎj√©t is. Eszerint az idegenvezetŇĎ az elm√ļlt h√°rom √©vben sokszor l√°tta a tol√≥sz√©kes embert, amikor a haj√≥ elhaladt a Skorpi√≥ sziget√©n√©l. Utolj√°ra 1971 tavasz√°n l√°tta David Cordrey amerikai ŇĎrnagy ugyanezt a f√©rfit Az ŇĎrnagy azt is elmondotta, hogy 1971. √°prilis 18-√°n szemtan√ļja volt egy temet√©si szertart√°snak a I√≥n-tengeren. K√©t nagyobb gyorsj√°rat√ļ motorcs√≥nak √©rkezett a Skorpi√≥r√≥l √©s megkezdte a v√≠zfelsz√≠n tiszt√≠t√°s√°t a sziget egyik szikl√°s pontj√°n√°l. K√©sŇĎbb emberek √©rkeztek √©s az ŇĎrnagy t√°vcsŇĎvel figyelte a t√∂rt√©nteket. Az egyik jelenl√©vŇĎ egy pap volt, a m√°sik Jackie Onassis, egy harmadik pedig Ted Kennedy. V√©gig ott maradtak a szertart√°son √©s figyelt√©k, amint a kopors√≥t a tengerbe bocs√°tj√°k.

A Brussell √©s Caruana √°ltal √≠rott cikk harmadik k√∂zremŇĪk√∂dŇĎje Tiger Eye, az inform√°tor, azt √°ll√≠totta, hogy Howard Hughes 1971. √°prilis 16-√°n meghalt √©s k√∂vetkezŇĎ nap Tenosn√°l eltemett√©k az √Čgei-tengerben. Tenos Ath√©nt√≥l d√©lkeleti ir√°nyban, 120 kilom√©terre fekszik az √Čgei-tengerben. A Skorpi√≥-sziget pedig 256 kilom√©terre nyugatra, a I√≥n-tengerben tal√°lhat√≥. A szerzŇĎk felteszik a k√©rd√©st, hogy egy √©s ugyanazon szem√©lyt, vagy pedig k√©t k√ľl√∂nb√∂zŇĎ embert temettek-e el? √Čs vajon kik voltak ŇĎk?

Tiger Eye szerint, aki sz√©les k√∂rŇĪ inform√°ci√≥s kapcsolatokkal rendelkezŇĎ szerkesztŇĎ volt, Howard Hughes magatehetetlen nyomor√©k volt, √©s m√°r 1957 √≥ta nem √©lt az Egyes√ľlt √Āllamokban. Ez√©rt a cikk szerzŇĎi fel is teszik a k√©rd√©st, hogy vajon ez az oka-e annak, hogy Hughes hirtelen √©letform√°t v√°ltoztatott √©s a teljes visszavonults√°got v√°lasztotta a kor√°bbi nagyvil√°gi √©let helyett, amikor habzsolta az √©let √∂r√∂meit √©s √©lvezte a nyilv√°noss√°got. A remete √©letm√≥dra √°tt√©r√©s lehet azok erŇĎfesz√≠t√©seinek a k√∂vetkezm√©nye, akiknek titkolniuk kellett, hogy a Hughes gazdas√°gi birodalmat m√°r nem val√≥di tulajdonosa ir√°ny√≠tja. A Hughesr√≥l ismert adatok mind 1957 elŇĎttrŇĎl sz√°rmaznak, elsŇĎsorban abb√≥l a k√∂nyvbŇĎl, amelyet Noah Dietrich √≠rt Howard: The Amazing Mr. Hughes c√≠mmel. Hughes 1925-ben √∂r√∂k√∂lte a Hughes Tool Companyt (Hughes Szersz√°mk√©sz√≠tŇĎ V√°llalatot), amely k√∂zismert t√©ny volt. Az 1930-as √©vekben Hughes vil√°gh√≠rŇĪ rep√ľlŇĎk√©nt megjav√≠totta a f√∂ld k√∂r√ľli rep√ľl√©s vil√°grekordj√°t, √©s ez√©rt sz√≠nes szerpentinszalagok tonn√°ival, a nagy megtiszteltet√©st jelentŇĎ tickettape par√°d√©val √ľnnepelt√©k New Yorkban. √öj rep√ľlŇĎg√©peket tervezett √©s fontos szerzŇĎd√©seket kapott a korm√°nyt√≥l. Falta a csinos nŇĎket, √©s f√©nyk√©pein kora legszebb sz√≠n√©sznŇĎivel √©s sz√≠n√©sznŇĎ-jel√∂ltjeivel volt l√°that√≥. 1942-ben felb√©relte sajt√≥menedzsernek John Meyert, aki a cikk √≠r√°sakor Onassis alkalmaz√°s√°ban √°llott, √©s egyik legfŇĎbb feladata Jackie Onassis szemmel tart√°sa volt.

Dietrich szerint Hughes az 1940-es √©s az 1950-es √©vekben nagy √∂szszegekkel t√°mogatta a k√ľl√∂nb√∂zŇĎ politikusok kamp√°nyait. Ezek k√∂z√∂tt voltak helyi hivatalnokok, ad√≥ellenŇĎr√∂k, seriffek, b√≠r√°k, korm√°nyz√≥k, k√©pviselŇĎk √©s szen√°torok, de m√©g aleln√∂k√∂k √©s eln√∂k√∂k is. Hughes ‚Äěremetes√©ge", √ļgy tŇĪnik, hogy 1946. j√ļlius 7-√©hez k√∂tŇĎdik, amikor g√©p√©vel lezuhant √©s s√ļlyos s√©r√ľl√©seket szenvedett. Dietrich szerint kilenc bord√°ja elt√∂r√∂tt √©s megroncsol√≥dott a t√ľdeje is. M√°s besz√°mol√≥k szerint sz√°mos √©g√©si s√©r√ľl√©st szenvedett a fej√©n, a koponyacsontja √©s arccsontja is √∂sszet√∂rt. Emiatt jelentŇĎsen megromlott a hall√°sa is. Felgy√≥gyul√°sa ut√°n Hughes bajuszt n√∂vesztett, hogy rejtse az arc√°n l√©vŇĎ s√©r√ľl√©seket. Hipochonderk√©nt k√©nyszeresen viselkedett √©s legt√∂bb idej√©t mag√°nyosan t√∂lt√∂tte. Egy kor√°bbi FBI- √©s CIA-√ľgyn√∂k, Robert Maheu lett a k√∂zeli munkat√°rsa, szem√©lyes biztons√°g√°r√≥l pedig a mormon egyh√°zhoz tartoz√≥ kor√°bbi rendŇĎr√∂k gondoskodtak testŇĎr√∂kk√©nt. K√ľl√∂ncs√©geirŇĎl eg√©sz legend√°k terjengtek. Hughes √©s Dietrich is csak telefonon kereszt√ľl tartott√°k a kapcsolatot egym√°ssal.

1957 elején Hughes egyik jogásza azt ajánlotta, hogy helyezzék

Hughest gondnoks√°g al√°, mert nem teljesen cselekvŇĎk√©pes. K√©t h√©ttel k√©sŇĎbb dr. "Verne Mason, a milli√°rdos h√°ziorvosa, aki ekkor m√°r a Hughes Medical Institute igazgat√≥ja volt, ugyanezt javasolta Dietrichnek. Dietrich azonban elutas√≠totta ezt.

1957. m√°rcius 12-√©n Dietrich telefonon kereszt√ľl felmondta az √°ll√°s√°t √Āll√≠t√≥lag Hughes ekkor a Beverly Hills Hotel mag√°nlakoszt√°ly√°ban tart√≥zkodott. T√∂bb besz√°mol√≥ szerint is Howard Hughes m√°snap ‚Äěfeles√©g√ľl vette" Jean Peterst, akivel m√°r √©vek √≥ta volt viszonya. Hughes azonban sz√≠n√©sznŇĎk eg√©sz sor√°val tartott kapcsolatot, √©s semmif√©le jel√©t sem mutatta annak, hogy valamelyikn√©l ki akarna k√∂tni.

Stanton O'Keefe: The Real Howard Hughes Story c√≠mŇĪ k√∂nyv√©ben √≠gy sz√°mol be az esk√ľvŇĎrŇĎl:

‚ÄěKlasszikus p√©ld√°ja annak, hogy milyen vonzalmat √©rzett Hughes a titkol√≥dz√°s ir√°nt. A nevadai Tonopahban volt a szertart√°s. Howard Cannon szen√°tor, aki ekkor √ľgyv√©d volt Las Vegasban √©s bar√°ts√°gban √°llt Hughesszal, int√©zte el a jogi formas√°gokat. Ebbe az a tr√ľkk√∂s megold√°s is beletartozott, amely biztos√≠totta a h√°zass√°gi szerzŇĎd√©s √©rv√©nyess√©g√©t, mik√∂zben megengedte a p√°rnak, hogy √°ln√©v alatt regisztr√°ltass√°k magukat."

Riporterek eg√©sz hada akart tud√≥s√≠tani az esk√ľvŇĎrŇĎl, de hi√°ba. √Čveken √°t √ļgy sz√≥lt a hivatalos v√°ltozat, hogy Hughes √©s Jean Peters ‚Äěegy√ľtt √©lt" Bel Air egyik luxusvill√°j√°ban. A h√°zasp√°rt soha nem l√°tt√°k egy√ľtt h√°zass√°guk 13 √©ve alatt √©s egyetlen olyan f√©nyk√©p sincs, ahol egy√ľtt lenn√©nek l√°that√≥k. Miut√°n ‚ÄěHughes" (pontosabban, az a valaki, akit annak hittek) 1966 v√©g√©n Las Vegasba k√∂lt√∂z√∂tt. ‚ÄěH√°zas√©lete" abban mer√ľlt ki, hogy Jean Peters idŇĎnk√©nt elt√°vozott a Bel Air-i h√°zb√≥l, hogy megl√°togassa ‚ÄěHowardot" Las Vegasban egy-k√©t √≥r√°ra h√°rom-n√©gy hetenk√©nt. 13 √©vi ‚Äěh√°zass√°g" ut√°n Jean Peters beadta a bont√≥keresetet √©s 1971 j√ļnius√°ra el is v√°lt. Jean √°ll√≠t√≥lag mindez√©rt k√©tmilli√≥ doll√°rt kapott. Brussell √©s Caruana fel is teszi a k√©rd√©st vajon ez a ‚Äěh√°zass√°g" csak a nagyvil√°gnak sz√°nt magyar√°zat arra, hogy Hughes mi√©rt hagyta abba a fiatal sz√≠n√©sznŇĎk habzsol√°s√°t, amikor 1957-ig ez volt az egyik legfŇĎbb kedvtel√©se? Ha Hughest val√≥ban eltemett√©k 1971 √°prilis√°ban, akkor a ‚Äěbont√≥kereset" nem csup√°n egy tr√ľkk volt-e azok elhallgattat√°s√°ra, akik azt √°ll√≠tott√°k, hogy Hughes halott vagy hal√°l√°n van? A halottak nem szoktak elv√°lni √©s Jean Peters pedig hallgat.

DublŇĎr√∂k fŇĎszerepben

Amikor Noah Dietrich eltŇĪnt a sz√≠nrŇĎl 1957-ben, Hughes √ľzleti birodalm√°ban Robert Maheu √©s Chester Davis ker√ľlt az elsŇĎ sorba. Egy San Fransisc√≥-i √ļjs√°g id√©zte a volt FBI-alkalmazottat, Maheut:
‚Äě1957-ben (Hughes) Montrealba ment Onnan a Baham√°kra t√°vozott √©s ott t√∂lt√∂tt hat vagy h√©t hetet a nassaui Emerald Beach Hotel √∂t√∂dik emelet√©n, mielŇĎtt visszat√©rt Los Angelesbe."

Maheu teh√°t elismerte, hogy alkalmaz√°s√°nak 16 √©ve alatt szem√©lyesen mind√∂ssze k√©tszer l√°tta Hughest, r√∂viden 1954-ben √©s 1966-ban. Valaki azonban visszat√©rt Nassaub√≥l Los Angelesbe. Vagy Hughes volt, vagy Hughes egyik hasonm√°sa. Sz√°mos f√©nyk√©p van Howard Hughesr√≥l, amelyek 1947 k√∂r√ľl k√©sz√ľltek, azt k√∂vetŇĎen, hogy majdnem meghalt rep√ľlŇĎszerencs√©tlens√©gben. Az arca egy kiss√© ferde √©s bajusza t√ļls√°gosan hossz√ļ, a mosoly pedig szinte teljesen eltŇĪnt arc√°r√≥l.

Noah Dietrich k√∂nyv√©ben l√°thatjuk elŇĎsz√∂r azt a f√©rfit, aki Hughes hasonm√°sa lehetett. A k√©pen egy rokonszenves, mosolyg√≥ Hughes ellenŇĎrzi a rep√ľlŇĎg√©p√©t. A k√©p d√°tuma 1947. m√°jus 1. Ez a f√©rfi nem √ļgy n√©z ki, mint az a Hughes, akit ugyanezekben az idŇĎkben l√°thattunk a fot√≥kon. Sokkal ink√°bb hasonl√≠t Broocks Randallre, akirŇĎl 1954-ben k√©sz√ľlt f√©nyk√©p. A San Jose Mercury c√≠mŇĪ lap 1972. janu√°r 24-i sz√°ma szerint Broocks Randallt, a kisebb szerepekben fell√©pŇĎ sz√≠n√©szt Hughes egyik munkat√°rsa, Gerald Chouinard szerzŇĎdtette le, hogy Howard Hughes altereg√≥ja legyen 1957-ben √©s 1958-ban. Feladata az volt, hogy mag√°ra vonja az √ļjs√°g√≠r√≥k, s m√°s k√≠v√°ncsiskod√≥k figyelm√©t, √©s √≠gy biztos√≠tsa az igazi Howard Hughes sz√°m√°ra a nyugalmat. Chouinard elmondotta, hogy mindezt a saj√°t √∂tlete alapj√°n tette, mert f√©lt enged√©lyt k√©rni ehhez Hughest√≥l. Ezt mondta:

‚ÄěF√©lrevezett√ľk a sajt√≥t, f√©lrevezett√ľnk mindenkit. Soha nem kellett mondanunk ez itt Howard Hughes ‚ÄĒ b√°rhov√° is ment√ľnk. Soha nem eml√≠tett√ľk a nevet senkinek Hagytuk, hogy mindenki gondoljon, amit akar."

Mivel Broocks Randall m√©giscsak saj√°t √©letet √©lŇĎ, k√ľl√∂n√°ll√≥ embernek tekintendŇĎ, √©s Brussell √©s Caruana cikk√©nek meg√≠r√°s√°ig ŇĎ volt az egyetlen, akit Hughes dublŇĎrek√©nt beazonos√≠tottak jogosan mer√ľl fel a k√©rd√©s, hogy a kritikus 1957-es √©s 1958-as esztendŇĎkben l√°tta-e valaki Randallt.

A Time magazin munkat√°rsa, Frank McCullogh 1958 elej√©n megkereste Hughest a k√©rd√©seivel. Mintegy √∂tven k√©rd√©st juttatott el hozz√° munkat√°rsain kereszt√ľl. K√©t nappal k√©sŇĎbb cs√∂ng√∂tt a telefon √©s egy sz√≠ntelen orrhang a vonal v√©g√©n Howard Hughesk√©nt mutatkozott be. A k√ľl√∂nc milli√°rdos √©jszaka szokott telefon√°lni √©s hossz√ļ monol√≥gokat folytatott. Amikor McCullogh szem√©lyes tal√°lkoz√≥hoz ragaszkodott, Hughes a Los Angeles-i nemzetk√∂zi rep√ľlŇĎt√©r egyik √©p√ľlŇĎben l√©vŇĎ kifut√≥p√°ly√°j√°hoz ir√°ny√≠totta. Egy h√≥rihorgas, lezseren s√©t√°l√≥ f√©rfi j√∂tt hozz√° a s√∂t√©tben, megk√©rdezte a nev√©t √©s meg√°llt elŇĎtte. McCullogh kezet ny√ļjtott neki: ‚ÄěGood to meet you personally, Howard!" (J√≥, hogy szem√©lyesen tal√°lkozunk, Howard!) ‚ÄĒ mondta neki. Az illetŇĎ gyorsan visszal√©pett √©s a mell√©hez kapta a jobb kez√©t. ‚ÄěNem foghatok kezet." ‚ÄĒ magyar√°zta. Lehet, hogy Hughes k√©nyszerk√©pzet√©n t√ļl att√≥l is tartott, hogy sz√ľks√©gtelen√ľl ujjlenyomatokat hagy maga k√∂r√ľl? ‚ÄěHughes" mag√°val vitte egy 707-es t√≠pus√ļ rep√ľlŇĎn McCulloghot egy m√°sodpil√≥t√°val, valamint Jean Petersszel. McCullogh szerint Hughes, a virtu√≥z avi√°tor ez√ļttal igen rossz pil√≥t√°nak bizonyult. Amikor lesz√°llt, a g√©p kem√©nyen hozz√°√ľtŇĎd√∂tt a f√∂ldh√∂z, √∂tsz√∂r is bukd√°csolt √©s csak n√©h√°ny centire √°llt meg egy ker√≠t√©s elŇĎtt. Ez volt az elsŇĎ √©s az utols√≥ alkalom, hogy ‚ÄěHoward" √©s Jean egy√ľtt jelent meg. Felmer√ľl a k√©rd√©s: a rendk√≠v√ľl √ľgyetlen pil√≥ta az igazi Howard Hughes volt-e, vagy pedig hasonm√°sa, Broocks Randall? √Čs vajon kinek √°llhatott √©rdek√©ben, hogy megrendezzen egy ilyen gondosan kidolgozott f√©lrevezetŇĎ manŇĎvert? Az 1950 √≥ta terjengŇĎ Hughes-t√∂rt√©netek tele vannak k√ľl√∂nb√∂zŇĎ hasonm√°sokra, altereg√≥kra, dublŇĎr√∂kre val√≥ hivatkoz√°ssal.

Robert Maheu azt √°ll√≠tja, hogy amikor ‚ÄěHughest" √°tsz√°ll√≠tott√°k Bostonb√≥l Las Vegasba 1966 november√©ben, Hughes dublŇĎre felsz√°llt egy vonatra, mik√∂zben ‚Äěaz igazi Hughes" egy m√°sik vonaton utazott. Maheu arr√≥l is t√°j√©koztat, hogy ‚Äěa hamis Hughes"-t titokban √°tvitt√©k a Desert Inn sz√°lloda lobbyj√°n egy hord√°gyon, mik√∂zben a ‚Äěval√≥di Hughes" √©szrev√©tlen√ľl s√©t√°lt √°t a lobbyn k√≠s√©ret√©nek t√∂bbi tagj√°val. A Las Vegas-i lakosok egyik kedvenc t√°rsasj√°t√©k√°v√° lett Hughes megfigyel√©se. Sz√°mos helyen v√©lt√©k felismerni vend√©glŇĎkben, b√°rokban, kaszin√≥kban, rep√ľlŇĎtereken, term√©szetesen √°lc√°zva. A besz√°mol√≥k mindig √ļgy sz√≥ltak, hogy egy Hughes kin√©zetŇĪ jelent meg itt vagy ott. Ez √≠gy volt 1968-ig. Ekkor Hughes kettes sz√°m√ļ hasonm√°s√°t ismeretien okb√≥l elbocs√°tott√°k. Ezt k√∂vetŇĎen eltŇĪnt Van Nuysban, egy csal√°di h√°zban. Az√≥ta senki nem l√°tta sem kij√∂nni a h√°zb√≥l, sem m√°sutt megjelenni.

‚ÄěHughes" √°ll√≠t√≥lag 1970-ben, a h√°laad√°s napj√°n t√°vozott a Las Vegas-i Desert Inn tetej√©n l√©vŇĎ lakoszt√°ly√°b√≥l. Ez az idŇĎpontmegjel√∂l√©s az√©rt fontos, mert h√≠resztel√©sek szerint Hughes hal√°losan beteg volt Egyre t√∂bben k√∂vetelt√©k, hogy szem√©lyesen jelenjen meg √©s tegyen nyilatkozatot Las Vegas-i √ľzleti birodalm√°nak √ļjj√°szervez√©s√©rŇĎl. Egyre forr√≥bb√° v√°lt a talaj. Megint felmer√ľl a k√©rd√©s, hogy Howard Hughes, vagy pedig az egyik altereg√≥ja t√°vozott-e Las Vegasb√≥l. Valaki mindenesetre megjelent a Baham√°kon, √©s ‚ÄěHughes" gyorsan √°thaladt a v√°mvizsg√°laton, √©s az amerikai konzul figyelŇĎ szemei sem leltek r√°. ‚ÄěHughes" egyszer sem jelent meg sehol a Baham√°kon val√≥ tart√≥zkod√°sa idej√©n. 1970 decembere ut√°n egyre bizarrabb h√≠rek √©rkeztek ‚ÄěHughes" ritka feltŇĪn√©s√©rŇĎl itt vagy ott. Lehet, hogy a val√≥di Hughes t√©nyleg a v√©gnapjait √©lte valahol? Az is lehet, hogy meg kellett tenni a felk√©sz√ľl√©st hal√°l√°ra, hogy az ne zavarja a Hughesbirodalom zavartalan mŇĪk√∂d√©s√©t. A k√©rd√©s csup√°n az, hogy ki az, akinek mindezt meg kellett tennie?

Az egym√°snak ellentmond√≥ le√≠r√°sokb√≥l arra lehet k√∂vetkeztetni, hogy 1971-ben √©s 1972-ben Hughesnak k√©t dublŇĎre is mozg√°sban volt egyidejŇĪleg a nagyvil√°gban. Egy v√°nyadt, v√©zna, beteges, szak√°llas, f√©lig nyomor√©k, aki kevesebb mint √∂tven kil√≥t nyom, 15 centim√©ter hossz√ļak a k√∂rmei, k√≥cos, ŇĎsz haja h√°tul a derek√°ig √©r, √©s aki alkalmank√©nt pap√≠rzsebkendŇĎ-tart√≥t h√ļz a l√°b√°ra, hogy elker√ľlje a kapcsolatot a f√∂lddel. A m√°sik .,Hughes" √©leterŇĎs, j√≥l nevelt, fegyelmezetten viselkedŇĎ √ľzletember, aki divatos Van Dyke-szak√°llat visel, sz√ľrke haja norm√°lis hossz√ļs√°g√ļ, k√∂nynyed√©n fog kezet, bar√°ts√°gosan besz√©l l√°togat√≥ival √©s idŇĎnk√©nt interj√ļkat is ad, de csak olyan kiv√©teles szem√©lyeknek, mint p√©ld√°ul Nicaragua eln√∂ke, m√°sokkal csak telefonon √©rintkezik.

Egy luxusjacht kapit√°nya, Bob Rehak azt √°ll√≠tja, hogy ŇĎ sz√°ll√≠totta ‚ÄěHughes"-t a Baham√°kr√≥l Florid√°ba 1972 febru√°rj√°ban. Rehak egy √ļjs√°gnak adott interj√ļj√°ban √≠gy √≠rja le a haj√≥j√°n utazott ‚ÄěHughes"-t: ‚ÄěTapad√≥s, sz√°lk√°s szak√°lla van, amely igen v√©kony √©s a derek√°ig √©r. Haja val√≥ban nagyon finom volt, az eg√©sz v√°ll√°t befedte... Az utaz√°s 12 √≥r√°ja alatt hatnyolc doboznyi zsebkendŇĎt haszn√°lt el, hogy megt√∂r√∂lje az √°ll√°t, az arc√°t, a kezeit, az evŇĎeszk√∂zeit ‚ÄĒ mindent, amit meg√©rintett"

A cikk szerzŇĎi azonban √ļgy v√©lt√©k, hogy Tiger Eye nevŇĪ inform√°toruknak azt az √°ll√≠t√°s√°t, hogy Hughes m√°r 1971-ben meghalt, t√∂bb okb√≥l is komolyan kell venni. A hivatkozott Noah Dietrich besz√°mol√≥ja szerint Howard Hughes m√°r 1952-ben jelentŇĎs √∂sszegekkel besz√°llt a v√°laszt√°si kamp√°nyba. Ez√ļttal m√©g csak egy szen√°tort t√°mogatott 60 000 doll√°rral. 1956 november√©ben, n√©h√°ny h√©ttel az eln√∂kv√°laszt√°st k√∂vetŇĎen Hughes hitelszerzŇĎd√©s √ļtj√°n 205 000 doll√°rt ‚Äěk√∂lcs√∂nz√∂tt" az akkori aleln√∂k, Richard Milhous Nixon testv√©r√©nek, Donald Nixonnak. ErrŇĎl a k√∂lcs√∂nrŇĎl annyit lehet tudni, hogy soha nem fizett√©k vissza. Hivatalos indoka az volt, hogy konszolid√°lni kellett Donald Nixon csŇĎd elŇĎtt √°ll√≥ vend√©glŇĎj√©t a kaliforniai Whittie-ben. Az akkor igen nagy √∂sszegnek sz√°m√≠t√≥ k√∂lcs√∂n fedezete olyan be√©p√≠tetlen telek volt, amelynek az ad√≥z√°si szak√©rtŇĎk √°ltal becs√ľlt √©rt√©ke 13 000 doll√°r volt. A vend√©glŇĎ a k√∂lcs√∂n ellen√©re csŇĎdbe ment √©s senki nem tudja, hogy mi t√∂rt√©nt a szan√°l√°s√°ra ny√ļjtott 205 000 doll√°rral.

T√∂bb megfigyelŇĎ, nem is csendesen, arra c√©lozgatott, hogy Hughes k√∂lcs√∂nadott p√©nze Donaldnak val√≥j√°ban a Feh√©r H√°zat akkor t√©nylegesen ir√°ny√≠t√≥ Nixon aleln√∂k megv√°s√°rl√°s√°ra szolg√°lt. EbbŇĎl arra lehet k√∂vetkeztetni, hogy r√∂viddel ezut√°n gyorsan v√©get √©rtek a Hughes tulajdonaban l√©vŇĎ TWA l√©git√°rsas√°gnak a neh√©zs√©gei a hat√≥s√°gokkal. Ugyancsak f√©lretett√©k a Hughes Szersz√°mk√©sz√≠tŇĎ C√©g ellen megind√≠tott antitr√∂sztelj√°r√°st De sz√©p csendben √©rtek v√©get m√°s Hughes-√©rdekelts√©gek ellen indult hat√≥s√°gi elj√°r√°sok is. A leg√©rdekesebb d√∂nt√©st azonban az IRS (Internal Revenue Service ‚ÄĒ Amerikai Sz√∂vets√©gi Ad√≥hivatal) hozta, amely szerint a Howard Hughes Medical Institute, HHMI (Howard Hughes Eg√©szs√©g√ľgyi Int√©zet) megkapta az ad√≥mentes st√°tust Kor√°bban az ad√≥mentes st√°tus ir√°nti k√©rv√©nyt m√°r k√©tszer is elutas√≠totta mind az ad√≥hivatal mind a p√©nz√ľgyminiszt√©rium. 1957 elej√©n azonban az int√©zet megkapta ezt a kedvezm√©nyt (ez √≥ri√°si √∂sszegeket jelentett, mert a hatalmas m√©retŇĪ Hughes Rep√ľlŇĎg√©pgy√°r √∂sszes r√©szv√©ny√©nek a tulajdonosa a Hughes Eg√©szs√©g√ľgyi Int√©zet lett). Ennek eredm√©nyek√©nt a Hughes Aircraft √°ltal elŇĎ√°ll√≠tott profitot teljes eg√©sz√©ben a Howard Hughes Medical Institute, HHMI kapta, amelynek a k√∂zpontja a floridai Miami-ban volt.

A Howard Hughes Eg√©szs√©g√ľgyi Int√©zet egyetlen c√©lvagyonkezelŇĎje, vagyis a tr√∂sztvagyon jog szerinti tulajdonosa maga Howard Hughes volt. Mag√°ntulajdonban √°ll√≥, ad√≥mentes alap√≠tv√°nyk√©nt a Howard Hughes Medical Institute, HHMI nem k√∂teles elsz√°molni arr√≥l, hogy mennyi a bev√©tele √©s azt hogyan k√∂lti el. Ez al√≥l csak az IRS a kiv√©tel. T√∂bben is √ļgy l√°tt√°k, hogy ny√≠t v√©gŇĪ csatorna l√©tes√ľlt, amelyen ad√≥mentes doll√°rok milli√≥i tŇĪnhettek el. Azt is felt√©telezt√©k, hogy aki egy ilyen p√©nz√°ramoltat√≥ csatorn√°t ellenŇĎriz, az ak√°r d√∂ntŇĎ m√≥don is befoly√°solhatja a politikai v√°laszt√°sokat az Egyes√ľlt √Āllamokban, m√©ghozz√° ad√≥mentes hozz√°j√°rul√°saival. A Hughesszal kapcsolatos k√©rd√©seket az is bonyol√≠totta, hogy mik√∂zben Las Vegasban a kaszin√≥k minden k√©pzeletet fel√ľlm√ļl√≥ nyeres√©get k√∂nyvelhettek el, addig a Hughes tulajdon√°ban l√©vŇĎ kaszin√≥k csaknem vesztes√©gesek voltak. Lehets√©ges, hogy a kaszin√≥kn√°l elvesztett p√©nzek valahogy megtal√°lt√°k az utat az ad√≥mentes Hughes Eg√©szs√©g√ľgyi Int√©zethez?
A Las Vegas Sun c√≠mŇĪ lap szerkesztŇĎje, Hank Greenspun besz√°molt arr√≥l, hogy 1972 nyar√°n megk√≠s√©reltek bet√∂rni arch√≠vum√°ba, hogy √°tn√©zz√©k az ott ŇĎrz√∂tt anyagot. Lehet, hogy erre is az√©rt ker√ľlt sor, mert ezek k√∂z√∂tt olyan dokumentumok is voltak, amelyek Hughes politikai terveire is vonatkoztak, m√©gpedig szen√°torok, korm√°nyz√≥k √©s eln√∂k√∂k p√©nz√ľgyi t√°mogat√°s√°ra.

Howard Hughes és a számítástechnika

1971. janu√°r 28-√°n a Los Angeles Times besz√°molt egy sz√°m√≠t√≥g√©prŇĎl, amely √ļgy volt programozva, hogy t√∂k√©letesen tudta ut√°nozni Howard Hughes k√©z√≠r√°s√°t ‚ÄĒ mindenekelŇĎtt az al√°√≠r√°s√°t. A komputer t√∂k√©letes al√°√≠r√°st tudott var√°zsolni b√°rmely irat al√°. √≠r√°sszak√©rtŇĎk akkor m√©g azzal √©rveltek, hogy a sz√°m√≠t√≥g√©pes al√°√≠r√°s nyilv√°nval√≥an hamis√≠tv√°ny, de ‚ÄĒ tett√©k hozz√° ‚ÄĒ egy digitaliz√°lt komputer rajzol√≥g√©prendszer, amely m√°r kifinomodottabb √©s fejlettebb technik√°t haszn√°l, olyan al√°√≠r√°st is tud produk√°lni, amelyrŇĎl m√°r nem k√©pesek a k√©z√≠r√°sszak√©rtŇĎk felismerni: eredeti-e vagy sem.

Hughes egyik munkat√°rsa 1968-ban megrendelt egy komputer √°ltal k√©sz√≠tett idŇĎrendi szinopszist minden t√∂rt√©netrŇĎl, √ļjs√°gcikkrŇĎl, k√∂nyvrŇĎl, amely valaha is megjelent Howard Hughesr√≥l. Ehhez m√©g hozz√°adt√°k a Hughes Szersz√°mg√©pv√°llalat √°ltal ny√ļjtott dokumentumokat is. Ennek az eredm√©nyek√©nt l√©trej√∂tt egy √©letrajzi adatokat tartalmaz√≥ vastag k√∂nyv Howard Hughesr√≥l. EbbŇĎl kiz√°r√≥lag csak a Hughes-√©rdekelts√©gek legfelsŇĎbb vezetŇĎi kaphattak egy-egy p√©ld√°nyt Az Associated Press h√≠r√ľgyn√∂ks√©g 1972 janu√°rj√°ban c√©lul tŇĪzte ki, hogy egyszer s mindenkorra bebizony√≠tja: Howard Hughes √©l √©s j√≥l van. A Hughes-√©rdekelts√©gek √°ltal kiv√°lasztott h√©t √ļjs√°g√≠r√≥nak lehetŇĎv√© tett√©k, hogy konferenciateremben √ľlve besz√©lgethessenek egy hanggal, amely egy kis dobozb√≥l hangzik. Az √ļjs√°g√≠r√≥k √ļgy tal√°lt√°k, hogy a hang megegyezik Hughes hangj√°val. Ezt k√©t hangszak√©rtŇĎ is megerŇĎs√≠tette. Az √ļjs√°g√≠r√≥k megegyeztek abban is, hogy egyes k√©rd√©seikre eg√©sz r√©szletes v√°laszokat kaptak. M√°s elemzŇĎk azonban a v√°laszokat nem tal√°lt√°k megfelelŇĎnek.

Az √ļj elektronikus f√©nyk√©pez√©si technika m√°r lehetŇĎv√© teszi a legfinomabb arcr√©szletek megk√ľl√∂nb√∂ztet√©s√©t is egyes szem√©lyek portr√©fot√≥in. T√©ny az, hogy 1968 k√∂r√ľl a Hughes-√©rdekelts√©gek sz√©p cs√∂ndben felv√°s√°rolt√°k az √∂sszes Hughesr√≥l k√©sz√ľlt filmr√©szletet, f√©nyk√©pet, minden dokumentumot, amihez csak hozz√°jutottak.

1972-ben a Hughes-√©rdekelts√©geket ir√°ny√≠t√≥ k√∂zponti vezet√©s √ļj nevet adott a Hughes √ľzleti birodalomnak: Rosemont Enterprises. Ennek a vezetŇĎs√©ge sikeresen betiltott egy publik√°ci√≥t, amelyet Clifford Irving √≠rt Hughesr√≥l. Azt viszont enged√©lyezte, hogy egy-egy r√©szlet nyilv√°noss√°gra ker√ľlhessen, mint a Howard Hughes √∂n√©letrajz√°b√≥l val√≥ r√©szlet. Robert P. Eaton szerkeszt√©s√©ben egy k√∂nyv is k√©sz√ľlt. Azt k√∂z√∂lt√©k a nyilv√°noss√°ggal, hogy a k√∂nyv Hughest√≥l sz√°rmaz√≥ k√©t k√©ziraton alapult, amelyeket Robert Eaton √°ll√≠t√≥lag 1970-ben kapott Howard Hughest√≥l. A sz√≥ban forg√≥ r√©szleteket 1972 febru√°rj√°ban a Ladies' Home Journal publik√°lta. Ezekben olvashat√≥ az a megjegyz√©s, amit ugyancsak √°ll√≠t√≥lag Hughes mondott: ‚ÄěLehets√©ges √©veken kereszt√ľl titokban tartani egy ember hal√°l√°t
- sz√°m√≠t√≥g√©pes hangr√∂gz√≠t√©s felhaszn√°l√°s√°val amely k√©pes megsz√≥lalni √©s m√©g k√©rd√©sekre is v√°laszolni ‚ÄĒ telefon seg√≠ts√©g√©vel."
Robert P. Eaton, aki azt √°ll√≠totta, hogy 1957-tŇĎl kezdve csaknem 13 √©ven √°t k√∂zeli bar√°ts√°gban √°llott HughesszaL My Life And Opinions (√Čletem √©s gondolataim) c√≠mŇĪ √°ltala szerkesztett k√∂nyvben azt is meg√≠rta: Hughesnak az volt a k√≠v√°ns√°ga, hogy hal√°la ut√°n fagyassz√°k be test√©t, hogy egy k√©sŇĎbbi korban, amikor az orvostudom√°ny m√°r rendelkezik az ehhez sz√ľks√©ges technik√°kkal, √ļjra√©lessz√©k. Howard Hughes teh√°t Eatonon kereszt√ľl ezt k√∂zli az emberis√©ggel:

‚ÄěHa olyan utas√≠t√°sok maradnak h√°tra, hogy a vagyont √©s az √ľzleti √©rdekelts√©geket tov√°bbra is az elhunyt ir√°ny√≠tsa, a komputer meg fogja adni a sz√ľks√©ges utas√≠t√°sokat, az ir√°ny√≠t√°st v√©gzŇĎ menedzsereknek ‚ÄĒ mintha az elhunyt m√©g √©lne. M√©g az is lehets√©ges, hogy komputer seg√≠ts√©g√©vel kiv√°lasszuk azokat a szavakat, kifejez√©seket √©s besz√©dhangs√ļlyokat is ‚ÄĒ a m√°r magnetofonszalagra r√∂gz√≠tett hangokb√≥l ‚ÄĒ hogy b√°rki azt hihesse, az igazi szem√©ly maga sz√≥lott hozz√°. Lehets√©ges, hogy egy ember hal√°la rejtve maradjon √©veken √°t, mindenki sz√°m√°ra ‚ÄĒ n√©h√°ny hŇĪs√©ges √©s bizalmas k√∂zel√°ll√≥t kiv√©ve."

Mindezt a m√°r hivatkozott Ladies' Home Journalben olvashatjuk.

Brussell √©s Caruana felteszi a k√©rd√©st, hogy mi√©rt hozt√°k nyilv√°noss√°gra Robert P. Eaton k√∂nyv√©t. Milyen c√©lt k√≠v√°ntak ezzel el√©rni? Azt akart√°k tal√°n elhitetni, hogy Hughes leghŇĎbb v√°gya az, hogy sz√ľks√©g eset√©n m√©g a s√≠rj√°b√≥l is ir√°ny√≠thassa v√°llalatbirodalm√°t? √ögy tŇĪnik: r√©szletesen kidolgozott v√©grendelet seg√≠ts√©g√©vel minden erŇĎfesz√≠t√©st megtettek, hogy Howard Hughes √ľzleti v√°llalkoz√°sai egyben maradjanak eg√©szen addig, am√≠g jogos tulajdonosuk felt√°madhat a s√≠rj√°b√≥l, √©s egy m√°sik J√©zus Krisztusk√©nt ism√©t mag√°hoz veheti az ir√°ny√≠t√°st Mindezt term√©szetesen a tudom√°nyos eredm√©nyek csod√°latos teljes√≠tm√©nyeinek k√∂sz√∂nhetŇĎen.

Az is lehet, hogy ezekkel az √≠r√°sokkal Hughest ‚Äěm√©lyhŇĪt√∂tt √ľtŇĎd√∂ttk√©nt" pr√≥b√°lt√°k be√°ll√≠tani a k√∂zv√©lem√©ny elŇĎtt. √ćgy azt√°n testi maradv√°nyai m√©lyfagyasztott √°llapotban, biztons√°gi z√°rral ell√°tva elrejthetŇĎek egy nagym√©retŇĪ kapszul√°ban, t√°vol tartva minden esetleges hat√≥s√°gi vizsg√°latt√≥l. A rend√©szeti szerveknek t√∂bb szempontb√≥l is k√∂teless√©g√ľk lett volna meg√°llap√≠tani: az igazi Hughes, vagy pedig egy altereg√≥ja van lefagyasztva? Ez a kopors√≥nak haszn√°lt kapszula term√©szetesen m√°st is tartalmazhat p√©ld√°ul egy hangr√∂gz√≠tŇĎ dobozt; √∂n√©letrajzi √≠r√°sokat, komputer √°ltal imit√°lt k√©z√≠r√°ssal; t√∂bb ezer kiv√°logatott √©s igazolt ujjlenyomatot; n√©h√°ny r√©gi filmh√≠rad√≥r√©szletet √©s term√©szetesen azt a komputerprogramot, amely √ļgy tudja ut√°nozni Howard Robard Hughes k√©z√≠r√°s√°t, hogy egyetlenegy hib√°t sem v√©t.

A Hughes c√©gei √°ltal gy√°rtott t√°vk√∂zl√©si mŇĪholdak m√°r 1974-ben is keringtek F√∂ld√ľnk f√∂l√∂tt √©s rendelkeztek azzal a technol√≥gi√°val, hogy el√©rjenek minden t√©v√©k√©sz√ľl√©ket a vil√°gon. Hughes kaszin√≥i Las Vegasban hatalmas profitokat hoztak. Ugyancsak ebben az √©vben m√©g k√©t k√ľl√∂nb√∂zŇĎ √ľgyben is b√ľntetŇĎelj√°r√°st ind√≠tottak a milli√°rdos ellen. 1956-t√≥l kezdŇĎdŇĎen Hughes √°ll√≠t√≥lag minden nagyobb politikai v√°laszt√°st befoly√°solt, nagy √∂szszegekkel t√°mogatva mind a demokrata, mind a republik√°nus sz√≠nekben indul√≥ p√°ly√°z√≥kat fel eg√©szen az eln√∂ki szintig. Hughes neve √∂sszekapcsol√≥dott a Watergate-botr√°nnyal is. A milli√°rdos tulajdon√°ban l√©vŇĎ kŇĎolajkutak ezr√©vel mŇĪk√∂dtek, √©s hatalmas mennyis√©gŇĪ kŇĎolajat hoztak a felsz√≠nre. Sokan utaztak a Hughes-v√°llalatbirodalom √°ltal elŇĎ√°ll√≠tott rep√ľlŇĎg√©peken, √©s a rendŇĎrs√©g is Hughes-helikoptereket haszn√°lt. Mae Brussell √©s Stephanie Caruana √≠r√°sa k√©rd√©sekkel √©r v√©get:

‚ÄěMeghalt-e Howard Hughes? Vajon a legend√°s milli√°rdos elform√°tlanodott f√∂ldi maradv√°nyai az √Čgei-tenger fenek√©n nyugszanak-e egy kopors√≥ban? Lehet, hogy Howard Hughes csup√°n egy sz√°m√≠t√≥g√©pfantom? Polipk√©nt nem egy √ļjabb birodalmat ragadott mag√°hoz Arisztotel√©sz Onassis?"

J√≠m Keith a Dr√°gakŇĎ-akt√°kr√≥l

Jim Keith alaposs√°g√°r√≥l ismert amerikai oknyomoz√≥ √ļjs√°g√≠r√≥. T√∂bb k√∂nyve nagysz√°m√ļ olvas√≥t vonzott. 1992-ben √≠rt ‚ÄěGemstone File" c√≠mmel k√∂nyvet, amely elsŇĎsorban a Dr√°gakŇĎ-akta Kennedy elleni mer√©nylettel foglalkoz√≥ r√©szeit taglalta. Jim Keith szerint is a Dr√°gakŇĎ-akta mintegy ezer oldal terjedelmŇĪ √≠r√°st tartalmaz, √©s szerzŇĎje, Bruce Roberts 1975-ben hom√°lyos k√∂r√ľlm√©nyek k√∂z√∂tt meghalt. A Dr√°gakŇĎ-akt√°t h√≠ress√© tevŇĎ kivonatot minden val√≥sz√≠nŇĪs√©g szerint Stephanie Caruana k√©sz√≠tette. Jim Keith tal√°lkozott Caruan√°val √©s meggyŇĎzŇĎd√∂tt r√≥la, hogy ŇĎt illeti a Skeleton Key szerzŇĎs√©ge. Jim Keithnek sem siker√ľlt azonban az eredeti Gemstone File-t √°tvizsg√°lnia. Ennek legfŇĎĎbb oka az, hogy az eredeti √≠r√°sok tulajdonosai t√ļl sok p√©nzt k√©rnek azok √°tad√°s√°√©rt.

Miut√°n Jim Keith tekint√©lyes konspirol√≥gusk√©nt az elrejtett vagy letitkos√≠tott dokumentumok √©s t√©nyek szakavatott kutat√≥ja, ez√©rt t√∂bbsz√∂r is feltett√©k neki m√°r a k√©rd√©st: milyen szab√°lyok szerint v√©gzi munk√°j√°t, √©s hogyan √°llap√≠tja meg az ilyen eltitkolt dokumentumokr√≥l √©s rejtett √∂sszef√ľgg√©sekrŇĎl, hogy mi igaz belŇĎl√ľk √©s mi nem? Keith azt v√°laszolta, hogy ha nincs kem√©ny, konkr√©t √©s c√°folhatatlan bizony√≠t√©ka, akkor azzal kezdi, hogy ŇĎszint√©n megmondja: spekul√°l, √©s gondolati k√≠s√©rleteket v√©gez. Ez bizonyos fokig elt√©r a t√∂bbi √∂sszeesk√ľv√©si elm√©lettel foglalkoz√≥ gyakorlat√°t√≥l, mert a t√∂bbs√©g√ľk nem hivat√°sos kutat√≥ √©s el√©g hisz√©keny. Ezek az amatŇĎr konspirol√≥gusok azonban tiszt√°ban vannak azzal hogy az eltitkolt t√©nyek √©s dokumentumok sz√©les k√∂rben √©rdeklŇĎd√©sre tarthatnak sz√°mot. Ha kellŇĎ hat√°rozotts√°ggal √°ll√≠tanak valamit, akkor az olvas√≥k t√∂bbs√©ge elhiszi. Jim Keith teh√°t elismeri, hogy nagyon gyakran csak gondolati k√≠s√©rleteket v√©gez, de √ļgy gondolja, hogy a spekul√°ci√≥ nemcsak hasznos, de elker√ľlhetetlen is, mivel a h√°tt√©rt√∂rt√©n√©sekre vonatkoz√≥ anyagok el vannak rejtve √©s elŇĎsz√∂r csak k√ľl√∂nb√∂zŇĎ elm√©letek seg√≠ts√©g√©vel lehet ezeket az eltitkolt √∂sszef√ľgg√©seket megk√∂zel√≠teni.

Az 1990-es √©vek v√©g√©n egy nevadai √ļjs√°g√≠r√≥ interj√ļt k√©sz√≠tett Jim Keithtel, √©s id√©zetet olvasott fel neki egy 1957-ben megjelent k√∂nyvbŇĎl. Eszerint Onassis gondosan kidolgozott tervet hajtott v√©gre, amikor Howard Hughest elrabolta a saj√°t Beverly Hills-i otthon√°b√≥l, felhaszn√°lva ehhez Hughes saj√°t alkalmazottait. Ezt k√∂vetŇĎen Hughes emberei t√°voztak, vagy elbocs√°tott√°k ŇĎket. Akik maradtak, azok az Onassis √°ltal ir√°ny√≠tott h√°l√≥zat befoly√°sa al√° ker√ľltek. Ugyancsak ebben a k√∂nyvben olvashat√≥, hogy Cannon Nevad√°ban megrendezett egy l√°tszatesk√ľvŇĎt Jean Petersszel. Ezzel meg lehetett magyar√°zni, hogy a milli√°rdos mi√©rt nem √©rdeklŇĎdik t√∂bb√© a filmcsillagok ut√°n. A megs√©r√ľlt Hughest a Bahamaszigeteken l√©vŇĎ Emerald Isle Hotelbe sz√°ll√≠tott√°k. A sz√°lloda teljes felsŇĎ szintj√©t Hughes √©s k√≠s√©rete foglalta el. Itt 30 napon √°t heroinnal injekci√≥zt√°k, k√©sŇĎbb pedig az Onassis tulajdon√°ban l√©vŇĎ Skorpi√≥-szigetre vitt√©k Ennek k√∂vetkezt√©ben Onassisnak j√≥val nagyobb hatalmi b√°zisa lett, mint kor√°bban volt, √©s a Hughes √°ltal finansz√≠rozott politikusok most m√°r az Onassis-√©rdekcsoportot szolg√°lj√°k ki. L. Wayne Rector, aki 1955 √≥ta Hughes altereg√≥ja volt, √°tvette a nyilv√°noss√°g elŇĎtt az igazi ‚ÄěHughes" szerep√©t.

Jim Keith az id√©zett k√∂nyvr√©szletre azt v√°laszolta: mindez val√≥sz√≠nŇĪleg igaz. Sok ember √°ll√≠tja azok k√∂z√ľl, akik ebben az idŇĎben figyelemmel k√≠s√©rt√©k Hughes √©let√©t, hogy valami ehhez hasonl√≥nak kellett t√∂rt√©nnie. Ugyanakkor az √°ltaluk elŇĎadott t√∂rt√©netek kisebb-nagyobb m√©rt√©kben elt√©rnek egym√°st√≥l ‚ÄĒ m√©gis azt kell mondani, hogy igen nagy a val√≥sz√≠nŇĪs√©ge annak, hogy Hughest elrabolt√°k. Ak√°r Onassis volt m√∂g√∂tte, ak√°r valaki m√°s.

Sokan vannak, akik sz√°m√°ra az√©rt elfogadhatatlan, amit Jim Keith is val√≥sz√≠nŇĪnek tart, mert k√©ptelens√©gnek tŇĪnik, hogy a nagy nyilv√°noss√°g szeme l√°tt√°ra elt√ľntethessenek egy akt√≠v k√∂z√©leti √©letet √©lŇĎ szem√©lyt a vil√°g egyik legfejlettebb orsz√°g√°ban a XX. sz√°zad k√∂zep√©n. Ami ekkora k√©ptelens√©g, az nem lehet igaz. Erre csak azt v√°laszolhatjuk, hogy szembes√≠teni kell egym√°ssal az elrabl√°s mellett √©s az elrabl√°s ellen sz√≥l√≥ √©rveket. T√ľk√∂rbe √°ll√≠tva ŇĎket elŇĎtŇĪnik, hogy az elrabl√°s mellett sz√≥l√≥ mot√≠vumok, el√©rhetŇĎ dokumentumok, bizony√≠that√≥, √°mb√°r k√∂zvetett t√©nyek, lehetŇĎs√©gek √©s val√≥sz√≠nŇĪs√©gek √©letszerŇĪbbek, meggyŇĎzŇĎbbek, mint amelyek az elt√°vol√≠t√°st (elrabl√°st) tagadj√°k. Aki teh√°t √ļgy d√∂nt, hogy az elrabl√°s hihetetlen √©s ez√©rt nem lehet igaz, egy√ļttal annak a terh√©t is v√°llalja, hogy bizony√≠tania kell mi√©rt tartja erŇĎsebbeknek az elrabl√°st tagad√≥ √©rveket? A t√ļlzott titoktart√°s √©s a k√∂z√©leti titkol√≥dz√°s korszak√°ban az igaz t√©nyek megismer√©s√©n√©l sz√°molni kell azzal, hogy nem minden √∂sszeesk√ľv√©si elm√©letnek minŇĎs√≠tett hipot√©zis eleve hamis. A hatalmon l√©vŇĎ √©rdekcsoportok a legk√ľl√∂nf√©l√©bb okokb√≥l mindent elk√∂vetnek, hogy a sz√°mukra h√°tr√°nyos t√©nyek titokban maradjanak. Kialak√≠tott√°k az √°lc√°z√°snak, a fedŇĎt√∂rt√©netek elterjeszt√©s√©nek technik√°j√°t, √©s adott esetben a legkem√©nyebb eszk√∂z√∂ket is ig√©nybe veszik, hogy t√°vol tartsanak kutat√≥kat az igazs√°g kider√≠t√©s√©tŇĎl. Ezeket a technik√°kat a k√ľl√∂nb√∂zŇĎ titkosszolg√°latokn√°l ‚ÄĒ valamint a mag√°njellegŇĪ titkos √©s z√°rt t√°rsas√°gokban ‚ÄĒ √©veken √°t finom√≠tj√°k, tan√≠tj√°k √©s tanulj√°k.

Howard Hughes és Robert Maheu

Howard Hughes 1953 december√©ben hozta l√©tre azt a nonprofit j√≥t√©konys√°gi int√©zm√©nyt, amelyet elnevezett Howard Hughes Medical Institute-nak, HHMI-nek, √©s amelynek deklar√°lt c√©lja az orvosi kutat√°s √©s oktat√°s elŇĎseg√≠t√©se. √Ėnmag√°t nevezte ki az egyetlen vagyonkezelŇĎnek √©s a Hughes Aircraft Company teljes vagyon√°t √°truh√°zta erre a Medical Institute-ra. EttŇĎl kezdve a rep√ľlŇĎg√©pgy√°rt√≥ v√°llalat menedzserei t√∂bb√© nem k√©rhettek tulajdoni r√©szesed√©st a v√°llalatt√≥l, hiszen az teljes m√©rt√©kben m√°r ennek a j√≥t√©kony c√©l√ļ int√©zm√©nynek a tulajdon√°ban volt. M√°r utaltunk r√°, hogy a Sz√∂vets√©gi Ad√≥hivatal (IRS) 1955 v√©g√©n elutas√≠totta az ad√≥mentes st√°tus megad√°s√°t a Howard Hughes Medical Institute-nak. Az ad√≥hivatal szerint val√≥j√°ban arr√≥l volt sz√≥, hogy a m√°sk√©ppen ad√≥k√∂teles j√∂vedelmet kivonj√°k az ad√≥z√°s al√≥l. Az IRS 1957 m√°rcius√°ban azonban √©rthetetlen m√≥don megv√°ltoztatta az √°ll√°spontj√°t √©s a HHMI-nek biztos√≠totta a j√≥t√©konys√°gi szervezeteket megilletŇĎ ad√≥mentes st√°tust. Ez az ad√≥mentess√©g a Howard Hughes v√°llalatokat illette meg, nem szem√©lyesen Howard Hughest. De a milli√°rdos kiad√°sait √ľzleti k√∂lts√©gnek tekintett√©k. Mag√°nak igen csek√©ly fizet√©st utalt ki a Hughes Tool Companyt√≥l amelynek az egyed√ľli r√©szv√©nytulajdonosa volt Mindennek az eredm√©nyek√©nt Hughes v√°llalatai sokmilli√≥s profitot hoztak, mik√∂zben szem√©lyi j√∂vedelemad√≥ja kevesebb volt, mint √©vi 20 000 doll√°r.

Robert Aime Maheu 1917-ben sz√ľletett francia kanadai felmenŇĎktŇĎl. Angolul √©s franci√°ul is anyanyelvi fokon besz√©lt. K√∂zgazdas√°gtanb√≥l szerzett diplom√°t √©s az FBI alkalmaz√°s√°ba ker√ľlt. A II. vil√°gh√°bor√ļt k√∂vetŇĎen saj√°t c√©get alap√≠tott. Ennek a c√©gnek az 1950-es √©s 1960-as √©vekben a CIA az √°lland√≥ √ľgyfele volt. Egyik megb√≠zat√°sk√©nt azt kapta, hogy az akkori indon√©z eln√∂k√∂t, Sukarn√≥t kompromitt√°lja. Maheu egy√ľttmŇĪk√∂d√∂tt a Teamsters szakszervezet eln√∂k√©vel, James Hoff√°val. Az ŇĎ feladata volt lehallgat√≥k√©sz√ľl√©keket elhelyezni irod√°j√°ban. Maheu t√∂bb m√°s CIA-megb√≠zat√°st is teljes√≠tett. √ćgy r√©szt vett a CIA √°ltal Castro ellen tervezett mer√©nylet elŇĎk√©sz√≠t√©s√©ben. Maheu bekapcsol√≥dott a CIA-nak az Onassis elleni akci√≥j√°ba is. Ňź k√©sz√≠tette el az Egyes√ľlt √Āllamok Nemzetv√©delmi Tan√°csa r√©sz√©re azt a dokumentumot, amely szerint Onassisnak a sza√ļdi uralkod√≥val k√∂t√∂tt meg√°llapod√°sa vesz√©lyezteti Amerika biztons√°gi √©rdekeit. A CIA t√°mogat√°s√°val Maheunak siker√ľlt Onassis sz√°llodai lakoszt√°ly√°ba is lehallgat√≥berendez√©seket felszereltetnie.

Howard Hughes elŇĎsz√∂r Jean Peters hollywoodi szt√°r szemmel tart√°s√°val b√≠zta meg Maheut K√©sŇĎbb azt a feladatot kapta, hogy der√≠tse fel az ipari k√©meket Hughes v√°llalatain√°l. Hughes Maheut olyan csoport √©l√©re √°ll√≠totta, amely nagyr√©szt kor√°bbi CIA-√ľgyn√∂k√∂kbŇĎl √°llott, √©s az volt a feladata, hogy megfelelŇĎ inform√°ci√≥kkal l√°ssa el a milli√°rdost. Ennek a csoportnak kellett f√©lret√°j√©koztat√°sokat adni Howard Hughes val√≥di tart√≥zkod√°si hely√©rŇĎl. Ekkor ker√ľlt sor L. Wayne Rector altereg√≥k√©nt val√≥ alkalmaz√°s√°ra, aki rendk√≠v√ľli m√©rt√©kben hasonl√≠tott a nyilv√°noss√°g elŇĎtt kor√°bban sokat szereplŇĎ Howard Hughesra, akit az emberek m√©g j√≥l ismeretek.

Robert Maheu fokozatosan Howard Hughes √ľzleti birodalm√°nak a legfŇĎbb √ľgyvezetŇĎ menedzser√©v√© v√°lt, noha ez a megb√≠zat√°sa inform√°lis volt Hossz√ļ √©veken √°t tart√≥ kapcsolatuk sor√°n Maheu √°ll√≠t√≥lag csak k√©tszer tal√°lkozott szem√©lyesen Howard Hughesszal, legal√°bbis ezt √°ll√≠totta. Hughes ‚ÄĒ a r√≥la terjesztett legenda szerint ‚ÄĒ ragaszkodott ahhoz, hogy k√©zzel √≠rott eml√©keztetŇĎkkel tartsa a kapcsolatot beosztottjaival, mert az √≠r√°sban adott utas√≠t√°saival nem lehetett vitatkozni. Ugyanakkor szinte mindennap √≥r√°kon √°t besz√©lt telefonon Maheuval. SŇĎt √°ll√≠t√≥lag egy alkalommal 24 √≥r√°s volt a telefonbesz√©lget√©s√ľk. 1970 ŇĎsz√©tŇĎl kezdve Hughes nem besz√©lt t√∂bbet telefonon Maheuval √©s Maheu √ľzeneteire t√∂bb√© nem √©rkezett v√°lasz. A √ľgyvezetŇĎ igazgat√≥ elŇĎsz√∂r azt gondolta, hogy Hughest elrabolt√°k, ez√©rt erŇĎfesz√≠t√©seket tett annak kider√≠t√©s√©re: hov√° tŇĪnhetett Howard Hughes? Ez az erŇĎfesz√≠t√©se azonban nem j√°rt sikerrel.

R√∂viden m√°r √©rintett√ľk, hogy 1971-ben a McGraw-Hill nevŇĪ k√∂nyvkiad√≥ megjelentette Howard Hughes ‚Äě√∂n√©letrajz√°t". A Life Magazin ezt cikksorozat form√°j√°ban k√≠v√°nta lek√∂z√∂lni. Clifford Irving, a k√∂nyv szerzŇĎje, aki azzal szerzett nevet mag√°nak, hogy k√∂nyvet √≠rt a mŇĪalkot√°sok hamis√≠t√°s√°r√≥l, a Howard Hughes √©let√©rŇĎl sz√≥l√≥ k√∂nyv√©rt 650 000 doll√°r tiszteletd√≠jat kapott. Irvingnek a tulajdon√°ban volt Hughes k√©z√≠r√°s√°val egy feljegyz√©s, amely megerŇĎs√≠tette a k√∂nyv hiteless√©g√©t. A k√©z√≠r√°sszak√©rtŇĎk kezdetben hitelesnek minŇĎs√≠tett√©k ezt a feljegyz√©st.

A Hughes Szersz√°mg√©pgy√°r vezetŇĎi azonban hamis√≠tv√°nynak nevezt√©k Clifford Irving k√∂nyv√©t. Hughes ekkor m√°r t√∂bb mint egy √©vtizede eltŇĪnt a nyilv√°noss√°g elŇĎl. V√©g√ľl is megegyeztek, hogy Hughes telefoninterj√ļt ad egy h√©t riporterbŇĎl √°ll√≥ csoportnak, akik kor√°bban szem√©lyesen ismert√©k ŇĎt. A k√©t √©s f√©l √≥r√°n √°t tart√≥ telefoninterj√ļ azonban a kiad√≥t nem gyŇĎzte meg. Az Intertel nevŇĪ mag√°nnyomoz√≥ c√©g k√©pviselŇĎi meg√°llap√≠tott√°k, hogy csekk volt let√©tbe helyezve a k√∂nyv tiszteletd√≠j√°nak fedez√©s√©re egy sv√°jci bankban ‚ÄěH. R. Hughes" sz√°ml√°j√°ra √©s Clifford Irving feles√©ge volt megjel√∂lve jogosultk√©nt Az asszony a Helga Hughes nevet haszn√°lta. Clifford Irving v√©g√ľl is beismerte, hogy Howard Hughes √°ltala √≠rt ‚Äě√∂n√©letrajza" hamis√≠tv√°ny.

A m√°r hivatkozott telefoninterj√ļ sor√°n Hughes (vagy aki a nev√©ben besz√©lt) annak a gyan√ļj√°nak adott hangot, hogy Maheu szponzor√°lhatta a hamis√≠tv√°nyt. Howard Hughes ehhez hozz√°tette, hogy ‚ÄěMaheu semmire se j√≥, becstelen gazember √©s az orromn√°l fogva vezetett". Maheu ezt k√∂vetŇĎen r√°galmaz√°s√©rt √©s becs√ľlets√©rt√©s√©rt pert ind√≠tott a Hughes Szersz√°mg√©pgy√°r ellen √©s 17,5 milli√≥ doll√°r k√°rt√©r√≠t√©st k√∂vetelt A per sok√°ig elh√ļz√≥dott √©s bej√°rta az √∂sszes jogi f√≥rumot. Egyes kutat√≥k szerint val√≥j√°ban f√©ke√©rt√©s okozta a pert, mert azok, akik a f√©ke√°ll√≠tott Howard Hughes helyett val√≥j√°ban Maheu fŇĎn√∂kei voltak, azt hitt√©k, hogy ŇĎ volt az, aki a Howard Hughes √©let√©rŇĎl sz√≥l√≥ k√∂nyvh√∂z az adatokat √°tadta. ErrŇĎl ut√≥bb kider√ľlt, hogy nem √≠gy volt, √©s val√≥sz√≠nŇĪleg ez vezetett el v√©g√ľl is ahhoz, hogy Maheu hozz√°jutott a perelt √∂sszeghez.

Maheur√≥l azt is √°ll√≠tj√°k, hogy szoros kapcsolatban √°llt Sam Giancan√°val, a maffia egyik erŇĎs ember√©vel, m√©g akkor, amikor Maheu az Onassis csal√°dhoz tartoz√≥ Stavros Niarchosnak dolgozott Niarchos a nagy tekint√©lyŇĪ Bilderberg-csoport tagja √©s Arisztotel√©sz Onassis unoka√∂ccse. Robert Maheu a CIA embere is volt √©s ez√©rt joggal k√©rdezhetŇĎ: mik√©nt mŇĪk√∂dhetett egy√ľtt Giancan√°val? Ez az egy√ľttmŇĪk√∂d√©s is arra utal hogy megb√≠z√°st teljes√≠tett Robert Maheu m√©g Howard Hughes felt√©telezett elrabl√°s√°t megelŇĎzŇĎen csatlakozott a milli√°rdos √ľzleti birodalm√°hoz. Azok, akik az elrabl√°s t√©ny√©t tartj√°k igaznak, azt √°ll√≠tj√°k, hogy 1957 m√°rcius√°ban a h√°tt√©rhatalom legfelsŇĎbb ir√°ny√≠t√≥it t√∂m√∂r√≠tŇĎ illumin√°tusok egyik csoportja rendelte el az elrabl√°s√°t A p√©nzvagyont √©s a hatalmat centraliz√°l√≥ csoport sz√°m√°ra, amelyet ezen elm√©let k√∂vetŇĎi szerint a 13 leghatalmasabb illumin√°tus csal√°d ir√°ny√≠t, Howard Hughes vesz√©lyes riv√°list jelentett. Val√≥sz√≠nŇĪleg megpr√≥b√°lt√°k elŇĎsz√∂r az ellenŇĎrz√©s√ľk al√° vonni, mivel ez nem siker√ľlt, √≠gy elt√°vol√≠t√°sa mellett d√∂nt√∂ttek.

M√°r eml√≠tett√ľk, hogy e feladat v√©grehajt√°s√°hoz k√©t szem√©lyt is felhaszn√°ltak, akik a megsz√≥lal√°sig hasonl√≠tottak Howard Hughesra. Az elrabl√°st k√∂vetŇĎen az ‚Äěigazi Howard Hughes" L. Wayne Rector lett, aki azt a feladatot kapta, hogy ritka alkalmakkor szem√©lyesen megjelenjen. A Howard Hughes elrabl√°s√°t elrendelŇĎ √©s vagyon√°nak ir√°ny√≠t√°s√°t √°tvevŇĎ illumin√°tus csoport azonban arra utas√≠totta elsŇĎsorban L. Wayne Rectort, hogy amennyire csak lehets√©ges, tartsa t√°vol mag√°t a nyilv√°noss√°gt√≥l. Az akci√≥ tervezŇĎi √ļgy tal√°lt√°k, hogy egy m√°sik altereg√≥ra is sz√ľks√©g van √©s ezt a szerepet - ahogy m√°r kor√°bban utaltunk r√° Broocks Randall hollywoodi sz√≠n√©sznek sz√°nt√°k. Az ŇĎ feladata volt az √ļjs√°g√≠r√≥k √©s m√°s, Hughes nyom√°ban j√°r√≥ szem√©lyek elŇĎtt elj√°tszani a k√ľl√∂nc milli√°rdos szerep√©t. Amikor L. Wayne Rector, mint ‚Äěigazi Hughes" t√°vozott, akkor a csal√©tek Broocks Randall k√∂t√∂tte le a nyom√°ban j√°r√≥ f√©nyk√©p√©szek √©s √ļjs√°g√≠r√≥k figyelm√©t T√∂bb szerzŇĎ is hat√°rozottan √°ll√≠tja, hogy Broocks Randallt Robert Maheu alkalmazta. Term√©szetesen Maheunak is volt egy fŇĎn√∂ke, akitŇĎl val√≥j√°ban a Hughes √ľzleti birodalom √ľgyvezetŇĎ igazgat√≥ja az utas√≠t√°sokat kapta. Ez a szem√©ly Eric Bundy volt, a nagy tekint√©lyŇĪ illumin√°tus Bundy csal√°d tagja.

Eric Bundy fel√ľgyelte a fogs√°gban tartott val√≥di Howard Hughest Azok, akik ezt a verzi√≥t tartj√°k igaznak, az igazi Howard Hughes val√≥sz√≠nŇĪ hal√°l√°t 1971-re teszik. A nyilv√°noss√°g sz√°m√°ra azonban 1975-ben j√°tszott√°k el a megrendezett elhal√°loz√°s sz√≠nj√°t√©k√°t. Az amerikai szen√°tus Alieged Assassination Plots involving Foreign Leaders(K√ľlf√∂ldi vezetŇĎk elleni √°ll√≠t√≥lagos mer√©nyletk√≠s√©rletek) c√≠mŇĪ 94-465 sz√°m√ļ jelent√©sk√∂tet√©ben r√©szletesen t√°rgyalja Robert Maheu szerep√©t. EbbŇĎl kider√ľl, hogy Maheu egyik jobbkeze Lou Russell volt, aki Maheun k√≠v√ľl a CIA √©s az Onassis csal√°d sz√°m√°ra is dolgozott. Lou Russell ny√ļjtott biztons√°gi √©s nyomozati t√°mogat√°st a republik√°nus p√°rt orsz√°gos bizotts√°gnak √©s azzal a v√°llalattal is kapcsolatban √°llt, amely a Watergate-bet√∂r√©s idŇĎpontj√°ban a Washington k√∂zpontj√°ban l√©vŇĎ sz√°llodakomplexum ŇĎrz√©s√©rŇĎl √©s biztons√°g√°r√≥l gondoskodott. Az egyik dublŇĎr Broocks Randall sz√≠n√©sz - 1968-ban l√°togat√°st tett a Nagy-Los Angeles ter√ľlet√©n l√©vŇĎ Van Nuys egyik mag√°nlak√°s√°ban, ahonnan m√°r senki nem l√°tta kij√∂nni. ElŇĎsz√∂r teh√°t elbocs√°tott√°k minden indokol√°s n√©lk√ľl, majd pedig v√©gleg eltŇĪnt (vagy elt√ľntett√©k) egy mag√°nh√°zban. T√©ny az, hogy az√≥ta Randallt senki nem l√°tta sem Kaliforni√°ban, sem m√°sutt. A m√°sik dublŇĎrt, L. Wayne Rectort, aki az ,igazi Howard Hughes" szerep√©t j√°tszotta √©vekig, miut√°n teljes√≠tette k√ľldet√©s√©t √©s √≠gy m√°r feleslegess√© v√°lt, Londonban √∂lt√©k meg 1973 janu√°rj√°ban a ‚ÄěRothschild's Inn of the Park" nevŇĪ vend√©glŇĎben.

Kié lett Howard Hughes vagyona?

Arisztotel√©sz Onassis fia 1973-ban (25 √©ves kor√°ban) hom√°lyos k√∂r√ľlm√©nyek k√∂z√∂tt lezuhant rep√ľlŇĎg√©p√©vel. Christna nevŇĪ le√°nya n√©gy sikertelen h√°zass√°g ut√°n, √°ll√≠t√≥lag fogyaszt√≥tablett√°k t√ļladagol√°s√°ban halt meg 1988-ban. Le√°nyunok√°ja, Christina Athina nevŇĪ gyermeke Sv√°jcban √©lt francia sz√°rmaz√°s√ļ apj√°val, Thierry Roussellal √©s sv√©d mostohaanyj√°val. Athina Onassis Roussel, aki 18 √©ves kor√°ban 2,7 milli√°rd doll√°ros vagyont √∂r√∂k√∂lt, tov√°bbi k√©tmilli√°rd doll√°r vagyon v√°rom√°nyosa lett. Ezt 21 √©ves kor√°ban kapja meg, amikor √°tveszi az Onassis Alap√≠tv√°ny ir√°ny√≠t√°s√°t is. Athina h√≠rek szerint 2005. december 3-√°n k√∂t h√°zass√°got Alvaro Netoval a braz√≠liai S√°o Paul√≥ban.

A hivatalos verzi√≥ szerint Howard Hughes ‚ÄĒ √ļtban a mexik√≥i Acapulc√≥b√≥l a texasi Houstonba ‚ÄĒ rep√ľlŇĎg√©pen halt meg 70 √©ves kor√°ban. 1976. √°prilis 5-√©n a houstoni Methodist Hospitalben k√ľl√∂nleges vizsg√°latnak vetett√©k al√° holttest√©t, mert az teljesen felismerhetetlen volt. Az FBI William Simon p√©nz√ľgyminiszter k√≠v√°ns√°g√°ra ujjlenyomatokat vett Hughes f√∂ldi maradv√°nyair√≥l, hogy be tudj√°k azonos√≠tani.

Szem√©lyes vagyon√°t elŇĎsz√∂r k√©tmilli√°rd doll√°rra becs√ľlt√©k. K√©sŇĎbb kider√ľlt, hogy val√≥j√°ban t√∂bb mint hatmilli√°rd doll√°rra r√ļg. Negyven hamisnak bizonyult v√©grendelet ker√ľlt elŇĎ √©s n√©gysz√°zan tartottak ig√©nyt √∂r√∂ks√©g√©re. 1983-ban v√©g√ľl is ezt a vagyont 22 unokatestv√©re k√∂z√∂tt osztott√°k sz√©t a hat√≥s√°gok. Az Egyes√ľlt √Āllamok LegfelsŇĎbb B√≠r√≥s√°g√°nak a d√∂nt√©se alapj√°n a Hughes Aircraft nevŇĪ √≥ri√°s-rep√ľlŇĎg√©pv√°llalat a Howard Hughes Medical Institute (HHMI) tulajdon√°t k√©pezte. A HHMI ezt a rep√ľlŇĎg√©pgy√°rat 1985-ben √∂tmilli√°rd√©rt eladta a General Motorsnak. A HHMI jelenlegi vagyona, Howard Hughes egykori vagyon√°nak a nagyobb r√©sze 12 milli√°rd doll√°r √©s ezzel a HHMI a vil√°g m√°sodik leggazdagabb ‚ÄĒ orvosi √©s biol√≥giai kutat√°ssal foglalkoz√≥ - j√≥t√©konys√°gi int√©zm√©ny√©v√© v√°lt.

Az √∂r√∂k√∂s√∂d√©si per tulajdonk√©ppen a rokonokat k√©pviselŇĎ egyik unokatestv√©r: Will Lummis, m√°sr√©szt Chester Davis k√∂z√∂tt folyt. Davis az√©rt tartott ig√©nyt a vagyonra, mert 1970-tŇĎl val√≥j√°ban ŇĎ ir√°ny√≠totta Howard Hughes √ľzleti birodalm√°t Tov√°bbi vit√°t okozott, hogy a hatalmas vagyonb√≥l k√©t amerikai tag√°llam is ‚ÄĒ Texas √©s Kalifornia ‚ÄĒ ig√©nyt tartott √∂r√∂k√∂s√∂d√©si illet√©kre. Ezt v√©g√ľl is √ļgy rendezt√©k, hogy Texas kapott 50 milli√≥t, Kalifornia pedig 119 milli√≥t
Mae Brussell egy 1978-ban adott interj√ļj√°ban (a Conspiracy Digest III. √©vfolyam√°nak 1. sz√°m√°ban jelent meg) kifejtette: a Howard Hughes tulajdon√°t k√©pezŇĎ Summa Company, tov√°bb√° a Hughes Medical Institute √©s m√°s ehhez hasonl√≥ c√©gek √©s alap√≠tv√°nyok val√≥j√°ban azt a c√©lt szolg√°lt√°k √©s szolg√°lj√°k, hogy a h√°tt√©rhatalom (a Bilderberg-csoport, a CIA, a CFR, alapj√°ban v√©ve az angolsz√°sz √°rja uralkod√≥csoport) r√° tudja tenni a kez√©t olyan jelentŇĎs j√∂vedelmet hoz√≥ forr√°sokra, amelyek alkalmasak a kongresszus (a politikai oszt√°ly) megv√°s√°rl√°s√°ra ‚ÄĒ legyenek azok republik√°nusok vagy demokrat√°k. Akiket pedig nem tudnak megv√°s√°rolni, azokat megzsarolj√°k.

E sorok √≠r√≥ja azon tŇĪnŇĎdik: Lehet, hogy a vil√°g Hughes k√ľl√∂nleges √©let√ļtja sor√°n egy eg√©sz v√°llalatbirodalom mesteri elrabl√°s√°nak volt a tan√ļja? De kik az √ļj tulajdonosok? A tudom√°nyos kutat√°sokon fel√ľl mire futja m√©g a HHMI HughestŇĎl kapott 12 milli√°rd doll√°rnyi vagyon√°nak a hozam√°b√≥l? Kik √©lvezik t√©nylegesen a zseni√°lis √ľzletember √∂r√∂ks√©g√©nek haszn√°t, √©s mire ford√≠tj√°k azt? Mi√©rt csak 1957-ig mutatja be Howard Hughes eletet az ‚ÄěAviator‚ÄĚ c√≠mŇĪ film is? K√©rd√©sek, amelyekre m√©g √©vtizedekig kell v√°rni a v√°laszokat A Dr√°gakŇĎ-akta nevŇĪ amerikai szamizdat pedig mindaddig vil√°g√©rdeklŇĎd√©sre tarthat sz√°mot, am√≠g a tudom√°ny nem ad kiel√©g√≠tŇĎ v√°laszt a fenti k√©rd√©sekre.

Emberk√∂zpont√ļ vagy p√©nzk√∂zpont√ļ gazdas√°g

A rendszerv√°lt√°s szabadv√°llalkoz√°son, versenyen alapul√≥ szoci√°lis piacgazdas√°got, valamint n√©pszuverenit√°son alapul√≥ parlamenti demokr√°ci√°t √≠g√©rt a magyar n√©pnek, amely majd lehetŇĎv√© teszi Magyarorsz√°g felz√°rk√≥z√°s√°t a fejlett orsz√°gokhoz. Ma m√°r tudjuk, hogy az √°llamh√°ztart√°sra nehezedŇĎ ad√≥ss√°gteher 2005-ben el√©rte a 13 ezer milli√°rd forintot, √©s az eg√©sz nemzetgazdas√°got terhelŇĎ ad√≥ss√°g pedig meghaladja a 110 milli√°rd doll√°rt. A magyarorsz√°gi gazdas√°gnak ekkora ad√≥ss√°gt√∂meg ut√°n kell fizetnie a kamatokat √©s a t√∂rleszt√©seket. Mindez akad√°lyozza a magyarok rendszerv√°lt√°shoz fŇĪz√∂tt rem√©nyeinek megval√≥sul√°s√°t.

Az √°llampolg√°rok k√∂z√∂s tulajdon√°t k√©pezŇĎ nemzeti vagyon 90%-√°t eladt√°k, de az ellen√©rt√©ke nem ker√ľlt hozz√°juk, mert az MNB a v√©tel√°rk√©nt befolyt mintegy hatmilli√°rd doll√°rt ad√≥ss√°gszolg√°latra ford√≠totta, illetve megtartotta mag√°nak. A Magyar Nemzeti Bank a t√ļlnyom√≥r√©szt k√ľlf√∂ldiek sz√°m√°ra privatiz√°lt vagyon ellen√©rt√©kek√©nt befolyt deviz√°√©rt teh√°t csak √°ltala kibocs√°tott forintot adott √°t a k√∂lts√©gvet√©snek. Ez a jegybanknak csak a pap√≠r √©s a fest√©k √°r√°ba, valamint a nyomdak√∂lts√©gbe ker√ľlt. Az √≠gy elŇĎ√°llott t√∂bbletforintot egyr√©szt elinfl√°lta, m√°sr√©szt dr√°ga k√∂tv√©nykibocs√°t√°sokkal kivonta a forgalomb√≥l, azaz steriliz√°lta.

A magyar t√°rsadalom nemcsak termelŇĎvagyon√°t ‚ÄĒ fizikai vagyont√°rgyait ‚ÄĒ vesz√≠tette el de az ellen√©rt√©kk√©nt befolyt, √©s √©rt√©ket k√©pviselŇĎ p√©nzvagyon√°t is. A privatiz√°lt k√∂zvagyon ellen√©rt√©k√©nek egy r√©sze az MNB devizatartal√©k√°ba ker√ľlt, m√°sik r√©sz√©t ad√≥ss√°gszolg√°latra ford√≠tott√°k, a t√∂bbi pedig felsz√≠v√≥dott az MNB k√∂nyvel√©si √ļtvesztŇĎiben. √Črdemi ellenŇĎrz√©s h√≠j√°n nem ismerhetj√ľk meg a nemzet k√∂z√∂s tulajdon√°t k√©pezŇĎ p√©nz eltŇĪn√©s√©nek t√©nyeit.

A k√∂zponti jegybank a kapott deviza alapj√°n kibocs√°tott forinttal cser√©lte le a forgalomban l√©vŇĎ forintot. Azaz a ma forgalomban l√©vŇĎ magyar p√©nz val√≥j√°ban k√ľlf√∂ldi hitelp√©nz, amely forintruh√°ba lett fel√∂lt√∂ztetve. Ez√©rt ma m√°r minden egyes forint√©rt kamatot kell fizetni√ľk a magyaroknak. Lehetne term√©szetesen olyan forintjuk is, amelyet a jogilag (de jure) ma is k√∂ztulajdonban √°ll√≥ MNB val√≥s√°gos magyar p√©nzk√©nt bocs√°tana ki √©s hozna forgalomba, √©s amely√©rt nem kellene az √°llamnak √©s a t√°rsadalomnak kamatot fizetnie. Ilyen val√≥di magyar p√©nznek tekinthetŇĎ forint azonban m√°r nincs forgalomban, mert a t√©nylegesen (de facto) mag√°nbankk√° √°talakult MNB √ļj tulajdonosainak, a nemzetk√∂zi p√©nz√ľgyi √©s korpor√°ci√≥s oligarchi√°nak ez az √©rdeke.

A mintegy 11 milli√°rd eur√≥ra becs√ľlt MNB-devizatartal√©k kamatait ma is a k√∂lts√©gvet√©s fizeti, de ennek a hatalmas √∂sszegnek a haszna az MNBn√©l marad. Az √≠gy kisaj√°t√≠tott nyeres√©ggel feltŇĎk√©s√≠theti mag√°t. A monet√°ris gazd√°lkod√°s l√©nyegi √∂sszef√ľgg√©seit m√©g ki lehet der√≠teni, de a pontos adatokat m√°r nem lehet tudni, mert az MNB √©rdemi tev√©kenys√©ge ki lett v√©ve a k√∂zellenŇĎrz√©s minden form√°ja al√≥l, s √≠gy az √°llam illet√©kes szervei ‚ÄĒ az Orsz√°ggyŇĪl√©s, a korm√°ny √©s a p√©nz√ľgyminiszt√©rium, tov√°bb√° az √Āllami Sz√°mvevŇĎsz√©k ‚ÄĒ nem sz√≥lhatnak bele az MNB √©rdemi d√∂nt√©seibe. Az MNB nem k√∂teles t√©telesen elsz√°molni a k√∂lts√©gvet√©snek, √©s √≠gy m√°ig nem lehet pontosan tudni, mi t√∂rt√©nt a privatiz√°ci√≥√©rt kapott k√ľlf√∂ldi deviz√°val.

T√©ny az, hogy a magyar t√°rsdalom d√∂ntŇĎ r√©sze teljesen vagyontalann√° v√°lt √©s √≠gy nem rendelkezik tŇĎkej√∂vedelemmel. Mivel az √°llam is csaknem teljesen elvesz√≠tette vagyon√°t, √≠gy csak ad√≥b√≥l fedezheti kiad√°sait A gazdas√°gilag erŇĎs nagyv√°llalatok azonban alig ad√≥znak, ez√©rt az √°llam arra k√©nyszer√ľl, hogy az am√ļgy is szeg√©nny√© tett polg√°rai uni√≥s √°tlag alatti munkab√©r√©nek fokozott ad√≥ztat√°s√°b√≥l, tov√°bb√° dr√°ga k√ľlf√∂ldi hitelek folyamatos felv√©tel√©bŇĎl gazd√°lkodjon. EbbŇĎl fizeti az egyre nagyobb ad√≥ss√°gszolg√°lati terheit is. Az elad√≥sod√°s √≠gy gyors√≠tott √ľtemben fokoz√≥dik, mert a j√≥l mŇĪk√∂dŇĎ gazdas√°g versenyk√©pes r√©sz√©nek a j√∂vedelme m√°r nem a magyar lakoss√°g√©, nem is a magyar √°llam√©, hanem k√ľlf√∂ldre √°ramlik √©s a globaliz√°l√≥dott r√©szv√©nyvagyon tulajdonosait gazdag√≠tja.

Nem lehet kiker√ľlni azt a k√©rd√©st, hogy mi okozta ezt az elad√≥sod√°st, √©s ha m√°r beleest√ľnk ‚ÄĒ pontosabban beler√°ntottak minket ‚ÄĒ az ad√≥ss√°gcsapd√°ba, akkor mik√©nt lehetne kiker√ľlni belŇĎle? Magyarorsz√°g elad√≥sod√°sa vil√°gfolyamat r√©sze. A vil√°g elad√≥sod√°s√°nak alapvetŇĎ oka az a sz√©lsŇĎs√©gesen liber√°lis, neokonzervat√≠vnak nevezett libert√°ri√°nus p√©nz√ľgyi politika, amely minden gazdas√°gi probl√©m√°°t monet√°ris eszk√∂z√∂kkel k√≠v√°n megoldani Ennek a sz√©lsŇĎs√©ges monetarista politika egyenes k√∂vetkezm√©nye a rekordm√©retŇĪ munkan√©lk√ľlis√©g, a termelŇĎgazdas√°g stagn√°l√°sa √©s le√©p√ľl√©se, a gazdas√°gi megszor√≠t√≥ int√©zked√©sek √©s a szoci√°lis int√©zm√©nyrendszer vil√°gszintŇĪ korl√°toz√°sa, lebont√°sa. Ez√©rt a helyzet meg√©rt√©s√©hez a monetarizmust kell k√∂zelebbrŇĎl szem√ľgyre venn√ľnk.

Az ipari forradalom egyszer s mindenkorra megv√°ltoztatta a termelŇĎpotenci√°l nagys√°grendj√©t. Ugyanakkor senki nem hozta l√©tre a re√°lgazdas√°g mŇĪk√∂d√©s√©hez sz√ľks√©ges adekv√°t p√©nzgazdas√°gi rendszert, a gazdas√°gi √©let kellŇĎen beszab√°lyozott monet√°ris oldal√°t, amely a javak termel√©s√©vel ar√°nyosan szisztematikusan n√∂veli a forgalomban l√©vŇĎ p√©nz mennyis√©g√©t. Ekkor m√°r l√©teztek bankok a vil√°ggazdas√°g centrumorsz√°gaiban. √ćgy m√°s int√©zm√©nyrendszer hi√°ny√°ban ŇĎk v√°llalt√°k magukra ezt a feladatot. A termelŇĎ gazdas√°got kiszolg√°l√≥, ahhoz k√©pest csak m√°sodlagos monet√°ris rendszer r√∂gt√∂n√∂zve, nagy kileng√©sekkel, meglehetŇĎs √∂sszevisszas√°ggal fejlŇĎd√∂tt. Ha volt el√©g arany, akkor bŇĎv√ľlt a r√°√©p√ľlt pap√≠rp√©nz kibocs√°t√°sa √©s volt el√©g p√©nz a re√°lgazdas√°g sz√°m√°ra. Ha nem volt el√©g arany, akkor szŇĪk√ľlt a r√°√©p√ľlŇĎ p√©nzkre√°l√°s, √©s p√©nzhi√°ny keletkezett. Mivel periodikusan hol sok p√©nz √©s hitel volt, hol pedig kev√©s, ez√©rt ennek megfelelŇĎen vagy infl√°ci√≥ra, vagy defl√°ci√≥ra ker√ľlt sor. Ez a monet√°ris ingadoz√°s teh√°t p√©nzbŇĎs√©g idej√©n fellend√ľl√©st, p√©nzszŇĪke idej√©n pedig recesszi√≥t okozott a re√°lgazdas√°gban.

Az ism√©tlŇĎdŇĎ recesszi√≥k megosztott√°k a politikusokat √©s a szakembereket. Egyesek belet√∂rŇĎdve elfogadt√°k ezt a helyzetet, m√°sok viszont egy jobban √°tgondolt, szakmailag megalapozottabb √©s t√°rsadalmilag igazs√°gosabb rendszert akartak √©s akarnak a hely√©be. John Maynard Keynes ‚ÄĒ 150 √©vvel az ipari forradalom ut√°n ‚ÄĒ azt tan√°csolta, hogy amikor p√©nzhi√°ny √©s recesszi√≥ van, akkor a korm√°nyok vegyenek fel hiteleket, √©s amikor fellend√ľl√©s √©s p√©nzbŇĎs√©g van, akkor fizess√©k vissza ezeket. H√°bor√ļk idej√©n a p√©nz aranyra v√°lt√°s√°t, azaz a p√©nz aranyfedezet√©t rendszerint felf√ľggesztett√©k, de b√©keidŇĎben vissza√°ll√≠tott√°k. √ćgy folytat√≥dott az a rendszer, hogy amikor volt bŇĎs√©gesen arany √©s r√°√©p√ľlŇĎ p√©nz, akkor vir√°gzott a piacgazdas√°g, amikor nem volt, akkor a p√©nzmennyis√©g zsugorod√°sa gazdas√°gi pang√°st, visszaes√©st, sŇĎt v√°ls√°got id√©zett elŇĎ az √©rt√©ktermelŇĎ re√°lgazdas√°gban.

M√°r a nagy vil√°ggazdas√°gi v√°ls√°g idej√©n, 1932-ben egyes gazdas√°gtud√≥sok azt aj√°nlott√°k, pl. az Egyes√ľlt √Āllamok korm√°ny√°nak, hogy cs√∂kkentse k√∂lts√©gvet√©si deficitj√©t, √©s √°ll√≠tsa helyre a k√∂lts√©gvet√©s egyens√ļly√°t. Vagyis a mai restrikci√≥s gazdas√°gpolitikai elk√©pzel√©sek m√°r akkor forgalomban voltak. M√°sok viszont azt javasolt√°k, hogy a p√©nzkibocs√°t√°st el kell v√°lasztani az aranyt√≥l, azaz meg kell sz√ľntetni a p√©nz r√©szleges aranyfedezet√©t. Franklin Delano Roosevelt New Deal n√©ven ismert gazdas√°gi kurzusa √ļgy sz√°molta fel a gazdas√°gi √©s p√©nz√ľgyi v√°ls√°got, hogy a II. vil√°gh√°bor√ļra val√≥ felk√©sz√ľl√©s √©rdek√©ben a korm√°nyzat jelentŇĎsen megn√∂velte az √°llami kiad√°sokat √©s a Federal Reserve System pedig fokozta a forgalomban l√©vŇĎ p√©nz mennyis√©g√©t √©s egyidejŇĪleg t√∂bb milli√°rd doll√°rnyi kamatmentes p√©nzt pump√°lt ekkor a gazdas√°gba. Teh√°t ism√©t bizony√≠t√°st nyert, hogy lehets√©ges kamatmentes p√©nzt is kre√°lni √©s vele a gazdas√°gi n√∂veked√©st stimul√°lni √ļgy, hogy az ne legyen infl√°ci√≥s hat√°s√ļ. EbbŇĎl k√∂vetkezik, hogy a kamatmentes finansz√≠roz√°snak most sincsenek elvi, p√©nztechnikai, fisk√°lis √©s monet√°ris akad√°lyai, csup√°n az az akad√°lya, hogy a p√©nzvagyon monop√≥lium√°val rendelkezŇĎk jelenleg nem hajland√≥ak m√©g idŇĎlegesen sem korl√°tozni kamatig√©nyeiket. Azaz nem k√©szek egy m√°sik fontos √©rdek√ľknek ‚ÄĒ a gazdas√°gi √©s t√°rsadalmi stabilit√°s megŇĎrz√©s√©nek al√°rendelni gazdagod√°si v√°gyukat, ahogyan azt a h√°bor√ļs k√∂r√ľlm√©nyek k√©nyszere alatt a gyŇĎzelem el√©r√©se √©rdek√©ben √°tmenetileg megtett√©k.

1944-ben az ipari orsz√°gok l√©trehozt√°k a Nemzetk√∂zi Valutaalapot √©s a Vil√°gbankot, elsŇĎsorban az arany, a doll√°r √©s a t√∂bbi valuta √°tv√°lt√°si ar√°ny√°nak stabiliz√°l√°s√°ra. A II. vil√°gh√°bor√ļ ut√°ni korszakot magas termel√©kenys√©g, √©sszerŇĪ b√©rsz√≠nvonal √©s alacsony kamatl√°bak jellemezt√©k, amelyek az ad√≥ss√°gnak a brutt√≥ nemzeti √∂sszterm√©khez viszony√≠tott ar√°ny√°t t√∂bb√©-kev√©sb√© azonos szinten tartott√°k. Ez a helyzet k√©sŇĎbb megv√°ltozott. Egyr√©szt, mert a re√°lgazdas√°g monopoliz√°l√≥d√°sa fokoz√≥dott, m√°sr√©szt a Big Business mellett kialakult az ugyancsak monopolhelyzetŇĪ erŇĎs Big Labor. Ennek k√∂vetkezt√©ben rendszeresen nagyobb ar√°ny√ļ volt a b√©rn√∂veked√©s, mint a re√°lgazdas√°g termel√©kenys√©g√©nek a n√∂veked√©se. Az egys√©gnyi term√©kre esŇĎ munkak√∂lts√©g gyorsabban emelkedett az indokoltn√°l, √©s a megn√∂vekedett p√©nzmennyis√©g gyors√≠totta az √°remelked√©s √ľtem√©t. A k√∂zponti bankoknak v√°lasztaniuk kellett: vagy engedik a p√©nzell√°t√°s n√∂veked√©s√©t √©s ezzel nagym√©retŇĪ infl√°ci√≥t okoznak, vagy elutas√≠tj√°k ezt, de akkor a re√°lgazdas√°g a p√©nzszŇĪke miatt √∂sszezsugorodik, √©s ez nagyar√°ny√ļ munkan√©lk√ľlis√©ghez vezet. Ekkor az t√∂rt√©nt, hogy mindk√©t k√∂vetelm√©nynek eleget t√©ve, √ļgynevezett stagfl√°ci√≥t hoztak l√©tre. Vagyis egyszerre stagn√°lt a gazdas√°g √©s egyszerre volt magas az infl√°ci√≥. EgyidejŇĪleg zsugorodott a re√°lgazdas√°g, √©s nŇĎtt a forgalomban l√©vŇĎ p√©nz mennyis√©ge. Ezut√°n k√≠s√©rletezni kezdtek az √°rak √©s b√©rek √°llami szab√°lyoz√°s√°val gondoljunk csak Nixon eln√∂k √°r- √©s b√©rstopj√°ra ‚ÄĒ, de valamennyi pr√≥b√°lkoz√°s kudarcot vallott. Egyr√©szt az√©rt, mert ezek az int√©zked√©sek nem voltak k√∂telezŇĎek, m√°sr√©szt t√ļls√°gosan b√ľrokratikusak voltak, harmadr√©szt a termel√©kenys√©g n√∂veked√©s√©bŇĎl ad√≥d√≥ hasznok igazs√°gtalanul ker√ľltek eloszt√°sra. E s√ļlyos gazdas√°gi √©s t√°rsadalmi probl√©m√°k megold√°s√°ra a k√∂zgazd√°szok absztrakt matematikai formul√°kat kezdtek keresni, √©s sajnos alkalmazni is a val√≥s√°gos gazdas√°gi folyamatokban.

N√©h√°ny sz√≥ a probl√©m√°k elt√©rŇĎ term√©szet√©rŇĎl

Itt kell egy kit√©rŇĎt tenn√ľnk annak bemutat√°s√°ra, hogy megold√°suk lehetŇĎs√©ge szempontj√°b√≥l a probl√©m√°k vagy konvergensek, vagy divergensek. Ez az√©rt fontos, mert konvergens probl√©m√°k megold√°s√°ra alkalmas m√≥dszerekkel divergens probl√©m√°kat nem lehet megoldani. A monetarizmus eset√©ben pedig √©ppen egy ilyen kudarcra √≠t√©lt k√≠s√©rlettel √°llunk szemben. A konvergens probl√©m√°k term√©szettudom√°nyos m√≥dszerekkel v√©glegesen megoldhat√≥ak, m√≠g a divergensek nem. A term√©szettudom√°nyok konvergens probl√©m√°ira az absztrakt matematikai m√≥dszerek j√≥l alkalmazhat√≥ak, mert itt elvileg minden k√©rd√©s megoldhat√≥. Ezzel szemben az emberrel, az emberi t√°rsadalommal √©s annak tev√©kenys√©g√©vel, √≠gy a k√∂zgazdas√°ggal foglalkoz√≥ probl√©m√°k megold√°s√°ra is a matematikai m√≥dszerek csak igen korl√°tozottan, elsŇĎsorban technikai-kiseg√≠tŇĎ eszk√∂zk√©nt √©s nem √©rdemben alkalmasak.

Mi√©rt divergens minden emberrel kapcsolatos probl√©ma? Az√©rt, mert az √©let √©s minden emberi tev√©kenys√©g annyira √∂sszetett √©s dinamikus, hogy csak komplementer ellent√©tp√°rok kettŇĎs k√∂vetelm√©ny√©vel ragadhat√≥ meg. Minden √©letjelens√©g ellent√©tes oldalak k√∂zt h√ļz√≥d√≥ egyens√ļlyi √°llapot, amely minduntalan megbomlik √©s ez√©rt folyamatosan helyre√°ll√≠tand√≥, ha sz√©lsŇĎs√©ges √°llapot kialakul√°s√°t, az egyens√ļly tart√≥s megboml√°s√°t ‚ÄĒ egy beteg √°llapot kialakul√°s√°t - el akarjuk ker√ľlni. A k√©t probl√©mafajta k√ľl√∂nb√∂zŇĎs√©g√©nek a szeml√©ltet√©s√©re n√©zz√ľnk n√©h√°ny p√©ld√°t: ElŇĎsz√∂r vegy√ľnk szem√ľgyre egy konvergens probl√©m√°t. Erre j√≥ p√©lda annak a feladatnak a megold√°sa, hogy l√©trehozunk ‚ÄĒ mondjuk ‚ÄĒ egy emberi erŇĎvel hajtott k√©tkerekŇĪ j√°rmŇĪvet. Sz√°mos megold√°si javaslat ut√°n szŇĪk√ľlnek majd a v√°laszok, v√©g√ľl megjelenik egy tart√≥snak bizonyul√≥ v√°lasz: ez a j√°rmŇĪ a ker√©kp√°r. A v√°lasz az√©rt idŇĎt√°ll√≥, mert megfelel a term√©szeti t√∂rv√©nyeknek √©s az emberi ig√©nyeknek. A konvergens probl√©m√°kra az a jellemzŇĎ ‚ÄĒ mutatott r√° Eric Fritz Schumacher, akinek az elemz√©s√©re a tov√°bbiakban is t√°maszkodunk ‚ÄĒ , hogy min√©l behat√≥bban tanulm√°nyozzuk ŇĎket, a r√°juk adand√≥ v√°laszok egyre k√∂zel√≠tenek egym√°shoz. Term√©szetesen ezek a probl√©m√°k is feloszthat√≥ak m√°r megoldott √©s m√©g megoldand√≥ probl√©m√°kra. A l√©nyeg azonban az, hogy ezek a term√©szettudom√°nyos, mŇĪszaki-technikai probl√©m√°k elvileg v√©glegesen megoldhat√≥ak, mert ezekben nincs jelen az ember. √Āltal√°ban a term√©szettudom√°nyok: a fizika, k√©mia, csillag√°szat, vagy az olyan elm√©leti tudom√°nyok, mint a matematika √©s a geometria foglalkoznak konvergens probl√©m√°kkal.

Az emberre, a t√°rsadalmi √©letre, k√∂zt√ľk a k√∂zgazdas√°gra √©rv√©nyes m√°sik probl√©mafajt√°n√°l viszont azt tapasztaljuk, hogy noha sz√°mos felk√©sz√ľlt kutat√≥ tanulm√°nyozza ŇĎket, egym√°snak sz√∂gesen ellentmond√≥ v√°laszokra jutnak. SŇĎt min√©l logikusabbak √©s vil√°gosabbak ezek a v√°laszok, ann√°l ink√°bb ellentmondanak egym√°snak. Ez√©rt nevezhetŇĎek sz√©t√°gaz√≥, divergens probl√©m√°knak. A t√°rsadalomban pl. a leggyakrabban szembeker√ľlŇĎ k√©t k√∂vetelm√©ny a szabads√°g √©s az egyenlŇĎs√©g. A szabads√°g az erŇĎseknek, az egyenlŇĎs√©g a gyeng√©bbeknek kedvez. Egyesek szabads√°ga cs√∂kkenti m√°sok egyenlŇĎs√©g√©t √©s egyesek t√ļlzott szabads√°ga pedig meg is sz√ľnteti az egyenlŇĎs√©get. Az egyenlŇĎs√©g korl√°tozza a szabads√°got, az elt√ļlzott egyenlŇĎs√©g, az egyenlŇĎsdi pedig csaknem meg is sz√ľnteti azt. Teh√°t mihelyt az ember √©s a t√°rsadalom k√©rd√©seivel foglalkozunk, azonnal szembe kell n√©zn√ľnk az emberi √©lettel √©s az azt jellemzŇĎ ellent√©tp√°rral: a sz√ľlet√©ssel √©s a n√∂veked√©ssel, valamint a hanyatl√°ssal √©s pusztul√°ssal. T√°rsadalmi vonatkoz√°sban pedig a szabads√°ggal √©s a renddel.
Ezek miatt a ki nem k√ľsz√∂b√∂lhetŇĎ ellent√©tek miatt, amelyek mindegyike val√≥s√°gos √©letfolyamatokat, re√°lis sz√ľks√©gleteket √©s √©rdekeket jelen√≠t meg, az emberi √©let ‚ÄĒ √≠gy a t√°rsadalmi √©s gazdas√°gi √©let ‚ÄĒ egyens√ļly√°nak a megteremt√©se absztrakt matematikai formul√°kkal nem oldhat√≥ meg egyszer √©s mindenkorra. Absztrakt formul√°kkal m√©g idŇĎlegesen sem. De ha nem is oldhat√≥ak meg v√©glegesen ezek a probl√©m√°k, emberk√∂zpont√ļ komplex megk√∂zel√≠t√©ssel √°tmenetileg meghaladhat√≥ak, amennyiben a k√∂lcs√∂n√∂s egym√°srautalts√°g √©s felelŇĎss√©g alapj√°n szem elŇĎtt tartjuk a m√°sik ember alapvetŇĎ √©rdekeit is. A Biblia szavait haszn√°lva: Ha t√©nyleg ‚Äě√ļgy szeretj√ľk felebar√°tunkat, mint √∂nmagunkat", ha val√≥ban csak azt k√≠v√°njuk neki is, mint √∂nmagunknak. A szabads√°g √©s egyenlŇĎs√©g ellent√©tes ir√°ny√ļ ig√©nye ugyanis a testv√©ris√©g, a szolidarit√°s, a k√∂z√∂ss√©gi √©rz√©s seg√≠ts√©g√©vel alkothat csak harmonikus, egyszersmind egym√°st kieg√©sz√≠tŇĎ √©s fenntart√≥ egys√©get. Ebben az esetben nem a logika, hanem az emberi-t√∂rt√©nelmi tapasztalat √©s az ember isteni eredetŇĪ ‚ÄĒ vagy ha √ļgy tetszik a term√©szeti t√∂rv√©nyekbŇĎl levezethetŇĎ ‚ÄĒ magasabb k√©pess√©gei a m√©rvad√≥ak. Az alkot√≥ √©rtelem isteni (term√©szeti) adom√°ny√°val rendelkezŇĎ embernek ezeket a magasabb k√©pess√©geit kell √ļjb√≥l √©s √ļjb√≥l aktiviz√°lnia.

N√©zz√ľnk most meg n√©h√°ny divergens probl√©m√°t a t√°rsadalmi √©letben. A n√©pszuverenit√°son alapul√≥ val√≥di demokr√°ci√°ban ‚ÄĒ mint harmonikus t√°rsadalomban ‚ÄĒ egyszerre van sz√ľks√©g az igazs√°gszolg√°ltat√°sra √©s a k√∂ny√∂r√ľletre. Noha az egyik l√°tsz√≥lag tagadja a m√°sikat, val√≥j√°ban a k√∂zt√ľk l√©vŇĎ fesz√ľlts√©g √©s egym√°srautalts√°g teszi √©lŇĎv√© √©s kiegyens√ļlyozott√° a demokr√°cia rendj√©t Ugyanis az igazs√°gszolg√°ltat√°s k√∂ny√∂r√ľlet n√©lk√ľl kegyetlens√©g. A k√∂ny√∂r√ľlet fegyelmezŇĎ k√©nyszer n√©lk√ľl ‚ÄĒ rend n√©lk√ľl ‚ÄĒ k√°osz √©s anarchia. A t√°rsadalomnak egyar√°nt sz√ľks√©ge van a v√°ltoz√°sra √©s a stabilit√°sra, a hagyom√°nyok ŇĎrz√©s√©re √©s a meg√ļjul√°sra, a k√∂z√©rdek √©s a mag√°n√©rdek egy√ľttes √©rv√©nyes√ľl√©s√©re, folyamatosan meg√ļj√≠tand√≥ konszenzus√°ra.

A gazdas√°gi √©letben is k√∂vetelm√©nyp√°roknak, kettŇĎs k√∂vetelm√©nyeknek kell egyszerre eleget tenni. A harmonikus, stabil, kiegyens√ļlyozott gazdas√°gi √©letnek egyszerre van sz√ľks√©ge a piac mŇĪk√∂d√©s√©nek szil√°rd kereteire, √©s szereplŇĎinek a szabad mozg√°s√°ra, az elŇĎrel√°t√≥ tervez√©sre √©s a laissez faire-re, gazdas√°gi rendre √©s a ‚Äět√©gy, ahogy √≥hajtod" gazdas√°gi szabads√°g√°ra. Az eg√©szs√©ges n√∂veked√©sre √©s a term√©szetes hanyatl√°sra. A t√°rsadalom √©s benne a gazdas√°gi √©let eg√©szs√©ge ezeknek az ellent√©tes k√∂vetelm√©nyeknek az egy√ľttes √©s folyamatos teljes√≠t√©s√©tŇĎl f√ľgg. Ha csak az egyik k√∂vetelm√©ny √©rv√©nyes√ľl, az kegyedenn√© teszi az adott t√°rsadalmat, kiegyens√ļlyozatlans√°ghoz, majd felboml√°shoz vezet Ez t√∂rt√©nt a Szovjetuni√≥val, de ez a vesz√©ly fenyegeti a sz√©lsŇĎs√©ges liberalizmus globalista rendszer√©t is.
J√≥l p√©ld√°zza a kettŇĎs k√∂vetelm√©nyek √©rv√©nyes√≠t√©s√©nek sz√ľks√©gszerŇĪs√©g√©t a gazdas√°gi √©letben az 1997 nyar√°n Amszterdamban megtartott √ļgynevezett m√°sodik maastrichti tan√°cskoz√°s, ahol √©les vita bontakozott ki az egys√©ges eur√≥pai p√©nzrendszer bevezet√©se k√∂r√ľl. A vita a tag√°llamok p√©nz√ľgyi-gazdas√°gi szuverenit√°s√°nak a megsz√ľntet√©se √©s egy demokratikusan nem ellenŇĎrz√∂tt nemzetek feletti szervezetre, az Eur√≥pai K√∂zponti Bankra val√≥ √°truh√°z√°sa k√∂r√ľl √©lezŇĎd√∂tt ki. Ez az √ļj szerv az Eur√≥pai Uni√≥ demokratikus politikai int√©zm√©nyrendszere n√©lk√ľl nem k√©pes eleget tenni a f√ľggetlen szakszerŇĪs√©g √©s a t√°rsadalmi befoly√°sol√°s, a politik√°val szembeni auton√≥mia √©s a demokratikus politikai ellenŇĎrz√©s egyszerre √©rv√©nyes√≠tendŇĎ k√∂vetelm√©nyeinek. Az √°rstabilit√°s egydimenzi√≥s k√∂vetelm√©nye a re√°lgazdas√°g komplex szempontjai rov√°s√°ra √©rv√©nyes√ľlhet, a p√©nz√ľgyi szf√©ra partikul√°ris √©rdekei pedig h√°tt√©rbe szor√≠tj√°k az √°ltal√°nos t√°rsadalmi sz√ľks√©gleteket √©s √©rdekeket.

Az akkor hivatalban l√©vŇĎ szocialista ir√°nyzat√ļ francia korm√°ny a gazdas√°gi n√∂veked√©s √©s az √ļj munkahelyek teremt√©s√©t is k√∂zpontilag kezelendŇĎ uni√≥s feladatnak tekintette, √©s ennek is meg akarta teremteni az uni√≥s int√©zm√©nyrendszer√©t. Az akkor p√©nz√ľgyi szuverenit√°s√°val m√©g rendelkezŇĎ N√©metorsz√°g √©s Kohl kancell√°r korm√°nya a gazdas√°gi n√∂veked√©st √©s a munkahelyteremt√©st elsŇĎsorban a tagorsz√°gok feladat√°nak tekintette, mivel az orsz√°gonk√©nt elt√©rŇĎ saj√°toss√°gok √≠gy jobban figyelembe vehetŇĎek. Csakhogy a legjobban a p√©nzkibocs√°t√°st√≥l √©s a kamatszab√°lyoz√°st√≥l, azaz a monet√°ris politik√°t√≥l f√ľgg a n√∂veked√©s √©s a munkahelyek sz√°ma. Vagyis pontosan att√≥l, ami kiker√ľlt a tag√°llamok hat√°sk√∂r√©bŇĎl, √©s amely felett nem lehets√©ges az alulr√≥l j√∂vŇĎ demokratikus ellenŇĎrz√©s. A k√∂zponti bankok auton√≥mi√°j√°t tag√°llami szinten is biztos√≠tani lehetett volna a tev√©kenys√©g√ľket √∂sszehangol√≥ egys√©ges √©s kik√©nyszer√≠thetŇĎ uni√≥s mŇĪk√∂d√©si szab√°lyzat bevezet√©s√©vel. √ćgy a monet√°ris politik√°ban tov√°bbra is √©rv√©nyes√ľlhetett volna az orsz√°gonk√©nti elt√©rŇĎ saj√°toss√°gok figyelembev√©tele. A jelenlegi monet√°ris konfekci√≥√∂lt√∂z√©k helyett a tag√°llamok testre szabott monet√°ris ruh√°t viselhetn√©nek ma is. Ez tette volna lehetŇĎv√© az uni√≥s √©s tag√°llami √©rdekek jobb harmoniz√°l√°s√°t, azt, hogy a gazdas√°gi n√∂veked√©s √©s a munkahelyteremt√©s k√∂vetelm√©nyei legal√°bb olyan m√©rt√©kben √©rv√©nyes√ľljenek, mint a p√©nz√ľgyi stabilit√°s monet√°ris szempontjai. A kettŇĎs k√∂vetelm√©nyek egy√ľttes √©rv√©nyes√≠t√©se azonban Amszterdamban √©s k√©sŇĎbb Nizz√°ban sem siker√ľlt. Ez olyan kiegyens√ļlyozatlan helyzetet eredm√©nyezett, amelynek a tart√≥s munkan√©lk√ľlis√©g √©s a gazdas√°gi stagn√°l√°s a k√∂vetkezm√©nye. Az EU-ban 20 milli√≥ felett van a nyilv√°ntartott munkan√©lk√ľliek sz√°ma. Ha figyelembe vessz√ľk a nyilv√°ntart√°sb√≥l m√°r kiker√ľlt munkan√©lk√ľlieket is, akkor ez a sz√°m el√©rheti a 40 milli√≥t.

Meg√°llap√≠thatjuk, hogy az absztrakt, vagyis az egy√©n √©s t√°rsadalom √∂sszetett sz√ľks√©gleteit kiiktat√≥, egyetlen vonatkoz√°sra leszŇĪk√≠tŇĎ, monetarista dogm√°kra fel√©p√≠tett nyugati vil√°ggazdas√°gi rendszer is alapjaiban egyoldal√ļv√° √©s kiegyens√ļlyozatlann√° v√°lt az elm√ļlt k√©t √©s f√©l √©vtized sor√°n.

A sz√©lsŇĎs√©ges liberalizmus antil√≠ber√°l√≠s

A kiegyens√ļlyozatlans√°gnak van egy elvi oka √©s egy m√≥dszertani oka. ElŇĎsz√∂r elemezz√ľk az elvi okot. Ha a szabads√°g j√≥ dolog, azt hihetnŇĎk hogy a m√©g t√∂bb szabads√°g m√©g jobb dolog. Ez azonban t√©ved√©s. A m√©g t√∂bb, azaz a v√©gletes szabads√°g, a szabadoss√°g, vagy √ļj keletŇĪ sz√≥val libertarianizmus, a kiegyens√ļlyozatlans√°g, az egyoldal√ļs√°g, a k√°osz, azaz a szabads√°ggal val√≥ vissza√©l√©s szabads√°g√°hoz juttatja a t√°rsadalom egy eleny√©szŇĎ kisebbs√©g√©t.

Mi a baj az elt√ļlzott liberalizmussal? Az, hogy ez a liberalizmus m√°r nem liber√°lis, hanem autokrata. A monop√≥liumok √°ltal domin√°lt gazdas√°gi √©letre is azokat a szab√°lyokat erŇĎlteti, amelyek csak akkor √©rv√©nyesek, ha hozz√°vetŇĎleg egyenlŇĎ erejŇĪ, egym√°st kiegyens√ļlyozni, √©s ez√©rt egym√°ssal versenyezni k√©pes szereplŇĎk vannak jelen a piacon. A liberalizmus legfŇĎbb belsŇĎ fogyat√©koss√°ga, hogy a v√©gletesen megosztott t√°rsadalomra alkalmazott formailag azonos elvekkel val√≥j√°ban kettŇĎs m√©rce alkalmaz√°s√°ra k√©nyszer√ľl az individu√°lis jogok gyakorlati √©rv√©nyes√≠t√©se sor√°n.

Az egyenlŇĎ liber√°lis elvek az√°ltal v√°lnak sz√©lsŇĎs√©gess√©, hogy sz√©lsŇĎs√©gesen egyenlŇĎtlen helyzetŇĪ egy√©nekre alkalmazz√°k ŇĎket A liberalizmus minden egyes egy√©n, polg√°r szabads√°g√°r√≥l √©s auton√≥mi√°j√°r√≥l besz√©l, de t√©nylegesen csak az erŇĎsek, a vagyonosok √©s ez√©rt hatalmasok korl√°tlan egy√©ni szabads√°g√°t √©s auton√≥mi√°j√°t seg√≠ti √©rv√©nyes√ľlni a t√°rsadalmi, politikai √©s gazdas√°gi √©let gyakorlat√°ban. √Čs ezt nem csup√°n szubjekt√≠v hib√°b√≥l teszi, nem egyszerŇĪen hirdetŇĎinek esetleges szem√©lyes rosszhiszemŇĪs√©g√©bŇĎl, hanem objekt√≠v okokb√≥l is, sz√ľks√©gszerŇĪen k√©nyszer√ľl erre. Ugyanis a vagyontalan, hatalom n√©lk√ľli √©s f√ľggŇĎ helyzetŇĪ egy√©nek szabads√°ga √©s auton√≥mi√°ja csak az erŇĎsek, vagyonosok √©s hatalmasok ar√°nytalanul nagyra nŇĎtt szabads√°g√°nak √©s auton√≥mi√°j√°nak korl√°toz√°s√°val √©rv√©nyes√ľlhetne.

Ezt a korl√°toz√°st a h√°tr√°nyos helyzetŇĪ egy√©nek csak a k√∂zhatalom, azaz a demokratikus √°llam ig√©nybev√©tel√©vel tudj√°k √©rv√©nyes√≠teni, mert √∂nv√©delm√ľkre csak ez az eszk√∂z √°ll a rendelkez√©s√ľkre. A minden egyes polg√°rt egyform√°n megilletŇĎ szabads√°g √©s auton√≥mia megk√∂veteln√© a hatalmi t√ļls√ļlyba ker√ľlt egy√©nek t√ļl nagy szabads√°g√°nak √©s auton√≥mi√°j√°nak √°llami beavatkoz√°ssal t√∂rt√©nŇĎ √°tlagos szintre val√≥ korl√°toz√°s√°t Teh√°t a liberalizmus fenntart√°sa mindenki sz√°m√°ra csak az √°llam hathat√≥s √©s folyamatos k√∂zremŇĪk√∂d√©s√©vel, vagyis ‚Äěantiliber√°lis" m√≥don lehets√©ges. Ezt a beavatkoz√°st azonban a jelenlegi neoliberalizmus a v√©gsŇĎkig ellenzi, √©s ezzel v√°lik sz√©lsŇĎs√©gess√©. Az a rendszer lenne nem sz√©lsŇĎs√©gesen liber√°lis, amely a gyeng√©k sz√°m√°ra is k√©sz volna √°llami eszk√∂z√∂kkel megv√©delmezni, √©s tartalommal megt√∂lteni a liber√°lis jogokat. Ez a m√©rs√©kelten liber√°lis berendezked√©s m√°r nem egy alibidemokr√°cia lenne, nem elitkorm√°nyz√°st gyakorl√≥ rejtett oligarchikus uralom, hanem valamennyi polg√°r egyenlŇĎ szabads√°g√°t garant√°l√≥, n√©pszuverenit√°son alapul√≥ demokr√°cia. A szabads√°g motorja csak akkor mŇĪk√∂dhet biztons√°gosan, ha az egyenlŇĎs√©g f√©kberendez√©se is hat√©konyan mŇĪk√∂dik. Amikor megl√≥dul a sz√©lsŇĎs√©ges liberalizmus, akkor r√° kell taposni az egyenlŇĎs√©g f√©kj√©re. Ez pedig √°llami beavatkoz√°st jelent a t√°rsadalom t√∂bbs√©g√©t alkot√≥ h√°tr√°nyos helyzetŇĪek √©rdek√©ben.

Ha nem √©rv√©nyes√ľl a szervezett k√∂zhatalom, a demokratikus √°llam ellenŇĎrzŇĎ √©s korl√°toz√≥ funkci√≥ja, akkor a vagyonosok, hatalmasok egy√©ni szabads√°ga √©s auton√≥mi√°ja ‚ÄĒ az elŇĎnytelen helyzetŇĪek rov√°s√°ra ‚ÄĒ korl√°t n√©lk√ľliv√© v√°lik. MegteremtŇĎdik az √∂nz√©s, a hatalommal val√≥ vissza√©l√©s lehetŇĎs√©ge, azaz a mindenkit megilletŇĎ szabads√°g csup√°n a kiv√©telezett egyeseket megilletŇĎ szabads√°ggal val√≥ vissza√©l√©s szabads√°g√°v√° degener√°l√≥dik. √ćgy v√°lt lehets√©gess√©, hogy napjainkra a p√©nzteremt√©s √©s kamatszab√°lyoz√°s vil√°gszintŇĪ szupermonop√≥lium√°val rendelkezŇĎ kis l√©tsz√°m√ļ embercsoport sz√°m√°ra a szabads√°g a korl√°tlan √©s glob√°lis m√©retŇĪv√© felf√ļv√≥dott nyer√©szked√©s szabadoss√°g√°v√° torzuljon. Ez a helyzet term√©szetesen s√©rti a vagyontalan, p√©nztelen √©s hatalom n√©lk√ľli egy√©nek szabads√°g√°t √©s auton√≥mi√°j√°t, amelyet csak a k√∂zhatalom k√©pes a t√ļlhatalm√ļ egy√©nekkel szemben megv√©deni. Vagyis a komolyan gondolt liberalizmus megk√∂veteln√© a sz√©lsŇĎs√©gesen egyenlŇĎtlen√ľl elosztott vagyoni, t√°rsadalmi √©s gazdas√°gi szabads√°g folyamatos √ļjraeloszt√°s√°t, a liberalizmus sz√©lsŇĎs√©ges v√°ltozat√°nak a megtagad√°s√°t. Ezt azonban csak egy n√©pszuverenit√°s elv√©re fel√©p√ľlt demokratikus √°llam k√©pes megval√≥s√≠tani, amely val√≥ban a szuver√©n polg√°rok megb√≠z√°s√°b√≥l √©s azok szoros ellenŇĎrz√©se alatt tev√©kenykedik.

Term√©szetesen a sz√©lsŇĎs√©ges liber√°lisok is azt vallj√°k, hogy az egy√©ni szabads√°gjogok mindenkit egyform√°n megilletnek. A form√°lis jogok egyenlŇĎ alkalmaz√°sa azonban a kett√©hasadt t√°rsadalom sz√©lsŇĎs√©gesen elt√©rŇĎ helyzetŇĪ tagjaira antiliber√°lis, nem demokratikus. Hiszen tudjuk, hogy akinek van p√©nze, annak van szabads√°ga, akinek nincs p√©nze, annak t√©nylegesen szabads√°ga sincs. Ha teh√°t a sz√©lsŇĎs√©ges liber√°lisok a vagyontalan, p√©nztelen, f√ľggŇĎ helyzetŇĪ polg√°rok jogait nem v√©dik meg az erŇĎsek, vagyonosak korl√°tlanul √©rv√©nyes√ľlŇĎ szabads√°g√°val, egyre n√∂vekvŇĎ t√ļlhatalm√°val szemben, akkor azt is mondj√°k √©s gyakorolj√°k, hogy csak a vagyonos, hatalommal b√≠r√≥ egy√©nek szabads√°gjogai sz√°m√≠tanak. Gyakorlatilag csak ŇĎk a liber√°lis szabads√°gjogok alanyai, a t√∂bbi embert pedig csak n√©vlegesen, l√°tsz√≥lag illetnek meg ezek a jogok, tartalmatlan papirosjogok form√°j√°ban. A liber√°lisok elleneznek minden k√∂z√∂ss√©gi-√°llami beavatkoz√°st a privilegiz√°lt helyzetŇĪ emberek szabads√°gjogaiba. Az √°llam szinte minden √ļjraeloszt√≥, a gyeng√©ket v√©delmezŇĎ szoci√°lis tev√©kenys√©g√©t fel akarj√°k sz√°molni. Egyed√ľl azt az √°llami beavatkoz√°st helyeslik, amely a vagyonosok tulajdon√°t √©s privilegiz√°lt helyzet√©t v√©delmezi a jog√°llam √©s az √°llami erŇĎszak minden eszk√∂z√©vel, a h√°tr√°nyos helyzetŇĪ t√∂bbs√©ggel szemben. A mai Magyarorsz√°gon azt az √°llami beavatkoz√°st is helyeslik a sz√©lsŇĎs√©ges liberalizmus magyar k√©pviselŇĎi, amely korm√°nyzati seg√©dlettel csoportos√≠tja √°t m√°ig tart√≥ folyamatoss√°ggal a k√∂zvagyont egy eleny√©szŇĎ kisebbs√©g tulajdon√°ba.

√Ėsszefoglalva: az elt√ļlzott, √°llami beavatkoz√°st, t√°rsadalmi korl√°toz√°st nem ismerŇĎ liberalizmus sz√ľks√©gszerŇĪen megtagadja √∂nmag√°t, √©s a t√°rsadalom t√∂bbs√©g√©nek szabads√°ga ‚ÄĒ gazdas√°gi √©s t√©nyleges szabads√°gjogai ‚ÄĒ ellen fordul egy privilegiz√°lt kisebbs√©g korl√°tlan gazdagod√°sa √©s cselekv√©si szabads√°ga √©rdek√©ben. A liberalizmus antiliberalizmuss√°, oligarchikus uralomm√°, autokr√°ci√°v√° fajul. Ez√©rt napjaink igazi liber√°lisai azok, akik √ļjra mindenki sz√°m√°ra biztos√≠tani k√≠v√°nj√°k a tartalmas egy√©ni szabads√°gjogokat. Ezeket ma k√∂z√∂ss√©gben gondolkod√≥ nemzetieknek, populist√°knak nevezik. De val√≥j√°ban ŇĎk az igazi szabadelvŇĪek, mert korl√°tozni k√≠v√°nj√°k a p√©nzhatalmat birtokl√≥ elŇĎny√∂s helyzetŇĪek szŇĪk r√©tege szervezett √©s ellenŇĎrzetlen mag√°nhatalm√°t az√©rt, hogy a t√°rsadalom t√∂bbs√©g√©t alkot√≥ h√°tr√°nyos helyzetŇĪ egy√©nek szabads√°gjogai is √©rv√©nyes√ľlhessenek.

A monetarista dogmák fogyatékosságai

Most t√©rj√ľnk r√° a monetarista dogm√°k m√≥dszertani fogyat√©koss√°g√°ra. A sz√©lsŇĎs√©ges liberalizmusra √©p√ľlŇĎ monetarista k√∂zgazd√°szok a k√ľl√∂nb√∂zŇĎ j√∂vedelemeloszt√°si rendszerek kudarcainak alapos elemz√©se, meg√©rt√©se, √©s ennek megfelelŇĎ megold√°sok kidolgoz√°sa helyett absztrakt matematikai formul√°kat kezdtek kieszelni √©s alkalmazni annak kimutat√°s√°ra, hogy a legfŇĎbb t√°rsadalmi bajnak kiki√°ltott infl√°ci√≥t a p√©nzmennyis√©g bŇĎv√ľl√©se okozza. Azaz olyan k√∂r√ľlm√©nyek kialakul√°sa, amikor a p√©nzkibocs√°t√°s √ľteme meghaladja a re√°lgazdas√°gban elŇĎ√°ll√≠tott √°ruk √©s szolg√°ltat√°sok eg√©sz√©nek n√∂veked√©si √ľtem√©t. Az absztrakt matematikai formul√°k r√°h√ļz√°sa a val√≥s√°gos gazdas√°gi √©letre mind t√°rsadalmilag, mind gazdas√°gilag katasztrof√°lis k√∂vetkezm√©nyekkel j√°rt. Az √©rt√©k-elŇĎ√°ll√≠t√≥ re√°lgazdas√°g n√∂veked√©se lelassult, az √°llami bev√©telek cs√∂kkentek, a k√∂lts√©gvet√©si deficitek megnŇĎttek, amelyek azt√°n nagym√©retŇĪ √°llami √©s t√°rsadalmi szintŇĪ elad√≥sod√°st eredm√©nyeztek. Ez az elad√≥sod√°s az√≥ta is m√©rtani haladv√°ny szerint n√∂vekszik a csup√°n idŇĎm√ļl√°shoz √©s nem a gazdas√°gi n√∂veked√©shez k√∂t√∂tt ar√°nytalanul magas kamatl√°bak k√∂vetkezt√©ben. Nemcsak a nomin√°lis, de a t√©nyleges kamatok is jelentŇĎsen emelkedtek. Az elad√≥sod√°s √©s a magas kamatl√°bak k√∂vetkezt√©ben √∂sszeh√ļz√≥dott a re√°lgazdas√°g √©s e zsugorod√°s nyom√°n folyamatosan nŇĎ a munkan√©lk√ľlis√©g. Ma m√°r egyeden hivatalos gazdas√°gi ir√°nyzat sem eml√≠ti a teljes foglalkoztatotts√°g √©s a szil√°rd √°rak egy√ľttes megval√≥s√≠t√°s√°nak k√∂vetelm√©ny√©t √©s lehetŇĎs√©g√©t. Ez komoly t√°rsadalmi konfliktusok vesz√©ly√©t is felid√©zi.

A korl√°toz√°st√≥l mentes szabad kereskedelem, a laissez faire ir√°nyzat ‚ÄĒ √©rv√©nyess√©gi k√∂r√©t t√ļlfesz√≠tve - mindent megold√≥ csodaszer rangj√°ra emelte az Adam Smith √°ltal metaforikusan l√°thatatlan k√©znek elnevezett gazdas√°gi hat√°st. Ez a l√°thatatlan k√©z ‚ÄĒ az invisible hand ‚ÄĒ az egyes egy√©nek cselekv√©seit ir√°ny√≠t√≥ √∂n√©rdek. Ezen elm√©let szerint, ha mindenki √∂nzŇĎ √©rdek√©t k√∂veti, akkor v√©g√ľl is az egy√©ni akaratokt√≥l elt√©rŇĎ, a k√∂zj√≥t szolg√°l√≥ eredm√©ny √°ll elŇĎ, mert mindenki √∂nzŇĎen hasznosat tesz a m√°siknak a viszonz√°s ugyancsak √∂nzŇĎ rem√©ny√©ben. Az√©rt, hogy az √∂n√©rdeknek ez a ‚Äěterm√©szeti t√∂rv√©nye" szabadon mŇĪk√∂dhessen, alak√≠tott√°k ki a laissez faire tant√©tel√©t. E doktr√≠na k√©pviselŇĎi ellenezt√©k az olyan szoci√°lis t√∂rv√©nyeket, amelyek betiltott√°k a gyermekmunk√°t, szab√°lyozt√°k a munkaidŇĎt √©s a munkak√∂r√ľlm√©nyeket. Joggal teszi fel a laissez faire k√©pviselŇĎit b√≠r√°lva a k√©rd√©st Paul Hellyer kanadai k√∂zgazd√°sz √©s politikus, hogy a bankok, vagy a t√°rsadalom √©rdeke-e az, hogy a jelenlegi p√©nz√ľgyi rendszerben az √°llampolg√°rok ad√≥ikkal garant√°lj√°k saj√°t p√©nz√ľket, amelyekkel viszont a bankok tulajdonosai gazd√°lkodnak √©s spekul√°lnak a maguk haszn√°ra.

A p√©nzmonop√≥lium glob√°lis ernyŇĎje

A XIX. sz√°zad v√©g√©n a Rockefellerek, a Mellonok, a Carnegie-k √©s a Morganok egy √©vtized leforg√°sa alatt felfalt√°k versenyt√°rsaikat. Rockefeller ny√≠ltan hirdette, hogy monopolhelyzet kialak√≠t√°s√°val √≥vni k√≠v√°nja mag√°t √©s v√°llalat√°t a ‚Äěrombol√≥ versenytŇĎl." Vajon kinek az √©rdek√©t szolg√°lta a monop√≥liumok √©s monopolhelyzetek ilyen nagyar√°ny√ļ kialakul√°sa? Ezek a monop√≥liumok ragaszkodnak ahhoz, hogy besz√°ll√≠t√≥ik versenyezzenek √°raj√°nlataikkal, mik√∂zben ŇĎk maguk ar√°nytalanul nagy extraprofitot tartalmaz√≥ monopol√°rakat dikt√°lnak. A monopolgazdas√°g l√©trej√∂tte al√°√°sta saj√°t alapj√°t, a laissez faire gazdas√°got, azaz a szabad v√°llalkoz√°son alapul√≥ piacgazdas√°g rendszer√©t. Ezt a piacgazdas√°got m√°r csak √°llami beavatkoz√°ssal lehetett √©s lehet megmenteni. Ha l√©trej√∂nnek a mag√°nmonop√≥liumok, akkor csak a k√∂zhatalom, az √°llam k√©pes f√©ken tartani korl√°tlann√° v√°lt gazdas√°gi hatalmukat vagy √ļgy, hogy feloszlatja ŇĎket, vagy √ļgy, hogy szigor√ļan szab√°lyozza mŇĪk√∂d√©s√ľket. Monopolellenes t√∂rv√©nyhoz√°sra van sz√ľks√©g, mert ekkor m√°r csak √°llami beavatkoz√°ssal lehet az √°llami beavatkoz√°st ellenzŇĎ, annak a tagad√°sak√©nt l√©trej√∂tt szabadv√°llalkoz√°son alapul: laissez faire piacgazdas√°got fenntartani. A monop√≥liumok szervezett mag√°nhatalm√°t csak az √°llam, a szervezett k√∂zhatalom k√©pes kord√°ban tartani, megszab√°lyozni. Azaz a liberalizmust csak √°llami beavatkoz√°ssal lehe: saj√°t elfajul√°s√°t√≥l megmenteni.

Napjainkban ism√©t j√°rv√°nyos m√©reteket √∂lt√∂tt a monop√≥liumok √©s monopolhelyzetek kialakul√°sa. Glob√°lis szinten ugyanis most fejezŇĎdik be a piacgazdas√°gnak monop√≥liumok √©s oligop√≥liumok √°ltal domin√°lt rendszerr√© val√≥ √°talakul√°sa a p√©nzvagyon, a kamatoz√≥ hitelp√©nz √©s a p√©nzpiac univerz√°lis hegem√≥ni√°ja alatt. A t√∂meges v√°llalati egyes√ľl√©sek, beolvad√°sok szisztematikusan al√°√°ss√°k a gazdas√°gi versenyt, a szabad v√°llalkoz√°st. Ezek a monop√≥liumok vil√°gszerte rendszerint olyan sz√©khelyeket v√°lasztanak, ahol nagyr√©szt kib√ļjhatnak az ad√≥z√°s al√≥l. TermelŇĎegys√©geiket oda telep√≠tik, ahol a legolcs√≥bb a munkab√©r, a nyersanyag, az energia, ahol legalacsonyabb az ad√≥ √©s nincsenek, vagy alig vannak k√∂rnyezetv√©delmi elŇĎ√≠r√°sok. Egyes helyeken m√©g kedvezm√©nyekben √©s √°llami t√°mogat√°sban is r√©szes√ľlnek, mint p√©ld√°ul a szovjet birodalomb√≥l kiv√°lt kelet-k√∂z√©p-eur√≥pai √ļj demokr√°ci√°kban.

Joggal k√©rdezhetj√ľk, hogy ezek a szinte j√°rv√°nyos m√©retŇĪv√© v√°lt egyes√ľl√©sek a menedzserek √©s a r√©szv√©nyesek √∂n√∂s √©rdekeit, vagy pedig a lakoss√°g √©s a t√°rsadalom eg√©sz√©nek az √©rdekit szolg√°lj√°k-e? Amikor az egyik v√°llalat k√∂lcs√∂nt vesz fel. akkor val√≥j√°ban felh√≠g√≠tja a forgalomban l√©vŇĎ p√©nz mennyis√©g√©t, mert ezt a p√©nzt a k√∂lcs√∂nad√≥ bank a k√∂lcs√∂n felv√©telekor nagyr√©szt a levegŇĎbŇĎl √°ll√≠tja elŇĎ. Az √≠gy elŇĎvar√°zsolt bankk√∂lcs√∂n ut√°n fizetendŇĎ kamat viszont levonhat√≥ az ad√≥b√≥l. Ez cs√∂kkenti az √°llamh√°ztart√°s k√∂zc√©lokat szolg√°l√≥ bev√©teleit. Ily m√≥don az egyszerŇĪ ad√≥fizetŇĎ√© lehet az az ‚ÄěelŇĎjog", hogy p√©nz√©vel t√°mogathatja a nagyban spekul√°l√≥ √©s csillag√°szati j√∂vedelmet zsebre v√°g√≥ keveseket, akik ez√©rt a j√∂vedelm√ľk√©n semmilyen t√©nyleges √©rt√©ket nem √°ll√≠tottak elŇĎ a t√°rsadalom sz√°m√°ra. A gazdas√°gt√∂rt√©net tanuls√°ga szerint az √°llami szab√°lyoz√°st √©s a monop√≥liumok korl√°toz√°s√°t n√©lk√ľl√∂zŇĎ, azaz a csak r√©sz√ľkre fenntartott laisseze faire nem egy√©b, mint enged√©lyezett lop√°s. A j√≥zan megfontol√°s olyan szab√°lyokat ig√©nyelne, amelyek lehetŇĎv√© tenn√©k a fair play, az √ľzleti tisztess√©g k√∂telezŇĎ √©rv√©nyes√≠t√©s√©t.

Az amerikai politikai rendszer p√©ld√°ul √∂sszes fogyat√©koss√°g√°val egy√ľtt egyelŇĎre m√©g a s√ļlyok-ellens√ļlyok √©s k√∂lcs√∂n√∂s ellenŇĎrz√©sek mechanizmus√°ra √©p√ľl. Ez az egyens√ļlyoz√≥-ellenŇĎrzŇĎ rendszer azonban a gazdas√°gi szf√©r√°ban sem n√©lk√ľl√∂zhetŇĎ. John Stuart Mills figyelmeztet√©se, hogy az egyes egy√©nek √©s csoportok √©rdekei ott √©rnek v√©get, ahol m√°s egy√©nek √©s csoportok √©rdekei kezdŇĎdnek, ann√°l ink√°bb idŇĎszerŇĪ, mivel az erŇĎs egy√©nek √©s csoportok t√ļlhatalma manaps√°g egyre jobban akad√°lyozza a gyenge helyzetŇĪ egy√©neket √©s csoportokat jogaik √©rv√©nyes√≠t√©s√©ben. Csak az √°llami szab√°lyoz√°s, a szervezett k√∂zhatalom k√©pes az ŇĎ jogaikat megv√©delmezni a szervezett mag√°nhatalom t√ļlkap√°saival szemben.

Itt c√©lszerŇĪ visszat√©rni arra, hogy a szovjet birodalomb√≥l kiker√ľlve milyen gazdas√°gi √©s t√°rsadalmi rendszerbe cs√∂ppent a magyar t√°rsadalom. A kommunista parancsgazd√°lkod√°s k√∂zponti tervutas√≠t√°sos rendszer√©vel olyan √°llamkapitalizmusnak volt tekinthetŇĎ, ahol a p√°rt√°llami b√ľrokr√°cia teljes monopolhatalommal rendelkezett a gazdas√°g eg√©sze felett. Ez a rendszer, amely a laissez faire kapitalizmus, azaz a monopolkorszak elŇĎtti, szabad v√°llalkoz√°son alapul√≥ piacgazd√°lkod√°s alternat√≠v√°jak√©nt j√∂tt l√©tre, kudarcot vallott, mert d√∂nt√©shoz√≥ ir√°ny√≠t√≥ szervezete t√ļlzottan centraliz√°lt volt. A d√∂nt√©s t√ļl lass√ļ, a szakmai hozz√°√©rt√©s pedig korl√°tozott volt, √©s a szem√©lyes √©rdekeken alapul√≥ felelŇĎss√©g alig volt jelen. Ahogyan helytelen volt a tervgazd√°lkod√°s √©s a szocializmus azonos√≠t√°sa, ugyan√ļgy helytelen a piacgazd√°lkod√°s √©s a kapitalizmus √∂sszekever√©se. A p√©nzvagyon monopolrendszer√©ben, a kapitalizmusban csak egy korcs piac l√©tezhet, mert csak olyan term√©kek √©s szolg√°ltat√°sok elŇĎ√°ll√≠t√°s√°ra ker√ľlhet sor, amelyek kamat √©s profit form√°j√°ban a p√©nztulajdonosok √°ltal elŇĎ√≠rt m√©rt√©kŇĪ nyeres√©get biztos√≠tanak a befektetett tŇĎke sz√°m√°ra.

Magyarorsz√°gon sem a szabadv√°llalkoz√°son alapul√≥ piacgazd√°lkod√°s (szoci√°lis piacgazd√°lkod√°s) v√°ltotta fel a parancsgazd√°lkod√°s bukott rendszer√©t, ahogyan azt rem√©lt√ľk, hanem a p√©nzpiac hegem√≥ni√°j√°nak al√°rendelt, monop√≥liumok √©s monopolhelyzetek √°ltal domin√°lt, igen kev√©s mozg√°st√©rrel rendelkezŇĎ cs√∂kev√©nyes piacgazd√°lkod√°s. Sur√°nyi Gy√∂rgy, a Nemzeti Bank kor√°bbi eln√∂ke 1997 m√°rcius√°ban mag√°ntulajdonon √©s p√©nz√ľgyi koordin√°ci√≥n alapul√≥ versenyrendszerk√©nt hat√°rozta meg a jelenlegi magyar gazdas√°gi rendszert. Szavaiban a kulcskifejez√©s a p√©nz√ľgyi koordin√°ci√≥, amely a p√©nzpiaci diktat√ļra enyh√≠tŇĎ, sz√©p√≠tgetŇĎ kifejez√©se. A p√©nzpiaci koordin√°ci√≥ ugyanis a hitelp√©nzteremt√©s, a kamat- √©s √°rfolyamszab√°lyoz√°s szupermonop√≥lium√°n alapszik. A mai vil√°ggazdas√°gban ez a minden egy√©b gazdas√°gi t√©nyezŇĎt meghat√°roz√≥ √©s befoly√°sol√≥ glob√°lis m√©retŇĪ szupermonop√≥lium a legfŇĎbb gazdas√°gi hatalom, mert hegem√≥ni√°j√°t a gazdas√°g minden szereplŇĎj√©re kiterjeszti, a re√°lgazdas√°got ural√≥ multinacion√°lis vil√°gc√©geket, transznacion√°lis monop√≥liumokat √©s oligop√≥liumokat is bele√©rtve.

A jelenlengi gazdas√°gi rendszer teh√°t a fundemantalista liberalizmus monetarista gazdas√°gi kurzus√°nak a k√∂vetkezm√©nye, amely azt sz√≠nleli, hogy szabad v√°llalkoz√°son alapul√≥ piacgazdas√°gi rendszer, nem pedig egy olyan p√©nzpiaci diktat√ļra, amelyben a p√©nzteremt√©s √©s kamatszab√°lyoz√°s szupermonop√≥liuma a domin√°ns t√©nyezŇĎ, s amelynek teljesen al√° van rendelve az √°rutermelŇĎ re√°lgazdas√°g. Ha teh√°t a sz√©lsŇĎs√©ges monetarizmus a bajok fŇĎ oka, akkor mik√©nt lehetne √©s kellene v√©grehajtani egy olyan gazdas√°gi reformot, amely megszabad√≠thatna minket ettŇĎl a Soros Gy√∂rgv √°ltal is t√©veszm√©nek minŇĎs√≠tett eszmerendszertŇĎl √©s gazdas√°gi egyeduralm√°t√≥l? Olyan komplex gazdas√°gi megk√∂zel√≠t√©sre van sz√ľks√©g, amely ism√©t az embert, a t√°rsadalmat, az emberi √©let lehetŇĎs√©g√©nek az optim√°lis kibontakoztat√°s√°t √°ll√≠tan√° a k√∂zpontba, amik√©nt az a szabad v√°llalkoz√°son alapul√≥ piaci rendszerben, ha nem is t√∂k√©letesen, de m√©gis megval√≥sult Olyan gazdas√°gpolitik√°ra √©s azt megval√≥s√≠t√≥ szab√°lyoz√°sra √©s int√©zm√©nyrendszerre van sz√ľks√©g, amely √ļjra az √©rt√©k-elŇĎ√°ll√≠t√≥ re√°lgazdas√°got fejleszten√©, szemben a jelenlegi helyzettel, amelyben az √©rt√©ket elŇĎ nem √°ll√≠t√≥, spekul√°ci√≥s p√©nztŇĎk√©nek van korl√°tlan mozg√°stere. Ma m√°r a p√©nzteremt√©s √©s kamatszab√°lyoz√°s fontos k√∂z√ľgye n√©h√°ny p√©nzember mag√°n√ľgy√©v√© v√°lt, a k√∂z teljes kiz√°r√°s√°val. Ezt a m√©rhetetlen hatalmat z√°rt ajt√≥k m√∂g√∂tt, titokban hozott d√∂nt√©seikkel gyakorolj√°k, amely felett m√°r szinte nincs semmilyen demokratikus kontroll.

A kamatmentes állami pénzteremtés

Az emberk√∂zpont√ļ gazdas√°g teh√°t elsŇĎsorban egy √°tfog√≥ monet√°ris reform megval√≥s√≠t√°s√°t ig√©nyli. MindenekelŇĎtt meg kell v√°ltoztatni a p√©nzteremt√©s jelenlegi m√≥dj√°t, √©s cs√∂kkenteni kell a hitel vagy ad√≥ss√°g szerep√©t a p√©nzteremt√©sben. T√∂bb mint k√©t √©vsz√°zad √≥ta ugyanis csaknem minden √ļj p√©nz ad√≥ss√°gk√©nt, illetve hitelk√©nt ker√ľl a gazdas√°gi √©letbe. A norm√°lis p√©nztŇĎl elt√©rŇĎen az ilyen hitelp√©nzre kamatot kell fizetni, amely √°lland√≥an n√∂veli az elad√≥sod√°st. √Āt kell t√©rni a kamatmentes √°llami p√©nzteremt√©s √©s finansz√≠roz√°s rendszer√©re. Ha az √°llam ki tud bocs√°tani √°llamk√∂tv√©nyeket, amelyeknek a gazdas√°gi tev√©kenys√©g √©s az ad√≥ a fedezete, akkor p√©nzt is kibocs√°that ugyanilyen fedezettel. A k√ľl√∂nbs√©g azonban igen nagy. Az √°llamk√∂tv√©nyek ut√°n tetemes kamatot kell fizetni a kincst√°rnak, az √°llam √°ltal teremtett p√©nz viszont kamatmentes. Az amerikai jegybank szerep√©t bet√∂ltŇĎ mag√°ntulajdonban l√©vŇĎ p√©nzkartell a Federal Reserve System, a FED, ha √ļgy d√∂nt, hogy megn√∂veli a p√©nz mennyis√©g√©t, akkor v√°s√°rol ‚ÄĒ mondjuk ‚ÄĒ 1 milli√°rd doll√°r√©rt √°llamk√∂tv√©nyt. Ezt egy fikt√≠v csekkel fizeti ki, amelynek nincs p√©nzfedezete. Az amerikai √°llamkincst√°r azonban elfogadja mint k√©szp√©nzt, √©s kamatot fizet √©rte. Ezt a p√©nzt angol kifejez√©ssel ‚Äěhigh-powered money"-nak, azaz nagy erejŇĪ p√©nznek nevezik. Az√©rt ‚Äěnagy erejŇĪ" ez a jegybanki p√©nz, mert a kereskedelmi bankrendszerben ez k√©pezi a banki let√©tek alapj√°t ‚ÄĒ erre utal a tartal√©kot jelentŇĎ reserve sz√≥ haszn√°lata ‚ÄĒ, amely tartal√©kra t√°maszkodva azt√°n megteremtik a kik√∂lcs√∂nz√©sre ker√ľlŇĎ, de csak a k√∂lcs√∂nfelv√©tel pillanat√°ban megsz√ľletŇĎ fikt√≠v hitelp√©nzt. T√∂bb mint 200 √©vvel ezelŇĎtt, a mint√°ul szolg√°l√≥ Bank of England megsz√ľlet√©se idej√©n, a bankok m√©g csak a k√©tszeres√©t adhatt√°k k√∂lcs√∂n, mint amivel rendelkeztek Ma m√°r az √°tlag az, hogy minden egyes tartal√©k doll√°rra t√°maszkodva 20-t√≥l 30 doll√°rig terjedŇĎ m√©rt√©kben teremtenek √©s k√∂lcs√∂n√∂znek ki fikt√≠v p√©nzt a bankok √©s szednek ut√°na kamatot. A kamat fedezet√©re szolg√°l√≥ p√©nzmennyis√©get azonban nem teremtik meg. Ezzel ciklikusan p√©nzszŇĪk√©t √©s recesszi√≥t okoznak.

Ez a rendszer ma m√°r nemzetk√∂zi standardd√° v√°lt. (Nem az√©rt, mert olyan j√≥ √©s hat√©kony, hanem az√©rt, mert a nemzetk√∂zi p√©nz√ľgyi k√∂z√∂ss√©g oligarch√°i el√©g erŇĎsek voltak, hogy a vil√°gra k√©nyszer√≠ts√©k ezt a kiz√°r√≥lag az ŇĎ √©rdekeiknek kedvezŇĎ rendszert. Ez sajnos napjaink tudom√°nyos vit√°ira is √©rv√©nyes. Nem az √©rvek igazs√°gtartalma szabja meg elfogad√°sukat vagy elvet√©s√ľket, hanem az, hogy k√©pviselŇĎik m√∂g√∂tt ott √°ll-e a p√©nzhatalom vagy sem.) A korm√°nyok √©s a k√∂zponti bankok a jelenleg forgalomban l√©vŇĎ p√©nzmennyis√©gnek csak mintegy a 8 sz√°zal√©k√°t bocs√°tj√°k ki, a p√©nz 92 sz√°zal√©k√°t a p√©nzkre√°l√°sra felhatalmazott mag√°nbankok teremtik meg.

A bankok levegŇĎbŇĎl elŇĎ√°ll√≠tott fikt√≠v p√©nz√ľk√©rt azonban nemcsak kamatot k√©rnek, hanem k√∂lcs√∂nbiztos√≠t√©kokat, rendszerint jelz√°logjogot is. Ez ut√≥bbi b√°rmi lehet, ha nem fizet√©s eset√©n √©rt√©kes√≠thetŇĎ √©s a bank kiel√©g√≠theti belŇĎle k√∂vetel√©s√©t. Bank kre√°lta mesters√©ges p√©nzszŇĪk√©vel √©s a nyom√°ban j√°r√≥ recesszi√≥val √≠gy lehet nem val√≥di p√©nz√©rt val√≥di √©rt√©ket jelentŇĎ fizikai tulajdonra szert tenni. Mivel a hitelp√©nz megteremt√©sekor a kamatot nem teremtik meg, a p√©nzszŇĪke bek√∂vetkez√©se elŇĎre van programozva. A bankok maguk dikt√°lj√°k a k√∂lcs√∂nfelv√©tel felt√©teleit. Ha a kapott biztos√≠t√©k √©rt√©ke cs√∂kken, akkor gyakran felmondj√°k a hitelt √©s k√∂vetelik fikt√≠v p√©nz√ľk val√≥di p√©nzzel t√∂rt√©nŇĎ azonnali visszafizet√©s√©t. Ha ezek a kereskedelmi bankok k√ľl√∂nb√∂zŇĎ √°llamoknak ny√ļjtanak k√∂lcs√∂nt, akkor azt v√©grehajt√≥ √ļtj√°n term√©szetesen nem tudj√°k behajtani. Helyette az ad√≥s orsz√°ggal szemben tulajdonosk√©nt kezdenek viselkedni, √©s dikt√°lni kezdik a v√°lasztott politikusoknak, hogy azok hogyan ir√°ny√≠ts√°k orsz√°gukat. Mivel a priv√°t tulajdonban √°ll√≥ bankrendszer √©s k√∂zponti int√©zm√©nye, az auton√≥m jegybank a p√©nzteremt√©s monop√≥lium√°val b√°rmikor vissza√©lhet, ez√©rt rendk√≠v√ľl fontos ennek a monopolhatalomnak a szoros, demokratikus ellenŇĎrz√©s al√° v√©tele. Pl. az amszterdami √ļn. ‚ÄěMaastricht 2" tan√°cskoz√°st megelŇĎzŇĎen fontos k√©rd√©ss√© v√°lt, hogy az Eur√≥pai Uni√≥ csaknem abszol√ļt f√ľggetlens√©get √©lvezŇĎ k√∂z√∂s jegybankja, az Eur√≥pai K√∂zponti Bank f√∂l√© ellenŇĎrzŇĎ szervk√©nt egy demokratikusan megv√°lasztott k√∂z√∂s gazdas√°gi korm√°nyzatot helyezzenek, amely √©rv√©nyt szerez a k√∂lts√©gvet√©si fegyelem, a takar√©koss√°g √©s a valutastabilit√°s mellett a k√∂z√∂s gazdas√°gfejleszt√©si √©s foglalkoztat√°si politik√°nak is. Az volt az elgondol√°s, hogy az egys√©ges p√©nznek az elŇĎzŇĎleg l√©trej√∂tt politikai uni√≥ gazdas√°gi kifejezŇĎd√©s√©nek kell lennie.

Az egys√©ges p√©nz, az eur√≥ √ļgy sz√ľntette meg az egyes tagorsz√°gok gazdas√°gi szuverenit√°s√°t, hogy az √°tker√ľlt egy demokratikusan nem ellenŇĎrz√∂tt √©s nem is befoly√°solhat√≥ nemzetek feletti int√©zm√©nyhez. A p√©nzkibocs√°t√°s √©s kamatszab√°lyoz√°s monop√≥lium√°val rendelkezŇĎ Eur√≥pai K√∂zponti Bankra vonatkoz√≥ minden elŇĎ√≠r√°st csak az EU valamennyi tagj√°nak egyet√©rt√©s√©vel lehet m√≥dos√≠tani. Ez val√≥j√°ban √©rinthetetlenn√© tette ezt az int√©zm√©nyt, amely int√©zked√©seivel a korm√°nyok√©n√°l is nagyobb hatalommal rendelkezik az ad√≥z√°s, a k√∂lts√©gvet√©s, a gazdas√°gi n√∂veked√©s, a munkahelyteremt√©s √©s a szoci√°lis gondoskod√°s k√©rd√©seiben.

Ma m√°r t√©ny, hogy a frankfurti Eur√≥pai K√∂zponti Bank, az ECB az Eur√≥pai Uni√≥ t√©nyleges korm√°ny√°v√° v√°lt, amely ellenŇĎrz√©s n√©lk√ľl, szuver√©n m√≥don d√∂nt a monet√°ris k√©rd√©sekben, √©s t√©nylegesen ir√°ny√≠tja a n√°la l√©vŇĎ p√©nz- √©s hitelmonop√≥lium seg√≠ts√©g√©vel az uni√≥ eg√©sz gazdas√°gi tev√©kenys√©g√©t. Az ECB dikt√°tori hatalommal tr√≥nol az orsz√°gok √©s n√©pek felett, √©s d√∂nt√©sei√©rt nem lehet elsz√°moltatni sem Br√ľsszelben, sem Strasbourgban, sem az egyes tag√°llamok fŇĎv√°rosaiban. Ez nem m√°s, mint a nemzetk√∂zi p√©nzoligarchia autokratikus korm√°nyzati int√©zm√©nyrendszer√©nek a bevezet√©se, azaz egy t√∂rt√©nelmi visszal√©p√©s a n√©pszuverenit√°son alapul√≥ demokr√°ci√°t√≥l az oligarchikus, alibidemokr√°cia ir√°ny√°ba.

√Črdemes utalni a lezajlott vit√°kra. A jobboldali p√°rtok elismert√©k a re√°lgazdas√°g n√∂vel√©s√©nek, a munkahelyteremt√©snek a fontoss√°g√°t, de ezekre az alapvetŇĎ √©s kritikuss√° v√°lt probl√©m√°kra csak konkr√©t nemzeti megold√°sokat, nem pedig uni√≥s szintŇĪ k√∂telezŇĎ √©s egys√©ges l√©p√©seket tartottak lehets√©gesnek √©s elfogadhat√≥nak. Az alkudoz√°sok idej√©n Nagy-Britanni√°ban √©s Franciaorsz√°gban hatalomra ker√ľlt baloldali p√°rtok ‚ÄĒ noha szalonszoci√°ldemokrata, azaz a nemzetk√∂zi p√©nz√ľgyi k√∂z√∂ss√©get kiszolg√°l√≥ p√°rtoknak tekinthetŇĎk ‚ÄĒ m√©gis kezdem√©nyezt√©k egy olyan uni√≥s gazdas√°gi korm√°nyzat beiktat√°s√°t a ‚ÄěMaastricht 2" meg√°llapod√°sba, amely demokratikus ellens√ļly√°t k√©pezhetn√© a gyakorlatilag teljesen f√ľggetlenn√© tett uni√≥s k√∂zponti banknak.

L√©trej√∂tt√ľk √≥ta a k√∂zponti jegybankok arra hivatkozva ig√©nylik a teljes f√ľggetlens√©get, hogy csak √≠gy lehet lek√ľzdeni a fŇĎellens√©gnek kiki√°ltott infl√°ci√≥t. Ha megn√©zz√ľk a gazdas√°gt√∂rt√©net t√©nyeit, akkor azt l√°tjuk, hogy az infl√°ci√≥ akkor kezdett jelentŇĎsen n√∂vekedni, amikor a k√∂zponti bankok √°tvett√©k a p√©nzrendszer ir√°ny√≠t√°s√°t. Az infl√°ci√≥ k√©t legfŇĎbb oka egyr√©szt a re√°lgazdas√°g t√©nyleges n√∂veked√©s√©tŇĎl elszak√≠tott, ann√°l l√©nyegesen magasabb kamat, m√°sr√©szt a termel√©kenys√©g fokoz√≥d√°si √ľtem√©t meghalad√≥ munkab√©r-n√∂veked√©s. E k√©t k√∂r√ľlm√©nybŇĎl az is k√∂vetkezik, hogy az infl√°ci√≥t nem lehet csup√°n monetarista ‚ÄĒ gazdas√°gi megszor√≠t√≥ ‚ÄĒ int√©zked√©sekkel megf√©kezni. A p√©nzkibocs√°t√°st √©s kamatszab√°lyoz√°st a fizikai √©rt√©kek √©s a szolg√°ltat√°sok elŇĎ√°ll√≠t√°s√°nak a n√∂veked√©s√©hez kell kapcsolni. Ehhez pedig k√∂zir√°ny√≠t√°s al√° kell helyezni a jegybankokat fel kell sz√°molni a p√©nzkibocs√°t√°s √©s kamatszab√°lyoz√°s mag√°nmonop√≥lium√°t. Ugyanakkor int√©zm√©nyes√≠tett t√°rsadalmi egyeztet√©ssel el kell √©rni, hogy a munkab√©rek se n√∂vekedjenek a re√°lgazdas√°g n√∂veked√©s√©n√©l nagyobb ar√°nyban. Ha ez a k√©t l√©p√©s megt√∂rt√©nik, akkor helyre√°ll az egyens√ļly √©s √ļgy szŇĪnhet meg az infl√°ci√≥, hogy nem cs√∂kkent, hanem nŇĎtt a munkahelyek sz√°ma.

Ha viszont a restrikci√≥t √©s az egyoldal√ļ monetarizmust erŇĎltetj√ľk, akkor csak sok milli√≥ munkahely felsz√°mol√°s√°val √©rhetŇĎ el az infl√°ci√≥ megf√©kez√©se. A jegybankok monetarista megszor√≠t√°sai k√∂vetkezt√©ben kisemberek milli√≥i vesz√≠tett√©k el f√∂ldjeiket, h√°zaikat, csal√°di v√°llalataikat. Ez a t√©nyleges √©rt√©k mind a bankokhoz √©s azok tulajdonosaihoz v√°ndorolt √©s v√°ndorol. EgyidejŇĪleg a magas kamatl√°bak k√∂vetkezm√©nyek√©nt az √°llamok √©s a t√°rsadalom eg√©sz√©nek az elad√≥sod√°sa is exponenci√°lisan n√∂vekedett. Ha nem t√∂rt√©nik meg a monetarizmus t√©veszm√©j√©nek a felad√°sa, figyelmeztetett m√©g Soros Gy√∂rgy is, akkor egyed√ľl az ad√≥ss√°gt√∂meg maga al√° temetheti a vil√°g jelenlegi p√©nz√ľgyi rendszer√©t.

A legfejlettebb ipari orsz√°gok, a G-7-tek de facto mag√°nellenŇĎrz√©s alatt √°ll√≥ jegybankjai azonban nemcsak a p√©nzrendszert √°st√°k al√° monetarista-restrikci√≥s kurzusukkal, hanem a k√∂zv√©lem√©ny bizalm√°t is megrend√≠tett√©k a fenn√°ll√≥ politikai int√©zm√©nyekben √©s a politikusokban. A k√∂zponti bankok matematikai formul√°kat k√∂vetve lehetetlenn√© tett√©k a re√°lgazdas√°g n√∂veked√©s√©t, munkahelyek teremt√©s√©t, amit viszont a politikusok meg√≠g√©rtek v√°laszt√≥iknak A jegybankok vezetŇĎi t√©nylegesen hatalmasabbak, mint az eln√∂k√∂k vagy korm√°nyfŇĎk a gazdas√°gi helyzet, a munkahelyteremt√©s √©s a j√∂vedelmek vonatkoz√°s√°ban. Ma m√°r az Egyes√ľlt √Āllamokban sem √©rv√©nyes Lincoln meghat√°roz√°sa, hogy ott a n√©p korm√°nyoz, a n√©p √°ltal, a n√©p√©rt. Pontosabb, ha azt mondjuk, hogy a bankok √©s korpor√°ci√≥k korm√°nya int√©zi az √ľgyeket, a bankok √©s korpor√°ci√≥k √°ltal t√ļlnyom√≥r√©szt a bankok √©s korpor√°ci√≥k priv√°t √©rdek√©nek megfelelŇĎen. A k√∂z√©rdek szolg√°lata m√°r csak alig √©rz√©kelhetŇĎ nyomokban van jelen.

Emberk√∂zpont√ļ reformokra van szŇĪks√©g

A gazdas√°gi n√∂veked√©s beind√≠t√°s√°ra √©s a munkan√©lk√ľlis√©g felsz√°mol√°s√°ra, valamint a n√©pszuverenit√°s vissza√°ll√≠t√°s√°ra a k√∂vetkezŇĎ vil√°gszintŇĪ reformokra van sz√ľks√©g:

ElŇĎsz√∂r: A priv√°t bankok ne teremthessenek hitelp√©nzt k√ľlf√∂ldi korm√°nyoknak val√≥ kik√∂lcs√∂nz√©sre. Helyette a re√°lgazdas√°gban mŇĪk√∂dŇĎ √©rt√©k-elŇĎ√°ll√≠t√≥ v√°llalkoz√≥knak adjanak k√∂lcs√∂n√∂ket alacsony kamatra.

M√°sodszor: Ne adhassanak a bankok k√∂lcs√∂nt r√©szv√©nyek v√°s√°rl√°s√°ra, hogy felnyomva azok √°r√°t a spekul√°nsok nyomban tov√°bbadhass√°k ŇĎket. A k√∂lcs√∂n kamat√°t azt√°n levonj√°k az ad√≥b√≥l. Ez a spekul√°ci√≥ n√∂veli a p√©nzmennyis√©get, infl√°ci√≥s hat√°s√ļ √©s ugyanakkor semmilyen √ļj √©rt√©ket nem √°ll√≠t elŇĎ.

Harmadszor: Korl√°tozni kell a k√∂tv√©nyekkel, de k√ľl√∂n√∂sen a derivat√≠v√°kkal val√≥ g√°tl√°stalan spekul√°ci√≥t, mert √∂sszeoml√°ssal fenyegetik a m√©rhetetlen√ľl felf√ļv√≥dott p√©nzpiacot. Ha a bankok ‚ÄĒ m√°s p√©nzpiaci szereplŇĎkkel egy√ľtt ‚ÄĒ nem akarnak felhagyni ezzel a szerencsej√°t√©kos magatart√°ssal, akkor teljesen meg kell vonni tŇĎl√ľk a p√©nzteremt√©s privil√©gium√°t, √©s arra kell korl√°tozni a bankokat, hogy csak azzal a p√©nzzel gazd√°lkodjanak, amelyet a bet√©teseik r√°juk b√≠ztak √©s √©ljenek meg az ez√©rt a tev√©kenys√©g√ľk√©rt kapott d√≠jakb√≥l

Negyedszer: James Tobin Nobel-d√≠jas k√∂zgazd√°sz javaslat√°t megval√≥s√≠tva meg kell ad√≥ztatni a valutaspekul√°nsok tranzakci√≥it. Ma naponta t√∂bb ezer milli√°rd doll√°r √©rt√©kben t√∂rt√©nnek √°tutal√°sok √©s ebbŇĎl egy sz√°zal√©kn√°l kevesebb sz√ľks√©ges az √°rumozg√°sok √©s kereskedelmi √ľgyletek finasz√≠roz√°s√°hoz. Egy f√©lsz√°zal√©kos ad√≥ m√°r hat√©konyan korl√°tozn√° a f√©kevesztett spekul√°ci√≥t. Ez az√©rt is fontos, mert a p√©nzpiac √∂sszeoml√°s√°nak a k√∂lts√©geit v√©gsŇĎ soron az ad√≥fizetŇĎknek kell majd kifizetni√ľk, ahogyan ez eddig is volt.

√Ėt√∂dsz√∂r: A k√∂zponti jegybankoknak nem az auton√≥mi√°j√°t, hanem az √°llami ellenŇĎrz√©s√©t kell fokozni. Titkos√≠t√°s helyett √°ttekinthetŇĎv√© kell tenni mŇĪk√∂d√©s√ľket, legfontosabb int√©zked√©seiket, d√∂nt√©seiket pedig nyilv√°noss√°gra kell hozni, mivel azok az eg√©sz lakoss√°g alapvetŇĎ √©rdekeit √©rintik, teh√°t fontos k√∂z√ľgyet k√©peznek.

V√©g√ľl hatodszor, de elsŇĎk√©nt is lehetett volna eml√≠teni: radik√°lisan cs√∂kkenteni kell a kamatokat A bankban elhelyezett p√©nznek kevesebbet kell j√∂vedelmeznie, mint annak, amelyet befektetnek a termelŇĎ gazdas√°gba, √©s √©rt√©ket √°ll√≠t elŇĎ. Csak √≠gy lehet arra k√©nyszer√≠teni a p√©nztulajdonosokat, hogy improdukt√≠v spekul√°ci√≥ helyett √©rt√©ket √°ll√≠tsanak elŇĎ tŇĎk√©j√ľkkel a re√°lgazdas√°gban.
Az√©rt van sz√ľks√©g ezekre a p√©nz√ľgyi reformokra, mert a jelenlegi fin√°nckapitalizmus probl√©m√°i p√©nzrendszer√©ben gy√∂kereznek. A p√©nz szupermonop√≥lium√°nak ebben a rendj√©ben k√©t kiegyens√ļlyozatlans√°got okoz√≥ t√©nyezŇĎ is hat. Az egyik a forgalomban l√©vŇĎ p√©nzmennyis√©g t√ļlzott n√∂veked√©se, amely infl√°ci√≥t gerjeszt, a m√°sik pedig az √©rt√©kpap√≠rokb√≥l, hitelekbŇĎl √©s p√©nzk√∂vetel√©sekbŇĎl √°ll√≥ p√©nzvagyon ar√°nytalan nagys√°ga, amely egyr√©szt n√∂vekvŇĎ elad√≥sod√°sra k√©nyszer√≠t, m√°sr√©szt kierŇĎszakolja a sz√ľks√©gtelen m√©rt√©kŇĪ gazdas√°gi n√∂veked√©st. A p√©nzvagyon v√≠zfejszerŇĪ r√°kos n√∂veked√©se csak a p√©nzmennyis√©g szigor√ļ √°llami ellenŇĎrz√©s√©vel lehets√©ges. En√©lk√ľl ez a rendszer matematikai t√∂rv√©nyszerŇĪs√©gek miatt √∂sszeoml√°sra van √≠t√©lve, mivel az exponenci√°lisan n√∂vekvŇĎ, de √∂nmag√°ban √©rt√©ktelen p√©nzvagyon kamat form√°j√°ban elsz√≠vja a l√©nyegesen kisebb m√©rt√©kŇĪ gazdas√°gi n√∂veked√©s eredm√©ny√©t. Csak a p√©nz- √©s hitel√°raml√°s √°llami szavatol√°s√°val lehet el√©rni, hogy feleslegess√© v√°ljon az infl√°ci√≥, azaz azok megb√ľntet√©se, akik visszatartj√°k p√©nz√ľket a re√°lgazdas√°gt√≥l, m√°sr√©szt feleslegess√© v√°ljon a kamat, azaz azok megjutalmaz√°sa, akik p√©nz√ľket m√°sok rendelkez√©s√©re bocs√°tj√°k.

E c√©lok el√©r√©se √©rdek√©ben elŇĎsz√∂r fel kell oldani azt az ellentmond√°st, hogy a p√©nz egyr√©szt a gazdas√°g eg√©sz√©nek a mŇĪk√∂d√©s√©t szolg√°l√≥ k√∂zszolg√°ltat√°s, m√°sr√©szt pedig a k√∂z ellenŇĎrz√©se al√≥l kivont mag√°ntulajdon. M√°sodik feladat a p√©nz csereeszk√∂z √©s √©rt√©kŇĎrzŇĎ-felhalmoz√≥ funkci√≥j√°nak √∂sszhangba hoz√°sa. A harmadik feladat pedig megold√°st tal√°lni arra az ellentmond√°sra, hogy a p√©nz egyszerre szolg√°l a kereslet √©rv√©nyes√≠t√©s√©re √©s a hitelny√ļjt√°sra. Az elsŇĎ √©s a harmadik ellentmond√°s akad√°lyozza jelenleg a p√©nzmennyis√©g megfelelŇĎ √°ramoltat√°s√°t √©s ez√°ltal az infl√°ci√≥ lek√ľzd√©s√©t. Az elsŇĎ √©s a m√°sodik ellentmond√°s pedig akad√°lyozza a kamatok megfelelŇĎ cs√∂kkent√©s√©t. Ha nem siker√ľl cs√∂kkenteni a jelenlegi kamatszintet, akkor nemcsak fennmarad a p√©nzvagyon √©s az elad√≥sod√°s n√∂veked√©s√©nek m√°r kialakult √ľteme, √©s ennek k√∂vetkezt√©ben a t√°rsadalmi √∂sszterm√©k igazs√°gtalan eloszt√°sa, hanem m√©g fokoz√≥dik is. Ennek a kiegyens√ļlyozatlan fejlŇĎd√©snek pedig m√°r √©rezhetŇĎek a k√∂vetkezm√©nyei: √©lesebb√© √©s gyakoribb√° v√°lnak a szoci√°lis √©s gazdas√°gi konfliktusok, szaporodnak az √∂kol√≥giai zavarok √©s egy √°ltal√°nos v√°ls√°g jelei mutatkoznak.

Ezek a v√°ls√°gjelek √≠gy foglalhat√≥ak √∂ssze: A gazdas√°gi √©let monet√°ris szektor√°ban t√ļl nagyok az ingadoz√°sok. A p√©nztŇĎke n√∂vekvŇĎ kamathozamai r√©v√©n √°lland√≥an nŇĎ a p√©nzvagyon, amelynek az ig√©nyei egyre nagyobbak a re√°lgazdas√°ggal szemben. E vagyon birtokosai √©vrŇĎl √©vre nagyobb szeletet has√≠tanak ki maguknak a gazdas√°gi √∂sszterm√©kbŇĎl, √©s emiatt folyamatosan zsugorodik az a r√©sz, amely az √©rt√©k-elŇĎ√°ll√≠t√≥ termelŇĎk sz√°m√°ra fogyaszt√°sra √©s √ļjratermel√©sre rendelkez√©sre √°ll. Az elad√≥sod√°s fokoz√≥d√°s√°val ar√°nyosan cs√∂kken a v√°llalkoz√≥k √©s a munkav√°llal√≥k j√∂vedelme. Ennek k√∂vetkezt√©ben kisebb a kereslet √©s elmaradnak a beruh√°z√°sok, t√∂megess√© v√°lnak a csŇĎd√∂k √©s rekordm√©retŇĪre nŇĎ a munkan√©lk√ľlis√©g. A r√∂vid √©letŇĪ fellend√ľl√©sek megszakad√°s√°val a t√°rsadalmi fesz√ľlts√©gek fokoz√≥dnak √©s ez destabiliz√°lja a t√°rsadalmat. Az √°ltal√°nos v√°ls√°got csak az √©rt√©k-elŇĎ√°ll√≠t√≥k j√∂vedelemcs√∂kken√©s√©nek meg√°ll√≠t√°s√°val lehet elker√ľlni. A t√°rsadalmi √∂sszterm√©ket minden √©vben legal√°bb olyan m√©rt√©kben kell n√∂velni, hogy az √©rt√©ktermelŇĎk megr√∂vid√≠t√©se n√©lk√ľl lehessen kiel√©g√≠teni a tŇĎke ig√©nyeit. Teh√°t a re√°lgazdas√°g n√∂veked√©s√©nek sz√°zal√©kosan meg kell felelnie a p√©nzvagyon n√∂veked√©si √ľtem√©nek. Ez a megold√°s azonban felgyors√≠tja az √∂kol√≥giai v√°ls√°got, amely term√©szeti katasztr√≥f√°kkal fenyeget √©s ki√©lezi a harcot a szŇĪk√∂ss√© v√°l√≥ term√©szeti erŇĎforr√°sok megszerz√©s√©√©rt.

A fentebb pontokba szedett javaslatok kik√ľsz√∂b√∂lhetn√©k a felv√°zolt probl√©m√°k v√©gsŇĎ ok√°t, a p√©nzmennyis√©g exponenci√°lis n√∂veked√©s√©t. Ha ez a p√©nzmennyis√©g nem ker√ľl hitel form√°j√°ban vissza a gazdas√°gi √©letbe, akkor gazdas√°gi visszaes√©ssel, sŇĎt v√°ls√°ggal kell sz√°molni. Ha viszont viszszaker√ľl akkor folytat√≥dik az elad√≥sod√°s √©s az √©rt√©ktermelŇĎk elszeg√©nyed√©se. Ez gazdas√°gi-t√°rsadalmi √∂sszeoml√°shoz vezethet. Ha pedig ennek elker√ľl√©se v√©gett fokozzuk a termel√©st, akkor sajnos √∂kol√≥giai katasztr√≥f√°val kell szemben√©zn√ľnk. EbbŇĎl az √∂rd√∂gi k√∂rbŇĎl a fenti javaslatokkal, mindenekelŇĎtt a kamatok radik√°lis cs√∂kkent√©s√©vel lehet kiker√ľlni. A kamatl√°bak cs√∂kkent√©s√©vel lelassul a p√©nzvagyon n√∂veked√©se √©s m√©rs√©klŇĎdik a tov√°bbi elad√≥sod√°s. A cs√∂kkenŇĎ kamatteher √©s elad√≥sod√°s tehermentes√≠ti a gazdas√°gi √©letet, ez√°ltal lass√≠tja az √©rt√©ktermelŇĎk elszeg√©nyed√©s√©t, √©s laz√≠t az erŇĎltetett gazdas√°gi n√∂veked√©s k√©nyszer√©n.

A kamatot azonban csak √ļgy lehet jelentŇĎsen m√©rs√©kelni, ha a demokratikus √°llam jogi eszk√∂z√∂kkel megsz√ľnteti a p√©nzvisszatart√°s lehetŇĎs√©g√©t. Az √°llamnak meg kell tiltania a p√©nzvagyon ‚ÄĒ idŇĎk√∂zben szervezett mag√°nhatalomra szert tett ‚ÄĒ birtokosainak, hogy a p√©nzt, ezt az √∂nmag√°ban √©rt√©ktelen, de m√©gis n√©lk√ľl√∂zhetetlen k√∂zvet√≠tŇĎeszk√∂zt, ak√°rcsak idŇĎlegesen is kivonhass√°k a gazdas√°gi √©let v√©rkering√©s√©bŇĎl. Csak akkor √°llhat elŇĎ egyens√ļly, ha a p√©nztŇĎke kamatig√©nye a re√°lgazdas√°g n√∂veked√©s√©nek m√©rt√©ke al√° s√ľllyed. A term√©szet is √≠gy regener√°l√≥dhat √©s a termelŇĎk is √≠gy juthatnak munk√°jukkal ar√°nyos j√∂vedelemhez.

Ezen t√ļlmenŇĎen t√∂bb szakember szerint is m√©rlegelni kellene a Nemzetk√∂zi Valutaalap esetleges megsz√ľntet√©s√©t, mert tev√©kenys√©ge ma m√°r anakronizmusnak tekinthetŇĎ. A Nemzetk√∂zi Valutaalap az 1944-ben l√©trej√∂tt Breton Woods-i rendszer r√©sze, amely az aranyhoz kapcsolta a doll√°r √©rt√©k√©t √©s a t√∂bbi orsz√°g valut√°j√°t pedig a doll√°rhoz k√∂t√∂tte. A Nemzetk√∂zi Valutaalap eredeti c√©lja ennek a rendszernek a fenntart√°sa √©s a gazdas√°gi alkalmazkod√°s elŇĎseg√≠t√©se volt. A valut√°k r√∂gz√≠tett √°rfolyama tart√≥san az√©rt nem volt fenntarthat√≥, mert arra k√©sztette az egyes orsz√°gok gazdas√°g√°t, hogy polg√°raik √©rdekei helyett a valuta√°tv√°lt√°si ar√°nyokhoz igazodjanak. Ez a rendszer csak addig mŇĪk√∂d√∂tt, am√≠g az ipari orsz√°gokban viszonylag alacsony volt a kamatl√°b, magas volt a termelŇĎgazdas√°g n√∂veked√©se, csaknem teljes volt a foglalkoztatotts√°g √©s a b√©rek emelked√©se nem sz√°rnyalta t√ļl a termel√©kenys√©g emelked√©s√©t Mindezen okok miatt az infl√°ci√≥ is alacsony volt. A k√ľl√∂nb√∂zŇĎ valut√°k re√°l√©rt√©ke lassan v√°ltozott √©s ez√©rt a valuta√°rfolyamokra nem nehezedett nyom√°s.

Ez az 1960-as √©vek v√©g√©tŇĎl megv√°ltozott. A b√©rek emelked√©se t√∂bb√© nem volt szinkronban a termel√©kenys√©g n√∂veked√©s√©vel. Az elŇĎzŇĎekben felsorolt t√©nyezŇĎkben mutatkoz√≥ orsz√°gonk√©nti elt√©r√©s k√ľl√∂nb√∂zŇĎ m√©rt√©kŇĪ infl√°ci√≥hoz vezetett, amely megv√°ltoztatta a valut√°k re√°l√©rt√©k√©t. A v√°laszk√©nt bevezetett monetarizmus olyan p√©nzrendszert eredm√©nyezett, amelyben erŇĎteljesen ingadoztak a kamatl√°bak √©s vel√ľk egy√ľtt mozgott a spekul√°ci√≥s p√©nz is, keresve a legnagyobb hozad√©kot. Ilyen k√∂r√ľlm√©nyek k√∂z√∂tt sem a k√∂zponti bankok, sem a Nemzetk√∂zi Valutaalap nem k√©pes a valuta√°tv√°lt√°si ar√°nyok stabiliz√°l√°s√°ra. A Nemzetk√∂zi Valutaalap fŇĎtev√©kenys√©ge jelenleg az, hogy a nemzetk√∂zi p√©nz√ľgyi k√∂z√∂ss√©g, azaz a mag√°n kereskedelmi bankok k√∂lcs√∂neit behajtsa az ad√≥s orsz√°gokt√≥l √©s e c√©lb√≥l r√°juk k√©nyszer√≠tse parancsot jelentŇĎ aj√°nl√°sait. Ezek rendszerint amerikai megold√°si m√≥dozatok, amelyek az ad√≥s orsz√°gok saj√°tos k√∂r√ľlm√©nyeire nem alkalmazhat√≥ak sikeresen. Ezek az aj√°nl√°sok val√≥j√°ban olyan k√°rt okoz√≥ tan√°csok, amelyek a t√©nyek ismeret√©ben kiv√©tel n√©lk√ľl minden√ľtt tov√°bb rontott√°k az ad√≥s orsz√°gok helyzet√©t.

A Nemzetk√∂zi Valutaalap legfontosabb mai teendŇĎje k√∂lcs√∂n√∂kkel seg√≠teni a harmadik vil√°g √©s Kelet-Eur√≥pa elad√≥sodott orsz√°gait, hogy azok a nemzetk√∂zi bankvil√°gnak teljes√≠teni tudj√°k ad√≥ss√°gszolg√°lati k√∂telezetts√©geiket. Ma m√°r kellŇĎen dokument√°lhat√≥, hogy a Bilderberg-csoport 1973 m√°jus√°ban a sv√©dorsz√°gi Saltsj√∂badenben megtartott tan√°cskoz√°s√°n hat√°rozt√°k el a kŇĎolaj√°r n√©gyszeres√©re emel√©s√©t, amire a ‚ÄěJom Kippur" h√°bor√ļ ut√°n sor is ker√ľlt. Ezt k√∂vette a kamatl√°bak gondosan elŇĎk√©sz√≠tett ‚Äěfelrobbant√°sa" 1979-ben. Az egy csap√°sra h√°romszoros√°ran√©gyszeres√©re n√∂vekedett ad√≥ss√°gszolg√°lati terhek k√©ptelenn√© tett√©k ezeket az orsz√°gokat fizet√©si k√∂telezetts√©geik teljes√≠t√©s√©re. A k√∂zponti bankok nem fizethett√©k meg k√∂zvetlen√ľl a mag√°nbefektetŇĎknek vesztes√©geiket, amelyek felelŇĎtlen k√∂lcs√∂nz√©seik k√∂vetkezt√©ben keletkeztek. A mag√°nbankok ez√©rt r√°vett√©k a Nemzetk√∂zi Valutaalapot: k√∂lcs√∂n√∂zz√∂n az ad√≥soknak, de csak annyit, hogy az esed√©kes kamatokat fizethess√©k. Ezen k√∂lcs√∂n√∂knek azonban igen kem√©ny felt√©telei voltak √©s vannak. Az ad√≥s orsz√°goknak olyan gazdas√°gpolitik√°t kell folytatniuk, amely nem lakoss√°guk alapvetŇĎ √©rdekeit szolg√°lja, hanem minden eszk√∂zzel a valutabev√©teleiket n√∂veli, hogy abb√≥l azt√°n ad√≥ss√°gszolg√°lati k√∂telezetts√©geiket teljes√≠thess√©k. A Nemzetk√∂zi Valutaalap a tag√°llamokt√≥l kapott k√∂zp√©nzekkel gazd√°lkodik. Az ad√≥fizetŇĎk p√©nze nem arra val√≥, hogy a mag√°nbefektetŇĎket megmentse att√≥l, hogy viselni√ľk kelljen hib√°s d√∂nt√©seik k√∂vetkezm√©nyeit. Ma teh√°t m√°r nincs t√∂bb√© legitim funkci√≥ja ennek az int√©zm√©nynek, ez√©rt indokolt b√ļcs√ļt venni tŇĎle. Vagyon√°t √°t kellene adni egy olyan int√©zm√©nynek, amely t√©nylegesen a szeg√©ny orsz√°gok megseg√≠t√©s√©vel foglalkozna, pl. kamatmentes k√∂lcs√∂n√∂kkel seg√≠ten√© a Nemzetk√∂zi Valutaalap k√©nyszerfelt√©telei √°ltal megnyomor√≠tott orsz√°gokat.

L√°tva az absztrakt monetarizmusnak, a sz√©lsŇĎs√©ges liberalizmus gazdas√°gi v√°ltozat√°nak, a minden korl√°t n√©lk√ľli szabad kereskedelemnek azaz a globalizmusnak a k√∂vetkezm√©nyeit - a kialakult p√©nzpiaci spekul√°ci√≥s bubor√©k kipukkad√°s√°nak √©s a gazdas√°g √∂sszeoml√°s√°nak re√°lis lehetŇĎs√©g√©t ‚ÄĒ felmer√ľl a k√©rd√©s, hogy a vil√°gpolitika √©s a vil√°ggazdas√°g felelŇĎs ir√°ny√≠t√≥i mi√©rt ragaszkodnak g√∂rcs√∂sen ehhez a t√©veszm√©nek bizonyult rendszerhez?

Két emberkoncepció és két gazdasági stratégia

Itt k√©t emberkoncepci√≥ √©s k√©t ennek megfelelŇĎ t√°rsadalmi modell √©s vil√°ggazdas√°gi strat√©gia verseng√©s√©rŇĎl van sz√≥. A kereszt√©ny (hum√°nus) t√°rsadalom √©s gazdas√°gmodell k√∂zpontj√°ban az ember √°ll, akit Isten a saj√°t k√©pm√°s√°ra teremtett √©s alkot√≥ √©rtelemmel √°ldott meg. Ha a gazdas√°gi √©letet √ļgy k√≠v√°njuk megszervezni, hogy az valamennyi ember optim√°lis kibontakoz√°s√°t √©s harmonikus √©let√©t szolg√°lja, akkor a k√∂vetkezŇĎ √∂t alapelvet kell szem elŇĎtt tartanunk:

‚ÄĒ A gazdas√°g van az ember√©rt √©s nem ford√≠tva.

‚ÄĒ A gazdas√°gi √©letben is erk√∂lcsi elveknek √©s etikai norm√°knak kell √©rv√©nyes√ľlni√ľk.
‚ÄĒ A gazdas√°gi d√∂nt√©seket aszerint kell √©rt√©kelni, hogy azok gazdag√≠tj√°k-e vagy pedig vesz√©lyeztetik az emberi √©letet, az emberi m√©lt√≥s√°got √©s az emberi jogokat.
‚ÄĒ AlapvetŇĎ jelentŇĎs√©gŇĪ a primer k√∂z√∂ss√©gek √©let√©nek ‚ÄĒ a csal√°dnak, az egyh√°znak √©s a nemzetnek, a nagyobb csal√°dnak ‚ÄĒ a t√°mogat√°sa.
‚ÄĒ B√°rmely gazdas√°g erk√∂lcsi m√©rc√©je az, hogyan boldogulnak benne a gyeng√©bb helyzetŇĪek, a gyerekek, az √∂regek, a betegek √©s a szeg√©nyek. Ha ezeket az elveket k√∂vetve akarunk igazs√°gos t√°rsadalmat √©s gazdas√°gi √©letet kialak√≠tani, akkor hatalmas beruh√°z√°sokat kell eszk√∂z√∂lni hossz√ļ t√°v√ļ fejleszt√©sekbe. Vil√°gszinten ki kell √©p√≠teni a mezŇĎgazdas√°g √©s az ipar mind kem√©ny, mind puha infrastrukt√ļr√°j√°t, √∂nt√∂zŇĎmŇĪvekkel, utakkal, g√©pes√≠t√©ssel, modern k√∂zleked√©si √©s inform√°ci√≥s rendszerrel. ErŇĎmŇĪvek √©p√≠t√©s√©vel meg kell oldani a tart√≥s √©s olcs√≥ energiaell√°t√°st. Fejleszteni √©s mindenki sz√°m√°ra hozz√°f√©rhetŇĎv√© kell tenni az iskolarendszert, az eg√©szs√©g√ľgyi ell√°t√°st, igazs√°gos cserear√°nyokat kell bevezetni a nemzetk√∂zi kereskedelemben. Mindez nagy √∂sszegŇĪ tŇĎke √©s m√°s erŇĎforr√°sok hossz√ļ √©vekre sz√≥l√≥ lek√∂t√©s√©t ig√©nyli a termelŇĎgazdas√°gba. Egy ilyen gazdas√°gi koncepci√≥ az √©rt√©k-elŇĎ√°ll√≠t√≥ re√°lgazdas√°got helyezn√© a gazdas√°gi √©let k√∂zpontj√°ba √©s a p√©nzpiac szerep√©t m√°sodlagoss√° tenn√©, sŇĎt sok esetben, mint feleslegeset, kiiktatn√°. A p√©nzpiaci spekul√°ci√≥ra nem jutna el√©g p√©nz, mert a szabad p√©nztŇĎk√©t az √©rt√©k-elŇĎ√°ll√≠t√≥ gazdas√°gi tev√©kenys√©g haszn√°ln√° fel. Ez a rendszer biztos√≠thatn√° a kiegyens√ļlyozott √©letet sokkal t√∂bb ember sz√°m√°ra, mint amennyi jelenleg f√∂ld√ľnk√∂n √©l. Ez a rendszer teh√°t mindenki sz√°m√°ra jobb lehetne, mint a jelenlegi, kiv√©ve a nemzetk√∂zi p√©nzoligarchi√°t, amely a p√©nz szerep√©nek m√°sodlagoss√° v√°l√°s√°val maga is m√°sod- lagoss√° v√°lna az alkot√≥ emberekkel √©s az √©rt√©ktermelŇĎ gazdas√°gi tev√©kenys√©get folytat√≥ k√∂z√∂ss√©gekkel szemben. A p√©nzpiac hegem√≥ni√°j√°val egy√ľtt pedig politikai √©s gazdas√°gi hatalma is erod√°l√≥dna, √©s fokozatosan megszŇĪnne. Vil√°gos, hogy a glob√°lis strat√©gi√°t m√°r hosszabb ideje meghat√°roz√≥ √©s a legfontosabb k√©rd√©sek eld√∂nt√©s√©hez a kezdem√©nyezŇĎ impulzusokat megad√≥, a vil√°gfolyamatokat ily m√≥don k√∂zvetve a h√°tt√©rbŇĎl befoly√°sol√≥-ir√°ny√≠t√≥ p√©nzoligarchia ezt a kereszt√©ny √©s hum√°nus koncepci√≥t nem t√°mogathatja saj√°t uralm√°nak, privilegiz√°lt helyzet√©nek vesz√©lyeztet√©se n√©lk√ľl.
A jelenlegi sz√©lsŇĎs√©ges szabadkereskedelem ‚ÄĒ a globalizmus ‚ÄĒ √©s az √∂n√°ll√≥ √©letet √©lŇĎ spekul√°ci√≥s tŇĎke azonban annyira kiegyens√ļlyozatlan √°llapotot hoztak l√©tre, hogy re√°lisan sz√°molni kell a rendszer esetleges √∂sszeoml√°s√°val. Ez√©rt a strat√©giai d√∂nt√©seket hoz√≥ k√∂r√∂k mindent megtesznek annak √©rdek√©ben, hogy egy tot√°lis vil√°g√°llam l√©trehoz√°s√°val megments√©k ezt a rendszert √©s k√©zben tarts√°k a k√∂nnyen vesz√©lyess√© v√°lhat√≥ folyamatokat. A megval√≥s√≠tand√≥ √ļj uralmi form√°nak m√°r t√∂bb neve is volt: Pax Americana, Vil√°gf√∂der√°ci√≥ vagy csak egyszerŇĪen New World Order. Ha k√∂zelebbrŇĎl szem√ľgyre vessz√ľk a Novus Ordo Seclorumot ‚ÄĒ ez az √ļj vil√°grend latin elnevez√©se ‚ÄĒ, amely latin felirat megalakul√°sa √≥ta szerepel az Egyes√ľlt √Āllamok √°llami nagypecs√©tj√©n, akkor nyomban l√°tjuk, hogy az √ļj vil√°grend elk√©pzel√©se nem teljesen √ļj tal√°lm√°ny. Val√≥j√°ban a R√≥mai Birodalom modellj√©t √©s √°llameszm√©j√©t k√≠s√©rli meg ut√°nozni.
A pog√°ny R√≥ma t√∂rt√©nelm√©nek oligarchikus szakasz√°ban kibontakoz√≥ Apoll√≥-kultusz k√©sŇĎbb valamennyi oligarchikus rendszert befoly√°solt. Az oligarchikus rendszerek, k√∂zt√ľk az egyre oligarchikusabb√° v√°l√≥ mai neoliber√°lis vil√°grend is √©rthetŇĎbb√© v√°lik, ha a mezopot√°miai √©s a g√∂r√∂g panteizmus tan√≠t√°sait √∂sszevetj√ľk a sz√©lsŇĎs√©ges liberalizmus jelenleg domin√°ns n√©zetrendszer√©vel. Az elfogulatlan szeml√©lŇĎnek azt kell l√°tnia, hogy az √≥kor panteizmusa gnoszticizmusk√©nt van jelen a vall√°si szf√©r√°ban, k√ľl√∂n√∂sen az egyre erŇĎs√∂dŇĎ szabadkŇĎmŇĪvess√©gben; sz√©lsŇĎs√©ges liberalizmusk√©nt √©s kommunizmusk√©nt (szocializmusk√©nt) a t√°rsadalomfiloz√≥fi√°ban, pozitivizmusk√©nt a jogban √©s birodalom√©p√≠tŇĎ imperializmusk√©nt az √°llamelm√©letben, valamint a politikai gyakorlatban. A gazdas√°gi √©letben pedig a parazita elsaj√°t√≠t√°s uzsor√°s-kamatszedŇĎ form√°j√°nak valamelyik v√°ltozat√°t val√≥s√≠tja meg.
A vil√°gra erŇĎltetett korl√°tlan szabadkereskedelem ‚ÄĒ a t√∂rt√©nelem tan√ļs√°ga szerint ‚ÄĒ m√©g sehol nem teremtett j√≥l√©tet, mert a keresked√©s √©s spekul√°ci√≥ korl√°tlan szabads√°ga val√≥j√°ban nem seg√≠ti elŇĎ a t√°rsadalom minden egyes tagj√°ra esŇĎ energia- √©s term√©kmennyis√©g n√∂vel√©s√©t. Ez√©rt a kamatszed√©sre, uzsor√°s elsaj√°t√≠t√°sra √©p√ľlŇĎ rendszer nem k√©pes bŇĎv√ľlŇĎ javakkal ell√°tni a n√∂vekvŇĎ lakoss√°got. Emiatt elŇĎbb vagy ut√≥bb, de mindig a n√©pess√©g korl√°toz√°s√°ra k√©nyszer√ľl. A R√≥mai Birodalom buk√°s√°hoz is jelentŇĎsen hozz√°j√°rultak Diocletianus cs√°sz√°rnak a lakoss√°g n√∂veked√©s√©t korl√°toz√≥ rendelkez√©sei. Az Egyes√ľľlt √Āllamokban Kennedy eln√∂k hal√°l√°t k√∂vetŇĎen vezettek be olyan int√©zked√©seket, amelyek szisztematikusan korl√°tozt√°k az √©rt√©kteremtŇĎ re√°lgazdas√°g n√∂veked√©s√©t, technol√≥giai fejlŇĎd√©s√©t. Gondoljunk az olcs√≥ √©s tiszta atomenergi√°t lej√°rat√≥ manipul√°lt √∂komozgalomra, a technikaellenes, csal√°dellenes, a fizikai term√©ket elŇĎ√°ll√≠t√≥ ipari t√°rsadalmat elavultnak minŇĎs√≠tŇĎ, az √ļj, informatikus rendet √©s a fogyaszt√°st misztifik√°l√≥ propagand√°ra. Mik√∂zben a p√©nzoligarchia bevezette a re√°lgazdas√°got g√ļzsba k√∂tŇĎ, azt le√©p√≠tŇĎ monet√°ris-restrikci√≥s kurzus√°t, egyidejŇĪleg el√∂nt√∂tte a nyugati t√°rsadalmakat a dion√ľszoszi ‚ÄěNew Age" ellenkult√ļr√°ja, egy neomalthusianus √©s irracion√°lis rock-drug-sex szubkult√ļra, amely tudatosan rombolja nemcsak a csal√°dot, a vall√°st √©s a nemzetet, de minden val√≥di egy√ľv√© tartoz√°st kifejezŇĎ k√∂z√∂ss√©get is. Az egyes emberben pedig sz√©tt√∂ri az √∂szt√∂n√∂k √©s az √∂nz√©s felett uralkodni k√©pes magasabb rendŇĪ etikai, mor√°lis, szoci√°lis lelki strukt√ļr√°kat.
Ugyanezt teszi t√°rsadalmi szinten az egym√°s ir√°nti felelŇĎss√©g, a szolidarit√°s √©s a gazdas√°gi √©letben a szoci√°lis piacgazdas√°g ki√©p√ľlt √©s a t√°rsadalmi igazs√°goss√°got hat√©konyan √©rv√©nyes√≠tŇĎ strukt√ļr√°ival. Ezzel el√©ri az emberi szem√©lyis√©g saj√°t szintje al√° szor√≠t√°s√°t, az egy√©nt v√©delmezŇĎ k√∂z√∂ss√©gek felboml√°s√°t √©s a t√°rsadalom atomiz√°l√≥d√°s√°t. Egy ilyen t√°rsadalom nem tud m√°r v√©dekezni, regener√°l√≥dni, boml√°sra, szellemi-fizikai le√©p√ľl√©sre k√©nyszer√ľl. Ez maga ut√°n vonja a n√©pess√©g √≥hajtott cs√∂kken√©s√©t is, ami elengedhetetlen felt√©tele a p√©nzk√∂zpont√ļ vil√°ggazdas√°gi rend fennmarad√°s√°nak.
Ha teh√°t a p√©nzvagyon v√©get nem √©rŇĎ n√∂vel√©se a fŇĎc√©l √©s az embert csak profittermelŇĎ eszk√∂znek tekintj√ľk, akkor nem √©rdemes √≥ri√°si √∂szszegeket beruh√°zni √©s a p√©nzvagyont hossz√ļ idŇĎre lek√∂tni az emberi sz√ľks√©gleteket szolg√°l√≥ infrastrukt√ļr√°ba, hanem r√∂vid t√°von kell forgatni a p√©nzt a min√©l nagyobb nyeres√©g lehetŇĎ legr√∂videbb idŇĎn bel√ľli el√©r√©se √©rdek√©ben. Egy ilyen gazdas√°gi rend megk√∂vetek a lakoss√°g l√©tsz√°m√°nak jelentŇĎs cs√∂kkent√©s√©t.
Ha viszont az ember optim√°lis kibontakoz√°sa √©s harmonikus √©let√©nek biztos√≠t√°sa a fŇĎc√©l, akkor a re√°lgazdas√°got az ember szolg√°lat√°ba kell √°ll√≠tani √©s hossz√ļ t√°v√ļ fejleszt√©seket kell eszk√∂z√∂lni. Egy ilyen gazdas√°gi n√∂veked√©s megk√∂vetek a szak√≠t√°st a monet√°ris egyens√ļly minden√°ron t√∂rt√©nŇĎ erŇĎltet√©s√©vel, mert a p√©nzkibocs√°t√°snak is elsŇĎsorban a re√°lgazdas√°g n√∂veked√©s√©t, az alkot√≥ √©rtelem isteni (a term√©szet t√∂rv√©nyeibŇĎl eredŇĎ) szikr√°j√°val meg√°ldott ember √©rt√©kteremtŇĎ potenci√°lj√°nak a maxim√°lis kibontakoz√°s√°t kell szolg√°lnia. Egy ilyen emberk√∂zpont√ļ gazdas√°gi rend az √©let kiteljesed√©s√©t, az egy√©n testi, lelki, szellemi gyarapod√°s√°t szolg√°lja. Ehhez hozz√°tartozik az isteni parancs (term√©szeti t√∂rv√©ny) teljes√≠t√©se is, hogy gyarapodjatok, sokasodjatok, n√©pes√≠ts√©tek be a f√∂ldet. Egy emberk√∂zpont√ļ vil√°ggazdas√°gi rendnek nincs sz√ľks√©ge a lakoss√°g mesters√©ges cs√∂kkent√©s√©re.
A nemzetk√∂zi p√©nzhatalom h√°tt√©r-hierarchi√°it kiszolg√°l√≥ gondolati mŇĪhelyek mint pl. a R√≥mai Klub vagy az oxfordi Tavi Stock Institute h√°l√≥zat√°ba tartoz√≥ ,,tbink-tank"-ek j√≥l megfizetett t√°rsadalomtud√≥s szak√©rtŇĎi pedig ontj√°k a k√ľl√∂nb√∂zŇĎ tanulm√°nyokat f√∂ld√ľnk v√©gess√©g√©rŇĎl, a n√∂veked√©s hat√°rair√≥l √©s a lakoss√°g cs√∂kkent√©s√©nek sz√ľks√©gess√©g√©rŇĎl. Ebben a p√©nzk√∂zpont√ļ √©rt√©krendszerben, a krematisztik√°ban a re√°lgazdas√°g a p√©nzgazdas√°g√©rt van. A legfŇĎbb c√©l a p√©nzbŇĎl m√©g t√∂bb p√©nzt elŇĎ√°ll√≠tani. Az emberre pedig csak addig van sz√ľks√©g, am√≠g p√©nzt lehet rajta keresni. Minden ember, aki nem termel profitot a p√©nzpiac sz√°m√°ra, az felesleges. Att√≥l meg kell szabadulni, mert csak a k√∂lts√©geket n√∂veli √©s a hasznot cs√∂kkenti. ElŇĎsz√∂r csak a munkahelyekrŇĎl, k√©sŇĎbb pedig bolyg√≥nkr√≥l is el kell t√°vol√≠tani ŇĎket √ļgy, hogy vil√°gra se j√∂hessenek.
Napjainkban tan√ļi lehet√ľnk az emberk√∂zpont√ļ √©s a p√©nzk√∂zpont√ļ vil√°gstrat√©giai koncepci√≥ kem√©ny k√ľzdelm√©nek. A p√©nzhatalom olyan Eur√≥pai Uni√≥t akar, ahol a tagorsz√°gok gazdas√°gi √∂n√°ll√≥s√°ga megszŇĪnik, √©s v√©gleg √°tker√ľl egy nemzetek feletti ellenŇĎrizeden szervezethez, az Eur√≥pai K√∂zponti Bankhoz. Az emberk√∂zpont√ļ strat√©gia viszont megk√∂veteli, hogy amikor Nyugat-Eur√≥p√°ban 20 milli√≥ munkan√©lk√ľli van, ne lehessen mellŇĎzni a gazdas√°gi n√∂veked√©st √©s a munkahelyteremt√©st elŇĎseg√≠tŇĎ uni√≥s int√©zm√©nyrendszer ki√©p√≠t√©s√©t √©s egys√©ges gazdas√°gpolitika megval√≥s√≠t√°s√°t. Ez√©rt az emberk√∂zpont√ļ gazdas√°g h√≠vei k√∂vetelik, hogy az Eur√≥pai Uni√≥ Tan√°csa √©s az EU bizotts√°ga egyenjog√ļ partnere legyen a p√©nzteremt√©s √©s kamatszab√°lyoz√°s monop√≥lium√°val felruh√°zott Eur√≥pai K√∂zponti Banknak. Csak √≠gy lehet a demokratikus ellenŇĎrz√©s al√≥l kib√ļjt p√©nzhatalomnak ezt a fontos int√©zm√©ny√©t arra k√©nyszer√≠teni, hogy a gazdas√°gi n√∂veked√©s √©s a munkahelyteremt√©s k√∂vetelm√©nyeit a stabiliz√°ci√≥s √©s takar√©koss√°gi c√©lkitŇĪz√©sekkel egyenrang√ļan vegye figyelembe, mert a gazdas√°gi n√∂veked√©s beind√≠t√°sa √©s a munkan√©lk√ľlis√©g lek√ľzd√©se legal√°bb olyan fontos c√©l, mint a k√∂lts√©gvet√©si fegyelem erŇĎs√≠t√©se √©s az infl√°ci√≥ megf√©kez√©se.
Mivel a stabil valuta fontosabb, mint a k√∂z√∂s valuta, ez√©rt legal√°bb ut√≥lagosan meg kellene teremteni annak az int√©zm√©nyes felt√©teleit, hogy a t√°rsadalom beavatkozhasson, ha az Eur√≥pai K√∂zponti Bank Tan√°csa nem tudja biztos√≠tani tart√≥san az √°rak stabilit√°s√°t mind az infl√°ci√≥val, mind a defl√°ci√≥val szemben. Ha nem lesz m√≥djuk a tag√°llamok polg√°rainak m√©g az ut√≥lagos korrekci√≥ra sem, akkor nemcsak a m√°r bevezetett eur√≥b√≥l √°br√°ndulnak majd ki, de az eg√©sz eur√≥pai integr√°ci√≥s folyamat ker√ľlhet t√∂rt√©nelme legs√ļlyosabb v√°ls√°g√°ba.
Az EU-tag Magyarorsz√°g egyelŇĎre m√©g nem tagja az eur√≥rendszernek A budapesti korm√°nyzat azonban a rendszerv√°lt√°s √≥ta sz√©lsŇĎs√©gesen p√©nzk√∂zpont√ļ gazdas√°gi strat√©gi√°t k√∂vet. M√°r sz√≥ volt ennek tragikus k√∂vetkezm√©nyeirŇĎl. √ögy lehetne √°tt√©rni az emberk√∂zpont√ļ, gazdas√°gi n√∂veked√©st √©s munkahelyeket biztos√≠t√≥ gazdas√°gpolitik√°ra, hogy a Magyar Nemzeti Bankot mielŇĎbb az Orsz√°ggyŇĪl√©s √©s a korm√°ny teljes ellenŇĎrz√©se al√° kellene visszahelyezni. Nem el√©g a kamatokat cs√∂kkenteni a re√°lgazdas√°g vonz√≥v√° t√©tel√©re. A valutamozg√°s szab√°lyoz√°s√°val elej√©t kellene venni, hogy a spekul√°ci√≥s tŇĎke p√°nikszerŇĪen elhagyja az orsz√°got. Az idŇĎ elŇĎtt bevezetett valutakonvertibilit√°st mindaddig fel kellene f√ľggeszteni, am√≠g a magyar ipar termel√©kenys√©ge √©s a magyar √°ruk minŇĎs√©ge nem lesz azonos az eur√≥√∂vezethez tartoz√≥ orsz√°gok termel√©kenys√©g√©vel. Ugyanis val√≥s√°gos valutakonvertibilit√°s csak akkor van, ha a termel√©kenys√©g azonos a k√ľl√∂nb√∂zŇĎ valut√°j√ļ orsz√°gok k√∂z√∂tt. Ha ez nincs meg, akkor a Nemzeti Banknak ‚ÄĒ monet√°ris megszor√≠t√°sokkal kik√©nyszer√≠tett ‚ÄĒ p√©nzszŇĪk√©t kell elŇĎid√©znie a mesters√©ges konvertibilit√°s fenntarthat√≥s√°g√°ra. Azaz cs√∂kkentenie kell a v√°s√°rl√≥erŇĎt, a term√©kkeresletet.
Az √°llam √°ltal kibocs√°tott kamatmentes p√©nz nem okozna infl√°ci√≥t, mivel a re√°lgazdas√°g finansz√≠roz√°s√°val √ļj munkahelyek sz√°zezrei keletkezn√©nek √©s a t√∂bblet √°m lek√∂tn√© a megn√∂vekedett fizetŇĎk√©pes keresletet. Az infl√°ci√≥s hat√°sok lehŇĪthetŇĎk korl√°tozott √°rszab√°lyoz√°ssal is. Az √°rak emelked√©s√©t meg lehet fogni az alapanyagokn√°l, √©s elŇĎ√≠rhat√≥ egy √°ltal√°nos haszonkulcs. A Magyar Nemzeti Bank ma m√°r √°llam az √°llamban √©s a most felv√°zolt p√©nzpolitik√°nak pontosan az ellenkezŇĎj√©t val√≥s√≠tja meg. A t√°rsadalom minden belesz√≥l√°si lehetŇĎs√©ge n√©lk√ľli mivel tev√©kenys√©g√©t az √©rdemi k√©rd√©sek vonatkoz√°s√°ban saj√°t hat√°sk√∂rben letitkos√≠totta. Ezzel a gyakorlattal a nemzetk√∂zi p√©nzoligarchia teljesen el√©gedett, csak a magyar n√©p ker√ľlt ezer√©ves t√∂rt√©nelm√©nek egyik m√©lypontj√°ra.
Az arany k√∂z√©putat kell megtal√°lnunk, mellŇĎzve minden sz√©lsŇĎs√©get √©s ‚Äěv√©gsŇĎ megold√°st". A jelenlegi vil√°ggazdas√°gi helyzetben az arany k√∂z√©p√ļt megk√∂veteli az √©sszerŇĪ gazdas√°gi n√∂veked√©st √©s a jelenlegin√©l l√©nyegesen nagyobb, optim√°lis foglalkoztatotts√°got, a p√©nzkibocs√°t√°s √©s kamatszab√°lyoz√°s korm√°nyellenŇĎrz√©s al√° v√©tel√©t, valamint kamatmentes p√©nz bevitel√©t a gazdas√°gi √©letbe. Sz√ľks√©ges a k√∂ztartoz√°sok, az √°llamad√≥ss√°g kamatainak a nagyar√°ny√ļ cs√∂kkent√©se √©s a spekul√°ci√≥s p√©nztranzakci√≥k megad√≥ztat√°sa, tov√°bb√° hogy a bankban tartott passz√≠v p√©nz kamata l√©nyegesen kisebb legyen, mint a re√°lgazdas√°gban √©rt√©ket elŇĎ√°ll√≠t√≥ akt√≠v p√©nz hozama. Mindez lehetŇĎv√© tenn√© nemcsak az √°llamad√≥ss√°g cs√∂kkent√©s√©t, a szoci√°lis int√©zm√©nyrendszer megtart√°s√°t √©s tov√°bbfejleszt√©s√©t, de elej√©t venn√© az ad√≥ss√°ghegy alatt ny√∂gŇĎ nemzetk√∂zi p√©nz√ľgyi rendszer √∂sszeoml√°s√°nak is. Ennek a katasztr√≥f√°nak is elsŇĎsorban az ad√≥fizetŇĎ polg√°rok viseln√©k a terheit. A v√°zolt emberk√∂zpont√ļ strat√©gia megval√≥s√≠t√°s√°hoz nem el√©g a j√≥zan √©sz √©s a politikai akarat, hanem vissza kell t√©rni a kereszt√©ny √©s a t√∂bbi vil√°gvall√°s √°ltal is vallott erk√∂lcsi elvek, a val√≥di ‚ÄĒ minden embert fel√∂lelŇĎ ‚ÄĒ demokratikus humanizmus szil√°rd talaj√°ra. Azokat pedig, akik nem k√©pesek egy jott√°nyit sem engedni vagyonukb√≥l √©s privilegiz√°lt helyzet√ľkbŇĎl az√©rt, hogy egy igazs√°gosabb gazdas√°gi √©s t√°rsadalmi rend j√∂hessen l√©tre, nem √°rt eml√©keztetni arra, hogy nemcsak a kereszt√©ny hagyom√°ny, de a zsid√≥ vall√°s, az iszl√°m √©s a buddhizmus tan√≠t√°sai szerint is a munka term√©ke annak l√©trehoz√≥j√°t illeti. A kamatszed√©st nemcsak J√©zus ellenezte, de M√≥zes √©s Mohamed is el√≠t√©lte √©s szigor√ļan megtiltotta k√∂vetŇĎinek. A tulajdon sohasem abszol√ļt, mert kiz√°r√≥lag Isten, a TeremtŇĎ (a vil√°gegyetem ‚ÄěNagy √Čp√≠tŇĎmestere") vagy ha √ļgy tetszik, az emberis√©g eg√©sze birtokolja a vil√°got. Minden vagyon √©s tulajdon igazi m√©rt√©ke pedig az, hogy mik√©nt szolg√°lja a k√∂zj√≥t, azaz valamennyi ember k√∂z√∂s sz√ľks√©gleteit, √©rdekeit √©s √©rt√©keit.
M√°s nemzetekhez tartoz√≥ embert√°rsaink megbecs√ľl√©s√©hez √©s az eg√©sz emberis√©get fel√∂lelŇĎ humanizmushoz pedig csak saj√°t nemzet√ľnk √©s kult√ļr√°nk szeretet√©n kereszt√ľl juthatunk el. Aki saj√°t n√©p√©t, nemzeti k√∂z√∂ss√©g√©t nem tisztek √©s becs√ľli, az m√°s n√©pekhez tartoz√≥ embert√°rsait sem k√©pes tisztelni √©s megbecs√ľlni. Az emberk√∂zpont√ļ t√°rsadalom ez√©rt megk√∂vetek a liber√°lis √©s a nemzeti minimum, a k√∂z√∂ss√©g ir√°nti felelŇĎss√©ggel p√°rosul√≥ egy√©ni szabads√°g kettŇĎs k√∂vetelm√©ny√©nek egy√ľttes √©rv√©nyes√≠t√©s√©t. Ha a m√©rs√©kelt liberalizmus j√≥, a m√©g t√∂bb ‚ÄĒ sz√©lsŇĎs√©ges ‚ÄĒ liberalizmus m√°r rossz. A liberalizmust hazafis√°ggal, a nemzeti k√∂z√∂ss√©g kollekt√≠v √©rdekeinek a v√©delm√©vel, a ‚Äěnemzeti minimummal'' kell kieg√©sz√≠teni. Ha a patriotizmus, a m√©rs√©kelt nacionalizmus j√≥, a m√©g t√∂bb nacionalizmus, a sovinizmus m√°r rossz. Mik√©nt Illy√©s Gyula mondotta, az elŇĎbbi jogot v√©d, az ut√≥bbi pedig jogot s√©rt. Ez√©rt a m√©rs√©kelt nacionalizmust, a nemzet kollekt√≠v √©rdekeinek √©rv√©nyes√≠t√©s√©t minden egyes ember egy√©ni √©s polg√°ri jogainak a v√©delm√©vel, a ‚Äěliber√°lis minimummal" kell kieg√©sz√≠teni, tekintet n√©lk√ľl az egyes egy√©nek etnikai √©s vall√°si hovatartoz√°s√°ra.
A jelenlegi magyarorsz√°gi liberalizmus sz√©lsŇĎs√©ges, mert az egyenlŇĎtlen helyzetŇĪ egy√©nekre egyenlŇĎ ‚ÄĒ absztrakt ‚ÄĒ norm√°kat alkalmaz √©s ez√°ltal sz√ľks√©gszerŇĪen a p√©nzvagyonnal rendelkezŇĎ kisebbs√©g privil√©giumait v√©delmezi, cserbenhagyva a nemzet t√∂bbs√©g√©t alkot√≥ polg√°rok √©rdekeit. A XIX. sz√°zadi szabadelvŇĪs√©g ‚ÄĒ ugyancsak sz√©lsŇĎs√©gesen egyenlŇĎtlen tulajdonviszonyok k√∂zepette ‚ÄĒ valamennyi magyar polg√°r politikai √©s gazdas√°gi szabads√°gjogainak a bŇĎv√≠t√©s√©n f√°radozott. Egyszerre volt liber√°lis √©s nemzeti, mert a politikai szabads√°gjogok, valamint a gazdas√°gi es√©lyegyenlŇĎs√©g √©s v√°llalkoz√°si szabads√°g biztos√≠t√°s√°val be akarta emelni az alkotm√°nyos nemzetbe, a politikai k√∂z√©letbe √©s gazdas√°gi tev√©kenys√©gbe mindazokat, akik onnan kor√°bban ki voltak rekesztve. A nemzeti elk√∂telezetts√©gŇĪ szabadelvŇĪs√©g ma is j√°rhat√≥ k√∂z√©p√ļt lehet, ha k√©sz v√°llalni olyan kiegyens√ļlyoz√≥, ‚ÄěegyenlŇĎtlen" norm√°k alkalmaz√°s√°t, amelyek alkalmasak a mai magyar t√°rsadalmat jellemzŇĎ sz√©lsŇĎs√©ges megosztotts√°g cs√∂kkent√©s√©re, a szabads√°gjogokban √©s a gazdas√°gi demokr√°ci√°ban val√≥ √©rdemi r√©szesed√©s es√©ly√©nek a helyre√°ll√≠t√°s√°ra, majd pedig folyamatos meg√ļj√≠t√°s√°ra a nemzet t√∂bbs√©g√©t alkot√≥ h√°tr√°nyos helyzetŇĪ polg√°rok sz√°m√°ra.
Ma nem a nemzeti, konzervat√≠v, kereszt√©nydemokrata vagy pedig a liber√°lis √©s szocialista ir√°nyzatok k√∂z√∂tt h√ļz√≥dik a t√©nyleges v√°laszt√≥vonal. A jobb- √©s baloldal megk√ľl√∂nb√∂ztet√©se √ľress√© v√°lt √©s elj√°rt felette az idŇĎ, ahogyan a baloldali √©s jobboldali liberalizmus √©s a szabadelvŇĪs√©g elhat√°rol√°sa is tartalmatlann√° v√°lhat, ha a magukat ezekkel a kateg√≥ri√°kkal jellemzŇĎ politikai erŇĎk, p√°rtok √©s korm√°nyok v√°ltozatlanul a p√©nzk√∂zpont√ļ gazdas√°gi √©s t√°rsadalmi strat√©gi√°t folytatj√°k. Ma a p√©nzrendszerhez, azon bel√ľl is a monet√°ris jogos√≠tv√°nyokhoz val√≥ viszony a v√≠zv√°laszt√≥, mert a k√∂zp√©nzrendszer vissza√°ll√≠t√°sa vagy a mag√°np√©nzmonop√≥lium fenntart√°sa jelenti a val√≥di alternat√≠v√°k k√∂z√∂tti v√°laszt√°st. Aki kitart a jelenlegi p√©nzrendszer mellett √©s lemond a kamatmentes finansz√≠roz√°s bevezet√©s√©rŇĎl, a k√∂zp√©nzrendszer vissza√°ll√≠t√°s√°r√≥l - f√ľggetlen√ľl szubjekt√≠v sz√°nd√©kait√≥l - az a p√©nzk√∂zpont√ļ √©s ez√©rt nemzeti √©rdekeinkkel ellent√©tes strat√©gi√°t folytatja n√©mi retorikai k√ľl√∂nbs√©ggel.
A d√∂ntŇĎ k√ľl√∂nbs√©g ugyanis ma a magyar lakoss√°g t√ļlnyom√≥ t√∂bbs√©g√©nek a sz√ľks√©gleteit, √©rdekeit √©s √©rt√©keit k√©pviselŇĎ emberk√∂zpont√ļ strat√©gia √©s a p√©nzvagyon monop√≥lium√°val rendelkezŇĎ kisebbs√©g p√©nzk√∂zpont√ļ strat√©gi√°ja k√∂z√∂tt van. Az emberk√∂zpont√ļ t√°rsadalom sz√ľks√©gszerŇĪen csak hum√°nus √©s demokratikus lehet. A p√©nzk√∂zpont√ļ t√°rsadalom viszont elker√ľlhetetlen√ľl antihum√°nuss√° √©s oligarchikuss√° torzul, mert benne a demokratikus form√°k ellen√©re is elsŇĎsorban a p√©nzvagyont birtokl√≥ szŇĪk elit partikul√°ris √©s √∂nzŇĎ √©rdekei √©rv√©nyes√ľlnek. Ezerszer le√≠rt k√∂zhely, de igazs√°ga miatt elism√©telj√ľk, hogy ebben a p√©nzk√∂zpont√ļ t√°rsadalomban a gazdagok egyre gazdagabb√°, a szeg√©nyek pedig egyre szeg√©nyebb√© v√°lnak.
Arr√≥l kell teh√°t ma vitatkozni, hogy a t√°rsadalom eg√©sze vagy pedig egy l√©nyeg√©ben ellenŇĎrizhetetlen, szŇĪk elit kez√©ben maradjon a p√©nzteremt√©s √©s kamatszab√°lyoz√°s szupermonop√≥liuma, amely most a legfontosabb gazdas√°gi hatalom Magyarorsz√°gon, mert v√©gsŇĎ soron ettŇĎl f√ľgg minden nemzetstrat√©giai d√∂nt√©s. Azt kell eld√∂nteni, hogy a n√©pszuverenit√°st k√©pviselŇĎ demokratikus korm√°ny vagy pedig egy politikai felelŇĎss√©ggel nem tartoz√≥ p√©nz√ľgyi technokrata csoport √©s a m√∂g√∂tte √°ll√≥ nemzetk√∂zi p√©nz√ľgyi k√∂z√∂ss√©g ir√°ny√≠tsa-e a Magyar Nemzeti Bankot vagy sem? Csak a Magyar Nemzeti Bank szoros korm√°nyellenŇĎrz√©s al√° v√©tel√©vel ‚ÄĒ ‚Äěvissza√°llamos√≠t√°s√°val" ‚ÄĒ lehet alkalmazni Magyarorsz√°gon is a kamatmentes finansz√≠roz√°s sikeres nemzetk√∂zi p√©ld√°inak bev√°lt tapasztalatait √©s megakad√°lyozni, hogy a p√©nzvagyon tulajdonosai ‚ÄĒ ak√°r csak idŇĎlegesen is ‚ÄĒ kivonhass√°k p√©nz√ľket a gazdas√°gi √©letbŇĎl.
Magyarorsz√°gon elsŇĎsorban a kamatmentes ‚ÄĒ vagy alacsony kamatoz√°s√ļ k√∂zhitellel t√∂rt√©nŇĎ ‚ÄĒ finansz√≠roz√°st√≥l √©s a p√©nz√°raml√°s zavartalan biztos√≠t√°s√°t√≥l f√ľgg a tart√≥s gazdas√°gi n√∂veked√©s beind√≠t√°sa, munkahelyek teremt√©se, a munkan√©lk√ľlis√©g hat√©kony cs√∂kkent√©se. A kamatmentes finansz√≠roz√°s teszi lehetŇĎv√© az infl√°ci√≥ lek√ľzd√©s√©t √©s a kamat m√©rt√©k√©nek a re√°lgazdas√°g n√∂veked√©si szintje al√° szor√≠t√°s√°t Az elad√≥sod√°s v√©g n√©lk√ľli spir√°lj√°t is csak √≠gy lehet megszak√≠tani √©s √°tt√©rni a t√°rsadalmi √∂sszterm√©k igazs√°gosabb eloszt√°s√°ra, hogy v√©gre ne cs√∂kkenjen az √©rt√©ket elŇĎ√°ll√≠t√≥ v√°llalkoz√≥k √©s munkav√°llal√≥k j√∂vedelme a p√©nzvagyonuk ut√°n ar√°nytalanul nagy kamatj√∂vedelmet √©s tŇĎzsdei √°rfolyamnyeres√©get h√ļz√≥ p√©nztulajdonosok jav√°ra. A magyar nemzet felemelked√©s√©t legink√°bb akad√°lyoz√≥ ad√≥ss√°gcsapd√°b√≥l is csak a kamatmentes finansz√≠roz√°sra val√≥ √°tt√©r√©ssel lehet bel√°that√≥ idŇĎn bel√ľl kiker√ľlni.
Azok a politikai erŇĎk, amelyek ezt a most legfontosabbnak tekinthetŇĎ k√©rd√©st megker√ľlik, vagy radik√°lis v√°ltoztat√°s helyett be√©rik e s√ļlyos probl√©m√°nak csup√°n t√ľneti kezel√©s√©vel, legŇĎszint√©bb sz√°nd√©kaik ellen√©re sem k√©pviselhetnek nemzeti programot, b√°rmennyire is t√∂rekednek erre. Korm√°nyra ker√ľlve ‚ÄĒ n√©mi kozmetikai v√°ltoztat√°ssal ‚ÄĒ ŇĎk is ugyanazt a fisk√°lis k√©rd√©sekre (ad√≥z√°sra √©s k√∂lts√©gvet√©sre) szor√≠tkoz√≥ p√©nzpolitik√°t lesznek k√©nytelenek folytatni, amely m√°r k√©t √©vtized √≥ta tart Magyarorsz√°gon a j√≥l ismert k√°ros k√∂vetkezm√©nyekkel. Ma csak az lehet a val√≥ban demokratikus, szabadelvŇĪ √©s egyben legfontosabb nemzeti √©rdekeinket is k√©pviselŇĎ program, amely v√°llalja a jelenlegi p√©nzrendszer gy√∂keres megreform√°l√°s√°t √©s a p√©nzvagyon felett rendelkezŇĎk egyre erŇĎs√∂dŇĎ, szervezett mag√°nhatalm√°nak a korl√°toz√°s√°t
Az a p√©nzk√∂zpont√ļ, transznacion√°lis ‚Äěny√≠lt t√°rsadalom", amely idŇĎk√∂zben Magyarorsz√°gon berendezkedett, egydimenzi√≥s, kiegyens√ļlyozatlan, sz√©lsŇĎs√©gesen liber√°lis rendszer, amely egy absztrakt humanizmus nev√©ben val√≥j√°ban megfosztja az egy√©nt elsŇĎdleges k√∂z√∂ss√©geitŇĎl √©s √≠gy emberi m√©lt√≥s√°ga, egy√©ni szabads√°gjogai √©rdemi gyakorl√°s√°nak l√©tfelt√©teleitŇĎl is. A ‚Äěny√≠t t√°rsadalomnak" minderre az√©rt van sz√ľks√©ge, hogy a p√©nz tulajdonosainak se f√∂ldrajzi hat√°rokat, se vagyoni korl√°tokat nem ismerŇĎ glob√°lis szabads√°got biztos√≠tson idŇĎtlen idŇĎkig a folyamatos gazdagod√°sra. Ez√©rt ez a rendszer v√©gsŇĎ soron √©letellenes. Ennek szeml√©ltet√©s√©re id√©zz√ľnk egy budapesti h√≠rt, amelyet Bencsik Andr√°s, a Demokrata c. hetilap fŇĎszerkesztŇĎje m√©g √©vekkel ezelŇĎtt (1997-ben) hozott nyilv√°noss√°gra √©s az interneth√°l√≥zatra is r√°tett:

‚ÄěFebru√°r v√©g√©n z√°rtk√∂rŇĪ tan√°cskoz√°st tartott a budapesti Sorosegyetemen a Vil√°gbank. Az elŇĎad√≥k elmondt√°k, hogy elk√©pzel√©s√ľk szerint Magyarorsz√°gon csak 8 milli√≥ lakosnak kellene √©lni. EbbŇĎl k√©tmilli√≥ √ļn. narrow minded szakember legyen, a t√∂bbi 6 milli√≥nak pedig a h√°tteret kellene biztos√≠tania. Az elŇĎad√≥k √ļgy v√©lt√©k azokat a magyarokat, akik egy bizonyos szellemi szint f√∂l√© emelkedtek √∂szt√∂n√∂zni kellene a kiv√°ndorl√°sra. A vil√°gbanki instruktorok √ľdv√∂z√∂lt√©k ugyan a korm√°ny oktat√°si √©s eg√©szs√©g√ľgyi reformj√°t, de hozz√°tett√©k v√©lem√©ny√ľk szerint a k√≥rh√°zi √°gyak sz√°m√°t tov√°bb kell cs√∂kkenteni, a reform ut√°ni √°llapot fel√©re. Ezt k√∂vetŇĎen ‚ÄĒ k√∂z√∂lte egy oda megh√≠vott, de a hallottakon felh√°borodott √ľzletember a Demokrat√°val ‚ÄĒ egy 30 fŇĎs m√©g z√°rtabb k√∂rŇĪ tan√°cskoz√°sra ker√ľlt sor, ahol a jelenl√©vŇĎ p√©nz√ľgyi √©s korm√°nyzati emberekkel ismertett√©k azt a forgat√≥k√∂nyvet, amit a tov√°bbiakban k√∂vetni√ľk kell, s amit a Demokrata inform√°tora szerint 30 √©vre titkos√≠tottak."

Felhasznált irodalom jegyzéke;

AII. Vatikáni Zsinat Tanítása, Szent István Társulat, Pécs 1975
Az egyh√°z a t√°rsadalomr√≥l, Az amerikai, a n√©met √©s a magyar p√ľsp√∂kkari k√∂rlev√©l t√ľkr√©ben, Vig√≠lia 1996/11
Az Egyház Társadalmi Tanítása, Dokumentumok Szerk Tomka Miklós és Coják János, Szent István Társulat, Budapest
Cso√≥ri S√°ndor: Tenger √©s di√≥lev√©l, M√°sodik k√∂tet, P√ľski, Budapest, 1994 David C. Korten: TŇĎk√©s t√°rsas√°gok vil√°guralma, Magyar Kapu Alap√≠tv√°ny, Budapest, 1996
Demokrata, 4. évfolyam 13. szám, 1997. május 8.
Demokrata: Interj√ļ a vil√°gpolg√°r Orb√°nnal; A Fidesz Magyarorsz√°g p√°rtja pr√≥b√°l lenni; 1997. j√ļlius
E. F. Schumacher: A Guide for the Perplexed, Harper and Row, 1977 E. F. Schumacher: Small Is Beautiful, Harper and Row, 1973
F. W√≠lliam Engdahl: Mit der √Ėlwaffe zur Weltmacht, Dr. B√∂ttiger VerlagsGmbH,Wiesbaden,1993
Farag√≥ B√©la: Nyugati liber√°lis szemmel, P√°rizsi Magyar F√ľzetek k√∂nyvei 10. Franz-Ulrich Willeke (Hg), Die Zukunft der D-Maris, Olzog, M√ľnchen, 1997 Friedrich List: Outlines of American Political Economy, Dr. B√∂ttiger VerlagsGmbH,Wiesbaden,1996
G. Edward Griffin: The Creature from Jekyll Island, American Media, Westlake Village, Califomia, 1995
Gazdaságpolitika más megközelítésben, Aula Kiadó, 1997
Gergely L√°szl√≥ Sur√°nyi Gy√∂rgy MNB-eln√∂kkel k√©sz√≠tett interj√ļja az infl√°ci√≥ m√©rs√©kl√©s√©rŇĎl √©s a fedezetlen p√©nzkibocs√°t√°sr√≥l, Magyar Nemzet, 1997. m√°rcius 29.
Hans-Peter‚ÄĒHarald Schumann: Die Globalisierungsfalle, Rowohlt, 1996 Helmut Creutz: Das Geld Syndrom, Ullstein, Frankfurt a. M., Berlin, 1996 Henry George: Halad√°s √©s szeg√©nys√©g, Az Athenaeum Irodalmi √©s Nyomdai Rt. kiad√°sa, Budapest, 1914
Hermann Benjes: Wer hat Angst vor Silvio Gesell?, Benjes, Bickenbach 1995 Igazs√°gosabb √©s testv√©riesebb vil√°got, A Magyar Katolikus P√ľsp√∂ki Kar k√∂rlevele, Budapest 1996
Immanuel Wallerstein: After Liberalism, The New Press, New York, 1995 Jacques S. Jaikaran: Debt Virus, Glenbridge Publishing, 1995
James M. Buchanan and Richard E. Wagner: Democracy in deficit, Academic Press New York, London,
James M Buchanan and Richard E. Wagner: Fiscal responsibility in a constitutional democracy, Boston, 1978
Kop√°tsy S√°ndor: Gazdas√°gpolitikai √ļtt√©veszt√©s, Privatiz√°ci√≥s Kutat√≥int√©zet, Budapest 1993
Lyndon LaRouche: Christentum und Wirtschaft, Dr. Böttiger Verlags-GmbH, Wiesbaden, 1992
Marjorie Deane-Robert Pringle: The Central Banks, Penguin Books, New York, 1995
Orosz Istv√°n: Politikai rests√©g a j√≥ra, N√©pszava, 1997. j√ļnius 27.
Paul Hellyer: Surviving the Global Financial Crisis, Chimo Media Limited, Toronto
Populism and Plutocracy, Edited by Willis A. Carto, Liberty Lobby, Washington, 1996
Ren√© R√©mond: A kereszt√©ny √©s a politika, Katolikus Szemle, R√≥ma, 1980, 2. Ripp Zolt√°n: A liber√°lis-szabadelvŇĪ sz√∂vets√©g es√©lye, 1997. j√ļnius 12. Soros Gy√∂rgy: A lehetetlen megk√≠s√©rt√©se, 2000 K√∂nyvek 2. Budapest 1991 Soros Gy√∂rgy A p√©nz alk√≠mi√°ja, Eur√≥pa K√∂nyvkiad√≥, Budapest 1996 Tam√°s G√°sp√°r Mikl√≥s: A koal√≠ci√≥ felbont√°sa, HVG, 1997. j√ļlius 19.
The Capitalist Threat, By George Soros, The Atlantic Monthly, February 1997 Udo Herrmannstorfer. Schein-Marktwirtschaft, Verlag Freies Geistesleben, Stuttgart
William Greider: One World Ready Or Not, The Manic Logic of Global Capitalism, Simon and Schuster, New York, 1997
William Greider. Secrets of the Temple, How the FED runs the country, Simon and Schuster, New York

Magánpénzrendszer vagy közpénzrendszer

A vil√°got vesz√©lyeztetŇĎ globaliz√°ci√≥val nem az a baj, hogy az eg√©sz f√∂ldgoly√≥t √°tfog√≥ folyamat, hanem az, hogy a mag√°nk√©zbe ke