Ilyen a tudomány! MTA vs. CEPI avagy a Delta propaganda ellentmondásai

2021.07.04

A tudomány képviselői közt nincsen ellentmondás,ahogy a Boldogkői Zsolt mondta anno a CSATT c. műsorban.Az pedig, hogy valaki olyat mond ami nem feltétlenül felel meg az általa hangoztatott dolgoknak, illetve ellentmondást generál az egyszerűen elfogadható mert a tudomány az nem olyan dolog ami egzakt módon alátámasztható a valóságból.

Számomra a tudományos tények azok tények és vitán felül állnak és nem dr-i címek vagy sajtópropaganda függvényei. A tudósnak tudnia kell bizonyítani minden állítását és ha cáfolat vagy felvetés jön a teóriára akkor azokat nyílvánosság előtt kell megvitatni! A megvitatás függvényében pedig ha valami tételesen nem bizonyítható akkor tudni kell alázattal módosítani!

A baj az egész globálvakcinázási folyamattal az hogy a mögötte álló tudományos szervezetek és magukat tudósoknak vallók úgy csinálnak segget a saját és egymás szájából hogy még mellé el is várják hogy az emberek ezeket a naponta hetente változó állításokat el is fogadják!


03.29 "Nem lesz negyedik hullám, júniusban lekerülhetnek a maszkok is Ha nem jelenik meg egy "radikálisan új mutáns", akkor Magyarországon nem lesz negyedik hullám"


JAKAB FERENC virológus - 2021. április 29.

"Ősszel biztos, hogy vissza fog térni a vírus közénk, ez borítékolható.

Nem lehet tudni, hogy mi várható a negyedik hullámban, de csoda lenne, ha ez a vírus eltűnne. Ha globálisan le tudjuk győzni a harmadik hullámot, és közben az oltóanyaggyártók is fejlesztik vakcináikat, akkor sokkal felkészültebben állhatunk a járvány újabb hulláma előtt"


05.03

Lisziewicz Julianna szerint nagyon fontos, hogy továbbra is viseljük a maszkot, hiszen ezzel megvédhetjük azokat, akik még nincsenek beoltva.

minden Magyarországon alkalmazott védőoltás hatásos. Ugyanakkor szerinte nagyon fontos, hogy továbbra is viseljük a maszkot, hiszen ezzel védhetjük meg azokat, akik még nincsenek beoltva.

A biológus szerint a variánsok ugyanis kibújhatnak a vakcina hatásossága alól, a vírus ezt úgymond az emberi szervezetben "tanulja". Tehát, akik be vannak oltva, lehet, hogy megússzák komolyabb betegség nélkül, de olyan vírust termelnek, amitől a következő embert esetleg már nem védi meg a vakcina - magyarázta.

Lisziewicz Julianna az indiai helyzetre kitérve azt mondta: a helyzet nagyon aggasztó, és a mutáns nem fog megállni a határon. "Ott már annyi emberben replikálódik az a fajta vírus, hogy meg fogja tanulni, hogyan lehet még nagyobb fertőzést okozni." A szakember hozzátette, Indiában ráadásul nagyon alacsony, 2 százalék körüli az átoltottság.


Antitest-vizsgálat

Az immunológus azt mondta, nem tud olyan emberről, akiben ne alakult volna ki az antitest az oltás után. Ráadásul egyelőre senki sem tudja, mi az az antitest-szint, ami védettséget biztosít. A szakember feleslegesnek tartja, hogy az oltottak vizsgálgassák az antitest-szintjüket.


05.06 Jakab Ferenc PTE  - Nem lesz 4. hullám


05.13

"Nagy valószínűséggel állítható, hogy május végére a 3. hullám nagy biztonsággal lecseng" - "Időlegesen hátradőlhetünk, eldobhatjuk a maszkot, ölelkezhetünk a szeretteinkkel, puszit lehet most már adni üdvözléskor olyan 3-4 hónapig"

október-novembertől azonban már újra figyelnünk kell, mivel a koronavírus velünk marad, várva a kedvező alkalmat és időjárást. Ahhoz, hogy elkerüljünk egy újabb súlyos járványhullámot, a szakember szerint legalább a lakosság 75-80 százalékának immunitást kell szereznie,

"Igazi negyedik hullámra - olyanra mint a 3. volt - nem, de egy megemelkedett fertőzésszámra azért számítok ősszel"



05.19 Szlávik János - Az Operatív Törzs pandémiás feje

Év végéig én nem látok olyan gyógyszert, amely igazán hatékonyan gyógyítaná meg a betegeket, ezért is érdemes most a védőoltásra koncentrálni rendkívül fontos, hogy mindenki felvegye az oltást, ellenkező esetben egy negyedik hullám beindulását kockáztatjuk.

Aki megkapta mindkét oltást vagy az egydózisú oltásból az egyet, az, ha meg is fertőződik, jóval kisebb eséllyel fertőz tovább, mint az, aki nem kapott oltást.

Azt már tudjuk, hogy a gyermekek jóval kisebb valószínűséggel fertőznek. A 16-18 évesek oltása megkezdődött Magyarországon, és náluk azért a közösségi mozgások miatt van esélye a járvány terjedésének. A 12-16 éves gyermekek között ez az arány jóval kisebb, de mégis meggondolandó, ha az a gyermek rizikócsoportba tartozik, tehát elhízott, szívbeteg, tüdőbeteg, őket is beoltjuk, de 12 év alatt végképp nem érdemes gyermekeket oltani, még akkor sem, ha netán lesznek országok, amelyek úgy döntenek, hogy beoltják a 12 év alattiakat.

  • Ha valaki átesett a fertőzésen, akkor a gyógyulást követő második héttől már megkaphatja az oltást. Mások szerint a fertőződést követően három hónapot érdemes várni, és ezt követően beadatni az oltást. Az, hogy melyiket, valójában mindegy.

  • A maszkhasználatnak köszönhetően nem csak az influenzaszezon maradt el, sokkal kevesebb a tüdőgyulladás is. A maszkhasználat megakadályozta azt is, hogy más kórokozók emberről emberre könnyebben terjedjenek. Nem azt mondom, hogy ez a cél, hogy a közeljövőben mindenki mindig hordjon maszkot, és akkor szinte megszűnnek a légúti kórokozók, de megmutatta azt, hogy milyen jól lehet ezek ellen védekezni.

  • Egyes helyeken még mindig maszkot kell használni, de látszik az, hogy mi vár ránk Magyarországon is, hogy igenis lesz egy olyan időszak, amikor már nem kell maszkban járnunk az utcán.

  • Mostanában egészen biztos, hogy lehet majd könnyíteni. A következő szám az ötmillió beoltott, ez már egy igen-igen magas szám. Nyilvánvalóan ötmilliónál sem lehet még mindent elengedni, de az ötmillió beoltott és a rendkívül alacsony napi esetszám miatt biztos, hogy lehet majd újabb könnyítéseket tenni.

  • A negyedik hullámnak a fő oka az oltatlanoknak a nagy száma lehet, és ezért kell most mindig fölhívni a figyelmét annak, aki még nem oltotta be magát, hogy egész egyszerűen az országnak tesznek jót azzal, ha beoltatják magukat, hiszen egy következő hullámot lehet azzal megakadályozni, ha nagyon sok ember van beoltva.

  • A mutánsok akkor tudnak beférkőzni a társadalomba, ha sok olyan emberrel találkoznak, akik még egyáltalán nem találkoztak a koronavírussal, és ők azok, akik nem oltatták be magukat, zárt térben vannak, és esetleg a könnyítések miatt a maszkhasználat elhagyásával elindulhat egy ilyen járvány. Angliára figyel most a világ, ahol még nincs meg a 60 százalékos átoltottság, felütötte a fejét az indiai mutáns, és most mindenki azt nézi, hogy nő-e az oltatlanok között a megbetegedések száma. Ez lesz a példája annak, hogy mi történne más országban, ha beüt egy olyan mutáns, amely új és sokkal jobban terjed az emberek között, mint a korábbi változat.

  • Minden országban látszik, hogy körülbelül 8-10 százaléka az embereknek csak az első oltást veszik fel. Az a baj, hogy bármennyire is jól hangzik az, hogy az első oltást követő három héttel már 70-80 százalékos védettség van, ez rendkívül gyorsan csökkenni fog. Ha nem lesz második oltás, akkor nem lesz meg a magas védettsége, igenis megfertőződhet, mert nem úgy védett, mint az, aki kettőt kapott.

  • A védőoltások eddigi történetében borzasztó ritkán fordult elő, hogy kevertünk oltásokat, pláne más típusúakat. Egyelőre kísérletek folynak, hogy mi történik, ha valaki egy mRNS oltást követően vektorvakcinát kap vagy fordítva. Nem biztos, hogy ez a módszer előrébb visz és nem biztos, hogy ezzel a módszerrel nagyobb védettséget lehet kialakítani. Az első adat, amit tudunk, az, hogy ha valaki két különböző oltást kap egymás után, akkor több oltási reakció alakul ki a második után.

  • Angliában elindult az indiai változat, de az eddigi megfigyelések szerint, aki megfertőződött az oltások ellenére az indiai mutánssal, közülük senki nem került kórházba, ez nagyon jó hír, hiszen ez azt jelenti, hogy van védettség az indiai mutánsokkal szemben is. Persze jó lenne, ha a gyógyszergyártók elébe mennének a dolognak és már gyártanák azokat a fajta vakcinákat, amelyek jók a mutánsok ellen. Ha sikerülne a legtöbb mutánsnak a tüskefehérjéit beépíteni egy újfajta vakcinába, akkor hihetetlen módon megnőne az esélye annak, hogy ez az új generációs vakcina, amit remélem, már csinálnak, valamikor majd nyáron, ősszel újra beadva segít nekünk az új mutánsok ellen is még jobban védekezni.




05.21 Duda Ernő

Ha keményen dolgozunk rajta, akkor jó esély van a járvány 4. hullámára Magyarországon

Aki egy kicsit is megért a vakcinák működéséből, az pontosan tudja, hogy nem mindegyik ugyanolyan jó, óriási különbség van közöttük

A nyitás nem virológiai kérdés, hanem gazdasági, politikai és egyéb okai is vannak - hangsúlyozza Duda Ernő, a Szegedi Tudományegyetem tudósa abban az interjúban, amit az SZTE Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékének podcastje, a Kommcast adott le. Az immunológus professzor szerint arra, ami most történik, elég nyomós érv, hogy az emberek pszichésen már nagyon rosszul tűrték a bezártságot. "Attól félek, hogy ennek meglesz természetesen a következménye, de hát reméljük, hogy nem lesz nagyon súlyos"

Duda úgy látja, "ha keményen dolgozunk rajta", azaz a nyitás az emberek felelőtlenségével társul akkor van esély arra, hogy elindítunk egy negyedik hullámot.

Duda Ernő, hangsúlyozva, hogy "olyan vakcina nincs, amelyik mindenkiben tökéletesen működne".



05.22

Pfizer nélkül a 4. hullám elkerülhetetlen

a Pfizer iránt nagy a bizalom, és ha a kormány nem rendel többet, szinte biztos, hogy elkerülhetetlen a koronavírus járvány 4. hulláma.

A 6 milliós oltottat ugyan elérhetjük, de ez kevés a 4. hullám megelőzéséhez.

Ősszel, a légzőszervi megbetegedések időszakában különösen könnyen megfertőződhetünk a koronavírussal, ha nem vagyunk beoltva. A nyájimmunitáshoz pedig minimum 7 millió fő immunizációjára van szükség.persze, ez akár történhet természetes úton is, azaz betegség útján.

Még további másfél-kétmillió embert kell beoltani, hogy Magyarország el tudja kerülni a negyedik hullámot, az 5 millió ugyanis még nem elég a nyájimmunitáshoz.




05.23 Merkely Béla

"Nem lesz Covid 2022-ben, Magyarországon már idén nyáron sem. Covid-esetek lesznek, de azoknál, akik be vannak oltva vagy átestek a betegségen és még be is vannak oltva, ott komoly történet nem lehet"

Nem lesz negyedik hullám, sem most, sem szeptemberben, nem tud egy olyan mutáció kialakulni, ami Magyarországon ismét egy járványt hozzon, mert nagyon magas az átfertőzöttség és az átoltottság is

Ha bárki megpróbálja a koronavírust oltás nélkül megúszni, az lehetetlen feladatra vállalkozik, csak idő kérdése, hogy mikor kapja el a vírust. A vakcinákról pedig elmondta: "biztos vagyok benne, hogy az oltás sokkal tovább tart, mint fél év".

Ferenci Tamás biostatisztikus, a Járványmatematikai Modellező és Epidemiológiai Munkacsoport tagja a Portfolio-nak arra a kérdésére, hogy egy új mutáció elronthatja-e az eredményeket, korábban azt mondta, hogy "ez a legnagyobb kérdés. A vírus elleni harcot az befolyásolhatja leginkább most, hogy milyen mutációk lesznek a következő időszakban. Az új mutációk mindig három szempontból relevánsak. Az egyik, hogy fertőzőképesebb-e, mint a korábbiak, a másik, hogy súlyosabb betegséget okoz-e, a harmadik pedig az, hogy mennyire hatásosak ellene a rendelkezésre álló oltások."

"A brit variáns először úgy tűnt, hogy csak fertőzőképesebb, de nem okoz súlyosabb betegséget, azonban néhány hét alatt egyre világosabban látszott, hogy a gyorsabb terjedés mellett súlyosabb betegséglefolyást is okoz. De a vakcinák hatásosak a brit mutáns ellen is, noha valószínűleg kevésbé; ez jelenleg is nyitott kérdés. Hosszabb távon a legnagyobb kérdés az, lesz-e olyan mutáció, amely kikerüli a védőoltást, pláne, ha ráadásul még veszélyesebb is" - fogalmazott Ferenci.



05.26 Boldogkői Zsolt

Nem zárható ki egy kisebb csúccsal rendelkező őszi hullám.

Abban egyetértés mutatkozik a szakértők között, hogy az indiai vírusvariáns a magas átoltottság ellenére is várha­tóan felbukkan nálunk, de arról eltérőek a vélemények, hogy okozhatja-e a járvány újabb berobbanását. Ön hogy látja?

Amíg a világban fertőz a vírus, és amíg nem értük el a nyájimmunitást, ennek fennáll a veszélye. Számos paramétert nem ismerünk, ezért nem tudunk megbízható jósla­tokat sem tenni. Az indiai variánst sem ismerjük még pontosan, főleg nem az esetlegesen a későbbiekben felbukkanó mutációkat

Nem tudjuk, hogy ezek majd mennyivel terjednek gyorsabban, okoznak-e komolyabb komplikációkat, fertőzik-e a fiatal egészségeseket, vagy mutatnak-e szezonalitást. Az sem világos, hogy a lakosság hányad része válik immunissá az oltások és a fertőzés révén, és hogy meddig tart ez a védettség. A járvány jelenlegi helyzete és az oltásokhoz való viszonyulásunk alapján én inkább egy kisebb csúccsal rendelkező őszi hullámra tippelnék, de ez nem egzakt tudományos megállapítás.

Ma már bebizonyosodni látszik az a korábban csak sejtett állítás, hogy ez a hivatalosan B.1.617-nek nevezett indiai variáns gyorsabb terjedőképességgel rendelkezik, mint más variánsok, milliók fertőződtek meg általa, és már legalább negyvennégy országban megjelent.

Ráadásul újabb mutációk keletkeznek. Az események igen gyorsan következnek egymás után, ezért precíz számokat nem könnyű adni. Nem világos pontosan, hogy súlyosabb fertőzést képes-e okozni ez a variáns, vagy csak gyorsabban terjed. Az eddigi tapasztalatok alapján a két sajátosság összefügg. Állatkísérletek szerint súlyosabb gyulladási tünetek alakulnak ki, mint más variánsoknál.

A vírus nemrég került át az emberre, és egyre hatékonyabban fertőzi a sejteket, és ez együtt jár azzal, hogy súlyosabb tüneteteket okoz az egészséges fiatalokban is. Viszont egyértelmű az összefüggés a vakcinázottság és a vírussal szembeni ellenálló képesség között. A Pfizer- és az AstraZeneca-vakcinák is igazoltan hatásosak az indiai variánssal szemben.




LISZIEWICZ JULIANNA immunológus - 2021. június 1.

"Nem az a kérdés, hogy lesz-e negyedik hullám, hanem, hogy mennyire lesz súlyos. Ősszel, ha bemegyünk a zárt térbe és elkezdődik az iskola, biztosan megjelenik a negyedik hullám. A jelenlegi oltások ugyan megvédenek a betegségtől, de arra nincs adat, hogy megvédenek a fertőzéstől is. Ha pedig a fertőzés terjed, nyájimmunitás nem alakulhat ki. Ráadásul, ahogy terjed a vírus a világban, veszélyes variánsok is kialakulnak, így olyanok is, amelyekkel szemben nem véd az oltás"

Az immunológus szerint a gyerekek oltása is szükséges lenne a nyájimmunitáshoz, ráadásul, ahogy terjed a vírus a világban, veszélyes variánsok is kialakulnak, így olyanok is, amelyekkel szemben nem véd az oltás. Az indiai mutáns például 50-szer erősebben fertőz, mint a legelső vírus.




06.06

a járvány a nyár folyamán "teljes mértékben eltűnik".

Merkely Béla szólt arról is, hogy aki már átesett a koronavírus-megbetegedésen, annak - nemzetközi adatok szerint - elég egy védőoltás beadása is. Ahol volt bizonyított fertőzöttség, ott az első vakcina az úgynevezett "booster", azaz gyorsító hatású oltás - mondta, kiemelve: aki viszont nem esett át a betegségen, annak nagy szüksége van a második oltásra is, mert az fogja jelentős mértékben emelni a szervezetben az ellenanyag szintjét és növelni a sejtes immunitás aktivitását.

A szakember szavai szerint tehát aki átesett a betegségen, annak egy oltásra van szüksége, aki viszont nem, annak kettőre, és ha ezek megvannak, akkor az ember biztos lehet abban, hogy jelentős betegség nála már nem tud kifejlődni.

Arra a felvetésre, hogy vannak, akik szerint - mivel a második oltás után nincs a szervezetükben elég antitest - szükséges lenne egy harmadik oltás is, Merkely Béla elmondta:

az ellenanyagszint pontosan nem mérhető. A kérdés most azért kapott relevanciát, mert nemzetközi adatok - valamint az oltottak által elvégzett magántesztek - alapján a Sinopharm-vakcinák kapók egy jelentős részénél nincs kimutatható antitestválasz. Erre reagálva Bahrein, az Egyesült Arab Emírségek, de Szerbia is döntött egy harmadik oltás beadásáról.

Az ismétlőoltás a két közel-keleti országban lehet más is, így a kínai vakcina helyett Pfizer-oltást is kérhetnek az érintettek erről Merkely közölte,

sokféle ellenanyag keletkezik, a fertőzöttségi állapotoktól, oltásoktól függően "más és más típusú védettség alakul ki", ezeket pedig nem lehet "egy az egyben összehasonlítani".

Az is számít, hogy az oltás vagy átfertőzöttség mikor történt.

A szervezet úgy alakítja ki a védettségét, hogy közvetlenül a megfertőződés vagy oltás után átmenetileg folyamatosan nő az ellenanyagszint, majd - mivel nincs rá szükség, hogy nagy mennyiségű ellenanyagot képezzen - ez csökkenni fog. De ott vannak a memóriasejtek, amelyek "emlékeznek" arra, hogyan kell az ellenanyagot újratermelni, hogyan kell felépíteni a sejtes immunitást, ennek következtében egy második találkozásnál már "azonnal lépni tudnak", a reakció azonnal maximális lesz és nem alakul ki megbetegedés - magyarázta az orvos.

nem érdemes az ellenanyagszintet magánellátás keretében méretni, mert az "nem is alkalmas semmire".


Azért figyelik a mutációkat

A negyedik hullámmal kapcsolatban azt mondta, a gyógyszergyártók figyelik, a vírusmutánsok közül van-e olyan, amely "megkerüli" a rendelkezésre álló oltásokat.

Én most biztos vagyok benne, jelenleg a világban nincsen olyan mutáns, amely bármilyen módon veszélyeztetné az emberiséget azzal, hogy ki tudná kerülni a környezetünkben nagy mennyiségben használt oltóanyagokkal elért védettséget

a járványt akkor tudjuk véglegesen magunk mögött hagyni, ha az átoltottság a világ többi országában is egyre magasabb lesz. A nagyszámú fertőződésnek az lehet a következménye, hogy vírusmutációk jönnek létre. Létrejöhet olyan mutáns, amely nagyon távol van Magyarországtól, és akkor a visszafertőződés lehetősége elméletileg fennáll.



DUDA ERNŐ immunológus - 2021. június 7.

"Rajtunk múlik, hogy lesz-e negyedik hullám. Ha a 12 évesnél idősebb tanulókat beoltanánk szeptemberig, az nagyon gátolná az újabb hullám kialakulását, hiszen ez a korosztály a legaktívabb a járványok terjesztésében. Mivel jelenleg a lakosság kevesebb, mint a fele védett, a vírus pedig kétszer fertőzőbb, nincs akadálya a járvány terjedésének, ősszel bármi bekövetkezhet

https://webradio.hu/hirek/koronavirus/duda-erno-virologus-rajtunk-mulik-hogy-lesz-e-negyedik-hullam



06.08

Magyarországon nagy valószínűséggel közel vagyunk a nyájimmunitás eléréséhez vagy már el is értük, ez azonban nem jelenti azt, hogy egyes emberek, családok, akik nem oltatták be magukat, nem fertőződhetnek meg. Felhívta a figyelmet arra, hogy azok között, akik nincsenek beoltva, továbbra is lehetnek súlyos lefolyású, akár halállal végződő megbetegedések is.


06.08

Nehéz lesz elérni a hatmillió beoltottat, A mutánsok továbbra is azokat veszélyeztetik, akik nincsenek beoltva. Negyedik hullám viszont ennyi beoltottnál nem lehet. Kijelentette azt is, biztos, hogy fog kelleni harmadik oltás. Erre szerinte még ugyan nincsenek adatok, de más oltások jönnek, olyan mutánsok ellen is hatékony vakcinák, amelyekkel érdemes lesz majd a harmadik oltást is elvégezni





06.09

Kell harmadik oltás, de három vakcina nem adható újra

Az új vírusvariánsok miatt egy éven belül szükség lesz harmadik oltásra is, a vektoralapú vakcinák, tehát a Szputnyik, az AstraZeneca és a Janssen viszont nem adható újra Lisziewicz Julianna immunológus szerint.

A szakember a Spirit Fm műsorában elmondta, a harmadik körre a jelenlegieknél már jobb oltások is rendelkezésre állnak majd, a Pfizer és a Moderna is fejleszt új oltóanyagokat, amelyek már az újabb mutációk ellen is védelmet nyújthatnak. (Más kérdés, hogy a magyar kormány az unióban egyedüliként nem vesz részt az EU következő beszerzésében, vagyis lemondott a 2022-re és 2023-ra rendelkezésre álló Pfizer-oltóanyagról.)




SZLÁVIK JÁNOS infektológus - 2021. június 10.

"Egyelőre nem lehet kijelenteni, hogy nem lesz negyedik hullám, a hullám ugyanis azt jelenti, hogy elkezd nőni az esetszám" - mondta az ATV Start-ban a Dél-pesti Centrumkórház főorvosa.

"Angliában is nagyon magas az átoltottság, mégis emelkednek az esetszámok, mert a mutánsok nagy veszélyt jelentenek az oltatlanokra.

Abban viszont biztos vagyok, hogy olyan, mint a harmadik hullám, már nem következik be. A mutánsok miatt viszont érdemes lesz majd esetleg harmadik, újgenerációs oltást is felvenni."jelenleg még zajlanak az ezzel kapcsolatos vizsgálatok, de úgy tűnik, legalább hat hónapnak kell eltelnie az első oltástól a harmadikig.



06.13 portfolio (összesítő kiadaás galóczi szlávik Rusvai)

Mind azt mondják hogy lehet 4. hullám kivéve Merkelyt ő azt hogy nem lesz mert magas az átoltottság

Mégis miért?

Mindez alapján kijelenthető: a szakértők többsége szerint nem zárható ki, hogy valamikor ősszel érkezik egy újabb járványhullám Magyarországra és ez a mi szempontunkból két ok miatt különösen fontos:

  • Hogyan lehet erre felkészülni: mi ebben az állam, egyén és más szereplők feladata?

  • Egy esetleges új hullámnak milyen következményei lehetnek a magyar gazdaságra?

Felvetődik a kérdés, hogy milyen tényezőkre kell figyelni, amelyek befolyásolhatják egy új hullám kialakulását.

Az egyik okcsoport a vírus tulajdonságaihoz köthető. Ennek egyik lényege, hogy a vírus nem tűnik el (1), velünk marad és az őszi-téli hónapokban a szezonalitásából (ami összefügg azzal is, hogy ezekben az időszakokban gyakrabban tartózkodnak az emberek zárt térben) fakadóan felerősödik, így viselkednek ugyanis a légzőszervi megbetegedések. A másik lényeges pontja ennek, hogy a vírus - ahogy az elmúlt hullámok során bebizonyította - alkalmazkodik, és több veszélyes mutáció (2) is kialakulhat, ezt mutatta meg a brit és az indiai variáns.

Oroszi Beatrix epidemiológus mondta ezzel kapcsolatban például többször is, hogy nem lett volna harmadik hullám, ha nem jön a brit variáns.

A jövőbeni járványhullámok szempontjából tehát nem mellékes szempont a társadalom szereplőinek viselkedése (3), reakciói és a járványügy, valamint más döntéshozók felkészültsége (4). Vagyis, hogy mekkora esélyt adunk a koronavírusnak a terjedésre.

Nagyon fontos szempont az is a későbbi hullámok kialakulása szempontjából, hogy az addig - vakcinával vagy átfertőzöttséggel megszerzett - védelem (5) milyen mértékben és meddig tart ki, és erről nincsenek rendelkezésre álló biztos adataink. Nehezen képzelhető el - látva főleg az elmúlt hetekben bekövetkezett oltakozási fáradtságot - hogy a közösségi immunitás megfelelő szintjét eléri Magyarország, és közben az idő előrehaladtával a fertőzésen korábban átesettek védettsége is csökken, vagyis az ő szempontjukból a járványnak nem lesz vége.

És akkor nem szabad azt sem elfelejteni, hogy a fent bemutatott pontok is összefüggnek egymással: például a 2-es és az 5-ös, vagyis, hogy a vakcinakerülő képességet felvevő új variánsok miatt magasabb szintű nyájimmunitásra van szükség. Ez a küszöbérték dinamikusan változhat az idő és más tényezők függvényében.

Oroszi Beatrix Portfolio-konferencián bemutatott előadásából derült ki, hogy az indiai (delta) variáns esetén a nyájimmunitási határértéknek 80-87% körül kellene lennie, amely - átlagosan 80%-os vakcinahatásosság esetén - 100%-os átoltottságot feltételez az adott populációban. Vagyis egy ilyen variáns dominánssá válása esetén a járványt csak akkor lehet leküzdeni önmagában vakcinákkal, ha mindenkit beoltottak 2 adag vakcinával.

Ezért nem mindegy, hogy a jövőben hogyan alakul az oltakozási hajlandóság, lehet-e azt javítani, főleg amikor nyilvánvalóvá válik, hogy szükség lesz emlékeztető harmadik oltásra (6). Ebből a szempontból pedig nem mindegy, hogy a későbbiekben a vakcinák milyen összetételben jönnek be az országba. Azt tudjuk a kormány döntése alapján, hogy a rendkívül rövid idő alatt (Karikó Katalin szerint 6 hét alatt) új variánsok ellen kifejleszthető, mRNS alapú vakcinákból már nem rendel újabb kört Magyarország.

Ez a mix and match......csak mondom!



Vannak figyelmeztető jelek


A világban több olyan ország is van, ahol Magyarország szempontjából is jelzésértékű folyamatok alakultak ki. Itt szokták megemlíteni Nagy-Britannia esetét, ahol a legalább 1 adaggal átoltott emberek aránya közel 60%, azonban a vírus reprodukciós rátája (vagyis a fertőzési képessége) a figyelmeztető érték, 1 felett jár és a döntéshozókat elbizonytalanította az utolsó nyitási lépés megtételét illetően.

De mondhatnánk korábbról Chile, Bahrein vagy a Seychelle-szigetek esetét, ahol viszonylag magas átoltottság mellett is új hullámot volt képes elindítani az indiai variáns, mert képes gyengíteni a rendelkezésre álló vakcinák hatásosságát.

Azt ugyanakkor el kell mondani, hogy egy esetleges újabb járványhullám esetén várhatóan az egészségügyi rendszerre nehezedő nyomás nem tudna akkora lenni, mint a korábbi hullámok idején,

a vakcinák bizonyítottan jelentős részben megvédik a fertőzötteket a betegség súlyos lefolyásától. Ez pedig azt vetíti előre, hogy ha lesz is újabb hullám, az nem feltétlenül vezet majd éles lezárásokhoz. Főleg ha tekintettel leszünk arra is, hogy a kormány hogyan reagált (jellemzően megkésve) az eddigi hullámok során, mert a járványügyi szempontokon kívül más szempontokra is figyelt, és azt is tudjuk, hogy a 2022-es választások előtt idén ősszel ezek a szempontok még inkább felértékelődnek.



KEMENESI GÁBOR virológus - 2021. június 14.

"Egy minden eddiginél jobb terjedést és bizonyos fokú neutralizáció kerülést is mutató (delta) variánsról van szó, ezért a védettséggel még nem rendelkezők lehetnek a járvány új elszenvedői, akiket éppen a jobb terjedés miatt a vírus hatékonyabban meg is találhat. A problémát pedig az jelenti, hogy oltás hiányában a betegség súlyos formája, a kórházi kezelés szükségessége is fennállhat ezeknél az embereknél" - teszi hozzá a pécsi szakember


PUSZTAI ERZSÉBET infektológus - 2021. június 15.

"Minden bizonnyal a nyár nyugodtabb lesz, mert más az időjárás, az emberek többet vannak a szabadban, kevesebb a zárt térben a tömeg. Lehetnek kisebb gócpontok, ahol több, nem oltott ember van együtt, és nem zárható ki, hogy ősszel megnő az esetszám, de olyan hullám, mint a harmadik, már nem tud kialakulni, köszönhetően az oltottak számának" - vélekedett a szakember az ATV Start műsorábna.



FALUS ANDRÁS immunológus - 2021. június 16.

"Lesz újabb hulláma a koronavírus-járványnak Magyarországon. Lehet, hogy a negyedik hullám enyhébb lesz, s az is lehet, hogy jobban kezelik majd. Fontos lenne az igazi nyájimmunitás, ami nyolcvan százalékot jelent. Ennek a valamivel több mint a felénél tart Magyarország, és sajnos lelassult a vakcináció" - mondta az InfoRádiónak a szakember.

Összegzés és az indiai mutánsok

https://www.penzcentrum.hu/egeszseg/20210617/nyakunkon-a-negyedik-hullam-csak-igy-vedhetjuk-meg-magunkat-az-indiai-mutanstol-1115509





06.25

az újabb járványhullám kialakulásának esélye több tényezőtől is függ

Őszig valószínűleg nem lesz újabb probléma a koronavírus-járványt illetően

Magyarországon eddig öt mintában mutatták ki az egyre nagyobb riadalmat okozó indiai variánst. Ezzel kapcsolatban a szakember kifejtette, amennyiben valaki az alfa vírussal fertőződik meg, akkor 100 emberből 8-15-en betegszenek meg, míg a delta variánsnál 100 betegből 85 lesznek betegek.

ha nem sikerül feljebb tornázni az oltottak számát, akkor valószínűleg a többi légzőszervi vírusfertőzéssel együtt a koronavírus-fertőzések száma is erősödni fog, azt nem lehet tudni, hogy járványhullám lesz-e, ez több tényezőtől függ: variánsok megjelenése, gyerekek oltása, a harmadik vakcina beadása.


Azoknak a védelmére kell koncentrálni, akik hajlandóak együttműködni

jó lenne, ha a 16 év alattiaknál elérnénk az 50 százalékos oltottsági arányt.

06.27

kedvezőnek számít, hogy azoknak, akiket Magyarországon be lehet oltani - ez mintegy 8,5 millió embert jelent -, már csaknem a 70 százalékát beoltották. Azokkal együtt, akik átestek a betegségen már a nyájimmunitás közelében járunk, mondta Rusvai a Karc FM műsorában.

Az intézkedések feloldása, vagyis a védettségik megkövetelésének eltörlése rejt magában kockázatot, de nem fog elindítani egy újabb nagy járványhullámot

A járványos időszakban, október második felétől készüljünk fel arra, hogy a koronavírus visszatér, ha járványt nem is fog okozni, de halmozott megbetegedést igen Végül hangsúlyozta, minél előbb el kell kezdeni átgondolni, hogy kiknek kell majd beadni a harmadik védőoltást, hisz erre a rizikócsoportba tartozóknak szüksége lesz.

06.30

A tömegrendezvények és az új mutánsok az oltatlansággal együtt lehetnek komoly rizikófaktorok

kockázatos, de megengedhető a maszk elhagyása az 5,5 millió oltott után

Az intézkedés mellett szóló érvként a kedvező járványtani helyzetet, a széles körű átoltottságot, és a nyári száraz meleg

Ami viszont a lazítás ellen szól, az a tömegrendezvények, valamint az új mutánsok megjelenése, többek között a delta variáns hazai jelenléte, de e két kedvezőtlen hatást nagyon jól tudjuk monitorozni a szennyvízadatok révén

Tehát folyamatosan figyelni kell a szennyvízadatokat, és ha kell, vissza kell térni a korlátozásokhoz.

A delta variánssal kapcsolatban azt mondta, Magyarországon az elmúlt hat hétben alig néhány esetben mutatták ki ezt a mutánst, amely "ha nagyon akart volna terjedni, már terjedt volna".

Arra vonatkozóan, hogy lesz-e következő járványhullám, a szakember elmondta, hogy szerinte ősszel megemelkedhet az esetszám, amelyet elsősorban az időjárási faktor okozhat.

Hogy ez járványos jelleget ölt-e, az azon múlik, hogy mennyire meredeken ível fel a járványgörbe

A víruskutató szerint, ha őszig sikerülne elérni 7 milliós átoltottságot, akkor elmaradna a következő hullám.




Boldogkői Zsolt biológus az ATV-nek arról beszélt, hogy fontos a harmadik oltás. Ezért, ha a gyártók engedélyezik, kapja meg az, aki szeretné. Főleg a hatvan feletti Sinopharmmal oltottak.

"Ha ugyanazt adjuk harmadjára is, az annyira nem megy szembe a különféle előírásokkal. Ez egy bevált gyakorlat, ezt hívják emlékeztető oltásnak"

- mondta Boldogkői Zsolt, és hozzátette, hogy a Sinopharmnál merült fel, hogy bizonyos korosztálynál nem ad megfelelő védettséget. A szakértő hangsúlyozta, hogy szerinte mindenképpen kell harmadik oltás, de még várjunk vele.

A biológus egyébként támogatja azon emberek törekvéseit, akik kínai oltóanyagot kapnak, és szeretnének egy harmadik dózist. Szerinte igaz lehet a Sinopharmra, amit állítanak, vagyis az, hogy az idősek húsz-harminc százalékánál nem alakul ki megfelelő védettség.

A delta variáns körülbelül két és félszer fertőzőbb, mint az eredeti vírus. A nyájimmunitási küszöb pedig függ attól, hogy milyen a terjedőképessége a vírusnak. Úgy véli, valószínűleg mindenkit, aki oltható, be kell oltani, közel a száz százalékot, hogy elérjük a nyájimmunitást.



07.01-2

Még csak modellezésre, statisztikára sincs szükség ahhoz, hogy kijelenthessük, lesz negyedik hullám,

Ez egy légzőszervi fertőzés, aminek az a sajátossága, hogy nyáron eltűnik, legyengül, ősszel pedig visszajön. A nátha is légzőszervi betegség, az is októbertől áprilisig gyakori. Mostantól a SARS-CoV-2 koronavírus is olyasmi lesz, amellyel számolnunk kell a légzőszervi megbetegedések őszi-téli szezonjában, emelte ki a virológus.

Azt, hogy a koronavírustól várhatóan többen lesznek majd betegek a negyedik hullámban, mint a náthától, azért jósolhatjuk meg viszonylag könnyen, mert ez egy új vírus, ami ellen még sokunk szervezete nem védett. A náthát okozó vírusokat viszont már ismeri a szervezetünk, mert gyerekkorunk óta gyakran találkozunk velük, így ezek közül többel szemben már immunisak vagyunk.

Következésképpen borítékolható, hogy ezen az őszön is a koronavírus valamelyik variánsa okozza majd a legtöbb megbetegedést.



07.02 Boldogkői

A negyedik hullám erősebb lesz mint a harmadik




Ezek után ha bárki továbbra is azt állítja hogy ez az oltás valóban oltás és nem egy kísérleti globálvakcinázás, az menjen és oltassa be magát, de mindenkit aki nem vakcináztat és természetes úton akarja fenntartani az eleve meglévő nyájimmunitását azt hagyjátok békén!


jtdzijdtj